1. AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM JELLEMZŐI.

A VÁLLALKOZÁSOK
INFORMÁCIÓS IGÉNYE

Az információs társadalomban a gazdagság döntő forrásává a tudás válik. Ahhoz, hogy a mai
információs és kommunikációs technológiák által gerjesztett globális munkaerőpiacon a helyi
munkaerő sikerrel versenyezzen, az államnak a maga nemzeti keretei között magas
színvonalra kell emelnie a képzést és a kutatás-fejlesztést. /A versenyképes globális
munkaerőnek legalább kétnyelvűnek kell lennie; az idegen (elsősorban angol) nyelven
elsajátított ismereteknek azonban óhatatlanul egy átfogó és állandóan megújuló, a világ felé
nyitott nemzeti-anyanyelvi kultúrára kell alapozódnia./

Az "információs társadalom" kifejezés az 1960-as évek második fele óta ismert; valamivel
hamarabb, az ötvenes-hatvanas évek fordulóján keletkeztek a "tudástársadalom",
"tudásgazdaság", "tudásmunkás" stb. összetételek. "Információ" és "tudás" nem ugyanazt
jelenti: a tudás az összefüggéseiben fölfogott információ. Az "információs társadalom" az
elterjedtebb, a "tudástársadalom" vagy "tudás-alapú társadalom" a szerencsésebb formula:
előbbi mintegy a világban keringő információk általános bőségére, utóbbi arra a
kézzelfogható gazdagságra utal, amelyet a tudás teremt - és arra a kézzelfogható
szegénységre, amelyet a tudás-alapú társadalom viszonyai között a tudás hiánya okoz.

A tudás különböző válfajai :

 készségek-ügyességek hordozta gyakorlati tudás

 fennhangon memorizált vagy írásban rögzített történeti és hivatalnoki tudás
 nyomtatott szövegek, ábrák és képletek által lehetővé vált elméleti-tudományos tudás

A tudás átfogó, mélyebb, gazdagabb, mint az információ. A tudás az adott helyzetben

értelmezett információ.

Hogyan lesz az információból tudás?

1. ÖSSZEHASONLÍTÁS: adott helyzetről, adott információ hogyan vethető össze más,

már ismert szituációval.
2. KÖVETKEZ.VIZSGÁLAT: az információból vonatkoztatható döntések és
tevékenységek.
3. KAPCSOLÓDÁSOK: Hogyan viszonyul a tudás egy eleme a többihez, mit gondolnak
mások az adott információról.
4. PÁRBESZÉD

Mostanára lett azonban a tudás a gazdagság és hatalom fő forrásává. Valamely ország

gazdaságának teljesítőképessége vagy akár védelmi ereje ma már nem elsősorban a
fölhasználható földterület nagyságán, a nyersanyagok bőségén vagy a népesség számán
múlik, hanem döntő mértékben a lakosság iskolázottságán, műveltségén, képzettségén,
tudásán. A tudás-alapú társadalom egyszersmind tanulás-alapú társadalom. A tudás rohamos,
állandó bővülésének viszonyai közepette az egyén készségei-ismeretei folyamatosan
elavulnak.

1
Aki az információs társadalom munkaerőpiacán helyt akar állni, annak egész életén át
tanulnia kell - vagyis munkája mellett is tanulnia kell. többnyire távtanulást jelent, melynek
közege, egyre inkább, a számítógépes világháló, az internet - az információs társadalom
gazdaságának, politikájának, tudományának és kultúrájának fokozatosan mindent átfogó és
mindent átható kommunikációs közege.

Az Internetet az értékes információk és ismeretek roppant, s minden nap hatalmasabb

tárházának tekinthetjük. Az Interneten gyakorlatilag minden komolyabb sajtótermék s
egyáltalán szinte minden friss információ hozzáférhető, miközben egye nagyobb
terjedelemben válik elérhetővé a globális kulturális örökség is: a világ jónéhány nagy kutató-
könyvtára és nyilvános könyvtára megkezdte vagy tervezi anyagainak digitalizálását.
Hátránya abban rejlik, hogy az információk nem egy helyen, állandósult formában találhatóak
meg. Előbb a katalógusok kerültek/kerülnek sorra, azután maga az állomány. Amint
digitalizált formában rendelkezésre állnak, ezek az anyagok egyetlen óriási - fizikailag nem
létező - virtuális könyvtárat képeznek.

Globalizáció és információs társadalom

A globalizáció az információs társadalom létrejöttével teljesedik ki. A globális gazdaság és a

globális számítógép-hálózat meghatározó nyelve a helyi sajátosságaitól megfosztott angol. Az
információs társadalom viszonyai között a versenyképes munkaerő legalább kétnyelvű:
beszélni s írni-olvasni tudja a globális angolt, miközben - szóban és írásban, vagy esetleg csak
szóban - használja anyanyelvét. Magyarország lakosságának idegennyelv-tudása - más
európai kisállamok vagy akár Németország lakosságának idegennyelv-tudásával
összehasonlítva - igen gyönge. Az információs társadalom s a mindenütt jelenlévő
multikulturalitás viszonyai között a nemzeti kultúra csakis nyitott kultúra lehet - a külső
hatásokra fogékony, azokat folyamatosan földolgozni és integrálni képes kultúra, mely
önazonosságát nem változatlanságában őrzi, hanem tudatos megújulásban és szintézisben
munkálja ki. A kor megkövetelte, nyitott magyar nemzeti kultúra fenntartásának-
továbbépítésének elemei, összefoglalva: az anyanyelvi kultúra magas szintű ápolása; az
idegen nyelvek, mindenekelőtt az angol nyelv széleskörű, hatékony oktatása; a könyvkultúra
támogatása; az Internet-kultúra támogatása; s mindezt előfeltételezve, a felsőfokú képzés és a
kutatás-fejlesztés színvonalának radikális javítása.

Az információs társadalom építőkövei:

 Szélessávú távközlés
 Műholdas távközlés
 Mobil hírközlés
 Önkormányzat elérhetősége, együttműködés
 Távmunka végzés lehetősége
 Távtanulás
 IKT információs és kommunikációs technológia (közigazgatás, egészségügy,
közlekedés)

TUDÁSTÁRSADALOM:

Forradalmasították a nyilvántartásokat, így forradalmasították az információ tudássá

alakítását.

2
  Hozzáférhető tájékozottság
 Kulturális sokszínűség előmozdítása
 Kifejezés szabadsága

Segíthet a gazdasági szakadék csökkentésében. Az információhoz való hozzáférés

meghatározza a tanulásnak a kulturális önkifejezésnek és a társadalmi részvételnek a
módozatait. Az elődeink által rögzített tudás, számunkra információ, mely a társadalom
hajtóereje.

Az UNESCO a tudástársadalom kifejezést részesíti előnyben.

Kialakulásának 4 alapelve:
1. Esélyegyenlőség az oktatásban
2. Kifejezés szabadsága
3. Általános információs hozzáférés (különös tekintettel a közérdekű inf.)
4. Kulturális sokszínűség elősegítése

Információs társadalom

Gormann
 A könyvtár az emberiséget szolgálja.
 Tiszteld a tudás átadásának minden
módját.
 A technika intelligens felhasználása.
 Óvd a tudást
Ranghanatan
 A könyvtár használatra van.
 Az olvasó találja meg a könyvét.
 Minden könyvnek meg kell találni az
olvasóját.
 Tiszteld az olvasó idejét.

Nemzetközi könyvtári szervezetek:

IFLA : Világszerte hatáskörrel bír, reprezentálja a könyvtár és információ szolgáltatás

érdekeit a kormányok felé. Független, nemzetközi szervezet, célja, hogy biztosítsa a
kötelékébe tartozó könyvtárak és információs rendszerek minél magasabb színvonalú
szolgáltatását. Magyar könyvtárosok egyesülete is tagja.

EUCLID: Független, nem profitorientált, európai hatáskörű. A kooperációt segíti a szakember

képzés és kutatás területei között.

ASLIB: Angol területen alakult 1924-ben. Információ menedzselése a fő tevékenységi

területe.

ALA: (USA) Célja, hogy segítse az egyén számára szükséges információhoz való hozzáférést.
Könyvtári és információs szolgáltatások javítása, szakmai minőség javítása. Területei:
finanszírozás, szellemi szabadság, közönség kapcsolat, humánerőforrás stb.

ASIS&T : Információs tudománnyal és technológiával foglalkozó társulat. Segíti az elméleti

felkészülést, fejlődő technikai, technológiai felkészítést.

3
A vállalkozások információs igénye:

A vállalatok belső információs rendszert (MIS) építenek ki a sikeres működés érdekében, ahol
5 fontos információs lépés van:

1. Összegyűjtés
2. Feldolgozás
3. Rendszerezés
4. Tárolás
5. Szolgáltatás

Mindezek segítenek az intézmény működéséhez szükséges információk – melyek lehetnek

gazdasági, személyzeti, piaci, eszköz – sikeres alkalmazásához.
A MIS a vezető információs rendszer mely egyrészt segíti a felsővezetőt a döntések
előkészítésében, másrészt feldolgozza az összegyűjtött információkat.

