Bauernhuber Andor:

Műanyagok
I. rész:
Polimer anyagismeret
 A polimerek kémiai felépítése, alapfogalmai
• Makromolekula: azonos építőelemekből, ismétlődő egységekből felépített szerves vagy
szervetlen molekula, molekulatömege általában nagyobb, mint 5000
– ennél kisebb molekulatömegű anyagokat, ahol az ismétlődő egységek száma általában
kisebb, mint 10, oligomereknek nevezzük
• Polimer: olyan hosszú láncú szerves vegyület, amelyben tipikusan sok ezer elemi építőegység,
vagyis monomer kapcsolódik össze
– akár végtelen monomer összekapcsolódása is lehetséges
• Előállítását tekintve:
– természetes polimerek (pl. cellulóz)
– mesterséges polimerek

PE építőeleme (etilén) Poli(metil-metakrilát) - plexi Kevlar

 A polimerek kémiai felépítése, alapfogalmai
Alapfogalmak:
• A polimerek viselkedését és tulajdonságait szerkezetük
határozza meg
• Homopolimer: építőeleme mindig azonos, függetlenül a
kiindulási komponensek számától
• Kopolimer: két vagy több építőelemből épülnek fel
– A különböző építőelemek, a komonomerek elrendeződése
szerint megkülönböztetünk
• statisztikus
• alternáló
• blokk
• ojtott vagy ág kopolimereket

Pukánszky, Moczó: Műanyagok

 A polimerek kémiai felépítése, alapfogalmai
Alapfogalmak:
• Konfiguráció: a szerkezet változhat a monomerek különböző kapcsolódása miatt,
orientációjuktól függően megkülönböztetünk
– fej-láb,
– fej-fej,
– láb-láb szerkezeteket
A legtöbb polimerizációs eljárásban elsősorban fej-láb szerkezetek keletkeznek,
véletlenszerűen azonban fej-fej, illetve láb-láb kapcsolódású szerkezeti elemek is képződnek
– fej-fej, láb-láb kapcsolódás hibahelyként hat és csökkenti a polimer kémiai stabilitását, a
lánc szabályosságát, kristályosodási hajlamát, bomlási hőmérsékletét, stb.

Pukánszky, Moczó: Műanyagok

 A polimerek kémiai felépítése, alapfogalmai
Alapfogalmak: Ábrák: Pukánszky, Moczó: Műanyagok
Asszimetrikus szénatomot (minden vegyértékhez más
kapcsolódó atomcsoport) tartalmazó molekula nem
jellemezhető csak a konfigurációval
• Sztereoregularitás: szusztituensek (oldalcsoportok) főlánchoz
viszonyított térbeli elhelyezkedését írja le
– izotaktikus polimerekben a szubsztituensek főlánchoz
viszonyított térbeli elhelyezkedése azonos

– szündiotaktikus polimerekben a szubsztituensek

alternálva helyezkednek el a főlánc mentén

– ataktikus polimerekben az aszimmetrikus szénatom

szubsztituensének elhelyezkedése véletlenszerű

• Szabályos láncszerkezet általában makroszkopikus rendezettség kialakulását is eredményezi: az

izo- vagy szündiotaktikus polimerek többnyire kristályosak
- pl. izotaktikus polipropilén kristályosodik, olvadáspontja kb. 165 °C, ataktikus polipropilén
elasztomer, kb. 0 °C körüli üvegesedési hőmérséklettel
 A polimerek kémiai felépítése, alapfogalmai
Alapfogalmak:
Polimer láncok elágazottságának száma és mértéke meghatározza a
polimer makroszkopikus szerkezetét és tulajdonságait
• Alak: általában hosszú- és rövidláncú elágazottságot különböztetünk meg
• Konformáció: a polimerlánc lánc adott körülmények között felvett alakja
– polimerekben láncok nem kinyújtva, egymással párhuzamosan
helyezkednek el
– a monomerek egymáshoz viszonyított helyzetét a vegyértékszögek,
valamint a vegyértékszög körüli rotációt gátló energetikai és szférikus
hatások határozzák meg
– külső erők távollétében a láncok gombolyodott formát vesznek fel
– láncalak adott körülmények között: konformáció
– lehetséges alakok összessége: konformáció-eloszlásnak

