Pleura: normális anatómia

• A mellhártya két rétegből áll, a külső parietalis pleura és a belső zsigeri

rétegegből, közötte a mellhártyatér . A zsigeri mellhártya tapad a tüdőhöz

• Általában több milliliter folyadék van, de nincs levegő,

a mellhártya térben.

• Sem a külső pleura, sem a zsigeri mellhártya nem látható egy hagyományos
mellkasi röntgenfelvételen, kivéve ahol a zsigeri mellhártya két rétege
összertapadva van és kialakul a repedések. Akkor sem vastagabbak, mint egy
vonal kihegyezett ceruza hegyével rajzolhatott.

Függőleges helyzetben a vér áramlása a basisokban általában nagyobb

mint a csúcsokba a gravitáció hatása miatt. Ezért a basisokon lévő erek általában
nagyobb méretűek, mint a a tüdő csúcsa.

Normális esetben az erek fokozatosan elágaznak és szűkülnek központi (a

hílustól a perifériáig (a mellkasfal közelében)

• A nyomás vagy az áramlás változása megváltoztathatja a normál dinamikát

a pulmonalis érrendszernek.

Normal mellkasi érhálózat

Normal laterális rg felvétel

A gerinc jel. A mellkas elülső (A) és laterális (B) nézetei a bal alsó lebeny
laterális képén (B) a légtér betegségét mutatják ami nem feltétlenül látszik
azonnal a frontális képen (alaposan nézze meg A-t, és a bal alsó szív szögletet).
Normálisan úgy tűnik, hogy a mellkasi gerinc „feketébb” lesz, amikor a csúcstól
a rekeszizomig nézi, mert kevésbé sűrű a szövet hogy a röntgensugár
közvetlenül a membrán felett haladjon át. Ebben az esetben a bal alsó lebeny az
alsó gerincen elhelyezkedő tüdőgyulladás oldalnézetet mutatja (fehér nyíl) a
gerincet,rekeszet „fehérebbnek” (sűrűbbnek) tünteti . Ezt gerincjelnek nevezzük.
Vegye figyelembe, hogy egy jól elhelyezett oldalirányú vetületen a jobb és a bal
hátsó borda szinte egymásra kerül (fekete nyíl), a valódi oldalirány jele.

Az oldalsó mellkas felvétel útmutató, mit kell kerseni:

1. retrosternalis tiszta tér: fényes félhold között és felszálló aorta

2. hílus régió: nincs különálló tömeg
3. fissurák, hasadék: nagy fissura és kis fisura, ceruza vékony kell legyen,
vagy nem látható.
4. mellkasi gerinc: Téglalap alakú csigolyatestek párhuzamos véglemezek; a
lemezterek megtartják a magasságot a mellkas gerincének tetejétől lefelé
5. Rekesz és hátsó sinusok: jobb rekesz kissé magasabb, éles hátsó sinus
Normál bal oldali mellkasi felvétel. A szegycsont mögött tiszta hely van
(egyszínű fehér nyíl). A hilus nem hoz létre különálló árnyékot (fehér kör). A
csigolyatestek megközelítőleg azonos magasságúak és véglemezeik
párhuzamosak egymással (dupla fehér nyilak). A hátsó sinus (egyszínű fekete
nyíl) élesek. Figyelje meg, hogy a mellkasi gerinc feketeebbé (sötétebbé) válik-e
a vállövtől (fekete csillag, mert kevésbé sűrű szövet van ahhoz, hogy a
röntgensugár átmenjen a rekeszen. A jobb rekeszfél felső felülete folyamatosan
látható hátulról előre (pontozott fekete nyíl), mert a szív nem takarja el, míg a
szív általában megérinti az elülső részt a bal hemidiaphragma aspektusa és
eltakarja (sziluettek). Figyelje meg a normális helyet a szív mögött és a gerinc
előtt; ez fontos lesz a kardiomegalia megítélésében A fekete vonal a nagy
repedés hozzávetőleges helyét jelöli; a fehér vonal a kis repedés helye repedés.
Mindkettő gyakran látható az oldalnézetben.
Normál bal oldali mellkasi felvétel, további megállapítások.

