WSUF

GAZDASÁGTÖRTÉNET

JEGYZET

Készítette: Hadarics Ágnes --- Molnárné Tarman Renáta

2011-12/1

előadó
Dr. Raffai Ernő
Tartalomjegyzék
1 Tematika.........................................................................................................................................3
2 ANGLIA - A FELGYORSULT TÖRTÉNELEM........................................................................................4
2.1 XI-XVIII. század, a gazdasági felemelkedést megalapozó korszak...........................................4
2.1.1 VII-VIII. század.................................................................................................................4
2.1.2 XI-XII. század...................................................................................................................4
2.1.3 XIII. század......................................................................................................................5
2.1.4 XIV. század......................................................................................................................6
2.1.5 XV-XVII. század................................................................................................................6
2.2 XVIII-XIX. század – az Ipari Forradalom...................................................................................8
2.2.1 Kereskedelem.................................................................................................................8
2.2.2 Mezőgazdaság................................................................................................................9
2.2.3 Vasipar............................................................................................................................9
2.2.4 Közlekedés....................................................................................................................10
2.2.5 Nehézipar.....................................................................................................................11
2.2.6 Angila a világ műhelye..................................................................................................11
3 NÉMET GAZDASÁGTÖRTÉNET......................................................................................................12
3.1 Politikai széttagoltság...........................................................................................................12
3.2 Alapadatok a kapitalista rendszer kialakulásához.................................................................12
3.3 Német fejlődés főbb jellemzői..............................................................................................12
3.4 A német egység létrejötte....................................................................................................13
3.5 A német vasútépítés.............................................................................................................14
3.6 Demográfia...........................................................................................................................14
3.7 Szénipar................................................................................................................................15
3.8 Vasipar..................................................................................................................................15
3.9 Gépipar.................................................................................................................................15
3.10 Vegyipar és elektrotechnika.................................................................................................16
4 MAGYARORSZÁG GAZDASÁGTÖRTÉNETE (a kiegyezéstől az I. világháborúig).............................17
4.1 Intézményrendszer tőkés átalakítása...................................................................................17
4.1.1 Jobbágyfelszabadítás....................................................................................................17
4.1.2 Polgári átalakulás..........................................................................................................17
4.1.3 Közteherviselés, adóreform..........................................................................................17
4.1.4 Vámunió.......................................................................................................................18
4.2 Piacosodás, monetarizáció...................................................................................................18
4.3 Gazdasági szerkezet és növekedés.......................................................................................19
4.3.1 Mezőgazdaság..............................................................................................................19
4.3.2 Ipar...............................................................................................................................19
4.3.3 Bányászat......................................................................................................................20

2
 1 Tematika
A TANTÁRGY ALAPADATAI

Tantárgy megnevezése: Gazdaságtörténet Kódja: GZTR1-007

Szak megnevezése: Kereskedelem és marketing

Képzés formája: levelező

Az oktatás nyelve: magyar

Előtanulmányi feltételek: A tantárgy felvételének nincs előtanulmányi feltétele.

elmélet:
Összes óraszám: Tantárgy jellege: elmélet
gyakorlat: -
A félévzárás módja: kollokvium Kredit-érték: 3
Az európai és amerikai gazdaság történetének, kialakulásának, működésének
A tantárgy célja:
megismertetése.
A legfontosabb alapismeretek, alapfogalmak megismertetése a kapitalizmus kialakulása
Megszerzendő ismeretek, előtti és alatti évszázadokban. A működő kapitalizmus hatásainak megismertetése az emberi
kompetenciák: társadalomra: a gazdaságtörténet és a társadalomtörténet összefüggéseinek bemutatása. A
kapitalizmus eszmetörténeti összefüggéseinek értelmezése.
A TANANYAG ÜTEMEZÉSE (E+GY)
Tananyagrész
A gazdaságtörténet alapfogalmai.
A kapitalizmus kialakulása Európában. Alapfogalmak.
Az angol gazdaság története. 1. rész: A kapitalizmus előfeltételeinek létrejötte.
A modern angol kapitalizmus: alapfogalmak, kialakulása és működése, vezető személyiségek és elméleteik.
A francia gazdaság története. 1. rész A kapitalizmus előfeltételeinek létrejötte.
A modern francia kapitalizmus: alapfogalmak, kialakulása és működése, vezető személyiségek és elméleteik.
Összehasonlító elemzés az angol kapitalizmussal.
A német gazdaság története. 1. rész A kapitalizmus előfeltételeinek létrejötte. A modern német kapitalizmus:
alapfogalmak, kialakulása és működése, vezető személyiségeik és elméleteik.
A modern amerikai kapitalizmus: alapfogalmak, kialakulása és működése, vezető személyiségek és elméleteik.
Az Osztrák-Magyar Monarchia és a Magyar Királyság gazdaságtörténete.

Félévközi követelmények

A tárgy elfogadásának feltételei

Óralátogatás: szemeszterenként az előadásokon 3 alkalommal katalógus van.
Számonkérés formája: év végi (60 perces) vizsgadolgozat, vagy szóbeli vizsga.
Vizsgára bocsátás feltétele: aláírás
A félévzárás módja, a tantárgyi jegy kialakításának szempontjai
1-től 5-ig történő érdemjeggyel való értékelése az ismereteknek.
Kötelező irodalom:Saját jegyzet (CD-n kiadva)
Ajánlott irodalom:Balla Antal: Gazdaságtörténet

3
2 ANGLIA - A FELGYORSULT TÖRTÉNELEM
2.1 XI-XVIII. század, a gazdasági felemelkedést megalapozó korszak
2.1.1 VII-VIII. század
 Kr. után VII-VIII. században zajló dán háborúk után kialakul az Angol Királyság.
 973-ban királlyá koronázzák az első angol királyt, Edgárt
 Hódító Vilmos partraszáll Normann uralkodóház
 Kialakul egy olyan társadalmi, jogi, gazdasági és politikai berendezkedés (függési rendszer),
amely a hűbérurak, vazallusok és szolgák közötti kölcsönös magánjogi kapcsolatok
rendszerére épül, azaz a feudalizmus. Maga a szó a latin feudum (föld) szóból ered.
 1085-86: Domesday Book1 (Ítéletnapi könyv) kétkötetes középkori összeírás az angliai
birtokokról és a lakosságról gazdasági, politikai és termelési következtetéseket lehet
levonni belőle

1. ábra: A DomesdayBook első oldala és egyik laprészlete

2.1.2 XI-XII. század

 Anglia a Francia Királysággal háborúzott (Föld Nélküli János, Oroszlánszívű Richárd)
 Ekkor zajlottak a keresztes háborúk is, melynek fő célja a Szentföld megszerzése volt a muszlim
araboktól, bár némely hadjárat más afrikai és európai területek ellen irányult, például a negyedik,
Konstantinápoly elleni keresztes háború.

