A Kiinduló Helyzetek Szakkifejezései

2014.02.16.
A kiinduló helyzetek szakkifejezései
1) Állások
2) Térdelések
A kiinduló helyzetek
3) Ülések
4) Fekvések szakkifejezései
5) Kéz- és lábtámaszok 3.2.1 Állások
6) Kéztámaszok
7) Egyéb támaszok
8) Függések és vegyes helyzetek
A gimnasztika szaknyelve 1
Alapállás
Az alapállás a gimnasztika
vigyázzállása:
• a törzs egyenes,
• a sarok összezárt,
• a lábfej kissé nyitott,
• a kar a test mellett
nyújtott,
• a kéz ujjai nyújtottak és
zártak.
Szögállás
Abban tér el az alap-
állástól, hogy a kar
nem a test mellett
mélytartásban,
hanem attól eltérő,
más kartartásban
van, pl.: oldalsó
középtartásban
1
2014.02.16.
Szögállás
vagy csípőre tartásban.
Kiinduló helyzet:
szögállás, csípőre tartás.
Zártállás
A zártállásnál:
• a törzs egyenes,
• a lábfej párhuzamo-san
összezárt,
nyújtott,
• a kéz ujjai nyújtottak és
zártak.
Hajlított állás
Alap-, szög- vagy zárt

állásból 90o-os térd-
hajlítással jutunk hajlí-
tott állásba:
• a térd zárt,
• a törzs függőleges.
2
2014.02.16.
Guggoló állás
Abban tér el a hajlított

állástól, hogy a térd
szinte maximálisan
hajlított.
Terpesz állás
Terpesz állásban a láb

oldalsíkban ter-pesztett.
Haránt terpesz állás

Ha a mélységi síkban is
terpesztjük a lábun-kat,
akkor haránt terpesz
állásban ál-lunk.
Mindig az elől lévő lábról
nevezzük el bal- vagy
jobb haránt terpesz
állásnak.
3
2014.02.16.
Támadó állás
• az elmozduló láb térde
hajlított,
• a helyben maradt láb
nyújtott,
• mindkét talp a talajon,
• a törzs nyújtott a láb
meghosszabbításában
vagy függőlegesen he-
lyezkedik el,
• az elmozduló lábról ne-
vezzük el.
Védőállás
• a helyben maradt láb a
hajlított,
• az elmozduló láb
nyújtott és a lábujjak
érintik a talajt,
• az elmozduló lábról
nevezzük el jobb vagy
bal védőállásnak.
Lebegőállás
• az egyik lábon állunk, a

másik valamilyen
irányban emelt,
• a törzs függőleges,
• az álló lábról nevez-zük
el jobb vagy bal
lebegőállásnak.
4
2014.02.16.
szakkifejezései
3.2.2 Térdelések
Térdelés
• térdünkön és a
lábfejünkön
támaszkodunk,
• a csípő nyújtott,
Végrehajtható terpesz-tett
lábbal és fél tér-delés
formájában is.
Térdelő ülés
Ha térdelésben a sarkunkra
ülünk.
Végrehajtható terpesztett lábbal
vagy az egyik láb valamilyen
irányba történő kinyújtásával.
5
2014.02.16.
szakkifejezései
3.2.3 Ülések
Nyújtott ülés
A nyújtott ülésnél:
• a láb nyújtott és zárt,
Terpesz ülés
A terpesz ülésnél:
• a láb nyújtott,
• különböző mértékben
terpesztett.
Kiinduló helyzet:
terpeszülés, támasz hátul.
6
2014.02.16.
Hajlított ülés
Hajlított ülésben:
• a láb zárt,
• a térd 90o-ban hajlított.
Zsugor ülés
Zsugor ülésben:
• a térd és a csípő
maximálisan hajlított,
• a hát domború,
• a láb összezárt és a
karral átkulcsolt,
• a nyak előrehajlított.
Török ülés
Török ülésben:
• a térd maximálisan hajlított,
• a lábszár keresztezett,
• a comb nyitott és a talajhoz
közel helyezkedik el,
7
2014.02.16.
Lebegő ülés
• csak az ülőfelületen
támaszkodunk,
• a láb nyújtott és zárt,
• a törzs és a láb helyzete
a talajhoz viszonyítva
45o-os,
• valamilyen kartartással
párosul,
pl.: csípőre tartás.
szakkifejezései
3.2.4 Fekvések
Hason fekvés
Hason fekvésnél:
• a test a mellső felének teljes
felületével támaszkodik a
talajra,
• a láb nyújtott és zárt.
8
2014.02.16.
Hanyatt fekvés
Hanyatt fekvésnél:
• a test hátsó felületé-vel
támaszkodik a ta-lajra,
nyújtott,
• a tenyér a talajon,
• a láb zárt és nyújtott.
Combon fekvés
Amikor a tornapadon vagy az ugrószekrényen a comb