A vállalatok esetében fontos tisztázni, hogy milyen információkra lesz szükségünk, azokat
honnan tudjuk beszerezni (külső-belső források), hogyan tudjuk majd kezelni és hasznosítani.
Ezért fontos meghatározni, azokat a pontokat is, melyek akadályozhatják az információkat.

Mindenképpen tisztában kell lenni:

 Hatályos jogszabályok
 Pályázati lehetőségek, források
 Technológia ( működést határozza meg)
 Versenytársak (a piaci informálódásnak kell lennie az elsőnek, hisz ez határozhatja
meg fő karakterünket.)
 Árak (költségtervet kell készíteni, kiadás-bevétel oldala, rendelkezésre álló keret, s
ennek megfelelően lehet alakítani a személyi kiadásokat, létszámot.)

4
 2. MENEDZSMENT FUNKCIÓK A VÁLLALKOZÁS FELÉPÍTÉSE ÉS MŰKÖDÉSE
SORÁN

Mi a menedzsment?

Művészet = a tanuláson kívül, velünk született adottságokra is szükség van, hogy ne csak
értsük, hanem érezzük is az emberek véleményét.
Tudomány = hisz saját tárgyát és módszerét igazolja, rendelkezik önálló és új tárgykörrel.
Szakma = mivel egy foglalkozás is magában.

A menedzser feladata, hogy elérje a kitűzött célokat, meghatározott időn belül, a

rendelkezésre álló eszközök hatékony felhasználásával.

MENEDZSMENT: a célok kitűzésének és megvalósításának folyamata, az 5 menedzsment

funkció által, humán – pénzügyi – anyagi -források felhasználásával.

1. TERVEZÉS: A jövő előkészítése ma. Itt kerülnek kidolgozásra, az egész intézményre

vonatkozó célok, valamint a megvalósításhoz szükséges feladatok és legalkalmasabb
módszerek is meghatározásra kerülnek.
2. SZERVEZÉS: során megalkotjuk azokat a tevékenységsorozatokat (folyamatokat),
amelyek a kitűzött cél elérését segíti. Létrehozzuk azokat a szervezeteket, amelyek
keretein belül a tevékenységek lezajlanak.
3. VEZETÉS: személyek és csoportok befolyásolási folyamata célok meghatározása és
megvalósítása érdekében. Emberekre irányul.
4. IRÁNYÍTÁS: a cél elérésére alkotott tervet a források és folyamatok irányításával
tudjuk megvalósítani.
5. ELLENŐRZÉS: visszacsatolás a megvalósulás és a tervek között.

Menedzsment háromszög:
stratégiai szint: intézménynek vagy családnak a jövőjét alapítják meg (tervezés, hosszú távú
tervek, célok)
taktikai szint: közép távú tervek, irányítás
operációs szint: műveleteket végzik (műveletek)

A menedzsment háromszög segítségével érzékeltethető az egyes szinteken dolgozók

felelőssége és hatásköre: legnagyobb a stratégiai szinten, az alsó szinten legtöbbször csak
saját munkájukért felelősek.

Kommunikáció iránya:
• alsó szintekről felfelé: beszámolás a végzett munkáról
• felső szintekről lefelé: utasítások és tájékoztatás

Stratégiai tervezés fogalma, célja, folyamata

Tervezés: elemzési folyamat, amely magába foglalja a jövőre vonatkozó elképzeléseket,

meghatározza az elérendő célokat, valamint a célok eléréséhez szükséges
cselekvéssorozatokat. Megkönnyíti, hogy erőinket a legfontosabb tennivalókra

5
összpontosítsuk, és jelzi, hogy van határozott elképzelésünk a jövőről. Tervezéssel az
esetlegességek kiküszöbölhetők.
A tervezés tehát: a jövő előkészítése ma. Megvizsgáljuk és megfogalmazzuk, hogy mit, miért,
mikor kell és ki hogyan, mennyiért fogja megcsinálni.
A választ a célkitűzés, az időterv , az eszközök, a folyamat hierarchiája adja meg a tervezés
során.

A célok és a tervek háromszöge a menedzsment háromszöghöz illeszthető:

 stratégiai szint: A hosszú távú célok kijelölik az intézménynek a jövőre vonatkozó
irányát, az átfogó elképzeléseit. A tervek e célok megvalósításával kapcsolatos
teendőket rögzítik. A stratégiai szinten levők felelősek az intézmény jövőbeni
helyzetéért, a jövőkép kialakításáért és elfogadtatásáért, a célok kitűzésért, a tervek
kialakítása stb.
 taktikai szint: A hosszú távú célok elérésének a rövidebb távú konkrét célok teljesítése
a feltétele. megvalósítás eszköze. A középszinten dolgozók felelősek azért, hogy
hosszútávon megvalósulhassanak az intézmény céljai.
 operációs szint: A napi munka végzésének a szintjén rövid távú célok, cselekvési
alternatívák, programterv, programellenőrzés zajlik.

A stratégiai terv annak megfogalmazása, hogy hol tartunk és hova megyünk. Feladata:
o szervezeti tudatosság és identitás kialakítása és megtartása
o fenntartó meggyőzése az intézmény fontosságáról és szerepéről
o hosszú távú célok eléréséhez szükséges tennivalók végrehajtásának fontossági
sorrendjének kialakítása
o a munkatársak készségeinek fejlesztése (pl. az adatgyűjtésben)

Ki készítse? Célszerű, ha a vezető irányításával a munkatársak állítják össze, így a

tervkészítés motiválhatja a résztvevőket a feladatok végrehajtásában.

Fázisai:
1. Az intézmény jövőképének (vízió) meghatározása
2. Átfogó cél (misszió) meghatározása. Kiindulópont: mi célunk a világban –
kézzelfogható, egyszerűen megfogalmazott
3. Környezetelemzés (makro- és mikrokörnyezet, piac)
4. Konkrét célok, stratégiák és cselekvések számbavétele
5. Főbb irányvonalak meghatározása - részcélok, tervszerű marketing tevékenység stb.
6. Környezeti tényezők, hatások bemutatása
7. Pénzügyi, gazdasági megjegyzések
8. Kiegészítő megjegyzések
- vezető előszava - eddigi eredmények áttekintése
- összefoglaló - szakkifejezések, fogalom
- statisztikai mellékletek meghatározások
- teljesítménymutatók

Elemzések - csak tények és adatok alapján! Ezért elengedhetetlen a statisztikai adatok

gyűjtése, elemzése, összevetése.

6
Környezetelemzés
Stratégiai tervezéshez elengedhetetlenül szükséges a makro és mikrokörnyezet elemzése. Az
elemzés során figyelembe kell venni azokat a célokat, amelyek elérése érdekében készülünk
terveket készíteni. Az elemzések adatokra alapulnak.
Környezet, az a közeg, amelyben az intézmény tevékenykedik.
Makrokörnyezet - PEST elemzés
Makrokörnyezet = szélesebb közeg, a minket körülvevő világ, A trendeket vizsgáljuk, hogy
az intézménynek a világban való elhelyezkedését, azzal való viszonyát értékelni tudjuk.
A makrokörnyezet hatása egyirányú: hat az intézményre (lehetővé teszi vagy fenyegeti céljai
elérését), de az intézmény nem tud közvetlenül hatni rá.
Tényezői:
Politics (politika): kormányprogramok, egyes iparágak változásai, jogi szabályozás, adózás
stb.
Economics (gazdaság): infláció, foglalkoztatási struktúra, gazdaság, fizetőképes kereslet,
hitelképesség
Society (társadalom): demográfiai mutatók, oktatási színvonal
Technology (technológia, műszaki háttér): újítási kedv, lehetőségek, innováció, technológia
jelenlegi állása.

