Tevékenységmenedzsment

Fóliacsomag a Tevékenységmenedzsment c. tárgyhoz

a „Tevékenységmenedzsment” c. tankönyv fejezetei alapján
(Szerzők: Demeter – Gelei – Jenei – Nagy, Aula Kiadó, 2008)

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 Tevékenységmenedzsment tárgya
és jelentősége

Tevékenységmenedzsment
1. előadás
Készült a Tevékenységmenedzsment c. tankönyv 1. fejezete alapján.
Tankönyvfejezet szerzője: Gelei Andrea

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 A témakör főbb megállapításai
• A Tevékenységmenedzsment a termelési és logisztikai
folyamatok megvalósításának menedzsmentjéhez
szükséges ismeretanyagot tartalmazza.
• Az értékteremtő folyamatok felölelik a termelési és a
logisztikai folyamatokat.
• A logisztikai vevőkiszolgálási folyamat a logisztika
kivitelezési folyamata.
• A logisztika összetett rendszer, melynek mátrix
szervezete van.
• A Tevékenységmenedzsment tárgy alapvetően a
vállalaton belüli folyamatokra koncentrál, de kitekint az
ellátási láncban felmerülő menedzsment sajátosságaira
is.
TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 Gondolatmenet

• A Tevékenységmenedzsment tárgya

• A Tevékenységmenedzsment jelentősége
– Vállalati megfontolások
– Makrogazdasági kitekintés: Magyarország,
mint logisztikai központ?

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 A Tevékenységmenedzsment
alapfogalmai
• Az értékteremtő folyamat erőforrások beszerzése,
kezelése és felhasználása abból a célból, hogy a
fogyasztónak, illetve vevőnek értéket állítsunk elő
(termelés + logisztika)
Vállalat értékteremtő folyamata
BESZÁLLÍTÓ VEVŐ

Termelés

Logisztika

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 A Tevékenységmenedzsment
megközelítése
• Folyamatszemlélet
• Kivitelezési, megvalósítási folyamatok:
– Termelés: gyártási, előállítási folyamat
– Logisztika: A logisztika konkrét megvalósulási, kivitelezési
folyamatát logisztikai vevőkiszolgálási folyamatnak
nevezünk.

R e n d e l é s f o g a d á sa V e v ő sp e c i f i k u s
S z á l l í tá s V ev ő i ig én y
é s f e l d o l g o z á sa r a k t á r i f o l y a m a to k

K é sz l e t e z é s

R e n d e l é s fe l a d á s a

I n f o rm á c i ó á ra m lá s

Á ru á r a m lá s

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
Készletre gyártás esetén
© BCE Logisztika
 De ki a vevő?

• Külső megrendelő ( végső fogyasztó,

szervezeti megrendelő)

• Belső megrendelő (termelés/termelési

logisztika, beszerzés)

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 Logisztikai vevőkiszolgálási
folyamat a vállalati logisztikai
rendszerben

Vállalati értékteremtő folyamat

BESZÁLLÍTÓ VEVŐ

Termelés
Beszerzési Értékesítési
logisztika logisztika

Termelés ellátása

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 A vállalati logisztikai rendszer
struktúrája
Alrendszerek
Beszerzési Termelési Disztribúciós
logisztika logisztika logisztika
Folyamatok

Kivitelezési folyamatok:
• Rendelésfogadás és -
feldolgozás
• Raktározás
• Szállítás
• Készletezés
•Tervezési, menedzsment
folyamatok

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 Ellátási lánc

Értékteremtő folyamatok együttműködő

szervezeteken (vállalatokon) átívelő
sorozata, mely vevői igények kielégítésére
alkalmas terméket, illetve szolgáltatást
hoz létre.

TERMÉK!

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 Az ellátási lánc tipikus szereplői

Logisztikai
szolgáltató

Végső Közvetlen Központi Közvetlen Végső

beszállító beszállító vállalat vevő fogyasztó

Logisztikai
szolgáltató

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 Az ellátási lánc struktúrája – a lánc
szereplőinek ábrázolása
1 1

2 2

… 1
…
n n

…
A központi vállalat
1

ellátási láncának tagjai

2 2 1

n
…
n

2
…
n
KÖZPONTI
VÁLLALAT
1

3 2

… …
n
… n

…
n

Beszállítói Vevői oldal

oldal
TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 A Tevékenységmenedzsment tárgya
- összefoglalás

• A vállalat értékteremtő folyamatának

kivitelezése:
– Konkrét részfolyamatok és tevékenységek
bemutatása.

• E részfolyamatoknak, tevékenységeknek
adott struktúrán belüli fejlesztése:
– Fejlesztési eszköztár oktatása.

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 Gondolatmenet

• A Tevékenységmenedzsment tárgya

• A Tevékenységmenedzsment
jelentősége
– Vállalati megfontolások
– Makrogazdasági kitekintés: Magyarország,
mint logisztikai központ?

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 A Tevékenységmenedzsment
jelentősége (1)
• Mikrogazdasági jelentőség:
– Nő a reálfolyamatokra nehezedő nyomás – a
vállalati versenyképesség feltétele e terület
hatékony menedzsmentje:
• Tömeges testre szabás
• Költségcsökkentés
• Idő alapú verseny
– Nem csak hagyományos termelő, de
szolgáltató szektorban is alkalmazható tudást
ad.
– Logisztikai szolgáltató szektor
– Keresett szakma
TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 A Tevékenységmenedzsment
jelentősége (2)
• Makrogazdasági jelentőség:

– A logisztika GDP-ből való részesedése

magas és folyamatosan nő

– Kiemelt gazdaságpolitikai cél: Magyarország,

mint logisztikai központ

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 Magyarország, mint logisztikai
központ - Alapkérdés

• Tranzit ország vagy logisztikai szolgáltató

központ?

• Magyarországot a logisztikai szolgáltató

vállalatok sűrűsödési pontjává, klaszterévé
kell tenni!

• Fejlesztés középpontjában tehát:

• Logisztikai szolgáltatáscsomag,
• E szolgáltatáscsomag versenyképes nyújtására képes
vállalatok!
TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 Miért jó nekünk, ha Magyarország
regionális logisztikai központtá válik?
• Erősödik a magyar gazdaság szereplőinek
versenyképessége:
– A logisztika fejlesztésével csökken a magyar gazdaság általános
költségszintje,
– javul a logisztikával fejleszthető termelési és szolgáltatási
tevékenységek színvonala.
• A logisztika terén nyújtott szolgáltatás export a
gazdasági növekedés forrása:
– Foglalkoztatottság, adóbevételek, jólét.
• Járulékos célok:
– Az ország területi egyenlőtlenségeinek csökkentése,
– KKV-k fejlesztése,
– Külföldi tőke vonzása,
– Környezetvédelmi szempontok érvényesítése.
TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 WORLD BANK
Logisztikai teljesítmény index

1 <= LPI <= 2.48 2.48 <= LPI <= 2.75

2.75 <= LPI <= 3.23 3.23 <= LPI <= 5
TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
No data 1 is the lowest score and 5 is the maximum score.
© BCE Logisztika
 A WORLD BANK
Logisztikai teljesítmény index (LPI) 2012-
es sorrendje
1. Singapore 100 30. Poland 77,8
2. Hong Kong 99,9 .
3. Finland 97,6 34. Slovenia 73,1
4. Germany 97,0
5. Netherlands 96,7 36. Bulgaria 70,7
6. Denmark 96,6
. 40. Hungary 69,5
. .
51. Slovakia 64,9
. .
.
TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048 155. Burundi 19,5
© BCE Logisztika
 Összefoglalás
• A Tevékenységmenedzsment tárgy a vállalat
értékteremtő folyamataival, azaz a termeléssel és a
logisztikával foglalkozik.
• Célja e folyamatok kapcsán a legjobb gyakorlat
bemutatása és a folyamatok inkrementális jellegű
fejlesztési eszköztárának oktatása.
• A Tevékenységmenedzsment tárgy ismeretanyaga
elengedhetetlen a vállalati működés hatékony és
gazdaságos biztosításához.
• A Tevékenységmenedzsment tárgy makrogazdasági
szempontból is releváns, hiszen az ország logisztikai
központtá válásának feltétele a logisztikai szolgáltatás
hatékony szervezése.

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 Folyamatok és fejlesztésük

Tevékenységmenedzsment
2. előadás
Készült a Tevékenységmenedzsment c. tankönyv 2. fejezete alapján.
Tankönyvfejezet szerzője: Gelei Andrea

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 A témakör főbb megállapításai
• A folyamatszemlélet a hatékony vállalati
menedzsment alapja. Ehhez meg kell érteni a
folyamatot.
• A folyamatok lehatárolása kulcskérdés a
jelenlegi működés megértéséhez és annak
fejlesztéséhez is.
• A folyamatot akkor értjük igazán, ha ábrázolni is
tudjuk.
• A folyamatfejlesztés különböző típusai egymást
kiegészítve kerül alkalmazásra a vállalatok
mindennapi életében.

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 Gondolatmenet

• A folyamat fogalma és típusai

• A folyamatfejlesztés célja

• A folyamatfejlesztés lépései

• A folyamatfejlesztés típusai

© BCE Logisztika
 Mi a folyamat?

• A folyamatot olyan összetett

tevékenységrendszerként
értelmezzük, amely erőforrások
(inputok) felhasználásával a folyamat
megrendelője számára értéket
képviselő outputot állít elő.

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 Folyamatok tipizálása a vállalati
munkamegosztás alapján (1)
• Folyamat típusok: Jellemzője:
• Marketing és - Szervezeti megközelítés:
értékesítés - Vertikális tagozódás,
• Termelés - Hangsúly: belső irányítás.
• Kutatás – fejlesztés
• Pénzügy
• Stb. Vezérigazgató

• Tervezési
• Megvalósítási Kutatás - fejlesztés Termelés
Értékesítés,
marketing

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 Folyamatok típusai – szervezeti
határokhoz való viszony alapján (2)
• Folyamat típusok:
– Funkcionális és keresztfunkcionális

• Jellemzője:

– Horizontális tagozódás,
– Hangsúly: vevői érték teremtése.

• A folyamatszemlélet alkalmazása azt jelenti, hogy a

vállalatot, mint a vevői érték teremtése során
összekapcsolódó folyamatok együttesét értelmezzük.

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 Vállalati komplex transzformációs folyamat

Üzleti Beszállító Vevő

folyamatok

Fő folya-
matok

Rész-
folyamatok

Tevékeny-
ségek

Műveletek

Folyamatok típusai (3):

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048 összetettsége szerint
© BCE Logisztika
 Folyamatok típusai (4): jelentőség
szerint

1. Alapvető-, vagy magfolyamatok (elsődleges)

2. Támogató folyamatok

• Az alapvető folyamatok jellemzői:

– Vevői értéket közvetlenül és erőteljesen
befolyásolja,
– Vállalati siker szempontjából kulcsfontosságú -
stratégiai szerepe van,
– Méretük nagy, önmagukban is komplexek,
– Sokszor keresztfunkcionális jellegűek.

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 Gondolatmenet

• A folyamat fogalma és típusai

• A folyamatfejlesztés célja

• A folyamatfejlesztés lépései

• A folyamatfejlesztés típusai

© BCE Logisztika
 A folyamatfejlesztés célja

• A folyamat változtatása, módosítása a

folyamat teljesítményének növelése
érdekében.

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 Gondolatmenet

• A folyamat fogalma és típusai

• A folyamatfejlesztés célja

• A folyamatfejlesztés lépései

• A folyamatfejlesztés típusai

© BCE Logisztika
 A folyamatfejlesztés lépései
• Ismerjük fel a folyamat vevőjét/fogyasztóját
• A folyamatelemzés céljának meghatározása

• Ábrázoljuk a folyamatot (A folyamat határainak kijelölése. A

részletezés mértékének meghatározása.)

• Elemezzük a folyamatot (Az elemzési technikák

kiválasztása)
• Folyamatfejlesztési javaslatok megfogalmazása
• Tesztelés
• Változások bevezetése
• Változások értékelése

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 Folyamattérkép

• A standard jeleket és nyilakat

felhasználva, lépésről lépésre, balról
jobbra, a lépések időbeni és logikai
sorrendjét követve jelöljük a folyamat
menetét.

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 Folyamatábrázolás során használatos,
általánosan elfogadott jelek
Következő
Kezdő és A folyamat / lap
végpont

Dokumentum
Feladat

Készlet
Nem Igen
Döntés

Anyagáramlás

Adatállomány Információáramlás
TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 Folyamattérkép

• Két további lehetséges variációja aszerint,

hogy az egyes feladatok funkcionális
felelősét, vagy átfutási idejét mutatjuk be:

– Funkcionális
– Időosztásos

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 Funkcionális és
TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
időosztásos folyamattérkép
© BCE Logisztika
TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
Az alfolyamatok részletezése
© BCE Logisztika
 Gondolatmenet

• A folyamat fogalma és típusai

• A folyamatfejlesztés célja

• A folyamatfejlesztés lépései

• A folyamatfejlesztés típusai

© BCE Logisztika
 Radikális folyamatfejlesztés

Vállalati transzformációs folyamat

Fő üzleti Beszállító Vevő

folyamatok

Üzleti
folyamat
A vállalat fő üzleti
folyamatait érinti, azok
Rész-
struktúráját
folyamatok
és működési elveit
változtatja
Tevékeny-
ségek

Művelet

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 Folyamatfejlesztés típusai és fő
jellemzőik
Szempont Radikális fejlesztés Inkrementális fejlesztés
A változás A vállalat teljesítményének fejlesztése
alapvető célja az átfogó üzleti folyamatok, s ebből
adódóan szervezeti alrendszerek,
struktúrák új konfigurációinak
létrehozásával

A változás Számos, jelentős szervezeti jellemző

terjedelme változik
A változás Nagymértékű változás
mértéke (> 30%)

A változás Nagyobb, látványos „ugrások” révén

módja bekövetkező változások
Tőkeigényesség Nagy

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 Inkrementális folyamatfejlesztés

Vállalati transzformációs folyamat

Fő üzleti Beszállító Vevő

folyamatok

Üzleti
folyamat

Rész-
folyamatok

Tevékeny-
A vállalat egyes részfolyamataiban zajló
ségek
tevékenységek,
Művelet
műveletek konkrét megvalósulásában
keresi a jobb megoldásokat.