Pukánszky, Moczó: Műanyagok

 A polimer láncmolekulák képződése
• A makromolekulák képződési reakcióinak három fajtája:
– polimerizáció
– poliaddíció
– polikondenzáció
• Reakciók megkülönböztetése: reakció sebessége (lépcsős vagy láncreakció) és a képződő
melléktermék (van vagy nincs) alapján
 A polimer láncmolekulák képződése
Polikondenzáció:
• A monomer molekulák összekapcsolódását valamilyen kis molekulájú melléktermék kilépése
kíséri (leggyakrabban víz)
• Lépcsős reakció: nincs láncreakció – minden lépés után stabil, izolálható molekula keletkezik,
lépések (monomerek kapcsolódása a láncvégekhez) egyesével történnek – lassú
reakciólépések egymás utáni sora
Általános képlet: x-R-y + x-R’-y → x-R-R’-y+xy
↓ ↓
dimer pl.: H2O
x-R-R’-y + x-R-y → x-R-R’-R-y+xy
↓
trimer......
• Polikondenzáció feltételei:
– Folyamat lejátszódásához energia bevitele szükséges
– legalább két kondenzációra képes csoport (bifunkciós molekula) szükséges
• Például: Fenoplasztok (fenol+metanol → bakelit)
• Poliamidok, poliészterek
 A polimer láncmolekulák képződése
Poliaddíció:
• A monomer molekulák összekapcsolódása során melléktermék nem keletkezik
• Lassú, lépcsős reakció: nincs láncreakció – minden lépés után stabil, izolálható molekula
keletkezik, lépések (monomerek kapcsolódása a láncvégekhez) egyesével történnek – lassú
reakciólépések egymás utáni sora
• Reakcióidő függvényében a polimer moláris tömege fokozatosan növekszik

• A poliaddíció általános képlete:

nA + nB → (AB)n

• Poliaddíció feltételei:
– Szükséges legalább két kondenzációra képes csoport (bifunkciós molekula)

• Poliaddícióval készített anyagok

– epoxi gyanta (pl. műanyag kötésű beton)
– poli-uretán (PU, pl. festék, lakk, hab)
 A polimer láncmolekulák képződése
Polimerizáció:
• A monomer molekulák összekapcsolódása során melléktermék nem keletkezik
• Gyors, láncreakció: önfenntartó folyamat a beindulás után – exoterm, intenzív
hőfelszabadulással
• Segédanyag hozzáadás nélkül,monomerek önmagukkal kapcsolódva, hosszú (> 103 tagú)
láncot építenek
– kovalens (C - C) kötések kialakításával
– tipikusan telítetlen, azaz C = C kettős kötést tartalmazó monomer molekulák egyesülnek
a telítetlen kötés felszakadásával és telítődésével
• A polimerizációs láncreakció
– kezdő lépés (iniciálás): láncreakció megindítása
– láncnövekedés: nagyszámú (> 103 ) egymás után bekövetkező kapcsolódás (propagáció),
(újabb) külső energia befektetése nélkül,
– Lánczárás (láncátadás) az alapanyag közelítőleg teljes felhasználódásáig (konverzióig),
vagy a lánc kívülről bevitt adalékkal történő lezárásáig v. átviteléig másik láncra
• Leghatékonyabb: szintetikus polimerek 90%-a így készül
• pl. LDPE, HDPE, LLDPE, PP pl. PVC, PVA, EVA pl.: PS, ABS, ASA, SAN, PMMA
 A polimer láncmolekulák képződése
Polimerizáció:
• Inicializálás: iniciátorokkal:
– első monomer láncszem kettős kötésének felnyitására alkalmas, szabad
gyök létrehozására képes
– a termikus úton felhasított iniciátormolekula-maradék párosítatlan
elektronnal rendelkező szabad gyök: R•
– pl.: peroxi-vegyületek, benzoilperoxid
• A láncnövekedés első lépését ez az R• szabad gyök indítja pl. az etilén monomerrel:

amely után n (tipikusan >103) lépés már „magától” lejátszódik:

• Lánczárás: tipikusan kétféle módon:

– rekombináció
– diszproporcionálódás

• Láncátadás: láncvégi szabad gyökről párosítatlan elektron átadása, történhet

– monomerre: a párosítatlan elektron „átadódhat” a monomernek, és ott új láncot
indíthat
– már „elkészült” polimer lánc „közepére” is, ott láncelágazást indítva
– „inert” láncátadószerre
 A polimerek láncmolekulák képződése
Polimerizáció:
• Láncátadás „inert” láncátadó szerre:
– láncátadó szer inaktív marad és nem vesz részt további polimerizációban: inaktív
gyökfogó
• szélső esetben egészen lelassíthatják a polimerizáció sebességét: retarderek
• közbeléphetnek az indulni készülő polimerizációs lánc legelső lépésében is, teljesen
meggátolva a polimerizáció létrejöttét: inhibitorok
• A polimerizáció: exoterm, láncreakció:
– – 50 °C-ra hűtött cseppfolyós etilén polimerizációja során adiabatikus körülmények
között, hőelvezetés nélkül a közeg hőmérséklete robbanásszerűen 1400 °C fölé
növekedne (PP esetén 980 °C-ra)
• Polimerizáció szabályozása:
– iniciálás, láncnövekedés és lánczárás hőmérsékletfügése (aktiválási energiája miatt) –
eltérő
– polimerizációs hőmérséklet megválasztása és megfelelő határok között tartása az egyik
legfontosabb technológiai paraméter
– folyamat az iniciátor és a lánczáró, illetve a láncátvivő adalékok koncentrációjával
szabályozható.
• Polimerizáció hőmérséklete befolyásolja a polimer móltömegét, annak eloszlási függvényét,
az elágazottságot, az esetleges ko-monomer beépülését és még sok más fontos tényezőt
 A polimerek láncmolekulák képződése
Polimerizáció:
• cél: hőmérséklet kézben tartása
• kivitelezés közegét tekintve a megvalósítás történhet magában a monomerben, oldószer,
hígítószer nélkül: tömbpolimerizáció
• valamilyen közegben eloszlatott állapotban: oldószeres, emulziós és szuszpenziós polimerizáció
• kiindulási anyag és a végtermék egyaránt lehet egyfázisú (pl. oldat), vagy többfázisú (emulzió,
szuszpenzió, zagy)
• Az oldószeres polimerizáció technológiai indoka:
– exoterm reakció a felhígított rendszerben a hígításnak megfelelően csökkentett
hőeffektussal zajlik
– késztermék könnyebben kezelhető: az átalakult rendszer a polimerizációs konverzió végén
kisebb viszkozitású oldat, ha homogén volt reakciójában, vagy jól kezelhető zagy, ha a
reakcióközeg heterogén fázisúvá vált a konverzió végére
A polimerek kémiai felépítése
Molekulatömeg, molekulatömeg-eloszlás:
• Polimer molekulák mérete az anyagban láncról láncra változik
• a molekulák méretének eloszlása van

