Professional Documents
Culture Documents
Házi kedvencek
Helyesbítés
Az októberben kitűzött A. 1373. feladatnál nem tettünk fel kérdést, ezért
ezt a feladatot ismét kitűzzük, a kérdéssel kiegészítve.
A. 1373. Májusban a Baran- Kilátó
golók csapata gyógynövénytúrán
vett részt. A túra a gyógynövény-
kerttől indult, a kilátó és a forrás Gyógynövénykert Étterem
érintésével az étteremnél ért vé-
get. A túra során a csoport egy
útvonalon csak egyszer haladt Forrás
végig, de a gyógynövénykertet és az éttermet többször is érinthette. Hányféle-
képpen tervezhetik meg a túraútvonalat?
1
A. 1382. Béci házi kedvencként néhány aranyhörcsögöt és zebrapintyet tart
otthon. Ha az aranyhörcsögök és a zebrapintyek számát összeszorozzuk 12-t, ha
a lábaik számát összeadjuk 22-t kapunk. Miután Béci egy újabb állatot vásárolt
a kereskedésben, az állatainak fele zebrapinty lett. Milyen állatot vásárolt Béci?
2
Az októberben kitűzött feladatok megoldásai
A. 1372. Júniusban a természetjáróknak lovastúrát szerveztek, melyre 37 gyerek je-
lentkezett, de indulásnál ketten nem jelentek meg a lovardában. A túrán az erdei ösvé-
nyen egymás után haladtak a lovasok. A sor elején, a végén, és minden negyedik gye-
reklovas után egy-egy felnőtt lovas haladt. A szervezőknek hány lovat kellett biztosítani
a lovasprogramhoz?
Megoldás: A túrán 37 – 2 = 35 gyerek vett részt. Mivel 35 = 4 ⸱ 8 + 3, ezért ők
nyolc négy fős és egy három fős csoportot alkottak. Ez kilenc gyerekcsoport.
Az elején, a végén, és minden gyerekcsoport között haladt egy felnőtt lovas, ez
10 felnőttet jelent. Összesen 35 +10 = 45 lovat kellett biztosítani a szervezőknek
a lovastúrához.
A. 1374. Egy áprilisi gombázó túráról Kata csapata és Géza csapata egy falun átve-
zető út két különböző pontjára érkezett. Egymással szemben állva Katáék ezt mondták:
„Tőlünk a templom kétszer olyan messze van, mint a tájház.” Gézáék ezt mondták: „Tő-
lünk a tájház van kétszer olyan messze, mint a templom.” Megegyeztek, hogy a két
csapat között félúton (mindkét csoporttól egyenlő távolságra) találkoznak. Hány métert
kell megtenniük a találkozásig, ha a templom a tájháztól 150 méterre van?
Megoldás: Készítsünk rajzot, a rajzon
Kata x x Géza
jelöljük H betűvel a tájház, T betűvel a
templom és fekete ponttal a találkozás he-
H y T y
lyét! A rajzon látható, hogy a két állítás
csak úgy lehet igaz, ha Katáék a tájháztól ugyanolyan távolságra vannak, mint
Gézáék a templomtól, és ez a távolság megegyezik a tájház és templom távol-
ságával. Ha a két csapat félúton találkozik, akkor addig 150 +150 : 2 = 225 métert
kell megtenniük.
A. 1375. Márciusban a Vöröskő-forráshoz induló túrára a Barangolók csapatával
tartott három testvér: Csilla, Noémi és Réka. Uzsonnára édesanyjuk mindhármuknak
különböző szendvicset készített: szalámisat, kolbászosat vagy sonkásat; és különböző
üdítőt csomagolt: teát, narancslét vagy almalét. Kinek, milyen szendvics és milyen üdítő
került a hátizsákjába, ha tudjuk a következőket: 1.) Réka nem narancslevet kapott.
2.) Aki teát vitt, nem annak volt szalámis szendvicse. 3.) Noémi nem szalámis szendvi-
cset és nem teát vitt magával. 4.) A kolbászos szendvics almalével csomagolva nem
Réka hátizsákjában van. Melyik kislány hátizsákjába milyen szendvics és milyen üdítő
került?
Megoldás: Rendezzük az adatokat egy táblázatba, a szendvicsek: szalámis (sz),
kolbászos (k) és sonkás (s); az üdítők: tea (t), almalé (a) és narancslé (n) jelölé-
sével (lásd 1. ábra). Ezután töröljük a táblázatból azokat a szendvicseket és üdí-
3
tőket, amelyet nem vihetett magával
1. ábra Csilla Noémi Réka
az adott gyerek! Az 1.) állítás szerint
Réka nem narancslevet vitt, ezért a szendvics sz-k-s sz-k-s sz-k-s
neve alatt töröljük a narancslé jelét. A üdítő t-a-n t-a-n t-a-n
3.) állítás alapján Noémi neve alatt tö-
röljük a szalámis szendvics és a tea je- 2. ábra Csilla Noémi Réka
lét. A 4.) állítás alapján Réka neve szendvics sz-k-s k-s sz-s
alatt töröljük a kolbászos szendvics és üdítő t-a-n a-n t
az almalé jelét (lásd 2. ábra). Azt
már látjuk, hogy Réka teát vitt 3. ábra Csilla Noémi Réka
magával, a 2.) állításból pedig az szendvics szalámis kolbászos sonkás
is kiderül, hogy nem szalámis üdítő narancslé almalé tea
szendvicset, hanem sonkásat. Ha
Rékáé a sonkás szendvics, akkor Noéminél csak a kolbászos, Csillánál pedig
csakis a szalámis lehet. A 4. állítás szerint a kolbászos szendvicset az almalével
együtt csomagolták, így Noéminél van az almalé, Csillánál a narancslé (lásd
3. ábra).
A. 1376. Februárban Daniék egy érdekes hótalpas túrán vettek részt a hegyekben.
Öten mentek libasorban egymás után, és mivel az elöl haladónak a legnehezebb,
150 méterenként váltották egymást: aki a sorban a második volt, előre lépett, aki elöl
volt, a sor végére került. Dani második helyen indult a túrán, és amikor harmadszor
került az élre, már csak 80 méter volt hátra a célig. Milyen hosszú túrán vettek részt
Daniék?
Megoldás: A túrán 150 métert tettek meg, mire Dani először a sor elejére ke-
rült. Ahhoz, hogy újra az élre léphessen, ötször 150 métert kell megtenniük.
Amikor Dani harmadszor került az élre, már 150 m +150 m ⋅ 5 ⋅ 2 =1650 métert
megtettek, ehhez jött az utolsó 80 méter. Így a túra teljes hossza 1650 + 80 =1730
méter volt.
A. 1377. Júliusban a Barangolók csapata sárkányhajós vízitúrát szervezett a Dunán
a Tündér szigetre. Reggel 9.30-kor indultak a kikötőből, a szigetig árral szemben evez-
tek. Napközben a szigeten 2 és fél órát játékkal, másfél órát strandolással, egy órát pi-
henéssel töltöttek. Visszafelé, a sodrással kétszer olyan gyorsan haladtak, mint odafelé.
Délután fél 5-re értek vissza a kikötőbe. Mennyi ideig tartott, míg reggel a kikötőből a
szigetre ért a sárkányhajó?
Megoldás: Reggel fél 10 és délután fél 5 között 7 óra telt el. A szigeten 2 és fél
óra + másfél óra + egy óra = 5 órát töltöttek a gyerekek. Az oda és visszaút 2 órát
4
vett igénybe. Mivel visszafelé kétszer olyan gyorsan haladtak a sodrás segítsé-
gével, ezért ehhez fele annyi idő kellett, mint odafelé. Mivel 2 óra =120 perc és
120 : 3 = 40 perc, ezért 40 ∙ 2 = 80 percig tartott, míg reggel a kikötőből a szigetre
ért a sárkányhajó.
A. 1378. Augusztusban egy éjszakai tájékozódási túrán három csapat vett részt: a
Mókusok, a Sünök és a Rókák. Ellenőrző pontok érintésével kellett teljesíteni a távot, a
csapatok minden ellenőrző ponton pecsétet kaptak. A Mókusok 9, a Sünök 8, a Rókák
10 pecsétet gyűjtöttek. 5 olyan ellenőrző pont volt, amelyet mindhárom csapat megta-
lált, 3 olyan pont, amelyet csak valamelyik két csapat. Volt 6 olyan ellenőrző pont, ahol
csak egy csapat járt, két ellenőrző pontot egy csapat sem talált meg. Hány ellenőrző,
pecsételő pont volt összesen az éjszakai túrán?
Megoldás: A három csapat összesen 9 + 8 +10 = 27 pecsétet gyűjtött. Mivel öt
ellenőrző pontot mindhárom csapat megtalált, ezeket háromszor számoltuk. Há-
rom ellenőrző pontot csak két csapat talált meg, ezeket a pecséteket kétszer szá-
moltuk. A megtalált ellenőrző pontok száma: 27 – (5 ⋅ 2) – (3 ⋅1) =14. Két ellen-
őrző pontot egyik csapat sem talált meg, így 14 + 2 =16 ellenőrző pont volt ösz-
szesen az éjszakai tájékozódási túrán.
