Professional Documents
Culture Documents
18 Kommunikáció Tétel
18 Kommunikáció Tétel
vázlatok
MAGYAR
NYELV
9.
évfolyam
KOMMUNIKÁCIÓ
Források
Kurucz
István
(2020):
Magyar
nyelv
9.
Oktatási
Hivatal,
Budapest.
Online:
Tankönyvkatalógus
https://www.tankonyvkatalogus.hu/site/kiadvany/OH-‐
MNY09TB
Fráter
Adrienne
(2017):
Sokszínű
magyar
nyelv
9.
Mozaik
Kiadó,
Szeged.
Online:
Mozaweb:
https://www.mozaweb.hu/mblite.php?cmd=open&bid=MS-‐
2370U&page=1
Antalné,
Sz.
Á.
és
Rácz,
J.
(2001):
Magyar
nyelv
és
kommunikáció.
Tankönyv
a
9-‐10.
évfolyam
számára.
Nemzeti
Tankönyvkiadó,
Budapest.
Okostankönyvek
7.,
8.,
9.,
10.
és
11.
évfolyamok:
Magyar
nyelv
[online]:
https://www.nkp.hu/okostankonyvek
I.
Kommunikáció
–
fogalma,
eszközei,
típusai,
Vázlat
zavarai;
digitális
kommunikáció
11
óra
A
kommunikáció
fogalma,
tényezői
és
01
A
kommunikáció.pdf
1.
funkciói
02
A
személyközi
2.
A
személyközi
kommunikáció
kommunikáció.pdf
3.
A
nem
nyelvi
jelek
03
A
nem
nyelvi
jelek.pdf
A
kommunikáció
tényezői
és
folyamata
A
kommunikáció
A
kommunikáció
funkciói
formái
Az eredményes kommunikáció
A
nem
nyelvi
kommunikáció
Kommunikációnak
nevezzük
a
teljes
Szerepük:
a
k ommunikációs
partnerek
közlésrendszert.
verbalitását
(szóbeliségét)
1.
verbális
kommunikáció:
a
szóhoz
-‐
egészítik
ki
(pl.
az
igen
szóra
a
fej
balról
kötött
kifejezés
(nyelvi)
jobbra
ingatása
és
a
száj
elfintorítása
a
2.
nonverbális
kommunikáció:
nem
hangsúlyozással
együtt
a
bizonytalanság
nyelvi
kifejezőeszközök
érzetét
kelti),
-‐
vokális/prozódikus/paranyelvi
-‐
erősítik
fel
(pl.
az
igen
szóra
rábólintás)
-‐
nem
vokális
/testnyelvi/
-‐
vagy
cáfolják
m eg
(pl.
az
Ez
igen!
elismerő
-‐
örökölt
jelek
-‐
ösztönös,
megtanult
felkiáltást
a
száj
elhúzása
és
a
bólogatás
–
a
jelek
metakommunikációs
hangsúlyozással
együtt
–
m egcáfolja),
-‐
egyezményes
jelek
pl.:
siket-‐
-‐
emblémák
-‐
esetleg
h elyettesítik
is
a
szavakat
(pl.
egy
némák
jelei
A
közlésrendszernek
kb.
7%-‐a
verbális,
kérdésre
való
rábólintás).
-‐
részben
nemzetközi
(pl.
38%-‐a
vokális,
55%-‐a
testnyelvi
jelzés.
mosolygás),
részben
csak
egy
adott
népre,
embercsoportra,
egyénre
jellemző
(pl.
a
bólintás
jelentése)
TESTBESZÉD
TEKINTET
MIMIKA
Az
arcizmoknak
az
átélt
érzéseknek
és
hangulatoknak
megfelelő
mozgása),
mely
az
érzelmi
viszonyok
tükröződése
az
arcon,
A
tekintet
szabályozó
szerepet
játszik,
az
arc
izmainak
visszajelzést
ad
a
befogadóról,
a
megértésről;
a
mozgásával.
témához,
a
másik
személyhez
való
érzelmi
viszonyról.
Az,
hogy
beszélgetés
közben
Összesen
7
érzelem
tükröződik
az
arcon:
mennyire
nézzük
partnerünket,
függ
az
illető
öröm,
meglepetés,
félelem,
szomorúság,
nemétől,
státusától,
kapcsolatunk
intimitásától,
harag,
undor
és
érdeklődés.
Az
arc
mimikai
a
szimpátiától.
A
tekintet
szerepe
kultúránként
szempontból
legfontosabb
pontjai:
a
szem,
a
is
változik.
szemöldök
és
a
száj
vonalai.
NONVERBÁLIS
JELEK
AZ
ÍRÁSBAN
TESTTARTÁS
GESZTUSOK
- kiemelések
(kisbetűs,
nagybetűs
változatok)
Ezek
a
jelzések
- betűtípusok,
betűformák
(dőlt,
félkövér)
feltűnőbbek,
mint
a
- tagolások
(tördelések;
tömb
vagy
tagolt)
mimika,
a
tekintet,
mert
- színek,
keretek,
aláhúzások
itt
a
mozgás
az
egész
- szöveghez
tartozó
rajz
testre
is
kiterjedhet.
