Professional Documents
Culture Documents
SZERKEZETÉNEK
ALAPJAI
2016
Gergely Pál
E-mail: gpal@med.unideb.hu
Glikogén foszforiláz:
példa egy allosztérikusan szabályozott enzimre
A FEHÉRJÉK SZERKEZETÉNEK
SZERVEZŐDÉSI SZINTJEI
Elsődleges: aminosavsorrend Másodlagos: -hélix, β-szerkezet,
hurkok stb.
b-szerkezet
-hélix Egyéb – pl. hurok (loop)
(redőzött lemez)
-HÉLIX: L. PAULING (1951)
• 3,6 aminosavmaradék/hélix-fordulat.
b-szerkezet
REDŐZÖTT LEMEZ VAGY b-SZERKEZET
3.25Å
Tanulmányozta a ribonukleáz
denaturációját és renaturációját.
• röntgenkrisztallográfia
• NMR spektroszkópia
RÖNTGENKRISZTALLOGRÁFIA
2. Nagyenergiájú röntgensugár:
2.9Å
Csatolási állandó (J)
- kötések mentén J NH CaH
- kötésszögek meghatározása
D
Dipól kölcsönhatások (D)
- a kötés irányát adja meg
Röntgenkrisztallográfia
Szükséges lépések:
• Fehérje tisztítás
• Fehérje kristályosítás
• Diffrakciós adatok gyűjtése
• Elektrondenzitás
megállapítása
• Oldalláncok illesztése az
elektrondenzitásra
Előnyök:
• Nagy fehérjékre is alkalmas
• Jól kidolgozott
Hátrányok:
• Membránfehérjékre
bonyolult
• Nem látszódnak a
hidrogénatomok
Biomolekulák NMR vizsgálata
Szükséges lépések:
• Fehérje tisztítása
• Fehérjeoldat készítése
• NMR adatgyűjtés
• NMR jelek azonosítása
• Szerkezet megállapítás
Előnyök:
• Nem kell a fehérjét kristályosítani
• Rengeteg hidrogénatomot „lát”
Hátrányok:
• Oldhatatlan fehérjék
• Kis molekulatömegű fehérjékre
alkalmazható (kb. 30-50 ezer)
RÖNTGEN- NMR
KRISZTALLOGRÁFIA
Kémiai Nobel-díj (1962)
Max Ferdinand Perutz
John Cowdery Kendrew
Globuláris fehérjék szerkezetének
meghatározása röntgenkrisztallográfiával
Negyedleges szerkezet:
Harmadlagos szerkezet: több polipeptidlánc egyesített
egyetlen polipeptidlánc térszerkezete térszerkezete
HARMADLAGOS SZERKEZET
• A harmadlagos szerkezet az atomok térbeli elrendeződését mutatja be a
polipeptidláncban
• A fehérjéknek két nagy csoportja van:
– fibrilláris fehérjék
¤ általában oldhatatlanok; egyetlen másodlagos szerkezet építi fel
– globuláris fehérjék
¤ vízoldható globuláris fehérjék
¤ lipid-oldékony membránfehérjék
Fibrilláris fehérjék:
szerkezet-funkció kapcsolata
Domének:
• a fehérje részben független szerkezeti egysége
• jellegzetes térszerkezettel rendelkeznek
• általában 100-150 aminosavmaradékból állnak
• a több domént tartalmazó fehérjékben (multidomén fehérjék) a doméneket
gyakran hurkok kötik össze (a hurkoknak nincs jellegzetes másodlagos szerkezetük).
http://www.rcsb.org/pdb/
PDB STRUCTURE RETRIEVAL
Query field:
PDB ID or any other
keyword. Or author
Organism
Ligand
Download the PDB file
NEGYEDLEGES SZERKEZET
Ezeket a polipeptidláncokat
alegységeknek is nevezik.
Nagy fehérjeszerkezetek
• A polipeptidláncokból óriás
struktúrák is kialakulhatnak
• Például a szerkezetet
létrehozó polipeptidláncoknak
két-két kötőhelyük van
• Az aktin filamentumok (F-aktin
az izomban) sok ezer azonos
aktinmolekulából (G-aktin)
épülnek fel
A GLIKOGÉN SZERKEZETE
glikogén-
foszforiláz
(GLÜKÓZ)n + Pi (GLÜKÓZ)n-1 + G-1-P
C. foszfoglukomutáz
glükóz-1-P glükóz-6-P
Glükóz-6-foszfatáz glükózzá alakítja
át és így a májból exportálódhat.
H O
O C
Piridoxál 5’-foszfát (PLP), O H2
B6-vitamin származék, P C OH
O
a glikogén-foszforiláz O
prosztetikus csoportja.
N CH3
H
pyridoxal phosphate (PLP)
Enz
lysine
H (CH2)4
H3N+ C COO N+
O HC H
CH2 O H2
P C O
CH2 O
O
CH2
N CH3
CH2 H
NH3 Enzyme (Lys)-PLP Schiff base
KINÁZ
INAKTÍV AKTÍV
FOSZFATÁZ
KINÁZ
AKTÍV INAKTÍV
FOSZFATÁZ
A GLIKOGÉN-FOSZFORILÁZ A NEM
INZULINDEPENDENS DIABETES MELLITUS
KEZELÉSÉBEN ÚJ TARGETMOLEKULA
GLIKOGENOLÍZIS
GLÜKÓZ
GLÜKONEOGENEZIS
GLIKOGÉN GLÜKÓZ-1-P GLÜKÓZ-6-P
LAKTÁT,
ALANIN…
A II-típusú diabetes
(nem-inzulin-függő
diabetes) terápiájában
új célpont a glikogén-
foszforiláz.
Az enzim allosztérikus
gátlása megfelelő
inhibitormolekulákkal
csökkenti a vércukor-
szintet.
A leghatékonyabb
inhibitorok a két
monomer kapcsolódási
helyére kötődnek (az
ábrán CP320626) és
stabilizálják az enzim
inaktív konformációját.
Ajánlott irodalom
Fehérjék szerkezete
Szerves és bioorganikus kémia
(Gergely Pál szerk.) 5. kiadás, 2006
pp. 233-242.
Orvosi biokémia
(Ádám Veronika szerk.) 2. kiadás, 2002
pp. 7-17.
Glikogén-foszforiláz
L.N. Johnson and D. Barford:
Glycogen Phosphorylase – Minireview
The Journal of Biological Chemistry,
vol. 265 pp. 2409-2412, 1990.
A közlemény elérhető az interneten:
http://www.jbc.org/cgi/reprint/265/5/2409