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 Folyamatfejlesztés típusai és fő
jellemzőik
Szempont Radikális fejlesztés Inkrementális fejlesztés
A változás A vállalat teljesítményének fejlesztése A vállalat teljesítményének
alapvető célja az átfogó üzleti folyamatok, s ebből fejlesztése a szervezeti
adódóan szervezeti alrendszerek, folyamathierarchia alsóbb
struktúrák új konfigurációinak szintű elemeinek
létrehozásával továbbfejlesztésével
A változás Számos, jelentős szervezeti jellemző Néhány szervezeti jellemző
terjedelme változik változik
A változás Nagymértékű változás Kismértékű módosulása
mértéke (> 30%) (< 30%)

A változás Nagyobb, látványos „ugrások” révén Lépésről lépésre bekövetkező,

módja bekövetkező változások kevésbé látványos változások
Tőkeigényesség Nagy Kisebb

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 Folyamatfejlesztés típusai

• Radikális:
– Folyamatok újratervezése (Business Process
Reengineering, BPR)
– X-Engineering

• Inkrementális:
– Szakaszosan végzett
– Folyamatos fejlesztés (continuous
improvement)
• Speciális esete a Lean folyamatfejlesztés
TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 Összefoglalás
• A folyamatok lebontásához hasznos a folyamatok
tipizálása.
• A folyamatok ábrázolásának alapvető eszköze a
folyamattérkép, melynek többféle speciális változata
is ismert.
• A Tevékenységmenedzsment az inkrementális
folyamatfejlesztés eszköztárának oktatására
koncentrál.
• Ez a fejlesztési típus ugyan egyszerre jellemzően
kisebb eredmény elérését biztosítja, folyamatos
alkalmazása ugyanakkor a fejlődés biztosítéka.

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 Az értékteremtő folyamatok,
kiemelten a logisztikai folyamat
teljesítménye

Tevékenységmenedzsment
3. előadás
Készült a Tevékenységmenedzsment c. tankönyv 3. fejezete alapján.
Tankönyvfejezet szerzője: Gelei Andrea

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 A témakör főbb megállapításai
• Az értékteremtő folyamatok teljesítményét
a vevői érték mentén értelmezzük.
• A vevői érték koncepciójából levezethetők
azok a konkrét teljesítménymutatók (KPI-
ok), melyek mentén a folyamatok
menedzsmentje megtörténik.
• A KPI-ok két nagy csoportba oszthatók, az
eredménymutatók és a folyamatmutatók
csoportjába.

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 Gondolatmenet

• Az értékteremtő folyamatok
teljesítményének értelmezése

• Az értékteremtő folyamatok, kiemelten a

logisztikai folyamat teljesítményének
mérése

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 • Az értékteremtő folyamatok, benne a
logisztika teljesítményét a vevői értéken
keresztül értelmezzük.

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 A vevői érték fogalma

• A vevői érték nem más, mint a vevő

szubjektív véleménye arról, hogy a
kapott termék- és szolgáltatáscsomag
mennyiben felel meg elvárásainak.

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 A rés-modell
Másoktól szerzett Személyes Múltbeli

Fogyasztó
információ igények tapasztalat

Elvárt szolgáltatás

5. rés

Észlelt szolgáltatás
Szolgáltató

4. rés
Szolgáltatás nyújtása Külső kommunikáció
1. rés
a fogyasztó felé
3. rés

Észlelések lefordítása a szol-

gáltatás minőségi jellemzőire

2. rés
Fogyasztói elvárások
menedzseri észlelése

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 A vevői érték kialakulása

• Vevői érték akkor képződik, ha a vevő

adott tranzakcióból származó észlelt
haszna meghaladja a kapott termék és
szolgáltatáscsomag tulajdonlásának teljes
észlelt költségét.

– Tranzakció: konkrét termék- és szolgáltatás-

csomag adás - vétele

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 A vevői érték összetevői

Term é k
m inősége

S z o lg á lt a t á s
m inősége
É s z le lt h a s zo n
V ev ői
-
érté k
Á r + tra n z a k c ió É s z le lt k ö ltsé g
k ö l ts é g e i

É le tc i k l u s
kö l ts é g e i

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 A vevői érték összetevői

Term é k
m inősége

S z o lg á lt a t á s
m inősége
É s z le lt h a s zo n
V ev ői
-
érté k
Á r + tra n z a k c ió É s z le lt k ö ltsé g
k ö l ts é g e i

É le tc i k l u s
kö l ts é g e i

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 A termékminőség tartalmának
felbontása

• a termék műszaki jellemzői;

• a termék esztétikai megjelenése,
design-ja;
• a termék megbízhatósága;
• a termék élettartama;
• a termék karbantarthatósága,
• és javíthatósága.
TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 A vevői érték összetevői

T erm é k
m in ő sé g e

S zo lg á lt a tá s
m in ő sé g e
É s z le lt h a s zo n
V ev ői
-
é rté k
Á r + t ra n z a k c i ó É s z le lt k ö ltsé g
k ö lt s é g e i

É le tc i k l u s
k ö l ts é g e i

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 A nyújtott komplex
szolgáltatáscsomag minősége a
vevőkiszolgálás színvonala
– (1) tranzakció előtti elemek:
• Kapcsolatfelvétel bonyolultsága, információgyűjtés
lehetősége;

– (2) tranzakció alatti elemek:

• A logisztikai kiszolgálási színvonal = a logisztikai
szolgáltatás minősége

– (3) tranzakció utáni elemek:

• Üzembe helyezés, garancia, javítás, pótalkatrész
ellátása, stb.
TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 A vevői érték összetevői

Term é k
m inősége

S z o lg á lt a t á s
m inősége
É s z le lt h a s zo n
V ev ői
-
érté k
Á r + tra n z a k c ió É s z le lt k ö ltsé g
k ö l ts é g e i

É le tc i k l u s
kö l ts é g e i

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 Gondolatmenet

• Az értékteremtő folyamatok
teljesítményének értelmezése

• Az értékteremtő folyamatok, kiemelten

a logisztikai folyamat teljesítményének
mérése

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 • A logisztikai szolgáltatás
minőségének hagyományos
mutatója (készletről történő teljesítés
esetén): on time, in full - OTIF

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 OTIF = on time in full

OTIF értelmezése és mértéke

1. Rendelés Bármilyen hiba esetén OTIF (rendelési tételre) =
0%

A termékből: - 5 db
A termék 20 db B termékből: - 3 db OTIF (kiszedési sorra) =
B termék 60 db (Tehát: - 2 kiszedési sor) 60%
C termék 10 db
D termék 6 db Határidő rendben!
OTIF (termékre) =
E termék 4 db
92%
Tegyük fel, hogy a mérési periódusban ez az egy rendelés volt.

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 A logisztikai kiszolgálási színvonal
további hagyományos mutatói
(technikai minőség mutatói)

• Minimális rendelési tételnagyság

• Szállítási határidő hossza
• Szállítási határidő megbízhatósága
• Sérülések száma

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 A szolgáltatásminőség
specialitása

• Szolgáltatás – nem megfogható javakat hoz

létre, tehát:
– nem készletezhető,
– akkor szükséges előállítani, amikor a vevő azt igényli,
– összecsúszik a szolgáltatás előállításának és
elfogyasztásának folyamata.

• Technikai és funkcionális minőség dimenziói!

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 A szolgáltatásnyújtási folyamat és
a minőség kapcsolata
F ro nt je lleg ű te véken ység
jó l látha tó – B a ck jelleg ű tevék en ysé g –
F unk cio ná lis m inő ség ért fo g ya sztó szá m á ra nem
fe le l lá tha tó

L á th a tó ság
TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048 vo n ala
© BCE Logisztika
 Két kiemelt minőség-elem

• Technikai minőség = Mit kapok?

• Funkcionális minőség = Hogyan kapom?

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 A logisztikai kiszolgálási színvonal
funkcionális minőségének mutatói

• A logisztikai szolgáltatás során a

kapcsolattartó, ún. front emberek (pl.
logisztikai ügyfélszolgálati menedzser,
fuvarozó) „minősége” (pl. nyelvismeret,
udvariasság);
• E kapcsolattartó emberek
problémakezelésének minősége;
• A személyes kapcsolatok minősége.
TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 Az értékteremtő folyamatok
teljesítménymutatói

Transzformációs folyamat Output

Inputok

Folyamatmutatók: Eredménymutatók:
Kapacitás Termék minősége
Belső átfutási idők Logisztikai szolgáltatás
Kihasználtság minősége
Termelékenység Termelési és logisztikai
Hatékonyság
TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048 költségek
© BCE Logisztika
 A kapacitás fogalma

• A kapacitás bármely gép, berendezés,

létesítmény, személy, vagy ezekből álló
komplex rendszer teljesítőképessége, melyet
megadhatunk statikus, vagy dinamikus
mértékegységekben.
– Statikus: adott pillanatban a létesítmény
befogadóképessége.
– Dinamikus: időegység alatti kibocsátóképesség.
• A leggyengébb láncszem elve: egy rendszer
kapacitását a legalacsonyabb kapacitású
eleme, az ún. szűk keresztmetszet határozza
meg.
TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 Az átfutási idő fogalma
• Az átfutási idő az az idő, amit egy
termék/megrendelés/vagy fogyasztó a vizsgált
folyamatban tölt a folyamatba való belépés
pillanatától a kilépés pillanatáig.

• A belső átfutási idő elemei:

– Termelési átfutási idő;

– Rendelésfelvétel és feldolgozás átfutási ideje;

– Raktárfolyamatok átfutási ideje;

– Kiszállítás átfutási ideje.

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 Összefoglalás
• A vevői érték lebontása során hasznos koncepciók
a következők:
– Vevőkiszolgálás színvonala,
– Logisztikai vevőkiszolgálási színvonal.
• A minőség mellett a költségek is fontos dimenziói a
teljesítménynek.
• Az OTIF a logisztikai szolgáltatás minőségének
legáltalánosabban elterjedt mutatója.
• A folyamatok fejlesztése során cél az
eredménymutatók javítása, mely azonban többnyire
a folyamatmutatók (pl. átfutási idő) javításával
lehetséges.
TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 Az értékteremtő folyamatok
megvalósításának tervezése
Tevékenységmenedzsment
4. előadás
Készült a Tevékenységmenedzsment c. tankönyv 4. fejezete alapján.
Tankönyvfejezet szerzője: Gelei Andrea

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 A témakör főbb megállapításai
• Az értékteremtő folyamatok kivitelezését a
tervezési folyamat határozza meg.
• A tervezési kérdések közül a közép távú
tervezés eszköztárát tárgyaljuk csak.
• A kereslet előrejelzése mellett tárgyaljuk a
szükségletek származtatásának logikáját
is, illetve ezek kapcsolatát az értékteremtő
folyamat mentén.

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 Gondolatmenet

• Az értékteremtő folyamatok anyagi

erőforrás-szükségletének tervezése
– Alapvetések
– A kereslet előrejelzése
– A szükséglet származtatása

• Az erőforrástervezési rendszerek
kapcsolata
TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 A szükségletek tervezése

• Az értékteremtő folyamat kivitelezését a vevői

igény kielégítésének céljából indítjuk be.

• Ismernünk szükséges tehát e vevői igényeket:

– Milyen terméket,
– Abból mennyit,
– Mikor és hol igényel a megrendelő?

• A tervezés szempontjából kitűntetett

jelentősége van e kérdések megválaszolásának!
TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 Az értékteremtő folyamatok
működésének két alaplogikája
• Válasz alapú működésről akkor beszélünk,
ha az adott értékteremtő folyamatot a
konkrét vevői, megrendelői igények
ismeretében valósítják meg.

• Előrejelzés alapú működésnél az

értékteremtő folyamat a konkrét igények
ismeretének hiányában megy végbe.
TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 A két alapvető működési logika
kapcsolódási pontja

Előrejelzés alapú Válasz alapú

Szétkapcsolás
pontja

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 Mi a működési folyamatok
mozgatója, elindítója?

• Válasz alapú működés esetén a konkrét

megrendelés indítja el a termelési és
logisztikai folyamatok kivitelezését.

• Előrejelzés alapú működés esetén a

termelési és logisztikai folyamatok a
várható igények mozgatják a
folyamatokat.
TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 Gondolatmenet

• Az értékteremtő folyamatok anyagi

erőforrás-szükségletének tervezése
– Alapvetések
– A kereslet előrejelzése
– A szükséglet származtatása

• Az erőforrástervezési rendszerek
kapcsolata
TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 A várható igények
meghatározásának módjai

• Hagyományos kereslet-előrejelzési,
becslési módszerek:
– Kvantitatív módszerek
– Kvalitatív módszerek

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 A kereslet előrejelzésének
javasolt módszerei az eladások
ingadozása és volumene alapján
Alacsony mennyiség
Kereslet ingadozása
Magas keresletingadozás
Konstans modellek
Havi felülvizsgálat
Alacsony mennyiség
Alacsony keresletingadozás
Konstans modellek
Harmadévente felülvizsgálat
TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048 Eladások mennyisége
Nagy mennyiség
Magas keresletingadozás
Exponenciális simítás vagy
Lineáris regresszió
Heti felülvizsgálat
Nagy mennyiség
Alacsony keresletingadozás
Lineáris regresszió
szezonalitással korrigálva
Havi felülvizsgálat
© BCE Logisztika
 Gondolatmenet

• Az értékteremtő folyamatok anyagi

erőforrás-szükségletének tervezése
– Alapvetések
– A kereslet előrejelzése
– A szükséglet származtatása

• Az erőforrástervezési rendszerek
kapcsolata
TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 A szükségletek származtatása - Az
anyagszükséglet tervezés (MRP I.)

Mit, mikor, milyen mennyiségben kell

gyártanunk és beszereznünk?

Az anyagi áramlások volumenének és

időbeni ütemezésének meghatározása a
termelés, illetve ebből adódóan a termelés
ellátása, illetve a beszerzési logisztika
számára.
TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 MRP I. - a szükségletek
származtatásának alapja
• Függő keresletű termékről akkor
beszélünk, ha a termék iránt jelentkező
kereslet kapcsolatban van egy másik
termék keresletével.

• Független keresletű termékről pedig akkor

beszélünk, ha ilyen kapcsolat nem létezik.

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 A termelési vezérprogram
• A termelési vezérprogram (master
production schedule, MPS) adott
független keresletű termék időben
ütemezett termelési terve, mely rögzíti,
hogy a gyár termékeire a
szükséglettervezés időperiódusa szerinti
bontásban mekkora mennyiségekre van
kereslet.

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 Anyagjegyzék
- Az anyagjegyzék olyan információbázis, mely
rögzíti az egyes független keresletű termékekre
az egységnyi végtermék előállításához
szükséges alapanyagok, részegységek
szükséges mennyiségét az előállítási folyamat
valamennyi gyártási fázisa szerint:
- Technológiai determináltság (beépülés szintje),

- Mennyiségi viszonyokat is rögzíti.