- számítógépes
szövegszerkesztés
–
szélesebb
A
fej
gesztusai
többnyire
eszköztár
jól
elkülöníthető,
- a
gondosan
kialakított
és
kifejező
szövegkép
világosan
értelmezhető
zavartalanabbá
teszi
a
kommunikációt
A
test
mozgása
a
kommunikáció
alatt
többnyire
jelek
(pl.
a
fej
- céljuk:
értelmi,
érzelmi
kifejezés
tudatlan,
hacsak
valami
miatt
nem
figyelünk
rá.
oldalirányú
mozgása
Ha
érdekel
a
téma,
a
partner,
a
teljes
testünkkel
bizonytalanságot,
a
- a
beszéd
sajátosságait
a
mondatvégi
írásjelek,
pontosvesszők,
kettőspont,
zárójelek,
a
másik
felé
fordulunk.
A
test
tartása
az
érzelmi
lehajtott
fej
bűntudatot,
állapotra
is
utalhat,
például,
ha
valaki
boldog,
szomorúságot
gondolatjelek
képesek
ábrázolni.
akkor
kihúzza
magát,
ha
szomorú,
összehúzza
fejezhet
ki.)
magát.
testhelyzetét.
A
tömegkommunikáció
A
tömegkommunikáció
lehetőségei
veszélyei
A
hírek
szűrés
eredményei,
tehát
szubjektív
valóságot
tükröznek.
A
tömegkommunikáció
által
nyújtott
kikapcsolódás
szinte
kizárólag
passzív
időtöltés.
A
média
jelentős
mértékben
járul
hozzá
a
mozgásszegény
életmód
és
az
egészségtelen
táplálkozás
problémiknak
a
súlyosbodásához.
Sok
családban
a
médiumok,
azon
belül
is
az
értékeket
fel
nem
mutató,
sőt
az
értéktelent
értékesként
beállító
műsorok,
tartalmak
jelentik
a
szórakozás
kizárólagos
formáját,
a
fizikai
és
szellemi
aktivitás
nem
része
a
pihenésnek.
Kapcsolatainkra
is
károsan
hathat,
ha
„nem
jut
idő”
a
beszélgetésre,
a
közös
játékra,
programokra,
mert
A
médiatudatosság,
a
média
esténként
kedvenc
sorozatunkat
nézzük.
üzeneteinek
felismerése,
A
kisgyerekekre
különösen
nagy
veszélyt
jelent
a
megfelelő
értelmezése,
a
televíziós
műsorok
túlnyomó
többsége.
veszélyek
elkerülésére
való
törekvés
A
médiaüzenetek
mindemellett
állandó
fogyasztásra
sarkallnak
-‐
identitásunkra
is
igen
negatív
hatással
ma
már
a
műveltség
részét
képezi.
lehet
a
média
üzenete:
a
boldogságot
a
fogyasztás
és
az
anyagi
jólét
jelenti.
A
tömegkommunikáció
jellemzői
a
kommunikációs
tényezők
alapján
A
ZAJ
Olyan
zavaró
tényező,
amely
akadályozza
a
megértést.
Zajról
beszélünk,
ha
túlságosan
tudományos
nyelvet
használ
a
műsorvezető,
így
az
üzenet
címzettjei
nem
értik
meg.
Zaj
keletkezhet
magában
a
kommunikációs
csatornában,
ha
akadozik
az
internet,
de
zajt
okozhat
a
környezet
is:
például
beszélnek
a
hátam
mögött,
miközben
egy
filmet
néznék.
Fontos
lehet
a
jelentésben
rejlő
zaj
is:
félreérthetően
fogalmaz
a
hírolvasó,
és
nem
derül
ki,
hogy
a
buszbaleset
nálunk
történt,
vagy
a
világ
másik
felén.
A
SZŰRŐ
Arra
utal,
hogy
a
tömegkommunikációs
eszközök
nem
adnak
át
a
vevő,
befogadó
számára
minden
információt,
azaz
megszűrik
azokat.
A
szűrés
a
tömegkommunikáció
működésének
egyik
fő
sajátossága.
Mivel
a
tömegkommunikáció
előre
megtervezetten
történik,
a
különböző
műsorok,
lapok
készítőinek
alkalmazkodniuk
kell
bizonyos
terjedelmi
és
tematikai
korlátokhoz.
Például
hiába
áll
a
szerkesztő
rendelkezésére
másfél
órányi
anyag
az
árvízhelyzetről,
ha
a
témára
a
műsorban
csupán
öt
perc
jut.
Egy
tudományos-‐ismeretterjesztő
cikk
írója
hiába
ismeri
a
feltaláló
magánéletét,
mivel
az
nem
illeszkedik
a
lap
témájához,
cikkében
nem
ír
róla,
hanem
a
találmányt
mutatja
be.
AZ
ERŐSÍTŐ
A
tömegkommunikáció
működésének
egy
másik
sajátosságára
utal.
A
média
feladata
annak
mérlegelése
is,
hogy
a
hatalmas
információtengerből
mi
a
fontos,
mi
a
lényeges,
és
nem
utolsósorban
mi
lehet
az,
ami
érdekli
a
befogadót.
A
tömegkommunikáció
azzal,
hogy
bizonyos
eseményeket,
történéseket
kiválaszt,
jelentőségüket
felerősíti
a
befogadó
szempontjából.
Az
olvasó,
a
hallgató,
a
néző
a
média
által
közvetített
eseménnyel
találkozik,
ezért
ezt
tartja
fontosnak.