Mikrokörnyezeti elemzés - SWOT-elemzés

Mikrokörnyezet az a szűk környezet, amely az intézménnyel közvetlen kölcsönhatásban van.
Összetevői:
• belső környezet: az intézmény maga létesítményeivel, rendszerével, módszereivel,
munkatársaival, kommunikációjával stb.
• közvetlen külső ("működő") környezet: az intézmény szorosan körülvevő közeg,
amelyben működik: város, megye lakosaival, létesítményeivel, közműveivel stb.
belső és külső környezet párhuzamos vizsgálata
belső környezet
Strenghts (erősségek) Weaknesses (gyengeségek)
"működő" környezet
Opportunities (lehetőségek)
Threathes (veszélyek)

7
Külső környezet: lehetőségek, használók köre, fizetőképes használók stb.

BCG mátrix - szolgáltatások élettartama, egyúttal a szolgáltatás helye a piacon. Segít eldönteni,
hogy egy szolgáltatás fejlesztésére fordítsanak-e további összegeket.
• sztár - kereslet folyton nő
• kérdőjeles szolgáltatás - kereslet nő, de a lehetőségek nem biztosítottak
• fejőstehén - régi szolgáltatás leszálló ágban
• döglött kutya - kis kereslet, kis lehetőség

Piacelemzés
• környezeti lehetőségek (piac nagysága, versenyhelyzet, kereslet ciklikussága,
• munkaerőhelyzet, technológiai igényesség
• versenyhelyzet - piaci részesedés, szolgáltatások minősége, jövedelmezőség, költségek
nagysága
• hálós elemzés - szintvonalmérés
A tervezés folyamata körrel írható le:
1. igényfelmérés: jelen állapot és igények felmérése
2. hosszú távú célok meghatározása
3. célok kivitelezéséhez szükséges módszerek, technikák keresése
4. technikák kipróbálása
5. megfelelő módszer kiválasztása
6. kiválasztott módszer alkalmazása
7. cél, értékelés, visszacsatolás, folyamatos ellenőrzés

Szervezetek kialakítása és típusai

A szervezeti és működési szabályzatban nyomon lehet követni, mikor van szükség szervezetre?
- ha egy folyamatban nemcsak egy ember vesz részt, akkor szükség van
szervezet kialakítására
- lehet kétfős szervezet is, a hely között kapcsolat lesz, alá vagy fölérendeltség,
vagy beszámolási kötelezettség
- egy új munkatárs vagy az első vagy a második beosztottja lesz

Horizontális kapcsolat: egymás mellett levő szervezetek alakulnak ki.

Vertikális kapcsolat: egymás alatti szervezetek alakulnak ki. új szervezeti lépcső, vezetési szint
iktatódik be, hierarchia alakul ki
A hatékonyságot befolyásolja az is, hogy a szervezet milyen környezetben tevékenykedik, hogyan
illeszkednek egymáshoz a folyamatok.
A szervezet kialakítása nem azonos azzal, hogy a különböző struktúrák közül választunk, hanem
olyan tevékenység, ahol a környezeti feltételek és a belső adottságok figyelembevételével
létrehozunk a tevékenységünknek megfelelő szervezetet céljaink elérésére.

A szervezetek kialakítását befolyásoló tényezők:

1. környezet: piac, tudományos technikai környezet, kulturális, intézmények közötti
kapcsolatok
2. szervezet tárgyainak jellemzői: szakmai és vezetési ismeretek, konfliktustűrő képesség,
kommunikációs és együttműködési képesség, hajlamos-e a szervezet váltani
(szerepflexibilitás)
3. szervezet tagjainak motivációja
4. szervezet alapfeladatainak jellege: tervek mennyire szétszórtak, diverzifikáltak, sokrétűek,
mennyire függnek egymástól, mennyire komplex, újdonságtartalma
 5. vállalat, intézmény adottságai: mérhető, alkalmazott információ, technológia, helyszín,
rendelkezésre álló erőforrások, belső együttműködési készség

Létrehozás előtt meg kell vizsgálni azt a tevékenység sorozatot, amit el akarunk érni, hogy a
szervezet strukturális jellemzőit le tudjuk írni:
• milyen munkamegosztás: részfeladatokra való bontás és az egyes szervezeti egységekhez
való rendelés, ez a szervezeti tagolás alapja

Részlegek kialakításának szempontjai:

• néma létszám szerint (pl. katonaság)
• funkció: mit tesz az adott részleg
• terület: az a földrajzi terület, amit lefed a szolgáltatásával
• termék (pl. fordító részleg)
• felhasználó szerint
• folyamat vagy berendezés szerint (olvasóterem, zenehallgató, számítógép terem)
• témakör, szakterület szerint (helyismereti gyűjtemény)

16. AZ EURÓPAI UNIÓ HAGYOMÁNYOS (NYOMTATOTT) ÉS NEM HAGYOMÁNYOS

(ELEKTRONIKUS) INFORMÁCIÓFORRÁSAI MAGYARUL ÉS IDEGEN NYELVEN

Információforrások európai uniós állomány létrehozására:

Információforrások EU-s állománykialakítása

I. Hagyományos információforrások II. Elektronikus információforrások

1. Kiadói katalógusok 1. Weblapok, honlapok
2. Állománygyarapítási tanácsadók 2. Adatbázisok
3. Folyóiratok
4. Szóróanyagok

I. HAGYOMÁNYOS INFORMÁCIÓFORRÁSOK

I.1. K i a d ó k
Magyarul:
- Balassi - Eötvös - Múlt és
Kiadó Kiadó jövő
- ITD - Euro Info - MTA
Hungary Service VKI
- Kaligram - Európa - Osiris
m Könyvkiadó - Szaktudá
- Bp. Ker. - Geomédi s
és Ip.K a - TRI-
- Corvina - HVG- MESTER
- DHV ORAC - Új
Magyarország - KSH Mandátum
- Dialóg - Közg. és
Campus Jogi Kiadó
- ELTE - MTA
Idegen nyelven:
 - Blackwel - Longman - Palgrave
l - Cambrid - Penguin
- MacMilla ge Univ. Press Books
n - Harvard - Sage
- Blacksto University Press - St.
ne Press Martin Press
- CEU - Oxford
Press University Press

I.2. Állománygyarapítási tanácsadók

Magyar:
- „ÚJ KÖNYVEK” Államonygyarapítás Tanácsadó
- EURO INFO SERVICE könyvajánlói
Idegen nyelven:
- Eur-Op hivatalos kiadó kiadványai és hírlevelei
- Eurostat hivatalos kiadványai

I.3. Folyóiratok
A legtöbb mo-i napilapban, hetilapban, magazinokban, könyvtári és európai uniós
szakfolyóiratban megtalálhatók könyvajánlók és folyóirat-ajánlók. Példák és ajánlatok:
- Napilapok: Népszabadság, Magyar Hírlap, Magyar Nemzet stb.
- Hetilapok, Magazinok: HVG, Haszon stb.
- Szakfolyóiratok: Tudományos és Műszaki Tájékoztatás (TMT), Európai Szemle, Európa
2002., Az Európai Unió Agrárgazdaságtana, Európai Jog, Európai Tükör stb.)

I.4. Szóróanyagok és brosúrák

- Rövid, tömör információk, amelyek felhívják az olvasók figyelmét új és nagyon hasznos
kiadványokra az európai uniós témakörben. Példák:
o Euro Info Service ajánlatai,
o Felsőoktatási intézmények ajánlatai,
o Kiadói ajánlatok brosúrák formájában
Beszerezhetők: postai úton, kiállításokon, vásárokon, e-mailen.
Források: Európai Bizottság Magyarországi Képviselete, Euro Info Service, Eur-Op stb.

II. ELEKTRONIKUS INFORMÁCIÓFORRÁSOK

II.1. Weboldalak
Magyarul:
- www.nekeress.hu (6 online könyváruházban keres egyszerre, ebből 3 antikvárium)
- http://konyv.ker.eso.hu/?reszletek (elsősorban könyváruházak és letölthető ingyenes
könyvek kínálatát tartalmazza)
- www.szakkonyv.hu (15%-os kedvezmény, gyors szállítás)
- www.fokuszonline.hu (gyors szállítás, 30e Ft felett nincs postaköltség)
- www.libri.hu (5%-os kedvezmény)
- www.mekka.hu (10%-os kedvezmény)
- www.pontkonyv.hu (főként közgazdaságtani könyvek)
- www.alexandra.hu (15% kedvezmény, 10 e Ft felett ingyenes szállítás)
- www. konyvhalo.hu (5% kedvezmény)
- www.medianet.hu (könyv, mulimédia, térkép)
- www.webaruhaz.hu/konyv
Idegen nyelven:
- www.eubookshop.com
 - www.europapublications.co.uk