1
Hódító Vilmos 1085 karácsonyán rendelte el az országos összeírást, amelyet a kiváltságait féltő nemesség
nevezett el Ítéletnapi könyvnek. A név eredetileg arra utalt, hogy a benne szereplő személyek az Ítélet napjára
esküdtek meg a szolgáltatott adatok valódiságát illetően. Ez volt Európa első ilyen jellegű, szinte statisztikai
igényű felmérése. A könyv 1086 augusztusában készült el és 13 418 település adatait tartalmazza. Jelenleg
Londonban őrzik.

4
2.1.3 XIII. század
 Alkotmányos feudalizmus
 1215 Magna Charta Libertatum ("Nagy Szabadságlevél") Földnélküli János angol király által aláírt, a
rendi jogokat biztosító szabadságlevél, az angol alkotmányfejlődés egyik legfontosabb állomása, a
világ első alkotmánya
o Ellenőrizhető lett a király
o Leállítja az önkényes pénzköveteléseket a városi polgárság részéről (városiasodás,
polgárság, pénzgazdálkodás)  eljutottak gazdasági értelemben egy olyan mennyiségi és
minőségi szintre, hogy szükség volt a szabályozásra
 Megindul a gyapjúkereskedelem, ezzel a földkisajátítások (erdőirtások, községi földek is) legeltetési
célokból a földekről elűzött parasztok növelik a munkaerőt
 1285 Mertoni Statutum, törvény a bekerítésekről2
 Az árukereskedelemi forgalom behálózza Angliát, megindul a tőkésedés
 A parasztok a robotot pénzzel váltják ki
 Kialakul a hűbéri rendszer, a király rangokat, címeket ad

Angol király = hűbérúr

Királytól kapott címekkel, rangokkal rendelkező földesurak

= hűbéresek

A földet a jobbágyok művelik adókötelezttség mellett

Királyi adók Földesúri adók

Egyházi adók
központi adók (pl. tized, robot (80
tized, robot
hadiadó) mn/év)

2. ábra: Feudális hierachia

2.1.4 XIV. század

 1337-1453: Százéves háború, Anglia és Franciaország közt dúló, 116 évig tartó háború. A
háború kirobbanásában a trónviszály mellett a textilipara révén gazdag Flandria feletti uralom
kérdése is szerepet játszott.
2
Bekerítés: [angolul enclosure] Az eredeti tőkefelhalmozás egyik eszköze. A parasztság közös földtulajdonának
a földbirtokosok általi erőszakos kisajátítása a 16-18. sz.-i Angliában (közösen használt legelők kisajátítása,
pusztán hagyott területek elvétele, telekcsonkítás.). Minderre a 13. sz.-i angol törvények adtak lehetőséget.
1236-tól a földesúr a közösségi földek nagyobbik részét kisajátította, ha a parasztok számára (fejenként)
elegendő maradt. (Mertonistatutum). Később (a II. westminsteri statutumban), 1285-ben kimondták, hogy a
kötelezettségeit nem teljesítő paraszt földjét a paraszt visszaveheti. A földeket árokkal, élő sövényekkel vették
körül (innen származik az elnevezés). A nincstelenné vált parasztok a városokba özönlöttek, s olcsó
munkaerőt biztosítottak a rohamos fejlődésnek indult iparnak.

5
  1381-ben a parasztfelkelések (Vad Tyler, John Bull) következtében enyhítik a paraszti robotot,
1450-re a robot meg is szűnik, ezt pénzjáradék váltja fel.
 Kialakulnak a dzsentrik3, azaz a saját birtokain árutermelést folytató nemesség (a robotot
pénzben kapják meg).
 Anglia megalapozza +/- politikai kapcsolatait a kereskedelmi kapcsolatai alapján

2.1.5 XV-XVII. század

 A bekerítések nőnek  a gyapjútermelés növekszik
 Nő a munkanélküliség
 Bérleti rendszer terjed a mezőgazdaságban (pénzzel rendelkező nemesek, polgárok)
 Nő a tőkefelhalmozás (kereskedelmi tőke)
 Angol reformáció (3-as jelentőségű: gazdasági, politikai és lelki jelentőségű)

Anglikán Egyház:

A római katolikus egyház válságba kerül, mert a papság elzüllött  protestáns jegyeket visznek a
római katolikus vallásba létrejön az anglikán egyház (1550 körül)

o szekularizáció (elveszik a római katolikus egyház földjeit)

o a polgárság kapja ezeket a földeket magántulajdonba vagy bérbe  új nemességet
teremt a király
o ezekről a földekről elűzik a parasztokat  újabb munkanélküliek

Tudor ház 1558-1603

 Fokozódik a tőkésedés
 Az uralkodóház és a polgárság szövetséget köt
 Egyre jelentősebbé válik a tengeri kereskedelem (kereskedelmi flotta jön létre)  a
kereskedelmi hajók védelmére védelmi flotta alakul  a flotta tisztikara és a polgárok közt
érdekszövetségek alakulnak ki, megalakulnak a kereskedelmi társaságok
o 1553 Moszkvai Társaság (angol-orosz kereskedelem)
o 1581 Levantei4 Társaság (közel-keleti kereskedelme)
o 1600 Kelet-Indiai Társaság5 (távolkeleti kereskedelem)
 A Távol-keletet is elérő kereskedelem fejlett flottát feltételez
 Kialakul a VILÁGKERESKEDELEM
 1556-1575 között alakul meg az angol bankrendszer és tőzsde (először a világon)
 Megkezdődik a GYARMATOSÍTÁS

3
A gentryk olyan földbirtokosok, a bekerítésekből ők profitáltak a legtöbbet, birtokaikat megduplázták. A
bekerítések által megindult a tőkefelhalmozás, és ez a tőke ezen új vállalkozói réteg kezében összpontosult. Ők
rendelkeztek termelési eszközökkel, és a tönkrement parasztok, kézművesek (mint szabad bérmunkások)
végezték a termelést számukra.
4
Levante egy történeti földrajzi régió, mely a Közel-Keleten terül el.
5
A korai években az egyes utazásokra (SeparateVoyages) külön gyűjtötték a befektetéseket. I. Erzsébet
kereskedelmi monopóliumot biztosított számukra. Ez a társaság volt az első mai értelemben vett
részvénytársaság.