elülső részén támaszkodunk.
Kéz- és lábtámaszok
A kéz- és lábtámaszok olyan helyzetek,
amikor a kézen és a láb valamelyik részén
támaszkodunk a talajra.
szakkifejezései Ilyen kéz- és lábtámaszok:
3.2.5 Kéz- és lábtámaszok • a guggoló támasz,
• a térdelő támasz,
• és a fekvőtámasz.
9
2014.02.16.
Guggoló támasz
• a láb zárt,
• a térd maximálisan
hajlított,
• a törzs enyhén előre
hajlított,
• a kar nyújtott és
merőleges a talajra,
• az ujjak előre mutatnak.
Térdelő támasz
• a kar és a comb a talajra

merőleges,
• a láb zárt,
• a törzs egyenes.
Térdelő támasz
Végrehajtható:
• terpesztett lábbal,
• sarokra üléssel,
• vagy egyik láb nyúj-
tásával és feleme-lésével.
10
2014.02.16.
Térdelő támasz
Fekvőtámasz
Mellső fekvőtámaszban:
• a kar nyújtott,
• a csípő egyenes és
rögzített,
• a láb zárt és nyújtott,
• terpesztett lábbal is
végrehajtható.
Fekvőtámasz
Megkülönböztethetünk még:
• hátsó fekvőtámaszt:
11
2014.02.16.
Fekvőtámasz
• magas fekvőtámaszt:
Fekvőtámasz
• bal- vagy jobb oldalsó fekvőtámasz:
Fekvőtámasz
• és mély fekvőtámaszt.
12
2014.02.16.
szakkifejezései
3.2.6 Kéztámaszok
Kéztámaszok
Támasz:
amikor valamilyen
szeren nyújtott karral
támaszkodunk, pl.:
támasz a korláton.
Kéztámaszok
Hajlított támasz:
a kar nem nyújtott,
hanem hajlított, pl.:
hajlított támasz a
korláton.
13
2014.02.16.
Kéztámaszok
Kézállás:
• az egyik legnehezebb kiinduló
helyzet,
• a két tenyéren támaszkodunk,
• a kar nyújtott,
• a törzs egyenes és merőleges a
talajra,
• a láb zárt és nyújtott.
Egyéb támaszok
A kiinduló helyzetek Egyéb támaszok közé soroljuk:

szakkifejezései • a tarkóállást,
• a fejállást,
3.2.7 Egyéb támaszok • az alkarállást
• és a spárgát.
Tarkó állás
14
2014.02.16.
Fejállás és alkarállás
A spárgák
Függések és vegyes helyzetek
A kiinduló helyzetek Függések és vegyes helyzetek:

