A mai magyar nyelvművelés néhány kérdése

A nyelvművelő tevékenységnek kettős feladata van, megőrizni a nyelv tisztaságát, értékeinek

védelmét szolgálni és hatni a nyelvet beszélő emberre, vagyis elérni, hogy a nyelvet helyesen
használjuk. Napjainkban a nyelvművelés tehát a nyelvnek és a nyelvet beszélőknek a
művelése. Ezt a feladatot a kitűzött cél határozza meg: minél inkább meg kell közelíteni a
nyelvi eszményt, vagyis a magyar nyelvet, amely őrzi értékes tulajdonságait, a tömörséget, a
szabatosságok, a képszerűséget és az árnyaltságot.

A nyelvművelés konkrét feladatai:

a) a helyes kiejtés vagyis a megfelelő beszédtechnika elsajátítása
- javítani kell a pöszeséget, a selypes beszédet, a hadarást, a raccsolást
- gyakori hiba a szótagelnyelés
b) a nyelvhelyességi hibák ellen való küzdelem
- „suksükölés”: a –t végű igék kijelentő módú alakjai helyett felszólító mód
használata helytelen (Nem lássuk/látjuk jól a táblát.)
- „nákolás”: a feltételes módú, jelen idejű, egyes szám első személyű alanyai
ragozású igealakban a toldalék mindig –nék (nem pedig –nák)
- az ikes igék helyes ragozása: eszem, iszom, dolgozom
- a ragok és névutók helytelen használata (Bementem a házban/házba.)
- fölösleges igekötők használata (le – közöl, ki – kézbesít)
- a vonatkozó névmások helytelen használata
- helytelen a befejezett melléknévi igenév állítmányi szerepben való használata

A hagyományos nyelvművelő tevékenység mellet, amelyben a tiszta beszédért és a

nyelvhelyességi hibák ellen harcolunk, néhány új jelenség ellen is küzdeni kell:

a) az idegen szavak terjedésének veszélye

- az idegen szavak elsősorban a kereskedelemben jelentek meg: shop, light, pub
- túlzott használatukat mindenképpen kerülni kell, helyettesítsük ezeket a
megfelelő magyar szavakkal, hiszen az anyanyelv az első bármely idegen
nyelvvel szemben
b) kerülni kell a trágár szavak, kifejezések használatát
- napjaink nyelvhasználatára túlzottan is jellemző a trágár kifejezések
megjelenése, amely azért is veszélyes, mert az ösztönvilág kiélését és a
durvaságot erősíti
c) az új szavak, kifejezések helytelen szóalkotási módja
- fontos, hogy a nyelvérzékkel ellentétes új szavakat ne emeljünk be a
mindennapi szóhasználatban
d) az ún. divatszók megjelenése a sajtóban, rádióban, televízióban
- ezek a szavak vagy jól hangzanak, vagy látszólagos hozzáértést sugallnak
- kerülni kell ezeket, mert nem színt visznek a stílusunkba, hanem megszokást,
szürkeséget
e) a helyes kiejtés gyakori hibája napjainkban a szótagelnyelés
- egy-egy hosszabb szó kimondásakor legalább egy szótag kimarad
- tiszta hangképzéssel és nyugodt beszédtempóval megelőzhető a szótagok
kihagyása