Pártok és Pártrendszerek

2021.09.07 edd, 12:00-14:00 ÁJK, II.tanterem, Dósa audít.

Zh: jövő óra (09.14) – billegő jegy esetén számít. Alapismeretek

Előadás tematika:
01. – Bevezetés: A párt fogalma
02. – Autoriter rendszerek „állampártjai”
03. – A pártok belső életeés finnanszírozása
04. – A pártok típusai
05. – A pártcsaládok
06. – A pártrendszerek típusai
07. – A magyar pártrendszer 1989-2019
08. óra – Elmarad/Őszi szünet
09. óra – Elmarad/Mindenszentek Ünnepe
10. – Az UK és USA pártrendszere
11. -- Franciaország pártrendszere
12. – A spanyol és észak-európai pártrendszer
13. – Németország pártrendszer
14. – Közép-európai országok pártrendszerei

Elvárásrendszer:
Dec. 7 : Írásbeli vizsga/Utolsó óra (Jegymegajánlás)
Körösényi András: Pártok és Pártrendszerek

1. A párt fogalma
Macron – Mozgalmat hozott létre, nem pártot, egy ügyért(single issue) harcoló mozgalom 
elnőkké választotta magát.
Mozgalom hiánya, ami egy pártnak megvan: - Infrastrúktúra hiány
- Anyagi támogatottság hiánya
- Rendszeresség hiánya
- Single issue
 - kevésbé szervezett, nincs struktúra, nincs tagsága, lazzább kötődés a mozgalomban
részvevők és a mozgalom között
- intézményesség hiánya miatt nincs egy stabil állása
Civil szervezetek: protópártok: pártszerűen müködő elő pártok
- sokkal kedveltebbek, mint a pártok
Kommunikációs ügynőkségek, komm. pártok:
- a pártok komm. csapataokat, profeszionális ügynökségeket biznak meg a kampányok
lebonyolításához

Pártdefinicíók:
1. Funkcionalista pártdefinicíó:
Cotty: „a formaly organized group that performs the functionsof educating the public.. thet
recruits and promotes individuals for public office and that provides a comprehensive linkage
function between the public and governmental decision makers”
- a társ. sokszínű érdekstruktúráját becsatolják a politikái életbe
- A pártok versengése a hatalomért
- tagságok/vezetők
- Az érdekek integrálása és képviselete
- a p. közvetítő funkciói
- a pá. kormányzati funkciói

2. Hatalomközpontú pártdefinicíó:
„A political party is first an organized attempt to get power”
Schumpeter: „A party is a group whose members propose to act in concert in the competitive
struggle for political power”
Downs: „ A political party is a coalition of men seeking to control the governing apparatus by
legal means”

3. Szervezettségközpontú pártdefiníciók:
Giovanni Sartori: „Any political group that presents at elections, and is capable of placing
through elections, candidates for public office”
„The group in question be effective and cohesive enough (if only on a spontaneous, election
by election, organizationless basis) to have some of its candidates elected”
- szervezettség, kohézió, egyetértés
 4. Tartalmi definíció:
Edmund Burke: „A body of men united, for promoting by their joint endeavors the national
interest, upon some particular principle in which they all agreed”
-társadalmi/nemzeti érdekek
Hennessy: „Political parties.. are social organizations that attempt to influence (1)

5. Közjogi pártdefiníció:
Tágabb: alokális szervezetket is magába foglalja.
- pártok alapszabályai beadása kötelező jellegű a párt bejegyzésekor
- - közjogi értelemben a pártok szabadságban részesülnek
- a pártok közremüködnek a nép akaratával
- a párt közhatalomként nem müködhet

Egy párt életciklusának 6 szintje:

1. választási részvétel
2. verseny befolyásolása (aktivitása)  tényezője tud lenni a politikai életnek
3. parlamenti jelenlét
4. guvernamentális relevancia: koalíciós lehetőségek  a kormáyn megalkotásának
beleszólása
5. kormányzati részvétel
6. kormányzás

2021.09.14 12:00

02. Autoriter rendszerek „állampártjai”

Nevezhető-e az állampártot pártnak? Igen, mivel teljesíti a párt elvárásait. (funkc. def.)
Van válaztási funkciója az állampártoknak? Van.  ezt az SZKP, Sztálin találta ki. Mindenkit
belekényszerített, hogy vegyen részt és adjanak felhatalmazást az SZKP-nak.
Politikia osztályának az összetételi funkciója: új elit kiképzése. Rakdikális ideológia, régi
világ eltőrlése, az új világ megteremtése.
Két konkrét példa:
Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP)
- bolsevik típusú
- -ázsiai állammodell : szigorú hierarchia
- koncetrált hatalmi rendszer
- teljes hatalom megszerzése és megtartása
 - személyi kultusz, szervezeti karizmataként  megvállasztás után van karizmája
- pártbürokráció: területi szervezk, belső bizottságok, ellenőrző testületek
- ideológia uralma: egyetlen egy helyes világnézet van számukra
- Etatizált párthatalom: Pártbürokrácia és állambürokráció összefontódása 
átjárhatóság és kölcsönös ellenőrzés
Feladatok: minden is
-jogalkotás
- gazdaság irányítása: bizottságok  gazd. bizottság titkára volt a telyhatalmú úr az
ország gazdaságának
- nomenklatúra: jogszabályok elfogadása a céljából, hogy bizonyos közjogi méltóság csak
akkor kerülhetet munkába ha a legfelső hatalom azt jóváhagyta
- ideokrácia: a párt az ideológia formálásért is felelősnek érezte magát
Marx: az ideológia borzalmas, kivéve a kommunista
Agiprakt titkár: felügyelte a képzést és ideológia alakúlását.
Pártiskolák és pártfőiskolák létesítése.
- államosítás: minden társadalmi felület a párt felügyelete alá került
- demokratikus centralizmus: a bolsevikok minden után büszkén hírdették, hogy ők
demokratikusok. A pártközpont állította fel a jelölteket és ezekre lehetett szavazni.
„ A párt minden vezető szervét és azok tagjait demokratikusan és titkosan választják.
A választások rendjét a Központi Bizottság szabályozza”
- a központi bizottság választja meg a politikái bizottságot.
- regionális szervek: pártbizottság (megye, város, település)
- üzemi jellegű szerveződés: fontos szervekben külön pártbizottságot lehet választani
(területen kívűlések)

D.A.P. – NSZDAP –
1. Führer – vezér
tejhatalom – személyéhez kötödő karizmatika
Hitler személyéhez kötődőtt az egész párt
2. Stellvertreter des Führeres – a Vezérhelyettes
3. 18 Reichsleiter – Birodalmi vezető
Hitler ősgerman térképet rajzolt és felosztotta azt, ezért..
4. 40 Gauleiter – Gau vezető
5. 813 Kreisleiter – Köret vezető
6. 26.138 Ortsgruppenleiter – Helyi csoportvezető
7. 97.161 Zellenleiter – Sejtvezető
8. 511.689 Blockleiter – Blokkvezető
Nem csak munkásosztály képviseletét látta el  néppárt volt, bevonta az egész társadalom
egészét. Iparoslegények – nagy számban voltak.
Tagok toborzása: a pártközpont tagsági igazolványokat küldtek ki szervezetekhez, de többet
küldtek ki, hogy tudjanak toborozni. Nagyon elkezdett növekedni a párttagság. 1933ban volt a
hatalommegszerzés. 1933 nyarán tiltották be a többi pártot,
1938ban 6 millió tagja volt a pártnak.
Marketing szervezet: akciókat tudta rábírni a tagságot (pénzfizetés) : Ein topf akció: egy nap
csak egy tál ételt ehettek és a fennmaradó pénzt amit nem kajára költöttek a pártnak
szolgáltatták be.
Elit iskolák létrehozása. Luxuskörülmények között tanították az ideológiára.
A II. VH alatt újabb funkciókat kapott:
- civil hadsereg megszervezése

