Tevékenységi terv—Ének, zene, énekes játék, gyermektánc

Az óvodapedagógus neve: Szarvasné Jónás Hajnalka

Csoport: Százszorszép csoport, osztatlan életkorú.
Tevékenységi forma: Ének, zene, énekes játék, gyermektánc
A tevékenység ideje: 2021.11.10.
Heti téma: Szent Mártonnak ünnepén…
A tevékenység előzménye:
 Az ismétlendő dalok, mondókák alkalmazása szabad játékban, kötetlen keretek között,
énekes tevékenység közben.
 Suttogó játék a halk-hangos különbségének érzékeltetésére. (Gyümölcsök, zöldségek
nevét sorolom halkan, suttogva, ha a dió szót meghallják a gyerekek, tapsoljanak
egyet)
 Ritmusvisszhang játék
 Szent Márton püspök élettörténetével való ismerkedés
A tevékenység tartalma: (Szent Márton életképek dalokban)
 Ismétlés:
-Aki nem lép egyszerre…(ÉZÓ: 82.)
-Ácsorogjunk…(ÉZÓ: 119.)
-Jön a róka, ne nézz hátra…(ÉZÓ: 96.)
-Kácsa, kácsa…(ÉZÓ: 127.)
-Csip, csip, csibőricke…
-Szent Mártonnak ünnepén…
https://www.youtube.com/watch?v=3_BCVqOb8NA&t=53s
 Zenehallgatás: Ködös Márton után…
https://www.youtube.com/watch?v=zC8c0n6ZtVA
Zenei képességfejlesztés:
 Hallásfejlesztés: A halk, hangos különbözőségének érzékeltetése változatos módon.
 Ritmusképzés: Ritmusimprovizációk.

A tevékenység feladatai:
  Nevelési feladatok: összetartozás érzésének fejlesztése, társas kapcsolatok alakítása,
tiszta, szép éneklésre való törekvés, mozgáskultúra fejlesztése.
A gyermekek erkölcsi-szociális érzelmeinek alakítása. A közösen átélt élmények,
tapasztalások öröme. Márton napi népszokás megismerése, magyar identitástudat
formálása.
 Didaktikai feladatok: Meglévő ismeretek gyakorlása, bővítése, szabálytudat,
figyelemkoncentráció erősítése a játékok, képességfejlesztés alkalmazásakor.
 Képesség-és készségfejlesztés: a halk és hangos beszéd és ének közti különbség
megéreztetése. Egyenletes lüktetés érzékeltetése a körbejárás alkalmával.
Ritmusérzék, hallási figyelem fejlesztése, improvizációs készség alakítása. A belső
hallás és zenei emlékezet fejlesztése, a mozgásokkal, térforma alakításával, a dalok
felismertetésével. A testséma fejlesztése. Belső hallás, figyelem, ritmus,
együttműködő, alkalmazkodó képesség fejlesztése.
Alkalmazott módszerek, eljárások: motiválás, dicséret, bemutatás, magyarázat, gyakorlás,
ellenőrzés, értékelés.
Eszközök: A sütemény hozzávalói, tálak, tányérok, kavicsok letakart kosárban, 1 db piros
textilanyag, furulya.
 A tevékenység kidolgozása
Idő A fejlesztő tevékenység felépítése, a
foglalkozás menete
35-40 I.Bevezetés, ráhangolódás:
perc Szükséges eszközök előkészítése, 2
asztal összetolása, leterítése a
tevékenység gördülékenysége
érdekében.
- Szabad játék:
-Köszöntöm az érkezőket, akik közül
néhányan esetleg odajönnek a
szőnyegre, ahol én már a gyerekekkel
folytatom a tegnapi játékot.
-Mivel a napokban a gyerekek
előszeretettel játszottak Szent Márton
életéből történeteket, ezért gondolom,
hogy ma is folytatódik ez. Jó kiinduló
pontnak vélem a mai tevékenységhez.
-Amikor már elindul szépen a játék,
kinevezek egy kapitányt a fiúk közül,
hogy nyugodtan léphessek ki a
játékból és odamegyek az asztalhoz,
előveszem a korábban már megtört,
megtisztított és ledarált diót és a
sütemény többi hozzávalóit.
Odakészítem az eszközöket és
énekszóval invitálom a gyerekeket az
asztalhoz.
„Süssünk, süssünk valamit…”
Elmondom, hogy mit és miért
készítünk.
Szeretetkeksz készítése:
Én összeállítom a tésztát és kinyújtom,
a gyerekek pedig kézmosást követően
szaggatnak és tepsibe rakják az
elkészült szívecskéket meghatározott
sorrend szerint. (1 fölfele, 1 lefele
váltakozva.) Folyamatosan motiválom
azokat is, akik még nem szaggattak, a
holnapi ünnepet említve hívom őket az
asztalhoz.
A fejlesztés módszerei,
munkaformák, eszközök.
Megjegyzések
Kötetlen szervezeti keret,
mikrocsoportos foglalkoztatási forma.
Módszereim: játékosság,
tevékenykedtetés, buzdítás, dicséret.
Közös énekléssel, mondókázással
motiválom a gyerekeket a mai zenei
tevékenységre.
A munka során figyelmem osztott, más
játszó csoportokra, gyerekekre is
kiterjed.
-Folyamatos motiválás a
tevékenységekben való részvételre.
A tegnapi tevékenység folytatásával a
játék továbbgondolása, fejlesztése, ha
szükséges ötletadással továbblendítése,
színesítése.
- A jelenlétemmel, értő figyelmemmel
biztosítom azt, hogy bármikor
fordulhatnak hozzám.
- Javaslatokkal, ötletekkel,
segítségnyújtással lendítem tovább az
elakadt játékot.
- A szociális viselkedés szabályaira,
gondozási teendőkre is figyelek.
- A délelőtt folyamán sokat dicsérek,
buzdítok, kérek.
Odamegyek azokhoz a gyerekekhez is,
akik később érkeztek, hogy ők is
bekapcsolódhatnak a
süteménykészítésbe
 Tevékenység közben elhangozható
dalok:
- Szent Mártonnak ünnepén...
- Hatan vannak a mi ludaink..
- Kácsa, kácsa…
- Egyél libám…
- Süssünk, süssünk valamit…
- Ég a város…
Utalás a játék befejezésére, részleges
rakodás:
Sürgetés nélkül felhívom a figyelmet
arra, hogy hamarosan befejezzük a
játékot. Ezt, a csoport
szokásrendszerének megfelelően,
dallal is jelzem: Lóg a lába lóga… A
pakolásnál a gyerekek közt leszek,
kisebbeket segítem, nagyobbakat
ösztönzöm. Egy elkészült szép
építményt, babakonyhai
játékfolyamatot nem szedetek szét, az
megmaradhat.