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 Az MRP áttekintése
Termelési
vezérprogram
Mit igényel a megrendelő?
Mire van szükségünk? Mi van?
Anyagjegyzék MRP Készlet

Mit kell tennünk? (ennek átfutási

ideje)

Beszerzés Gyártás

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 Az MRP működésének logikája

• Információbázis: • Tevékenységek:
– Termelési – Meghatározza a
vezérprogram gyártási és
– Anyagjegyzék beszerzési
– Meglévő készletek igényeket minden
egyes
– Átfutási idők részegységre,
alapanyagra:

• Nettósít
• Időben ütemez
TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 Az elosztási erőforrástervezési
rendszer (DRP)
• Az elosztási erőforrás-tervezési rendszer
(distribution requirements planning, DRP)
többszintű, közvetett elosztásnál
alkalmazható szükséglet-meghatározási,
szükségletszármaztatási módszer.
– Milyen termékből?
– Mennyit?
– Mikor?
– Hol?
TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 Az elosztási struktúra típusai

• Közvetlen vagy közvetett elosztás

– Közvetett elosztás esetén:

• Vertikális tagoltság
• Horizontális tagoltság

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 Forrás – célállomás háló
• A forrás–célállomás háló egy adott
elosztási rendszer struktúráját - az
elosztási struktúrában szereplő
raktárszintek és az egyes szinteken lévő
raktárak számát, illetve a közöttük fennálló
ellátási kötelezettséget - mutatja meg.

célállomás háló
Forrás –
TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 A DRP áttekintése
Végső fogyasztói
megrendelések / becslés
Mit igényel a megrendelő?
Mire van szükségünk? Mi van?
Forrás- DRP Készlet
célállomás
háló Mit kell tennünk? (ezek átfutási
ideje)

Rendelés
ellátó
központoktól
TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 A DRP működésének logikája
• Információbázis: • Tevékenységek:
– Konkrét fogyasztói
rendelések, illetve arra
vonatkozó előrejelzések a
disztribúciós struktúra
végső pontjain
– Forrás – célállomás háló
– Meglévő készletek a
disztribúciós struktúra
egyes pontjain
– Átfutási idők az egyes
pontok között
TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
– Minden végtermék esetén
meghatározza a
disztribúciós struktúra
egyes szintjei számára a
disztribúciós igényeket,
végső soron a termelési
vezérprogramot:
• Nettósít
• Időben ütemez
© BCE Logisztika
 Gondolatmenet

• Az értékteremtő folyamatok anyagi

erőforrás-szükségletének tervezése
– Alapvetések
– A kereslet előrejelzése
– A szükséglet származtatása

• Az erőforrástervezési rendszerek
kapcsolata
TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 Az MRP I. és a DRP kapcsolata

célállomás háló
Forrás –
Termelési
vezérprogram

Anyagjegyzék
TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 A tervezési és kivitelezési
folyamatok egymásra épülése
MRP I. DRP

Anyagszükséglet tervezési rendszer Termelési Elosztási

vezér- erőforrásterve-zési Becslés
(a kereslet
program rendszer előrejelzése)

Beszerzések ütemezése, Üzemi szintű termelésütemezés, Vevőkiszolgálási tevé-

beszerzési folyamatok irányítás, a termelésellátás folyamatainak kenységek ütemezése
szervezése szervezése és szervezése

Beszerzési logisztika Termelés és termelési Értékesítési logisztika

vevőkiszolgálási logisztika vevőkiszolgálási vevőkiszolgálási
folyamatának kivitelezése folyamatának kivitelezése folyamatainak
kivitelezése

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 Összefoglalás
• Az értékteremtő folyamat erőforrásigényének
tervezése során kulcskérdések a következők:
– Milyen terméket,
– Abból mennyit,
– Mikor és hol igényel a megrendelő?
• A tervezés kiindulópontja a végső fogyasztó
várható keresletének előrejelzése, melyből
származtatható az értékteremtő folyamatok többi
eleme számára is az erőforrásigények.

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 Termelési folyamatok jellemzői
és fejlesztése
Tevékenységmenedzsment
5. előadás
Készült a Tevékenységmenedzsment c. tankönyv 5. fejezete alapján.
Tankönyvfejezet szerzője: Jenei István

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 A témakör főbb megállapításai
• A termelési, szolgáltatási folyamatok kialakítását hangsúlyosan a
költségek minimalizálásának igénye határozza meg.
• A termelési, szolgáltatási folyamatokhoz kapcsolódó költségek szoros
összefüggést mutatnak a termék, szolgáltatás előállításának
tömegszerűségével.
• A tömegszerűséget a termék, a gyártási, szolgáltatási technológia
jellege és a szükséges szaktudás befolyásolja.
• A gyakorlatban a termék és technológiai jellemzők kölcsönösen
megfeleltethetők egymásnak: sajátos kombinációik biztosítják az
előállítás költségeinek minimalizálását.
• Az üzemberendezés jellege is szorosan összefügg az alkalmazott
technológiával.
• A kivételt jelentő tömeges testreszabást az új, rugalmas technológiák
és menedzsment rendszerek kialakulása tette lehetővé.
• Az ütemezés célja, hogy számos a elvárást kielégítően meghatározza a
feladatok elvégzésének sorrendjét.
TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 Gondolatmenet
1. A termelési folyamatok és a költségek
kapcsolata
2. A folyamatok jellegét meghatározó
tényezők
3. A legjellemzőbb folyamattípusok
4. A legjellemzőbb folyamattípusokhoz
tartozó üzemberendezési megoldások
5. Folyamatok indítása - ütemezés
TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 1. A termelési folyamatok és
a költségek kapcsolata
„A” megoldás
Fix költség Változó költség

-e
ktg
-e

s
ktg $
lje
s
. te lje ltsége
. te k ö
old
s
g o ld
dá s telje
eg

e eg ol
$ Cm
Bm
Am

„B” megoldás

40.000 $
30.000

20.000
„C” megoldás

V1=2.857 V2=6.666 Mennyiség

$

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 2. A folyamatok jellegét
meghatározó tényezők
Termék Technológia

Szaktudás

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 A termék egyedisége -
tömegszerűsége
• Tömegszerű • Egyedi
– Mindennapi fogyasztási – Divatcikkek
cikkek
– Jelentősen eltérő
– Tulajdonságai igények
függetlenek az
– A gyártó jelentős
előállítási helytől,
befolyással bír
standard
– Alacsony kereslet
– Folyamatosan, jelentős
igény merül fel iránta – Értéke a ritkaságban
rejlik
– Szállítható (fizikai
méretek, romlandóság,
stb.)

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 Egyedi és standard termék
• Egyedi termék: sajátos, más termékektől eltérő
tulajdonságokkal bír és csak egyet, vagy
legfeljebb korlátozott darabszámot állítanak elő
belőle. Az egyedi termék egyedi tervek alapján
készül.

• Standard termék: jellemzői alapján nem

különböztethető meg a piacon a versenytársak
hasonló termékeitől, azaz minden gyártó
rutinszerűen és – többnyire, bár nem
törvényszerűen – tömegesen állítja elő.
TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 A termék, mint a (gyártási)
folyamatot befolyásoló tényező
Egyedi termék Standard,
tömegtermék

Mennyiben lehetséges a vevői

igények kielégítésének időbeli
és térbeli összevonása?

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 A termelési technológia
• Termelési technológia alatt a
termékek/szolgáltatások előállítása során
alkalmazott gépek, berendezések,
eljárások összességét értjük.

• Nem azonos a terméktechnológiával!

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 A termelési technológia jellemzése
• Alkalmazott ismeretek, tudományos
eredmények szintje
• Eljárások, berendezések komplexitása
• Szélsőséges körülmények
(hőmérséklet, nedvesség, nyomás,
térbeli korlátok, stb.)
• Különleges követelmények
(pontosság, biztonság, gyorsaság,
stb.)
TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 A szükséges szaktudás
• Függ az alkalmazott technológiától
• Hozzáférhetősége, költségei
• Nagyfokú automatizáció = alacsony
emberi erő szükséglet, bonyolult
karbantartás és javítás
• Magas fokú specializáció =
tudásmegosztás, költségcsökkentés

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 Ford T 1913 Highland Park

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 A technológiai jellemzők hatása
a folyamatokra
Egyszerű technológiák Jelentős, speciális
kombinálása a termék tudástartalom, komplex
létrehozása során eljárás, szélsőséges
körülmények, elvárások
Azonos gépek,
szakemberek egy Jelentős költségek
csoportban (műhely)
Specializáció
Technológia fókusz Termékfókusz
(rugalmas alkalmazkodás) (nagyfokú specializáció)

Gépelvű Termékelvű üzemberendezés

üzemberendezés

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 3. A legjellemzőbb
folyamattípusok
Termékjellemzők
Egyedi v. ke vés, Kis mennyiség Nagy Standard
nagyon so k fajta sok faj ta mennyi ség tömegtermé k
termék több fő termék

Technológiai Projektgyártás:
Technológia jellemzők

fóku sz – hidak
rugalmas Egyedi gyártás:
alkalma zkodá s tartályhajó
Tömeges Soro zatgyártás:
testreszabás: bútor
szá mítógépet a Folyamatrends zer:
Termék netről gépkocsi
fóku sz- Folyamati par:
nagyfokú cukorfino mí tás
speciali zá ció

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 A projektgyártás
A projektgyártás olyan sajátos egyedi
gyártás, ahol a többfunkciós gépeket kell a
helyszínre szállítani a feladatok
elvégzéséhez. A termékek jellemzően
komplexek, előállításuk időigényes.
• A termék speciális jellemzőkkel bír
• Jelentős értékű termék
• Rugalmasan alkalmazható és erősen
specializált gépek, berendezések
TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 Az egyedi gyártás
Az egyedi gyártás egyedi termékeket állít elő
egyedi tervek alapján többfunkciós gépeken. A
gépek elrendezését a gépek funkciója és nem a
termékek áramlási útvonala határozza meg.
• A lehetséges termékváltozatok száma nagy.
• A termékek egységköltsége magas.
• A termék létrehozásában jelentős szerepet
játszik a dolgozók szakmai tudása.
• A gyártási mennyiség növelését külső tényező,
vagy gazdasági megfontolás korlátozza.

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 A sorozatgyártás
A sorozatgyártás a termékekből kisebb-
nagyobb sorozatokat állít elő speciális
gépekkel, sokszor a termék áramlási
útvonalát követő elrendezésben.
• Specializált gépek és munkavégzés.
• Alacsonyabb egységköltség.
• A dolgozókkal szembeni szakmai
elvárások alacsonyabbak.
• A termékválaszték csökken.
TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 A folyamatrendszer
A folyamatrendszer standard termékeket
állít elő tömegesen, erősen specializált
gépekkel. A gépek elrendezése szigorúan
követi a termék előállítási lépéseit, a
gépek között a termék mozgatását
automatikus rendszerek biztosítják.
• Nagy terméksorozatok.
• Alacsony egységköltség.
• Betanított munkaerő.
TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 A folyamatipar
A folyamatipar a folyamat rendszer speciális
esete. Terméke nem diszkrét termék.
Diszkrét termékről beszélünk, ha az egyes
termékegységek jól elkülöníthetők egymástól.
• Magas fokú specializáció, drága berendezések.
• Alacsony értékű termék, nagy mennyiségben.
• A dolgozók feladata a felügyelet és az
üzemképesség fenntartása.

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 Tömeges testreszabás
A tömeges testreszabás nem más, mint az
egyedi gyártás és a tömeggyártás előnyeinek
ötvözése rugalmas technológia, szervezeti és
folyamatmegoldások révén.
• Nagyfokú termékrugalmasság.
• Jelentős specializáció és gyártási volumen.
• Alacsonyabb egységköltség
• Több szintje van

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 4. A legjellemzőbb
üzemberendezési formák
Gépelvű
• Hasonló funkciójú
berendezések egy helyen.
• Szakemberek
szakterületenként
csoportokban.
• A feladatok a megrendelt
terméktől függően változnak
• A feladatok sorrendje
termékről-termékre változhat.
• Cél a megrendelések
elfogadható időben és
költségekkel való teljesítése.
Termékelvű
• Nagy volumen és nagy
sorozatok jellemzőek.
• A gyártóberendezések
specializáltak, elrendezésük a
folyamatlépések logikáját
követi.
• Cél az alacsony ciklusidő és a
magas kihasználtság.

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 5. Folyamatok indítása
• Az üzemszintű irányítás feladata
• Sorozatnagyság megtervezése (ha
szükséges)
• Ütemezés (termelési és logisztikai
folyamatok)

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 Ütemezés I.

• Az ütemezés feladata az elvégzendő

munkák sorrendjének és munkába
vételi időpontjának meghatározása
előre meghatározott célkritériumok
alapján.
• Az ütemezés prioritási szabályok
alapján történik.

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 Az ütemezés lehetséges céljai
• Az átlagos átfutási idő minimalizálása
• A kihasználtság maximalizálása
• A termelésközi készlet minimalizálása
• Az összkészlet minimalizálása
• Késések minimalizálása
– Késések száma
– Átlagos késés

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 Prioritási szabályok
• Érkezési sorrend (FCFS, vagy FIFO)
• Utolsó először (LCFS, vagy LIFO)
• Legrövidebb megmunkálási idő (SOT/SPT) –
legkisebb termelésközi készlet
• Leghosszabb megmunkálási idő (LOT/LPT)
• Legkorábbi határidő (EDD)
• Kritikus hányad (CR)
• Moore algoritmus – késedelmes feladatok
minimalizálása
• Johnson szabály – kétgépes rendszerben

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 Összefoglalás

Tömegszerűség
Egyedi /kis sorozat Nagy sorozat, folyamatrend.
Gépelvű elrendezés Termékelvű elrendezés

Termék
Technológia
Szaktudás

• FIFO – egyszerű, igazságos

• SOT – feladatok számának csökkentése
TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 Rendelésfeldolgozás

Tevékenységmenedzsment
6. előadás
Készült a Tevékenységmenedzsment c. tankönyv 6. fejezete alapján.
Tankönyvfejezet szerzője: Gelei Andrea és Nagy Judit

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 A témakör főbb megállapításai
• A rendelésfeldolgozás folyamata valamennyi logisztikai
alrendszer esetében jelen van, de az értékesítési
logisztikában a leghangsúlyosabb, mert itt a külső
vevővel kell a kapcsolatot menedzselni.
• A vevőkkel való kapcsolattartás céljából a vállalatok
ügyfélszolgálatokat működtetnek, amelyek lehetnek
személyes, telefonos vagy internetes ügyfélszolgálatok.
• A vevői megrendelést követően a teljesítés, az áru és
dokumentumáramlást nagy mértékben segítik
azonosítási és kommunikációs szabványok.