∗∗∗∗∗
5
MATEMATIKAI PONTVERSENY
rovatvezetők: Csík Zoltán, Kósa Tamás és Magyar Zsolt
6
felső parcellába rózsát, a jobb felsőbe pedig tulipánt ültettek, akkor hányféle-
képpen lehet befejezni az ültetést a feltételeknek megfelelően?
7
C. 1529. A szabályos háromszögrácsra egy
olyan szimmetrikus trapézt rajzoltunk, melynek
oldalai 6; 3; 3 és 3 egység hosszúak. (Lásd ábra!).
Parkettázzuk le ezt a trapézt olyan kis trapézokkal
(illetve ezek elforgatottjaival), melyeknek oldalai
2; 1; 1 és 1 egység hosszúak! Két parkettázás különböző, ha forgatással, vagy
tükrözéssel nem vihetők egymásba. Keressünk kilenc különböző megoldást!
C. 1530. Krozsusa bácsinak 3 gyereke van, minden gyerekének egy fia és
egy lánya. Krozsusa bácsi a végrendeletében összesen 9 millió forintot hagyott
az unokáira úgy, hogy minden fiúnak kétszer annyi pénz jutott, mint a testvéré-
nek. Viola 800 ezer forinttal kapott többet, mint Mari, Laci pedig kevesebb
pénzt kapott, mint Gizi. Sanyi többet kapott, mint Gizi, de 100 ezer forinttal
kevesebbet, mint Gizi és Viola együttvéve. Géza 1 millió 600 ezer forinttal ka-
pott többet Lacinál. Ki kinek a testvére, és ki mennyi pénzt örökölt?
C. 1531. Melyik az a legkisebb (pozitív egész) szám, amelynek szomszédos
számjegyeiből kiolvasható az 1; 2; 3 számokból képezhető összes olyan három-
jegyű szám, mely különböző számjegyekből áll?
8
Az októberben kitűzött feladatok megoldásai
B. 1391. Egy utca egyik oldalán 10 játékrobot áll. Egy lépésben pontosan három
robotnak tudjuk azt a parancsot adni, hogy menjen át az út túloldalára. Legkevesebb
hány lépésben érhetjük el, hogy az összes robot az utca másik oldalán álljon?
Megoldás: Nevezzük el a robotokat, legyenek: A, B, C, D, E, F, G, H, I és J!
Három lépés kevés, mert azzal legfeljebb 9 robotot tudunk átmozgatni. Négy
lépés elegendő, pl.: ABC, DEF, GHA, AIJ.
B. 1392. Julinak van két gyertyája, egy piros és egy kék. A kék gyertya 6 cm-rel
hosszabb, mint a piros. Ha meggyújtaná a gyertyákat, akkor a piros 4 óra alatt, a kék
6 óra alatt égne le. Milyen hosszúak a gyertyák? (A két gyertya hossza azonos mérték-
ben, egyenletesen csökken égés közben.)
Megoldás: Mivel a kék gyertya 6 cm-rel hosszabb, és 2 órával több idő alatt ég
le, ezért egy 6 cm hosszú gyertyadarab 2 óra alatt ég le. Tehát a kék gyertya
hossza a 6 cm háromszorosa, azaz 18 cm, a piros gyertya hossza a 6 cm kétsze-
rese, azaz 12 cm.
B. 1393. Induljunk ki egy pozitív egész számból! Egy lépésben, ha a szám páros,
vegyük a szám felét, ha a szám páratlan, adjunk hozzá 1-et. Ezt az eljárást ismételjük,
és akkor hagyjuk abba, ha eljutottunk az 1-hez.
a) Igaz-e, hogy bármelyik számból kiindulva eljutunk az 1-hez (véges sok lépés-
ben)?
b) Igaz-e, hogy ha egy tetszőleges kétjegyű számból indulunk ki, akkor legfeljebb
12 lépésben eljutunk az 1-hez?
Megoldás: a) Páros számból egy lépésben nála kisebb számhoz jutunk (a fe-
léhez), páratlan számból pedig két lépésben a nála 1-gyel nagyobb szám feléhez
jutunk, így mindenképpen csökken az aktuális számunk 1 vagy 2 lépésben,
vagyis előbb-utóbb eljutunk az 1-hez.
b) Legrosszabb esetben kétlépésenként feleződik meg (kb.) a számunk (ilyen-
kor a szám felénél 1-gyel nagyobb számot kapunk). Keressünk meg visszafelé
számolással egy sok lépést adó kétjegyű számot:
1→2→4→3→6→5→10→9→18→17→34→33→66→65.
A 65-ből kiindulva 13 lépés kell, tehát az állítás nem igaz.
B. 1394. Keressük meg a 182 többszörösei közül a legnagyobb olyan hatjegyű szá-
mot, melynek az első három számjegyéből álló háromjegyű szám megegyezik az utolsó
három számjegyéből álló háromjegyű számmal!
Megoldás: A legnagyobb olyan hatjegyű szám, amelynek az első három szám-
jegyéből álló háromjegyű szám megegyezik az utolsó három számjegyéből álló
9
háromjegyű számmal, a 999999. Ez a szám biztosan nem többszöröse a 182-
nek, hiszen páratlan. A második legnagyobb alkalmas szám a 998998. Ez oszt-
ható 182-vel (5489-szer van meg benne), így ez az általunk keresett szám.
B. 1395. Van négy darab 100 grammos és kettő darab 99 grammos érménk. Ren-
delkezésünkre áll egy kétkarú mérleg mérősúlyok nélkül. Adjunk meg olyan módszert,
amellyel legfeljebb három méréssel megtaláljuk az egyik 99 grammos érmét!
(Megjegyzés: Az a versenyző, aki nem talál legfeljebb három méréssel működő mód-
szert, beküldheti négy méréssel is a megoldást, de ebben az esetben a maximálisan elér-
hető pontszáma 4-re módosul.)
Megoldás: Jelöljük az érméket A, B, C, D, E és F betűkkel! Megmutatjuk,
hogy három mérés biztosan elegendő egy könnyebb érme megtaláláshoz.
Ha egy-egy érmét teszünk a mérleg serpenyőibe (pl. A-t és B-t), és a mérleg
nincs egyensúlyban, akkor megtaláltuk az egyik könnyebb érmét.
Ha egyensúlyban van, akkor vagy két 100 g-os érmét tettünk a mérlegre, vagy
a két 99 grammosat. Ekkor az egyik serpenyőbe tegyük A-t és B-t, a másikba
C-t és D-t.
Ha egyensúlyban van, akkor A és B 100 grammos volt, így C és D is, ekkor a
megmaradó két érme a könnyebb, esetünkben E és F.
Ha nincs egyensúlyban a mérleg és A-B a könnyebb oldal, akkor A és B is köny-
nyebb érme.
Ha nincs egyensúlyban a mérleg, és C-D a könnyebb, akkor C vagy D könnyebb.
Ekkor mérjük meg C-t A-val, ebből kiderül, hogy C milyen, és ha nem köny-
nyebb, akkor D biztosan az.
Megjegyzés: Két mérés is elegendő. (Lásd a C.1523. feladat megoldásában.)
B. 1396. Egy utca egyik oldalán 13 játékrobot áll. Egy lépésben pontosan három ro-
botnak tudjuk azt a parancsot adni, hogy menjen át az út túloldalára. Legkevesebb hány
lépésben érhetjük el, hogy az összes robot az utca másik oldalán álljon?
Megoldás: Nevezzük el a robotokat, legyenek: A, B, C, D, E, F, G, H, I, J, K,
L és M ! Négy lépés kevés, mert azzal legfeljebb 12 robotot tudunk átmozgatni.
Öt lépés elegendő: ABC, DEF, GHI, JKA, ALM.
B. 1397. Julinak van két gyertyája, egy piros és egy kék. A kék gyertya 6 cm-rel
hosszabb, mint a piros. Ha meggyújtaná a gyertyákat, akkor a piros 4 óra alatt, a kék
6 óra alatt égne le. Ha a piros gyertyát 1 órával később gyújtja meg, mint a kéket, akkor
a kék gyertya meggyújtásától számítva mennyi idő elteltével lesz a kék gyertya kétszer
olyan hosszú, mint a piros? (A két gyertya hossza azonos mértékben, egyenletesen csök-
ken égés közben.)
10
Megoldás: Mivel a kék gyertya 6 cm-rel hosszabb, és 2 órával több idő alatt
ég le, ezért egy 6 cm hosszú gyertyadarab 2 óra alatt ég le. Tehát a kék gyertya
18 cm, a piros gyertya 12 cm hosszú. Mivel a kék gyertyából 1 óra alatt 3 cm ég
le, ezért a piros gyertya meggyújtásakor a két gyertya hossza közti különbség
3 cm. Mivel a két gyertya egyforma ütemben ég, ezért ez a különbség nem vál-
tozik, így amikor a kék kétszer olyan hosszú, mint a piros, akkor a pirosnak 3 cm
hosszúnak kell lennie, a kéknek pedig 6 cm-esnek. Ez a kék meggyújtásától szá-
mított 4 óra elteltével következik be.
Megjegyzés: A kérdés úgy is megválaszolható, ha táblázatba foglaljuk a gyer-
tyák óránkénti hosszát; a táblázatból a kívánt állapot időpontja leolvasható.