6
 Kereskedele Politikai Katonai
m befolyás beavatkozás

3. ábra: Gyarmatosítási „stratégia”

o 1583 az első angol telep Észak-Amerikában (kereskedők)

 A konkurencia leverésével Anglia TENGERI, KATONAI, KERESKEDELMI, GYARMATTARTÓ
NAGYHATALOMMÁ válik
o 1588 spanyol armada veresége
o 15986 hanzaváros-szerkezet megtörése

STUART korszak

 Angol polgári forradalom Cromwell vezetésével

o Szakaszai:
 1. parlamenti szakasz 1640–42
 2. polgárháborús szakasz 1642–49
 3. köztársaság szakasz 1649–60
 4. restauráció időszaka 1660–88
 5. dicsőséges forradalom időszaka 1688–89
o 1649-ben kivégzik I. Károly királyt (ezzel felborítva a feudalizmus egyik legfontosabb
jogelvét: „a király érinthetetlen”)
o 1651 Navigation Act (hajózási törvény): Angliába árut csak az angol vagy az árut
előállító ország hajói szállíthatnak, ezzel kirekesztette Hollandiát a közvetítő
kereskedelemből, ha az angol területekre irányult. A törvény következtében háború
robbant ki, mely 1654-ben Hollandia vereségével végződött, így Anglia lett a vezető
ország a közvetítő kereskedelemben.
o 1660-ban, Cromwell halála után, a Stuart király visszaül a trónra
o Tőkebeáramlás következtében átalakul a társadalom, 2 rend alakul ki
 TORY (vidéki nemesség, konzervatívak, királyságpártiak)
 WHIG (kapitalizálódó nemesség, liberálisak, pénzzel gazdálkodók,
nagypolgárok)
o A dicsőséges forradalom (whig államcsíny) után a nagypolgárság hatalomra kerül
 Jogok Nyilatkozata (Declaration of Rights): 1689. február 12-én az alsóház bocsátotta ki a
nyilatkozatot II. Jakab trónfosztásáról. Magában foglalja a jogokra vonatkozó követelést, az
1628. évi Petition of Rights-ot (Jogok Kérvénye) és átdolgozott formájában II. Mária és III.
Vilmos szentesítése után (1689) Bill of Rights (Jogok törvénye) néven az alkotmányos
monarchia államtörvénye lett.

6
Hanza-városok a mai Németország, Lengyelország, Hollandia, Oroszország, Belgium, Svédország, Norvégia,
Lettország és Észtország területén voltak. Központi városa Lübeck, ahol a kelet-nyugati kereskedelmi útjaikon
minden hajó kikötött. A Hanza-városok képesek voltak gazdasági nyomást gyakorolni más városokra: az
embargótól kezdve a közvetlen háborúig terjedt az eszköztáruk. A 14. század második felére a Hanza-szövetség
korlátlan gazdasági hatalommá vált Észak-Európában.

7
  Jogok Törvénye (Bill of Rights): Az 1689-ben kiadott törvény kimondja hogy a király nem
függesztheti fel a törvényeket, illetve végrehajtásukat, nem szedhet adót, békeidőben nem
tarthat állandó hadsereget a parlament hozzájárulása nélkül. Megalapozza a parlament
főhatalmát.
o angolok 2%-a választójogot kap
o a kormány a parlamentnek felel
o a polgári élet az alsóházban zajlik (törvényhozás)
o a legnagyobb párt első embere a miniszterelnök
o királynak vétójoga van (ezt a történelem során a királyok nem használták ki)
A polgári demokrácia alapja (jogállamiság)
 1694 Bank of England

2.2 XVIII-XIX. század – az Ipari Forradalom

 Első évtizedeiben kialakul a jogilag körülhatárolt alkotmányos intézményrendszer
 Új külpolitikai rendszer (Balance of Power)
o Anglia támogatja Franciaország potenciális ellenségeit
o Anglia terjeszkedése világméretűvé vált (Gibraltár, Kanada)
 1703 a gyarmatbirodalom csúcsa
Methuen szerződés: Anglia és Portugália a Franciaország elleni szövetséget előkészítő
tárgyalások során megköti a Methuen-szerződést, mely mindkét kereskedelmi partner
számára gazdasági monopóliumot biztosít. A szerződés - 1842-ig volt érvényben - a
következő megállapodást rögzíti: - Portugália vámmentesen hozhat be angol gyapjút; -
Anglia kedvező áron nagy mennyiségű portugál bort vásárolhat. A Methuenaszientó-
szerződésből Anglia húzza a nagyobb hasznot, mivel az megnyitja előtte Portugália
gyarmatbirodalmának legnagyobb piacát, a brazíliai piacot. A kereskedelmi egyezmény az
angol gazdaság termelékenysége miatt hosszú távon romba dönti a portugál pamutipart.

2.2.1 Kereskedelem
Miért éppen Anglia?
 előbb halmozódott fel a tőke
 angol mezőgazdaság a világ legjobbja a XIX. századig (előfeltételei itt jöttek létre először)
 angol külkereskedelem a legjobb minőségű és mennyiségű
 angol pénzügyi rendszer a legfejlettebb
 angol hajózás (partmenti, folyami és tengeri) a legkiemelkedőbb
 óriási nyersanyag gazdagság (fa is)
 puritán gazdaságpolitika  felhalmozó szemlélet
 1750 előtt nagyon komoly vállalkozói réteg alakult ki (főleg kereskedők)
 angol mentalitásra jellemző az ipari tevékenység iránti fokozott érdeklődés

Kialakulnak a világ legnagyobb kereskedelmi városai: London, Glasgow, Bristol, LiverpoolAnglia a

világ műhelye lesz.

