Atelectasia jelek: A nagyobb vagy a kisebb fissurea elmozdulása

• A tüdő atelektatikus részének megnövekedett sűrűsége

• A mellkas mozgó szerkezeteinek (azaz a szívnek, a légcsőnek és / vagy

hemidiaphragms) a nem érintett szegmensek, lebenyek vagy tüdő kompenzációs
túlinflációja > az atelektasis felé.

Atelectasia típusok:

1. Subsegmentális atelectasis (más néven discoid atelectasis vagy

lemezszerű atelectasis)

Subsegmentális atelectasis. A tüdő bázisának közeli képe több lineáris sűrűséget

mutat be, amelyek az alsó lebenyben, párhuzamosak a rekesszel (fekete nyilak).
Ez az alszegmentális atelektázis jellegzetes megjelenése, néha más néven
discoid atelectasis vagy lemezszerű atelectasis. A beteg posztoperatív volt a hasi
műtét miatt, és nem tudott mély levegőt venni. Az atelectasis a műtét után
néhány napon belül eltűnt.

Az alsegmentális atelektázis lineáris sűrűségét eredményezi változó vastagságú,

általában rekesszel párhuzamosan a tüdőbázisoknál. Nem okoz elegendő
mennyiséget ahhoz, hogy elmozduljon a mobil mellkasi szerkezetek.

• Leginkább olyan betegeknél fordul elő, akik „széthúzódnak” (vagyis nem mély
lélegzetet véve), például posztoperatív betegek vagy mellkasi fájdalomtól
szenvedő betegek.

• A szubregmentális atelectasist nem bronchiális akadály okozza.

DIAGNOSZTIKAI BUKÁSOK
• Egyetlen tanulmányon, előzetes összehasonlító vizsgálatok nélkül,
szubregmentális atelectasiát és a krónikus, lineáris hegek(callust) azonosak
lehetnek. A subsegmentalis atelectasis általában néhány napon belül eltűnik a
normális, mély légzés folytatásával, míg a hegek továbbra is fennmaradnak.

2. Kompressziós atelektázia: Térfogatvesztést a tüdő passzív

összenyomódása miatt okozhatja:

• Gyenge belégzési erőfeszítés, amelynek során a tüdő passzív atelectectája van

az alapokon (7.8A ábra).

• Nagy pleurális folyadékgyülem, nagy pneumothorax vagy a helyet elfoglaló

elváltozás (pl. nagy tömeg a tüdőben)
7.8 Kompressziós (passzív) atelektázis. (A) A tüdő passzív kompressziója akár a
gyenge belégzési erőfeszítés, és a tüdőbázisok megnövekedett sűrűségében
nyilvánul meg (egyszínű fehér nyíl), vagy másodlagos a nagy pleurális
folyadékgyülem vagy pneumothorax után. (B) A mellkas axiális CT-vizsgálata
csak a bal oldalt mutatja a hemithorax egy nagy bal mellhártya
folyadékgyülemről árulkodik (fekete nyíl). A bal alsó lebeny (pontozott fekete
nyíl) atelektatikus, a körülötte lévő pleurális folyadék összenyomta.

Diagnosztikai buktatók:
Ha gyenge belégzési erőfeszítés okozza, a passzív atelectasis utánozhatja
légtérbetegség a bázisokon. Gyanítható, hogy kompressziós atelectasis, ha a
beteg kevesebb, mint nyolc hátsó borda látható.

Ha nagy folyadék vagy pneumothorax okozza, a kompressziós atelektázissal

járó térfogatvesztés egyensúlyba hozza az egyik folyadék által termelt
megnövekedett térfogatot (mint a pleurális folyadékgyülemben) vagy a levegő
(mint a pneumothoraxban).
3. Kerek atelektázia: A kompressziós atelectasis ezen formája általában a
tüdőbázis perifériája és egy korábbi pleurális betegség kombinációjából fejlődik
ki (például azbeszt-kitettségből vagy tuberkulózis) és a pleura effúzió
kialakulása amely szomszédos kompressziós atelectasist produkál.