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 Gondolatmenet

• A rendelésfeldolgozás folyamata
• Ügyfélszolgálati típusok és jellemzőik
• Automatikus azonosító rendszerek
– Szabványos áruazonosítás
• Kommunikációs technikák
– EDI
• Értéknövelő hálózatok
• Árukövető és helymeghatározó rendszerek
TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048TÁMOP
4.1.2.A/1-11/1-2011-0048 © BCE Logisztika
 A logisztika vevőkiszolgálási
folyamata

Rendelés- Raktári folyamatok Szállítás Megrendelő

feldolgozás igénye

Készletezés

Rendelés feladása

Információáramlás

Áruáramlás

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 A rendelésfeldolgozás fogalma

A rendelésfeldolgozás
magában foglalja a vevőkiszolgálás azon
tevékenységeit, amelyek a konkrét vevői
igény megjelenését (pl. rendelésfogadás,
feldolgozás), illetve annak tényleges
kivitelezését követően (pl. teljesítés
igazolás kezelése) mennek végbe. (Gelei,
2008)

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 A rendelésfeldolgozás feladatai

• Ügyfélkapcsolatok kezelése
• Vevői rendelés fogadása és
visszaigazolása
• Vevői rendelés rögzítése és továbbítása
• Teljesítésigazolás fogadása és kezelése

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 A vevői megrendelés útja

Vevői Vevő átveszi az

rendelés árut, és Komissiózás,
feladása visszaigazolást kiszállítás,
küld számlázás

Ügyfélkapcs
olat kezelése,
rendelés
fogadása Rendelési
Igen
paraméterek
rögzítése,
Termék továbbítása
Hitelkeret rendelkezésre Van-e
Igen készleten?
ellenőrzése állásának
ellenőrzése
Van-e Nem
Rendelési
hitelkeret?
Utánrendelés, paraméterek
gyártás módosítása
Nem
Rendelés
elutasítása

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 Ügyfélszolgálati típusok és azok
sajátosságai
Személyes
Személyes kontaktus
Megrendelés reklamáció
azonnali lereagálása
Az ügynöki rendszer is ide
tartozik, ami még rugalmasabb
kiszolgálást tesz lehetővé
Nehéz megtalálni az optimális
területi lefedettséget
Magas működési költségek
(100%)
Nyitva tartás a vevői
igényekhez igazítható
TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
Telefonos Internetes
Legelterjedtebb típus Standardizált
problémamegoldás
Magas szintű IT hátteret Másik típus mellett kiegészítő
igényel funkció
Kényelmes, időtakarékos Sokrétű szolgáltatást nagy
ügyfélkörnek értékesítő
vállalatok működtetik
Rugalmas nyitva tartás Legrugalmasabb,
legkényelmesebb
ügyfélkiszolgálás
Alacsonyabb működési Alacsony működési költség
költségek (15%) (8%)
Munkaerő kapacitás Alacsony internet penetráció
nehezen tervezhető miatt nem nyer teret
Monoton munkavégzés Rövidebb az átfutási idő,
pontos, papírmentes
© BCE Logisztika
 Szabványos áruazonosítás
• A GS1 szervezet a vállalati és az egész
ellátási lánc hatékonyságának fejlesztése
érdekében globális szabványok,
technológiák és megoldások mellett
kötelezte el magát. Szabványai:
• GS1 vonalkódok
• EPCglobal Network
• GS1 eCom
• GS1 GDSN
TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 A vevőkiszolgálást támogató
információs technológiák
• A rendelés feldolgozás és az egész
vevőkiszolgálás sikerét befolyásolja az
információ minősége, a támogató IT
infrastruktúra.
• Az értékteremtő folyamatok megvalósításához
hatékony kommunikációra van szükség,
amelynek alapja a pontos és egyértelmű
információ.
• Az automatikus azonosító rendszerek képesek
biztosítani e hatékony információcserét.
TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 Szabványos áru, hely és
szereplő azonosítás 1.
• GS1 Globális Kereskedelmi Áruazonosító
Szám (Global Trade Item Number):
kereskedelmi egységek globális és egyedi
azonosítása
Lehet 8, 12, 13 vagy 14 számjegyű

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 Szabványos áru, hely és
szereplő azonosítás 2.
• GS1 Szállítási Egység Sorszám Kód
(Serial Shipping Container Code):
logisztikai egységek globális és egyedi
azonosítására, nyomonkövetésére szolgál
• GS1 Globális Helyazonosító Szám (Global
Location Number): az ellátási lánc
szereplőinek és helyszíneinek pontos és
egyedi azonosítására szolgál.

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 GS1 vonalkódok
• Vonalkód: meghatározott
információtartalommal bíró kódok grafikus
megjelenítése
Alkalmazása:
• Kiskereskedelmi környezet (POS terminál)
• Általános (raktári) elosztás
• Kiskereskedelmi és elosztási környezet
• Speciális leolvasási környezet (orvosi
eszközök)
TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 EPCglobal Network
• A GS1 azonosító kulcsokat és azonosítási és
informatikai technológiákat használja
• RFID (Radio Frquency Identification)
technológiát használ
• Globális szinten biztosítja áruk és tartózkodási
helyük azonnali és egyértelmű azonosítását
• Biztosítja, hogy az ellátási láncokban szereplő
szervezetek lehető leggyorsabban
reagálhassanak a logisztikai, kereskedelmi
folyamatokban bekövetkező változásokra
TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 Rádiófrekvenciás azonosítás
• Az áruk azonosítása és nyomonkövetése
rádiófrekvenciás adatátvitel segítségével
történik.
• A RFID közvetlen kontaktus nélküli
leolvasást tesz lehetővé
• A rendszerben rádióhullámok segítségével
zajlik kommunikáció a termékre, logisztikai
egységre ragasztott jeladó (RFID-tag) és
az olvasóberendezés között.
TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 GS1eCom és GS1 GDSN
• GS1 eCom: az elektronikus üzleti
kommunikáció és a vállalatok között zajló
gyors és precíz adatforgalom globális
szabványa.

• GS1 GDSN: az üzleti partnerek közötti

adatharmonizáció szabványosított
környezete, hálózata.

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 Kommunikációs technikák
• Elektronikus adatcsere (Electronic Data
Interchange, EDI):üzleti dokumentumok
vállalatok közötti elektronikus,
szabványosított formában zajló cseréje
annak érdekében, hogy elősegítse a nagy
mennyiségű adatcsere hatékony
lebonyolítását.
• Az ENSZ EDI szabványa az EDIFACT
• A GS1 EDI szabványa az EANCOM
TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 Az EDI előnyei

• Csökkenő papírmunka
• Nő a pontosság <>kevesebb manuális feldolgozás
• Nő az adatáramlás sebessége
• Csökken az adatbevitellel, -átvétellel és
kommunikációval kapcsolatos admin munka
• Az admin munka és a problémás esetek
csökkenésével a dolgozóknak több idejük jut tartalmi
feladatok elvégzésére
• Nő az információellátottság
• A növekvő pontosság és rövidülő átfutási idő miatt
gazdaságosabb működés.
TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 Értéknövelő hálózatok
• Value-added networks – harmadik fél által
működtetett hálózatok
• Olyan szolgáltatók, amelyek különböző
kommunikációs szabványokhoz tartozó
tranzakciós üzeneteket és információkat
gyűjtenek ügyfeleiktől, majd azokat a
vállalati igényeknek megfelelő, iparág-
specifikus szabványok szerint továbbítják
a felhasználók felé.
TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 Értéknövelő hálózatok példa

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 Árukövető és helymeghatározó
rendszerek
• GPS – Global Positioning System
• Feladatuk egyes rakományok,
szállítóeszközök valós idejű
helymeghatározása és követése.
Működésének alapkövei:
• Műholdas alrendszer
• Vezérlő és ellenőrző alrendszer
• Felhasználói alrendszer.
TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 Összefoglalás
• A rendelésfeldolgozás minden logisztikai
alrendszeren áthalad.
• A vevőkkel való kapcsolattartás
ügyfélszolgálatokon keresztül működik.
• A vevői megrendelések teljesítését, az áru
és dokumentumáramlást nagy mértékben
segítik az azonosítási és kommunikációs
szabványok.

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 Készletek a folyamatokban

Tevékenységmenedzsment
7. előadás
Készült a Tevékenységmenedzsment c. tankönyv 7. fejezete alapján.
Tankönyvfejezet szerzője: Demeter Krisztina

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 A témakör főbb megállapításai
• Készletek ott keletkeznek, ahol az anyagáramlási folyamat
megszakad.
• A készletgazdálkodás feladata egyensúlyt teremteni a
készletköltségek minimalizálása és a stabil működés biztosítása
között.
• A készletezés fő költségei a rendelési költség, a készlettartási
költség és a hiányköltség.
• A készletezési mechanizmusok a rendelések mennyiségét és
időpontját határozzák meg.
• Az ABC elemzés segítségével a készletekkel differenciált
gazdálkodást lehet megvalósítani.
• A készletgazdálkodás legfontosabb teljesítménymutatói a forgási
sebesség és a forgási napok száma.

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 Gondolatmenet
• A készletek definíciója, fajtái, formái
• A készletezés céljai
• A készletezés költségei
• A készletezési mechanizmusok
• A gazdaságos rendelési mennyiség
• Készletprioritások – ABC elemzés
• A készletezés teljesítménymutatói

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 Készletek

A vállalatnál adott időpontban rendelkezésre

álló anyagi javak, termékek állománya.

MEGTÉRÜLÉS

KÉSZLETEK

STABIL MŰKÖDÉS

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 Készletfajták az értékteremtő
folyamatban

Félkész- Kész-
Anyag Tevékenység/ Tevékenység/
termék termék
működés működés

szakadások az áramlásban

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 A készletek megjelenési formái
Vállalat fajtája Készletpéldák
Hotel Élelmiszerek, italok, WC papír, tisztítószerek
Kórház Kötszerek, eldobható eszközök, vér,
élelmiszerek, gyógyszerek, tisztítószerek

Kiskereskedelmi Értékesítendő termékek, csomagolóanyagok

egység
Logisztikai szolgáltató Tárolt/szállított anyagok, termékek
Autóipari alkatrész Alkatrészek a központi raktárban, alkatrészek a
elosztó helyi elosztó pontokon

TV gyártó Alkatrészek, nyersanyagok, szerelvények, kész

TV-k, tisztítószerek

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 A készlettartás céljai
• felkészülés a jövőbeli tervezett készlet
eseményekre
• tevékenységek eltérő cikluskészlet
üteme - idő
• felhasználási pontok térbeli szállítási készlet
távolsága - tér
• bizonytalanság biztonsági készlet
kiküszöbölése
• váratlan események tartalékalkatrész-készlet
kezelése
• kedvező helyzetek spekulációs készlet
kihasználása
TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 Készletezéssel kapcsolatos
költségek
• Rendelési költség (egy rendelési tételhez kapcsolódó)
– kommunikáció (részletek tisztázása)
– külső/belső rendelésfeladás (telefon, fax, postai feladás, papír)
– átállítás (sorozatonként más szerszám, első termékek)

• Készlettartási költség
– tőkeköltség
– erkölcsi kopás, elhasználódás, lopás
– raktározás, kezelés, nyilvántartás
– biztosítás, őrzés

• Hiányköltség
– pótolható/nem pótolható hiány
– extra költségek
– goodwill és árbevétel vesztés
TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 A készletezés értelmezése
folyamatként
Mennyiség
S
S – maximális készletszint
s – minimális készletszint
qn
t – két beérkezés között eltelt idő d

LT – rendelésteljesítési idő s

qn – beérkezés mennyisége
d – időegységre jutó felhasználás

LT Idő
t

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 A készletezési mechanizmus

A készletezésnek a rendelési mennyiség

és a rendelési időpont kérdésére választ
adó működési módja

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 A készletezés mechanizmusai
MIKOR
Rögzített idő (t) Változó idő (s)

M
E s,Q
Rögzített t,Q
N menyiség statisztikai
(Q) fűrészfog
N rendelési szint
Y
I t,S
T Változó
s,S
periodikus
mennyiség két raktár
(S) felülvizsgálat

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 (t;Q) készletezési mechanizmus
fűrészfog
volumen

Q Q Q Q

t LT
t LT
t LT
idő
TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 (s;Q) készletezési mechanizmus
statisztikai rendelési szint
volumen

Q
Q

s
Q

t1 t2 t3
LT LT LT idő
TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 (t;S) készletezési mechanizmus
periodikus felülvizsgálat
volumen

LT LT LT
S

Q1 Q3

Q2

t t t idő
TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 (s;S) készletezési mechanizmus
két raktár
volumen

Q3
Q1

s
Q2

t1 t2 t3
LT LT LT idő
TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 Gazdaságos rendelési mennyiség
(Economic order quantity, EOQ)
Kereslet (D) = 1000
A terv B terv
Rendelt mennyiség (Q) = 400 Rendelt mennyiség (q) = 100
Átlagos készletszint = 400/2 Átlagos készletszint = 100/2

volumen
400

A terv Q Q Q
100
B terv q q q q q q q q q
t t t t t t t t t idő
T T T
TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 Az EOQ jelölései

• D (demand): időszak (év) kereslete

• Q (quantity): egyszerre rendelt mennyiség
• S (supply, setup): rendelési költség
• i (interest rate): készlettartási ráta
• C (cost): készletezett termék értéke
• TC (total cost): összköltség
• VC (variable cost): változó költség

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 A készletezési költségfüggvény
grafikus ábrázolása
költség
D Q
Összköltség = D⋅C + S ⋅ + i ⋅C⋅
Q 2

Készlettartási = i ⋅ C ⋅ Q
összköltség 2

Rendelési D
=S⋅
összköltség Q

Termékköltség = D ⋅ C

Minimumpont Q
EOQ = Qopt

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 Az EOQ meghatározása

Q D
i ⋅C⋅ = S ⋅
2 Q

2⋅S ⋅D
2 2⋅S ⋅D
Q = →Q=
i ⋅C i ⋅C

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 Az EOQ feltételei
• Rendelésátfutási idő ismert és állandó
• A kereslet ismert és viszonylag állandó
• A készlethiány nem megengedett
• A készletezés költségei ismertek és
állandóak
• A beérkezés egyszeri, időpontja
viszonylag jól előrejelezhető

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 Az ABC elemzés
Éves anyagfelhasználási érték (%)
100%

A
20%
B
40% C
40%

100%

Az anyagfajták számának megoszlása (%)

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 Az ABC csoportokba sorolás
szempontjai

Alap
• Relatív fontosság (felhasznált mennyiség x ár)

Eltérítő tényezők
• Egy esetleges hiány következménye
• Az ellátás bizonytalansága
• Nagy avulási vagy értékcsökkenési kockázat

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 Eltérő gazdálkodási módszerek
az ABC csoportokban

• Rendelés
– előrejelzés időhorizontja
– rendelés gyakorisága

• Ellenőrzés
– nyilvántartás folyamatossága

• Számbevétel
– leltározás gyakorisága

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 ABC csoportok más készletezési
jellemző alapján

• Készletérték
– Készlettartási költség csökkentése
– Raktárhelyek mérete
• Készletek forgási sebessége
– Raktárszervezés

Csoportosítás = figyelem fókuszálása

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 A készletezés teljesítménye

értékesített termékek költsége

Forgási sebesség =
készletállomány

(hányszor fordul meg?)