2021.09.21 – 12:00

Demokratikus pártok
Párttagság:
- nem minden párt számára fontos a párttagság (Szlovákiában a pártban aki adta a
minisztert, 60 tagja lehet maximálisan)
- széles tagságra törekedtek
- centralizálodnak ezek a pártok
- Commitment (elköteleződés) – támogató tag: nem kér a pártttagság előnyeiből, nem
vesz részt a kongresszusosn, de ezzel-azzal támogatja a párt müködését
*Közvetett mód: tömegpártok a szakszervezetekből, amely közvetett módon kezelte a
tagokat.
*Közvetlen mód: segélyprogramok, szakszervezetek, közvetlen módon kerültek a tagok.
Consitution membership: nem lépett bele a pártba, de szimpatizál a párt cselekedeteivel,
és támogatja a kampányt.
Seizmográf -- ?
A modern, profeszionális pártoknak is szükségük van a párttagokra vagy a commitment
támogató tagokra.
Rekrutáció – a hatalom megszerzésére, majd gyakorlására törekszik a párt, ezért egy nagy
szakmai csapatra van szüksége, akik megfelelően képzettek és politikailag megbízhatóak.
A párttagságok egy rekrutációs bázist hoznak létre.
 - a párttagság tagdíjat követel, vagy pártadót kell fizessen (ha egy személy a párt miatt
szerzett egy munkahelyet, de fizetéséből egy bizonyos százalékot a pártnak kell adni)
- társadalmi munka: pl. plakát ragasztás, békemenetek lebonyolítása, ellenzéki tűntetés
- rekrutálás – toborzásban is résztvesznek
- a mindenkori párttagságnak, negyede vagy ötöde lesz aktív (hozzávetőlegesen)
Okok a pártokhoz való belépéshez:
*aktív tag: professzionális politológus; élményt keresők; nem professzionális politikus, de
valamilyen értéknek akar érvényt szerezni, ezek a pártnak az írányvonalát akarja alakítani
- racionális döntés elmélete: vagy egy mikroszociológiai hatásra (mama, barátnő
mondta) vagy makroszoc hatás (nagy társasági csoportokban gondolkozik, ehhez a
csoporthoz való tartozás elvárta, ebből következett a párthoz valón csatlakozás
- érzelmi szempontok/ afektív szempontok: a párt vezető íránti való csodálat; vagy ha
valaki jó társaságra vágyik
- normatív elmélet: kötelességtudatból, családi hagyományból, erkölcsi imperatuszként
(hogy tegyen valamit a hazáért) lép be
- instrumentális okok: a párttagságban valamilyen eszközt lát; értékek védelme (Pl:
azért csatlakozik, mert a párt az adócsökkentést támogatja); vagy az egyén egyéni
hasznot lát benne (karrier építés, kapcsolati tőke kiépítése)
Általában a középpkorúak a felülreprezentáltak egy pártban. ( a vezető pozicíóban lévő
emberek középkorúak – karrier szempontból). Utána az idősek – ők élmény szempontjából.
Commitmenthez kapcsolódoan: párttagság alternatív módja: szervezetek kötődése egy
párthoz, de nem közvetett párttagok (Fidesz – fidelis)
Miért alacsony a közép-kelet európai országokban a párttagság? – történelmi háttér:
nemegyszer megtiltották a tagságot, valamint hátrányt is jelenthetett (ennek ellentéte USA
ahol a párttagság előnyőkkel jár). Nem kényelmesebb -e a profeszionális pártrendszer, ahol
mozgosítani tudják az embereket párttagság nélkül, de nem kell később bajlódni velük?

Pártszervezet:
A többségi képviseleti elv Magyaro., a képviselő jelölt állítása során a felsőbb kör a döntő
Párt parlament:
*Hogyan osztják el az ösztönzőket?
Képviselő: jól fizetett, média-jelenség
*Intézményesedettségi foka a pártnak: hány pártszervezete van? Mekkora a szervezeti
tagsága? Milyen struktúrában állnak össze? (Pl. a Jobbik elindult a mozgalom írányában, már
sok megyében nincs jelen). Ezek csak vizsgálati szempontok és nem egy jó/rossz kategória
*Alapítás körülménye:
-új alapítás vagy behatolás (létező szervezetmeghódítása) vagy diffúzió redeménye (párt
szétosztódás)
*Pénz kérdés: van-e szponzora a pártnak? Ha igen hány? Honnan vannak a forrásai? – ezek a
külső forrásokra összpontosítottak
Szabad-e az állami finnanszírozás egy párt esetében?
 három fő funkció a politika tudományban
- belső demokratikussága: oligarchikus párt (az a pártszervezet, ahol a pártvezetőség
rendelkezik egyértelmű dominanciával)
decentralizált párt (a tagság rendelkezik dominanciával) – bázis demokratikus párt
stratarhikus párt ( erőcsoportokból áll a párt)
- Jelöltállítás kérdése: mennyire centralizáltan szóló döntés : a párt befolyásolja a jelölt
állítást
- Programalkotás folyamata: van-e pártpogram? mennyi idő alatt jött létre? Mennyire
nyilvános? A választási programok eltűnése zajlikn Magyaro.
Akcióprogramok populárisak. (aláírásgyűjtés stb)

2021.09.28
Tudományos gondolkozás: a komplex valóság leegyszerűsítése.
Tudományos tipológiák:
Párttörténelmi eredete: az államhoz füződő viszonyát: a forradalom megdöntéséhez
hozzájáruló pártok.
Szervezeti struktúra: oligarchikus párt, bázisdemokratikus párt (LSZP, Szociáldemokrata párt
Németországban, Német Zöldpárt)
Fő követelések szerint csoportosítani: Fidesz(családpolitika, migránspolitika stb)
Cselekvésük, aktivitásuk: kormányzópártok, aktivistapártok, egyházi munka, (hol van a
pártok aktivitásának centruma).
Pártok elhatárolása kritériumok szerint:

Szervezet és funkciók:
1. Honorációs pártok: a párt a képviseleti demokráció világában alakúl ki,
személyközpontú, nincs nagy tagság, a többségválasztási rendszerekben nagyobb az
esélye, hogy kialakúljon. Sokszor azonos lehet a parlamenti frakcióval. Nem
történelemi rekrivíz. Ilyen pártok ma is létrejöhetnek.
A tanár szerint Karácsony Gergely pártja (Párbeszéd) honorációs pártnak titulálható.
Magyar Demokrata Néppárt (MDNP – 90-es évek)
Elsősorban konzervatív és liberális pártok.
Korlátozott politikai területtel foglalkoznak.
Szabad mandátum.
Kötetelen a csatlakozása, és individuális.
2. Tömegpártok: tipikusan szolialista, munkáspártok. Már létező szervezetekből
alakúltak ki. (Pl: betegsegélyező egyletként). Nagyon szervezett pártok, konkrét
 hiararchiájuk, belső szervezettségük, szabályok van. Ideológia centrikusak. Egy
társadalmi csoport képviseletére törekedtek.
Ide tartoznak a kisgazda pártok, agrárpártok. A 1900-es évektől a skandináv térségben
jelentek meg igazán.
Keresztény tömegpártok, a vallási elvek alapján szerveződtek.
A párttagság intézménye, homogén tömegespárttagság.
Hierarchikus pártszervezettség.
Minden társadalmi szintre, politikai térre kiterjedő.
Kötött a pártmandátum.
Osztálykötött a csatlakozása.
Integrálni akarják a társadalomba az általuk felkarolt társadalmi csoportot.
Szegmentátor párttagság. ( egy társadalmi rétegből)
Zárt választási piac. ( csak az adott csoportjuktól várhatnak szavazást)
3. Gyűlytő párt
Osztálykötődése csökken.
Tömegmédiam megjelenése.
Tömeges tagság.
Kormányzati hatalommal akar rendelkzeni.
A centrum szerep nő, a tagság szerep csökken. A szervezettség is csökken így.
Homogén párttagság.
Nyílt választási piac.
Példa: FIDESZ, Szociáldemokraták, Munkáspártok Nagy-Britanniában,

