EMÉSZTÉS ÉS

ANYAGCSERE
TÁPANYAGOK FUNKCIÓI
 Építőanyagok

 Energiaforrások

 Katalizátorok
TÁPANYAGOK I.

 FEHÉRJÉK
 Főleg testépítő anyagok

-H2O
NH2 – CH – CO – NH – CH - COOH
NH2 – CH – COOH + H2N – CH – COOH
R R
R R

PEPTIDKÖTÉS
 Fehérjék 2.
 Esszenciális aminosavak: szervezet nem tudja szintetizálni
Izoleucin,leucin, lizin, metionin, fenilalanin, treonin, triptofán, valin, (hisztidin)
 Szemiesszenciális AS-k: szervezet lassan szintetizálja, gyerekkorban esszenciális
Arginin, hisztidin
 Fehérjeforrások: hús, hal, tej, tejtermékek, tojás, burgonya, hüvelyesek, gabonafélék,
szója, stb.
 Fehérjeszükséglet:
• Függ: életkor, fizikai munka, terhesség, betegségek, stb.
• Első életévig 3-3,5 g/kg/nap
• Kisgyermekkorban 2,5 g/kg/nap
• Pubertás után 1-1,2 g/kg/nap
• Fiziológiás fehérjeminimum: 40 g/nap
• Optimális fehérjebevitel: 80 g/nap
 Hiánytünetek: testtömeg csökkenés, nitrogéndeficit, anaemia, hypoproteinaemia,
oedema, májkárosodás
 Zsírok
 Összetétel, fajtái:
Glicerin + zsírsavak (telített, telítetlen) észterei
Esszenciális zsírsavak: szervezet nem tudja szintetizálni
1. Linolsav
2. Linolénsav
3. Arachidonsav

 NEUTRÁLIS ZSÍROK (trigliceridek) → glicerin páros C atom számú

zsírsavval észtereződik
 FOSZFOLIPIDEK → egyik hidroxilcsoporthoz foszforsav kapcsolódik
 SZTEROIDOK
 Forrás: sertészsír, vaj, étolajok, stb.
 Szükséglet: 1-1,2 g/kg/nap, kisgyermekkorban több
 Funkcióik:
 Energiát szolgáltatnak (neutrális zsírok) és raktároznak (trigliceridek)
 Membránok felépítése (foszfolipid)
 Szteránvázas vegyületek (epesavak, szteroid hormonok, egyes vitaminok)
 Cerebrozidok felépítése
 Zsíroldékony vitaminok felszívódása (A, D, E, K)
 Szénhidrátok
 Kémiai szerkezet alapján:

 MONOSZACHARIDOK:
 Aldózok (aldehidcsoport), ketózok
(ketocsoport)
 Triózok (glicerinaldehid, ketotrióz), pentózok (ribóz,
dezoxiribóz), hexózok (glükóz, fruktóz, galaktóz)
 DISZACHARIDOK: két monoszacharidból éterkötéssel →
szacharóz, laktóz, maltóz
 POLISZACHARIDOK: monoszacharidokból polimerizációval
→ keményítő, glikogén, cellulóz, dextrán, heparin, pektin,
hemicellulózok, hialuronsav

 Forrás: kristálycukor, méz, tej, gyümölcsök, zöldségek,

gabonafélék, rizs, burgonya, máj, hús
 Szükséglet: ~300 g/nap, rostszükséglet 20-30 g/nap (cellulóz,
hemicellulóz, pektin, lignin)
 Funkciójuk: energiát szolgáltatnak, kis mértékben testépítő
anyagok, sejtfelszíni markerek, stb.
 Vitaminok 1.
 Szervezet a legtöbbet nem tudja szintetizálni, vagy keveset állít elő
 Biokatalizátorok, speciális sejtek alkotórészei, hormonok
 Vízben- és zsírban oldódók
 Hyper-, hypo-, avitaminosis
Zsírban oldódó vitaminok

NÉV FORRÁS SZÜKSÉGLET FUNKCIÓ HIÁNYTÜNETEK

A-vitamin Máj, tojás, vaj, tejszín, 900-1000 μg/nap Rodopszin Farkas-, szürkületi
halmájolaj (látás), bőr, haj, vakság, nyálkahártya
(retinol) sárgarépa, sütőtök, nyálkahártyák kiszáradás, fekélyek,
spenót, sóska, stb. anyagcseréje hajhullás