365 nap
Forgási idő (készletfedezet) = forgási sebesség

(hány napra elég?)

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 Összefoglalás
• A készleteknek jelentős költségvonzata van, ezért
érdemes szintjüket minimalizálni úgy, hogy közben a
működést/vevőkiszolgálást ez ne akadályozza.
• A készletezési mechanizmusok a készletek folyamatos
utántöltését biztosítják.
• Az ABC elemzés segít, hogy a legfontosabb
készletelemekre szenteljük a legnagyobb figyelmet,
ezáltal csökkentve a készletminimalizálásra tett
erőfeszítések mértékét.
• A készletforgási mutatók jól jelzik a készletgazdálkodás
hatékonyságát.

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 Raktározás

Tevékenységmenedzsment
8. előadás
Készült a Tevékenységmenedzsment c. tankönyv 8. fejezete alapján.
Tankönyvfejezet szerzője: Gelei Andrea

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 A témakör főbb megállapításai

• A raktározás a logisztika vevőkiszolgálási

folyamatának központi eleme.
• A raktár számos előnnyel rendelkezik, típusától
függően. A raktár belső folyamatait közvetlenül
befolyásolja az áru jellege és az alkalmazott
tárolási, valamint anyagmozgatási technológiák.
• A raktári folyamat is összetett, melyben
kiemelkedő a komissiózás folyamata.

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 Gondolatmenet
• A raktár fogalma és a raktározás előnyei

• Raktártípusok az áru jellege és az

alkalmazott technológia alapján

• A raktári folyamatok felépítése és

komplexitása

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 A raktár fogalma
• A raktár a vállalati
logisztikai rendszer –
és/vagy az ellátási lánc –
azon része, amely a
termékeket a gyártási,
illetve felhasználási
pontokon és/vagy azok
között tárolja, azokon a
megrendelő igénye
szerint meghatározott
manipulációs
tevékenységeket hajt
végre, illetve azokkal
kapcsolatban
információkat szolgáltat.

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 A raktározás előnyei
• Szolgáltatás-előnyök:

• Időlegesen kihelyezett
készletek tartásával;

• Teljes termékskála
tartásával;

• Piaci jelenlét
biztosításával.

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 A raktározás előnyei
• Szolgáltatás-előnyök: • Költség-előnyök:

• Időlegesen kihelyezett
• Árubontással (break bulk)
készletek tartásával;
működő raktár;

• Teljes termékskála
tartásával;

• Piaci jelenlét
biztosításával.

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 Az árubontó raktár működése

Megrendelő 1

Megrendelő 2

Gyár Raktár

Megrendelő 3

TL L TL
Megrendelő 4

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 A raktározás előnyei
• Szolgáltatás-előnyök: • Költség-előnyök:

• Időlegesen kihelyezett
• Árubontással (break bulk)
készletek tartásával;
működő raktár;
• Konszolidációs pontként
• Teljes termékskála (consolidation point)
tartásával; működő raktár;

• Piaci jelenlét
biztosításával.

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 A konszolidációs pontként
szolgáló raktár

Beszállító A
Megrendelő 1
A-B-C
TL
Beszállító B
Megrendelő 2
Raktár A-B-C
Beszállító C

Megrendelő 3
Beszállító D Gyakran szintén TL A-B

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 A raktározás előnyei
• Szolgáltatás-előnyök: • Költség-előnyök:

• Időlegesen kihelyezett
• Árubontással (break bulk)
készletek tartásával;
működő raktár;
• Konszolidációs pontként
• Teljes termékskála (consolidation point) működő
tartásával; raktár;
• Átrakási pont (cross
• Piaci jelenlét docking);
biztosításával.

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 Az átrakási pont működése

Beszállító A
Megrendelő 1
A-B-C
TL
Beszállító B
Átrakási Megrendelő 2
pont
A-B -C
Beszállító C

Megrendelő 3
TL agy LTL
Beszállító D A-B

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 A raktározás előnyei
• Szolgáltatás-előnyök: • Költség-előnyök:

• Időlegesen kihelyezett
• Árubontással (break bulk)
készletek tartásával;
működő raktár;
• Konszolidációs pontként
• Teljes termékskála (consolidation point) működő
tartásával; raktár;
• Átrakási pont (cross docking);
• Piaci jelenlét • Késleltető raktár
biztosításával. (postponement
warehousing).

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 A késleltetést alkalmazó raktár

Megrendelő 1
Beszállító A A -C

Megrendelő 2
Beszállító B Raktár – Késleltetett tevékenység A-B-C

Beszállító C Megrendelő 3
A-B

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 Gondolatmenet
• A raktár fogalma és a raktározás előnyei

• Raktártípusok az áru jellege és az

alkalmazott technológia alapján

• A raktári folyamatok felépítése és

komplexitása

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 Raktártípusok és az áru jellege

• Ömlesztett áru,

• Darabáru,

• Folyékony és légnemű áru.

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 Darabáru raktározása

• Egyedi darabáru;

• Egységrakományba foglalt darabáru:

– Teljes egységrakományokat kezelő raktárak;

– Komissiózó raktárak.

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 A csomagolás fajtái – logisztikai
egységek
• Fogyasztói
csomagolás;

• Gyűjtőcsomagolás;

• Szállítási
csomagolás.
TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 Darabáru raktárakban alkalmazott
tárolási és anyagmozgatási technológiák
egy sége k
T árolási

Egyedi áru Egységrakományok

ren dszere k
T árolási

Állvány Állványos Állványos

nélküli statikus dinamikus
statikus
A ny agm ozgató
ren dszere k

Kézi, vagy Targoncás Darus Állványki- Egyéb (pl.

kézieszközös szolgáló gépes robotos)

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 Darabáru raktárakban alkalmazott
tárolási és anyagmozgatási
rendszerek
egységek
T árolási

Egyedi áru Egységrakományok

ren dszerek
T árolási

Állvány Állványos Állványos

nélküli statikus dinamikus
statikus
A nyagm ozgató
ren dszerek

Kézi, vagy Targoncás Darus Állványki- Egyéb (pl.

kézieszközös szolgáló gépes robotos)

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 Gondolatmenet
• A raktár fogalma és a raktározás előnyei

• Raktártípusok az áru jellege és az

alkalmazott technológia alapján

• A raktári folyamatok felépítése és

komplexitása

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 A logisztika vevőkiszolgálási
folyamata

Rendelés- Raktári folyamatok Szállítás Megrendelő

feldolgozás igénye

Készletezés

Rendelés feladása

Információáramlás

Áruáramlás

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 A raktározás fő tevékenységei

Rendelésfelvétel
és feldolgozás

Betárolás, MEGRENDELŐ
Áruátvétel Komissiózás Expediálás Szállítás
áttárolás

A raktározási folyamat fő tevékenységei

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 Tevékenységhullámok a raktárban

K o m issió zó (+ u tá ntöltő)
rak tárté r

H á tté rtá ro lá s

E x p ediáló te rü let –
Á ru k iad ó
Á ru á tve vő terüle t

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 A raktári folyamat
komplexitásának fő okai

• Nagy termékszám (készletezési egység,

azaz stock keeping unit, SKU);

• Sok megrendelő,

• Kis mennyiségek gyakori rendelése.

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 Összefoglalás
• A Tevékenységmenedzsment tárgy
központjában a darabáru tárolására alkalmas
ún. komissiózó raktárakkal foglalkozik
elsősorban.
• E raktártípus belső folyamatai igen komplexek
és közvetlenül befolyásolják a teljes logisztikai
vevőkiszolgálási folyamat teljesítményét,
minőségét és költségeit egyaránt.
• Ezért a raktár tárolási, anyagmozgatási és
folyamatszervezési elveinek ismerete a
hatékony menedzsment feltétele.
TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 Szállítás

Tevékenységmenedzsment
9. előadás
Készült a Tevékenységmenedzsment c. tankönyv 9. fejezete alapján.
Tankönyvfejezet szerzője: Nagy Judit

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 A témakör főbb megállapításai
• A szállítási folyamat hatékony kivitelezése jelentős
hatással bír a vállalatok logisztikai költségeire, hiszen a
szállítás annak akár 50 százalékát is kiteheti.
• A szállítási mód megválasztásakor a vállalatok nem kell
az előnyök és hátrányok latolgatása után egy szállítási
módot választaniuk, hanem lehetőségük van
intermodális szállítás igénybevételére is.
• A szállítási szolgáltatás ára, az árképzés menete a
termék tulajdonságain kívül a megrendelő szolgáltatási
igényeitől is függ.

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 Gondolatmenet
• A szállítás folyamata
• Szállítási módok
– Kombinált szállítás
• A szállítás kivitelezője
• A szállítás költsége és ára

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048 © BCE Logisztika
 1. A szállítás folyamata

Igény Szállítmány Berakodás,

Ütemezés
fogadása konszolidációja kiszállítás

Túratervezés

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 A szállítási igény fogadása
A szállítmány konszolidációja
• Már a vevői megrendelés beérkezésekor megkezdődik
várható árumennyiség kiszállításának megtervezése
• A szállítmány konszolidációja azt jelenti, hogy a
méretgazdaságos kiszállítás érdekében egy
szállítójárműre annyi árut vonnak össze, amennyi azt
teljesen – vagy a lehető legjobban – megtölti (teljes
kocsirakomány – truck load, TL).
• Reaktív, vagy statikus szállítmány konszolidáció
• Proaktív, vagy dinamikus szállítmány konszolidáció

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 Túratervezés
• Túratervezéskor olyan kiszállítási útvonalat
készítenek, amely biztosítja, hogy a
szállítóeszközhöz rendelt rakomány eljuttatása
és az általa kiszolgált valamennyi állomás
ellátása minimális szállítási költség mellett
valósul meg.

1. túra

Gyár
Gyár

2. túra

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048 © BCE Logisztika
 Ütemezés
• A szállítójármű rakodása a szállítási
útvonal alatt bejárt megrendelők
sorrendjének megfelelően.
• Szállítási időablak

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 Kiszállítás
• Túratervnek megfelelően összeállított
rakomány
• Az árut kísérő dokumentáció
– Fuvarlevél
– Rakományjegyzék
– TIR Carnet (Nemzetközi közúti fuvarozás,
EU-n kívül)
– Számla

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 INCOTERMS
• Az INCOTERMS paritások a fuvarozási
szerződés (ez gyakran maga a fuvarlevél)
részét képezhetik, és olyan szokványok
(záradékok), amelyek a fuvarozási díj
szolgáltatástartalmát határozzák meg,
különös tekintettel a továbbításra, a
költségek fedezésére és a felek
kockázatviselési kötelezettségeire.
(Halászné, 1998)

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 Az EXW és az FOB szokvány
értelmezése
EXW – Ex Works FOB – Free on Board
A vevő viseli a költséget és a Az eladó költség és
kockázatot, miután az áru kockázatviselése az áru hajóba
elhagyta az eladó rakodásáig terjed
gyárkapuját.

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 Fuvarlevél és rakományjegyzék
• A fuvarlevél a szállítást végző szolgáltató
dokumentuma a szállításért járó díj
elszámolásához.
• A rakományjegyzék a szállított
áruféleségek tételes felsorolását
tartalmazza, megadva a szállított
mennyiséget, több címzett esetén az
egyes címzettekhez hozzárendelve.

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 TIR Carnet
• A TIR Carnet a fuvarozott áru
vámszavatossági okmánya, amelyet a
feladó tölt ki. (Szemben a TIR
igazolvánnyal, amely a járművet kíséri.) A
TIR Carnet egyes lapjai (másolati
példányai) az egyes tranzit országokban
maradnak, igazolva az áru ki- és
belépését.