 Anglia külkereskedelmi 100 év alatt a XIX. század elejére a hatszorosára nő. A világ
legnagyobb kereskedelmi flottája, majd a hadi flottája jön létre.

8
  1700-1750: Angliában az export iparágak növekednek exportra termeltek olyasmiket amit
valahol el lehet adni. Az export iparágak 76%-ot növekedést érnek el a kereskedelemmel
összefüggésben.
 Népesség és demográfia: az ipari forradalom munkaerő szükséglete 1750-re megteremtődik.

2.2.2 Mezőgazdaság
 Mezőgazdasági terménytöbblet 20-25% volt, ez a XVIII. század elejére 40-50%-ra növekszik
mezőgazdaság termelékenységéből adódik, okai:
o több technológiai újítás
o három nyomásos gazdálkodás helyett vetésforgó
o új növénykultúrák elterjedése (takarmánynövények)
o új munkaeszközök alkalmazása (pl. kaszálógép)
o jobb vetőmag-előkészítés
o istállózó állattenyésztés (kevesebb állat pusztult el)

 A XVIII. század közepére az ipari forradalom előfeltételei kialakulnak.

1800 körül Angliában a hagyományos parasztság már nem létezik (1796: 20% free holder, 80% tőkés)
 társadalmi átalakulás alapja lesz.

Anglia megteremtette a kapitalista átalakulás előfeltételeit melyek:

1. gazdasági előfeltétel, agrárszerkezet

2. jogi és politikai feltételek
3. technikai feltételek
4. társadalmi feltételek
5. demográfiai feltételek
6. piaci feltételek

Angol találmányok:
Könnyűiparban  textilipar (és a vasipar is kapcsolt iparágakban)
1733: John KAY – szövőgép. A termelékenység 30%-kal nő, szövés előrehalad, fonás megmarad.
1760: Society of Arts pályázatot ír ki egy új fonógép feltalálásra, hogy a szövés és fonás között megszűnjön a
termelési különbség.
1764: James HARGREAVES – nyolc orsós fonógép, a „SpinnigJenny”
1769: Richard ALKWRIGHT – 100 orsós mechanikai fonógép, a „WaterFrame”
1779: Samuel CROMPTON – vízmeghajtású fonógép, a „MuleJenny”
1785: Edmund CALTRIGHT tökéletesíti a szövést
1790-es évek: megszűnik a szövés és a fonás közötti szűk keresztmetszet, a textilipar gépesítése megtörtént, így
az angol textilipar vezető lesz a világon.(eközben Mo-on: II. József a király, gépek száma: 0)
Pamutszövet mennyisége: 1785-ben 1 millió yard (1 yard=0,92 m)
1850-ben 450 millió yard (a mennyiség mellett a minőség is kiemelkedő)

2.2.3 Vasipar
 Szennyezett vasérc miatt a fa helyett új tüzelőanyagra volt szükség
 Találmányok:
o Henry CORD: nyers vasércből oxidációval eltávolítja a szennyeződést
o John WILKINSON: vasmegmunkálás gőzkalapáccsal

9
 o Henry MANDSLAY: vasból készített esztergapadot a finomabb megmunkálásért
 Vastermelés a középkori Angliában nem is volt, importálni kellett Oroszországból és
Svédországból, de 1740-ben már 25 ezer tonna és 1850-ben 2.250 ezer tonna volt a termelés,
melyből 30%-ot exportáltak!!!
 Gőzgépek fejlődése
o 1600-as évek: sikertelen kísérletek
o Newcomen feltalálja a gőzszivattyút, de ez csak egyirányú mozgást végzett
o 1763. James WATT: az első gőzgép, amely gépet képes hajtani
o 1769. James WATT: kétszeres expanziós gőzgép (termelékenyebb hajtás)
o 1800. 496 üzemben gőzgéppel dolgoztak (textilipar, vasipar, malmok)

4. ábra: Watt kétszeres expanziós gőzgépe

2.2.4 Közlekedés
 A megtermelt árukat a kikötőkig el kell juttatni.
 Találmányok:
o 1804. Gőzmozdony (7 km/h sebességre volt képes)
o 1808. Gőzmozdony körpályán 21 km/h sebességet ért el
o 1825. George STEVENSON gőzmozdonya egyenes pályán 25 km/h sebességet ért el
o Robert FULTON gőzhajója
 A vasút szerepe:
o összekötötte a helyi ipari körzeteket
o csökkentette a szállítási költségeket

10
 o vasútépítés keresletet teremtett (a tőke, a munkaerő és egyek iparágak számára)
o tőkepiac új formája: részvénytársaság – részvények kibocsátása
o urbanizáció – városiasodás  közlekedési gócpontok a munkásnegyedekben
o a vasút országon belüli migrációt okozott
o új területeket kapcsolt be a gazdaságba (kisvárosok – migráció)
o munkaerő keresletet teremtett (1840: 100 ezer, 1847: 300 ezer munkás!)
o kereslet más iparra: szén- és vastermelés
o kereslet a gépgyártásban
 1830-50 között 10.000 km vasút épült Angliában, míg Franciaországban 1847-ben csak 1511
km vasútvonal volt
 a vasútépítés a világtörténelem legnagyobb korrupcióját idézte elő
 1900-1910 között az ötödére csökkentek szállítási költségek

2.2.5 Nehézipar
 Új fogalom a korszakban
 Acélipar  a vas gyenge minősége miatt új technológiára volt szükség 
o 1856. Henry BESSEMER – féle acélgyártás (a töredékére rövidítette a vasércből a
szennyezőanyag eltávolítását)
o 1864. SIEMENS-MARTIN – féle acélgyártás (acélfinomítási eljárás)
 Gőz- és elektronikai ipar
o 1884. PARSONS gőzturbina (100 ezer lóerős)
o hidraulikus turbina  villamos áram bevezetés (a század végére közvilágítás)

2.2.6 Anglia a világ műhelye

 Anglia a XIX. század végéig a legnagyobb fejlődést teszi.
 1873-ig a világ műhelye:
o a szén világtermelésének 2/3-át,
o a vas világtermelés 80%-át,
o a pamut világtermelés 50%-át adta.
 mindez az 1873-ban kezdődő Nagy Európai Válságig tart, ahonnan Németország emelkedik
majd fel.