Új párttípusok:
Egyedi jellemzők: államhoz fűződő kapcsolata
Közös jellemző: - a párttagság a háttérbe szorul, de a centrum előtérbe
- belső programviták megszűnése
- minden választónak esélyt akarnak adni, hogy szavazzanak rájuk

1. Gyűjtőpárt
- pol. cél: társadalmi fejlődés
- Célelérés módszere: minél több érdekcsoport képviselete
- Pénzügyi források: Többforrású, állami, tagdíj
- Pártvezetés, párttagság viszonya: Top-down, de a tagság sokszínűsége a vezetésben
- Tagság jellege: Nyitottság minden tsd-i csoport felé
- Kommunikációs csatornák: Tömegmédia
- Pártverseny típusa: kevésbé versengő

2. Kartellpárt
- önnfenntartás, hivatásos politika
- Elzárkozás az új pártoktól
- Államin támogatás
- Stratarchia, egyes szintek autonómiája
 - Tag/nem tag különbsége csökken, de cél a sok tag
- Állami, államilag szabályozott médiafelületek elérése
- Kevésbé versengő

3. Profeszionális választási párt

- önnfenntartás, hivatásos politika
- Minden releváns érdékcsoport bevonása
- Állam és érdekcsoportok támogatása
- Pártvezetés és frakció hatalma
- Tagok individuumok befolyásuk kicsi
- Tömegmédia, de professzionális tanácsadoók segítségével
- Kevésbé versengő

4. Prof. médiapárt
- önnfenntartás, hivatásos politika
- Választói csoportok igényeinek kommunikációs kiszolgálása
- Magán, állami és érdekcsoportok támogatása
- Stratarchia, vezetés tagságtól is független
- Cél a sok tag, de formális joguk kevés, választási felügyelők
- Tömegmédia, de professzionális tanácsadók segítségével
- Erősen versengő
Gyűjtőpárt Kartellpárt Prof. választási Prof. médiapárt
párt
Politikai cél Társadalmi Önnfenntartás, Önnfenntartás, Önnfenntartás,
fejlődés Hivatásos Hivatásos Hivatásos
politika politika politika
Célelérés Minél több Elzárkózás az új Minden Választói
módszere érdekcsoport pártoktól releváns csoportok
képviselete érdeksoport igényeinek
bevonása kommunikációs
kiszolgálása
Pénzügyi Többforrású Állami Állam és Magán, állami
források (állami, tagdíj) támogatás érdekcsoportok és
támogatása érdekcsoportok
támogatása
Pártvezetés- Top-down, de a Stratarchia, Pártvezetés és Stratarchia,
párttagság tagság egyes szintek frakció hatalma vezetés
viszonya sokszínűsége a autonómiája tagságtól is
vezetésben függetlenül
Tagság jellege Nyitottság Tag/nem tag Tagok Cél a sok tag, de
minden tsd-i különbsége individumok formális joguk
csoport felé csökken, de cél befolyásuk kicsi kevés, választási
a sok tag felügyelők
Kommunikációs Tömegmédia Állami, Tömegmédia, Tömegmédia,
csatornák államilag de de
szabályozott professzionális professzionális
médiafelületek tanácsadók tanácsadók
elérése segítségével segítségével
 Pártverseny Kevésbé Kevésbé Kevésbé Erősen versengő
típusa versengő versengő versengő

FIDESZ: - professzionális médiapárt

Párbeszéd: - kartellpárt
MSZP: - kezdetben gyűjtőpárt  rendszerváltás után prof. választási párt  jelenleg
kartellpárt

Gyűjtőpárt Kartellpárt Prof. Prof.

választási médiapárt
párt
Rekrutáció XXX XXX XXX XXX
Reszponzivitás az XX X X XX
érdekegyeztetésben
Kormányzás és ellenzéki XXX XXX XXX XXX
munka
Szakpolitikák XX X XX XX
meghatározása
A választók és tagok XX X XX XXX
mobilizációja/integrációja

2021.10.05

Pártcsaládok
*Baloldali pártok
1.Szociáldemokratákat jelenti elsősorban  a társadalmi rend megváltoztatása a fő célja és a
szocialista társadalom megteremtése
Magántulajdon visszaszorítása
Piacgazdaság helyett tervgazdaság
Képviseleti parlamentáris müködés helyett
Munkásosztály szerepének növelése: a dolgozó emberek bevonása a politikába, az irányításba
Minimálbér bevezetése
- Objektív kritériumrendszerből probálja behatárolni a pártok milyenségeit
- Tipológiák:
Anarchisztikus mozgalmak (az uralkodó osztály eltörlése ellen)
Szindikalizmus (szakszervezetek nagy szerepe)
Marxisták (vallásosan, dogmatikusan gondolkozó zárt világelvet hírdettek)
- Történelmi áttekintés: a munkásosztály létrejöttekor megteremtödőtt, de nem volt
ekkor politikia szerepe (ez egészen az I. VH végéi), az orosz forradalomkor ketté
szakadt: szociáldemokraták valamint a kommunisták. A II. VH után a
szociáldemokraták kibékültek a demokratákkal (1959- a német kérdés miatt). A
harmadik szakasza a 80-as évektől a szocializmus alárendeltnek tekinthető a
kapitulizmusnak.
- A kezdeti munkás mozgalomból mára a középosztály alakúlt ki (ma már hivatalnokok
a szavazói – ez összefügg az ipari munkások eltűnésével is)
2.Kommunisták pártcsaládja:
- az egész kapitalista rendszer elítélése
- Csúcsidejük: hidegháború, a Szovjetunió támogatásával
- A II. VH után, a Szovjetunió győzelme miatt tudta elveit terjeszteni
- Posztkommunista párt (Németo.) Baloldali párt néven marginalizálodótt, de jelentős
tagja a német vezetésnek
- léteznek, de bajban vannak: két út: 1.Kizsákmányolt rétegek fele nyitnak, új marxista
képviselet 2. más kizsákmányolt rétegeket találjanak a nyugati kapitalista világ más
elnyomó kisebbségeit
3.Új baloldal: Zöldek
- középosztályi támogatók: kezdetben a kommunistákból váltak le, manapság már értelmiségi
mozgalmakban is részt vennek
- vannak közti marxisták, antiautoristák,
- mindenfajta erőszakot elvetnek
- kollekvív tulajdon, iparosítás
- munkásosztály a kizsákmányoltakhoz csak kicsiben közük