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 2. A szállítási mód megválasztása

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 Közúti áruszállítás
Előny
- háztól házig szállít
- gyors
- szinte minden árufajta
szállítását lehetővé teszi
a szállítójárművek széles
választéka
- nagyfokú rugalmasság
- árukímélő
- rugalmas áralakítás
TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
Hátrány
- függőség a környezeti
hatásoktól, előre nem
tervezhető eseményektől
- nagyobb fajlagos
energiaigény
- egyszerre nagy
árumennyiség
továbbítására csak
korlátozottan alkalmas
- fokozott balesetveszély
© BCE Logisztika
 Vasúti áruszállítás
Előny
- jól kalkulálható
tarifarendszer
- a vasúti kocsik széles
választéka lehetővé tesz
szinte minden árufajta
szállítását
- külső környezeti hatásoktól
viszonylag független
- környezetkímélő
- kisebb fajlagos
energiaigény
TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
Hátrány
- kis hálózatsűrűség
(közúthoz képest)
- nem lehetséges a háztól
házig szállítás
- hosszú eljuttatási idő
- áru magas igénybevétele
- kevésbé rugalmas
alkalmazkodóképesség
© BCE Logisztika
 Légi áruszállítás
Előny Hátrány
- nagy távolság rövid - csak bizonyos áruk
idő alatt szállítása lehetséges
- kis áru-igénybevétel - pótlólagos szállítást
- megbízható szállítási igényel
idő - magas fuvardíj
- kedvezőtlen környezeti
hatások

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 Vízi áruszállítás
Előny Hátrány
- minden árufajta - hosszú eljuttatási idő
szállítható - pótlólagos szállítást
- alacsony díjszabás igényel
- kikötők számos - a szállítási határidőt az
szolgáltatást időjárás és a kikötők
nyújtanak
zsúfoltsága is
- környezet-kímélő befolyásolja
- magas áru-
igénybevétel
(tengerbiztos
TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
csomagolás) © BCE Logisztika
 Csővezetékes áruszállítás
Előny Hátrány
- nagyfokú - korlátozott a
megbízhatóság szállítható áruk köre
- független a környezeti - kicsi szállítási
hatásoktól sebesség
- alacsony üzemeltetési - hosszú eljuttatási idő
költség - alacsony
- megfelelő üzemeltetés alkalmazkodó-
mellett minimális képesség
környezetterhelés - nagy beruházás igény

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 Intermodális szállítás
• Az intermodális szállítás két vagy több
fuvarozási ág fuvareszközeinek
igénybevételével valósul meg, egy
fuvarozási szerződés keretében. (Halászné,
1998)
– Ro-La (Rollende Landsrtasse)
– Ro-Ro (Roll on – Roll off)
– Konténerforgalom

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 Kombinált szállítási módok
Ro-La

Ro-Ro

Konténer

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 Speciális szállítás…
Ausztrália – Road Train

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 Road train

Hossz: 30-50 méter

Tömeg: 80-120
tonna
TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 3. A szállítás kivitelezője
• A fuvarozó a fuvarozási szerződésben arra
vállalkozik, hogy az árut a meghatározott
feladási helyről a meghatározott rendeltetési
helyre továbbítja, díj ellenében. (Halászné, 1998)
• A szállítmányozó a szállítmányozói szerződés
keretében saját nevében, megbízója számlájára
vállalja, hogy megszervezi a szerződésben
vállalt utasításnak megfelelően az áru
továbbítását, kiválasztja az ahhoz szükséges
vállalkozókat, megköti a szükséges fuvarozási
és egyéb szerződéseket, valamint ellátja az
árutovábbításhoz kapcsolódó egyéb teendőket.
(Halászné, 1998)
TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 4. A szállítási szolgáltatás
költségét befolyásoló tényezők
• Értéksűrűség: az áru egységnyi
tömegére/térfogatára vetített értéke
(Halászné, 1998)
• Térfogat kihasználás
• Árukezelés egyszerűsége vagy
bonyolultsága

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 A szállítási díj meghatározása
• Áruosztályokra vonatkozó díjak
• Kivételes díjak
• Mennyiségi kedvezmények
– Kumulatív
– Nem kumulatív

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 A szállítási szolgáltatás
árképzése
• Költség alapú árképzés
• Zónaárazás
• Bázispontokon alapuló árazás
• FOB – Free on board (INCOTERMS) árazás

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 Összefoglalás
• A szállítási folyamat lépései az igény fogadása, a
szállítmány konszolidálása, a túratervezés, az ütemezés,
a berakodás és a kiszállítás.
• Az INCOTERMS a szolgáltatási tartalom
meghatározására szolgáló szokvány.
• A szállítási mód választásakor azok előnyeit és
hátrányait kell mérlegelni. Ma már lehetőség van a
szállítási módok kombinálására, intermodális szállítás
igénybevételére is.
• A szállítás kivitelezője lehet a fuvarozó és a
szállítmányozó.
• A szállítási szolgáltatás ára, az árképzés menete a
termék tulajdonságain kívül a megrendelő szolgáltatási
igényeitől is függ.
TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 Termelési folyamatok jellemzői
és fejlesztése
Tevékenységmenedzsment
10. előadás
Készült a Tevékenységmenedzsment c. tankönyv 10. fejezete alapján.
Tankönyvfejezet szerzője: Jenei István

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 A témakör főbb megállapításai
• Egy folyamat teljesítőképességét a számára rendelkezésre álló kapacitások
jelentik.
• A kapacitások jellemzően nehezen változtathatók, ezért ismeretük a tervezés
egyik alapkövét jelenti.
• A fix költségek alakulását a kapacitásokról hozott döntések alapvetően
meghatározzák.
• A folyamatrendszerű gyártásban a rendszer kapacitását a szűk
keresztmetszetek korlátozzák.
• Folyamatrendszerben a szükséges és a tényleges kapacitás viszonyát jól
mutatja az ütemidő és a ciklusidő viszonya.
• A folyamategyensúly hatékonysága a kapacitások kihasználtságára utal.
• Műhelyrendszerű gyártásnál a folyamatfejlesztés fókuszában az
anyagmozgatási költségek és a termelési átfutási idő csökkentése áll.
• A gépelvű elrendezés hátrányait részben kiküszöböli a csoporttechnológia
alkalmazása.
• Az átfutási idő csökkentése a vevőkiszolgálás több tényezőjét javítja, így a
gyorsaságot, a rugalmasságot, a megbízhatóságot, sőt akár a
költséghatékonyságot is.
TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 Gondolatmenet
• Kapacitás fogalma és jelentősége
• Folyamatrendszerű gyártás fejlesztése
• Folyamatfejlesztés kiegyensúlyozással
• Folyamatok fejlesztése egyedi gyártásnál
• Az átfutási idő hatása a vevői értékre

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 A kapacitás…
• Egy adott folyamat, vagy szervezet adott
időpontban meglévő maximális
teljesítőképessége.
• Nehezen változtatható.
• A jövő teljesítményét befolyásolja.
• A fix költségeket alapvetően
meghatározza.

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 A kapacitások kapcsolata a
költségek
termelési költségekkel

pl.: anyagköltség, a gyártósoron

dolgozó munkások bérköltsége
változó költség

pl.: gépek, berendezések

fix költség
beruházási értéke (amortizáció)
gyártási volumen

A kapacitás alatt a rendszer teljesítőképességét értjük.

A beépített kapacitás nagy részben felelős a fix
költségekért.
TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 A kapacitás szintjei
• Elméleti maximális kapacitás

• Elérhető maximális kapacitás

• Tényleges kapacitáskihasználás

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 A kapacitás értelmezései
Ugyanazon rendszer teljesítőképessége
többféleképpen értelmezhető:
• Elméleti maximális kapacitás – ideális
körülmények között
• Elérhető maximális kapacitás – valós
körülmények között
• Tényleges kapacitáskihasználás –
(megvalósult) teljesítmény

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 Fejlesztési eszközök

Folyamatok kiegyensúlyozása

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 A legjellemzőbb folyamattípusok
Termékjellemzők
Termékjellemzők
Egyedi v. ke vés,Sok fajta,
Nagyon sok fajta Kis mennyiség Nagy
Kevés fajta, Standard
Standard
(rugalmas alkalmazkodás)

nagy mennyiségek
nagyon so k fajta kis mennyiségek
egyedi termék sok faj ta mennyi ség tömegtermék
tömegtermé k
termék több fő termék
Technológia fókusz
Technológiai jellemzők

Technológiai Projektgyártás:
óku sz – hidak
rugalmas Egyedi gyártás:
alkalma zkodá s tartályhajó
Tömeges Soro zatgyártás:
testreszabás: bútor
(nagyfokú specializáció)

szá mítógépet a Folyamatrends zer:

Termék netről gépkocsi
Termékfókusz

fóku sz- Folyamati par:

nagyfokú cukorfino mí tás
speciali zá ció
TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 Termelési folyamatok
hatékonyságának biztosítása
1. Projekt gyártás Projektmenedzsment

Gépelvű elrendezés:
2. Egyedi gyártás – megfelelő elrendezéssel
(stratégiai döntés – Msc, ÉFM)
– ütemezéssel
3. Sorozatgyártás – csoporttechnológia

4. Folyamatrendszer Termékelvű elrendezés:

– megfelelő elrendezéssel
(stratégiai döntés – Msc, ÉFM)
5. Folyamatipar – folyamatkiegyensúlyozással

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 A folyamatkiegyensúlyozás…
• …jelentősége termékelvű
üzemberendezés esetében nagy,
• …célja a folyamatlépések kapacitásának
(teljesítményének) kiegyensúlyozása,
• … a folyamattervezők, technológiai
mérnökök feladata.

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 Folyamatkiegyensúlyozás a
motorkerékpár-gyártásban

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 A motorkerékpár összeszerelés
műveletei, és időszükségletük
Munka- Művelet leírása Műveleti idő
hely (mp)
1. Motor és váltó beszerelése 175
2. Olajtartály beszerelése 170
3. Lengéscsillapítók és az első villa beszerelése 165
4. Kezelőkarok, műszerek, első lámpák beszerelése 165
5. Sárvédők, ülések és hátsó lámpa beszerelése 175
6. Kerekek, fékek beszerelése 160
7. Üzemanyagtartály beszerelése 170
8. Motorkerékpár feltöltése folyadékokkal, kipufogók 180
felszerelése
9. Levegőszűrők, burkolatok beszerelése, komplettírozás 160

Műveletek összesen 1520

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 Készre festett
vázak A műveletek egymáshoz való
kapcsolata
Motor és váltó

Olajtartály

Lengéscsillapítók és első villa

• A folyamat lépéseinek sorrendje előre
meghatározott és kötött.
Kezelőkarok
• Az egyes folyamatlépések egymástól
függenek.
Sárvédők
• A rendszer kapacitását és a
Kerekek
ciklusidejét* a leglassabb elem
határozza meg.
Üzemanyagtartály

Folyadékok és kipufogók *Ciklusidő alatt két végtermék

elkészülte között eltelt időt értjük.
Levegőszűrők

Tesztekhez

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 A munkahelyek kapacitása
Lehetséges
Kapacitás (db/műszak) maximális
kibocsátás
Munka- Műveleti Kapacitás
hely idő (mp) (db/műszak*) 170
165
1. 175 151
160
2. 170 155 155
150
3. 165 160
145
4. 165 160 140 termék áramlása
135
5. 175 151
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.
6. 160 165
Szűk
7. 170 155 keresztmetszet

8. 180 147
9. 160 165
Egy folyamat szűk keresztmetszete a
*Nettó munkaidő műszakonként: 440 perc leglassabb, legkisebb áteresztő képességű
kapacitás (gép, ember, csoport, stb.).
Meghatározza a rendszer kapacitását és a
ciklusidejét.

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 Az átfutási idő és a
folyamategyensúly hatékonysága
Munka-
Műveleti
Művelet és várakozás a cikluson belül
hely
idő (mp)
200
1. 180
175 160
2. 140
170 120
100
3. 165 80
60
4. 165 40
20
5. 175
0
1 2 3 4 5 6 7 8 9
6. 160 Műveleti idő Várakozás
7. 170
• Az átfutási megmutatja, hogy mennyi idő alatt zajlik
8. 180 le a teljes folyamat.
9. 160 • A folyamategyensúly hatékonysága az elméletileg
Σ 1520 szükséges munkaidő és a ténylegesen felhasznált
munkaidő arányát fejezi ki.
TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 A rendszer jellemző értékei
Művelet és várakozás a cikluson belül
200
Munka- Műveleti Kapacitás 180
hely idő (mp) (db/műszak*) 160
140
1. 175 151 120
100
80
2. 170 155 60
40
20
3. 165 160 0
1 2 3 4 5 6 7 8 9
4. 165 160 Műveleti idő Várakozás

5. 175 151
Rendszerjellemzők
6. 160 165
Ciklusidő (mp.) 180
7. 170 155
Átfutási idő (mp.) 1620
8. 180 147 Kapacitás (db/műszak) 147
9. 160 165 Folyamategyensúly hatékonysága (%) 93,82
Σ 1520 Szűk keresztmetszetek száma (db) 1

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 Folyamatfejlesztés kapacitások
átcsoportosításával
Kapacitás (db/műszak) Átcsoportosított
kapacitás
170
165
160

155
150
145 Lehetséges
maximális
140 kibocsátás
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.
munkahelyek

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 A fejlesztett rendszer jellemző
értékei
Munka- Műveleti Kapacitás
hely idő (mp) (db/műszak*)

1. 175 151
Rendszerjellemzők Eredeti Fejlesztett

2. 170 155 Ciklusidő (mp.) 180 175

3. 165 160 Átfutási idő (mp.) 1620 1575
4. 165 160
Kapacitás (db/műszak) 147 151
5. 175 151
Folyamategyensúly
93,82 96,5
6. 165 160 hatékonysága (%)
7. 170 155 Szűk keresztmetszetek
1 3
8. 175 151
száma (db)

9. 160 165

Σ 1520

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 Folyamatfejlesztés
kiegyensúlyozással
• Egy új folyamatot hozunk létre
• A korábbi folyamatot valamiért meg kell
változtatni
• A rendszer teljesítményével nem vagyunk
elégedettek

• Cél: a vevői igénynek megfelelő ritmusban,

azonos műveleti időkkel való feladatteljesítés.

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 A folyamatkiegyensúlyozás
lépései
1. A vevői igény ritmusának (ütemidő) meghatározása
(munkaidő / vevői igény)
2. A műveletek műveletelemekre való bontása
3. A műveletelemek közötti függőség tisztázása
4. A minimálisan szükséges munkahelyek meghatározása
(Σ műveleti idő / ütemidő)
5. Műveletelemek beosztása munkahelyekre
6. A kialakított rendszer hatékonyságának értékelése
7. 5 és 6 ismétlése az elfogadható eredmény eléréséig.

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 1. A vevői igény ritmusának
(ütemidő) meghatározása
• Cél: a termék (szolgáltatás) olyan
ütemben jöjjön létre, ahogyan azt a vevő
igényli.
• Előnyök:
– specializált folyamatok
– folyamatos működés
– készletek felhalmozódása nélkül
• A rendelkezésre álló idő / vevői igény

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 2. A műveletek műveletelemekre
való bontása
Művelet- Művelet leírása Idő (mp.) Közvetlen megelőző művelet
elem
1 Motor és váltó beszerelése 175 nincs
2 Olajtartály beszerelése 170 Motor és váltó beszerelése
3 Első villa beszerelése 75 nincs
4 Lengéscsillapítók beszerelése 90 nincs
5 Kezelőkarok beszerelése 55 Motor és váltó beszerelése
6 Műszerek beszerelése 70 Motor és váltó beszerelése
7 Lámpák beszerelése 40 Műszerek beszerelése
8 Sárvédők beszerelése 85 Első villa beszerelése
9 Ülések beszerelése 35 Sárvédők beszerelése
10 Hátsó lámpa beszerelése 55 Sárvédők beszerelése
11 Kerekek, fékek beszerelése Motor és váltó beszerelése, első villa beszerelése, lengéscsillapítók
160 beszerelése, kezelőkarok beszerelése
12 Üzemanyagtartály beszerelése 170 Motor és váltó beszerelése
13 Kipufogók felszerelése 80 Kerekek, fékek beszerelése
14 Motorkerékpár folyadékokkal való
feltöltése 100 Olajtartály beszerelése Kerekek, fékek; üzemanyagtartály beszerelése
15 Levegőszűrők, burkolatok felszerelése 95 Motorkerékpár folyadékokkal való feltöltése
16 Komplettírozás Olajtartály, lengéscsillapítók, lámpák, sárvédők, hátsó lámpa
65 beszerelése, kipufogók, levegőszűrők, burkolatok felszerelése

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 3. A műveletelemek közötti
függőség tisztázása
2.