11
3 NÉMET GAZDASÁGTÖRTÉNET
1806-ig 300-350 különböző város és városállam létezett  nem volt egységes. (Lejtőelmélet: minél
keletebbre tartunk Európában, gazdaságilag annál fejletlenebbek az államok - köztük a német
területek is.)A napóleoni háborúk hatása  szabadságeszmék elterjedése (jobbágyfelszabadítás)

1815.:
 A „bitorlót” a Szent Szövetség (Anglia, Poroszország, Oroszország, Habsburg-birodalom
alkotta politikai-katonai szervezet) tagjai letaszítják a trónról  liberális szabadságjogokat
korlátozzák.
 Létrejön a Német Szövetség, 39 német állam szövetségével (két fő területe: Poroszország,
Ausztria)

3.1 Politikai széttagoltság

 gazdasági fejlettségi különbségek:
o Nyugaton: francia forradalom végi állapot, jobbágyfelszabadítások
o Keleten: feudális társadalom, jobbágyság
 munkaerő-vándorlás megakadályozása
 kereskedelem akadályozása
 piacok nem az ipari centrumokban, hanem a közigazgatási székhelyeken vannak
 A fejlődéshez szükséges munkaerő még mindig jobbágyság (röghöz kötöttség) van. A
jobbágyok felszabadítására
o A nyugati államokban 1790-1800 között,
o míg a keleti államokban 1800-1830 között kerül sor.

A német területek legfontosabb állama: Poroszország.

 Herr Stein 1807-ben meghozza az emancipációs törvényt: Poroszország területén

megszünteti a jobbágyok röghöz kötöttségét, azaz szabad paraszt lesz. Azonban a föld
megosztását nem szabta meg a földesúr és a parasztok között (a parasztok a föld 30-50%-át
visszaadták a földesúr magántulajdonába)
 1811 Hardenberg dekrétum (rendelet) kimondta, hogy a paraszt magántulajdonába csak
akkor kerül a föld, ha jogász előtt mindenben megegyezett a földesúrral  a poroszországi
parasztság földjei 50%-át elveszítette
 1820. körül a poroszországi parasztok 30-40%-a föld nélkülivé vált  munkaerő keletkezett
 Junkerföldesúri nagybirtokrendszer alakult ki (emellett még 2 ilyen van: magyar és orosz)

3.2 Alapadatok a kapitalista rendszer kialakulásához

 1800-1840 között a mezőgazdaság 135%-kal emelkedett terménytöbblet
 a lakosság száma 59%-kal nőtt demográfiai alapfeltétel

3.3 Német fejlődés főbb jellemzői

 19. század első felében a jobbágyfelszabadítással párhuzamosan a 3 nyomásos
gazdálkodásról áttértek a 6-9-12 nyomásos gazdálkodásra  termelésnövekedés

12
  új növénykultúrák megjelenése (fehérjetartalmú takarmánynövények, cukorrépa  1801:
első répacukorgyár  1830-ig a cukorgyártás 30xára emelkedett (nagybirtokokon)
 állattenyésztés fejlődése: állatállomány növekedése (fehérjetartalmú élelmek)

3.4 A német egység létrejötte

Kétfajta német egység  POLTIKAI és GAZDASÁGI egység

 Először a politikai egység jött létre:

o „Alulról jövő”egységesítési törekvés= forradalmak nem sikeres
1848 fontos német államokban kitört a forradalom  a Szent Szövetség leverte a
forradalmakat
o „Felülről jövő”egységesítési törekvés= háborúk sikeres
 1866: a dán háború (németek nyernek)
 1866: porosz-osztrák háború (modern fegyverekkel a poroszok nyernek)
 1870-71: francia-porosz háború (porosz csapatok bevonulnak Párizsba,
kötelezik Franciaországot a Hohenzollern-Sigmaringen dinasztia
elfogadására, 5 milliárd aranyfrank hadisarc megfizetésére, Elzász és
Lotaringia Németországhoz csatolására.
o 1871. január 18.: Párizs mellett Versaille-ban létrejön az egységes Német
Császársága német-francia kapcsolatok összeomlanak

5. ábra: A Német Birodalom 1871–1918 között

13
  Másodszor a gazdasági egység
o 1816: Poroszország megszünteti a belső vámokat.
o 1834: Friedrich List megalapozta a német gazdasági egység elméletével Zollverein
= vámszövetség, vámunió
 Vámunió: belső vámok eltörlése  a kereskedelem beindítására
 Ipari védővámok (pl. 1840. vasáruk, textiláruk vámját megemelik)
o 1836-61: német államok között egységesítik a kereskedelmi jogot

3.5 A német vasútépítés

 A katonai erők egyesítéséhez, a politikai és gazdasági egység kialakításához szükséges a vasúti
közlekedés
 1833: Friedrich List kidolgozza a német vasútvonal-hálózatotNürnberg-Fürth: az első
vasútvonal
 1842: sajátos vasútfejlesztés  porosz állami kamatgarancia-rendszer (tőketeremtés
részvénykibocsátással, állami kamatgaranciával)
 A vasútépítés sajátosságai
o nagyarányú állami szerepvállalás
o porosz állam építi a legtöbb vasutat a császárságban
o a befektetett állami tőke aránya 50%
o új ipari körzeteket alakulnak ki (berlini, Ruhr-vidéki)
o csökkenti a regionális árkülönbségeket
o előrehaladt az egységes belső piac kialakítása
o állami, stratégiai szempont (a politikai egységet segíti elő)
 1879-1890: az állam felvásárolja a stratégiai vasútvonalakat
 1890: Birodalmi Vasúti Hivatal  43.000 km vasútvonalból 38.000 km a BVH
tulajdonában van
 Az áruszállítás költségei 80%-kal, a személyszállítás költségei 70%-kal csökkentek
 A gazdaság legnagyobb húzóágazata a vasútépítés lett (vasipar, szénbányászat, …)

3.6 Demográfia
 Lakosság számának alakulása (1816: 23; 1870: 41; 1913: 65 millió fő )

Lakosság száma (millió fő)