II.2 Adatbázisok
Magyarul:
- Könyvkereső adatbázis www.konyvkereso.hu (Mo. legteljesebb könyvkereső
rendszere, legteljesebb könyves adatbázisa az Interneten. Fejlesztését 1992-ben kezdte el a
Typotex Elektronikus Könyvkiadó. A folyamatos fejlesztés eredményeképpen ma már több
mint 80.000 könyv, több mint 6.000 kiadó, terjesztő és bolt adatait tartalmazza.) A rendszer
ingyenes használatával áttekintést kaphatunk a magyar könyvkiadók kínálatáról, az elmúlt 10
évben megjelent könyv szerzőjének vagy címének ismeretében tájékozódhatunk annak
részletes adatairól, megtudhatjuk, hogy az érdeklődési körünkben mi jelent meg, ezek után
pedig meg lehet rendelni a kívánt könyvet, amit néhány napon belül átvehetünk.
- Euro Info Service www.euroinfo.hu
- KELLO – Könyvtárellátó Közhasznú Társaság www.kello.hu (A KELLO
jogelődjét az alapítói jogokat gyakoroló miniszter 1991. november 1-jén kiválással hozta létre
a 45 éve könyvtárellátással foglalkozó TÉKA Könyvértékesítő, Könyvtárellátó és
Könyvkiadó Vállalatból, s 1994. október 1-jén alakult közhasznú társasággá. A társaság
tulajdonosa a magyar állam. A tulajdonosi és vagyonkezelői jogokat a nemzeti kulturális
örökség minisztere gyakorolja, az általa kijelölt felügyelő bizottság véleményének
figyelembevételével. A társaság törzstőkéje 189-8 millió forint. A foglalkoztatottak száma
150-160 fő.
A KELLO működteti a Parlament közelében a Honvéd utca és a Báthory utca sarkán bérelt
1200 m2 területű háromszintes Kódex Könyváruházat, mely Magyarország egyik
legnagyobb választékot nyújtó könyvesboltja, valamint a Szegeden 2003-ban megnyitott 70
m2 területű Kazinczy Ferenc Könyvesboltot.
Szerkeszti, kiadja és havonta két alkalommal a könyvtáraknak megküldi az ÚJ KÖNYVEK c.
állománygyarapítási tájékoztatót, amely teljességre törekedve ismerteti a kéthetente magyar
nyelven megjelent könyvújdonságokat és tartalmazza a megrendeléshez segítséget nyújtó
minősítő jeleket.
A könyvtárak által megrendelt dokumentumokat a kiadóktól beszerzi, ellátja besorolási- és
raktári számmal, könyvsarokkal és katalóguscédulával, majd csomagolja és postára adja.
Továbbá biztosítja a megvásárolt dokumentumok könyvtári szabványoknak megfelelő
(hunmarc és usmarc formátumú) bibliográfiai leírásainak ingyenes letöltését az interneten
keresztül.
Minden vele szerződésben álló könyvtárnak évente egyszer folyóirat-jegyzéket küld, s a
megrendelt folyóiratokat a megjelenés szerint heti két alkalommal postázza. Árusítja és
megrendelés alapján postai úton szállítja a könyvtárakban használt nyomtatványokat.
Biztosítja az általa forgalmazott dokumentumok interneten történő megrendelésének
lehetőségét. Kb. 1000 könyvkiadóval és több száz könyvkiadással is foglalkozó egyéb
szervezettel áll kapcsolatban. Minden magyar nyelven kiadott könyv terjesztését vállalja.
6500 nyilvános, iskolai és egyéb szakkönyvtárral, közművelődési intézménnyel áll
kapcsolatban. A KELLO tagja a 210 évvel ezelőtt alakult Magyar Könyvkiadók és
Könyvterjesztők Egyesületének.
Magyar és idegen nyelven:
- Eur-Op hivatalos kiadóhivatal http://publications.eu.int/index_hu.html
Az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványainak Hivatala az EU intézményeinek és más
szerveinek kiadócége.
Feladatkörébe tartozik az EU kiadványainak előállítása és terjesztése mindenféle formában és
adathordozón. A Kiadóhivatalt, melynek jelenlegi szervezeti felépítését és működését egy
intézményközi egyezmény rögzíti, és a tagintézmények főtitkáraiból álló igazgatótanács
irányítja. A Kiadóhivatal feladata, hogy a legjobb minőségű szolgáltatásokat nyújtsa
ügyfeleinek (EU intézményeinek és más szerveinek a szerzői részlegei) és olvasóinak (az EU
 polgárai, valamint világszerte az európai ügyek iránt érdeklődők). A Kiadóhivatal minden
évben több katalógust és brosúrát tesz közzé az EU kiadványairól és szolgáltatásairól. A
katalógusok és brosúrák térítésmentesek, terjesztésük közzétételüket követően címjegyzék
szerint automatikusan, illetve megrendelés alapján történik. A most megjelent katalógus Az
Európai Unió legfontosabb kiadványai címet viseli. A minden évben német (DE), angol
(EN) és francia (FR) nyelven megjelenő válogatás a legfrissebb és legjelentősebb uniós
publikációkat tartalmazza.

Adatbázisok az EU-s tájékoztatásban – elsősorban információs intézmények és könyvtárak

számára
- PRE-LEX/APC (Az Európai Unió döntéshozatali folyamata)
Az adatbázis tartalma:
 Információkat kaphatunk az Európai Bizottság által elindított valamennyi
intézményközi folyamat anyagairól, pl. jogszabályjavaslatokról, jelentésekről,
véleményekről stb.
 Információkat az egyes intézményekről, melyek részt vesznek a
döntéshozatali folyamatban
 Hozzáférés: online, ingyenes http://europa.eu.int/prelex
- EUR-LEX Az érvényben lévő és a legfrisebb EU jogszabályok online adatbázisa,
mely az EU összes hivatalos nyelvén hozzáférhető.
 Elérhető információk:
 alapszerződések (Római szerződés, Maastrichti Szerződés,
Amszterdami Szerződés Nizzai Szerződés stb.)
 Az Európai Bíróság döntései
 Hatályos jogszabályok, előkészítő szövegek
 Az Official Journal L. és C. alsorozatai 30-ig ingyenesen.
 A frissítés naponta történik.
 Kiadója az EUR-OP
 Ingyenes
 A keresést tárgyszóindex segíti

2004. november 1-től a CELES és az EUR-LEX adatbázisokat egyesítették!!! Az újítás oka az EU

új kommunikációs stratégiája – az információk elérhetővé tétele minden állampolgár számára
ingyenesen és térítésmentesen. A CELEX adatbázis tartalmát áttöltötték az EUR-LEX adatbázisba.

- ECLAS (European Commission Library Automated System) Az Európai

Bizottság Központi Könyvtárának gépesített katalógusa
 Egy bibliográfiai adatbázis, melyhez dokumentumot rendelő-küldő
szolgáltatás nem tartozik.
 Az adatbázis tartalma, azaz a könyvtár beszerzései 1978-tól: hivatalos
európai uniós dokumentumok, publikációk, dokumentum az európai integrációról, az
EU intézményeiről és ezek tevékenységéről, szerepéről, kiadványok a csatlakozni
kívánó országokról politikai, gazdasági, jogi megközelítésből, Az Európai Bizottság
munkájához szükséges dokumentumok, tudományos és kutatási kiadványok.
 Források: EU kiadványai, a nemzetközi szervezetek kiadványai (ENSZ,
NATO , GATT, WHO) munkadokumentumok, szakfolyóiratok és szakdolgozatok
 Ingyenes http://europa.eu.int/eclas
- IDEA (Inter-institutional directory of European adminisztration)
 Elsősorban egy olyan adatbázis, amely a EU különböző intézményeiről ad
tájékoztatást. Ezzel párhuzamosan minden évben kiadják az adatbázis tartalmát
 minden hivatalos nyelven, amely a Who is who int he European Union?
Institutional Directory címet viseli a nyomtatott formátumban.
 Kiadója az EUR-OP
 Visszakeresés 3 szempont szerint:
 intézmények, szervezetek, testületek, ügynökséges szerint
 személynevek szerint
 hierarchikus felépítést követve
 a hozzáférés ingyenes és online http://europa.eu.int/idea/ideaen.html
- RAPID Az Európai Unió napi hírösszefoglalói
 Itt az EU napi eseményeit lehet nyomon követni az EU intézményeinek
sajtóközleményei alapján
 Az adatbázis tartalma: sajtóközlemények, memók, beszédek, stb.
 Frissítése naponta történik, valamennyi hivatalos nyelven hozzáférhető
 Ingyenes, online http://europa.eu.int/comm/spp/rapid.html
- TED Az Official Journal S alsorozatának online verziója
 Ezt az adatbankot az EUR-OP készíti.
 Az adatbázis tartalmazza 15 tagállam minden közbeszerzési kiírása mellett
Japán, USA, Svájc és több mint 70 társult ország tenderfelhívását.
 Frissítése naponta történik, minden hivatalos nyelven
 Elérhetősége ingyenes és online http://ted.eur-op.eu.int
- Egyéb, néhány adatbázis
 CORDIS Közösségi kutatás-fejlesztési információs szolgáltatás
 EUDOR Az EU dokumentumküldő rendszere
 I’M GUIDE: Információs piac
 REGIO Regionális politika
CD-ROM
- CELEX Az Európai Unió hatályos jogszabályainak gyűjteménye (Ez volt a teljes
adatbázisa az EU-nak)
 Elsődleges jogforrások 1951-től (alapszerződések, csatlakozási szerződések
stb.)
 Nemzetközi szerződések
 Másodlagos jogforrások (irányelvek, döntések, rendeletek stb.)
 Kiegészítő joganyag (nemzetközi konvenciók, bel- és igazságügyi
együttműködési megállapodások)
 Előkészítő dokumentumok (az Európai Bizottság véleményezései, jelentések,
kommunikációk)
 Az adatbázis hivatalos kiadója és összeállítója az EUR-OP
 Az EU összes hivatalos nyelvén létezik, illetve elérhető (20 nyelven)
 Források: Official Journal L és C sorozatai, Jelentések
 Keresés: kulcsszavak segítségével, bool-operátorokkal (and, or, not)
 Előfizetési díja attól függ, hogy évente hány frissítés tartozik hozzá