*Joboldali pártok:
- társadalmi bázisa a nyugati világban kisebb mint a baloldalé
1.Kereszténydemokrácia irányzata:
- szabad piaci elkötelezettségiük
- vezérmotívumok: a szociálpiacgazdaság
- a munksáosztálynak jólétet kell teremteni
- elvetik a szélsőséges kapitalizmust, a teljesen szabad piacot
- elvetik az egyházellenességet  keresztény emberkép
- elvetik a piaceltörlését
- 19. sz. létrejött –> ezelőtt a pápák írásai köthető hozzájuk
- osztálybéke  a munkaadó és munkavállalok között
- nemzetek politikai kereteit is fontosnak tartja
-protestáns jellegű
-jobb oldalnak számít, de mindig koalicíóképes egyéb pártokkal a vezetésben, mindig
centrumban van (ha kell a programját is átalakítja a nép érdekében – a változó társadalmi
véleméynhez alakítja magát)
- antikommunista
- szavazói középosztálybeliek  fehér gallérosok  értelmiségek  felülreprezentáltak a
nők
2. Keresztény szocializmus
- osztálybéke, gazdasági partnerek együttmüködése
- katolikus gyökerű
3. Konzervatívok
- kapitalisnak, piaci módelt helyensek véle (piac kiterjedését támogatja és összeegyezthetőnek
tartja a régi társadalommal)
- mindenfajta forradalmi átalakítást elvetik
- a történelmi kontinuitást hírdeti
- törvényes rend tisztelete, betartása, írott és íratlan szabályok betartása
- hatalommegosztás elvét követi
- nemzeti érdek védelmezése, de összevethetőnek tekinti a tradicíóval
- jogállamiság elterjesztése
- középosztály  vallásos tagok,
4. Szélsőjobb/ populista jobb
- II. VH előtti kispolgárok protesutálok újraélesztése
- mindenfajta forradalmat elvet
- Svéd demokraták pártja, Svájci néppárt  igen sikeres párrtok (20-30%)
- elit ellenesség
- abban látják a problémájuk forrását, hogy rossz elit vezeti az országokat: ők elárulják a
nemzeti érdekeket, értékekekt, tradicíókat
- nacionalizmus
-etatizmus
-xenafóbia
- kulturális pesszimizmus (hanyatló nyugati)
- militalizmus
- piacpárti
- szavazók: munksáosztály

*Centrumpártok világa
- a jobb és baloldaltól azonos távolságban vannak
1. Liberális pártok
- mind a két írányba hajlandóak koalícióba lépni
- hisznek abban, hogy az ember képes a világot jobbá tenni
- antikleritások: állam és egyház szigorú szétválasztása
- parlamenti demokrácia elkötelezett hívei
- piacpártiak: gazd. szabadságok
- sosem tömegpártok, mindig elitista pártok
- szervezetük gyenge: laza szerveződés
- fontos téma: szabadságjog, oktatás,
- korporatív állam model elvetése: a parlamentális demokrácia döntsön a bérekről
- Magyarországon a baloldali liberalizmus (John Groce), de nyugaton a jobboldali
liberalizmus (Margaret Teatcher):
- 10-20% közötti eredmények elérése (Hollandia, Benelux, Svájc)
2. Agrárpártok
- Magyaro. Kisgazdapárt
- ritka , hogy egy centrumban mindkét oldalon erőteljes párt van
Három altípus: Skandináv : régi skandinávi demokratikus modell
Svájci: két fő út: agrárpártok liberális pártokká váltak, mely megszűnteti az agrár társadalmat;
a második a jobboldali populista (koalíció képtelenek)  kelet európai út
Kelet Európai: rurális társadalom fő képviselői, az ipari kereskedelm bírálói
3.Regionális pártok
- tipikusan egy etnikumu: baszk, katalán, magyar (RMDSZ)
- Európa pártiak  nemzetállamok elnyomóak véleményük szerint
- fix szerepek itt sincsenek
- Északi Liga (Olaszo.)  jobboldali populista párt lett belőle
- karizmatikus (Salvini) vezető  startégia megalkotása
- munkásosztály kevésbé támogatja a kisebbségi/etnikumu pártokat

Pártcsalád és nemzetközi pártszervezetek különböznek egymástól, csak átfedésben vannak

egymással.
Európában az EP választás után indultak meg a nemzetközi pártok megalakúlása
1.
2.Konzervatívok és reformerek: vezetője a lenygel kormánypárt; Olasz: Meloni Frate …
3. Európai szabad szövetség: etnikai pártok, zöldek
4. SZND: szocialisták és demokraták
5. Európai Liberális  Macron elnők megújítása  Újítsuk meg Európát
6. Identitás és demokrácia: Salini féle Liga, osztrák szabadságpárt, Nemzeti Gyűlés

*Vizsgidőszakban egy pártot a két órán felvett anyag szerint osztályozni, jellemezni*

2021.10.12.

Vesszük a pártok összességét és megnézzük az össze egységét a politikai rendszernek és

elhelyezzük őket.
A pártrendszer: a pártok közötti interakciók versenye. – Santorini
Deau berzsé: a koegzisztencia formája és módja a pártrendszer.
Fontos, hogy a pártrendszerbe minden párt beletartozik, de vannak olyan pártok, amelyek más
pártokhoz viszonyítva irrelevánsok.
Kontinuitás szükségességes a rendszer meglétéhez.
Az atomizált pártrendszer jelensége is létezik, amikor nem alakúl még ki a viszony a pártok
között.
Rendszerről csak akkor beszélünk, ha több párt viszonyáról beszélünk ( legalább kettő darab).
Az állampártok pl nem alkotnak pártrendszereket, mivel csak egyetlen egy párt van.

Vizsgálati szempontok:
1.Strukturális tényezők: hány párt alkotja a rendszer
Többpártrendszer: Hány párt a pártrendszer? Hány releváns párt van a pártrendszerben?
A releváns pártok száma kulcsfontosságú a végeredmény szempontjából. A relevancia határa
nem ott húzódik, hogy benne a van a parlamenti közgyűlésben a párt vagy sem.
Santorini: a relevancia törvénye: az a párt releváns, amely pártnak hatása van a pártok közötti
versengésre.
*
*fragmentációja a pártrendszernek: azt nézi meg, hogy mennyire koncentrált vagy menniyre
töredezett a pártrendszer
Ray index: mekkora a valószínűsége, hogy egy véletlenül kiválasztott választó az A vagy a B
pártra szavaz-e, vagy az A, B, C, D-re szavaz ahol a D, E, F ki van zárva…
*Regionalizációja a pártrendszernek: empirikus vizsgálat. Térkép szerinti ellenőrzés, hogyan
vannak elosztva.
*Volatiritás: mérhető változékonysága a pártrendszernek. Két versengő választás közötti nettő
választói különbségek egy pártnak, amely regionálisan vagy országosan is mérhető.
Köznyelben azt jelenti mennyire stabil a párt a közéletben.
*Polarizáció: a párt ideológiai dimenzióját is érinti a pártoknak. Az ideológiai távolsága
mekkora a pártrendszernek. Ha nagyon magas áthídalhatatlan.
Ahhoz, hogy ezt vizsgálni tudjuk, meg kell nézni, hogy melyek a releváns kérdések a pártok
körében. (Pl.: családbarát, szexuális elfogadottság, EU-s tagság stb.) Ha azt találjuk, hogy
egyik póluson túl sokan helyzkednek el, mint a másikban, akkor azt mondhatjuk, hogy nem
polarizált pártrendszer, mert egy felé húz, de ha egyenlően oszlanak el, akkor polarizált. Így
lesznek a homogén és heterogén pártrendszerek.
A magyar pártrendszer homogén.
Kettő megközelítés a polarizációs :
- racionális elméleti modell
- libertariánus megközelítés: nem ideológiai konfliktusok szerint helyezik el, hanem az
autoriter és demokratikus dimenziókat nézik
***Ezt kérik a vizsgán!!!!!!!!!!****