C. 1518. Egy utca egyik oldalán 2020 játékrobot áll. Egy lépésben pontosan három
robotnak tudjuk azt a parancsot adni, hogy menjen át az út túloldalára. Legkevesebb
hány lépésben érhetjük el, hogy az összes robot az utca másik oldalán álljon?
Megoldás: 673 lépés kevés, mert azzal csak 2019 robotot tudunk átmozgatni.
674 lépés elegendő. 672 lépésben vigyünk át 2016 robotot hármasával.
Az utolsó három robot, amit átvittünk, legyen A, B és C, a túloldalon maradnak
ekkor még D, E, F és G! Az utolsó két parancsunk legyen: ADE és AFG!
C. 1519. Julinak van két gyertyája, egy piros és egy kék. A kék gyertya 6 cm-rel
hosszabb, mint a piros. Ha meggyújtaná a gyertyákat, akkor a piros 4 óra alatt, a kék
6 óra alatt égne le. Ha a piros gyertyát 20 perccel később gyújtja meg, mint a kéket,
akkor a kék gyertya meggyújtásától számítva mennyi idő elteltével lesz a kék gyertya
kétszer olyan hosszú, mint a piros? (A két gyertya hossza azonos mértékben, egyenlete-
sen csökken égés közben.)
Megoldás: Mivel a kék gyertya 6 cm-rel hosszabb, és 2 órával több idő alatt ég
le, ezért egy 6 cm hosszú gyertyadarab 2 óra alatt ég le. Tehát a kék gyertya
18 cm, a piros gyertya 12 cm hosszú. Mivel a kék gyertyából 1 óra alatt 3 cm ég
le, 20 perc alatt pedig 1 cm, ezért a piros gyertya meggyújtásakor a két gyertya
hossza közti különbség 5 cm. Mivel a két gyertya egyforma ütemben ég, ezért
ez a különbség nem változik, így amikor a kék kétszer olyan hosszú, mint a
piros, akkor a pirosnak 5 cm hosszúnak kell lennie, a kéknek pedig 10 cm-es-
nek. Tehát a kékből 8 cm égett le, azaz 8-szor 20 perc, vagyis 2 óra 40 perc telt
el a kék meggyújtásától számítva.
C. 1520. Induljunk ki egy pozitív egész számból! Egy lépésben, ha a szám páros,
vegyük a szám felét, ha a szám páratlan, adjunk hozzá 1-et. Ezt az eljárást ismételjük,
és akkor hagyjuk abba, ha eljutottunk az 1-hez.
a) Igaz-e, hogy bármelyik számból kiindulva eljutunk az 1-hez (véges sok lépés-
ben)?
11
b) Igaz-e, hogy ha egy tetszőleges négyjegyű számból indulunk ki, akkor legfeljebb
26 lépésben eljutunk az 1-hez?
Megoldás: a) Páros számból egy lépésben nála kisebb számhoz jutunk (a fe-
léhez), páratlan számból pedig két lépésben a nála 1-gyel nagyobb szám feléhez
jutunk, így mindenképpen csökken az aktuális számunk 1 vagy 2 lépésben,
vagyis előbb-utóbb eljutunk az 1-hez.
b) Legrosszabb esetben kétlépésenként feleződik meg (kb.) a számunk (ilyenkor
a felénél 1-gyel nagyobb számot kapunk). Keressünk meg visszafelé számolás-
sal egy sok lépést adó négyjegyű számot:
1→2→4→3→6→5→10→9→18→17→34→33→66→65→130→129→
→258→257→514→513→1026→
→1025→2050→2049→4098→4097→8194→8193
A 8193-ból kiindulva 27 lépés kell, tehát az állítás nem igaz.
C. 1521. Karcsi jelszava egy kilencjegyű szám, amely 3816-tal kezdődik, és minden
nullától különböző számjegy pontosan egyszer szerepel benne. A jelszóban balról jobbra
haladva az első két számjegy összeolvasásával kapott szám osztható 2-vel, az első 3 szám-
jegy összeolvasásával kapott szám osztható 3-mal, és így tovább, egészen addig, hogy az
első kilenc számjegy összeolvasásával kapott szám osztható 9-cel. Melyik ez a kilencjegyű
szám?
Megoldás: Mivel az első 5 számjegy összeolvasásával kapott szám osztható
5-tel, ezért az ötödik számjegy az 5. A hatodik számjegy páros, és ha hozzáadjuk
a 3 +1+ 8 + 6 + 5 = 23-hoz, akkor 3-mal osztható számot kapunk. A két megma-
radt páros számjegy a 2 és a 4, közülük csak a 4 felel meg a feltételnek. Tehát a
számunk első hat jegye 381654. Mivel a 8. számjegynek párosnak kell lennie,
ezért ez lesz a 2. A 7. számjegy így csak a 7 vagy a 9 lehet. 3 816 549 nem
osztható 7-tel, de 3 816 547 igen. Tehát a kilencjegyű szám: 381 654 729. Ellen-
őrizhető, hogy 8-cal, illetve 9-cel osztható a megfelelően kiolvasott nyolc-, il-
letve kilencjegyű szám.
C. 1522. Jancsi és Juliska egy kör alakú pályán korcsolyáznak körbe-körbe, ellen-
kező irányban. Jancsi 24, Juliska 40 másodperc alatt tesz meg egy kört. Egyszerre in-
dulnak ugyanarról a helyről. Juliska az első három teljes köre alatt hányszor találkozik
szembe Jancsival?
Megoldás: Juliska 120 másodperc alatt megy 3 kört, Jancsi ezalatt 5 kört tesz
meg. Ketten együtt tehát 8 kört mennek 120 másodperc alatt, ezért 15 másod-
percenként tesznek meg egy teljes kört együttesen. Így 15 másodpercenként fog-
nak találkozni, vagyis összesen 8-szor találkoznak.
12
C. 1523. Van négy darab 100 grammos és kettő darab 99 grammos érménk. Rendel-
kezésünkre áll egy kétkarú mérleg mérősúlyok nélkül. Legalább hány mérésre van szük-
ségünk ahhoz, hogy megtaláljuk az egyik könnyebb érmét?
Megoldás: Két mérés elegendő. Mérjünk meg két-két érmét! (Jelölje a mért
érméket A, B és C, D.) Ha a mérleg nincs egyensúlyban, és pl. AB a könnyebb
oldal, akkor egy vagy két könnyebb érme van ott, és C, illetve D biztosan
100 grammos. Mérjük meg A-t C-vel! Ebből a mérésből kiderül, hogy A köny-
nyebb-e, ha igen, kész vagyunk, A megfelelő, ha nem, akkor pedig B-t kerestük.
Ha az első mérésnél a mérleg egyensúlyban van, akkor azt kétféleképpen lehet-
séges: mindkét serpenyőben van egy-egy 99 grammos érme, vagy négy darab
100 grammos érme van a mérlegen. Tehát E és F azonos súlyú. Mérjük meg
A-t E-vel!
Ha a mérleg egyensúlyban van, akkor csak az lehetséges, hogy E 100 grammos,
így A is, tehát B az egyik könnyebb érme.
Ha a mérleg nincs egyensúlyban, és A a könnyebb, akkor A-t kerestük, ha pedig
E a könnyebb, akkor E-t kerestük.
(Egy másik megoldás két mérésre: Tegyük fel a két oldalra ABC-t és DEF-et!
Ha a mérleg egyensúlyban van, akkor az azt jelenti, hogy mindkét oldalon van
1 darab 99 grammos és két darab 100 grammos érme. Mérjük meg pl. A-t és
B-t! Ha egyensúlyban vannak, akkor C a könnyebb, ha nincs egyensúly, akkor
is tudjuk, melyik a könnyebb érme.
Ha az első mérés után nincs egyensúlyban a mérleg, akkor a két 99 grammos
érme a könnyebb oldalon van. Innen vegyünk ki két érmét, és mérjük le! Ha
egyensúlyban vannak, akkor ez a két könnyebb érme, ha pedig nem, akkor a
könnyebb, illetve a kimaradó érme a 99 grammos.)
Ennél kevesebb, tehát egy méréssel nem lehet megtudni biztosan, melyik az
egyik 99 grammos érme. Nyilván csak olyan mérésnek van értelme, amelyben
a két serpenyőbe azonos darab érmét teszünk.
Ha egy-egy érmét teszünk fel és egyensúlyban vannak, akkor nem derül ki, me-
lyik a könnyebb érme a hat közül: lehet mindkettő 99 grammos, de akár mind-
kettő 100 grammos is.
Ha két-két érmét teszünk fel és egyensúlyban vannak, akkor sem derül ki, me-
lyik a könnyebb érme. Lehet mind a négy 100 grammos, de az is lehet, hogy
mindkét oldalon van egy-egy 99 grammos, de, hogy melyik az, azt nem fogjuk
tudni.
Ha három-három érmét teszünk fel és egyensúlyban van (vagy lebillen), akkor
nem derül ki, melyik a 99 grammos érme. Lehet bármelyik, amelyik a nem ne-
hezebb oldalon van.
13
C. 1524. Egy utca egyik oldalán 2020 játékrobot áll. Egy lépésben pontosan három
robotnak tudjuk azt a parancsot adni, hogy menjen át az út túloldalára. Legkevesebb
hány lépésben érhetjük el, hogy az összes robot az utca másik oldalán álljon? Átvihető -e
hasonlóképpen 2021 robot?