Adatbázisok az EU-s tájékoztatásban – állampolgárok és vállalkozók számára

- EURÓPA ÖNÖKÉRT
 2 fő része
 Információ az állampolgároknak – Information for Citizens (Az
érdeklődő részletes, hasznos információkhoz juthat az EU-t és a belső piacot illető
jogaival és lehetőségeivel kapcsolatosan, tanácsot kap ara vonatkozóan, hogy a
gyakorlatban hogyan élhet ezekkel a jogokkal, bővebben értesülhet pl. az életről, a
munkavállalásról, tanulásról egy másik EU-országban.)
  Üzleti információ – Information for Business (Gyakorlati
tájékoztatást ad a vállalkozóknak a jogaikról és lehetőségeikről a vállalkozásuk
működtetése terén az EU-ban és belső piacán. Adatokat, információt és más
információforrásokra mutató linkeket összegyűjt. Főbb témakörei: üzleti élet,
forrásszerzési lehetőségek, közbeszerzés, szabályozás és finanszírozás, adózás, piaci
információ, társadalmi és humán információ)
Egyéb források
Állampolgároknak Vállalkozóknak
- Europe Direct - Euro Info Központok
- SOLVIT, EURES - Az Ön hangja Európában
- Az Európai Ombudsman - Europe Direct
- Euro Info Központok - SOLVIT
- Az Ön hangja Európában
- Állampolgárok Tanácsadó
Szolgálata
Internet források
Magyar:
- Magyar nyelvű Európa szerver http://www.euroinfo.hu
- Külügyminisztérium hivatalos honlapja http://www.kum.hu
- Külügyminisztérium EU-vonal www.euvonal.hu
- Magyar Kormányzati portál www.magyarorszag.hu/eu
- Igazságügyi Minisztérium www.im.hu
- MTI-EU http://eu.mti.hu
- Bruxinfo http://bruxinfo.hu
- Euportál http://www.euportal.hu
- Euoldal www.euoldal.hu
- Nemzeti Fejlesztési Terv www.nfh.hu
- Európai Tájékoztatási Központ www.eu.hu
- Eurohírek www.eurohirek.huú
- Europapa www.europapa.hu
Idegen nyelvű források:
- Európa Unió hivatalos oldal http://europa.eu.int
- EUROINTERNET http://eiop.or.at/euroint
-

17. AZ ÜZLETI INFORMÁCIÓ ÁTFOGÓ FOGALMA, TÍPUSAI, FORRÁSAI ÉS

SZOLGÁLTATÁSI KÉRDÉSEI

Az üzleti információ fogalma (többféle meghatározásban)

„…a vállalkozási környezetre vonatkozó bármely olyan információ, amely befolyásolja a
vállalati döntéshozatalt” (Lowe Michael)
„…általánosságban fogalmazva minden olyan információ, amely szükséges a vállalkozások
sikeres gazdasági szerepléséhez, azaz alapításuktól kezdve a stratégiai és operatív döntések
meghozatalához a vállalkozás teljes életciklusa során. Konkrétabban: gazdasági-jogi
szabályozások, pénzügyi, piaci, termék-, cég- és műszaki információk (szabványok,
szabadalmak). Az üzleti információ legsajátabb jellegzetessége, megkülönböztető vonása,
hogy a használó elsősorban nem bibliográfiai, szakirodalmi forrásadatokat, hanem
meghatározó mértékben tényadatokat, ún. faktografikus információkat, tanácsadást, vagy
esetenként elemzést igényel. További lényeges eltérés, hogy az ilyen típusú szükségletek
többnyire egyedi válaszokra tartanak igényt, tehát itt nem lehet „konfekció”-t,
tömegszolgáltatást nyújtani.” (Huszár Ernőné)
„tág értelemben üzleti információszolgáltatás minden olyan szolgáltatás, ami támogatja,
illetve elősegíti egy adott terület, vagy régió gazdasági életét. Ennél fogva nemcsak
vállalkozásokra terjed ki, hanem a térület/régió szociális intézményeire, munkanélkülijeire, a
szakszervezetekre és a különböző érdekvédelmi szervezetekre is. Szűkebb értelemben a kis-
és középvállalkozások számára nyújtott szolgáltatások tartoznak ide, azaz azoknak a cégeknek
adott szolgáltatások, amelyek nem rendelkeznek önálló információs szakemberrel és
részleggel.” (brit könyvtári szakemberek)

Az üzleti információ típusai:

- üzleti meta-információ (egyszerre több típust foglal magába)
- céginformáció (beleértve a termékekre és a szolgáltatásokra vonatkozó információkat)
- banki és tőzsdei információ
 - jogi információ
- szabadalmi, használat- és ipari minta, védjegy információ
- szabvány-információ
- statisztikai információ
- vállalkozás-fejlesztési információ
- piaci (marketing) információ
- gazdasági fejlődésre vonatkozó információk, előrejelzések, elemzések, átfogó
(nemzeti) információk
- adózással. számvitellel kapcsolatos információk
- üzleti hírek
- egyéb üzleti információk

Az üzleti információszolgáltatásban két szintet különböztetünk meg. Szét kell választanunk az

elemzés nélküli, tömegfelhasználásra készült, széles körben hozzáférhető (publikus),
ingyenesen vagy alacsony költség mellett szolgáltatott adatokat (pl. alapinformációk),
valamint a gyűjtésen kívül jelentős többletmunkával és ráfordítással meghatározott – szűkebb
– körök számára előzetes igénybecslésre vagy megrendelésre készített elemzett információkat
(pl. minősített információk). Ezek „felett” állnak a vállalkozások bizalmas (belső) adatainak
megszerzésére szakosodott versenytársfigyelésből származó (legális) adatok, elletve a
legalitás határait átlépő kéminformációk.
Az üzleti információk sajátossága továbbá, hogy rendszerint nem primer szinten jutunk hozzá,
hanem szekunder forrásokból.

Az üzleti információ közvetítői:

Az a folyamat, amelyben az adatból értelmezett, hasznosítható információ, majd a vezetői
döntéshozatalt támogató vállalati tudás lesz, több közvetítő segítségével valósul meg:
- A vállalkozó egyben információs szakember is, maga tájékozódik az ingyenes vagy
előfizetéses adatbázisokból, személyes kapcsolatok útján. Mindez azonban sok időt
elvesz a munkából, de kétség kívül költségtakarékos megoldás. Akkor működik jól, ha
a gazdálkodó valóban jó adatbányász.
- Információs menedzser tartja kezében a vállalkozás információigényének kielégítését.
Profi szakember, aki a cég alkalmazottjaként fő- vagy mellékállásban végzi e
tevékenységét.
- Információbróker, azaz információs ügynököt bíz meg az ügyvezetés a vállalkozás
információval való ellátására. Mindenképpen megbízhatónak kell lennie, de még
ekkor sem oszthatók meg vele stratégiai jelentőségű információk.
- Információs nagyüzem, pl. könyvtár látja el információval a céget. Hazánkban ez a
forma jelenleg még nem elterjedt, de remélhetőleg az európai uniós csatlakozás után
megfelelő színvonalú könyvtárak sokasága fog szolgáltatásokat nyújtani a vállalkozói
kör számára.