Rendszer tipológia: Releváns pártok száma szerint tipizálta a pártrendszereket: két és több
pártrendszer  a ké
Péter Pair: nyitott versengés kiemelése, mennyire stabil a pártok közötti versengés
Santorini tipológia: alapvetően a verseny volt a kulcsfogalom, lehetnek olyan politikai
pártrendszerek, ahol számszerűen több párt van, de ezek között a pártok között nincs
versengés  nem versengő pártok
Atomizált pártrendszer: hiányzik a
Domináns vagy predomináns pártrendsz: olyan versengő pártrendszer, melyben az eredmény
az lesz hogy az egyik párt hatalmas előnnyel fog nyerni.
 Hegemón pártrendszer: versenyszabályok befolyásolása. Mindig a kormánypárt fog
győzni
Nem lesz töredezett a domináns pártrendszer révén, de a fragmentáció korlátozott.
*Kétpárt rendszer: két fő párt, két domináns párt, kormányozni képes párt, valószínűbb a
koalíciós kormányzás. Itt érvényesül leginkább a polarizáció. Fragmentáció szempontjából
korlátozott, a szavazók nagy százaléka is szavazhat ugyanarra.
Mérsékelten plurális: 3-5 releváns párt, melyek közül egyik sem tör ki igazán, csak a koalíciós
kormányzás képzelhető el. Nagy a fragmentáció, polarizáció szempontjából, pedig
korlátozott. Centripetális erők érvényesülnek a pártokban. Nincsenek nagy ideológiai
különbségek a pártokban. Pl. olaszo.
Szélsőségesen plurális pártrendszer, polarizált pártrendszer: nagy a polaritás foka, nagy
ideológiai távolságok. Az ilyen pártrendszerekben általában több mint 5 releváns pártok
vannak. Pl: Belgium
Centripetális erő Vs. Centrifugális erők
Német példa: a mérsékelt plurális rendszer átalakúlt szélsőségesen plurális pártrendszerré.
Pártstratégia:
- Hogyan viselkedik az ellenfélel a párt: Mérsékelt: nagy a , Felelőtlen ellenzék, túl
licitálás politikája érvényesül.
- ideológiai viták jelenléte

Változás tipusa:
1. temporális fluktuáció: átmeneteli változás. Nem szabad messzemenő következtetést
levonni. Pl.: Tarlós István 2010-es megválasztása amley csak 2019ig tartott
2. Harciális, részleges változás típusa: amikor csak egy vagy két párt változik át tartósan,
de nem az egész rendszer. Pl.: egy új releváns párt megjelenése, de a pártrendszer
struktúráit nem szervezi át
3. Általános változsá: egyidejű és több: Pl.: 2010 általános átrendezés
4. Transzformáció: nem csak átalakúl a pártrendszer, hanem radikálisan átszerveződik.
Pl. Egy korábban radikálisan hitt párttag átmegy egy teljesen más párthoz (volt
baloldali pártszavazók átmennek a jobboldali pártokhoz) Pl: Macron pártja Franciao.
Változás két típusa:
- Változást tartó típus:
- Változást váltó típua, típus váltás: 2006 Magyaror.  2010 nagy átalakúlás
Több ok miatt lehet ilyen nagy változás.
Három szempont a pártrendszerek változása irányába:
- peremfeltételek változása: megváltoztatták a választási módszert, megtámadták az
országot, gazdasági válság alakúlt ki stb.
- kereslet átalakúlása: a választó polgárok preferenciái alakúlnak át.
- kereslet és kínálat átalakúlása: a pártok száma megnő vagy csökken, egyesül az
ellenzék, létrehoznak egy új baloldali pártot, stb.

Santori kulcsfogalma: versengés.

Kartellpárt jelenség: versenyben a versenytorzitó megállapítás: a versenytársak közösen
megállapodnak pl. a küszöbszabályban az jelentősen megváltoztatja a versenyt
Mikor van verseny? versenyről akkor beszélhetünk ha reális esélye van egy pártnak.
Versengő pártrendszerek típusai:
- zárt piac: nagyon erős a pártidentifikáció ( más pártok nem tudják elcsábítani más párt
szavazóit  zárt kötődés) Alapvető feladatai a pártoknak a szavazók mozgósítása.
Identitás alapú szavazás.
- nyitott piac: gyenge a pártidentifikáció ( meg kell szerezni a választó polgárokat, új
szavazókat kell keresni). Poliszin szavazás  valamilyen ígéret miatt szavaznak a
választók.
Kartellpártok szabotálják az új pártok belépését.

2021.10.19

Magyar Pártrendszer
Párt központú politikai rendszer, mikörzben a pártok nem népszerűek és viszonylag kevesen
vannak, köztük a legkevesebb a pártagok száma ( közel 1%)
A pártok szerepe nagyon nagy.
Szervezettsége egy pártnak már nem arányos a tagságával.
5 stádiumot lehet elkö:

1989-1990 : Kétszínű
Ellenzéki pártok szerveződése a mögött.
Második szint: atomizált pártrendszer

1990-1998: Mérsékelten plurális pártrendszer

Minden párt a centrum felelt. Intézményesedés jelemezte a pártrendszert.
Szélsőséges pártok nem kerültek be a rendszerbe.
93 decemberében megemelték a bejútási küszöböt.
Hat releváns párt ekkor: KDMP, Kisgazdapárt, FIDESZ, ESZDZ, MDF

1998-2000
98- Új pártrendszer: a választások második fordulójával jött létre: FIDESZ és Kisgazda párt
kölcsönösösen összefogott.  integrációs folyamat, amely 2000-ig tartott

2000-2006: Kétpártrendszer
2002-es választás: Három párt: FIDESZ-MDF, ESZDSZ
2006: MDF Önálló listával indult, FIDESZ a KDMP-vel kötött szövetséget
Összeomlott a kétpártrendszer  MSZP elveszítette a szavazó táborát

2008: időközi választások

Kétszínű pártrendszer: parlament belüli és kívűli pártrendszer
2010: összeomlott az MSZP

2010 dominánis pártrendszer

A FIDESZ hatalmon van közel 12 éve
kétharmados FIDESZ-KDMP, a többi megoszlik
Düverzsé: Csak akkor beszélhetünk domináns pártrend. ha az 30 évig fent áll
S.: Ha a többi pártok aránya nem haladja meg a 10%-ot a parlamentben

2002: Néppártok kialakulása  vajon tényleg azok?