DIAGNOSZTIKAI BUKÁSOK

• A pleurális effúzió visszahúzódásakor a mögöttes pleurális betegség vezethet

az atelektatikus tüdő egy része „csapdába esetthet”. Ez termel egy tömegszerű
elváltozás, amely összetéveszthető egy daganat esetén.

Atelectasis és effúzió egyensúlyban, baljós kombináció

4. Obtruktív atelektasia: obstruktív atelectasis (lásd 7.3. Ábra)

• Az obstruktív atelectasis összefügg a reszorpcióval levegő az alveolusokból, a
tüdő kapillárisán keresztül felszívódik, disztálisan a hörgő elzáródásától

• A levegő felszívódásának és a tüdő összeomlásának sebessége attól függ, hogy

a hörgő gáztartalma mikor van elzárva. Körülbelül 18–24 órát vesz igénybe mire
a tüdő összeomlik, de kevesebb, mint egy óra, a beteg 100% közelében
lélegezzen
• Az érintett szegmens, lebeny vagy tüdő összeomlik és átlátszatlanabbá válik
(fehérebb), mert nem tartalmaz levegőt. Az összeomlás térfogatvesztéshez vezet
az érintett szegmensben / lebeny / tüdőben. Mivel a zsigeri és a parietális
mellhártya változatlanul kapcsolatban maradnak egymással, amikor a tüdő
elveszíti a térfogatát, a mellkas mozgó szerkezetein húzás van az atelektázis
területe felé.

Jobb felső lebeny atelectasis és hílusi tömeg:

az arany S jele,. A jobb hilumban lágyrész-tömeg (egyszínű fehér nyíl) ami a

jobb felső lebeny homályosságát okozza az atelectasistól. A fissura felfelé
tolódik a megnövekedett sűrűségű terület felé (pontozott fehér nyíl) a jobb felső
lebeny térfogatvesztését jelzi. Az alakja a tömeg és a megemelt kisebb repedés
által alkotott ívelt szél tartalmazzák az úgynevezett Arany fordított S jelét. A
páciensnek a hörgőben nagy, a jobb felső lebenyt elzáró laphám volt jelen.

Jobb felső lebeny atelectasis (lásd a 7.2. Ábrát)

• A frontális röntgenfelvételen:

• A kisebb repedés felfelé tolódik

• A légcső jobbra tolódik

• Az oldalsó röntgenfelvételen:

• A kisebb repedés felfelé tolódik és nagyobb repedés előre tolódik.

Ha a jobb hilumban elég nagy tömeg van, ami a jobb felső lebeny atelectasist
eredményezi, akkor a tömeg és a kisebb repedés felfelé tolódása jellegzetes
megjelenést produkál a frontális rádiógráfon, az úgynevezett Arany S jelét (7.11.
ábra).

• Bal felső lebeny atelectasis (lásd 7.5 ábra)

• A frontális röntgenfelvételen:

• Fokozott sűrűségű ködös terület vesz körül a bal hilum.

• A légcső balra tolódik.

• Előfordulhat, hogy a magassága „sátorozással” (tetőzéssel) történik a bal

hemidiaphragma.

• Az alsó lebeny kompenzációs túlinflációt hoz létre ez okozhatja a bal alsó

lebeny felső szegmensét hogy kiterjedjen az érintett mellkas csúcsi oldalra.

• Az oldalsó röntgenfelvételen:

• A fő repedés előre tolódik az átlátszatlan felső lebeny pedig megnövekedett

sávot képez nagyjából párhuzamosan futó sűrűség a szegycsonttal.
7.12. Ábra A bal alsó lebeny és a jobb alsó lebeny atelektázisa. (A) A szív
mögött megnövekedett sűrűségű ventilátor alakú terület élesen körülhatárolt a
bal alsó lebeny atelektázisának jellegzetes megjelenését, mediálisan elmozdult
fő repedés (szilárd fekete nyilak) által. A mediális bal oldali hemidiaphragma
egy részét a felette lévő levegőtlen lebeny (pontozott fekete nyíl) rajzolta fel.