Üzleti információszolgáltatás Magyarországon

Az üzleti információ, illetve az üzleti információs szolgáltatások piaca a politikai

változások és a piacgazdaság irányába történő elmozdulás nyomán, az 1990-es évek
elején jelent meg Magyarországon.
Az üzleti információ piaca szükségképpen az ország üzleti-gazdasági életének valós
viszonyait tükrözi, ezekben pedig a gazdasági átmenet összes nehézsége megmutatkozik:
a még le nem zárult privatizáció, az elmúlt évek gazdasági recessziója, a feketegazdaság
rendkívül nagy aránya, a korrupció, az üzleti kultúra hiánya, a piacgazdasági
intézményrendszer kialakulatlansága.
Magyarországon a magánszférában működő, üzleti információt szolgáltató cégek nagy része
külföldi partnerrel dolgozik együtt illetve külföldi tulajdonban van. A termékek egyre inkább
elektronikus formában jelennek meg, sok esetben az Interneten is elérhetők.
A szolgáltatások terén a magáncégek mellett fontos szerepet játszanak az állami intézmények,
az alapítványok, kamarák és szakmai szervezetek.
A vállalkozásokat segítő tevékenységek nagy részét a Gazdasági Minisztérium
koordinálja, együttműködve más intézményekkel, jelentős szerepet játszik még a
Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány. A segítség általában finanszírozási jellegű
(hitelek, támogatások, pályázatok), de kiterjed a képzésre, tanácsadásra, információ
szolgáltatásra, az üzleti kultúra és a kommunikáció fejlesztésére is. A Gazdasági
Minisztérium mellett a következő szervezetek segítik a kis- és középvállalkozásokat:
Az ITD Hungary Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Rt. fő feladata befektetés-
ösztönzési és kereskedelemfejlesztési programok szervezése és lebonyolítása. Üzleti
alapon kínál szolgáltatásokat a vállalkozók számára, többek között üzleti tanácsadást,
rendezvényszervezést, oktatást, kiadványok készítését. Az általa működtetett adatbázis
fő célja a partnerközvetítés.
A Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány számos finanszírozási programot működtet a
vállalkozók számára (mikrohitel, Start Hitelgarancia Alap, Reorg-Starthitel, stb.).
A SEED Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány, amelyet államigazgatási szervek,
érdekképviseletek és oktatási intézmények alapítottak, oktatási anyagokat készít,
szakmai továbbképzéseket tart, konferenciákat szervez és tanácsadással is foglalkozik.

Kiszl Péter: Rendszerváltás a könyvtárakban – Közkönyvtárak a gazdasági információk

közvetítésében (Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 2000/4.) (következik a cikk
lerövidítve)

Piacgazdaság – business információk

A hazai piacgazdaság kialakulásával Magyarországon is egyre erősödik a gazdasági

információ iránti igény. Információs társadalmunkban minden ember napról napra, egyre
gyakrabban kerül kapcsolatba a pénzügyi szférával (bankok, tőzsde, pályázatok stb.). A
legtöbb hétköznapi embernek (legalábbis szűkebb környezetére nézve) komoly pénzügyi
döntéseket kell hoznia (pl. kölcsönfelvétel, lakásfelújítás), és még jelentősebb a döntéshozatal
a kis- és közepes vállalkozások (KKV) esetében (megfelelő referenciával rendelkező üzleti
partnerek kiválasztása, befektetési lehetőségek megismerése stb.), hiszen itt nem mindig áll
megfelelő információs csatorna a háttérben.

Mindannyian jól tudjuk, hogy az információhoz (beleértve a gazdasági információt is) való
hozzájutás minden magyar állampolgár alkotmányos joga, legyen az magánember vagy
vállalkozó. A nagyvállalatok, multinacionális cégek, országos szervek esetében ez a probléma
fel sem merül, hiszen megfelelő infrastruktúrával rendelkező, jól képzett szakembergárda és
információs rendszer áll a menedzsment rendelkezésére. De mit tegyen a bolti eladó, a
kéményseprő, a pedagógus, ha gazdasági információra van szüksége? Hová forduljon?

Sokan keresnek fel állami szervezeteket (pl. kamarákat), de ezek egyike sem tud teljes körű
információszolgáltatást adni. Ha az átlagpolgár „csak” tájékozódni szeretne a napi aktuális
gazdasági viszonyokról, és netán még kérdései is felmerülnek ezzel kapcsolatban, időt
pazarlóan számtalan helyről kell adatokat begyűjtenie.

A könyvtárak mint a gazdasági információ szolgáltatói

A gazdasági struktúraváltásból adódóan a fiatal magyar demokráciának tehát szüksége van

komplex business információt szolgáltató központokra.

Ki adjon helyet ezeknek az információs központoknak? Alapítványok, szakmai egyesületek,

szervezetek, a helyi önkormányzatok, a kamarák? Kézenfekvő, hogy ezt a feladatot –
megfelelő támogatás és szemléletváltás, kellő szakértelem biztosítása mellett – a könyvtárak
lássák el, hiszen a könyvtárak

• információs bázisként élnek a köztudatban;

• a már meglévő információvagyon és infrastruktúra, valamint információs szakértelem
birtokában minden lehetséges változat közül – a szükséges ráfordításokat is
figyelembe véve – a leggazdaságosabban tudják megoldani ezt a kérdést;
• az üzleti információszolgáltatásban a „túlélés” egyik lehetőségét látják.

Természetesen nem a nemzeti könyvtárra vagy a szakkönyvtárakra gondolok, hanem a széles

közönséget kiszolgáló, általános közkönyvtárakra, amelyek vidéki városokban gyakran a
legfőbb és egyedüli információs központok.**

A nagykönyvtárak szerepére, tevékenységére nem kívánok kitérni, hiszen azok

szolgáltatásaikban más eszközrendszert használnak/használhatnak a városi intézményekénél.
Dolgozatomban egy átlagos városi könyvtár számára is viszonylag könnyen hozzáférhető és
használható információforrásokat tárgyalok.

A gazdasági információszolgáltatás tényezői

Dolgozatom célja a figyelem felkeltése, és egy olyan állománygyarapítási stratégia

összeállítása e probléma megoldására, amely a polcról bármikor leemelhető, bárki számára,
bármikor elérhető, megszerezhető dokumentumokat szolgáltat.

Hogyan valósítható meg ez a speciális információszolgáltatás, azaz a business információk

elérése a gyakorlatban? Milyen kiadványokat, szolgáltatásokat találjon itt az érdeklődő?

Dokumentumok

A dokumentumok tekintetében a következő felsorolásokat, táblázatokat gyarapítási

segédletként ajánlom a tevékenységre nyitott intézmények számára. Részletesebben a nem
hagyományos dokumentumokkal foglalkozom, hiszen az elektronikus információhordozók
növekedésével ezek felkutatása jelenti a legnehezebb feladatot.

A gyűjtemény három fő csoportját különíthetjük el:

Hagyományos, papíralapú kiadványok

A legtöbb közkönyvtár állományában már szerepelnek az általános (ismeretterjesztő vagy

tudományos igényű), áttekintő jellegű közgazdaságtani, statisztikai, marketing, menedzsment
stb. témájú könyvek, valamint a hatályos törvények, rendeletek gyűjteményei:

• Magyar Közlöny (és egyes ágazati közlönyök)

• Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye
• Törvények, rendeletek hivatalos gyűjteménye
• Magyar Törvénytár stb.

egyéb kiadványok:

• Heti Csődértesítő
• Közbeszerzési Értesítő
• Pályázati Figyelő
• Cég és Jog stb.

és a helyi önkormányzati rendeletek. A naprakész tájékoztatás nélkülözhetetlen eszköze a

gazdasági sajtó:

• Heti Világgazdaság (HVG)

• Napi Gazdaság
• Heti Gazdaság
• Figyelő
• az Üzleti7 stb. számai.

Többnyire ezek a dokumentumok is megtalálhatóak egy általános gyűjtőkörű

közkönyvtárban.

Elengedhetetlen az esetenként ingyenesen hozzáférhető céginformációs kiadványok kézbe

adása is, hiszen a cégadatok iránt mutatkozik a legnagyobb igény. Ezek a dokumentumok
általában évenként jelennek meg.

A helyi elvárásokhoz igazodva szükséges területi kiadványok gyűjtése is (pl. helyi

„kisokosok”, reklámújságok, szórólapok).

CD-ROM-ok

A második dokumentumcsoport a papíralapú kötetek CD-ROM-változatai. (Néhány

adatbázist flopin is forgalmaznak, de ezek csekély száma és jelentősége miatt ismertetésükről
eltekintek.) A gazdasági információs rendszerek területén ide tartoznak a
jogszabálygyűjtemények (2. táblázat), cégadatbázisok (3. táblázat), valamint egyéb
kiadványok (pl. sajtótermékek: HVG, Magyar Hírlap stb. teljes szövegű CD-ROM-kiadásai).

Üzleti információk a világhálón

Az üzleti információszolgáltató központból nem hiányozhat az internetkapcsolattal

rendelkező számítógép sem. A gazdasági információk többsége már fellelhető a világhálón is.
A szolgáltatás tényleges helye a könyvtárban

Célszerű megoldásnak tűnik a témával kapcsolatos szakirodalmat és tájékoztatási eszközöket

a törzsgyűjteménytől elkülönítve tárolni, akár kialakítva egy „gazdasági információs sarkot”
(pl. a közhasznú információs pultokhoz hasonlóan) a könyvtárban. Ez a hely – ideális esetben
– a bejárat közelében helyezkedjen el, hiszen nem szerencsés, ha az egy-két adatért betérő
olvasót végigsétáltatjuk az egész épületen. A szolgáltatásnak éppen az a célja, hogy gyorsan,
minél több aktuális információt nyújtson.

Személyi feltételek

A használó az információk jellegéből adódóan elsősorban a tényadatokat, az ún. faktografikus

információkat igényli, ezért a gazdasági tájékoztatás működtetése elképzelhetetlen jól képzett,
nagyfokú problémamegoldó képességgel bíró szakembergárda nélkül.