Ha szükséges a gyerekek segítségével

átrendezem a csoportszobát.

______ ______________________________ ________________________________

20-25 II. Fő rész/ Dalos játékok ismétlése Módszereim: határozottság, kérés,

perc Kellő hely megteremtése után: Kör, segítségadás, rávezetés.
kör ki játszik?— énekkel hívom a
gyerekeket körém.
„Nagyon örülök, hogy mindannyian itt
Köralakítás vagyunk és együtt gondolhatunk Szent
Mártonra. Emlékezzünk együtt rá és
dalokkal meséljük el az életét.

Menetelés körben: Aki nem lép -„Mit csinált Márton, mivel

egyszerre… foglalkozott, amikor felcseperedett?”
„Igen, katona volt.”

II. Fő rész/. Zenei képességfejlesztés: A halk és hangos közti különbség

Halk-hangos érzékeltetése. érzékeltetése, észrevétetése majd
megneveztetése.

Esőzenekar a halk-hangos -„Milyen idő volt akkor, amikor

különbségnek érzékeltetésére.
találkozott a koldussal?”
„Igen, hideg, esős idő volt.
Üljetek le a szőnyegre, varázsolni fogok
nektek valamit.”
A gyerekek elé teszek egy letakart
 kosarat. „Mi lehet benne? Kitaláljuk
úgy is, ha nem látjuk, csak halljuk?
Varázsoljuk ki ezeket a dolgokat a
kosárból! Akkor bújnak elő, ha
eltaláljátok, hogy mit rejt a kosaram.”
Először halkan majd hangosabban
ütögetem össze a kavicsokat.
Kavicsokat osztok ki, mindenkinek
kettőt.
„Játsszuk azt, hogy én leszek a felhő, s
akinek megérintem a fejét, az elkezdi
összeütögetni a kavicsait.” Így egyre
hangosabban esik az eső. „Most ismét
megérintelek benneteket, aki ezt érzi, az
tegye le maga elé a kavicsokat,
csendesedjen el az eső!” Most egyre
halkabban esik az eső.

