A fehérjék

A fehérjék alkotói az aminosavak. Molekuláikban aminocsoport (H2N- vagy -NH2) és

karboxilcsoport is van. A fehérjékben összesen húszféle aminosav fordul elő. Az
aminosavaknak van egy Q jelű csoportjuk, ami változó lehet, tehát a húszféle aminosav Q
csoportjaikban különböznek egymástól (tk. 104.o.)
Aminosavak nem csak az élővilágban fordulnak elő, hanem mesterséges termékek is
lehetnek. Mi csak a természetes (biológiai) aminosavakat tanuljuk. A biológiai
aminosavak egyben α-aminosavak, mert aminocsoportjuk és karboxilcsoportjuk
ugyanahhoz a szénatomhoz kapcsolódik. Vannak β és γ aminosavak is.
A Q csoport lehet: (tk. 104. 23.1. ábra szemléltetéshez)
 hidrogénatom (a legegyszerűbb aminosav a glicin tartalmazza)
 aminocsoport (ekkor kettő lesz a molekulában)
 karboxilcsoport (ebből is kettő lesz ilyenkor)
 metilcsoport vagy más szénlánc
 hidroxilcsoport
 kéntartalmú csoport
 aromás gyűrű
Az aminosavak egymással is összekapcsolódhatnak, két aminosavból dipedtid, sok
aminosavból polipeptid molekulák képződnek. Ezt a folyamatot a tk. 104. o. 23.2 ábra
mutatja.

Egyes aminosavak annyira édes ízűek, hogy cukorpótló édesítőszereket készítenek

belőlük, amit cukorbeteg emberek is fogyaszthatnak. Az aszpartám aszparaginsavból és
fenil-alaninból aminosavakból képződött molekula, ötven éve alkalmazzák az
élelmiszeriparban.

A fehérjék
A fehérjék az élővilág alapvető felépítő és életműködéseket irányító molekulái.
A fentiekben megismertük az aminosavak szerkezetét. Megállapítottuk, hogy húszféle
aminosav fordul elő az élővilágban. Az egyes aminosavak Q csoportjai különbözővé teszik
a molekuláikat. Minden élőlényekben megtalálható aminosav molekula α-aminosav.
A bázikus aminocsoportjuk és a savas karboxilcsoportjuk felhasználásával egymással is
reakcióba léphetnek, dipeptid és polipeptid molekulákat képeznek az aminosavak
számától függően. Az aminosavak amino- és karboxilcsoportjából egy új, igen stabil
amidcsoport alakul ki, amit a képződő molekulában peptidcsoportnak is nevezünk.
Hányféle dipeptid molekula létezik?
400
Egy 3 aminosavból álló tripeptid molekula lehetséges száma mennyi lehet?
203
És száz aminosavból álló variációk száma?
20100

Nézd meg a tk. 105. oldalán az inzulin molekulájának aminosav-összetételét!

Mi az inzulin?
Az inzulin a hasnyálmirigy Langerhans-szigeteiben található béta-sejtek által
termelt polipeptid (51 aminosavból álló) hormon, amely a szénhidrátok, fehérjék és
zsírok anyagcseréjének szabályozásában vesz részt. A szervezet sejtjei csak inzulin
jelenlétében képesek felvenni a vérből a glükózt. 
Az aminosavakból nagyon nagy számú variáció készíthető, ennyi létező molekula nincs a
valóságban. Ezért a fehérjék aminosavainak száma és egymás utáni sorrendje szigorúan
megszabott a különböző fehérjéknél. Az aminosavakból felépülő polipeptid lánc még
azonnal nem minősül fehérjének. Ahhoz, hogy biológiailag aktív fehérje legyen belőle,
további szerkezeti elemeknek kell létrejönniük. Ezzel kapcsolatos a táblázatos feladat.

A fehérje elsődleges (primer) szerkezete az aminosavak kapcsolódási sorrendje

a polipeptidlánc alfa-hélix, illetve béta-

A fehérje másodlagos szerkezete
lemez típusú hajtogatódása
1. alfa-hélixszerkezet: peptidlánc egy
csavarmenet vonulatát követi
A másodlagos szerkezet lehet
2. béta-lemezszerkezet: polipeptidlánc-
szakaszok fekszenek egymás mellett
a fehérjét alkotó lánc teljes térbeli
A fehérje harmadlagos szerkezete
elrendeződése
óriásmolekulák egységeinek térbeli
A fehérje negyedleges szerkezete
összekapcsolódása

Miért mondhatjuk azt, hogy az elsődleges szerkezet meghatározója a többi szerkezeti

(másodlagos, harmadlagos, negyedleges) tényezőnek?
Az adja a felépítését, ami utána a többi szerkezet fog rendezni.
A fehérjék csoportosítása és tulajdonságai
A fehérjéket többféle szempont szerint lehet csoportosítani:

1. Összetételük alapján egyszerű és összetett fehérjék is vannak.

a) Mikor beszélünk egyszerű fehérjéről?
Melyek teljes hidrolízise során csak aminosavak keletkeznek.
b) Milyen az összetett fehérje?
Melyek molekulái az aminosavakon kívül más nem fehérje jellegű csoportot
is tartalmaznak.
2. Molekulájuk alakja lehet fibrilláris és globuláris.
a) Mik a fibrillumok?
Általában vízben oldhatatlanok, hosszú spirál láncokból vagy síklapokból
állnak, amely erőssé és rugalmassá teszi őket.
Ebbe a kategóriába tartozik a keratin és a kollagén vagy a selyem.
b) Mik a globulinok?
Kompakt, gömb alakú molekulák, általában vízben oldhatók.
Legfontosabbak közülük
az enzimek (biokémiai reakciókat katalizáló fehérjék).
Vannak köztük idegen anyagokkal kapcsolódó antitestek, szállító
fehérjék (pl. hemoglobin), raktározó fehérjék (pl. kazein a tejben, albumin a
tojás fehérjében) és bizonyos hormonok (pl. inzulin).

3. Biológiai funkciójuk alapján a következők:

a) enzimek:

A fehérjék túlnyomó többsége biokémiai átalakulásokat katalizáló enzim,

tehát az anyagcsere-folyamatok lezajlása fehérjék közreműködését igényli.
például: tripszin, citokróm-c.

b) hormonok:
többi szervrendszer működésének szabályozása, belső környezet
állandóságának szabályozása
például: inzulin, mellékvesekéreg-serkentő hormon (ACTH), növekedési
hormon (GH).
 c) vázfehérjék:

csont, porc, inak, bőr építőanyagai. Szilárd vázat biztosítanak a mozgáshoz,

illetve a külső védelmet is biztosítják. Pl: keratin, kollagén, elasztin.

d) összehúzó fehérjék:

Az izom összehúzódást az aktin és miozin nevű fehérjeláncok hozzák létre a

harántcsíkolt izmokban, a simaizmokban és a szívizomban egyaránt. Ezáltal
az összes szerv felépítésében szerepet játszanak a fehérjék.

e) tápanyagok:
az élethez nélkülözhetetlenek az elfogyasztott ételben találhatóak
f) szállítómolekulák:
 feladatuk a szervek közti szállító feladatok ellátása
Anyagtranszportban résztvevő fehérjék: pl. hemoglobin: oxigén és szén-
dioxid szállítását végzi a vérben.
Információ átvitelben résztvevő fehérjék: receptor fehérjék hatására lépnek
működésbe az idegsejtek.

A hétfői óráig ennek a feladatlapnak a megoldását kell a mappádba töltened.

Laczkó József