D-vitamin Csukamájolaj, vaj,

tejszín, tojássárga
gyerek: 10 μg/nap Ca és P Rachitis, osteomalacia,
felnőtt: 5 μg/nap anyagcsere -porosis, tetániás
(1,25-dihidroxi- görcsök
kolekalciferol)

E-vitamin Csíraolajok, növényi 12 mg/nap Antioxidáns

olajok, tej, vaj
(tokoferol)
K-vitamin Klorofill tartalmú
növények,
Véralvadási Véralvadási zavarok
faktorok
bélbaktériumon
aktiválása
szintetizálják
 Vitaminok 2.: Vízben oldódó vitaminok
NÉV FORRÁS SZÜKSÉGLET FUNKCIÓ HIÁNYTÜNETEK

B1 vitamin Gabonafélék, rizs, 1,2-1,3 mg/nap enzimalkotó Beriberi, polyneuritis,

Wernicke-Korsakow
csírák, máj, hús
tünetek, jobb kamra
(tiamin) hypertrophia

B2 vitamin Tej, hús, máj, tojás, 1,5 mg/nap FAD, FADH alkotó Hajhullás, száj
bab, borsó, korpa, berepedése
(riboflavin) élesztő

Niacin Hús, máj, vese, tej, 16 mg/nap NAD, NADH alkotó Bőr-, nyálkahártya
gyulladás, hasmenés,
tojás
(nikotinsavamid) hányás, pellagra

B6 vitamin Élesztő, máj, 2 mg/nap Enzimalkotó, Görcsroham,

gabonafélék, hal, zsírsavanyagcsere anaemia, szívizom
(piridoxin) hüvelyesek vérellátási zavar

B12 vitamin Máj, hús 2 µg/nap Enzimalkotó Anaemia perniciosa

(cianokobalamin)
Folsav Levélzöldségek, máj, 400 µg/nap Enzimalkotó, aktív Makrocytás anaemia
belsőségek formája
(pteroil-glutaminsav)
tetrahidrofolsav

Pantoténsav Máj, élesztő, 6-8 mg/nap CoA alkotórész Őszülés, kopaszság,

mellékvesekéreg-
zöldségfélék
elégtelenség, érzészavarok

C-vitamin Gyümölcsök, 60 mg/nap Redukálószer, antioxidáns,

enzimműködést befolyásol
Fáradékonyság,
zöldségek, káposzta, vérzékenység, skorbut
(aszkorbinsav) burgonya, csipkebogyó

P-vitamin Citrusfélék, zöldpaprika Permeábilitási vérzések

(citrin) vitamin
Ásványi anyagok
 Makroelemek: Na, K, Cl, Ca, Mg, S, P
 Mikroelemek (nyomelemek): Fe, Cu, I, F,
Mn, Zn, Se, Si, Mo, Ni, Cr
 Szerepük: membránfolyamatok, testépítő
anyagok, ideg-, izomműködés, véralvadás,
enzimek alkotórészei, hormonok képzése (pl. I),
hem-szintézis (Fe), fogzománc keménysége (F),
stb.
 Hiánytünetek (pl. vashiányos anaemia,
jódhiányos golyva), toxikus felesleg (pl. Fe →
hemochromatosis, Cu → Wilson kór)
 A szervezet energiaforgalma, alapfogalmak 1.

 Külső munka: vázizom működéséhez

 Belső munka: szívizom, simaizom működéshez, aktív
transzportokhoz (pl. Na-K-pumpa), elektromos folyamatokhoz,
felépítő folyamatok kémiai munkájához
 Isodynamia törvénye: az egyes tápanyagok
energiatartalmuknak megfelelően helyettesíthetik egymást
 Alapanyagcsere (basal metabolic rate, BMR): éber
állapotban, testi és szellemi nyugalomban, 12 órás éhezés után
termoneutrális környezetben mért energiaforgalom (belső
munka + vázizmok nyugalmi tónusa)

Függ:
 Nem
 Életkor
 Testméret (testfelület)
 Hormonális működés
A szervezet energiaforgalma, alapfogalmak 2.
 Respirációs kvóciens:
RQ=keletkezett CO2 mennyisége / felhasznált O2 mennyisége
 Oxigén energia-egyenérték: 1 l O2 felhasználása során
felszabaduló energia ~ 20,2 kJ/l
 Specifikus dinámiás hatás: felvett tápanyagok többlet
hőleadást váltanak ki: fehérje 25-30%, szénhidrát 6%, zsír
4%
 Aktuális energiaszükséglet: alapanyagcsere korrigálva a
munkavégzésnek megfelelő szorzóval (lsd. táblázat)
 Energiaigény függ: élettevékenység (vázizom működés),
terhesség, hormonális hatások, külső hőmérséklet, stressz,
kóros állapotok (pl. láz, gyulladás, trauma)
A szervezet energiaforgalma, alapfogalmak 3.
A szervezet energiaforgalma, alapfogalmak 4.
 A TÁPLÁLÉKFELVÉTEL
SZABÁLYOZÁSA
Ingerek (érzékelés vagy asszociáció)