A bal fő tüdőartéria (fehér, folytonos nyíl) a levegővel töltött bal fő hörgő

(pontozott fekete nyíl) a jobb fő tüdőartéria (folytonos fekete nyíl).

Normális esetben a jobb fő tüdőartéria a disztális légcső elülső részén opacitást

eredményez (T), de csak a levegőztetett tüdő hátsó és hátsó részén lehet , a
disztális légcsőn. A, Elülső; P, hátsó.
homályos retrosternális tér. Ebben a példában a beteg nem volt képes átkarolni a
feje fölé.A karok árnyékolják az oldalsó mellkast átfedik. A humerus jól
láthatóak (fehér nyilak), így annak ellenére, hogy a úgy tűnik, hogy a beteg karja
kitölti a retrosternális tiszta teret (fekete nyilak), ezt nem szabad összetéveszteni
olyan rendellenességgel, mint az elülső mediastinalis adenopathia.
A normál, B lágyrész sűrűséget mutat, fekete nyíl, mely betölti a szegycsont
mögötti tiszta teret. ez egy elülső mediastinalis lymphadenopatiás beteg.

A leggyakoribb retrosternalis „homály” : az adenopatia,timoma, teratoma,

substernalis struma megnyagyobbodás, = mediastinalis tömeg, nehéz
megállapítani.

A fő repedés ferdén halad, nagyjából az ötödik mellcsigolyától a rekeszizom egy

pontjáig a mellhártya felülete néhány centiméterrel a szegycsont mögött van. A
kisebb repedés a negyedik elülső borda szintjén fekszik .Mind a két fissura
látható oldalnézetből, ha megvastagodott, a fissura, akkor folyadék vagy fibrózis
tölti ki. Ha a folyadék kitölti a fissurát kell keresni egyéb mellkasi jeleket, mint
pl : Kerley B vonalak, pleuralis folyadék, ha semmi egyébb eltérés nincs a
kitöltitt fissura lehet fibrózis.
Fekete nyíl, hílus területén tömeg, bilateralis hílusi adenopátiás beteg,
sarcoidozisból. De egyéb térfoglaló folyamat is hasonló megjelenésű.

Folyadék a nagy repedésben. A betegek pangásos szívelégtelensége volt, mely

folyadékkal tölti ki a fissurát. Normális esetben a repedések láthatatlanok, vagy
ha láthatók, finom, fehér vonalak egyenletes vastagságú, nem nagyobb, mint egy
éles ceruza hegyével készített vonal.

Osteoporotikus kompressziós törés és degeneratív lemez betegség. Ne felejtse el

megnézni a mellkasi gerincet, amikor a laterális mellkasi röntgenfelvételt nézi,
amely értékes információkat nyújt a szisztémás sokaságáról betegségek, pl
gerinc. Ebben a tanulmányban a nyolcadik mellkasi csigályán „csont csökkenés”
van csigolyatest osteoporosis miatt (fekete nyíl). A kompressziós törések
gyakran először a felső véglemezt érintik. Vannak kicsik degeneratív
lemezbetegségből származó osteophyták több szinten vannak jelen (fehér
nyilak).

75 ml folyadék , vagy kevesebb szükséges a hátsó sinus kitöltéséhez lateralis

nézetben hogy látszodjon, míg AP, ban 250-300 ml-re hogy a lat sinusok
kitöltöttek legyenek folyadékkal.
 A hátsó sinus tompítása egy kicsi mellkasi folyadék gyülem miatt. A mellkas bal
oldalnézetén a folyadék tompul posterior sinus (folytonos fehér nyíl). A másik
hátsó a sinus szög (folytonos fekete nyíl) éles. A pleurális folyadékgyülem a
jobb oldalon van, mert az érintett rekeszfél nyomon követhető elölről
(pontozott fekete nyíl), mint a másik rekeszfél (balra), amelyet általában a szív
rajzol be, és nem látható elől.

A jobb oldali rekeszfél általában teljes egészében látható hossza elölről hátra.
Normális esetben a jobb oldali rekeszfél valamivel magasabb, mint a bal.