80
60
40
20
0
1816. 1870. 1913.
 Magas a kivándorlás mértéke (a XIX. században 100 év alatt kb. 5 millió német vándorolt az
Egyesült Államokba)
 1910-ben a németek 48%-a nem ott élt, ahol született  a vasútépítés belső népmozgást
okozott
 1840 után átalakul a népesség szerkezete
o paraszti,
o polgári,

14
 o nagybirtokos,
o nagyipari területek
 Urbanizáció  XIX. századra 2 egymillió feletti város alakul ki Berlin (2 millió) Hamburg (1
millió, és 5 félmilliós város: München, Köln, Drezda, Breslau, …

3.7 Szénipar
 1871-ig a területi szétszabdaltság miatt a kapitalizmus később és lassabban indult el (kb. 100
évvel később, mint az angoloknál), de ettől kezdve robbanásszerű fejlődésnek indult.
 Németországban a vasiparral és a szénbányászattal kezdődött az ipari forradalom (Anglia,
Franciaország: textilipar)
 Vasérc (kicsi a foszfortartalma, könnyű volt feldolgozni) és szén jó minőségű
 1840-es évek elejéig alig bányásztak szenet, helyette fát használtak
 Szénkitermelés 1913  100 egység és 1850  3 egység
 Kibányászott szén mennyisége: 1830= 2300 t, 1913=280.000 t (ebből Ruhr-vidék  60%)
 1000 km vasút megépítéséhez 1 millió t szén szükséges  vasútépítés alapfeltétele a szén
 Társadalomtörténeti jelentőség: 1913-ban a német szénbányászat 1 millió munkást
foglalkoztat
 Gépi kapacitás: 1874-ben a német széntermelésben 228.000 LE, 1900-ban 1.355.000 LE a
gépek összereje
 1913-ban Németországban 6x annyi a széntermelés, mint Franciaországban és kiteszi az
angol termelés 90%-át)
 KEYNES „A német birodalmat nem annyira vérrel és vassal, mint inkább szénnel és vassal
teremtették meg”

3.8 Vasipar
 A legnagyobb húzóágazat
 1913-ban 2 millió munkást foglalkoztatott
 Az összes ipar 1/6-át a vasipar adja
 Felfutása 1871-hez köthető, ekkor kezdik kiaknázni a lotharingiai vasércbányákat (mélyíti a
német-francia ellentétet VH kiváltó ok)
 Legmodernebb technikát alkalmazzák, 1870-es évektől főként
 Évi növekedési üteme 5,9%  a leggyorsabban növekvő ipari ágazat
o vasútépítés (a vasfogyasztás 20-22%-át vette fel)
o Thomas-féle acélgyártási eljárással 1890-es évek közepétől a világpiacon olcsóbb
volt, mint az angol acél (mélyíti az angol-német ipari ellentétet  VH kiváltó ok)
o 1913-ban Németország 2x annyi (jobb minőségű és olcsóbb) acélt gyárt, mint Anglia

3.9 Gépipar
 Németország minél több területet akart szerezni (piac, kereskedelem, ipar… stb.)  pl. hadi
és kereskedelmi hajógyártás (1850-ben 50.000, 1890-ben 600.000 és 1910-ben
2.400.000bruttó regisztertonna hajót építettek)
 Dízelüzemű hajók gyártása (és U-boat (tengeralattjárók))
 Magas technikai képzés
 Óriási üzemméretek (angol nagyüzem=német középüzem)
 Monopolizálnak gépipari konszernekké (Krupp és Thysen művek)

15
  Egy területen maradt csak le a német gépgyártás: az autógyártásban
 Gottlieb DAIMLER, Rudolf DIESEL, Karl BENZ, Nikolaus OTTO

3.10 Vegyipar és elektrotechnika

 Kevés és elavult vegyipari tevékenység 1871 előtt, csak ezután indul a vegyipar fejlődése
(zöldmezős fejlesztések)
 4 fő területen fejlődik a német technológia
o szintetikus festékek
o gyógyszergyártás
o műszálak
o robbanóanyagok
 Tudományos felfedezéseket azonnal alkalmazták (jó német természettudományos
felsőoktatás  kutatóegyetemek) Jólképzett mérnökök
 1 német nagyüzemben 200-300 volt az alkalmazott mérnökök száma (máshol csak 1-2 fő)
 1900-tól két nagy csoportja:
o BAYER, BASF és AGFA
o Hoechst
 1913-ban a német vegyipari termelés 60%-kal meghaladja az USA termelését
 1913-ban Anglia a világ vegyipari exportjának 10%-át, Németország 28%-át adta
 1913-ban első az elektronikai fejlesztésben, 1890-es évek elején indult fejlődésnek a
mérnökképzésnek és a tudományos találmányoknak köszönhetően
 Izzólámpa, áramkörfejlesztés, villamosság ipari alkalmazása, dinamófejlesztés
 AEG, SIEMENS-SCHUCKERT művek (kommunikációs fejlesztés): 1901-ben átadják az első
automata telefonközpontot

Németország 4 húzóipara az első világháborúig

 Szén-vasipar
 Gépipar
 Vegyipar
 Elektronikai ipar

A fogyasztásra termelő iparról a termelő eszközöket gyártó iparra tevődött át a hangsúly.

16
4 MAGYARORSZÁG GAZDASÁGTÖRTÉNETE (a kiegyezéstől az I.
világháborúig)
4.1 Intézményrendszer tőkés átalakítása
4.1.1 Jobbágyfelszabadítás
 törvényi szabályozásban az első lépés 1840  önkéntes örökváltság (1848-ig 1,9% került
megváltás révén a használók tulajdonába)
 személyi szabadág megadásával együtt járó kötelező örökváltság  1848
 a jobbágyfelszabadítás következtében az 1848-ban jobbágyok által birtokolt földnek a volt
jobbágyok 3-4%-át veszítették el, 20%-ot önerőből megváltva megtartottak  döntő többség
polgári tulajdonná vált