II. Fő rész/. Zenei képességfejlesztés: Fontos: játékosság, dallami és ritmikai

Ritmusimprovizációk változatosság biztosítása.
„Beszélgessünk egymással a kavicsok
segítségével. Én kérdezek valamit, ti
pedig válaszoljatok” Egy-egy gyerekhez
intézett kérdésre ritmusmotívumot
improvizálok s a választ ugyanígy
várom tőlük.

-Ácsorogjunk… „Miután Márton otthagyta a katonaságot

vándorolni kezdett. Talán még tüzet is
rakott esténként. Álljunk fel és
melegedjünk meg mi is a tűznél.”
(Piros textilt teszek középre.)

-Jön a róka, ne nézz hátra… Aztán amikor beért a falvakba, ott

mindenhol tyúkok, kacsák, libák voltak
(Játék 4-5-ször.) az ólakban. Talán még róka is
settenkedett a közelükben. Furulyázok
egy dalt, hallgassátok végig, talán
felismeritek.
Motiváció fenntartása a hangszer
használatával.
Felismerés után a Csip, csip, csibőricke
mondókával kiszámoljuk a tűzvivőt.

-Kácsa, kácsa… No aztán az egyik városban mi történt?

Felismerés gágogással adott dallamról. Püspöknek akarták választani. Erre
Márton?
(Játék 2-3-szor.)
_____ ______________________________ ________________________________

III. Befejezés: Zenehallgatás Cél: Zenehallgatóvá nevelés.

-Ködös Márton után, enyhe telet
várhatsz…
______ _______________________________
„Hoztam nektek még egy dalt, ami
Mártonról szól. Régen mindenfélét
jósoltak ilyenkor. A liba csontjából is és
az időjárásról is. Ez a dal is erről szól,
hallgassátok meg.
_______________________________

6-8 IV. Mindennapos mozgás A cipőjét mindenki tegye a mesefotel

perc Bokasüllyedés prevenciós gyakorlatok. mellé sorban.

______ _______________________________ ________________________________

4-5 V. Mesélés: Frontális foglalkoztatási forma.

perc A csoport szokásrendszerének
megfelelően körbeülünk a szőnyegen
és meggyújtjuk a mesegyertyát.