• Levegő a gyomorban vagy a vastagbél léphajlítása közvetlenül a bal rekeszfél

alatt jelenik meg. A máj a jobb rekeszfél és a bél alatt fekszik a máj és a
jobboldal között általában nem látszik gáz a rekeszfél körül.
AP-PA felvételen a széleken LATERALIS SINUS VAN, míg oldalsó felvételen:
hátsó sinus szöglet. Normál esetben a sinusok, élesen körvonalazódnak és élesen
döltek.

4.Normális szívanatómia felismerése

Legfontosabb AP felvételen felismerni a szív méretét kb. Normál esetben,

felnőttnél, teljes belégzés mellet a szív területe kb 50 % vagy kevesebb a
mellkas felvételen.

A szív- és mellkasi arány. A kardio-toracalis arány becsléséhez a szív

legszélesebb átmérőjét (felső kettős nyíl) hasonlítjuk össze belülről a mellketrec
legszélesebb belső átmérőjével (alsó dupla nyíl). a mellkas legszélesebb belső
átmérője általában a rekesz. A kardio-toracikus aránynak a legtöbb esetben 50%
alatt kell lennie normál felnőttek egy standard PA frontális röntgenfelvételen,
(körülbelül kilenc hátsó borda látható).
A szív kontúrjaival kapcsolatos legfontosabb szempontok:

• A felszálló aorta általában nem nyúlhat jobbra, mint a jobb szívhatár (vagyis a
jobb pitvar).

• Az aorta gomb általában 35 mm-nél kisebb (a szélétől mérve) a levegővel

töltött légcsőtől és általában kissé a légcsövet nyomja a jobb oldalfal.

• A pulmonalis artéria fő szegmense általában homorú vagy lapos.

Fiatalabbaknál általában kifelé domborúak. A normál bal pitvar nem járul
hozzá a szív határához nem rotált frontális mellkasi röntgenfelvétel.

• A megnagyobbodott bal pitvar és a bal pitvari függelék "kitöltik" és

kiegyenesedik.

• A szívhatár bal oldalának alsó részét a bal oldali kamra alkotja. Ne feledje,
hogy a bal kamra valóban egy hátsó kamra a jobb kamra pedig egy elülső
kamra.
• Normális esetben a leszálló aorta párhuzamos a gerincvel, és alig látható a
mellkas frontális röntgenfelvételén.Kanyargóssá válik vagy tekercselve távolabb
lendül a bal oldali mellkaféltől.

Az Aorta megjelenése. (A) Normál. Az felszálló aorta kis sűrűségű, szinte

egyenes él (folytonos fehér nyíl), és nem vetül ki a jobb szívhatáron (pontozott
fehér nyíl). Az aorta gomb nincs megnagyítva (dupla nyíl), és a leszálló aorta
(folytonos fekete nyíl) szinte eltűnik az a mellkas gerincének árnyéka.

(B) Aorta szűkület. A felszálló aorta rendellenes, mivel domborúvá válik kifelé
(folytonos fehér nyíl) majdnem egészen a jobb szívhatárig (pontozott fehér nyíl).
Ez másodlagos a sztennotikus dilatációig. Marad az aorta gomb (dupla nyíl) és
az ereszkedő aorta (folytonos fekete nyíl) Normál.

(C) Szisztémás magas vérnyomás. Mind az emelkedő (folytonos fehér nyíl),

mind a csökkenő aorta (szilárd fekete nyíl) túl messzire vetül jobbra, illetve
balra. Az aorta gomb meg van nagyítva (dupla fekete nyíl).
A.- nak stenotikus tágulata van, felszálló aorta (fehér nyíl), aorta stenosis,
turburens áramlás. pontozott kettős fekete nyíl, a szív határ nincs
megnagyobbodva, annak ellenére h a betegség bal kamrai hipertófiát
eredményez.

B.-nek Aorta regurgitacioja van. Egyszínű fekete kettős nyíl, megnagyobodott

szívhatár. Nagy balkamra miatt.

66/504 37oldal