Láncmolekulák jellemzése:
• Ismétlődő egységek (monomer) száma: polimerizációs fok (p)
• Ismétlődő egységek számának (p) és az egység tömegének (m) szorzata: molekulatömeg
(M)
• Molekulatömeg széles határok közt ingadozhat -> jellemzés átlagos molekulatömeggel
(Mm), molekulatömeg-eloszlással (várható molekulatömeg: Mn):

Bodor Géza:
A polimerek
szerkezete
 A polimerek kémiai felépítése
• Belső szerkezettől függően
– Amorf
– Részben kristályos
• „Rojtos micella” szerkezet

Hőre lágyuló polimerek (termoplasztok):

• Lehet amorf és részben kristályos
• Lánc atomjai közt elsőrendű kovalens kötés
• Molekulák közt másodrendű kémiai kötések: Bodor Géza, Vas László M.: Polimer anyagszerkezettan

– van der Waals kölcsönhatás

• Poláros molekulák ( molekulacsoportok) közt
– Dipólus-erők: állandó dipólmomentummal rendelkező csoportok között
– Indukciós erők: állandó és indukált dipólmomentummal rendelkező csoport között
» Alapvetően apoláros molekula töltéseloszlásának változása a poláros molekula
hatására – indukált dipólus
– Molekulák közti erők apoláris anyagokban is: Diszperziós erők
» Időben változó dipólmomentum a molekulán belül (lokális töltésállapot
„rezgése”)
» Töltésfluktuáció a szomszédos molekula töltés-eloszlására is hat – ellentétes
fázisú töltéseloszlást indukál
 A polimerek kémiai felépítése
Hőre lágyuló polimerek (termoplasztok):
– hidrogénhidak
• Erős dipólus-dipólus kölcsönhatás, amely hidrogén nagy elektronegativitású
atommal (O, N, F) alkotott molekulája és egy másik, poláros molekula közt jön létre
• Erősebb, mint a van der Waals kölcsönhatás

• Kémiai kötéstípusok kötési energiái:

Kötéstípus Disszociációs energia
(kcal/mol)
Ionos kötés 250–4000
Kovalens kötés 30–260
Hidrogénhíd 1–12
Dipólus-erők 0.5–2
Indukciós erők <1 -15 Wikipedia

• Pl.: részben kristályos: PVC, PE, PI, PP; amorf: PC, PMMA
 A polimerek kémiai felépítése
Térhálós polimerek:
• Láncok között elsőrendű kémiai kötések
• Mindig amorf
• Keresztkötések számától függően:
• Gyengén térhálós polimer: elasztomer
• Térfogategységben kevés hálókötés
• Pl.: gumi

• Sűrűn térhálós polimer: duromer (hőre keményedő polimer)

• Térfogategységben sok hálókötés
• Kemény, gyantaszerű
• Pl.: poliésztergyanták, epoxigyanták, fenolgyanták
 A polimerek szerkezete
Kristályos szerkezet, morfológia:
• Hierarhikus morfológiai felépítés
• Legkisebb egység: elemi cella: párhuzamosan
elhelyezkedő
polimer szálak részletei
• egy molekula számos elemi cellán keresztülhalad
• Polietilén elemi cellája: 5 molekulalánc, 1
monomernyi magasság
• Elemi cellák krisztallitokat alkotnak: kristályos területek az
amorf mátrixban
• Krisztallitok a köztük található amorf anyagrésszel
• tű alakú fibrillákat vagy
• lemez alakú lamellákat alkothatnak
• hajtogatott láncú molekulák alkotják
• fibrillák: elágazások lehetnek bennük