A
tömegkommunikáció
hatása
a
gondolkodásra
és
a
nyelvre
HATÁSA
A
GONDOLKODÁSRA
∞
HATÁSA
A
NYELVRE
A
tömegkommunikáció
megjelenése,
majd
későbbi
elterjedése
A
tömegkommunikáció
nemcsak
alapjaiban
változtatta
meg
az
emberiség
életét,
gondolkodását.
gondolkodásunkra,
hanem
Már
az
első
sajtótermékek
megjelenése
is
az
információk
széles
nyelvhasználatunkra
is
hatással
körű
terjedését
eredményezte
az
olvasni
tudó
lakosság
körében,
van.
A
nyelvi
igényesség
egyszersmind
a
sajtó
a
szórakoztatás,
a
reklámozás,
a
gazdasági
gondolkodásbeli
és
emberi
és
politikai
befolyásolás
fontos
médiumává
is
vált.
igényességünket
is
tükrözi,
épp
ezért
nem
elhanyagolható,
hogy
Miután
a
média
eszközeinek
használata
a
médiában
megjelenő
mindennapjaink
szerves
részévé
vált,
természetes,
nyelvhasználat
milyen
mintát
közvetít
a
széles
tömegek
felé.
hogy
hatással
van
az
életünkre,
gondolkodásunkra.
Pozitív
hatásai
Pozitív
hatásai
Naprakész
tudással,
érdeklődésünknek
megfelelő
A
színvonalas
médiatermék
a
köznyelvi
normát
információkkal
rendelkezhetünk.
követendő
szabályként
állítja
a
befogadók
elé.
„Egy
kattintással”
elérhetővé
váltak
a
tudomány
Az
igényes
szóhasználat,
kifejezéskészlet,
eredményei,
a
kultúra
értékei,
a
személyiségünket
építő
mondat-‐
és
szövegszerkesztés,
az
érdekfeszítő
tartalom,
tartalmak.
a
stílus
helyes
megválasztása,
a
közérthetőségre
média
lecsökkentette
a
távolságokat:
megismerhetjük
a
A
törekvés,
a
nyelvi
kreativitás
olyan
minta
lehet,
amely
a
Föld
legtávolabbi
zugait,
bepillantást
nyerhetünk
más
nyelv
szépségét
és
értékeit
őrizve
az
ember
emberek,
kultúrák
életébe,
„felfedezhetjük”
a
térben
és
a
gondolkodására,
lelkivilágára
is
pozitív
hatást
gyakorol.
történelmi
időben
távoli
tájakat.
A
jó
sajtószöveg
színes,
változatos,
az
egyes
műfajok
A
tömegkommunikációs
eszközök
esetében
gyakoriak
az
érzelmi
tültésű
szavak,
révén
kapcsolataink
is
kiterjedtebbekké
válhatnak.
mondatok.
A
jó
médiatermék
tudást
kínál,
elgondolkodtat,
kritikai
Jellemző
rá
a
hatáskeltő
elemek
használata.
érzékünket
fejleszti
vagy
éppen
követendő
példát,
viselkedésmintát
kínál
fel.
Veszélyei Veszélyei
A
tömegkommunikáció
társadalmi
csoportok
céljait
és
Gyakran
tapasztalhatjuk
egyes
kommunikációs
csatornák
érdekeit
hordozza.,
közvetítői
emberek,
sokféle
szándékkal.
nyelvhasználatában
azt
az
igénytelenséget,
amely
a
Egyes
embereket
leszoktat
az
önálló
gondolkodásról,
az
gondolati,
lelki
és
érzelmi
elszegényedéssel
is
együtt
jár.
ismeretszerzésről,
passzivitásra
ösztönöz.
Ilyen
jelenségek
pl.:
Tömeglélektani
hatások
(politikai
irányító
szereptől
a
-‐
szlengesedés
(pl.
„társa
vitte
el
a
balhét”),
fogpaszta
kiválasztásáig
-‐
beleszól
az
életünkbe)
-‐
a
túlzott
szójátékok
vagy
divatszavak
használata
Manipulációs
veszélyek
(a
közlőnek
az
a
célja,
hogy
a
(pl.
alulmúlhatatlan,
tesa,
shoppingolás),
befogadót
rávegye
valamire,
de
ezt
nem
nyílt
közléssel
-‐
közhelyek
(pl.
szürke
hétköznapok,
pestiesen
szólva)
teszi).
-‐
terjengős
kifejezések
(pl.
három
óra
magasságában)
-‐
képzavarok
(pl.
légvárakat
kergetnek)
-‐
a
köznyelvi
szabályok
megsértése
(pl.
ragozási,
egyeztetési,
szórendi,
hanglejtési
hibák),
-‐
a
helytelen
artikulálás,
-‐
a
hajszolt
beszédtempó
DE:
-‐
A
médiahatást
nem
lehet
elválasztani
más
tárdalami
tényezők
hatásától
(pl.
család,
iskola).
-‐
A
médiahatás
csak
korlátozottan
és
közvetett
módon
érvényesülhet.
-‐
A
befogadók
passzív
nézőből
tudatosan
válogató
felhasználókká
váltak.
-‐
A
médiahasználó
maga
is
alakíthatja
a
tömegmédiumok
tartalmi
kínálatát.
A
reklámok
Egyes
felmérések
szerint
egy
átlagos
városi
ember
hozzávetőleg
360
reklámmal
találkozik
naponta.
A
reklámok
az
emberi
figyelemért
folytatott
verseny
legéletrevalóbb
indulói.
