William Shakespeare: Rómeó és Júlia

( 1564 - 1616 )

Életpályája:

1564 - ben született Stratford - upon - Avonben. Anyja földbirtokos lány volt, apja gazdag
polgár.18 éves korában feleségül vette a nála 8 esztendővel idősebb Anne Harthawayt akitől,
három gyermeke született. 1585-86 táján elhagyta családját és Londonba költözött. Itt
kapcsolatba került a színházzal.1592 - es adat sikeres fővárosi színészként és drámaíróként
említi. Az 1599 - ben épült Globe Színháznak főrészvényese lett, és meg is gazdagodott.1607-
tõl felhagyott a színészi mesterséggel és egyre több időt töltött Stratfordban ahol több telke is
volt. Utolsó éveiben elzárkózott a külvilágtól, 1616. április 23.- án halt meg.

Írói pályaképe:

Eleinte régebbi darabok átdolgozásával foglalkozott, de pályakezdésének művei is jórészt

átdolgozások. Drámaírói pályájának első felére 22 darab esik: a VIII. Henrik kivételével az
összes királydráma regényes színművek és vígjátékok, mint a Szentivánéji álom, Velencei
kalmár, Ahogy tetszik és a Vízkereszt. 1593 - ban jelentette meg Venus és Adonis című
“mitológiai románcát“ .Rá egy évre a Lucretia meggyalázása c. elbeszélő költeményét. Ekkor
írhatta szonettjeinek legnagyobb részét. Lírai verseinek legfőbb témája a barátság és a
szerelem volt.154 szonettje 1609-ben látott napvilágot. Pályájának második felében
világszemlélete komorabbá vált. Művészete ekkorra ért be igazán. Kiemelkedő darabjai a
Julius Caesar, a Hamlet, Troilus és Cressida, az Othello, Lear király, Macbeth és az Antonius
és Kleopátra. Pályája végén új drámatípust teremtett, a Téli rege és A vihar innen valók.

Rómeó és Júlia

A szeretet és a gyűlölet a témája Shakespeare fiatalkori művének a Rómeó és Júliának.

Valószínűleg 1594 és 1596 körül keletkezhetett. A tragédia középpontjában a szerelem áll, az
új típusú reneszánsz által felfedezett és hírdetett testi - lelki viszony. Itt hitvesi szerelemről
van szó, ami a középkorban addig ismeretlen volt hisz a házasságkötés eddig a családok
közötti megegyezéseken alapult. A fiatalok akaratlanul is szembekerülnek a régi erkölcsökkel,
önkéntelenül is a reneszánsz jellegű szabadságvágy hordozói, hősei lesznek.

A mű szerkezete:
Expozíció: Rómeó el akarja felejteni szerelmét, Rózát
Bonyodalom: Rómeó és Júlia találkoznak a bálon
Cselekmény kibontakozása: házasságot kötnek, újra fellángol a viszály a két család
között
Tetőpont: Rómeó megöli Tybaltot, ezért Verona hercege száműzi
Megoldás: A két fiatal halála, a két család megbékélése

Szereplők:
  Escalus, Verona hercege
 Páris, a herceg fia
 Montague és Capulet, a két viszálykodó ház feje
 Öreg Capulet, Capulet nagybátyja
 Rómeó, Montague fia
 Mercutio és Benvolio, a herceg rokonai, Rómeó barátai
 Tybalt, Capuletné unokaöccse
 Lőrinc és János, Ferenc-rendi barátok
 Boldizsár, Rómeó szolgája
 Péter, Júlia dajkájának szolgája
 Sámson és Gergely, szolgák Capuletéknél
 Ábrahám, szolga Montague-éknál
 Egy Patikárius
 Három muzsikus
 Páris apródja
 Másik apród
 Orrtiszt
 Montague-né
 Capuletné
 Júlia, Capuleték lánya
 Júlia dajkája
 Kar
 Veronai polgárok, férfiak, nők a két házból, álarcosok, őrök, nappali és éjjeli kíséret

Helyszín: Verona, az ötödik felvonásban Mantova.