Agykéreg  akaratlagos táplálékfelvétel vércukorszint 

telt gyomor
ÉHSÉGKÖZPONT gátlás JÓLLAKOTTSÁGI leptin
Hypothalamus nucleus KÖZPONT
ventrolateralis Hypothalamus nucleus
ventromedialis

Vércukorszint 
üres gyomor
A táplálék útja
Tápcsatorna
A táplálék útja - szájüreg
 harapás, rágás (fogak, rágóizmok)
rágóizmok beidegzése:
V/3. n. mandibularis, n. hypoglossus, n. facialis
 keverés nyállal
nyálmirigyek:
1. gl. parotis
serosus
2. gl. submandibularis
kevert
3. gl. sublingualis
mucosus
nyál: (1 – 1,5 l/nap, pH 6 és 7,4 között)
Összetétele:
 víz, elektrolitok
 α-amiláz (ptialin)
 IgA, IgG, lizozim
 mucin
A táplálék útja - nyelés
 A gyomor felépítése
cardia
esophagus

fundus

corpus

curvatura minor

pylorus curvatura major

duodenum
antrum

A gyomor részei A gyomor izomzata

A gyomorfal felépítése,
a gyomornyálkahártya sejttípusai
 A gyomornyálkahártya sejttípusai
 Mucosa sejt (melléksejt)
- glikoprotein nyákanyag + bikarbonát
 Parietalis sejt (fedősejt)
- sósav
- intrinsic faktor
 Fősejt HCl
- pepszinogén  pepszin
 G-sejt
- gasztrin (enterohormon)
gyomornedv-szekréció ↑
pancreasnedv- és epetermelés ↑
motilitás ↑
Sósavszekréció a gyomorban
LUMEN FEDŐSEJT INTERSTITIUM

Membrán
Receptorok
ATP
Hisztamin
CAMP
Acetilkolin
K+ Ca2+
ATP Gasztrin
H+ H2O + CO2
H
+
CO2
H2CO3
H+ HCO3- HCO3-
Cl- Cl- Cl-
A gyomor funkciói
 Tárolás (receptív relaxáció)
 Keverés (3 izomréteg, főleg a
ferde)
 Emésztés (a pepszin a
fehérjemolekulákat bontja az
aromás aminosavak mellett)
 Továbbítás (adagokban a
duodenum felé,
főleg a körkörös
izomréteg)
 A gyomorműködés szabályozása
– kefalikus fázis
Beindítja:
a táplálék látványa, illata,
szavak, emóciók,
asszociációk
 az étel szájba kerülése

Paraszimpatikus hatásra: Szimpatikus hatásra:

- gasztrin ↑  gyomornedv↑ - nyáktermelés ↑
- pylorus nyílik - gyomornedv 
- motilitás ↑ - pylorus zár
- motilitás 
A gyomorműködés szabályozása
– gasztrikus fázis
Központ: enterális idegrendszer (lokális reflexek)
- plexus submucosus Meissneri  szekréció
- plexus myentericus Auerbachi  motilitás
ció KP: plexus
afferentá submucosus efferen
táció
Meissneri
baroreceptor kemoreceptor
fedősejt G-sejt fősejt

Gyomorfal Fehérje pepszinogén

feszülése bomlástermékek HCl gasztrin
A gyomorműködés szabályozása
– intesztinális fázis
Savanyú chymus átkerül a duodenumba

GIP ↑, szekretin ↑ (enterohormonok)