A
korábbi
60
másodpercről
általában
5–15
másodperc
időtartamra
rövidültek,
sőt
esetenként
villanásnyira
szűkültek,
hogy
az
emberi
tudat
ne
is
ébredjen
rá,
mit
is
fogad
be.
Küzdeniük
is
kell
a
figyelemért,
hiszen
közel
kétszer
annyi
információ
ér
el
minket,
mint
amennyit
fel
tudunk
dolgozni,
és
többszöröse
annak,
amennyire
életünk
során
ténylegesen
szükségünk
van.
A
kimerülő
emberi
figyelem
megragadására
pedig
egyre
újabb
módszereket
vetnek
be
a
szakemberek.
Médiaműfajok
A
MÉDIA
FOGALMA
Az
információk
megjelenítését,
rögzítését
és
kommunikálását
szolgáló
eszközrendszereket
médiumoknak
nevezzük,
ezek
együttesét
pedig
médiának.
A
média
szót
azonban
leggyakrabban
a
tömegkommunikációs
eszközök
jelentésben
használják.
Rövid
médiatörténet
A
médiavilág
nem
mostanság
kezdődött,
hanem
már
a
könyvnyomtatással
megindult.
Amikor
az
1400-‐as
évek
közepén
Johannes
Gutenberg
tökéletesítette
és
üzemszerűvé
tette
a
könyvnyomtatást,
talán
maga
sem
MÉDIATUDATOSSÁG
gondolta,
hogy
az
egész
világ
beszédmódját
átalakítja.
A
média
jellemzően
nem
direkt
Választani
lehet
a
k ereskedelmi,
a
k özszolgálati,
a
h elyi
Az
1600-‐as
években
elterjedtek
az
zavarkeltő
szándékkal
szűr,
és
a
k özösségi
m édiumok
k özött:
a
kereskedelmi
a
újságok,
majd
a
világ
eseményeit
hanem
szükségszerűségből:
látogatottság,
az
olvasottság,
a
h allgatottság
és
a
n ézettség
ezért
fontos
többféle
maximalizálásával
közkedvelt
és
fontosnak
tartott
egészen
gyorsan
követni
tudó
médiumot
követni,
az
információkat
emel
ki,
m íg
a
közszolgálati
a
köz
érdekét
hírlapok,
napilapok
is.
eseményeket,
történéseket
követi,
ezért
többféle
tartalmat
közvetít,
m int
a
A
20.
század
első
felében
megjelent
többféle
nézőpontból
kereskedelmi.
A
helyi
m édiumok
a
közvetlen
környezetet,
a
rádiózás,
nem
sokkal
később
a
megismerni.
helyi
közösséget
kiszolgáló
tartalmakat
közvetítenek.
A
televízió,
amely
sokáig
uralkodó
közösségi
m édia
az
online
m édiumok
legújabbika.
Itt
a
médiumnak
számított.
A
médiatudatosságot
tartalmakat
elsősorban
n em
a
hivatásos
ú jságírók
közvetítik,
Aztán
több
korábbi
változatot
általában
is
jellemzi
az
hanem
m aguk
a
felhasználók.
E zért
itt
n em
m indig
jellemző
elhangzott
a
felelős
tájékoztatás
szempontjainak
betartása.
B árki
és
követően,
az
1990-‐es
évektől
terjedt
információkkal
szembeni
szinte
b ármit
közzétehet
egy
közösségi
oldalon
egy
el
világszerte
az
internet,
és
manapság
kételkedés,
a
kritikus
blogbejegyzésben.
A
m édiatudatosság
legfontosabb
alapelve
már
ez
számít
a
legfontosabb
szemléletmód.
Mindig
az,
hogy
a
m édia
sokféleségéből
a
b efogadó
tudatosan
médiumnak.
mérlegeljük
az
elhangzott
legyen
k épes
választani,
és
képes
legyen
a
h itelesség,
az
információk,
illetve
a
etikai
és
szakmai
alapelvek
alapján
a
forráskritikára.
tartalom
forrásának
a
Segít
a
tudatos
médiafogyasztásban
a
média
hitelességét,
szerkezetének,
típusainak
és
alapműfajainak
az
megbízhatóságát,
ismerete.
Ha
tudjuk,
hogy
egy
hírnek
objektívnek,
etikusságát,
szakmai
tényszerűnek,
kiegyensúlyozottnak
kell
lennie,
és
nem
színvonalát!
Ne
higgyünk
el
ezzel
találkozunk,
akkor
gyanakodjunk,
illetve
keressünk
mindent
elsőre!
más
forrást
is.
Különösen
fontos
a
tudatos
médiafogyasztás
az
interneten.
Az
online
térben
nagyon
figyelni
kell
az
információforrás
megbízhatóságára,
szakmai
és
etikai
színvonalára.
Elsősorban
a
közösségi
médiában
terjedhetnek
el
hamis,
ellenőrizetlen,
egyoldalú
információk.
Gondoljunk
csak
a
közösségi
oldalakon
terjedő
álhírekre:
ezek
soha
nem
a
professzionális
hírportálokról
indulnak,
hanem
jellemzően
a
nagy
látogatottságot
(magas
kattintásszámot)
elérni
szándékozó
weboldalakról.