4.1.2 Polgári átalakulás

 1859: Iparrendtartás  mindenki számára biztosítja az iparűzés jogát, néhány szakma
kivételével eltörli a képesítési kötelezettséget
 A gazdaság tőkés fejlődésének követelményeit az osztrák önkényuralom teljesítette az 1850-
es években. Vállalta a polgári forradalom hagyatékából a kapitalista átalakulás feladatait. A
birodalom gazdasági egysége céljából 1850. október 1-jén megszüntette a közbülső
vámvonalat, amelyet még 1754-ben Mária Terézia vezetett be Magyarország indirekt
megadóztatása végett. Végrehajtották a birtokrendezést. Ez azt jelentette, hogy a volt
jobbágyokat és a volt földesurakat a nekik járó földterület polgári tulajdonához juttatták.
 A polgári értelemben vett „iparszabadság", az előjogoktól mentes szabad iparűzés
kibontakozásának súlyos gátját jelentette a céhrendszer továbbélése. Ezt a forradalom sem
számolta föl, s az osztrák uralom is fönntartotta a céhkereteket, csak újak alapítását nem
engedélyezte, illetve a meglévők nem akadályozhatták meg a mesterek belépését rendi,
vallási vagy nemzetiségi okokból.
 A nemesi adómentesség 1848-ban kimondott fölszámlása szintén egyik alapvető föltétele
volt a tőkés viszonyok uralomra jutásának. Polgári értelemben vett közteherviselést vezetett
be a Habsburg-hatalom. Az egyenes adókkal (földadó, kereseti adó, jövedelemadó, házadó) a
jövedelemforrást és magát a jövedelmet, a közvetett adókkal a só, cukor, hús, szesz
fogyasztását adóztatták.
 A hazai gazdasági viszonyokat a feudalizmus idején olyannyira jellemző pénztőkehiány
enyhülése még hosszú ideig váratott magára. Pedig az értékes gazdasági forrásokkal
rendelkező Magyarországnak a kapitalista fejlődés gyors kibontakozásához jelentős
pénztőkére volt szükséges, ám a magyar hitelszervezet csak korlátozottan fejlődött. 1850-ben
még csak egyetlen bank volt: a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank. 1857-ben kezdte meg
működését a Rotschild érdekkörbe tartozó Creditanstalt pesti fiókja. A hitelszervezet
vontatott fejlődésének bizonyítéka, hogy a hazai hitelintézetek száma az 1848-i 36-ról 1860-
ra 38-ra emelkedett.

4.1.3 Közteherviselés, adóreform

 Új adórendszer:
o Egyenes adók (föld, ház, kereset, jövedelem (kereseti adópótlék) után)

17
 o Közvetett adók (fogyasztási adók, monopóliumok, vámok, illetékek)
o 1870-es években az államháztartás válsága miatt új egyenes adók (társulati adó,
tőkekamat adó, fényűzési adó)
o 1909: modern értelemben vett személyi jövedelemadó

4.1.4 Vámunió
 1848: nemesi adómentesség eltörlése  belső vámhatárok lebontása  vámunió
 1867: a Monarchia tagja lett az angol-francia szabadkereskedői világpiacnak
 1868: német kereskedelmi szerződés
A magyarországi tőkés átalakulásra az a paradoxon jellemző, hogy a liberális intézményrendszer
bevezetésének döntő lépéseit a Habsburg neoabszolutizmus hajtotta végre.

4.2 Piacosodás, monetarizáció

 Árupiacok
o XIX. század előtt a piacokat regionális és árképződési különbségek tagolták ezután e
különbségek kiegyenlítődtek
o 1867: a vezető exportcikk, a gyapjú helyét a gabona és lisztexport vette át
 Munkaerőpiac
o Népességnövekedés üteme 1857 és 1910 között mindössze 0,8%
o Migráció a városokba
o Kivándorlás : jelentős
 Pénzrendszerek
o 1859-től párhuzamos valutarendszer állt fenn (forint névértékű bankjegyek+ezüst
alapú érmék)
o 1892: Wekerle Sándor valutareformja (1 osztrák ezüstforintot 2 koronára váltottak át)
o A koronát aranyalapra helyezték, de NEM történt meg az ezüst teljes demonetizálása
 sánta aranyvaluta (az 1 forintos ezüstérme továbbra is beleszámított a bankjegyek
ércfedezetébe)
 Magyarország fejlettsége a 19. század végén érte el azt a szintet, amikor termelőerői
biztosították a nemzeti jövedelem rendszeres növekedését. Az elmaradott Magyarország
kapitalista fejlődése nem alapulhatott egyedül a belső gazdasági erőforrásokon. A 19. század
közepén a tőkés fejlődés iránya épp a legköltségesebb, nagy tőkeigényű, de lassan megtérülő
beruházásokat (közlekedés, bányászat, nehézipar) követelte meg. A rendszeres gazdasági
növekedés megindulásához és fenntartásához Magyarország nagyarányú tőkeimportra szorult.
A Monarchiába beáramló külföldi tőke a magyarországi üzleti lehetőségek kihasználására bécsi
nagybankok közreműködésével Pesten 5 új bankot hozott létre. A föllendülés és az alapítási láz
a kiegyezés után néhány év alatt a kapitalista hitelrendszer és pénzpiac nagyarányú
kiterjedését hozta létre. Az ország gazdasági szerkezetéből és külkereskedelméből következett,
hogy a nagy beruházások elsősorban a mezőgazdaság és a közlekedés modernizálására
irányultak. Ehhez a mezőgazdaság termelésének gyors bővülésére és fejlesztésére volt szükség,
mert ez tette lehetővé a munkaerő átáramlását az iparba és forgalomba, valamint a növekvő
ipari-forgalmi népesség ellátását és az ipari termelés belső piacának szélesedését. A
mezőgazdaság exportjának és tőkefelhalmozásának növekedéséből kellett jó ideig a külföldi
tőkeimportot fedezni. Az 1860-as évek végétől bebizonyosodott, hogy a reformkori élőállat- és

18
 borkereskedelem gyenge exportjövedelmet eredményezett a terménykivitel többszörös
exportjövedelméhez képest.
 A külföldi tőkét kezdetben a nagy profitot nyújtó vasútépítéssel és hitelüggyel szemben az ipari
befektetések alig vonzották. Az ipari beruházást tehát túlnyomóan a belső tőkefelhalmozás
finanszírozta. Ennek alacsony színvonala következtében bizonyos elodázhatatlan beruházások
szolgálatára az állam jelentős nehézipari létesítményeket hozott létre. A magyarországi
iparfejlődésben ezért számottevő súlya volt az állami üzemeknek.

