Az aminosavak

A fehérjék alkotói. Molekuláikban aminocsoport (H2N- vagy -NH2) és karboxilcsoport is

van. A fehérjékben összesen húszféle aminosav fordul elő. Az aminosavaknak van egy Q
jelű csoportjuk, ami változó lehet, tehát a húszféle aminosav Q csoportjaikban
különböznek egymástól (tk. 143.o.)
Aminosavak nem csak az élővilágban fordulnak elő, hanem mesterséges termékek is
lehetnek. Mi csak a természetes (biológiai) aminosavakat tanuljuk. A biológiai
aminosavak egyben α-aminosavak, mert aminocsoportjuk és karboxilcsoportjuk
ugyanahhoz a szénatomhoz kapcsolódik. Vannak β és γ aminosavak is.
A Q csoport lehet: (tk. 145. oldalán táblázat szemléltetéshez)
 hidrogénatom (a legegyszerűbb aminosav a glicin tartalmazza)
 aminocsoport (ekkor kettő lesz a molekulában)
 karboxilcsoport (ebből is kettő lesz ilyenkor)
 metilcsoport vagy más szénlánc
 hidroxilcsoport
 kéntartalmú csoport
 aromás gyűrű
Az aminosavak savas karboxilcsoportja protont ad le, ezt a bázikus aminocsoport felveszi,
ezzel ikerionos állapot alakul ki (tk. 144. o rajz)
Az aminosavak egymással is összekapcsolódhatnak, két aminosavból dipedtid, sok
aminosavból polipeptid molekulák képződnek. Ezt a folyamatot a fehérjéknél a következő
alkalommal nézzük meg.

A glicin fehér kristályos por, édes íze van. Egyes aminosavak annyira édes ízűek, hogy
cukorpótló édesítőszereket készítenek belőlük amit cukorbeteg emberek is
fogyaszthatnak. Az aszpartám aszparaginsavból és fenil-alaninból aminosavakból
képződött molekula, ötven éve alkalmazzák az élelmiszeriparban.

A fehérjék
A fehérjék az élővilág alapvető felépítő és életműködéseket irányító molekulái.
Csoportosításukkal hamarosan foglalkozunk.
Az előző órán megismertük az aminosavak szerkezetét. Megállapítottuk, hogy húszféle
aminosav fordul elő az élővilágban. Az egyes aminosavak Q csoportjai különbözővé teszik
a molekuláikat. Minden élőlényekben megtalálható aminosav molekula α-aminosav.
A bázikus aminocsoportjuk és a savas karboxilcsoportjuk felhasználásával egymással is
reakcióba léphetnek, dipeptid és polipeptid molekulákat képeznek az aminosavak
számától függően. Az aminosavak amino- és karboxilcsoportjából egy új, igen stabil
amidcsoport alakul ki, amit a képződő molekulában peptidcsoportnak is nevezünk.

A fibrilláris és globuláris fehérjék

A fehérjék élővilágban betöltött szerepe alapvetően a szerkezetüktől függ. A sokféle fehérjét több
szempont alapján csoportosíthatjuk. Egyik egyszerű csoportosítási szempont a fehérjemolekulák alkja
szerint történik. Az egyik csoport fonálszerű, ún. fibrilláris fehérjék (fibrillumok), a másik csoport tagjai
gombolyagszerű globuláris fehérjék (globulinok). A következő két táblázat az élővilág néhány nagyon
fontos fehérje molekuláját sorolja fel.
1. A fibrilláris fehérjék

előfordulása példákkal
jellemzői
a fehérje neve (szervek, szövetek, sejtek
(felépítés, működés, stb)
említése)
kollagén

keratin

kazein

aktin és miozin

fibroin

2. A globuláris fehérjék

előfordulása példákkal
jellemzői
a fehérje neve (szervek, szövetek, sejtek
(felépítés, működés, stb.)
említése)
albumin

globulin

mioglobin

hemoglobin

enzim fehérjék

inzulin

amiláz

pepszin