ION CREANGĂ: POVESTEA LUI HARAP – ALB - basmul cult / epoca marilor clasici –
* Particularităţile basmului cult * Caracterizarea personajului, personajele * Lumea basmului
Basmul este o specie a epicii, construit pe schema opoziţională dintre Bine
şi Rău. Structura basmelor conţine formulele iniţiale, formulele mediane şi
formulele finale. Motivele specifice basmului sunt: împăratul fără urmaşi,
superioritatea mezinului, cifra trei, demascarea, nunta etc. Personajele basmului
se află fie de parte binelui, fie de cea a răului.
Tema operei „Povestea lui Harap-Alb” este tipică basmelor, şi anume
lupta dintre bine şi rău. Textul este şi un bildungsroman deoarece întâmplările
narate prezintă formare unui tânăr .
Titlul basmului indică dubla personalitate a eroului. Pe de o parte, el are o
identitate reală (fiu de împărat), iar pe de altă parte, aparent, el este sluga
Spânului. Textul se bazează pe mai multe motive populare: împăratul fără
urmaş, superioritatea mezinului, cifra trei, probele, călătoria, animalele
recunoscătoare, nunta etc.
Naraţiunea este la persoana a III-a, ca în orice creaţie obiectivă.
Subiectul respectă ordinea cunoscută a momentelor din basmele populare.
Expoziţiunea o constituie hotărârea tatălui de a-şi supune cei trei fii la o probă.
Singurul care trece această probă este mezinul. Intriga constă în încălcarea
sfatului părintesc, ceea ce are drept consecinţă schimbarea identităţii eroului. El
devine sluga Spânului şi primeşte numele de Harap-Alb. Desfăşurarea acţiunii
cuprinde încercările prin care trece eroul. Aşa îi va întâlni pe cei cinci tovarăşi
care îl vor ajuta în îndeplinirea misiunii sale: Gerilă, Flămânzilă, Setilă, Ochilă,
Păsări-Lăţi-Lungilă. Punctul culminant prezintă demascarea Spânului. În final,
eroul se căsătoreşte cu fata împăratului şi moşteneşte împărăţia unchiului,
secvenţă care reprezintă deznodământul basmului.
Protagonistul acestui basm cult este Harap-Alb. El are calităţi deosebite, cu
valoare simbolică. Drumul eroului spre împărăţia lui Verde-Împărat este un drum
spre împlinirea destinului. Încălcând sfatul părintesc, eroul va dobândi
experienţă. Este o lecţie de viaţă care-l transformă pozitiv. Numai când ajunge la
maturitate, el îşi poate întemeia o familie şi poate conduce o împărăţie.
Harap-Alb nu săvârşeşete nimic spectaculos, el nu are puteri supranaturale.
A mese egy epikus műfaj, mely a Jó és a Rossz ellentétes vázlatára épül. A
mesék szerkezete bevezető formulákat, középformulákat és záróformulákat
tartalmaz. A mesére jellemző motívumok: az utód nélküli király, a legkisebbik fiú
felsőrendűsége, a 3-asz szám, a leleplezés, a lakodalom etc. A mese szereplői
vagy a jó, vagy a rossz oldalán állnak.
A Harap-Alb története c. mű témája a mesére jellemző, éspedig a jó és a
rossz közötti harc. A szöveg egy fejlődésregény is, mivel az elmesélt történetek
egy fiatal alakulását mutatják be.
A mese címe a hős kettős egyéniségét jelöli. Egyrészt, valós identitása van
(királyfi), másrészt látszólag a Csupasz szolgája. A szöveg több népi motívumra
épül: az utód nélküli király, a legkisebbik fiú felsőrendűsége, a 3-asz szám, a
próbák, az utazás, a hálás állatok, a lakodalom stb.
Az elmesélés III. személyben történik, mint bármilyen objektív alkotásban.
A cselekmény a népmesék ismert mozzanatait tartja be. A bevezető az apa
döntését ábrázolja, aki próbára teszi a három fiát. Az egyetlen, akinek sikerül
megvalósítani ezt a próbát, a legkisebbik fiú. A bonyodalom, az apai tanács
megszegését képezi, melynek következtében megváltozik a hős identitása. A
Csupasz szolgája lesz, és a Harap-Alb nevet kapja. A cselekmény sorozata a hős
megpróbáltatásait mutatja be. Így fogja megismerni az öt pajtását, akik segíteni
fogják küldetésében: Gerilă, Flămânzilă, Setilă, Ochilă, Păsări-Lăţi-Lungilă. A
tetőpont a Csupasz leleplezését mutatja be. Végül, a hős feleségül veszi a
királylányt, és a bátyja birodalmát örökli, a mozzanat pedig a mese megoldását
jelenti.
A mese főszereplője Harap-Alb. Jelképes értékű, különleges tulajdonságai
vannak. A hős Zöld –király felé vezető útja a sors beteljesedésének az útja.