4.3 Gazdasági szerkezet és növekedés

4.3.1 Mezőgazdaság
 A reformkorban legmodernebb földesúri gazdaságok már a vetésforgóval próbálkoztak, sőt
legnagyobb uradalmakban megjelentek a kapálóekék, vasboronák és a lóval hajtott cséplőgép.
A falvak kétharmada már három nyomásban használta határát. Új növényfajták jelentek meg,
pl. a takarmánynövények (lóhere, lucerna) az uradalmak tábláin, a kapások közül pedig a
kukorica, főként a jobbágyok szántóin.
 Mezőgazdaságunk a kiegyezés időszakára már alapot vett a rendszeres növekedés számára.
A kiegyezés vám- és kereskedelmi szövetséget teremtett Ausztria és Magyarország között,
amely perdöntő a magyar gazdaság növekedése szempontjából. A közös vámterület alapját
egy agrárjellegű, élelmiszer- és nyersanyagtermelő ország egy iparosodottabb ország közötti
munkamegosztás képezte. Elsősorban a közös vámterületnek köszönhető, hogy a magyar
mezőgazdaság az 1873-as válság utáni depresszióban is megőrizte dinamizmusát.
 Mezőgazdasági népesség 1867-1910 között 75%-ról 64,5%-ra csökkent (abszolút számuk nőtt)
 Mezőgazdasági termelés növekedése évi 1,7%
 Ipari termelés növekedése évi 4,2%
 Mezőgazdaság és az ipar közötti kapcsolat  munkaerő-áramlás, egymásra épülő
munkafolyamatok, a mezőgazdasági termékek ipari feldolgozása (termelési vertikumok)
 A búza mellett a kapásnövények és a cukorrépa-termelés kapott nagyobb jelentőséget a
földművelésen belül. A századfordulóra Európa legnagyobb kukoricatermelő országa lettünk.
 Malomipar
o Minneapolis után 1890-re a második legnagyobb volt a világon
o Budapest gőzmalmai a világ legjobb minőségű lisztjét őrölték. A malomipar
fogyasztásával előmozdította a szénbányászatot, műszaki fejlesztésével pedig a
gépgyártást.
o A találmányokat gyorsan bevezették az iparba
 Mechwart András: 1876, acélhengerszék
 Haggenmacher Károly: 1887, síkszita
o Őrlési forgalom következtében a nagymalmok olcsó külföldi gabonához jutottak 
korlátozták az őrlési forgalmat
 Répacukorgyártás
o 1888-tól fellendült egy kedvező cukoradótörvény miatt
o Egyre növekedett a cukor exportja
 Európai színvonalon állt ezenkívül szeszgyártásunk.

19
4.3.2 Ipar
 A mezőgazdasághoz kötődő élelmiszeripart mellett a 19. századi Magyarország gazdaságának
meghatározó vertikum a vasútépítéshez kapcsolódó nehézipar volt.
 1884-ben a gőzgépek összteljesítménye: 63.571 LE
 Gépgyártás
o közlekedés és saját maga számára állította elő a gépeket
o a gépipari termelés 16%-a export
 Vasútépítés, nyersvas-termelés, szénbányászat
o A nyersvas-termelés nem a vasút miatt növekedett, főleg külföldi vasat használtak
o A technikai fejlesztések sem fejtettek ki komoly húzóhatást
 Ganz Ábrahám: 1855, kéregöntésű vasúti kerekek
o A szénbányászat gyorsulása a század végén már a közlekedés fejlődésének volt
köszönhető

4.3.3 Bányászat
 Az ország bányászatában jelentős fordulatot hozott Erdély és a bánsági bányavidék Habsburg-
kézre kerülése, mindkettő tovább növelte a kincstári bányászat túlsúlyát.
 Megtörtént a bányászati szervezet reorganizációja az egész Kárpát-medencére kiterjedően,
hosszú távú üzemeltetést biztosító beruházások eszközöltek, s gondoskodtak a megfelelő
szakemberképzésről.
 1735-ben indult meg, s azóta is folyamatosan működik a bányászati és kohászati
felsőoktatás Selmec és Miskolc székhellyel, mint a világ legidősebb műszaki tanintézete. Born
Ignác kezdeményezésére Selmecbányán alakult meg 1786-ban a világ első műszaki
egyesülete, a Sozietat der Bergbaukunde, melynek 15 európai és amerikai országból 154
tagja volt, köztük Lavoisier, Goethe és James Watt.
 Ennek köszönhetően Selmecbányán és Besztercebányán újra föllendült az aranybányászat,
Körmöcbánya, amelyhez a magyar arany fogalma kötődik, végérvényesen elvesztette
bányászati jelentőségét. Annál jelentősebb aranytermelés folyt az erdélyi Zalatnán,
Aranyosbányán és Verespatakon.
 Kiemelkedik még a korszak rézbányászata, melynek központja a 18. század derekától a
Szepességbe tolódott át, illetve a 19. század elején megindult a bánáti réztermelés is. Az
1830-as években Európában a 3. helyen álltunk e területen Anglia és Oroszország mögött.
 A 19. század első kétharmadában a nemes- és színesfémtermelés elvesztette jelentőségét,
míg a vastermelés és a kőszénbányászat nagy föllendülésének alapjait ekkor rakták le.
 A kiegyezés utáni nagyarányú közlekedési és ipari fejlődés elsőrendű szükséglete a szén
volt, ezért a szénbányászat hatalmas fejlődésnek indult. A Budapest-Salgótarján közötti
vasút kiépítésével meggyorsult a nógrádi barnaszénmedence kiaknázása. Ezután ez a terület
látta el szénnel a budapesti nagyipart.
 Rendkívül elmaradt viszont a könnyűipar fejlődése. Textiliparunk csenevész állapotban volt,
csak egyes ágai fejlődtek ki. A tőkés verseny hatásait az egységes birodalmi piacon belül sem
a kistermelők, sem a manufaktúrák nem tudták kivédeni. A manufaktúraiparról a gépesített
gyáriparra áttért osztrák textilipar konkurenciájával a magyar termelők nem bírták a lépést
tartani. A közös piacon belüli magasabb szintű integrációra a magyar ipar számos területe és
egysége volt érett a századfordulón. A nagyipari vállalatok közötti együttműködés

20
Magyarország nagyipari fejlődésének legjelentősebb meghatározója volt az első világháború
előtt.

21