Optimális állapot akkor következne be, ha a szolgáltatást pénzügyi vagy gazdasági

végzettségű könyvtáros-informatikus tartaná kézben. A szakmának ehhez forradalmi
változáson kell keresztülmennie, hiszen a könyvtárosokból fokozatosan információs
ügynökök, brókerek válnak, akik vadásznak és lecsapnak minden információra, miközben
versenyt futnak az idővel. Remélem, hogy a könyvtárosképző intézmények is felismerik az
ilyen jellegű igényeket, és tanterveikbe beépítik a gazdasági információs rendszerek oktatását.

Kikerülhetetlen, hogy minden könyvtáros rendelkezzen megfelelő számítástechnikai

ismerettel. Alapkövetelményként be kellene vezetni pl. az Európai Számítógép-használói
Jogosítvány (European Computer Driving Licence = ECDL) megszerzésére irányuló vizsgák
sikeres teljesítését. Ennek érdekében érdemes lenne felvenni a kapcsolatot a Neumann János
Számítógép-tudományi Társasággal (NJSZT).

Fontos tényező, hogy rendszeres továbbképzések szervezésével a közkönyvtárosok is

megfelelő szintű gazdasági ismeretekre tegyenek szert.

Elengedhetetlen a gazdasági jellegű közigazgatás segítségnyújtása e vállalkozás

megvalósításához. Szükséges a Gazdasági Minisztérium (GM), a kamarák, vállalkozói
központok (VK), az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH), a bankok stb. támogatása.
E szervek segítségével akár rendszeres fogadóórákat, előadásokat is lehetne tartani, ahol az
adott szakterület szakemberei (hitelügyek, vám, jog, tőzsde stb.) válaszolnának a felmerülő
kérdésekre. (Erre már találhatunk követendő példát néhány könyvtárban.) Az együttműködés
keretében szórólapok, tájékoztató füzetek, brosúrák is elhelyezhetők a könyvtárban.

A finanszírozásról

Köztudomású a közkönyvtárakat fenntartó önkormányzatok rossz anyagi helyzete. Sok

településen még a könyvtári alapfeladatok ellátásához szükséges pénzügyi keret biztosítása is
gondot okoz. Azonban nem biztos, hogy e speciális információszolgáltatás forráshiányt
eredményezne, hiszen

• elismerem, hogy a dokumentumok beszerzése, a szolgáltatás infrastruktúrájának

megteremtése többletköltségekkel járna, de ezeket a szolgáltatásokat fizetőképes
felhasználók vennék igénybe, térítés ellenében. A piacgazdaságban a kereslet
mindenképpen biztosított;
 • magánemberekkel, kisebb cégekkel megállapodásokat is köthetne a könyvtár, hogy pl.
havi díj fejében korlátlan használatot, tájékozódási lehetőséget biztosítana a
gyűjteményben. A bevételből a könyvtár folyamatosan fejleszthetné és karbantarthatná
gazdasági információs központját, lehetőség szerint pedig finanszírozhatná nonprofit
részlegeinek kiadásait is;
• beruházási költségkímélő tényező, hogy a könyvtárak többsége már rendelkezik
alapvető gazdasági szakirodalommal, jogszabálygyűjteményekkel, üzleti élettel
kapcsolatos folyóiratokkal, statisztikai kiadványokkal (évkönyvek, jegyzékek stb.).
Kedvező lehetőség az is, hogy az interneten számos szolgáltatás térítésmentesen is
igénybe vehető, és néhány céginformációs kötetet ingyenesen is terjesztenek.
Rendszerezéssel, tudatos gyűjtőmunkával és folyamatos, tendenciózus bővítéssel tehát
egy jól használható, általános gazdasági információs gyűjtemény építhető;
• pályázatokon kisebb-nagyobb összegek nyerhetők;
• egyéb bevételi források is szóba jöhetnek (pl. térítési díj ellenében szövegszerkesztést
és nyomtatást, esetleg faxok fogadását és küldését is elvállalhatjuk).

Jó lenne, ha a jövőben a kormányzat, illetve a szakminisztériumok nemcsak felismernék a

gazdasági információs központok jelentőségét, hanem működésüket, valamint üzleti
információs hálózataik kialakítását egységes elvek kidolgozásával és bevezetésével, valamint
az említett pályázatokkal is ösztönöznék. A pályázatok segítséget nyújthatnának az egységes
rendszer, a törzsállomány összetételének kialakításában, a finanszírozás, a működtetés
kérdésében.

Nem kerülhető ki a fenntartó önkormányzat erkölcsi és anyagi támogatásának számbavétele

sem. Ezt rendszerint könnyebb kiharcolni akkor, ha a képviselő-testület többsége vállalkozó,
nehezebb, ha más terület szakembereiből áll.

Összegzés

Igyekeztem röviden megfogalmazni, hogyan lehetne átalakítani, alkalmassá tenni a

magyarországi közkönyvtári hálózatot a harmadik évezred küszöbén már sürgető feladatként
jelentkező gazdasági információs kihívások kezelésére. Nem az egyetlen lehetséges
megoldást sugallom, gondolatébresztőnek és tájékoztatási segédletnek szánom ezt a cikket.

A feladat tehát nem lehetetlen, szükségessége nem kérdéses. Remélem, sikerült felhívnom a
figyelmet arra, hogy a korrekt, naprakész gazdasági információ áramlásának fontos bázisai
lehetnek a közkönyvtárak. Ha felismerjük a könyvtárakban rejlő lehetőségeket, és alkalmassá
tesszük változó világunk gazdasági információs igényeinek kielégítésére, ezzel is bizonyítjuk
mindig megújulni képes szakmánk elismertségét és tekintélyét.
 18. A MAGYAR BIBLIOGRÁFIAI ADATBÁZISOK RENDSZERE

„A tudományos tájékoztatás a tudományról, a tudományos ismeretekről, adatokról,

információkról, nyújtott tájékoztatás.”
(SZEPESVÁRY,1993)

Az OSZK a bibliográfiai adatbázisrendszere szervesen kapcsolódik a tudományos

tájékoztatáshoz.
Az MNB füzetekben megjelenő adatokból az OSZK további számítógépes feldolgozások
céljait szolgáló adatállományt is készít. Az állomány rekordjainak felépítése megfelel a
nemzetközi gyakorlatban alkalmazott bibliográfiai adatcsere-formátumnak, illetve annak a
magyar könyvtári szabványokhoz adaptált változatának, a HUNMARC-nak
Idetartozik még az IKER, IKB, MANCI, EPA

Berke Barnabásné: a teljes nemzeti cikkrepertórium megvalósíthatóságának lehetőségei.

3K 2003.5.sz
Az Országos Széchényi Könyvtár 57 éve jelenteti meg nemzeti bibliográfiai rendszerében a
Magyar Nemzeti Bibliográfia. Időszaki Kiadványok Repertóriumát. A kiadvány mögött lévő
IKER adatbázis 1993-tól épül, és 2001-től férnek hozzá távoli felhasználók az OSZK webes
szolgáltatásai között. Mindazonáltal az OSZK vezetése 2003 februárjában számos szakmai és
pénzügyi megfontolás alapján úgy döntött, hogy az adatbázist és a kiadványt megszünteti,
helyette kibővíti másik két jelentős adatbázisának (Hungarika Információ, MANCI)
gyűjtőkörét és szolgáltatását. Az IKER eddigi feladatait lássák el az illetékes szakkönyvtárak,
akadémiai és felsőoktatási, megyei és települési könyvtárak. A szerző amellett, hogy leírja a
döntéssel kapcsolatos előzményeket, útmutatást kíván nyújtani egy országos cikkrepertórium
lehetséges megvalósításának lépéseihez.

Murányi Péter: Holmi filozófia, pszichológia, etika, művészet, zene. Könyvtári figyelő.
49. évf. 2003.2.szám
„Ha a jelenlegi feltárás bővítésére nincs lehetőség, sőt ahhoz sem elegendőek a kapacitások,
hogy a most feltárt anyag mennyisége mellett a kialakult lemaradást behozzák, akkor meg kell
vizsgálni azt, hogy mi az, amit mások megtesznek helyettük, s ezt felesleges lenne nekik is
megtenniük, különösen abban az esetben, ha az a másik feltárás gyorsabb, ugyanakkor kellő
mélységű is... Amíg megjelent, az Időszaki Kiadványok Repertóriuma a
Társadalomtudományok, természettudományok alcímet viselte. Ez azonban nem jelenti azt,
hogy a két nagy tudományterület egyenrangú lett volna a feltárás tekintetében. A
természettudományi anyagot nem tárgyszavazták, s a felvett anyag mennyisége is jóval kisebb
volt.”

