Sistrum

A szisztrum egy idiofon hangszer , amit főként az ókori Egyiptomban és Irakban 

használtak. Egy U alakú réz- vagy bronzkeretből áll, amire fémpálcákat erősítenek,
ezek csörögnek, amikor a hangszert rázzák. A szisztrum az ókori Egyiptomban szent
hangszernek számított, gyakran használták templomi szertartások során.Mérete kb
28x7cm

Hogyan néz ki egy szitrum?

A görög kultúrában a szisztrumot hosszúkás karika alakúra formálták, és
felvonulásokon, áldozatokon, ünnepeken és temetkezéseken használták.

Miből készül a szitrum?

Sistrum, görög szeiztron, ütős hangszer, fa-, fém- vagy agyagvázból álló csörgő,
amely lazán be van állítva keresztlécekkel (gyakran csengővel függesztve), és
megszólal a hangszer megrázásakor. A kerethez fogantyú van rögzítve. Az ókori
Egyiptomban a szisztrumok vagy templom alakúak, vagy zárt patkó alakúak voltak.

A szisztrum ma
Szisztrumokat ma is használnak a kopt és etióp egyház szertartásain. A
19. századi nyugati zenekari zenében időnként írnak elő „szisztrumnak”
nevezett hangszert, például Hector Berlioz 1856 és 1858 közt írt A trójaiak
című operája első felvonásában, illetve Gioachino Rossini A sevillai
borbélcímű operájának partitúrájában is feltűnik, ma azonban
leggyakrabban egy közeli rokonát, a tamburint használják helyette.