Pukánszky, Moczó: Műanyagok

 A polimerek szerkezete
Kristályos szerkezet, morfológia:
• Lamellák vagy firbillák szupermolekuláris szerkezetbe rendeződhetnek:
szferolit - fibrillás vagy lamellás krisztallitok gömb alakú, szimmetrikus
halmaza
• szferolitokat a középpontból kiinduló, a tér minden irányába
növekedő krisztallitok építik fel
• A teljes térkitöltést az biztosítja, hogy a sugárirányba növekvő
fibrillákról kis szögekben újabb fibrillák ágaznak le a növekedéssel Leskovics Katalin: A tompahegesztés
hatása a polietilén csövek szerkezetére
egyidejűleg
és tulajdonságaira
• szferolitok mérete jelentősen befolyásolja a polimer
Nagy Piroska Mária: Viszkoelasztikus
tulajdonságait: szerkezeti polimerek tömbi és felületi
tulajdonságainak vizsgálata
A szferolit méretének benyomódási méréstechnikával
növekedésével a
polimer ridegebbé
válik, szilárdsága,
ütésállósága
jelentősen csökken
 A polimerek szerkezete
Kristályos szerkezet, morfológia:
• Kristályosodási hajlamot meghatározza:
• az egyedi lánc jellemzői meghatározzák a kristályosodási hajlamot és befolyásolják a
kristályos szerkezet jellegét (a molekulák elrendeződése, kristálytípus, elemi cella
méretei stb.)
• A gyakorlati körülmények között kristályosodott polimerek morfológiáját számos egyéb
tényező is befolyásolhatja - elsősorban a láncok hajlékonysága, a kristályosodás
kinetikája
• A kristályosodás szerkezeti feltétele a lánc szabályossága, ami lehetővé teszi a láncok,
illetve azok elemeinek szabályosan ismétlődő elrendeződését
• Pl. polipropilén: izotaktikus formája kristályos 165 °C-os olvadásponttal, ataktikus
láncszerkezet esetén amorf, kb. 0 °C-os üvegesedési hőmérséklettel
• A lánc szabályosságának megbontása minden esetben a kristályosság csökkenését,
szélső esetben megszűnését, a kristályok méreteinek változását és az olvadáspont
csökkenését eredményezi
A polimerek fizikai tulajdonságai
• A polimer ömledék viszkozitása több nagyságrenddel meghaladja a kis molekulatömegű
anyagokét
• Folyás gyakran csak nagy nyírás vagy nyújtás hatására jön létre
• Viszkozitás függ a lánc kémiai szerkezetétől, a molekulatömegtől, a molekulatöme-
eloszlástól, de olyan kis értéket soha nem ér el, hogy a polimer ömledék a rendelkezésre
álló térfogatot gyorsan és teljes mértékben kitöltse, mint a hagyományos, kis móltömegű
folyadékok
• A polimerek többnyire szilárd halmazállapotúnak tekinthetők és deformációjuk során a
leggyakrabban rugalmas és maradó alakváltozás egyidejűleg megy végbe.
 A polimerek fizikai tulajdonságai
Fizikai állapotok:
• A polimer lehet üveges, nagyrugalmas vagy ömledék állapotban
– A polimer szerkezete mindhárom állapotban amorf, hosszú távú rendezettség
nincs
• A negyedik a részben kristályos fizikai állapot
– Ebben található minden kristályos polimer, amelyek mindig kétfázisúak,
egyidejűleg tartalmaznak amorf (rendezetlen) és kristályos (rndezett)
anyagrészeket.

Pukánszky, Moczó: Műanyagok

 A polimerek fizikai tulajdonságai
Fizikai állapotok:
• Üveges állapotban a makromolekula és egyes részei csak rezgő mozgásra képesek. Az
üveges polimer merevsége, szilárdsága általában nagy, külső erő hatására energiarugalmas
deformáció jön létre.
• A hőmérséklet emelkedésével az anyag belső energiája nő és egy bizonyos hőmérséklet
felett megindul a molekulák egyes részeinek mozgása – szegmensmozgás, nagyrugalmas
állapot
– Nagyrugalmas állapotban a különböző konformációk dinamikus egyensúlya alakul ki,
de a molekulák tömegközéppontjának egymáshoz viszonyított helyzete nem változik
– A mozgásban részt vevő egységek a szegmensek
– Nagyrugalmas állapotban a polimer nagymértékű reverzibilis deformációra képes
• Ömledékállapotban a molekulák (tömegközéppontjai) egymáshoz képest elmozdulnak, a
polimerek folynak
 A polimerek fizikai tulajdonságai
Fizikai állapotok közti átmeneti hőmérsékletek:
• Átalakulási hőmérsékletek
– Tg: üvegesedési hőmérséklet (alatta nincs szegmensmozgás)
Pillanatnyi rugalmas alakváltozás dominál
– Tm: kristályolvadási hőmérséklet (kristályos hányad amorffá válik)
Nagyrugalmas állapot , szegmensmozgás, késleltetett rugalmas
alakváltozás dominál
– Tf: folyási hőmérséklet: amorf hányad megolvadásának határa (molekulák
tömegközéppontjai elmozdulnak

• Molekulaszerkezet hatása az átalakulási hőmérsékletekre:

– Lánc szerkezete:
• Vegyértékszögek
• Heteroatom a főláncban (O): merevít
• Oldallánc, szubsztituensek mérete, pl. benzolgyűrű (PA)
– Másodrendű kölcsönhatások
• poláros csoportok mennyisége, dipólmomentuma
A polimerek fizikai tulajdonságai