szakkifejezései • a függés,
• a hajlított függés
3.2.8 Függések és vegyes helyzetek • és a függőállás.
15
2014.02.16.
Függés helyzetben:
• kezünkön csüngünk,
• a láb nyújtott és nem éri
a talajt, pl.:
függés a gyűrűn vagy
hátsó függés a bor-
dásfalon.
Hajlított függés:
abban különbözik a
függéstől, hogy a kar
hajlított, pl.: hajlított
függés a gyűrűn.
Függőállás:
olyan vegyes helyzet,
amikor állunk is és
függünk is, pl.: mellső
függőállás (hajlított
karral) a bordás 3.
fokán.
16
2014.02.16.
3.3 Kartartások
A kartartások a karmozgások kiinduló hely-
zetei. Megkülönböztethetünk:
3.3 Kartartások 3.3.1 nyújtott kartartások,
3.3.2 hajlított kartartások,
3.3.3 egyéb kartartások.
3.3.1 Nyújtott kartartások
• Mélytartás:
a kar a test két olda-lán,
befelé néző te-nyérrel a
talaj felé mutat.
• Mellső középtartás:
a kar a test előtt víz-
szintesen, vállszéles-
ségben előre mutat.
17
2014.02.16.
• Oldalsó középtartás:
a kar vízszintesen a váll
meghosszabbításába
mutat, a tenyér a talaj
felé néz.

• Magastartás:
a kar vállszélesség-ben, a
törzs meghosz-
szabbításában függő-
legesen felfelé mutat, a
tenyér egymás felé néz.
A nyújtott kartartások között 45o-os szögben

helyezkednek el a rézsutos kartartások:
• hátsó rézsutos mélytartás,
• oldalsó rézsutos magastartás…
18
2014.02.16.
3.3.2 Hajlított kartartások
• csípőre tartás:
a kéz előre mutató négy
ujjal és hátra néző
hüvelykujjal a csípőn
támaszkodik.
• mellhez tartás:
a felkar a váll meg-
hosszabbításában, az
alkar a mellkas előtt
vállmagasságban he-
lyezkedik el, a tenyér
lefelé néz.
• vállhoz tartás:
a felkar lefelé, az alkar
felfelé mutat, a kéz
ökölbe szorított.
19
2014.02.16.
• vállra tartás:
a felkar a váll meg-
hosszabbításában
helyezkedik el, az ujj-
hegy a vállat érinti.
• tarkóra tartás:
az ujjak összekulcsolva a
tarkón helyezkednek el.
3.3.3 Egyéb kartartások
20
2014.02.16.

• „S” tartás,
• csukló és alkarkeresztezések a test előtt vagy a fej

fölött,
• vegyes kartartások, pl.:

- bal kar magas-, jobb kar oldalsó közép tartásban,
- bal kar oldalsó-, jobb kar csípőre tartásban,
21
2014.02.16.

• bal vagy jobb oldalsó
középtartás:
az egyik kar oldalsó
középtartásban, a másik a
test előtt vízszintesen,
enyhén hajlított könyökkel
helyezkedik el, pl.:
terpeszállás, bal oldalsó
középtartás.
3.5 A mozgások szakkifejezései
Alapformák
3.5 A mozgások szakkifejezései 3.5 A mozgások szakkifejezései

A gimnasztikai mozgások csoportosítása:
A szakkifejezések alkalmazása során meg kell • lendítések, lengetések, • összetett törzsmoz-

gások,
nevezni: • húzások, csúsztatások,
• utánmozgások,
• emelések, leengedések,
• a mozgást végző testrészt, • rugózások,
• emelkedés, ereszkedés,
• a mozgást, • helyzetcserék,
• hajlítások, nyújtások, • szökdelések, ugrások,
• a mozgás irányát (kiterjedését). • döntés, dőlés, • helyváltoztatások,
• fordítás, forgatás, • dobások.
• fordulat, forgás,
Pl.: karlendítés előre magastartásba.
• körzések
A gimnasztika szaknyelve 131 A gimnasztika szaknyelve 132
22
2014.02.16.
3.5.1 Lendítések, lengetések

• lendítés:
a nyújtott kar vagy
láb bármely irányba
történő közepes vagy
élénk tempójú
elmozdítása,
Pl.: mélytartásból
karlendítés előre
magastartásba.
3.5.1 Lendítések, lengetések
• lengetés:
nyújtott végtagok vagy
kéziszerek két helyzet
közötti ingaszerű
mozgatása.
Pl.: súlyzó lengetés

előre-hátra
3.5.2 Húzások, csúsztatások

• húzások:
a végtagoknak az
izületi mozgáshatár
irányába történő el-
mozdítása,
pl.:
oldalsó középtartás-
ban karhúzás hátra
vagy
23
2014.02.16.
mellhez tartásban
könyék húzás hátra.