A néppártoknak tömeges tagságuk van, de a magyar pártoknak NINCS tömeges tagságok, de
IGEN, egy kisebb népcsoportok, különféle társadalmi csoportok igényeinek a reprezentálása a
cél
Akkor milyen pártok a magyar pártok?
Professzionális médiapárt

FIDESZ
- 1988-1993: Bázis demokratikus párt, centralizált vezetéssel, nem volt elnöke
 - 1993: új struktúra: elnök: Orbán Viktor  belső konfliktus  a centralizált struktúra
mögött az volt e lényeg, hogy mérsékelt távolság kell az SZDSZ-től
- 93: centralizált irány
- 2003: Centralizált párt, a megyei struktúrák is ki ürísitették, választó kerületeik
szintjén alkotják meg  a választókerületi elnökök közvetlen a pártelnök alatt volt, és
a pártelnök választotta ki öket
- Egy személyű párt?  Párt elnökségnek van nagy szerepe (Kövér Lázsló-nak is nagy
szerepe van, igy nem egy egyszemélyes párt)
- Oligarchikus párt

Jobbik:
- 2001 táján jött létre diákpártként
- 2006 után vált relevánsá
- Pártszervezet: Stratarchiális szervezet: különböző csoportokból tevödőtt össze
- Vezetésben a csoportok vezetői jellemezte
- Centralizációs folyamat: jelképes eseménye elöszőr az elnököt szavazták meg, és
utána az alelnököt aki, az elnök pedig így tudott vétózni
- 2018-as választás után szétrobbant a Jobbik
- ami megmaradt Jakab Péter vezetésével teljesen centralizált párt lett
- Egy személy köré épült a párt ma már

Demokratikus Koalíció:
- Centralizált párt, egy személy köré épülő
- 10 éves párt

MSZP:
- a rendszerváltozás legsikeresebb pártja
- utódpártnak nevezte magát (MSZMP pártvagyonát megörökölte, de a jogi
kötelezettségeket nem)
- iskola példája stratarchiális szervezet
- Platformokat szervezetek (pl. Szociáldemokrata platformok, stb.)
- Struktúrája: Stratarchiális

LMP:
- bázis demokratikus párt
- csúcs időben 600 tagja volt
- minden fontos kérdésről kongresszust rendeztek
- kialakúlt a mükődés képtelensége: olyan személyek döntöttek fontos dolgokról,
amelyeknek nem volt politikai kötelezettségeik
- ebből lépett ki Karácsony Gergely és alapította meg saját pártját
Momentum:
- elindult a centralizálás útján, de nagyon a kezdetén van

Milyen forrásokból müködnek a pártok?

- Túlnyomó részt állami forrásból
- pártalapítványok
- kispártokat is támogatnak
- pártközpontú a magyar társadalom: a pártokat támogatják és nem a jelölteket, a
jelöltek ’milliós támogatást kapnak, de a pártok elvárják a jelöltekből hogy azt
irányukba fordítsák
- Párt adózás: 5-10% befizetni a pártnak
- Állami számvevőszék ellenőrzi a közpénzek elköltését

Koalíciós modellek
Bal -- A:8, B:21, C:26, D:12, E:33 – Jobb
*A számok a %

Hivataltorientált modelllek
Egyszerű többségi: kormányalakitásra, ABC, ADE BCD, BE, CE
Minimális többségi: ADE
Legegyszerűbb modellek: BE, CE

Vegyes modellek:
Minimális szélességű: ABC, BCD, CE
Kapcsolat többségi: ABC, BCD, CDE

Programorientált modellek:
Kisebbségi: AB, BC, C, CD, DE
Fölös többségi koalíció: ABCD, BCDE, ABCDE

2021.11.02
Brit pártrendszer
Alkotmányos berendezkedése:
Evolúciós folyamat megy végbe, melynek már csak egy része angol.
- az angol társadalom osztályszerkezetét nagy mértékben tükrözik ezek a pártok
- az angol társ. egy osztály társadalom a mai napig
- Releváns pártok: konzervatív párt (torry), munkáspárt (labor) liberális demokrata párt
(ez nem azonos a 100 évvel ezelőtti liberális pártal) – centrum kategória, liberális
centrumpárt
- kétpártrendszerű ország
- skót néppárt: skót függetlenség képviselője
- demokrata uniónista párt: Walesból, regionális etnikai centrum párt – bárkivel koalíció
képeseket
- Ír: Shin-fei: nem jut be soha a parlamentben, megszerzi ugyan a mandátumot, de
sosem él a képviselet lehetőségével.
Funkciók alapján való osztályozás:
- konzervatív párt: egykor honorációs, ma már néppárt, ketcho párt, 180 ezer tag,
jelentős csökkenés a 70-es évektől, amiker még 2 milliós taggal rendelkezett. 2019-es
váalsztás: Johnson sikereként néppárti profilkémnt állította be magukat.
- munksápárt: néppárt, tömegpárt, sokáig individuális tagsága sem volt, a
szakszervezetek kollektív tagsága volt érvényes, tömegszervezet tömegpártja volt a
munkáspárt, a 3. út programjával (amely a szocialista és kapitalista felek kibékítése)
néppártá vált, Híres személye Tony Blair (bevezeti az egyetemi tandíjat). Milliós
tagságot sosem ért el. 70-es években 680 ezer tag, ez a legmagasabb, ezután csak
kevesebb, 2001-ben 350 ezer tag. Jeremy Corbyn híres politikusa, 2019-re 530 ezer
tag lett, nagyon híres volt a fiatalok körében
 évente tartanak pártkongresszust
 nov. 11: FIDESZ kongreszsus
- Liberális párt: sosem érték el a hatalmas tömeges számokat, legnagyobb száma 260
ezer volt. Fókuszált a programjában.
Pártrendszer története:
- 1832 nagy hullámok
- 1918-ban általános választói jog
- osztálytársadalom
- választási reformok és osztálytársadalom hatott ki arra, hogy milyen alapkérdések
befolyásolták a pártrendszert : vallásos anglikánok
- konfesszionális konfliktusok : VIII. Henrink ideján jött létre az anglikén vallás, amely
a katolikus egyháztól való elszakadás volt, mindenkori feje az uralkodó
- 20. század eleje: általános választójog, a liberális párt összeomlik és helyébe kerül a
laborpárt
- 20. század: ír kérdés- IRA megjelenése, az országrész kiválásának kezdeményezése, a
konzervatícvok azt képviselték, hogy önrendelkezés által nem lehet csak úgy elhagyni
az angol koronát
- BREXIT: mennyire tekinthető törésvonalnak? nem járult hozzá egyetlen releváns párt
megszületéséhez sem. Minden párton átvágott, megosztotta mindegyik pártot
Miért változik a pártrendszer:
- a peremfeltételek: az evolúció révén változtak, nagy a kontinuitás, az íratlan
szabályokra nagyon büszkék, common law
- kereslet : nagy változás, az osztálytárs. jelleg megmaradt, de egyre fontosabb lett a
bevándorlók kérdése (5 milliós Uniós munkavállaló), egyre nőtt az uniós elleni
hangulat
- kínálat: a munkáspárt a 80-as években alakúlt át, Margaret Teatcher erőltetett
piacosítása, a párton belüli belharcok buktatták meg 11 év után és nem a szavazói.
Konzervatívok: David Cameron változtatott

A pártrendszer:
- kétpártrendszer
- két domináns pozicióban lévő párt versengéséről szól
- a 80-as évektől 2+ pártrendszerről lehet beszélni
- 1945-70: egy választókerületre átlagosan 2,2-3 jelölt került
- 70-80 az átlagos jelölt szám 3,7 tevődőtt
- 90-es évektől sok jelölt indul a választókerületekben, habár kevés esélyes kapnak
mandátumot
- az angol társadalom többsége nem tartozik a két nagy párt egyikébe se
- 2015-ben a társ. 23% szavazott vagy a munkáspártra vagy a konzervatívokra
- 2015 1 milliónál több szavazattal 6 párt rendelkezik, 563 mandátumot szervezett a
konzervatív és munkáspárt a 600ból
- fragmentálódás: a töredezettsége egyre nagyobb
- regionalizáció szintén megjelnt az angol pártrendszerben
- volatilitás (pártszavazótáborok állandó változása) kevésbé jellemnző
- polarizáció: mennyire van rendszerellenes párt
- 5 eset amikor koaliciós kormányzás alakúlt ki: 1974-ben: amikor belépett az EU-ba
1976-78-ban
1997- Major kormányzása
2010-15
2018  nem jellemző a koalíciós kormányzás, nem nagy koalíciók ha vannak is