Pukánszky, Moczó: Műanyagok

 A polimerek mechanikai tulajdonságai
Molekulatömeg hatása:
• Molekulatömeg az anyag fizikai, mechanikai jellemzőit és feldolgozhatóságát erősen befolyásolja:
– kristályossági fok, sűrűség, átalakulási hőmérsékletek, viszkozitás
• növekvő molekulatömeggel a kristályosság, sűrűség, mozgékonyság csökken, a
viszkozitás, átalakulási hőmérséklet (pl. Tg) nő
• Átalakulási hőmérsékletek tartománya alakul ki a molekulatömeg eloszlása miatt: minél
szélesebb a molekulatömeg-eloszlás, annál szélesebb az átalakulási hőfoktartomány
• Lineáris polimerek: szakítószilárdság, szakító modulusz nyúlás függése a molekulatömegtől
• Görbék a vízszinteshez tartanak: láncáthurkolódások (fizikai térháló) és/vagy oldalkötések száma a
molekulatömeggel növekszik, és az ebből származó erő nagyobb, mint a lánc elsődleges
kötéseinek ereje -> a láncok kötései szakadnak – szakítóerő maximuma

HDPE

Bodor Géza, Vas László

M.: Polimer
anyagszerkezettan
 A polimerek mechanikai tulajdonságai
• Polimer: viszkoelasztikus viselkedés: alakváltozás 3 komponensű: pillanatnyi, késleltetett (f(t)),
viszkózus (f(t)) – anyagtól, terheléstől függően a 3 komponens aránya változik ->
feszültségrelaxáció, kúszás
• Energiarugalmas deformáció = pillanatnyi rugalmas deformáció: Hooke-törvény, pillanatszerű
deformáció
– Atomok közti kötéstávolságok, vegyértékszögek megváltozásával
– Reverzibilis: befektetett deformációs energia teljes mértékben visszaalakul
– Üvegszerű állapot
• Entrópiarugalmas deformáció = késleltetett rugalmas deformácó
– Gombolyodott molekulaláncok (részleges) kiegyenesedésével – entrópiacsökkenés,
konformációváltozás
– Erőhatás megszűnése után visszarendeződés szegmensmozgással – lassú, időfüggő
– Szegmensmozgás közben belső súrlódás – nem (teljesen) reverzibilis
– Nagyrugalmas állapot
• Viszkózus (maradó) deformáció
– Molekulaláncok tömegközéppontjainak elmozdulása, oldalkötések felszakadása és
újrakombinálódása, kristályos területek helyzetének megváltozása miatt
– Tetszőleges, nem zérus terhelés mellett is fellép
• Polimerek deformációja: ε = εr + εk + εm
• Összetevők aránya az anyag és a terhelés jellemzőitől függően változik
 A polimerek mechanikai tulajdonságai
• Termomechanikai analízizs (TMA): statikus húzó- hajlító- vagy nyíró Rolf Klein: Laser
Welding of
igénybevételre adott válasz: deformáció mértéke a hőmérséklet függvényében Plastics

Amorf termoplaszt Részben kristályos termoplaszt

Tg: üvegesedési hőmérséklet (alatta nincs szegmensmozgás)
Pillanatnyi rugalmas alakváltozás dominál
Tm: kristályolvadási hőmérséklet (kristályos hányad amorffá válik)
Nagyrugalmas állapot , szegmensmozgás, késleltetett rugalmas alakváltozás dominál
Tf: folyási hőmérséklet: amorf hányad megolvadásának határa (molekulák tömegközéppontjai
elmozdulnak
 A polimerek mechanikai tulajdonságai
• Termomechanikai analízizs (TMA): statikus húzó- hajlító- vagy nyíró
igénybevételre adott válasz: deformáció mértéke a hőmérséklet függvényében

Rolf Klein: Laser

Elasztomer Duromer Welding of
Plastics
Td: bomlási hőmérséklet
 A polimerek mechanikai tulajdonságai
• Dinamikus mechanikai analízis (DMA/DMTA): periódikus gerjesztésre (állandó amplitúdójú
szinuszos erőjel) adott válasz
• Fázisátalakulások kimutatása
• Polimerek: E’ dinamikus modulusz, E” veszteségi modulusz
• E’ (dinamikus modulusz): az anyag által tárolható energia kifejezése (elasztikus hányad)
• E” (veszteségi modulusz): az anyag által elnyelhető energia kifejezése (viszkózus hányad)

Részben
Amorf
kristályos

Bodor Géza, Vas László

M.: Polimer
anyagszerkezettan

Duromer Elasztomer
A polimerek mechanikai tulajdonságai
Szakítódiagram:
• Folyáshatár: az első feszültség, amelynél a nyúlás a feszültség növekedése nélkül
növekszik.
• A gyakorlatban bizonyos polimereknél fel sem lép a folyás jelensége, másoknál több 100
%-os folyási alakváltozás következhet be, amelyet a próbatesten nyakképződés és
szerkezeti átalakulás kísérhet
• A folyást bizonyos polimerek esetén az ún. feszültség fehéredés jelezheti

Hargitai Hajnalka:
Polimerek anyagvizsgálata
A polimerek mechanikai tulajdonságai
• Szakítódiagram: Hargitai Hajnalka:
Polimerek anyagvizsgálata