1. 5.

6. 7.
A motorkerékpár
16. összeszerelésének
11.
13.
függőségi hálója
14. 15.
12.

9.
3. 8.

10.

4.

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 5. Műveletelemek beosztása
munkahelyekre
• leghosszabb megmunkálási idő,
• legtöbb követő művelet,
• leghosszabb műveleti idő – követő műveletek
műveleti ideje
• legrövidebb megmunkálási idő, legkevesebb
követő művelet,
• a függőségek figyelembe vételével tetszőleges
sorrendben (a hatékonyság maximalizálása
érdekében).
TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 Folyamatok fejlesztése egyedi és
kis sorozatú gyártásban

Cél: az anyagok, termékek, információk tárolásához,

továbbításához kapcsolódó idő és költségek csökkentése.

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048 http://www.jungleminds.com/our-publications/article/customer-journey-mapping-customer-experience-as-inspiration-for-strategy-and-design/

© BCE Logisztika
Folyamatok fejlesztése egyedi és kis
sorozatú gyártásban:
csoporttechnológia
mindenféle családokba foglalt alkatrészek
alkatrészek beszúrt hornyolt menetelt fúrt mart

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
Gyakran előforduló technológia-kombinációkra
„folyamatelvű” szigetek kialakítása. © BCE Logisztika
 Az átfutási idő hatása a vevői
értékre
• Gyorsaság
• Rugalmasság
• Megbízhatóság
• Költségek

Vevői érték
TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 Összefoglalás
• A kapacitások a folyamatok teljesítőképességét jelentik.
• A folyamatrendszerben és a sorozatgyártásnál eltérő
módon javíthatjuk a kapacitások kihasználtságát.
– Folyamatrendszerben:
• a meglévő kapacitások igazítása a vevői igényhez
• a folyamatban lévő kapacitások kiegyensúlyozása
– Sorozatgyártásnál (gépelvű berendezés) a vevői értéket az
átfutási idő csökkentésével növelhetjük
• Folyamatok közötti állásidők csökkentésével
• Folyamatok közötti anyagmozgatás minimalizálásával
• Ezek egyik eszköze a csoporttechnológia alkalmazása

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 A folyamatos fejlesztés

Tevékenységmenedzsment
11. előadás
Készült a Tevékenységmenedzsment c. tankönyv 11. fejezete alapján.
Tankönyvfejezet szerzője: Demeter Krisztina

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 A témakör főbb megállapításai
• A folyamatos fejlesztés (kaizen) egyszerű statisztikai
eszközökkel, csoportmunkára építve törekedik a
folyamatok állandó fejlesztésére.
• A klasszikus folyamatfejlesztés eszközei: adatgyűjtő lap,
Pareto-diagram, hisztogram, szabályozókártya,
szórásdiagram, ok-okozati elemzés és különböző
vizualitást segítő diagramok.
• Az 5 miért elemzés segít eljutni a probléma gyökeréig.
• Az 5W2H célja a problémák szisztematikus körbejárása
egyszerű kérdések segítségével.
• A PDCA és a DMAIC ciklusok a problémamegoldás
lépéseit írják le.
TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 Gondolatmenet
1. A folyamatos fejlesztés és szintjei
2. A folyamatos fejlesztés eszközei
3. Az 5 miért módszer
4. Az 5W2H módszer
5. Fejlesztési ciklusok

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 Folyamatos fejlesztés (kaizen)

Olyan csoportmunkára épülő, sajátos

eszköztárat használó fejlesztési metódus,
ami több és kisebb fokozatos fejlesztési
lépésre épül.

Cél: folyamat teljesítményének javítása

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 A folyamatos fejlesztés szintjei

1. Ötletelő kaizen: ötletbeadványos rendszer

2. Pont kaizen: egy kiválasztott terület/gyártósor
fejlesztése
3. Rendszer kaizen: egy egész rendszer fejlesztése
(új technológiába, új eszközökbe, új módszerekbe
történő beruházás, a rendszer áttervezése)

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 A folyamatos fejlesztés
klasszikus eszközei

1. adatgyűjtő lap
2. Pareto diagram
3. hisztogram
4. szabályozókártya
5. szórásdiagram
6. ok-okozat elemzés
(7. diagramok)

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 1. Adatgyűjtő lap
A gépelési hibák jellege
Március
Hibák 1 2 3 ÖSSZ.
Középre igazítás ll lll lll 8
Betűhiba llll ll llll llll l llll 23
Ponthiba llll llll llll llll llll llll llll llll 40
Kihagyott bekezdés ll l l 4
Rossz számok lll llll lll 10
Rossz oldalszámok l l ll 4
Táblázatok llll llll llll 13
ÖSSZESEN 34 35 33 102

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 2. Pareto diagram
A problémák 20%-a felelős
a felmerült hibák 80%-áért.

100

50

0
A B C D E F ... Problémák
TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 A Pareto diagram felhasználási
lehetőségei
• Beavatkozás helyének keresése – a hiba gyakoriságának és
költségének egyidejű mérése: nem mindig a leggyakoribb hiba a
legköltségesebb.
• Hibaforrás keresése – egy probléma elemzése különböző
szempontok alapján: ha nincs különbség, csoportosítsuk az
adatokat más szempontból.
• Változtatások hatásának elemzése: csak akkor tudom a
beavatkozás eredményességét mérni, ha ismerem a kiindulási
helyzetet.
• Mögöttes okok keresése – kategóriák bontása: nem a tünetet, az
okot keressük.

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 Pareto diagram készítésének
lépései
• Problémák (kategóriák) kiválasztása
• Összehasonlító mértékegység kiválasztása (pl.
költség, gyakoriság)
• Megfigyelési időszak meghatározása
• Adatgyűjtés kategóriánként
• Kategóriák összevetése, fontosság szerint balról
jobbra oszlopdiagramba helyezése (x tengelyen
a kategóriák rangsorolva, y tengelyen a
mértékegység)

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 3. Hisztogram

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 A hisztogram formái

Kis szóródás Pozitív elhajlás

Nagy szóródás Negatív elhajlás

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 4. Szabályozókártya

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 Kivizsgálásra okot adó
pontsorozatok

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048 Forrás: Slack és társai, 2004

© BCE Logisztika
 5. Szórásdiagram

Y
• x és y kapcsolata nem jelent
ok-okozati viszonyt;
• a kapcsolat nem csak lineáris lehet,
pl. y=ex, y=x2, y2=x;
• léteznek statisztikai tesztek a
korreláció meghatározására.

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 Szórásdiagram minták

Y Y Y Y Y

X X X X X

Pozitív Valószínű Nincs Valószínű Negatív

korreláció pozitív korreláció negatív korreláció
korreláció korreláció

Következtetés: a) ok-okozati kapcsolat meghatározása

b) ha van korreláció, akkor elég az egyik változót
megfigyelni, szabályozni.
TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 6. Ok-okozat diagram

Gép Munkaerő

PROBLÉMA

Anyag Módszer

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 Kérdéslista a lehetséges okok
feltárásához
Munkaerő Gép (létesítmény) Anyag Módszer
- Betartja a - Megfelel a termelési - Van mennyiségi hiba? - Megfelelőek a
szabályokat? igényeknek? - Van osztályozási munkavégzés szabályai?
- Elég hatékonyan - Megfelelő a hiba? - Megemelték a normákat?
dolgozik? folyamatképessége? - Van hiba a - Biztonságos a
- Probléma tudatos? - Megfelelő az olajozása? márkanévben? munkavégzés?
- Felelős? - Megfelelő a - Szennyezett az - Jó terméket biztosít a
Beszámítható? felügyelete? anyag? módszer?
- Megfelelően - Gyakran megáll - Megfelelő a - Hatékony a módszer?
képzett? mechanikai probléma készletszint? - Megfelelő a munkák
- Kellően tapasztalt? miatt? - Van pazarlás az sorrendje?
- Megfelelő - Megfelelő pontossággal anyagban? - Megfelelő az átállítás?
munkához működik? - Megfelelő az - Megfelelő a hőmérséklet
osztottuk be? - Kibocsát gyanús zajt? anyagkezelés? és a páratartalom?
- Törekedik a - Megfelelő az - A félkészterméket - Megfelelő a világítás és a
fejlődésre? elrendezése? nyomon követjük? szellőzés?
- Jó kapcsolatokat - Van elég gép? - Megfelelő az - Megfelelő a kapcsolat a
tart? - Minden jó elrendezés? megelőző és a követő
- Egészséges? munkarendben van? - Megfelelő a minőség- munkafázissal?
szabvány?

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048 Forrás: Imai, 1986

© BCE Logisztika
 Hibaelkerülés Problémamegoldás
5 miért módszerrel

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 5W2H módszer
Típus 5W2H Leírás Felhasználás
Feladat- Mit? Mit kell csinálni? Kiküszöbölhető a
választás (What?) feladat? Szükségtelen
feladatok
Cél- Miért? Miért van szükség a feladatra? Cél kiküszöbölése
választás (Why?) tisztázása
Hol? Hol zajlik a tevékenység? Ott kell
Hely
(Where?) zajlania?
Sorrend vagy
Mikor? Mikor a legjobb elvégezni a feladatot?
Sorrend kombináció
(When?) Pontosan ekkor kell elvégezni?
megváltoztatása
Ki csinálja? Más is meg tudja csinálni?
Emberek Ki (Who?)
Miért ő csinálja?
Hogyan? Hogyan csináljuk? Ez a legjobb módja? Feladat
Módszer
(How?) Van más módszer? egyszerűsítése
Mennyit? Mennyi költséget jelent ez most?
Fejlesztési alternatíva
Költség (How Mekkora lesz a költség a fejlesztés
kiválasztása
much?) után?

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
Forrás:©Robinson 1991
BCE Logisztika
 A fejlesztési ciklusok lépései

PDCA DMAIC

Definiálás
Tervezés Megvalósítás
Nyomon
követés Mérés

Fenntartás Értékelés
Fejlesztés Elemzés

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 A PDCA ciklus és a fejlesztési
technikák együttműködése
Ciklus Lépés
Tervezés Probléma azonosítása
Probléma okainak feltárása
Legfontosabb befolyásoló
tényezők keresése
Javítási lehetőség keresése
Javító intézkedések tervezése
Végrehajtás Javító lépések megtétele
Ellenőrzés Eredmények ellenőrzése,
értékelése
Cselekvés Korrektív intézkedések,
standardizálás
TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
Eszközök
Összevetések standardokkal,
szabályozókártya, Pareto diagram,
hisztogram
Ok-okozat diagram, miért-miért elemzés
Pareto diagram, szórásdiagram
5W2H, brainstorming, ötletpályázat, K+F
Tervezési eszközök
Dolgozói projekt, oktatás, mérnökség,
karbantartás
Pareto diagram, hisztogram,
szabályozókártya
A céltól való eltérés esetén új ciklus,
egyébként standardizálás
© BCE Logisztika
 A fejlesztési lépések egymásra
épülése
P = tervezés Fejlődés
D = végrehajtás
C = ellenőrzés
A = cselekvés

Fejlesztés
A P
C D

Megtartás
Fejlesztés
A P (Standardok
C D felállítása vagy
felülvizsgálata)
Megtartás

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 Összefoglalás
• A folyamatos fejlesztés használata állandó
változást, folyamatos problémamegoldást
jelent.
• A folyamatos fejlesztés eszközei bárhol
használhatóak és könnyen elsajátíthatóak.
• A folyamatos fejlesztés segíti a tudatos,
adatokkal alátámasztott döntéseket.

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 A folyamatelemzés és
fejlesztés statisztikai eszközei
Tevékenységmenedzsment
12. előadás
Készült a Tevékenységmenedzsment c. tankönyv 12. fejezete alapján.
Tankönyvfejezet szerzője: Demeter Krisztina

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 A témakör főbb megállapításai
• A minőség a folyamatok egyik kitüntetett paramétere.
• Minden folyamatnak van természetes ingadozása. A
minőségszabályozás feladata a rendkívüli ingadozások
kiszűrése és orvoslása.
• A termelés során a folyamatingadozást különböző fajta
szabályozókártyákkal mérhetjük.
• A hat szigma a folyamatingadozás csökkentése révén a
folyamatképesség javítását célozza.
• A késztermékek minőségellenőrzése mintavételes
eljárással végezhető.

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 Gondolatmenet
• Minőség és folyamat
• A folyamatminőség biztosítása
• ingadozása
• mérése (szabályozókártyák)
• Szabályozása (folyamatképesség, hat szigma)
• Mintavételezés

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 A minőség és a folyamat
egymásra hatása

Forrás: Kovács, 2001

Belső minőség

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 A statisztikai
folyamatszabályozás alapjai
(statistical process control, SPC)
• A statisztikai folyamatszabályozás a termékek és
szolgáltatások minőségszabályozásával foglalkozik azok
előállítása során.
• A folyamatok lefutása időben változik – a statisztikai
eszközök ezt az ingadozást kívánják figyelembe venni.
• A lényege, hogy a változásokat figyeljük és azok alapján
avatkozunk be a rendszerbe.

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 A folyamatminőség ingadozása

• Általános okok: természetes ingadozás

• Kiváltó okok: valami nem a megszokott
módon működik

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 Az ingadozás általános okai
Azonos termékek sem azonosak, mert:
• Más időben,
• Más gépen,
• Más szerszámmal,
• Más anyagból,
• Más beállítással,
• Más személy által,
• Más környezeti viszonyok között készültek.

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 Az ingadozás kiváltó okai
• Beállítási hiba
• Szerszámtörés
• Jelentős gépkopás
• Nem hozzáértő dolgozó
• Más minőségű alapanyag
• Olajozás, hűtés, stb. elmaradása
• Stb.
Honnan tudjuk, hogy meddig elfogadható
az ingadozás???
TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 A tűréshatárok szerepe
• A legfontosabb jellemzőket mérjük.
• Összevetjük az előre meghatározott
határokkal.
• Ha az adott érték a tűréshatáron belül
marad, a terméket jónak fogadjuk el.
• Ezt nevezzük „jó – nem jó ellenőrzésnek”

Hogyan mérjük az aktuális folyamatállapotot?