Megoldás: 2020 robot esetén 673 lépés kevés, mert azzal csak 2019 robotot
tudunk átmozgatni. 674 lépés elegendő. 672 lépéssel vigyünk át 2016 robotot
hármasával. Az utolsó három robot, amit átvittünk, legyen A, B, C, a túloldalon
maradnak ekkor még D, E, F és G! Az utolsó két parancsunk legyen: ADE és
AFG!
2021 robot esetén 673 lépés kevés, mert azzal csak 2019 robotot tudunk átmoz-
gatni. 674 lépéssel biztosan nem lehet megoldani, mert a kívánt állapothoz min-
den robotot páratlan sokszor kell mozgatnunk, ami a robotok páratlan száma
miatt páratlan sok lépést is jelent. 675 lépés elegendő. 673 lépéssel vigyünk át
2019 robotot hármasával! Az utolsó három robot, amit átvittünk, legyen A, B,
C, a túloldalon maradnak ekkor még D és E! Az utolsó két parancsunk legyen:
ABD és ABE! Tehát 2021 robotot 674 lépéssel nem, de 675 lépéssel már át tu-
dunk vinni a túloldalra.
C. 1525. Hány olyan hatjegyű szám van a 182 többszörösei között, melyben az első
három számjegyből álló háromjegyű szám megegyezik az utolsó három számjegyből
álló háromjegyű számmal?
abcabc =182 ⋅ n
abc ⋅1001=182 ⋅ n
abc ⋅ 7 ⋅11⋅13 = 2 ⋅ 7 ⋅13 ⋅ n
abc ⋅11= 2n
Mivel 2n páros szám, így abc is páros szám. abc legkisebb értéke 100 (ekkor
n = 550), legnagyobb értéke 998 lehet (ekkor n = 5489). A legkisebb ilyen hatje-
gyű szám a 100100, legnagyobb ilyen hatjegyű szám a 998 998, és összesen
(5489 − 550 +1= ) 4940 megfelelő szám van.
A Matematikai pontverseny feladatsorait Csordás Péter lektorálta.
14
SUDOKU
rovatvezető: Csordás Péter
15
? SZÁMREJTVÉNYEK
6
12 49 rovatvezető: Pásti Natália
8
5 3 7
Jó szórakozást a feladványhoz!
16
NÉGYOSZTÁLYOS FELVÉTELI
Varga Péter (Budapest)
∗∗∗∗∗
Gyakorló feladatsor III.
A megoldásra fordítható idő 45 perc.
A megoldás során számológépet nem lehet használni.
1.
a) A = növekvő sorrendben a hetedik olyan pozitív egész szám, amely 5-tel oszt-
ható.
A = ................................................
B = ................................................
C = ................................................
3
d) D = 24 ⋅ − 1
25 2
D = ...............................................
17
2. Tedd igazzá az alábbi egyenlőségeket a hiányzó adatok beírásával!
a) 62 dkg – 312 g = ................... dkg
b) 11 óra + 15 perc = ..................... perc
12
c) 36 500 dm3 = .............................. m3 = ...................... hl
3. Zita öt barátnőjét, Anitát, Bettit, Diát, Kittit és Lillát hívta meg egy közös
születésnapi fagylaltozásra. A cukrászdában a lányok egy kör alakú asztal köré
szeretnének leülni úgy, hogy Betti Zita bal oldalán, Dia pedig Zita jobb oldalán
helyezkedjen el.
Írd le az összes lehetséges elhelyezkedést, amely a fenti feltételeknek megfelel!
A különböző ülésrendeket a lányok nevének kezdőbetűjével add meg! Két ülés-
rendet akkor tekintünk különbözőnek, ha elforgatással nem vihető egymásba!
Lehet, hogy az ábrák száma több, mint ahány megoldás lehetséges.
Ha a megoldásaid közé hibás választ is beírsz, pontot vonunk le.
18
Az alábbi táblázat azt mutatja, hogy a bajnokság utolsó fordulóiban az egyik
csapat hogyan teljesített.
28. 29. 30. 31. 32. 33.
forduló forduló forduló forduló forduló forduló
után után után után után után
eddig szerzett
31 32 32 38
pontok száma
eddig rúgott
40 42 42 46 47 48
gólok száma
eddig kapott
53 55 56 56 57
gólok száma
gólkülönbség
-13 -13 -14 -10 -9 -9
(rúgott – kapott)
γ γ
3 3
Gδ
κ
H
ε
A D F E B
e f
19
................................................
b) Mekkora a CGF háromszögben a G csúcsnál lévő δ szög nagysága?
................................................
c) Mekkora az FGH háromszögben a G csúcsnál lévő κ szög nagysága?
................................................
d) Mekkora az ABC háromszög belső és külső szögeinek összege? .................
6. A Vadrózsa kertészet háromféle vágott virágból összesen 10 000 szálat szállít
a piacra. Rózsából ötször annyit, mint gerberából, míg a fréziákból 200 szállal
többet, mint gerberából.
a) Hány szál rózsát, gerberát és fréziát szállítanak ki? Írd le a megoldás menetét
is! ..................................................................................................................
.......................................................................................................................
b) Kiszállításkor a virágokat vizesvödrökbe helyezik. Egy vödörbe 100 szál vi-
rág fér. Hány darab vizesvödör szükséges az összes virág kiszállításához?
.......................................................................................................................
7. Az alábbi kérdéseknél karikázd be az összes olyan választ, amelyik helyes
válasz a feltett kérdésre!
a) Mennyi a 200 és a 300 legnagyobb közös osztója?
(A) 10 (B) 2 · 2 · 5 · 5 (C) 600 (D) 60 000
b) Melyik pont van rajta az f (x) = 5x – 3 függvény grafikonján?
(A) (0,5; –0,5) (B) 2 1 ; 8 2 (C) (1,2; 3) (D) 1 ; − 2
3 3 5
c) Hány szimmetriatengelye lehet egy trapéznak?
(A) 1 (B) 2 (C) 3 (D) 4
d) Melyik számjegyet írhatjuk az x helyére, hogy a 31x56 ötjegyű szám oszt-
ható legyen 3-mal?
(A) 0 (B) 2 (C) 4 (D) 6
8. Az ABCD négyzet két csúcsának és K középpontjának koordinátái: A(–2; –1),
B(2; –3), K(1; 0).
a) Ábrázold az A és a B pontot derékszögű koordináta-rendszerben!
20
y
a) Hány cm2 az ábrán látható test felszíne? Írd le a számolás menetét is!
21
.......................................................................................................................
.......................................................................................................................
b) Hány darab 2 cm élű kockát kell még felhasználni ahhoz, hogy egy 10 cm
élű nagy kockát tudjunk készíteni? ..................................................................
10. Egy fürdőkád megtöltéséhez két különböző csapot lehet használni: egy me-
leg vizeset és egy hideg vizeset. Ha csak a meleg vizes csapot nyitjuk meg, akkor
a kád 30 perc alatt telik meg vízzel. Ha csak a hideg vizes csapot használjuk,
akkor 20 perc is elegendő a kád teletöltéséhez. Hány perc alatt telik meg a kád,
ha mindkét csapból folyik a víz a kádba, és a hideg vizes csapot 5 perccel ha-
marabb nyitottuk meg, mint a meleg vizeset?
.......................................................................................................................
.......................................................................................................................
.......................................................................................................................
.......................................................................................................................
∗∗∗∗∗
22
NÉGYOSZTÁLYOS FELVÉTELI
Gyakorló feladatsor II. javítókulcsa
Gedeon Veronika (Budapest)
1. a) 20 1 pont
b) 13,2 1 pont
c) a = 4, b = 48 1 pont
a · b =192 1 pont
d) 198 1 pont
2. a) cm 1 pont
b) ml 1 pont
c) nap 1 pont
d) cm2 1 pont
3. M M M E E E E
V K C K V K C
K C K V K C K 5 pont
6 jó válaszra 4 pont, 5 jó válaszra 3 pont, 4 jó válaszra 2 pont, 3 jó vá-
laszra 1 pont, egyébként 0 pont jár. Rossz válaszonként 1-1 pont levonás
jár, de összesen legyen legalább 0 pont a pontszám. Ha valamelyik ábra
többször szerepel, azért nem jár pont, és pontlevonás sem.
4. a) 135 : 45 ·100 = 300 db 1 pont
b) 300 :100 ·10 = 30 db 1 pont
c) (45 + 25 =) 70% 1 pont
d) 300 · 800 + 300 :100 · 80 ·100 + 300 :100 · 45 ·100 = 1 pont
= 240 000 + 24 000 +13 500 = 1 pont
= 277 500 Ft 1 pont
5. a) 20° 1 pont
b) 80° 1 pont
c) 50° 2 pont
23
d) Tompaszögű. 1 pont
6. a) A négyszemélyes kenuk számát jelöljük x-szel! Ekkor a
szöveg alapján:
4x + 3(x + 6) = 4(2x +1) + 3(x + 6 – 8) 2 pont
x = 5, vagyis 5 ilyen kenut rendelt. 1 pont
b) 4 · 5 + 3 ·11, 1 pont
vagyis 53 főre tervezett. 1 pont
c) Először 5 +11=16 kenut rendelt, a módosítás után pedig
11+ 3 =14 kenut. 1 pont
Tehát két kenu bérlésének az árát spórolta meg. 1 pont
7. a) Hamis. 1 pont
b) Igaz. 1 pont
c) Igaz. 1 pont
d) Igaz. 1 pont
8. a) x 1 x–5 1 pont
2
b) x =10-nél 1 pont
c) Nincs rajta. 1 ⋅ 20 − 5 = 10 − 5 = 5 ≠ 6 1 pont
2
24
1
1111
∗∗∗∗∗
„Feladat 7-8. osztályosoknak” megoldása
Először a segítségül vett 11. kalitkába engedünk egy
olyan madarat, amelyik nem a saját kalitkájában van, az-
után minden megürült kalitkába az abba való madarat en-
gedjük. Ha ez a 11. kalitkában levő madár volt, és a ka-
litkájába engedve maradt még egy madár idegen kalitká-
ban, akkor megismételjük az eljárást.