2021.11.09
Demokrata és Repiblikános releváns pártok az USA-ban. Állami szinten más emberek is
bekerülhetnek, de a kongresszusba, elnöknek csak ebből a két kategóriából kerülhet ki. Ezt
jogilag is védik.
Az USA Alkotmányos berendezkedése:
1776-os függetlenedés
Konföderácia vagy föderatív berendezkedés?  Föderatív, ezért USA a neve. Az egyes
államok nem tudnak megvétózni fontosabb dolgokat. A döntések az elnök, kongresszus és
legfelsőbb bíróság között zajlik.
Pluralizmus politikai berendezkedés: fékek és ellensúlyok: az elnök döntéseket hoz a
legfelsőbb bíróság engedélyével. Elnöki demokrácia. A mindenkori elnök elvileg a párt
elnöke is, de a pártnak van egy adminisztrativ szereplője. (Cernic)
Az elnök a hadsereg vezére is.
A két nagy pártnak egy hihetetlenül nagy spekrtumot kell lefedni.
Egyes államok törvényhozása szabja meg az államok választókerületi határokat a
kongresszusra.
Nincs pártfegyelem  erőcsoportok érvényesülnek, csak az számít, hogy ki lesz a
képviselőjelölt.
Demokraták Republikánusok
Általában „liberális” „konzervatív”
Gazadságpolitika:
 Állami beavatkozás +/- -/+
vs. szabad piac
 Adók és állami + -
kiadások (kiv.
katonai)
Társadalompolitika:
 Kisebbségek jogai + -
 Abortuszhoz való jog + -
 Fegyvertartáshoz - +
való jog
Külpolitika: „galambok” „héják”

George Washington búcsúbeszéde: káros hatása a pártoskodásnak. (1840-ig az elnök és

alelnök különböző pártokból kell származzanak, ma már egy pártból valóak)
Pártok nélkül az amerikai rendszer nem létezhet.
Pártok:
Demokrata: szamár
Republikánusok: elefánt
Henry Jacson elnökkampányában a kritikusai nyakas kérlelhetelne embernek írták le ( a
stubborn helyett Ass  Jackass  szamár szinónimája)

Grandon: a rabszolgaság ellen hozták létre. Középosztályosok és iparosok hozták létre.

Az elővárosokban nagyon erős a republikánus párt, az urbánus részekben inkább demokraták.
A hidegháborúban, 80-as években volt egy neorepublikánus reform.
Híros republikánus elnök: Lincoln. Illetve Ronald Reagen, ő járult hozzá a hidegháború
végéhez. (Űrprogram, rakétavédelmi pajzs)  ebbe omlott bele a Szovjetunió
George W. Bush: 2000-2008 : terrorizmius elleni küzdelem kiemelkedő alakja
Donald Trump: 2016-2020: Elit ellenes
„The selfish nature of human being..”
Öt erőcsoport a republikánus pártban:
- Társadalmi politika: közösségi iskolák létezése, de szabadon dönthető, abortusz
ellenesek, a házasság és kreacizmus védelmi
- Gazdasági konzervatívok: nem vófoglalkoznak társ. poli. kérdésekkel, alacsony
adókkal, az állam kivonulását a piacról, a szabad gazdaságot pártolják (Obama Care)
- Neokonzervatívok: fegyverkezés és külpol. héja támogatása (régebb Szovjetunió ellen,
most Kína ellen)
- Rockefeller konzervatívok: minden fajta beavatkozását az államnak ellenzik (McCain)
- Natilisták: USA az amerikaiaké: bevándorlás ellenesek
Demokrata párt
1828-ban alapítva.
Eredetileg az északi országokban bevándorló szegény emberek alapították.New Deal
(Roosevelt) állami munkahely teremtés címen nagyon sok afro-amerikai munkához jutott 
kulturális forradalom
Csoport:
- Blue Dock
- Új Demokrata csoport: harmadik út. úgy kapitalizmus párti, hogy progresszív,
kultúrálisan baloldali, gazdaságilag jobboldali
- Gazdaságilag és kultúrálisan is baloldali: Progresszívek ( Great Society.)

Híres elnökök:
- Franlin Delano Roosevelt: világháború őse, New Deal alapítója, 2. ciklusa volt, 4szer
választották meg, felesége nagy szerepet tölt az ENSZ megalapításában
- Kennedy ( 60-as évek nagy sztárja): első katolikus elnök ( második katolikus elnök
Joe Biden). Kuba-i rakétválásg idején: megpróbálta megelőzni Kuba kommunizmusá
válását, nem sikerült. A halálával került nagy fénypontba
- Bill Clinton
- Barack Obama: 2008-2016: társadalmi reform, első afro amerikai elnök

Pártok szervezet:
- párt konvenciók: előválasztásokon kiválasztott delegáltak szavaznak az elnökről
- országos bizottság írányítja: nincs party president, egy cernem van, aki semleges
pozicíóban van  az elnök nem párt president, de személye megkerülhetetlen
 - GetOutoftheBoat: az egész kampánystáb arra fókuszál, hogy megszerzze a
szavazatokat a szimpatizánsokból.
- TurnLimit: korlátozva van az elnökválasztás, csak egyszer lehet újraválasztani az
elnököt
- A lehfelsőbb Bíróság: a vélemény nyilvánítás korlátlan és ebből addódoan a
kampányra való költekezés is korlátlan: az meg van szabva hogy egy személy mennyi
pénzt adhat, de azt nem hogy mennyit lehet összegyűjteni. A pártól függetlenül is lehet
támogatni az elnök jelöltet
Pártrendszer fejlődése:
Közjogi intézkedés: MajorPartyként lehet hírdetni a pártot, ezzel védelmezik a
kétpártrendszert, fizetéssel, hírdetési jogokkal.
Mennyire fedi le a választók akaratát ez a két párt? 1992-ben Bill Clinton George Busht úgy
tudta legyőzni, hogy egy harmadik személy is bekrült a szavazásba.
Miért nincsenek kis pártok az USA-ban? Miért nincs kommunista párt USAban kérdezte
Magyaro.  van és mindig is volt, csak sosem került előtérbe.
Pártjellemzés:
- 2 nagy releváns párt
- nincs fragmentáció
- regionalizáció igen jellemző: vannak regionális fellegvárak ( California demokrata,
Texas Republikánus)
- volatiritás jellemzi, de az USA rendszer okán minimális tartományi változás is nagy
változást eredményez  nagy elektroszámi különbség
- polarizáció: hatalmas polarizáció