Sajtóműfajok
FOGALMA
A
SAJTÓTERMÉKEK
TÍPUSAI
A
sajtótermék
olyan
kommunikációs
eszköz,
amely
információközlés
közben
eleget
tesz
három
követelménynek:
A
megjelenés
A
megjelenés,
terjesztés
• publicitás
(nagyobb
nyilvánosság);
rendszeressége
szerint
helye
szerint
• periodicitás
(szabályos
havonta,
hetente,
naponta
országos,
határon
túli,
időszakonkénti
ismétlődés);
stb.
regionális,
iskolai
stb.
• aktualitás
(időszerű
információk
továbbítása).
Tartalmuk
szerint
Célzott
közönségük
szerint
Nyelvük
szerint
politikai-‐közéleti,
szórakoztató,
irodalmi,
nők,
horgászok,
zenészek
stb.
egy-‐
vagy
többnyelvű
vegyes
Rádiós
műfajok
A
RÁDIÓADÓK
FAJTÁI
A
RÁDIÓZÁS
RÖVID
TÖRTÉNETE
A
rádiózásnak
sokféle
formája
és
fajtája
alakult
ki
A
rádiózás
technikai
hátterét
a
szerb
származású
napjainkra.
Ezért
többféle
rádiótípusról
amerikai
feltaláló,
Nikola
Tesla
(ejtsd:
nikola
beszélhetünk.
teszla)
teremtette
meg
1896-‐ban,
ám
• A
terjesztés
köre
szerint:
országos,
versenytársa,
az
olasz
Marconi
(ejtsd:
márkóni)
határon
túli;
regionális
vagy
helyi
(egy
sikeresebben
vitte
be
a
köztudatba
ugyanerre
településen,
közösségen
belül
sugároz).
vonatkozó
felismeréseit,
ezért
máig
őt
emlegetik
• A
fenntartó
szerint:
közszolgálati
(állami
a
rádió
feltalálójaként.
Érdemes
még
egy
támogatással
és
az
előfizetők
díjából
harmadik
nevet
is
megjegyeznünk:
a
működő);
kereskedelmi
(magánerőből
és
kanadai
Reginald
Fessenden
(ejtsd:
redzsináld
reklámokból
működő)
és
társadalmi,
civil
feszöndön)
nevét.
Ő
Marconi
nyomdokain
járva
(egy
kisebb
közösség
által
működtetett)
elsőként
valósította
meg
a
mai
értelemben
vett
rádiót.
rádiózást.
1906
karácsonyán
ő
szolgáltatta
• A
sugárzott
műsorok
témakörei
szerint:
az
első
zenés-‐szöveges
rádióműsort,
amit
több
egyprofilú
(egy
témakörben
sugároz
száz
mérföldre
is
hallottak
a
hajók
műsorokat,
pl.
könnyűzenét,
híreket),
illetve
rádiókészülékein.
Fessenden
kísérletével
többprofilú,
azaz
vegyes
rádió.
következett
be
elsőként
az,
amit
ma
műsorszórásnak
nevezünk.
Hazánkban
a
rendszeres
rádiós
műsorszórás
1925-‐ben
indult
meg.
A
rádiózás
a
maga
korában
történelemformáló
erőnek
bizonyult.
Mivel
az
1930-‐as,
1940-‐es
években
szinte
minden
háztartásba
eljutott,
erre
az
időszakra
esik
legnagyobb
fokú
politikai
kiaknázása.
Németországban
a
rádió
rendszeresen
közvetítette
Hitler
harsány,
parancsoló
hangvételű
szónoklatait,
és
ez
kétségtelenül
hozzájárult
eszméinek
elterjedéséhez,
segítette
hatalomra
jutását.
De
a
demokratikus
erők
is
felhasználták
a
rádiót
a
háborús
esztendőkben:
az
akkori
amerikai
elnök,
Roosevelt
(ejtsd:
rúzvelt)
rendszeresen
szólt
a
polgárokhoz,
mégpedig
közvetlen
stílusban,
szinte
magánemberként.
Szintén
jól
mutatja
a
rádiózás
óriási
hatását
a
legendás
amerikai
eset
Orson
Welles
(ejtsd:
orzon
vellesz)
1938-‐as,
Világok
harca
című
rádiójátékával.
Bár
a
műsor
megkezdése
előtt
többször
is
bemondták,
hogy
rádiójáték
következik,
olyan
hitelesen
jelenítették
meg
a
marslakók
támadását
a
műsorban,
hogy
kitört
a
pánik,
s
ezrek
menekültek
a
városokból
az
idegenek
elől.
A
RÁDIÓZÁS
JELLEGZETESSÉGEI
A
rádió
előnye
a
nyomtatott
médiával
szemben,
hogy
gyorsabb
tud
lenni.
Nincs
nyomtatás
és
kiszállítás:
a
rádió
szinte
abban
a
percben
bemondhatja
a
hírt,
ahogy
az
esemény
megtörténik.
Még
a
tévézéssel
szemben
is
van
előnye:
autóvezetés
vagy
más,
fontos
elfoglaltság
közben
is
rádiózhatunk,
miközben
a
tévézés
ilyen
esetben
túlságosan
is
elvonná
a
figyelmünket.
A
rádiózásnál
a
tartalom
mellett
a
hangnak
is
nagy
szerepe
van.
Így
nemcsak
az
a
fontos,
hogy
mit
mond
a
hírolvasó,
a
riporter,
a
szerkesztő,
hanem
az
is,
hogyan
mondja:
a
tiszta,
érthető
beszéd
a
sikeres
műsor
elengedhetetlen
feltétele.