• Szakadási nyúlás: acél: 15%, részben kristályos polimer: 100%, elasztomer: 600%

• Feszültség-deformáció is időfüggő:
– konstans feszültség mellett változhat (növekszik) a deformáció: kúszás
– konstans deformáció mellett is változhat (csökken) a feszültség: relaxáció
 A polimerek mechanikai tulajdonságai
• Kúszás vizsgálata: urgásszerű feszülséggerjesztéssel
– Tartós igénybevétel esetén méretezés nem feszültségcsúcsra, hanem deformációra
• Feszültségrelaxáció vizsgálata: ugrásszerű nyúlásgerjesztéssel
– az idő előrehaladtával a rugalmas deformációs komponens egyre nagyobb része
alakul át késleltetett rugalmassá és maradóvá
– termoplasztok: elegendően hosszú idő alatt a teljes deformáció maradóvá alakul

Bodor Géza, Vas László

Feszültségrelaxációs diagram Kúszásdiagram M.: Polimer
anyagszerkezettan

Termoplaszt Elasztomer Termoplaszt Elasztomer

 A polimerek mechanikai tulajdonságai
Periodikus deformáció: hiszterézis, belső veszteség
• Hiszterézishurok: deformáció időfüggése miatt
• Hiszterézis terület: a felterhelés és a leterhelés görbéi által bezárt terület a deformáció-feszültség
diagramon
• Egy terhelési ciklus esetén:
Bodor Géza, Vas László
M.: Polimer
anyagszerkezettan

Termoplaszt Elasztomer
Görbe által bezárt terület: hiszterézis, vagyis az anyag által a folyamat során elnyelt energia
(periodikus deformáció esetén ez extra igénybevétel lehet – hőigénybevétel)
 A polimerek mechanikai tulajdonságai
Periodikus deformáció: hiszterézis, belső veszteség
• Periodikus deformáció esetén:
Bodor Géza, Vas László
M.: Polimer
anyagszerkezettan

Termoplaszt Elasztomer
 A polimerek mechanikai tulajdonságai
Periodikus deformáció:
Bodor Géza, Vas László
• Deformációgerjesztésre adott feszülségválasz két részre M.: Polimer
bontható: 1. komponens a gerjesztéssel fázisban van, a 2. anyagszerkezettan
komponens π/2-vel eltolt:
• σ(t) = σ0sin(ωt+δ)
• A két komponens egy forgó vektor vízszintes és
függőleges összetevőinek tekinthető (komponenseket ε0 –
lal szorozva)
• Forgó vektor abszolút értéke: IE*I = σ0/ε0 – komplex
rugalmassági modulusz
• E* = E’ + iE”
• E’ = (σ0/ε0)cosδ – dinamikus modulusz
• E” = (σ0/ε0)sinδ – veszteségi modulusz
 A polimerek mechanikai tulajdonságai
• Igénybevételi sebesség növekedésének hatása: késleltetett rugalmas deformáció egyre kevésbé
tud kialakulni

Bodor Géza, Vas László

M.: Polimer
anyagszerkezettan

Termoplaszt Elasztomer
• Terhelés sebességváltozásának hatása: elasztomerek esetén a láncmozgékonyság már nem elég
gyors, hogy a terhelési sebességváltozást kövesse – az anyag keményedik

Periódikus gerjesztés esetén a frekvencia növelésével az anyag

dinamikus merevsége/modulusa megnő -> dinamikai keményedés
/ mechanikai üvegesedés

A jelenség a hőmérséklet növekedésével kompenzálható

(láncmozgékonyság nő) – hőmérséklet-idő ekvivalencia elv
 A polimerek mechanikai tulajdonságai
Hőmérséklet hatása:
• Kis hőmérsékletváltozás is jelentősen befolyásolja a merevséget, a szilárdságot, illetve a szakadási
folyamat jellegét
• Üvegesedési hőmérséklet (Tg) alatt ridegen, felette (nagyrugalmas állapotban) szívósabban
viselkedés, nagyobb a szakadási nyúlás
• Hőmérséklet csökkenésének hatása: ridegedés
(PP szakadási nyúlása +10 °C-on 500-600%, -10 °C-on 30%)
• Felső határ a feldolgozáskor: bomlási hőmérséklet

Hargitai Hajnalka:
Polimerek
anyagvizsgálata

Amorf Részben kristályos

 A polimerek oldódása
Polimerek oldása, oldószerfelvétele:
• termoplaszt: megolvasztva feldolgozható
• Nem termoplaszt: csak oldott állapotban alakítható (pl. szálképzés)
• Polimer: gyakran víz vagy egyéb oldószer felvételére hajlamos – mechanikai, feldolgozási
tulajdonságok jelentősen megváltoznak
• Állapotváltozás az oldószertartalom függvényében:
– Kismolekulájú anyagok: diffúzióval, részecskeleválás útján, azonnal oldódik
– (lineáris) polimer: oldódás 2 szakaszból áll:
• 1. oldószer a polimert duzzasztja
• 2. oldószer a polimert gél állapotba hozza
• 3. tökéletes oldottság: gél szétesik, polimer molekulákat oldószer-molekulák veszik
körbe
– Gél: átmenet a szilárd és a folyékony
halmazállapot között:
• Alaktartó, de könnyen deformálható