2021.11.16
Franciaország pártrendszere
Pártcsaládok szerinti csoportosítási szempont:
1.
Gaulle-ista pártok:
- köré egy jobboldali konzervatív mozgalom szerveződőtt
- jobbközép, nemzeti elköteleztségű, euró-szkeptikus pártok
- Gaulle-izmus a mai napig megmaradt
- „Üres székek politikája”  nem veszt részt az egyhangú többségi döntésben, ha be
akarják vezetni a minősített többségi döntését  végül ezt félig vezették be, ha egy
ország a nemzeti kérdését látta veszélyeztetve akkor vétózhat
- Európa párti, de a nemzeti szuverenitást fontosnak tartotta
A pártok személyezhetnek kötődnek. Nincs a parlamentáris demokratikus pártok, akik
kitermelik a politikai vezető réteget, hanem kitünő személyiségek köré szerveződnek a pártok.
1958: Union pour la Nouvelle République
- semmilyen kontinuitás nem jellemzi a pártokat
- De Gaulle távozásával újjá kellett szervezni a pártot
1976: Rassemblement pur la République (RPR)
2002: Union por la Majorité Présidentielle > a Népi Mozgalom Uniója
- Sirac után Sarkozy, aki újjászervezte
2015: Les Républicains
- szakitotta az Amerika ellenességgel ( De Gaulle egyik szokásával)
- a Gaulle-ista párt jelenleg válságban van  ha nem ők nyernek akkor az alternatív
jobboldali párt nyerhet
Fontos személyek: Michelle Barnieau, De Gauelle,
2.
UDF
1978: Union pour la Démocratie Francaise
- állandó társa a Gaulle-ista vezetőkkel
- jobbközép liberális pártja
- radikálisok hagyománya
- több pártból áll össze  ezért Unió
- Kereszténység szerve Franciao. nagyon érdekes, fontos: 20-as években a kormány
elvette az egyház vagyonát és templomait, mondván hogy ne legyen hatalma, csak a
lelkek térítésével foglalkozzon  átvette a finnanszírozásukat is

3.
1969/1971: Francia Szocialista Párt, 1972: a „baoldali unió” vezetője
- 78-as győzelme után sokszor volt kormányon
- több mint 20 évet volt hatalmon
- Macron elnök megjelenésével a Szoc. Párt szavazói elégedetlen volt, ezért szavaztak
Macronra, aki nem tartja magát baloldalinak
- A szoc. Párt összeomlott
4.
Kommunista Párt
- legszervezettebb tömegpárt
- a Szovjetunió támogatását is élvezte
- 56: komoly törés a magyar forradalom elnyomását követően
- hatalomra sosem került: Ny karantén volt a kommunista pártoknak
- rendszer ellenes erőnek maradt meg
- szoros szövetség a CGT szakszervezeti tömörüléssel
 - felhívta a figyelmet a rendszerlegitimitás hiányára
- a párt eltünt, 1-2% szokott elérni
5.
Baloldali Front  Elégedetlen Franciao.
- Jean vezeti

6.
Zöldek
- komoly társadalmi támogatottság nélkül
- a szoc. koalícióval a parlamentbe bekerült
- Daniel Conventi fontos szereplője

Egyéb pártok:
1972: Front National > 2018: Rassemblement National
- 2002-ben lett nagy megerősődése
- bevándorlás ellenesség: a gyarmatbirodalmakról beáramló elleni retorika nagyon
rezonált sok alsó középpposztálybeli kritikáival
- 80-as évektől egyre növekvő intezítással a dolgozó kis existenciák pártja lett (alsó
középosztály  bevándorló, migrációs személyek elveszik a munkájukat)
- 20% közelébe növekedett  2017: Marie Le Panne 33%-ot kapott  potenciálisan a
franciák hajlandóak a radikális fele hajlani
2017: teljes változás: MAcron mozgalma  La République En Marche  Macron elnök lett
- rendszer kritikus

a francia pártok a személyhez kötődés jellemzi. A pártok nem rendelkeznek hatalmas

tagsággal. A párt szó helyett a Mozgalom, Unió és egyebek szoktak megjelleni igazán, ez
jellemzi, hogy nem rendezett pártok vannak.

III. Köztársaság jellemző:

- kommün utáni idők a 3. közt.
- rengeteg konfliktus  töredezett pártrendszer
- vita volt a parlamentáris rendszerről  demok
- republikanizmus és marizmus közötti konfl. : a francia nemzet nagyságát kell
védelmezni vagy a köztársasági mivoltát
- az egyház szerepéről
- a katonaság szerepéről
 - a 20. század elejére nagyon töredezett, de három pólus köré szerveződőtt: liberális-
lajikus, republikánus-szocialista, jobboldali-
- Az I. VH győzelem: de bajban volt, nem tudták beelőzni a feltörekvő Németo. 
megszállták a Rurh és Saar vidéket, lefölözték a területet, de nem tudták fenntartani,
ezért kivonultak.  megjelentek a radikális pártok (bal és jobboldali szélsőség)
- 1936: Francia Szociális Párt / Tűzkereszt Párt  nem német barát, de a német mintára
képzelte el az országot
- Kommunista párt megjelenése (5. pólus), akiket a szovjetek támogattak
- Állandó kormányválság és folytonos koalíciós tárgyalások
- 1940: párt hét alatt elfoglalta az országot Hitler
- az 5. pólus folytatódott a IV. Köztársaságban, de a választási rendszer változásával,
erős parlament gyenge kormány jellemezte az országot
- IV.Közt. megbukott
V. Köztársaság:
- népszavazás 1962: közvetlen elnökválasztás győzelme (előtte a nemzetgyűlés választotta)
- abszolút többség képviseleti elvét tükrözte
- az apró pártok nem jutottak hatalomra
- 577 választókerületben áll a francia választó kerület.
- Duverzsé: „ két pólusu négypártrendszer. Jobboldalon RPR + UDF kormányzott együtt,
baloldalon a francia szoc. és kommunisták”  aktuális állapot a V. Közt.-ról

Pártrendszer jellemzése:
- releváns pártok száma változó
- fragmentáció növekvőben van
- regionalitás erősen jellemző ( vicc: Franciao. Párizs és környéke) Főváros kontra
vidék
- volatiritás pártok számát jellemző, pártrendszer nagyon változó
- polarizáció nagyon jellemző
- értékrendi alapon is nagyon komoly egymással vitatkozó pártok vannak
- fragmentálódás két választás között is intenzíven zajlik. Ciklus közbén is zajlik:
szakítás koalíciókkal, pártok kilépése stb.
- nemzetgyűlés sok-sok szakadási frakciókból áll, akik lehet a következő választásra
eltünnek, mert nem tudnak koalíciót kötni
- ennek ellenére jellemzője hogy a nemzetgyűlés stabil
- közvetlenül megválasztott elnök és közvetlenül megválasztott nemzetgyűlés
- kohabitáció intézménye: 2002 előtt sokszor előfordult hogy az elnök és a
nemzetgyűlés eltérő szinezetű volt és ezek együtt kellett, hogy működjenek (82-88
között, 97-2002)  2002 óta ez megszünt, de ha nem is fegyelmezett a nemzetgyűlés,
fegyelmezett az elnök támogatója

2021.11.23
Skandináv, spanyol és az uniós pártrendszer
Svédország
- lakossága mint Magyarország
- nagyon homogén társadalom
- arányos választási rendszer: államvallás: protestanizmus
- nagyon gyenge volt a feudalizmus: a parasztágnak a relatív szabadságát jelentette
- etnikai homogenitás is jellemző: szőkehaj-kék szemű társadalom
- nagy szabadságfokkal rendelkező társadalom
- külön elméleti iskola: 5 pártrendszer iskola: munkásmozgalom (hatalmas acél ipara):
szociáldemokraták és a baloldali kommunista párt. Megmaradtak a polgári pártok:
„baloldali”-liberális, „jobboldali”-konzervatívok, valamint az ötödik a paraszt-
centrumpártok.
- napjainkban megjellenk a jobboldali-populista pártok (Svéd demokraták), amelyek
nem illenek be ebbe az 5pártrendszernek.

Munkásmozgalom Jobboldali-populista pártok Polgári pártok

- 1988ban jelent a zöld párt ( a szoc. demok. törése) – ekkor tört meg először az
5pártrendszer
- a váalsztópolgárok 95% ekkor még az 5pártrendszer egyik tagjára szavaztak