Szereplők jellemzése:

Júlia: 15 éves tapasztalatlan kislányból felnőtt nő lesz

Rómeó: 17 éves fiatal fiú
Capulet: a komédia műfajából átköltöztetett, zsarnokoskodó apa
Capuletné: egy aggodalmas, de végső soron szintén engedelmességet követelő anya,
Dajka: az idősebb nemzedékhez tartozik, segíti a fiatalok szerelmét, de lelkiismeret-furdalás
nélkül támogatja a Párissal való házasságot is.
Tybalt: gyűlölködő, negatív figura, ki először gyilkossá, majd áldozattá válik
Páris gróf: gyakorlatias gondolkodású férjjelölt. Ő a két világ választóvonalán libeg. Elítéli a
családi veszekedést, őszintén szereti Júliát, de egy pillanatra sem jut eszébe, hogy
szerelméről Júliának beszéljen. Csak a szülőkkel egyezkedik, az apától kéri meg Júlia
kezét.
Montague és Montaguené: inkább csak árnyalakok
Lőrinc barát: a dajka dramaturgiai párja, tapasztalt, bizalmas hús-vér figura. Rómeót és
később Júliát is segíti. Reneszánsz képviselője, aki megérti a fiatalok szerelmét.
Mercutio: szellemes jellem Tybalt ellenpontja és áldozata

Első felvonás:
Sámson és Gergely, Capuleték szolgái párbajt kezdenek Ábrahámmal és Boldizsárral,
Montague-ék szolgaival. Verona hercege véget vet a küzdelemnek.
Később jön Rómeó, és elárulja barátjának, Benvolionak hogy szeret valakit.
Capulet megígéri Párisnak, hogy ha lánya, Júlia szereti őt, feleségül adja neki.
Capuleték egy szolgájának köszönhetően Rómeó megtudja, hogy bál lesz, és Júlia is jelen
lesz.
Capuletné közben rá akarja beszelni Júliát, hogy menjen feleségül Párishoz.
Rómeó álarcban bejut a bálba, de Tybalt észreveszi. Találkozik Júliával, és egymásba
szeretnek. Később megtudják, hogy szüleik ellenségek.

Második felvonás:
Rómeó meg az éjjel visszaszökik Júlia erkélye alá, és szerelmet vallanak egymásnak. A
következő nap a dajka segítségével megbeszélnek egy találkozót, Lőrinc atya, pedig összeadja
őket.

Harmadik felvonás:
Tybalt megöli Mercutiot, Rómeó, pedig bosszút áll és megöli Tybaltot.
A herceg száműzi Veronából Rómeót, aki, amikor meghallja a hírt, öngyilkos akar lenni, de
Lőrinc atya lebeszéli erről. Végül beleegyezik és Montuaba menekül.
Júlia apja csütörtökre tervezi az esküvőt, bár ezt Júlia nagyon ellenzi (mivel ő már férjnél van
és szereti Rómeót).

Negyedik felvonás:
Lőrinc barát segít Júliának, azt ajánlja neki, hogy egyezzen bele az esküvőbe, és ad neki egy
italt, amitől tetszhalott lesz, így elkerülheti a menyegzőt. Júlia megfogadja tanácsát.
Amikor következő reggel rátalálnak a "halott" Júliára, az esküvőt lemondják és mindenki
Júliát gyászolja. Lőrinc barát levelet küld Rómeónak, amiben elárulja az igazságot.

Ötödik felvonás:
Rómeó Boldizsártól "megtudja", hogy Júlia meghalt, ezért mérget vesz, és Veronába indul.
Lőrinc barát levele nem jut el Rómeóhoz, mivelhogy a futárt a pestisjárvány miatt nem
engedik tovább.
Mikor Rómeó Júlia kriptájához ér, éppen Páris gyászol a sírnál. Rátámad Rómeóra, aki
megöli, utána pedig megissza a mérget. Nem sokkal később felébred Júlia, és mikor meglátja
halott férjét, ő is megöli magát.
Később Lőrinc barát elmeséli a népnek, mi történt, a két család, pedig Isten csapásának
tekintik a történteket és kibékülnek.

Összegzés:
Rómeó és Júlia az örök szerelmespár, a bemocskolatlan eszménykép a szerelemről, a vágy
amelyet mindannyian táplálunk magunkban. De haláluk törvényszerű. A világ és annak
hétköznapjai minden esetben kikövetelik a maguk helyét az életben bármennyire is
tiltakozunk ellene. Ha Rómeó és Júlia nem hal meg, ha szerelmük nem ér tragikus véget,
akkor az idő és az unalmas hétköznapok végeznek szerelmükkel. A tökéletes szerelem nagy
pillanata tehát ez a darab, az emberi vágy és a rideg valóság szembesítése, a múlandóság
örökkévalósággá történő átlényegülésének a krónikája. A tragédia hatása megrendítő és
felemelő, megerősíti bennünk azoknak az értékeknek a tiszteletét amit Rómeó és Júlia
képviseltek.