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 Szabályozókártya
Felső tűrés-
Mérési értékek
határ (USL)
Felső szabályozási szint (UCL)
tűrésmező

Átlag

Alsó szabályozási szint (LCL)

Alsó tűrés-
határ (LSL) Idő
Szabályozási szint: folyamat konzisztenciája, beavatkozás szintje
Tűréshatár: elvárások

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 A szabályozókártyák néhány
fajtája
Ábra Y-tengelyen mért Megjegyzések
fajtája statisztikai mutató
_ X átlag = adott A leggyakoribb szabályozókártya; megmutatja a
X mérték mintaátlagai folyamat központi tendenciáinak változásait
R (range) = adott Gyakran használják az X átlag ábrával együtt;
mérték kis mintáinak megmutatja, ha az egyenletességet jelentős
R
min. és max. érték- eltérés töri meg
különbségei
P = hibaarány Igen-nem döntés esetén hasznos eszköz; segít
eldönteni, hogy mikor van szükség
P
minőségfejlesztésre; tulajdonság adatokat (jó-nem
jó) használ, nem mértékeket

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 A folyamatátlag (X) és a
folyamatterjedelem (R) változása

Forrás: Slack és társai, 2004

. .
X . . . X .
. .
R . R . . .
TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 X és R ábrák készítésének
lépései
0. A vizsgált változónak kvantitatívnak kell lennie.
1. Alcsoport átlagok (X) és terjedelmek (R) számítása
X = (X1+X2+...+Xn)/n n = minták száma
R = Xmax– Xmin
2. Átlagos terjedelem és folyamatátlag számítása
X = (X1+X2+...+Xk)/k k = alcsoportok száma
R = (R1+R2+...+Rk)/k (20-25 csoport)
3. Szabályozási szintek számítása
UCLX = X + A2R LCLX = X – A2R
UCLR = D4R LCLR = D3R

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 Első- és másodfajú hiba a
folyamatszabályozásban

Hogyan döntsünk a szabályozókártyák alapján?

Az aktuális folyamatállapot

Döntés Szabályozott Szabályozatlan

Folyamatot megállítani Elsőfajú hiba Jó döntés
Folyamatot békén hagyni Jó döntés Másodfajú hiba

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 A tűréshatárok elhelyezkedésének
hatása a jó termékek arányára
4 ppm hibás termék

2700 ppm hibás termék

68,26%

95,45%
99,73%
99,9937%
99,999943%
99,9999996%

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 Folyamatingadozás és hatása a
folyamathibára
(millió lehetőségre vetítve)

Forrás: Slack és társai, 2004

A hat szigma minőségkoncepció célja a folyamatok természetes szórásának

csökkentésével a folyamatképesség javítása addig a szintig, hogy a termék
vagy szolgáltatás tűrésmezeje a folyamat szórásának ± 6-szorosa legyen.
TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 Folyamatképesség
Folyamatképesség: a folyamatszórás elfogadhatóságának mértéke

UTL − LTL
Cp =
6s

Felső UTL − X
egyoldalú Cpu =
index 3s

Alsó X − LTL
egyoldalú Cpl =
index 3s

Cpk = min(Cpu, Cpl)

Forrás: Slack és társai, 2004
TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 A folyamatingadozás és a
folyamatteljesítmény változása

A és B folyamat, B lejjebb csúszik, mennyire lehet észrevenni?

Forrás: Slack és társai, 2004

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 Termékminőség - a mintavétel elve

Forrás: Kovács, 2001

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 Ideális és valós működési
jelleggörbe

A működési jelleggörbe
egy mintavételes tervre,
a hibaarányok változó
szintje mellett mutatja egy
sorozat elfogadásának
valószínűségét.

Forrás: Slack és társai, 2004

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 Működési jelleggörbe kitüntetett
paraméterekkel

Elsőfajú hiba – termelői kockázat

Másodfajú hiba – fogyasztói (n = 250, c = 1)

kockázat

AQL – elfogadható minőségi szint

LTPD – hibatűrési arány

Forrás: Slack és társai, 2004

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 Az elfogadásos mintavételben
rejlő kockázatok

Az aktuális sorozat

Döntés Rendben van Nincs rendben

Sorozat elutasítása Elsőfajú hiba Jó döntés
Sorozat elfogadása Jó döntés Másodfajú hiba

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 Összefoglalás
• A minőség hat a folyamatokra és a
folyamatok hatnak a minőségre.
• A folyamatképesség a folyamatok
mélyebb megismerésével javítható.
• A minőség a folyamatok közben és azok
végeztével is mérhető.
• A minőség folyamatos mérése segít, hogy
időben be lehessen avatkozni a
folyamatba.
TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 TQM és ISO

Tevékenységmenedzsment
13. előadás
Készült a Tevékenységmenedzsment c. tankönyv 13. fejezete alapján.
Tankönyvfejezet szerzője: Demeter Krisztina

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 A témakör főbb megállapításai
• Azt, hogy mi a minőség, a vevő dönti el. A
vállalat feladata ennek megvalósítása.
• A TQM egy teljes, a minőséget középpontba
állító vezetési filozófia, ami a dolgozók
bevonására, az érintettek érdekeinek figyelembe
vételére és folyamatos fejlesztésre törekszik.
• Az ISO-9000 egy nemzetközi minőségirányítási
szabványrendszer, ami a minőséggel
kapcsolatos folyamatok biztosítását célozza.
• A szervezetek rendszeres önértékelése a
minőségbeli fejlődés megbízható alapját jelenti.

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 Gondolatmenet

1. A minőség fogalma és
menedzsmentjének fejlődése
2. TQM
3. ISO 9000
4. Európai Minőségi Díj
5. A TQM és a tevékenységmenedzsment

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 Minőség

„Vevői elvárásoknak való

következetes megfelelés”

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 A minőségmenedzsment
fejlődése

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 TQM definíció
A TQM egy szervezet azon képességeinek
kialakítása és működtetése, amelyek lehetővé
teszik a folyamatosan változó külső és belső
igények kielégítését; vezetési filozófia, amely
összefogja a szervezeti potenciált a folyamatos
fejlesztés irányába; egy minőségkultúra,
amely különböző eszközöket használ e kultúra
kifejlesztésére és folyamatos fejlesztésére.

(Magyar TQM Szövetség, http://www.tqmszovetseg.hu/page.php?6, letöltés: 2008-01-05)

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 A TQM hangsúlyai

1. Vevői igények kielégítése

2. Egész szervezet
3. Mindenki felelőssége
4. Minőségköltségek
5. Elsőre jót
6. Fejlesztés folyamatossága (kaizen, csoportmunka)
7. Támogató rendszerek a minőség fejlesztésére (pl. ISO)

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 1. A vevők megértését szolgáló
eszközök

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 2. Az egész szervezetre kiterjed

• Belső vevő és belső szállító koncepció

• Szolgáltatási szint szerződés (SLA)
– a szolgáltatás formális dimenzióit és a
szervezet két része közötti kapcsolatot
definiálja

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 3. A minőség mindenki
felelőssége
• Minőség a forrásnál
– arra a hatásra utal, amelyet minden
alkalmazott gyakorol a minőségre, és arra az
elgondolásra, hogy mindenki személyes
felelőssége a jó minőség biztosítása.
– ha mindenki leronthatja egy termék
minőségét, akkor mindenki javíthatja is azt.
– Nagyobb hatáskörrel felruházás
(empowerment)
TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 4. Minőségköltségek
A minőség költségei és a minőség javításából származó hasznok

Megelőzési költség
Szabályozási
költségek
Hibafeltárás költsége Minőség
teljes
Belső hiba költsége költsége
Hibaköltségek
Külső hiba költsége

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 Megelőzési költségek
• Minőségtervezés: átfogó terv elkészítésének költsége, konkrét
tervek, minőségi kézikönyvek, eljárások
• Új termék felülvizsgálat: új termék minőségi specifikációinak
áttekintése és elkészítése, új terméktervek értékelése, tesztek és
kísérleti programok előkészítése, beszállítók értékelése, marketing
tanulmányok a fogyasztó minőségi igényeinek meghatározására
• Képzés: képzési programok kifejlesztése és irányítása
• Folyamattervezés: folyamatszabályozási eszközök tervezése és
kidolgozása
• Minőségadatok: adatgyűjtés, adatelemzés, beszámolók
• Fejlesztési projektek: tervezett hibavizsgálatok a krónikus
minőségi problémákra

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 Hibafeltárási költségek
• Bejövő anyagok minőségellenőrzése: bejövő anyagok
minőség meghatározásának költsége (mérőeszközök
beszerzése, laborvizsgálatok költsége)
• Folyamatellenőrzés: mérőeszközök, tesztek,
mintavételi eljárások és ellenőrzések költsége a termék-
előállítás során
• Végtermék ellenőrzés: ellenőrzések és tesztek a
végterméken az üzemben vagy a piacon
• Minőséglaboratóriumok: laboratóriumok működtetési
költsége az anyagok ellenőrzésére a termelés egyes
fázisaiban

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 Belső hiba költségek
• Selejt: a használhatatlan vagy eladhatatlan termékek
munkaerő- és anyagköltsége
• Újramegmunkálás: javítható termékek
újramegmunkálásának költsége
• Leminősítés: minőségi probléma miatt leértékelt
termékek
• Újratesztelés: újramegmunkálás utáni ellenőrzés és
tesztelés költsége
• Állásidő: minőségi hiba miatt álló létesítmények és
emberek

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 Külső hiba költségek
• Garancia: termékár visszatérítés, javítás, termékcsere a garanciális
idő alatt
• Visszaküldött termék: eladóhoz visszajuttatott termék
• Reklamációk: a rossz minőségből fakadó fogyasztói reklamációk
kezelésének költsége
• Engedmények: a gyengébb minőség miatt fogyasztóknak tett
engedmények költsége
• Termékvisszahívás: minőségi hiba miatti visszahívások költsége
• Kártérítés: minőségi hiba miatt bekövetkező káresemény költségei
• Bírság: hatóságok által minőségi problémák miatt kiszabott bírság
költsége
• Elvesztett vásárlók: minőségi probléma miatt elvesztett vásárlók
révén kieső árbevétel
TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 Hagyományos minőségköltség
modell

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 A TQM kritikáját beépítő modell

Hibaköltség = belső és
külső hibák költsége

Minőség nyújtásának költsége =

megelőzési és feltárási költségek

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 Minőségköltségek a TQM
felfogásában

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 5. Elsőre jót!

• Proaktív (megelőző) magatartás

• Elmozdulás az ellenőrzéstől (inspect-in) a
betervezés irányába (design-in)

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 6. A TQM magja:
a csoport alapú fejlesztés

„A minőségi kör 3-12 főből álló kiscsoport, melynek tagjai

hasonló munkát végeznek, és önkéntesen csatlakoznak
a csoporthoz. Hetente rendszeresen egy órát üléseznek
munkaidőben, amikor korábbi képzéseikre építve
feltárják, elemzik és megoldják a munkájukban
jelentkező problémákat, megoldásaikat prezentálják a
vezetőségnek, és ahol lehetséges, ők maguk vezetik be
a változtatásokat.”

Forrás: Hutchins: Quality Circles Handbook

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 7. Támogató rendszerek a minőség
fejlesztésére
ISO 9000

Az ISO 9000 sorozat egy világszintű

szabványcsomag, ami követelményeket
határoz meg a vállalatok minőségügyi
rendszerére.

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 Az új ISO fő jellemzői és
alapelvei
Új jellemzők Alapelvek
• Folyamatos javítás • Vevőorientált
• Ügyfélközpontúság minőségirányítás
• Folyamatorientált • Folyamatok és vevői
szemlélet elégedettség
teljesítménymérése
• Fejlesztés vezéreltség
• Felső vezetés
elkötelezettségének
demonstrálása

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 Az MSZ EN ISO 9001:2009
fejezetei
0. Bevezetés
0.1. Általános rész
0.2. Folyamatszemléletű megközelítés
0.3. Kapcsolat az ISO 9004-gyel
0.4. Összehangoltság más irányítási
rendszerekkel
1. Alkalmazási terület
1.1. Általános rész
1.2. Alkalmazás
2. Rendelkező hivatkozások
3. Szakkifejezések és meghatározásuk
4. Minőségirányítási rendszer
4.1. Általános követelmények
4.2. A dokumentálás követelményei
5. A vezetés felelősségi köre
5.1. A vezetőség elkötelezettsége
5.2. Vevőközpontúság
5.3. Minőségpolitika
5.4. Tervezés
5.5. Felelősségi kör, hatáskör és
kommunikáció
5.6. Vezetőségi átvizsgálás
TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
6. Gazdálkodás az erőforrásokkal
6.1. Gondoskodás az erőforrásokról
6.2. Emberi erőforrások
6.3. Infrastruktúra
6.4. Munkakörnyezet
7. A termék előállítása
7.1. A termék-előállítás megtervezése
7.2. A vevővel kapcsolatos folyamatok
7.3. Tervezés és fejlesztés
7.4. Beszerzés
7.5. A termék előállítása és a szolgáltatás nyújtása
7.6. A megfigyelő- és mérőeszközök kezelése
8. Mérés, elemzés és fejlesztés
8.1. Általános előírások
8.2. Figyelemmel kísérés és mérés
8.3. Figyelemmel kísérés és mérés
8.4. A nem megfelelő termék kezelése
8.5. Az adatok elemzése
8.6. Fejlesztés
© BCE Logisztika
 Miért jó az ISO?

• Nélküle nem lehet beszállítani

• Hasznos fegyelmező eszköz
• Teljesítményt javítja (minőség és költségei)
• Elhagyható eljárások
• Az ismétlődő audit átgondolásra késztet
• Vállalati imázst javítja
• Vevőnek biztosíték

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 Az Európai Minőségi Díj
modell
Emberi erőforrás Alkalmazottak
menedzsment elégedettsége
9% 9%

Vevők
Üzletpolitika és elégedettsége Üzleti
Vezetés stratégia Folyamatok eredmények
10% 14% 20%
8% 15%

Partnerek és Hatás a
erőforrások társadalomra
9% 6%

Feltételek Eredmények

50% 50%

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika
 TQM és tevékenységmenedzsment
(összefoglalás)
• Vevői igények kielégítése – értékteremtő folyamat
szerepe
• Egész szervezet, elsőre jót – mindenki hozzájárul,
folyamat- és minőségközpontú
• Minőségköltségek – gazdaságosság, nemcsak minőség
• Támogató rendszerek a minőség fejlesztésére (pl. ISO)
• Fejlesztés folyamatossága (kaizen)

TÁMOP 4.1.2.A/1-11/1-2011-0048
© BCE Logisztika