Számoljuk össze, hány költöztetésre lehet ehhez szükség.
Minden madarat a saját kalitkájába kell engedni, ez legfeljebb 10 költöztetés;
ehhez járul még annyi költöztetés, ahányszor a 11. kalitkába költöztetünk egy
madarat. Minden ilyen költöztetés után egy madarat abból a kalitkából, ame-
lyikben eredetileg volt, egyenesen a saját megürült kalitkájába költöztetünk. A
11. kalitkába legfeljebb a madarak felét, 5-öt kell költöztetnünk. Így 15 költöz-
tetés mindig elegendő.
Kevesebb nem feltétlenül elegendő. Jelöljük az i-edik vevő által kiválasztott
madarat mi-vel, a kalitkát ki-vel, s minden madár a mellette feltüntetett kalitká-
ban van: (m1, k2), (m2, k1), (m3, k4), (m4, k3), (m5, k6), (m6, k5), (m7, k8), (m8, k7),
(m9, k10), (m10, k9), ekkor minden pár kicseréléséhez először valamelyiket a 11.
kalitkába kell átteni, és azután mindegyiket a saját kalitkájába. Ekkor szükség
van 15 költöztetésre.
A feladat a 22. oldalon olvasható.
25
LOGI-SAROK
rovatvezető: Tuzson Zoltán
A kitűzött feladványok
4 2 2 2
3 1 1 4
3 2 1 5
2 3 4 ?
L. 552. Írjál minden mezőbe egy-egy számot 1-től 3-ig úgy, hogy minden
sorban és oszlopban megegyező számú 1-es, 2-es és 3-as szerepeljen, minden
vastag vonallal határolt hármas egységben megtalálható legyen mindhárom
számjegy, valamint oldalasan szomszédos mezőkbe azonos számok ne kerülje-
nek.
3
1
1 2
26
A kitűzött feladványokkal kapcsolatos észrevételeket, és
kitűzésre javasolt feladatokat a következő címre várjuk:
Tuzson Zoltán 535600 Székelyudvarhely
Hársfa sétány No. 3. IV/27. Hargita megye, Románia
e-mail: tuzo60@gmail.com, tzoli@refkol.ro
Figyelem: A Logi-sarok feladatai nem szerepelnek a pontversenyben,
ezért megoldásaik nem kerülnek értékelésre!
7 6 2
Megfejtés: Mind a három oszlopban a számok összege 17, ezért a kérdőjel he-
lyére a 2 talál.
L. 548. Rajzolj be a kérdőjel helyére egy olyan alakzatot, amely össz-
hangban legyen az ábrán látható, már meglévő alakzatokkal! Indokold meg ?
a válaszodat!
Megfejtés: Észrevehető, hogy bármely sorban, oszlopban olyan
3 alakzat helyezkedik el, amelyek közül bármely kettőt, ha egymásra
csúsztatunk és kitöröljük a mindkettőben előforduló szakaszt, akkor ép-
pen a harmadik alakzatot kapjuk. Ennek alapján a kérdőjel helyére a
következő talál:
L. 549. Töltsd ki az ábra üres mezőit 1-től 7-ig terjedő egész szá-
5 6
mokkal úgy, hogy az összes „sejtnek” mindegyik szomszédja külön- 4 1
böző legyen! 3 2
4
Megfejtés: Egy lehetséges megoldás a mellékelt ábrán látható:
7 3 2
2 5 6 4
6 4 1 7 3
7 3 2 5
5 6 4
27
MATEMATIKAI PROBLÉMÁK
rovatvezető: Csete Lajos
A kitűzött problémák
MP. 368. Prímszámoknak olyan halmazait tekintjük, amely halmazokban
levő prímekben a 9 darab nem nulla számjegy pontosan egyszer szerepel. Ilyen
halmaz például a következő: {7; 83; 421; 659}. Mekkora a lehetséges legkisebb
összege az ilyen típusú halmazban levő prímszámoknak?
MP. 369. Egy autóbuszvonal két végállomása egy lejtős út két végén van.
Az alsó végállomásról 8 óra 12 perckor indul egy busz felfelé. 8 óra 18 perckor
a felső végállomásról indul egy másik busz lefelé és az út felénél találkoznak.
A lefelé haladó busz az alsó végállomáson 6 percet várakozik, majd elindul fel-
felé. Eközben az első busz felér a felső végállomásra és azonnal visszaindul.
A két busz 8 óra 44 perckor találkozik az alsó végállomástól számított harmad-
résznél. Mekkora a menetidő felfelé és lefelé?
Jó munkát kívánok!
A megoldások beküldési határideje: 2020. december 8.
Beküldési cím:
Csete Lajos 9164 Markotabödöge, Fő u. 127.
Korábban kitűzött feladatok megoldásai
MP. 364. Bevezetünk egy új sakkfigurát, amelyet gyors huszárnak fogunk nevezni.
Ez a huszárhoz hasonlóan lép a 8×8-as sakktáblán úgy, hogy a sakktábla bármelyik ol-
dalával párhuzamosan három mezőt, míg a másik oldallal párhuzamosan egy mezőt
mozdul el egy lépés megtételekor. Eljuthat-e ez a gyors huszár a sakktábla bal alsó sar-
kából indulva a sakktábla többi sarkába?
1. Megoldás vázlat:
A gyors huszár fekete mezőről fekete mezőre, míg fehér mezőről fehér mezőre
lép.
Így ha fekete mezőről indul, például a bal alsó mezőről, akkor nem tudja elérni
a sakktábla fehér mezőit, s így nem tudja elérni a bal felső, illetve a jobb alsó
sarkot sem.
Míg a jobb felső sarkot – amely fekete mező –, el tudja érni, ezt például az alábbi
ábra mutatja meg.
28
0 4 6 8
3
5 7
2
1
Sánta Gergely 6. osztályos tanuló (Budapest, Áldás Utcai Ált. Isk.) megoldása.
2. Megoldási változat:
A gyors huszár mindig ugyanolyan színű mezőkön lépked. Ezért ha a bal alsó
fekete sarokból indul, akkor nem érheti el a bal felső, illetve a jobb alsó fehér
mezőket. Míg a jobb felső fekete mezőt elérheti és el is éri, ahogy az alábbi ábra
mutatja.
6
3 0
0
5
2 4
1
Leskó Gábor 8. osztályos tanuló (Gödöllő, Premontrei Iskolaközpont) megoldása.
3. Megoldási változat:
A gyors huszár elmozdulása mindkét irányban páratlan. Írjuk fel a helyzetét ko-
ordinátákkal, ahol a bal alsó sarok az (1; 1) pont! A koordinátákat alkotó szám-
pár számainak összege páros.
Ha az egyikhez 1-et, a másikhoz 3-at adunk, akkor is páros lesz az új számpár
koordinátáinak összege. Emiatt csak olyan mezőkre lehet eljutni, amelyeknek a
koordinátáik összege páros. Ezek pedig a fekete mezők.
29
Ez alapján a sakktábla fehér mezőire nem tud eljutni a gyors huszár, így nem
juthat el a sakktábla bal felső, illetve jobb alsó mezőjére sem.
A jobb felső fekete sarokba viszont eljuthat, például a következő módon:
6
0 5 0
0
4
3
2
1
Egyházi Godó 8. osztályos tanuló (Hatvan, Kossuth Lajos Ált. Isk.) megoldása.
4. Megoldási változat:
Tekintsük a sakktáblát egy koordináta-rendszernek! A bal alsó sarkot jelölje az
(1; 1)-es érték, a jobb felső sarkot pedig a (8; 8)-as. A gyors huszár egy lehetsé-
ges lépéssorozata:
(1; 1) – > (4; 2) – > (5; 5) – > (6; 8) – > (7; 5) – > (8; 8)
Mivel a gyors huszár mindig 3-at és 1-et lép, ezért ha olyan mezőről lép, amely-
nek mindkét koordinátája páratlan, akkor olyan mezőre fog lépni, amelynek
mindkét koordinátája páros. Hasonló módon, ha olyan mezőről lép, amelynek
mindkét koordinátája páros, akkor olyan mezőre fog lépni, amelynek mindkét
koordinátája páratlan.
Ebből következik, hogy a gyors huszár eljuthat a jobb felső sarokba, és el is jut,
mint ahogy előbb megmutattuk. Másrészt a gyors huszár nem juthat el a bal
felső (1; 8), illetve a jobb alsó (8; 1) sarokba.