Televíziós
műfajok
A
TÉVÉADÓK
FAJTÁI
A
TELEVÍZIÓZÁS
RÖVID
TÖRTÉNTE
• kiterjedtsége
szerint
lehet:
A
televíziózás
az
1930-‐as
években
kezdődött,
világméretű,
országos,
határon
túli;
de
fejlődését
a
második
világháború
regionális
és
helyi
(pl.
kábeltévé).
megakasztotta,
így
csak
1945
után
terjedt
el.
• A
működtető
alapján
elkülöníthetjük
Kezdetben
fekete-‐fehér
adások
voltak.
az
állam,
illetve
a
helyi
önkormányzat
Rendszeres,
nyilvános
műsorral
az
által
fenntartott
közszolgálati
és
a
angol
BBC
(ejtsd:
bí-‐bí-‐szí)
indult
magánkézben
levő
kereskedelmi
először,
1936-‐ban.
Az
1950-‐es
években
televíziókat.
megjelent
a
színes
televízió,
a
század
utolsó
• A
sugárzott
műsorok
jellege
szerint
harmadában
a
műholdas
sugárzás,
és
beszélhetünk
egyprofilú
(hírtévé,
bármilyen
apróságnak
látszik
is,
jelentősen
zenetévé),
illetve
többprofilú
változtatott
a
szokásokon
csatornákról.
a
távkapcsoló
elterjedése
is.
Ma
viszont
–
az
internet
mellett
–
már
visszaszorulóban
van
a
televíziózás.
Világviszonylatban
tíz
év
alatt
felére
csökkent
a
tévénézők
száma.
A
TELEVÍZIÓZÁS
JELLEGZETESSÉGEI
Lényeges
különbség,
hogy
míg
a
rádiónál
csak
a
hang,
addig
a
televíziónál
a
hang
és
a
kép
együttesen
közvetíti
az
információt.
A
tévéműsorok
esetében
tehát
nemcsak
az
fontos,
hogy
mi
és
hogyan
hangzik
el,
hanem
az
is,
hogy
mi
kerül
a
tévé
képernyőjére.
A
helyszíni
közvetítések,
tudósítások
esetében
a
televízió
előtt
ülő
nézők
annyit
látnak
az
eseményből,
amennyit
a
műsor
készítői
a
kamerán
keresztül
megmutatnak.
A
stúdióban
felvett
műsorokban
szerephez
jutnak
a
különféle
látványelemek:
a
stúdió
berendezése,
a
műsorvezető
megjelenése.
Internet
és
kommunikáció
A
WEB
2.0
Kommunikáció
a
21.
században
Az
internet
kezdetben
csak
mint
információhordozó
Az
emberi
kultúrák
története
a
(a
hagyományos
médiumokhoz
hasonlóan),
kommunikáció,
információtovábbítás
többnyire
egyirányú
módon
közvetítette
az
információt
a
befogadóhoz
szempontjából
négy
nagyobb
korszakra
(ezt
a
formát
web
1.0-‐nak
nevezik).
Ekkor
az
osztható:
információ
állandó
volt
a
honlapokon,
amelyeket
• az
elsődleges
szóbeliség
korszaka
az
maga
a
honlapszerkesztő
közölt.
Igen
hamar
emberi
kultúrák
kezdeti,
az
írás
megjelent
a
web
2.0,
amelynek
lényege
az
megjelenése
előtti
időszakát
jelöli;
interakció,
azaz
az
információ
megfogalmazója
• az
elsődleges
írásbeliség
korszakában
az
mellett
a
befogadó
is
módosíthatja
az
üzenetet,
írás
volt
az
információtovábbítás
domináns
hozzászólhat
(kommentelheti),
kiegészítheti
azt.
eszköze;
• a
másodlagos
szóbeliség
korszaka
a
hang-‐
és
képtovábbítás
megjelenésének
volt
köszönhető;
• végül
a
jelenlegi
korszak,
a
másodlagos
írásbeliség
az
írott
kommunikáció
hatókörének
kiszélesedésével,
az
internetes
kommunikációval
jelent
meg.
Az
újmédia
korának
fontos
változásai
közé
tartozik
a
személyes
és
nyilvános
szféra
közötti
határvonal
elmosódása.
Az
újmédiának
köszönhetően,
a
szóbeli
és
írásbeli
kommunikáció
tartalmi
és
formai
jegyeinek
keveredéséből
jött
létre
az
új
szóbeliség:
a
szóbeliség
tartalmi,
formai
jellemzőit
hordozó
írásbeli
kommunikáció.
Az
egyre
szélesebb
körben
használt
internetes
kommunikáció
új
szövegtípusokat
hozott
létre
(blog,
komment
stb.).
Ezek
térhódításával
párhuzamosan
azonban
egyre
kevesebb
hivatalos,
igényesen
fogalmazott
szöveggel
találkozik
az
átlagos
felhasználó,
így
egyre
nagyobb
figyelmet
kell
fordítanunk
a
formális
offline
kommunikáció
szövegtípusainak
megismerésére.
Az
újmédia
új
készségek
használatát
követeli
meg
tőlünk:
napjainkban
életünk
szinte
minden
területén
szükséges
az
információs
írástudás
is.