Mese: A suszter manói

A dal és a gyertyagyújtás, mint a mesére
Volt egyszer egy suszter, értette a mesterségét, hangolódás eszköze, mindennapos
szorgalmasan dolgozott. Hogy, hogy nem, a rituálénk.
végén mégis úgy tönkrement hogy nem maradt
egyebe, mint egyetlen pár cipőre való bőre.
Elmesélem a mesét.
Abból este kiszabta a cipőt, hogy majd másnap Különös figyelmet fordítok:
elkészíti; tiszta volt a lelkiismerete, nem sokat - szemkontaktus meglétére
emésztette magát a jövendőn, gondolta, majd - mimikára, gesztusokra
lesz valahogy, tisztességes ember csak nem - a mese fő vonalának, bevezetésének és
pusztul éhen; lefeküdt, és békességgel elaludt.
Másnap jó korán fölkelt, és neki akart ülni a
befejezésének pontos visszaadására
munkájának; hát ott áll készen az asztalán a - hangulati elemek hangsúlyos
pár cipő. A suszter ámult-bámult, nem tudta, mondására
mit szóljon a dologhoz. Kezébe vette a cipőt, - tiszta, szép, artikulált beszéd, helyes
alaposan végignézte, minden varrást, minden ritmika, hangsúly és hanglejtés végig a
szögelést apróra megszemlélt; nem volt azon
semmi hiba, nincs az a mestermunka, amelyik
mesélés alatt
különb lehetett volna. - erkölcsi tartalom, pozitív karakterek
Hamarosan vevő is jött. Nagyon megtetszett felismerhetőségére való törekvés
neki a cipő. Fölpróbálta: éppen ráillett a - figyelem fenntartása a mese végéig
lábára.
- Mintha csak nekem készítették volna! -
mondta örvendezve, és mert úgy találta, a
suszter keveset kér érte, valamivel többet adott
az áránál. pontosan annyit, hogy éppen két
párra való bőr tellett ki belőle. A suszter este
ezeket is szépen kiszabta.
"A többi munkát majd megcsinálom holnap
reggel - gondolta -, ráérek a dolgomtól."
De mire másnap fölkelt, készen állt két pár
cipő, neki a kisujját sem kellett
megmozdítania. Vevő is akadt mind a kettőre,
jól megfizettek értük, s a suszter, a pénzen
most már négy párra való bőrt vásárolhatott.
Harmadnap reggel azt a négy pár cipőt is
készen találta. S így ment ez tovább napról
napra, hétről hétre. Amit este kiszabott, az
reggelre elkészült. A cipész hamarosan tisztes
jövedelemre tett szert, és megint jómódú
ember lett belőle.
Karácsony táján egy este szokása szerint ismét
kiszabta a másnapi cipőkhöz a bőrt, aztán,
mielőtt lefeküdtek, azt mondta a feleségének:
- Hallod-e, lelkem, mi lenne, ha ma éjszaka
fönnmaradnánk, és meglesnénk, ki az, aki
ilyen szorgalmasan segít nekünk a
műhelyünkben?
Az asszony ráállt a dologra, hiszen maga is
sokat töprengett már rajta, csak, hát nem mert
előhozakodni vele az urának. Mécsest gyújtott,
és föltette a szekrény tetejére, aztán elbújtak a
sarokban. Onnét figyelték, hogy lesz, mi lesz.
Mikor a toronyban éjfélt ütött az óra, egyszer
csak valami kaparászást, topogást, izgést-
mozgást hallottak; az ajtó egyarasznyira
kinyílt, és két kedves kis manó surrant a
szobába. Se szó, se beszéd, odaültek a suszter
asztalkájához, fogták a kiszabott bőröket, és
munkához láttak. Olyan fürgén, olyan ügyesen
dolgoztak, parányi kis ujjukkal olyan szaporán
varrtak, tűztek, hogy a suszter azt sem tudta,
hová legyen ámulatában.
A manók addig egy szempillantásra sem
hagyták abba a munkát, míg a cipők el nem
készültek, és fényesre pucolva ott nem
sorakoztak az asztalka mellett. Akkor egyet
füttyentettek, s illa berek! - eltűntek.
Másnap reggel azt mondta a suszterné
asszony:
- Meg kell hálálnunk ezeknek a manóknak,
hogy jómódba juttattak minket. Pucéron
szaladgálnak az istenadták, még jó, hogy meg
nem fagynak! Tudod, mit? Varrok nekik
ingecskét, kabátkát, mellényt, nadrágot, kötök
nekik harisnyát is, te meg csinálj
mindegyiknek egy pár szép kis cipőt.
Egész nap ezen dolgoztak; az asszony kezében
szaporán járt a kötőtű, csattogott az olló,
készültek a kis ruhák, az ember meg a székén
kuporgott, és kalapált, szögelt, forgatta a
kaptafát, míg a kis cipőket meg nem csinálta.
Este aztán a kiszabott bőr helyett az
ajándékokat rakták oda az asztalra; szépen
elrendeztek mindent, elbújtak a sarokban, és
kíváncsian lesték, mit szólnak majd a manók.
Azok szokás szerint pontban éjfélkor meg is
jelentek, és tüstént dologhoz akartak látni.
Hanem ahogy az asztalra esett a pillantásuk,
lecsapták a szerszámaikat és azt sem tudták,
mihez kapjanak, mit simogassanak, minek
örvendezzenek. Egykettőre bebújtak a kis
ruhákba, felhúzták a kis cipőt, füttyentgettek,
 rikkantgattak, egyszerre csak cincogva nótázni
kezdtek.
Ugye, milyen csinos fiúk vagyunk?
Többet bizony nem is suszterkodunk!
- énekelték; körültáncolták az asztalt,
szökdécseltek, ugrándoztak, végül aztán
kiperdültek a szobából.
Nem is jöttek vissza soha többet.
A suszternak pedig élete végéig jól ment a sora
mindig volt munkája, és minden sikerült neki,
amihez csak hozzákezdett.
______ ________________________________
_____________________________________
2-3
perc VI. Zárás: A mosdóba menetelkor még énekeljük a
Naposokat, mosdófelelőst és számolót „Szent Mártonnak ünnepén…” kezdetű
választunk és megszámláljuk dalt.
mennyien vagyunk a csoportban, ki
hiányzik.