Csikai Anna 7. osztályos tanuló (Budapest, Óbudai Árpád Gimnázium) megoldása.
Megoldotta még: Fazekas Nóra 7. oszt. tanuló (Budapest, Veres Péter Gimn.) (részmegoldás),
Filippinyi Dániel 6. oszt. tanuló (Budakalász, Szentistvántelepi Ált. Isk.), Palik Csenge x. oszt.
(Detk, Petőfi Sándor Ált. Isk.), Szakács Ábel 7. oszt. tanuló (Budapest, Jedlik Ányos Gimn.).
1. Megjegyzés:
A problémát kis módosítással a következő helyről vettük: Fried Ervin – Lánczi Ivánné
– Surányi János: „Ki miben tudós?” A Magyar Televízió 1964. és 1966. évi matematikai
versenyeinek feladatai, Tankönyvkiadó, Budapest, 1968. 54-55. oldal, E. III. 7. feladat
(Az 1964. évi elődöntőről.)
30
Az általam használt könyv példánya korábban a néhai Oláh György tanár úr tulajdona
volt.
A révkomáromi Oláh György tanár úr a felvidéki magyar matematikatanítás egyik mo-
torja volt. A jóindulatú, barátságos Oláh György tanár úr kiváló matematikatanár és
nagyszerű szervező volt. Ő szervezte korábban többek között a révkomáromi Nagy Ká-
roly Napokat, amelyre tanulókat és tanárokat hívott a Kárpát-medencéből. A tanár úr
nyugdíjasként is folytatta a magyar tanulók tehetséggondozását. Egy magyarországi ma-
tematikai táborban érte a halál 2012-ben.
2. Megjegyzés:
Az előbb idézett könyv 54. oldaláról olyan lépéssorozatokat közlünk, amelyek azt mu-
tatják, hogyan lehet egy mezőről a legközelebbi megegyező színű mezőre lépni. Ezen
lépéssorozatokat alkalmazva a sakktábla bármely mezőjéről bármelyik megegyező
színű mezőjére el lehet jutni a gyors huszárral.
0
0 0
0
0 2
3
4
1
0 0
0 0
3
4 2
1
31
3. Megjegyzés:
Az idézett könyv 55. oldalán levő ábrák alapján közöljük a következő táblákat. Itt olyan
utakat láthatunk, amelyek minden fehér mezőn áthaladnak és mindegyiken pontosan
egyszer. Az első és a harmadik út szimmetrikus a tábla középpontjára, míg a második
és a harmadik út záródik, tehát körút. A körutak bármelyik mezőjéről indulhatunk.
1.
7 9 31 15
20 6 10 32
29 11 21 5
8 30 16 14
19 17 3 25
28 12 22 4
1 23 27 13
18 2 24 26
2.
20 18 30 22
31 21 17 29
8 10 28 14
19 7 11 23
32 12 16 4
9 27 13 15
26 6 2 24
1 25 5 3
3.
4 6 12 24
31 3 7 13
10 8 30 18
5 11 25 23
32 2 22 14
9 29 19 17
28 20 16 26
1 27 21 15
32
Ha szakaszokkal összekötjük a számokat a sorrendet követve, akkor látványosabb ábrá-
kat kaphatunk, az idézett könyvhöz hasonlóan.
MP. 365. Ismert történet egy változata az, hogy a matematika egyik óriása, Carl
Friedrich Gauss (1777-1855) német matematikus kisgyerekkorában azt a feladatot kapta
osztálytársaival együtt, hogy adják össze a pozitív egész számokat 1-től 100-ig.
A mi feladatunk az, hogy egy 100 ×100-as táblázat m-edik sorának és az n-edik oszlo-
pának a kereszteződésében levő mezőbe írjuk be az m ⋅ n számot! Ezt végezzük el a táb-
lázat minden mezejénél, vagyis 1≤ m ≤100 és 1≤ n ≤100 esetén, ahol m és n pozitív egész
számok! Mennyi lesz az így kitöltött táblázatban a számok összege?
Megoldás: Gauss módszere szerint 1-től 100-ig az egész számokat így adhatjuk
össze:
(1+100) + (2 + 99) + (3 + 98) +…+ (49 + 52) + (50 + 51) = 101+101+101+…+
+101+101= 50 ⋅101= 5050
A 100 ×100-as táblázat első sorában levő számok összege:
1⋅ (1+ 2 + 3 + … + 99 +100) =1⋅ 5050
A 2. sorban levő számok összege: 2 ⋅ (1+ 2 + 3 +…+ 99 +100) = 2 ⋅ 5050
A 3. sorban levő számok összege: 3 ⋅ (1+ 2 + 3 +…+ 99 +100) = 3 ⋅ 5050
…
A 100. sorban levő számok összege: 100 ⋅(1+ 2 + 3 +…+ 99 +100) =100 ⋅ 5050
Így a táblázatban levő számok összege:
S =1⋅ 5050 + 2 ⋅ 5050 + 3 ⋅ 5050 +…+100 ⋅ 5050
Ebből az összegből 5050-et kiemelve, kapjuk, hogy:
S = 5050 ⋅ (1+ 2 + 3 + … + 99 +100) = 5050 ⋅ 5050 = 50502 = 25 502 500
a táblázatban levő számok összege.
Leskó Gábor 8. osztályos tanuló (Gödöllő, Premontrei Iskolaközpont) megoldása.
Megoldotta még: Csikai Anna 7. oszt. (Budapest, Óbudai Árpád Gimn.), Egyházi Godó 8. oszt.
(Hatvan, Kossuth Lajos Ált. Isk.), Palik Csenge x. oszt. (Detk, Petőfi Sándor Ált. Isk.), Sánta Ger-
gely 6. oszt. (Budapest, Áldás Utcai Ált. Isk.), Szakács Ábel 7. oszt. tanuló (Budapest, Jedlik Ányos
Gimn.).
33
1. Megjegyzés: Sánta Gergely 6. osztályos tanuló általánosította a problémát téglalap
alakú táblázatra.
A p × q méretű táblázatba írjuk be a számokat a probléma szövegének megfelelő módon.
Ekkor a táblázatba írt számok összege:
p ⋅ ( p + 1) q ⋅ (q + 1)
(1+ 2 + 3 +…+ p) ⋅ (1+ 2 + 3 +…+ q) = ⋅
2 2
3. Megjegyzés: Carl Friedrich Gauss (1777-1855) idevágó történetét úgy szoktam me-
sélni tanulóknak, hogy 1-től 100-ig kellett nekik összeadni a pozitív egész számokat.
Ámde vannak más változatai is a történetnek. Például a néhai Sain Márton tanár úr Ma-
tematikatörténeti ABC című könyvében (Tankönyvkiadó, Budapest, 1987. 5. átdolgo-
zott és bővített kiadás) a 129. oldalon azt írja, hogy a 6 éves Gauss osztályának 1-től 40-
ig kellett összeadni a számokat. Gauss egyszerre felírta a palatáblájára az eredményt:
820. A tanító a rendkívül tehetséges gyerekről jelentést tett az elöljáróinak. A történetről
tovább olvashatunk az idézett műben.
A tanár úr azt írja, hogy azért adott Gauss tanítója ilyen feladatot, mert egyszerre négy
osztály volt a teremben és csendes feladatot adott azoknak, akikkel éppen nem tudott
foglalkozni. (Ilyen osztatlan képzés Magyarországon a vidéki kis iskolákban szokott
lenni. Markotabödögén például 1976 előtt az 1. osztály volt együtt a 3. osztállyal és a
2. osztály a 4. osztállyal. Később mind a négy együtt. Még később megszűnt az iskola.)
Ámde nemcsak ilyen változatok vannak Gauss esetéről. Az amerikai Eric Temple Bell
híres könyvében megnevezi Gauss tanítóját, J. G. Büttner iskolamester urat. E. T. Bell:
Men of Mathematics, Vol. 1., Penguin Books, Melbourne-London-Baltimore, 1953.
(First published 1937) E könyv azt állítja a 242-243. oldalain, hogy a következő összeget
kellett Gausséknak meghatározni: 81 297 + 81 495 + 81 693 +…+100 899. Itt mindig 198-
cal nőnek a számok és 100 darab számot kell összeadni. Ez egy kicsit meglepő változat.
(A Bell-könyvet régen egy híres matematikai könyvtár kiselejtezte és véletlenül arra
járván megmentettem.)
34
Gauss története felkeltette egy 21. századi kutató érdeklődését is. Brian Hayes tudós,
cikkíró és író idevágó cikke: Brian Hayes: Gauss’s Day of Reckoning, American Sci-
entist, Vol. 94, No. 3. May – June 2006, a 200. oldalon kezdődik. (www.americansci-
entist.org/article/gauss-day-of-reckoning) (Utoljára megtekintve 2020. október 19-én.
Sajnos a cikk kiegészítő adatbázisa, amely felsorolja, illetve idézi az átvizsgált könyve-
ket már eltűnt. Szerencsére augusztus 12-én letöltöttem.)