Elemei
többek
között
a
számítógépes
szövegszerkesztés,
az
infokommunikációs
technológiák
használata,
valamint
az
internetes
adatbázisok
használatára
való
képesség
is.
A
digitális
szövegek
A
DIGITÁLIS
KOMMUNIKÁCIÓ
AZ
INTERNETES
SZÖVEGEK
Digitális
szövegnek
számít
minden
binárisan
tárolt
információ.
Ez
azt
jelenti,
hogy
a
nyelvileg
megfogalmazott
üzenet
mellett
a
digitális
szövegek
fontos
részei
a
képek,
a
hang-‐
és
videófájlok,
a
szövegben
Végtelenített
•fellelhető
szövegek.
linkek
is.
A szövegek valójában hálózatot
hoznak létre. Ezt a jelenséget
hipertextualitásnak, míg magát az
így felépülő szöveget hipertextnek
nevezzük.
• Nem lineárisan építkeznek, hanem
szerteágazóak (szöveghálók)
• Nem egymástól független
szövegek.
• A szöveg befogadójának is
megváltozik a szerepe (ő dönti el,
milyen sorrenben halad, melyik linket
követi).
• Kereshetőség – az egyik legnagyobb
előny.
• Utólagosan változtathatóak,
bővíthetőek, frissíthetőek.
• Széles körűen megoszthatóak,
A
DIGITÁLIS
könnyenK OMMUNIKÁCIÓ
SZÖVEGTÍPUSAI
elérhetőek.
• hírportálok, Az
e-‐mail
az
angol
electronic
mail
kifejezésből
származik.
Magyarra
honlapok, fordítva
elektronikus
posta,
weboldalak villanyposta,
drótposta
vagy
villámposta.
A
mai
e-‐mail-‐rendszerek
• internetes rádiók és szinte
kivétel
nélkül
az
internetet
televíziók használják
közvetítőnek.
Mivel
gyors,
• e-mail egyszerű,
olcsó,
ezért
ma
már
nemcsak
személyes
üzenetváltásra,
hanem
• SMS hivatalos
ügyek
intézésére
is
• online tudástárak használjuk,
sőt
számos
hirdetés,
felhívás,
közérdekű
információ
is
• blogok elektronikus
postával
jut
el
hozzánk.
Az
• közösségi oldalak élőbeszéd
nem
nyelvi
jeleit
a
levélírók
igyekeznek
különféle
jelekkel,
• online vitafórumok , emotikonokkal
pótolni.
csevegőszobák
posztjai
A
csevegőszobák,
vitafórumok
A
csevegőszobákhoz
hasonlóak
a
(angolul
chatroom)
is
gyakoriak
az
közösségi
portálok
(Facebook,
interneten.
Ez
két
vagy
több
ember
Twitter
stb.).
Itt
az
ismerőseinkkel
közötti
online
beszélgetés,
egy-‐egy
tarthatunk
kapcsolatot.
De
ezek
az
témához
való
hozzászólás
úgy,
hogy
a
oldalak
gyakran
információszerzésre
is
beszélgetők
megjegyzéseit
a
többi,
a
szolgálnak,
illetve
sok
esetben
fórumon
regisztrált
résztvevő
is
látja.
reklámfelületként
is
működnek.
A
csevegőfórumokra
a
résztvevők
általában
valamilyen
választott,
kreált
Az
internetes
weboldalak
és
honlapok
a
névvel,
az
úgynevezett
azonosító
legnyilvánosabb
és
egyben
a
legkevésbé
névvel
(nickname)
lépnek
be.
A
fórum
interaktív
műfajok.
Itt
találjuk
összegyűjtve,
tagjai
és
a
téma
erősen
meghatározzák
témák,
altémák
szerint
csoportosítva
azokat
az
írott
beszélgetés
stílusát,
amely
a
nyilvános,
közlésre
szánt
nagyon
hasonlít
az
élőbeszédére,
dokumentumokat,
amelyek
az
internet
hiszen
sok
az
utalás,
a
rövidítés,
az
sajátos
szövegszerkesztési
eljárásának
olyan
kifejezések
használata,
amelyeket
megfelelően
hipertextuális
kapcsolatban
csak
egy
kisebb
közösség
ért.
állnak.
A
honlapok
tartalma
folyamatosan
bővül
és
frissül
is.
A
honlapokhoz
bárki
A
technikának
köszönhetően
fotót,
hozzáférhet.
videót
lehet
feltölteni,
más
oldalakat
Készítőik
igyekeznek
a
mindenki
számára
belinkelni,
azaz
hozzákapcsolni
a
érthető
nyelvváltozatot
használni.
csevegéshez.
A
digitális
szövegek
–
az
új
szóbeliség
Az
írott
beszélt
nyelv:
a
digilektus
POZITÍVUMAI
NEGATÍVUMAI
- Gyors kapcsolatlétesítés (pl. SMS- • Egy olyan infrastruktúra az alapja,
ben, e-mailben). amely a szegény régiókban és a
- Elvben mindenki hozzáférhet a harmadik világban még hiányzik.
médiumhoz és publikálhat, így • Visszaszorul az olvasás, és a
egyre nehezebb lesz bárkinek beszéd, a könyvek szerepét átveszi
valótlanságokat állítani, mert az internet.
mindenki, aki ismeri az igazságot, • Szleng, argó.
nyilvánosan bizonyíthatja a • Romlik a helyesírás, mert a hosszú
tényeket. levelek helyét átveszik az e-mailek,
- Közvetlenebb nyelvhasználat › az SMSek és a csevegőprogramok
társas kapcsolatok megerősödése. ezek esetében az egyszerűségre
- Személyre szóló, időkorláttól törekednek az emberek, a helyesírás
független, nyelvileg, kulturálisan rovására megy a rövidség.
sokrétű, interaktív (tudatos, • A magyar nyelvbe idegen szavak
cselekvésre ösztönző) vegyülnek, melyeket főleg az
médiafogyasztás. angolból vettünk.