Bodor Géza, Vas László

M.: Polimer
anyagszerkezettan
 A polimerek oldódása
Polimerek oldása, oldószerfelvétele:
– Részben kristályos polimer duzzadása:
• 1. amorf részek üregeibe oldószer
diffundál, láncok oldószer-
molekulákat kötnek meg
(másodrendű kötések)
– oldószermolekulák a láncokat
szétfeszítik, másodrendű
kötések felszakadnak
– Újabb oldószer megkötése válik
lehetővé
• 2. kristályos rész duzzadása: amorf
rész feszítőereje segíti elő:
másodrendű kötések felszakadása
• 3. gél kialakulása, kristályos fázisok
megszűnése
• 4. további oldószer bevezetése +
mechanikai behatás (keverés):
polimer oldat kialakulása Bodor Géza, Vas László
M.: Polimer
anyagszerkezettan
 A polimerek oldódása
Polimerek oldása, oldószerfelvétele:
– Polimerek egy része hajlamos a vízfelvételre ( = higroszkópos tulajdonság)
– Vízfelvétel oka: molekulaláncok poláros, hidrofil csoportjai (-OH, -COOH, NH2, stb. ) –
hidrogénhíd létesítésére képesek
– Polimermolekulához kötött vízmolekula önmagához újabb vízmolekulákat köthet
– Poilmer anyagok nedvességfelvétele hiszterézissel rendelkezik – nem egyensúlyi folyamat
– Nedvszívó képességet elsősorban a polárosság befolyásolja

Bodor Géza, Vas László

M.: Polimer
anyagszerkezettan
 A polimerek mechanikai tulajdonságai
Nedvességtartalom hatása:
– Hőmérséklethez hasonló hatás: lágyító, szegmensmozgást segítő : csökkenti a rugalmassági
modulust, szilárdságot, növeli a szakadási nyúlást
– Duzzadás miatt térfogatnövelő hatású
– Relaxációs folyamatokat, gyorsítja, maradó alakváltozást segíti
– Mechanikai vizsgálat: légköri páratartalom megadása szokásos
• Nedvszívóképesség előnyei:
– Kenőanyagfelvétel (siklócsapágy)
– Tömítettség javulása