• csúsztatás:
a testrészek súrló-
dással történő el-
mozdítása a tala-jon
vagy tornaszereken,
pl.: hanyatt fekvésből kézcsúsztatással törzs és láb

emelés lebegőtámaszba
vagy fekvőtámaszból lábcsúsztatás hason fekvésbe
24
2014.02.16.
vagy nyújtott ülésből lábcsúsztatás balra hason

fekvésbe.
3.5.3 Emelések, leengedések

• emelések:
a végtagoknak, kézi
szereknek, testré-szeknek
lentről felfelé irányuló
lassú vagy közepes
tempójú mozgása,
pl.:
mélytartásból súlyzó
emelés magas tartásba
vagy
törzsdöntés hely-zetéből
törzsemelés
25
2014.02.16.
vagy fekvőtámaszból csípőemelés.
• leengedés: a testrészek, kézi szerek, végtagok fentről

lefelé irányuló lassú vagy közepes tempójú mozgása, pl.:
hason fekvésben törzsemelés, törzsleengedés
vagy törzs leengedés hanyatt fekvésbe
26
2014.02.16.
vagy
szögállás labda magas
tartásban, labda
leengedés a bal kézben
oldalsó középtartásba.
3.5.4 Emelkedés, ereszkedés

• emelkedés:
az egész test alacsonyabb
helyzetből magasabb
helyzetbe történő lassú
vagy közepes tempójú
elmozdulása,
pl.: guggoló állásból

emelkedés szögállásba
vagy hajlított állásból

emelkedés lábujj ál-
lásba.
27
2014.02.16.

• ereszkedés:
az egész test maga-sabb
helyzetből alacsonyabb
helyzetbe történő lassú vagy
közepes tempójú
elmozdulása,
pl.: alapállásból eresz-kedés
guggoló támaszba
vagy fekvőtámaszból ereszkedés alkartámaszba.
3.5.5 Hajlítások, nyújtások
• hajlítások:
csontok és testrészek
közelítése,
pl.: karhajlítás tarkóra
28
2014.02.16.
vagy törzshajlítás balra
• nyújtások:
csontok és testrészek
távolítását jelenti,
pl.:
guggoló támaszból bal
térdnyújtás lebegő állásba
vagy hason fekvésből kar nyújtás fekvőtámaszba
29
2014.02.16.

vagy
előre törzs hajlításból

törzs nyújtás
törzsdöntésbe,
karemeléssel oldalsó
középtartásba
3.5.6 Döntések, dőlések
• döntések: az egyenes törzs csípőben történő

elmozdulása közepes vagy lassú tempóban
pl.: terpesz állásban

törzs döntés balra
30
2014.02.16.
• dőlés: állásból vagy térdelésből nyújtott testtel végzett

mozgás, pl.: állásból dőlés előre hason fekvésbe
vagy térdelésben dőlés hátra
3.5.7 Fordítások forgatások

• fordítások:
a testrészek, végta-
gok hosszúsági ten-
gely körül egy
irányba végzett el-
mozdulásai,
pl.: törzsfordítás balra
31
2014.02.16.
vagy karfordítás

• forgatások:
a testrészek,
végtagok hosszúsági
tengely körül
mindkét irányba
végzett elmozdulásai,
pl.: terpesz ülés, törzs forgatás.
3.5.8 Fordulat, forgás