(B) Az oldalnézetben a fő repedés (fehér nyilak) hátul elmozdul. A hátsó sinus

kis háromszög sűrűsége a bal alsó jellemző helyén található lebeny atelectasis az
oldalsó vetületen.

(C) Egy másik páciensnél ventilátor alakú háromszög sűrűség látható a jobb
alsó lebenyben, amelyet felsőbb körben határolnak a fő hasadék által (fehér
nyíl). Figyelje meg, hogy a fel nem hajtott alsó lebeny hogyan rajzolja fel a jobb
oldali hemidiaphragmát (fekete nyíl). Az alsó lebeny atelektázisa (7.12A, B
ábra)

• A frontális röntgenfelvételen:

• A jobb és a bal alsó lebeny egyaránt összeomlik, és alkot 1 háromszöget

amely sűrű, amely a csúcsától a hilum tövéig az érintett mediális részén rekeszt.

• Az érintettnél a hemidiaphragma megemelkedik az oldalon.

• A szív elmozdulhat az atelektasia oldala felé.

• A fő repedés lefelé tolódik

(7.12C ábra).

FONTOS PONTOK
• A súlyos betegeknél az atelectasis leggyakrabban a bal alsó lebenyt érinti.

• Mindig ellenőrizze a bal hemidiaphragma láthatóságát, hogy biztos legyen

benne teljes terjedelmében a szív árnyékán keresztül.

Jobb középső lebeny atelectasis (lásd 7.1. Ábra)

• A frontális röntgenfelvételen:

• Van egy háromszög sűrűség, amelynek alaprajzai a jobb szívhatár és annak

csúcsa oldalsó mellkasfalán vannak.

• A kisebb repedés lefelé tolódik.

Az oldalsó röntgenfelvételen:
• Háromszög sűrűségű

• A kisebb repedés alul elmozdulhat, és a nagyobb repedés felül.

• Túl alacsony az endotracheális cső (7.13. Ábra)

• Ha az endotracheális cső hegye jobb alsó részbe kerül lebeny hörgő, csak a
jobb alsó lebeny hajlamos levegőztetni.. Rövid időn belül az egész bal tüdő és
néha a jobb felső és középső lebeny fog kialakulni.

• Miután az endotracheális cső hegye feljebb húzódott , az atelectasis általában

elég gyorsan kitisztul.

• A teljes tüdő atelektázisa (lásd 7.3. És 7.4. Ábra)

• A frontális röntgenfelvételen:

• Az atelektatikus tüdő homályosodása következik be levegővesztés. mellkas az

atelektikus tüdő oldala felé.
7.13 Jobb felső lebeny és bal tüdő atelektázis egy endotracheális csőből. (A) A
endotracheális cső a carinán túlnyúlik a bronchus intermediusba (fekete nyíl),
amely levegőztet csak a jobb középső és az alsó lebenyt. A jobb felső lebeny és
az egész bal tüdő átlátszatlan az atelectasistól. A kisebb repedés megemelkedik
(fehér nyíl). (B) Egy órával később az endotracheális cső csúcsa behúzódik a
carinába (fekete nyíl) és a jobb felső lebeny, valamint a bal alsó lebeny egy
része ismét levegőztetett (fehér körök).

Az obstruktív atelektázia leggyakrabb okai : Tumor: Ide tartozik a bronchogén

carcinoma (különösen laphám), endobronchialis áttétek, carcinoid tumorok.
Nyálkahártya dugó: Különösen ágyhoz kötött egyéneknél; műtét utáni

betegek; asztmában, cisztás fibrózisban szenvedők. Idegen test, aspiració: pl

mogyoró, trauma, intubálás. Hörgő stenosis: TBC okozta hegesedés.

Összefoglaló: Az atelectasis három leggyakrabban megfigyelt típusa az

1.alszegmentális atelectasis (más néven discoid vagy lemezszerű atelectasis),

2. kompressziós vagy passzív atelektázis

3.és obstruktív atelektázis.

8. Mellkasi folyadék felismerése

92/504