Hayes azt állítja cikkében, hogy Gauss története 1856-ban jelent meg először, egy évvel
Gauss halála után. Gauss gyermekkori történetének szerzője Wolfgang Sartorius, Baron
von Waltershausen, a Göttingeni Egyetem ásványtan- és geológiaprofesszora. Mint tud-
juk Gauss egész professzori működése ezen az egyetem zajlott le. Hayes azt állítja, hogy
Sartorius professzor semmit nem ír a konkrét számokról, csak annyit ír ezzel kapcsolat-
ban, hogy egy számtani sorozat tagjait kellett összeadni: „eine arithmetischen Reihe”.
Brian Hayes azt állítja cikkében, hogy az egészek 1-től 100-ig való összeadása az általa
áttekintett szakirodalomban először 1938-ban jelent meg Ludwig Bieberbach professzor
egy művében. Az idézett cikk és a melléklete felsorolja a matematikai szakirodalom egy
légióját, amely ezzel a kérdéssel is foglalkozott. Az átvizsgált szakirodalomban egyéb
változatokat is talált, hogy miféle számokat kellett összeadni Gaussnak. A legtöbb
szerző az 1-től 100-ig való összeadást írja a művében. Úgy tűnik, hogy nem lehetett
hitelesen megállapítani, hogy pontosan mikor történt Gauss nagy számolási napja és az
sem világos, hogy valójában milyen számokat kellett neki összeadni.
Tegyük fel, hogy 1-től 100-ig kellett összeadnia az egész számokat. Erre többféle meg-
oldás képzelhető el. Egy módszert Leskó Gábor 8. osztályos tanuló is bemutatott a kö-
zölt megoldásában.
Másik gyakran használt módszer, hogy megkettőzik az összeget és fordított sorrendben
írják föl, majd összeadják és osztják 2-vel.
S100 =1+ 2 + 3 +…+ 98 + 99 +100
S100 =100 + 99 + 98 +…+ 3 + 2 +1
Összeadva azt kapjuk, hogy
2 ⋅ S100 =101+101+101+…+101+101+101
2 ⋅ S100 =100 ⋅101
S100 = 5050
Inkább így mesélem a tanulóknak, mert ennél a módszernél nem kell gondolkodni azon,
hogy mi történne akkor, ha páratlan darabszámú számot adnánk össze.
Brian Hayes még közöl egy-két módszert, amelyekből csak a legérdekesebbet írjuk ide.
35
„Az alapötlet az, hogy bármelyik véges számkészletnél, függetlenül attól, hogy a szá-
mok számtani sorozatot alkotnak-e vagy nem, az összeg megegyezik az összes elem
átlaga szorozva az elemek darabszámával. A legtöbb számkészlet esetében ez a tény
nem túl hasznos, mert az átlag kiszámításának egyetlen módja az, hogy előbb kiszámol-
juk az összeget, majd elosztjuk az elemek számával. A számtani sorozathoz azonban
létezik egy gyors rövid út: a számok sorozatának átlaga megegyezik az első és az utolsó
elem átlagával (vagy bármely más, a középpont körül szimmetrikusan elhelyezkedő ele-
mek átlagával).
Ha ez volt Gauss titkos fegyvere, akkor az agyában nem az 50 ⋅101 szorzatot végezte el,
hanem a 100 ⋅ 50 1 szorzatot.”
2
∗∗∗∗∗
FAKOPÁNCS
A Fakopáncs, fajátékok és kézibábok boltja az idén is értékes díjakkal támo-
gatja az ABACUS matematika pontversenyét.
∗∗∗∗∗
36
MATHS
rovatvezető: Pilter Adorján
37
Triangle numbers: What number is missing from the third triangle if they fol-
low the same pattern? (just for fun, you don’t have to send the solution)
3 17 4 8 39 4 7 ? 6
5 7 3
Q&3A:
Q: Which season is best at Math?
A: Summer…
Q: What did the Math teacher order for dessert?
A: π…
∗∗∗∗∗
A Berlitz nyelviskola (Budapest) két ingyenes
angol nyelvtanfolyami részvételt ajánlott fel
a Maths rovat legjobb megoldói számára.
∗∗∗∗∗
Feladat 4. osztályosoknak
Egy fiú szorosan összefogott egy kék és egy sárga ceruzát.
A kék ceruzának azt az oldalát, amelyikkel a sárga érintkezett,
a végétől számított 1 cm hosszúságban befestékezte. Ezután a
sárga ceruzát 1 cm-rel lejjebb húzta, miközben továbbra is
hozzászorította a mozdulatlanul tartott kék ceruzához, majd eredeti helyzetébe
visszatolta. Ismét lecsúsztatta 1 cm-rel, majd ismét visszatolta. Ezt a műveletet
tízszer végezte el: tízszer húzta lejjebb, és tízszer tolta vissza a sárga ceruzát (ez
összesen húsz ütem).
Ha feltesszük, hogy a festék nem száradt meg és nem kopott le teljesen, akkor a
20. ütem végén hány cm-nyi hosszan szennyeződött be a sárga ceruza?
Róka Sándor – Feladatok matematika szakkörre
A feladat megoldása a 43. oldalon olvasható.
38
MATHEMATIK
rovatvezető: Nagy Barbara
Aufgabe 7: Susanna hat ihrem Hund während dem digitalen Unterricht (16.
März – 15. Juni, beinhaltend eine Woche Ferien, wenn es keinen digitalen Un-
terricht gibt) etwa zweiwöchentlich einen neuen Trick gelehrt. Wie viele Tricks
kennt der Hund?
Aufgabe 8: Auf einer sehr großen Farm leben unter anderem Hunde und Men-
schen. Sie haben insgesamt 38 Köpfe und 102 Füße. Wie viele Menschen leben
da?
Aufgabe 9: 20% der Menschen sind Frauen, die anderen sind Männer. Wie viele
Männer leben auf der Farm?
Viel Spaß zu den Aufgaben!
Eure Lösungen warte ich auf die folgende Adresse:
MATEGYE Alapítvány 6001 Kecskemét, Pf. 585
Schreibt bitte das Kennwort MATHEMATIK auf den Umschlag!
Einsendeschluss: 8. Dezember 2020
Aufgabe 4: Wir kennen Susanna schon aus den Aufgaben 1-3. (s. unten). Begründe jetzt
mit Sätzen, wie kann es sein, dass sie im März um genau 1 Wort mehr gelernt hat, als
im Juni!
Lösung der Aufgabe 4: Im März hat sie in den ersten 15 Tagen immer um
1 Wort weniger, insgesamt also um 15 Wörter weniger gelernt, als im Juni, aber
am 16. Tag hat sie noch 16 Wörter gelernt, deswegen sind die Wörter im März
genau um 1 mehr, als die Wörter im Juni.
Aufgabe 5: Susanna hat auch viel Zeit mit ihrem Hund verbracht, während der Quaran-
täne hat sie ihren Hund auch selbst gefüttert. Auf der Packung steht, dass sie pro 10 kg
210 g Hundefutter geben muss. Wie viel Gramm muss sie ihrem Hund geben, wenn er
23 kg wiegt?
Lösung der Aufgabe 5: Wegen der direkten Proportionalität:
10 kg 210 g /:10
1 kg 21 g /⋅23
23 kg 483 g
Sie muss 483 g Hundefutter geben.
Aufgabe 6: Für wie viele Tage reicht eine 15 kg-Packung?
Lösung der Aufgabe 6: 15 kg =15 000 g
Sie reicht für 15 000 : 483 = 31,06 Tage Sie reicht für 31 Tage.
39
LOGIGRAFIKA
rovatvezető: Pusztai Ágota
40
SAKK-SAROK
Sakk feladványok
Ebben a hónapban is néhány érdekes sakk feladványt hozott nektek Takács Ist-
ván Árpád, a Kecskeméti Katona József Gimnázium matematika tanára, az is-
kola sakk szakkörének vezetője.
Rx x x Ì
¡P¡ Œ ¡
Az első feladvány „egy kis ráhangolódás”
xN¡p¡dx
egy könnyed matt két lépésben. Világos kezd, és
x x x x
két lépésben mattot ad.
¿ õ x x
¿ xpxnx
xpx xp¿
x x x «
1. ábra
xRx Ì x x x x x
x xrx xP xPŒ x xP
K¡ x xDx ¡ xrx x
x ¡ ¡ x x xpÏ x
¡pxnxNx x x x x
xpxpx ¿ x õPx x
px x xdx px x x Ì
xk„ x x « x x „
2. ábra 3. ábra
41
KÏ „Rx x
¡Bü x xP
A negyedik feladvány is egy matt három lé- õ x xDx
pésben. Világos kezd, és három lépésben mattot x x x x
ad. Mottója az lehetne: "A sötét király nyakán x x x x
már szorul a hurok... szinte megfojtja." x xPx xp
xPx xp«
x x x x
4. ábra
RŒ xkx x
Ïp„ x x
Az utolsó egy matt 2-ből feladvány, amely- x x x x
ben szintén fehér lép, és hűen az októberi feladvá- x x x x
nyokhoz: várjunk egy kicsit azzal a támadással. x x x x
x x x x
x x x x
x x ü x
5. ábra
42
A harmadik feladvány: Be7 a kulcslépés. Ha erre fekete lépése
• Hxe7, akkor Ve4#
• c4, akkor Hf3#
• Hg7, akkor e3#
A negyedik feladvány: Vh8+, Kxh8, Ff6 (kettős sakk –el kell lépni) Kg8, Bh8#
∗∗∗∗∗
43
FIZIKAROVAT
rovatvezető: Szatmáry Zsolt
A kitűzött feladatok
741. (Mérési feladat) Készíts átlátszó, legalább 1 cm
belső átmérőjű gumicsőből vagy – a képen is látható módon
– „megtörhető”, vastagabb szívószálakból U-alakú csövet!