Ezeken kívül fontos még:

MATARKA: Magyar folyóiratok tartalomjegyzékeinek kereshető adatbázisa

FSZEK adatbázisai
- Irodalmi kritikák, tanulmányok bibliográfiája
- SzocioWeb - A Szociológiai Információ internetes változata

Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár (OMIKK)

Műszaki cikkek a magyar időszaki kiadványokban
CIKK adatbázis
Az Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár 2001. december 31-ig építette
adatbázisát a tudományos műszaki élet területén megjelenő mintegy 1500 szakfolyóirat, az
OMIKK és vele együttműködő könyvtárak által gyűjtött könyvek, szabványok, ENSZ és EU
dokumentumok alapján. Az adatbázis 2001. december 31-én közel 450000 tételt tartalmazott,
de további építése megszűnt. Az Országos Műszaki Információs Központ 1994-tól
üzemeltette a CIKK adatbázist. Az adatbázis építése több mint 4000 időszaki kiadvány, a
könyvtár által beszerzett könyvek és egyéb ENSZ és EU dokumentumok feldolgozásával
történt. Az adatbázis építése 2001. december 31-én lezárult. Továbbiakban az adatbázis
használata ingyenes.

Az adatbázis 453716 tételt tartalmaz.

Ezek megoszlása:
Folyóirat-cikkek 415332
Könyvek 13939
Nemzetközi szervezetek dokumentumai 1783
Szabványok 11411
Tanácskozások 11251

2002. január 1-jével hozzákezdett a Magyar Műszaki és Gazdasági Repertórium

adatbázisának építéséhez, amely a magyar műszaki és gazdasági időszaki kiadványok,
valamint Magyarországon megrendezett konferenciák anyagait is fogja tartalmazni. Az
adatbázis szerkezete hasonló a CIKK adatbázis szerkezetéhez.

Országos Orvostudományi Információs Intézet és Könyvtár (MEDINFO)

Az Országos Egészségügyi Információs Intézet és Könyvtár (MEDINFO) az intézet Alapító
okirata, valamint az 1997. évi CXL. kulturális törvény alapján az egészségügyi szakterület
információs központja, országos hatókörű szakkönyvtára, az Egészségügyi Világszervezet
letéti könyvtára, része a magyar könyvtárak közötti Országos Dokumentumellátó
Rendszernek. Az előbbiekben vázolt cél megvalósítása érdekében a könyvtár teljességre
törekvően gyűjti, feltárja, őrzi és szolgáltatja a magyar orvostudományi-egészségügyi és ezek
határterületein, bármilyen információhordozón megjelenő szakirodalmat és válogatva ezen
területek külföldi szakirodalmát.

Magyar Orvosi Bibliográfia

1957-óta készíti és adja ki az intézet a Magyar Nemzeti Bibliográfiai rendszer részeként a
Magyar Orvosi Bibliográfiát (MOB) évente 6 szám, 1975-től szupplementumokkal, majd
1961-től ennek angol nyelvű változatát a Hungarian Medical Bibliography (HMB) című
kiadványt, 1972-től évente 2 szám.
A MOB elsődleges, tudományos szakbibliográfia, melynek feldolgozása autopszián alapszik.
Évente 6 füzetben (év végén kumulált név-és tárgymutató füzetekkel) jelenik meg, jelenleg
CD-ROM-on és on-line is hozzáférhető az intézet honlapján keresztül a www. medinfo.hu
címen.
1990-ben kezdték meg a bibliográfia számítógépes előállítását, amelyet sok kritika ért a
felhasználók és a szakmabeliek részéről egyaránt.
(Vajda Erik: A számítógéppel készült Magyar Orvosi Bibliográfia. In: Könyvtáros, 1991.5.sz.
p.304-306.)
Az OIK a szakmabeliek részéről javasolt feladatok egy részét a következő évben
megvalósította, elkészült “A magyar orvosi bibliográfiai rendszer leírása” című 11 oldalas
anyag belső használatra, a MOB füzetek használati útmutatót, betűrendes szakmutatót,
betűrendes személynévmutatót tartalmaztak, közölték a feldolgozott időszaki kiadványok
betűrendes jegyzékét és a gyógyszerkészítmények betűrendes mutatóját.
Az adatbázis a MICRO-CDS-ISIS adatbázis-kezelő rendszerre épült.
Az adatbázis-kezelő rendszer elsősorban a MOB és a Hungarian Medical Biblioghraphy
füzeteinek előállítására készült, de alkalmas volt helyi on-line keresésre is.
Most OLIB rendszert használnak.

Kereshetünk:
O CÍM, SZERZŐ
O KULCSSZÓ
O OSZTÁLYOZÁSI JELZET
o TÁRGYSZÓ szerint

Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Információs Központ

MAB Magyar Mezőgazdasági Bibliográfia. Folyóiratcikkek, könyvek, illetve könyvrészletek

és konferencia anyagok találhatók az adatbázisban. Teljes cikkeket nem tartalmaz!

Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum

Az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum (OPKM) Pedagógiai Adatbázisa (PAD)

tartalmazza 1989-től a Magyar Pedagógiai Irodalom c. nemzeti szakbibliográfia teljes
anyagát, valamint az OPKM-ben feldolgozott idegen nyelvű szakkönyvek és válogatott
folyóiratcikkek adatait.
Az adatbázis tartalma:
neveléselmélet, oktatáselmélet, oktatásügy, közoktatás, szakképzés, oktatásmódszertan,
neveléslélektan, neveléstörténet, nevelésszociológia, gyógypedagógia
Az adatok forrása:
- a Magyarországon megjelent pedagógiai szakkönyvek
- a jelentősebb gyűjteményes munkák analitikus feltárásban
- magyar nyelvű folyóiratok pedagógiai tárgyú cikkei
- az OPKM állományában hozzáférhető idegen nyelvű szakkönyvek
- az OPKM állományában hozzáférhető idegen nyelvű szakfolyóiratok válogatott cikkei
A tartalmi feltárást az OPKM saját tárgyszórendszere biztosítja. Az idegen nyelvű
dokumentumok jelentős részéhez címfordítás és referátum is tartozik.
Az adatbázisban megtalálható dokumentumok hozzáférhetők az OPKM állományában.
A használat alapján Ön tetszőlegesen böngészhet szabad szavas kereséssel, on-line az
adatbázisban.

Országos Idegennyelvű Könyvtár

A magyarországi nyilvános szakkönyvtárak közül az egyik legfiatalabb intézmény az

Országos Idegennyelvű Könyvtár. Jelenleg két egyedi feladatkört lát el: eredeti nyelvű,
elsősorban kortárs világirodalmi, és zenei, továbbá nyelvészeti tárgyú dokumentumokat
gyűjtő szakkönyvtár, és a magyarországi nemzetiségi könyvtárak koordinációs központja.

Mi ezeket használtuk az adatbázisai közül.

Műfordítás adatbázis
Nemzetiségi adatbázis
Az MNB IKR mellett mindenképp meg kell vizsgálni azokat a bibliográfiákat, amelyek a
kimaradt 6 főosztály anyagát dolgozzák fel az OSZK-val történt megállapodás alapján
(Magyar Mezőgazdasági Bibliográfia, Magyar Orvosi Bibliográfia, Műszaki cikkek a magyar
időszaki kiadványokban

(Szerintem hozzátartozik a tételhez, hogy milyen követelményeknek kell megfelelniük az

adatbázisoknak, de ez nem biztos)
Alapvető elvárások egy adatbázis használhatóságának tekintetében:
• Minden mező kereshető és böngészhető legyen
• Keresés különböző folyamatai (egyszerű, haladó stb.) és böngészés folyamata ne
különüljön el egymástól
• A mezők legyenek szabadon kombinálhatók egymással
• Ugyanazt a mezőt többször is fel lehessen venni
• Az egyes sorok (amelyek különböző vagy azonos mezőket reprezentálnak) legyenek
szabadon kombinálhatók egymással, vagyis bármelyik logikai operátorral (ÉS,
VAGY, NEM)
• Műveleti sorrendet zárójelek segítségével lehessen meghatározni
• A csonkolás legalább a szavak végén legyen lehetséges
• Lényeges a mezők indexelésének módja (szavanként, kifejezésenként, mindkét
formában)
• A találatok megjelenítésekor fontos, hogy egy, az alapbeállításokban szereplő
formátumból és sorrendből kiindulva a használó többféle formátumban és többféle,
számára megfelelő sorrendben kaphassa meg a találatokat.
Az itt felvázolt szempontoknak a magyar adatbázisok közül az Arcanum Arctis (Warctis)
szoftverével készült adatbázisok felelnek meg leginkább a keresés és böngészés lehetőségeit
tekintve is, mind a CD-ROM-os változat esetében, amelyet több adatbázis is használt. Az
MNB CD-ROM adatbázisai: PRESSDOK, HUNDOK; a FSZEK adatbázisai.