Vízfelvétel módjai:
a: összegezett
b: közvetlen
c: közvetett
d: kapilláris

Hargitai Hajnalka: Bodor Géza, Vas László

Polimerek M.: Polimer
anyagvizsgálata anyagszerkezettan
 A polimerek egyéb tulajdonságai
Polimerek öregedése:
• évek alatt végbemenő fizikai, kémiai változások
• irreverzibilis
• bomlási, esetleg enyhe térhálósodási folyamat – molekulatömeg csökken, mechanikai
tulajdonságok terhelés nélkül is romlanak az idő haladtával
– nyúlás akár1-2%-ra csökkenhet
• kiváltó ok: hő, fény, levegő oxigéntartalma
– oxigén hatására a lánc bomlásnak indul, amit a hőmérséklet növelése vagy az elektromágneses
sugárzás bizonyos tartománya (pl. UV) gyorsít
• belső öregedés – nem egyensúlyi állapot törekvése egyensúlyi állapotra: utókristályosodás,
fázisszétválások
• külső öregedés: - környezeti hatások miatt – mechanikai feszültség, termo-oxidáció, duzzadás
• mechanizmusa:
– Depolimerizáció, monomerek leválása: monomerek lehasadása a láncvégekről, vagy a polimer
egyszerre esik szét monomerjeire
– Degradáció: lánc felszakadása, tördelődése véletlenszerű helyeken
– Elimináció: oldalcsoportok leválása
• Öregedés elszíneződéssel jár
• Megelőzés: stabilizáló, öregedésgátló anyagokkal: UV-fényt elnyelő adalékok, antioxidánsok
 A polimerek egyéb tulajdonságai
Polimerek bomlása, égési tulajdonságai:
• Tb bomlási hőmérséklet felett, fővegyérték-kötések felszakadásával: lánctördelődés
• Irreverzibilis (legtöbbször)
• Égés kezdete: gyulladási hőmérsékleten
– lángállóság, izzásállóság
 Polimerek a fémekhez viszonyítva
Polimerek előnyei a fémekkel szemben
• Kis sűrűség; a műanyagok sűrűsége általában 0,9 és 1,6 kg/dm3 között van - kb. 1/6 része az
acélénak (PP, PE: ρ ≈ 0,9 kg/dm3, UHMWPE: ρ ≈ 1-1,6 kg/dm3)
– könnyűszerkezetek építése
– azonos szilárdság vagy merevség mellett 25-35%-os tömegcsökkenés megfelelő
tervezés/geometria esetén
• viszkoelasztikus viselkedés: nagy alakváltozó képesség
– időnként fellépő túlterhelés nem okoz maradó alakváltozást, törést
– fémekénél sokkal nagyobb szakadási nyúlás
– mechanikai csillapítás: lökésszerű terhelések csillapítása (viszkoelasztikus viselkedés,
fémeknél kisebb rugalmassági modulusz
– zajcsillapító hatás, rezgéscsillapítás, hangszigetelés
– horpadással szemben ellenálló
• kis súrlódási tényező: súrlódó párok esetén előnyös az acél-polimer párosítás (csúszótámasz,
siklócsapágy) – fém tengely/vezeték (PA, poliacetál)
– Műanyag gépelemek: kenés nélküli üzem lehetősége
• jó hőszigetelő: fémek hővezetési tényezője 1-3 nagyságrenddel nagyobb
 Polimerek a fémekhez viszonyítva
Polimerek előnyei a fémekkel szemben
• korrózióállóság; ellenállnak a légköri és kémiai korróziónak, de feszültségkorrózió(!) felléphet
• feszültségkorrózió: mechanikai feszültség és vegyszer együttes hatására az anyag
átkristályosodhat, a kristályosodás során pedig mikrorepedések alakulhatnak ki pl:
nyomás alatt üzemelő vegyszert szállító csövekben
• megoldása: nagyobb molekulatömeg (HDPE) -> jobb mechanikai ellenállóképesség,
szilárdság
• optikai jellemzők – egyes polimerek fényáteresztése és általában optikai tulajdonságai
vetekednek az ólomüvegével (PC, PMMA, PS)
• fémeknél kisebb gyártási költség
– fémeknél egyszerűbb, gyorsabb alakadó technológiák: kitűnő önthetőség
– hosszabb szerszámélettartam
– komplex alakzatok készítése, funkcióintegráció lehetősége
• nagyobb tervezési szabadság
• egyszerűbb geometriák lehetősége
• gyorsabb szerelés, kevesebb alkatrész lehetséges
• A polimerek színe szabadon választható, felületkezelés és festés nélkül
• jó teljesítmény/ár viszony
 Polimerek a fémekhez viszonyítva
Polimerek hátrányai a fémekkel szemben
• kisebb mechanikai terhelhetőség; műszaki polimerek szakítószilárdsága, rugalmassági
modulusa kisebb a fémekénél -> csak kisebb terhelésekre
• kisebb hőterhelhetőség; az olvadási hőmérsékletük kb. 120 és 325°C között változik és a
maximális tartós alkalmazhatósági hőmérsékletük is alacsonyabb a fémekénél
• öregedés; a polimerek mechanikai tulajdonságai az idő függvényében változnak, romlanak
• kisebb mérettartás; a hőtágulási együttható átlagosan 3-6 szorosa az acéloknak, anizotróp
hőtágulás
• vízfelvevő képesség (elérheti a 8%-ot), -> méretnövekedés
• műanyagok mechanikai tulajdonságai idő- és hőmérsékletfüggők (olvadáspont/üvegesedési
hőmérséklet alacsony)
• műanyag érzékeny lehet: UV fényre, nedvességre
• hosszabb idő után elszíneződhet – sárgulhat
• elektromágneses hullámokat nem árnyékolja
• újrahasznosítása legtöbbször nehezebb (bonyolultabb), mint a fémeké
 Polimerek és műanyagok
• Polimer: csak polimer molekulák, nincs egyéb hozzáadott anyag
• Műanyag: polimer + adalékok -> a feldolgozásnak és a felhasználásnak megfelelő tulajdonságok
javítására
A hozzáadott anyagok lehetnek:
• Adalékok:
• Stabilizátorok: a feldolgozás és alkalmazás körülményei között biztosítják a polimer
tulajdonságainak megőrzését
• Csúsztatók: segítik a műanyag feldolgozását
• Formaleválasztók: elősegítik a késztermék eltávolítását a feldolgozó szerszámból
• Lágyítók: a kemény műanyagokat (elsősorban PVC) hajlékonnyá teszik – másodrendű
kötéseket a láncok között felbontják, dipólust megkötik
• Égésgátlók: csökkentik a polimer éghetőségét és a füstképződést
• Színezékek, pigmentek: biztosítják a kívánt színt
• Optikai fehérítők: megszüntetik egyes polimerek sárgás színét
• Szag- és illatanyagok: elveszik a műanyag kellemetlen szagát, vagy biztosítják a kívánt illatot
• Antisztatikumok: csökkentik a műanyag felületi és/vagy térfogati ellenállását,
elektrosztatikus feltöltődését
• Gócképzők: szabályozzák a műanyagok kristályosodását és kristályos szerkezetét.
 Polimerek és műanyagok
A hozzáadott anyagok lehetnek:
• Társító anyagok:
• Polimerek: polimer keverékek komponensei
• Ütésálló adalékok: általában elasztomerek, növelik a műanyag ütésállóságát, törési
ellenállását, különösen alacsony hőfokon
• Vezetőképességet biztosító anyagok: korom-, vagy fém részecskék
• Töltőanyagok: növelik a műanyag merevségét, kopásállóságát és néha csökkentik az árát
• Erősítőanyagok: anizometrikus adalékok, igen gyakran szálak, növelik a műanyag
szilárdságát és merevségét