(A kísérlet szempontjából a legjobb az átlátszó, de sárgával
is sikerül.) Önts bele vizet, majd az egyik szárba étolajat!
A szükséges adatok megmérése után határozd meg az étolaj
sűrűségét a víz 1000 kg3 -es sűrűsége ismeretében! Szatmáry Zsolt
m
742. (7.) Csaba rendszeresen a Budai Várban szokott kerékpározni. Van,
hogy a Dózsa György tér felől megy fel a Várba, majd a Széna térre le, és vissza,
máskor éppen fordítva teszi meg az oda-vissza utat. Arra figyel, hogy az emel-
kedőn mindig 16 km órával, a vízszintes terepen 24 km -val, a lejtőn pedig
h h
48 km -val haladjon. Mekkora az átlagsebessége az egyik illetve a másik irány-
h
ban (oda-vissza) haladva? Szatmáry Zsolt
44
rész valamint az utasok térfogata elhanyagolható.) Mekkora a felmelegített le-
vegő tömege a ballonban, ha a hőlégballon éppen elemelkedik a talajról? Mek-
kora a sűrűsége a ballonban lévő levegőnek? Átlépi-e az engedélyezett magas-
ságot a pilóta 0,85 kg3 sűrűségű levegővel a ballonban, ha a légköri sűrűség
m
megközelítően az ábra szerint változik? Az engedélyezett maximális magasság-
ban, 1200 méter magasan a felszíni értéknek, 1,22 kg3 -nek a kb. 90%-a a levegő
m
sűrűsége.
Szatmáry Zsolt
745. (8.) Három, különböző ellenállású fogyasztót sorba kötve az eredő el-
lenállás 10 Ω. A két kisebbet sorba kötve, majd párhuzamosan kötve a legna-
gyobbal az eredő ellenállás 2,5 Ω. Ha a legnagyobbat kötjük sorba a legkisebbel,
és párhuzamosan kötjük őket a középsővel, az eredő ellenállás 2,1 Ω lesz. Mek-
korák az ellenállások? Szatmáry Zsolt
45
Megfigyelés: a jég felülete domború lett, míg a szilárd viaszé homorú.
Magyarázat: mindkét folyadék kívülről befelé
fagy meg. A jég térfogata nő a fagyás során, a
viaszé csökken. Az egyre vastagodó jégréteg
egyre emeli a vízszintet, hiszen fagyás közben
nő a térfogata, így egyre magasabb lesz a meg-
fagyó jég szintje, kialakul a domború felület.
A viasz esetében a helyzet éppen fordított, a
megszilárduló viasz térfogata csökken, ezért az egyre vastagodó viasz egyre
több helyet hagy a még olvadt viasznak, így egyre alacsonyabb lesz a megfagyó
viasz szintje, kialakul a homorú felület.
737. (7.) Lili és Vili kerékpároznak körben egy 400 méteres futópályán. Ha szembe
mennek egymással 50 másodpercenként, ha egyirányban tekernek, 1 perc 40 másodper-
cenként találkoznak. Mekkora sebességgel tekernek? Szatmáry Zsolt
46
alatti terület mérőszáma megadja a megtett utat (mé-
terben), a grafikon meredeksége pedig a gyorsulás v (m)
s
mérőszámát ( m2 -ben). Felírva a derékszögű három-
s 60
60 ⋅ t1
szög területét: = 240 egyenletet kapjuk. Ezt
2 240
megoldva t1 = 8 s–ot kapunk a felszállási időre.
t1 t (s)
A meredekségre az a = 60 = 7,5 m2 érték adódik,
8 s
amely a repülőgép gyorsulását adja.
Megjegyzés: Azt, hogy egy F-35C vadászrepülőgépet, a maga hatalmas, 13 500
kg-os tömegével, ilyen rövid idő alatt ekkora sebességre felgyorsítani mekkora
mérnöki bravúr, nem mutatja jobban, hogy a világ legjobban gyorsuló autója a
≈2000 kg tömegű Bugatti Chiron Sport is „csak” 6,1 s „alatt van 200-on”.
739. (8.) Konyhai fokhagymanyomóval préseléskor kb. 500 N
erővel nyomjuk a fokhagymára a 2,5 cm átmérőjű, körlap alakú kis
dugattyút a hengerben, melynek szára a tengelytől 2 cm-re van. A ke-
zünk által kifejtett erő a nyélen a tengelytől mérve 10 cm és 15 cm
között egyenletesen oszlik el. Hány cm-nél van a támadáspontja és
mekkora a kezünk által kifejtett erő? Mekkora a nyomás a dugattyú
alatt? Szatmáry Zsolt
Megoldás: Egykarú emelővel van dolgunk. Jó becslés a kezünk által kifejtett
erő támadáspontját a 10 cm és a 15 cm között „félúton” felvenni: k1 = 10 + 15 =
2
=12,5 cm, ez lesz az erőkarja is. A forgatónyomatékok, feltételezve, hogy az
k2
erők merőlegesek a nyélre, egyenlők: F1 ⋅ k1 = F2 ⋅ k2. Ebből F1 = F2 ⋅ =
k1
= 500 ⋅ 2 = 80 N erőt kapunk. Mivel az egykarú emelő is egyszerű gép, itt is
12,5
csak az erőt csökkenthetjük, munkát „spórolni” nem tudunk, hiszen a dugattyú
1-2 cm-rel megy lejjebb, addig a két nyelet 12,5 = 6,25-ször akkora úton nyom-
2
juk össze, így az F ∙ s szorzat, azaz a munkavégzés egyenlő lesz. A dugattyú alatt
Fnyomó F
a nyomás: p = = 1 = 500 =1,02 ⋅106 Pa.
Anyomott r 2 ⋅ π 0,01252 ⋅ π
740. (8.) Zoli, aki 75 kg, nyáron két napot kőműves mellett segédkezett. A 3,5 méter
magasan lévő, első szint falazásakor mindkét nap 200 kg maltert kellett felvinnie. Úgy
47
döntött egyik napon két vödrönként hordja fel a szükséges mennyiséget, a másikon csak
egyesével. A vödör tömege 0,5 kg, a vödörbe 10 kg malter fér. Mennyi mechanikai
munkát végzett a két napon? Melyik több, és miért? Mekkora volt a felhordás hatásfoka
a két napon? (g =10 m2 ) Szatmáry Zsolt
s
Megoldás: Számoljuk ki, hányszor kell Zolinak az egyes esetekben „for-
dulni”! Egyesével hordva: N1 = 200 = 20-at, kettesével hordva: N2 = 200 =10-et
10 20
fordul. Egy fordulóval W1 = (mz + mv + mm) ⋅ g ⋅ h = 85,5 ⋅10 ⋅ 3,5 = 2992,5 J, illetve,
W2 = = (mz + 2mv + 2mm) ⋅ g ⋅ h = 96 ⋅10 ⋅ 3,5 = 3360 J munkát végez, hiszen minden
esetben önmagát is felviszi az emeletre. Tehát összesen a két napon W1összesen =
= N1 ⋅ W1 = 59 850 J, illetve W2 összesen = N2 ⋅ W2 = 33 600 J mechanikai munkát vé-
gez. Az egy vödrös módszerrel, bár sokkal kevesebb az egy fordulóban végzett
munka, az emelőerő, összességében kétszer annyiszor viszi fel saját magát „fe-
leslegesen”. Ezért a hatásfok is jóval nagyobb lesz a kétvödrös módszerrel:
Whasznos1 (200 + 20 ⋅ 0,5) ⋅10 ⋅ 3,5
η1= = = 0,1228 =12,3%,
W1összesen 59 850
Whasznos2 (200 + 20 ⋅ 0,5) ⋅10 ⋅ 3,5
η2= = = 0,2188 =21,9%.
W2 összesen 33 600
∗∗∗∗∗
Az engedetlen parafa dugó
Tégy egy pohár vízbe parafa-dugót. Megfigyelheted, hogy
valahányszor megismétled a kísérletet a dugó nem marad
nyugalomban, hanem mindig el kezd úszni a pohár széle felé.
Hogyan lehetne a dugót arra kényszeríteni, hogy a vízfelszín
közepén maradjon, ha semmi mással nem lehet kölcsönhatás-
ban, csakis vízzel és a gravitációs mezővel?
E probléma megoldásához célszerű figyelembe venni, hogy a víz az üvegre nézve
nedvesítő folyadék, ami azt eredményezi, hogy az üvegfal közelében a vízfelszín
felülről nézve homorúvá válik.
Ez az erőhatás, mely a vízrészecskéket az üvegfal felé vonzza, s megváltoztatja a
vízfelszín alakját, mozgatja oldalirányba a dugót is.
Ha folyamatosan teletöltjük a poharat vízzel, egészen addig amíg a víz “kidom-
borodik” a pohárból, akkor elérhető, hogy a dugó a felszín közepén nyugalomban
maradjon.
Bonifert Domonkosné – Schwartz Katalin – Lyukasóra fizikából
48