A gyomor szekrécióját, motilitását

csökkentik
 Enterohormonok
ENTEROHORMON TERMELŐDÉS TERMELÉS INGERE HATÁSA
HELYE
GASZTRIN Gyomornyálka- n. vagus, enterális - növeli a fedősejtek sósavszekrécióját
hártya G-sejtek idegrendszer, - növeli a fősejtek pepszinogén szekrécióját
peptidek, aminosavak - fokozza a gyomor motilitását
CCK-PZ duodenum aminosavak, peptidek - növeli a pancreas acinussejtek
(kolecisztokinin- nyálkahártya zsírsavak enzimtermelését
pankreozimin)
savas pH - növeli a máj epetermelését, fokozza az
epehólyag kontrakcióját
- fokozza a szekretin hatását
SZEKRETIN duodenum savas pH - növeli a pancreas ductalis sejtek bikarbonát-
nyálkahártya aminosavak, peptidek szekrécióját
- fokozza a máj epetermelését
- csökkenti a gyomorsavszekréciót
GIP duodenum glükóz - csökkenti a gyomor szekrécióját és
(gasztrikus inhibitoros nyálkahártya zsírok motilitását
peptid; glükózdependens
- fokozza az inzulin szekrécióját
inzulinotróp peptid)

VIP duodenum - az erek dilatálása

(vazoaktív intesztinális nyálkahártya - csökkenti a gyomorsav szekrécióját
peptid)
- fokozza a bélben az elektrolitszekréciót

VILLIKININ duodenum, minden tápanyag - fokozza a bélbolyhok mozgását

jejunum
nyálkahártya
A máj
A máj szerkezete
 A máj működése 1.
1. exokrin mirigy
epetermelés, kiválasztás
2. szénhidrátraktározás
glikogén képzés, raktározás – mobilizálás
3. fehérjeszintézis
albuminok, alvadási fehérjék, transzportfehérjék, lipoproteinek
4. méregtelenítés
- exogén anyagok (mérgek, gyógyszerek, alkohol)
- endogén anyagcseretermékek (pl. bilirubin, hormonok)
5. vérraktár
6. a magzati életben vérképző szerv
 A máj működése 2.
8. az intermedier anyagcsere központi szerve
a. szénhidrát:
- glikogénszintézis (glikogenezis) és bontás (glikogenolízis)
- glükóz képzése tejsavból, aminosavakból (glükoneogenezis)
- zsírsavak képzése glükózból
b. fehérje:
- transzaminálás
- oxidatív dezaminálás
- ureaképzés
c. zsír:
- trigliceridekből, szabad zsírsavakból foszfolipidképzés
- koleszterinképzés acetil-KoA-ból
- lipoproteinek átalakítása
 Epe
 500-600 ml/nap
 Epehólyagban tárolódik (emésztés szünetben sphincter Oddi zárt),
koncentrálódik (~10%-ára)
 Elválasztás szabályozása:
 Bélből felszívódott epesavas sók a májban (feed back)
 CCK-PZ, szekretin fokozza
 Paraszimpatikus stimulus fokozza
 Ürítés szabályozása:
 CCK-PZ hatására epehólyag összehúzódik, Oddi-sphincter ellazul → epe
duodenumba ürül
 Paraszimpatikus stimulus ellazítja az Oddi-sphinctert
 Összetétele:
 Víz, epesavak és epesavas sók, bilirubin, koleszterin, zsírsavak,
anorganikus sók, lecitin
 pH 6,6-8,6
 Funkciói:
 Zsírok emulgeálása (micella képzés)
 Lipáz aktiválása
 Zsírfelszívás fokozása
Pancreas
Pancreasnedv
 Összetétele:
 víz, bikarbonát (a ductalis sejtek termelik szekretin
hatására)
 emésztőenzimek (az acinussejtek termelik CCK-PZ
hatására)
 α-amiláz
 lipáz
 tripszinogén, kimotripszinogén, prokarboxipeptidáz
Vékonybél
 A vékonybél felépítése
 Szakaszai: duodenum (nyombél),
jejunum (éhbél), ileum (csípőbél)
 Tunica muscularis: hosszanti és
körkörös simaizom
 Izomzat között idegfonatok: plexus
myentericus Auerbachi
 Tunica submucosaban gazdag
artériás, vénás és nyirokérhálózat,
továbbá plexus submucosus
Meissneri
 Belső felszíne redőzött nyálkahártya
→ kesztyűujjszerű bélbolyhok (villus)
→ makro-, és mikrobolyhok
 Vékonybél falában többféle sejttipus
 A bélbolyhok kettős rendszere
Makrobolyhok:
Csúcsáig
simaizomrostok nyúlnak
Közepén centrális
véna, artéria és vakon
végződő nyirokér
Kutikulás
hengerhámsejtek
borítják (felszívóhám)
Mikrobolyhok:
Lumen felöli felszínen
kefeszegély → óriási
felszín (~200 m2), kedvez a
felszívásnak
A vékonybél sejttipusai
 Lieberkühn-kripták  bélnedvet
termelő mirigysejtek, felszínre nyíló
csöves mirigyek
 Kehelysejtek  kripták alján nyákot
választanak ki
 Felszívó sejtek (enterociták)
 Brunner-mirigyek  duodenum
bolyhainak tövében, nyáktermelő sejtek
 Enteroendokrin sejtek 
duodenum kezdeti szakaszán
gastrointestinalis hormonokat termelnek:
CCK-PZ, szekretin, GIP, VIP, villikinin
 Peyer-plakkok (nyiroktüszők)  Kehelysejtek- Goblet cells