Megszegvén az apai tanácsot, a hős tapasztalatot szerez. Egy életlecke, ami
pozitívan alakítja őt. csak felnőtté válva képes családot alapítani és királyságot
vezetni.
Harap-Alb nem tesz semmilyen rendkívüli dolgot, nincsen természetfölötti ereje.
Este însă onest, prietenos, iertător, loial, şi are încredere în oameni. Reprezintă,
într-un cuvânt, omul ideal. El rămâne în limita umanului, iar faptele care
depăşesc sfera realului sunt săvârşite de alte personaje, înzestraţi cu trăsături
supranaturale.
Numele primit de erou, Harap-Alb ( Harap = rob ţigan + alb), rezumă cel mai
bine faţeta dublă a fiinţei umane.
Extrem de modern este Ion Creangă în construirea celor cinci prieteni ai lui
Harap-Alb. Tovarăşii lui Harap-Alb, creaţii fantastice, sunt reduşi la câte o
singură trăsătură fizică sau morală. Prezenţa lor, alături de eroul principal, este o
dovadă a bunătăţii omului simplu care-şi găseşte pretutindeni sprijin.
Basmele lui Creangă
Deşi pleacă de la un model folcloric, Creangă se îndepărtează fundamental de
acesta, în primul rând la nivelul limbajului, dar şi la nivelul compoziţiei, al
personajelor şi chiar al semnificaţiilor. N.Manolescu spunea despre scriitor că
„basmele lui nu sunt rescrise, împodobite”. Fără a inventa nimic esenţial,
Creangă retrăieşte întâmplările povestite. Creangă insistă mult pe stările
sufleteşti ale eroilor. La Creangă fantasticul este umanizat şi localizat, el nu
înfăţişează lumi inexistente. Spre deosebire de povestitorul din basmele
populare, Creangă topeşte povestirea în dialog.
Ion Creangă povesteşte într-un mod inimitabil. Limbajul lui se caracterizează
prin: oralitatea stilului, vocabular specific moldovenesc, lipsa metaforelor.
Comicul este o altă trăsătură care diferenţiază basmul lui Creangă de cel
popular. Acesta se realizează la nivelul limbajului şi al conţinutului. Acest comic
stârneşte răsul păstrând totuşi un aer de seriozitate.
Oralitatea este o trăsătură fundamentală a întregii opere lui Creangă. Din
această categorie fac parte interjecţiile, verbele imitative („haţ”, „teleap-teleap”),
zicerile tipice („toate ca toate”), expresiile populare („vorba ceea”), frazele
ritmate („De-ar şti omul ce-ar păţi, dinainte s-ar păzi”).
Viszont becsületes, barátságos, megbocsájtó, hűséges, és bízik az emberekben.
Egyszóval, az ideális embert képviseli. Emberi kereteken belül marad, a
valószerűtlen dolgokat más, természetfölötti erőkkel rendelkező szereplők
végzik el.
A hős kapott neve, Harap-Alb, ( cigány rabszolga + fehér) tükrözi legjobban az
emberi lény kettőségét.
Ion Creanga nagyon modern Harap-Alb öt barátjának az ábrázolásában. Harap-Alb
barátai fantasztikus teremtmények, akiket egyetlen fizikai vagy erkölcsi tulajdonságra
szűkít (a szerző). A főszereplő mellett való jelenlétük, az egyszerű ember jóságát
igazolja, aki mindenhol támaszra talál.
Creangă meséi
Bár a folklórból merít példát, Creangă lényegesen eltér attól, első sorban a
nyelvezet szintjén, de a szerkezet és még a jelentések szintjén is. N.Manolescu
mondta az íróról, hogy „a meséi nincsenek átírva, kidíszítve”. Anélkül, hogy
valami lényegeset kitalálna, Creangă átéli az elmesélt történeteket. Creangă
hangsúlyt fektet a hősök lelkiállapotára. Creangă-nal a fantasztikum helyileg
behatárolt, és emberközeli, ő nem ábrázol nem létező világokat. A népmese
elmesélőjétől eltérően, Creangă párbeszédbe olvasztja a történetet.
Ion Creangă utánozhatatlanul mesél. Nyelvezetét a stílus szóbelisége, a
moldvai tájszólás, a metaforák hiánya jellemzi.
A komikum egy másik olyan jellemző, amely megkülönbözteti Creangă
meséit a népmesétől. Ez a nyelvezet és a jelentés szintjén valósul meg. Ez a
komikum nevetést kelt, de megőrzi a komoly hangnemet is.
A szóbeliség Creangă műveinek az alapjellemzője. Ebbe a kategóriába
tartoznak a hangutánzó szavak és igék, a tipikus mondások, a népies kifejezések,
a ritmusos szövegek.