• fordulat: • forgás:
a test hosszúsági a 360o-os mozdulat
tengelye körül egész vagy többszörösét
testtel végrehajtott jelenti,
90o-os, 180o-os, 270o-
pl.: a nyújtón a
os vagy 360o-os
kelepforgás vagy
elmozdulás.
malomforgás.
32
2014.02.16.
3.5.9 Körzések
Körzések:
végtagok, testrészek
körpályán végrehajtott
elmozdulása,
pl.: páros karkörzés előre
3.5.9 Körzések
vagy
malomkörzés hátra
3.5.10 Összetett törzsmozgások

a törzs hajlítás,
a törzs fordítás és
a törzs döntés
közül két alapforma
egyidejű alkalmazása,
pl.: balra törzs fordításban
törzs hajlítás hátra,
33
2014.02.16.
3.5.10 Összetett törzsmozgások
vagy jobbra fordításban törzs döntés előre,

vagy előre döntésben törzs fordítás balra.
3.5.11 Utánmozgások
Utánmozgások:
mozgások kis kiterje-
déssel történő ismét-
lődő végrehajtása kö-
zepes tempóban,
pl.: jobbra törzs haj-
lításban utánmozgás.
3.5.12 Rugózások
A térdizületben végrehajtott utánmozgások,

pl.: guggoló állásban rugózás.
34
2014.02.16.
3.5.13 Helyzetcserék
A végtagok
megcserélését
jelenti,
pl.: kartartás csere,
3.5.13 Helyzetcserék
vagy lábtartás csere.
35

A Kiinduló Helyzetek Szakkifejezései

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

A Kiinduló Helyzetek Szakkifejezései

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

2014.02.16.

A kiinduló helyzetek szakkifejezései

vagy csípőre tartásban.

Alap-, szög- vagy zárt

Abban tér el a hajlított

Terpesz állásban a láb

Haránt terpesz állás

• az egyik lábon állunk, a

Amikor a tornapadon vagy az ugrószekrényen a comb

• a kar és a comb a talajra

A kiinduló helyzetek Egyéb támaszok közé soroljuk:

Függések és vegyes helyzetek

A kiinduló helyzetek Függések és vegyes helyzetek:

Függések és vegyes helyzetek

Függések és vegyes helyzetek

Függések és vegyes helyzetek

3.3.1 Nyújtott kartartások

A gimnasztika szaknyelve 100

3.3.1 Nyújtott kartartások

A gimnasztika szaknyelve 102

3.3.1 Nyújtott kartartások

A gimnasztika szaknyelve 104

3.3.1 Nyújtott kartartások

A gimnasztika szaknyelve 106

3.3.1 Nyújtott kartartások

A nyújtott kartartások között 45o-os szögben

A gimnasztika szaknyelve 108

3.3.2 Hajlított kartartások

A gimnasztika szaknyelve 110

3.3.2 Hajlított kartartások

A gimnasztika szaknyelve 112

3.3.2 Hajlított kartartások

A gimnasztika szaknyelve 114

3.3.2 Hajlított kartartások

A gimnasztika szaknyelve 116

3.3.2 Hajlított kartartások

A gimnasztika szaknyelve 118

3.3.3 Egyéb kartartások

3.3.3 Egyéb kartartások

A gimnasztika szaknyelve 122

3.3.3 Egyéb kartartások

• csukló és alkarkeresztezések a test előtt vagy a fej

A gimnasztika szaknyelve 124

3.3.3 Egyéb kartartások

• vegyes kartartások, pl.:

A gimnasztika szaknyelve 126

3.3.3 Egyéb kartartások

A gimnasztika szaknyelve 128

3.5 A mozgások szakkifejezései

3.5 A mozgások szakkifejezései 3.5 A mozgások szakkifejezései

A szakkifejezések alkalmazása során meg kell • lendítések, lengetések, • összetett törzsmoz-

A gimnasztika szaknyelve 131 A gimnasztika szaknyelve 132

3.5.1 Lendítések, lengetések

3.5.1 Lendítések, lengetések

Pl.: súlyzó lengetés

3.5.2 Húzások, csúsztatások

3.5.2 Húzások, csúsztatások

A gimnasztika szaknyelve 140

3.5.2 Húzások, csúsztatások

pl.: hanyatt fekvésből kézcsúsztatással törzs és láb

3.5.2 Húzások, csúsztatások

vagy fekvőtámaszból lábcsúsztatás hason fekvésbe

A gimnasztika szaknyelve 144