immunszerep Paneth sejtek – baktériumflóra szabályozása

 M-sejtek  fehérjéket egészben

képesek felszívni (pl. anyai IgA, vírus-, Nature Reviews

baktérium antigének)
 A vékonybél mozgásai, a bélnedv
 Motilitás:
 perisztaltikus hullámok → 1-2 cm/s lassú és 10 cm/s gyors hullámok, továbbító
funkció, paraszimp hatás serkenti
 szegmentáló kontrakció → körkörös simaizomzat összekeveri a chymust az
emésztőnedvekkel, paraszimp. hatás serkenti, szimp. hatás csökkenti
 A bélnedv:
pH 7,2-7,6, izozmotikus EC folyadék
Tartalma: nyák, bikarbonát, IgA, enzimek

Elválasztást befolyásolják:

•Mechanikus hatás: tápanyag feszíti a béllument → lokális reflexek → bélnedv

termelés↑
•Hormonális hatások: enterocrinin, VIP, CCK-PZ, szekretin, gasztrin → bélnedv
termelés↑
•Idegi hatás: paraszimpatikus hatás termelést fokoz, szimpatikus hatás gátol

 Emésztőenzimek:
 dextrináz, diszacharidázok
 aminopeptidáz, dipeptidáz
 lipáz
 A vastagbél felépítése
1, 5 m hosszú
Részei: coecum (vakbél),
appendix (féregnyúlvány),
colon (felszálló, haránt és
leszálló ág), sigmoideum
(szigmabél), rectum (végbél),
anus (végbélnyílás)
Redőzött felszín, kutikulás
hengerhám, bélbolyhok
nincsenek
Mirigysejtjeicsak nyákot
termelnek, enzimtermelés
nincs, nyiroktüszőket
tartalmaz
A vastagbél működése
 Motilitás:
 perisztaltikus hullám → továbbít
 szegmentáló kontrakció → kever
 tömegperisztaltika (gastrocolicus reflex) → nagy felületen egyszerre
történik kontrakció → béltartalom egyik szakaszból a másikba tolódik
 Felszívódás:
 só- és vízfelszívás (300-400 ml/nap)
 Kiválasztás: Ca, Mg, foszfát, Fe, nehézfémek
 Bélbaktériumok:
 Emészthetetlen rostok bontása (cellulóz, pektin, lignin, stb.),
gáztermelés
 Meg nem emésztett tápanyagok rothasztása, erjesztése
 Vitamintermelés: B(1,2, 6, 12), K, pantoténsav, folsav, biotin
 Direkt bilirubin redukciója UBG-vé és szterkobilinogénné
 Védelem más (kórokozó) baktériumokkal szemben
 Karcinogén anyagok kémiai módosítása
 Vércsoport AT-k (coli törzsek)
 A rectum működése
 Széklet
100-600 g
Tartalma: víz, emésztetlen rostok, szervetlen
sók, zsírsavak, baktériumok, hámsejtek, nyák
Szín: szterkobilin, szag: indol, szkatol, egyéb
aromás aminok
 Rectum felépítése
15-30 cm hosszú, alsó része tágult (ampulla),
vége az anus
Vénás rendszere v. cava inferiorba ömlik
(májat megkerüli)
Belső záróizom (anus sphincter internus) →
akarattól független, szimpatikus hatás fokozza
a tónusát, paraszimp. csökkenti
Külső záróizom (anus sphincter externus)
→ akarattal befolyásolható, beidegzése:
n. pudendus
scienceblogs.com
Székelési reflex
 Receptor: baroreceptor a rectum és a
sigmoideum nyálkahártyájában
 Afferens: érzőideg
 Központ: gerincvelő S2-4
(paraszimpatikus)
 Efferens: vegetatív motoros ideg

 Effektor:
- sphincterek elernyednek
- végbélizomzat összehúzódik
Később: agykérgi serkentés-gátlás

classes.midlandstech.edu