NYELVI
JELLEMZŐI
- Nem kell a hagyományos • A rövidség miatt nyelvtanilag
írásbeliségben megszokott módon
precízen fogalmazni.
helytelen kifejezéseket használunk
írásban ( mien, 7vége).
- Hétköznapibb nyelven, szabadon • A magánhangzók írásban
KOMMUNIKÁCIÓS
FUNKCIÓK
kifejezhetjük magunkat.
Nagyobb
szerepet
kap
a
lerövidülnek.
- Közvetlenebbül kifejezhetjük • A kevés írás miatt romlik az íráskép.
kapcsolatteremtő,
az
érzelemkifejező
és
érzelmeinket.
a
felhívó
funkció:
• A határozatlan névelőket is számmal
írjuk (Vettem 1 kabátot.).
STÍLUS
Az
internet
mint
hiteles
adatforrás
Az
internet
napjainkban
egyre
nagyobb
jelentőséggel
bír
az
információtárolás
és
az
KÖZGYŰJTEMÉNYEK
Fake,
hoax,
konteó
és
társaik
információkeresés
terén
is.
Az
internet
azonban
nem
tartalmaz
minden
fontos
információt.
A
hálózati
tartalmak
• A
konteó:
Az
összeesküvés-‐elmélet
vagy
más
néven
konteó
megalkotásában
pedig
olyanok
is
részt
olyan
közéleti
álláspont,
amely
feltételezi,
hogy
részben
vagy
vehetnek,
akik
nem
szakemberek,
így
egészében
feltáratlan
vagy
indokolatlannak
látszó
események,
közzétett
információik
sem
feltétlenül
cselekmények
mögött
egy
általa
megnevezett
csoport
áll.
Az
tekinthetők
hitelesnek.
összeesküvés-‐elméletek
híveit
konspiracionistáknak,
míg
azokat,
akik
elfogadják
az
események
hivatalos
változatát,
Az
információ
frissessége
mellett
konvencionalistáknak
nevezzük.
nagyon
fontos,
hogy
a
neten
talált
• A
chemtrail
(chemical
trail
azaz
vegyi
csík)
egy
összeesküvés-‐
információ
hiteles-‐e.
Hogyan
tudjuk
elmélet,
melynek
hívei
azt
állítják,
hogy
a
chemtrail-‐repülőgépek
eldönteni,
hogy
valóban
az-‐e?
Mit
kell
titokban
mérgező
vegyi
anyagokat
permeteznek,
melyek
megnéznünk?
megmérgezik
és
butítják
a
lakosságot.
Az
időjárás-‐befolyásolást
Az
információ
akkor
hiteles,
ha
és
a
pszichológiai
manipulációt
is
időnként
célként
említik
az
elmélet
hívei.
hozzáértő,
megbízható
forrásból
• Fake:
hamis,
hamisítvány,
utánzat,
koholmány
származik.
A
következőkre
kell
• A
hoax:
„beugratás”,
„megtévesztés”,
„átverés”,
„álhír”.
figyelnünk:
https://hungaricana.hu/
Leggyakrabban
az
e-‐mailben
terjedő
álhírek
különféle
• Ki
a
szerző?
Ki
írta?
Vannak-‐e
változatait
jelöli,
bár
az
átverés
gyakran
kiegészül
honlapokkal,
a
szerzőnek
más
írásai
is?
illetve
nem
ritkán
az
írott
sajtó
vagy
a
tévé
is
hajlamos
átvenni.
• Ki
a
célközönség?
Kiknek
íródott?
• Áltudomány:
áltudománynak
(pszeudotudománynak)
az
olyan
• Érvényesség?
Mikor
írták?
gondolatokat,
eszmerendszereket,
elgondolásokat
nevezzük,
Mennyire
naprakész
az
amelyeket
(mai)
művelőik
tudományként
határoznak
meg,
de
a
tudomány
fogalmának
nem
felelnek
meg.
(Leggyakoribb
hibájuk
információ?
az
empirikus
igazolás
hiánya.)
• Mennyire
foglalkozik
alaposan
• Áldokumentumfilm:
a
mockumentary
vagy
magyarul
a
témával?
áldokumentumfilm
(angol
mock
=
kicsúfolni
+
documentary
=
dokumentumfilm
szavak
keresztezéséből)
a
komédia
egyik
Vannak
megbízható
információ-‐ műfaja,
amelyben
úgy
vesznek
fel
dolgokat,
és
olyan
témájú
források:
szakmailag
hiteles
http://mek.oszk.hu/ filmeket
készítenek,
hogy
azok
valódi
dokumentumfilmnek
linktárak,
tematikai
adatbázisok,
vagy
látszódjanak,
mintha
az
a
szituációs
komédia
be
akarna
tényleg
nagy,
országos
jelentőségű
mutatni
valamit,
pedig
itt
pont
az
ellenkezőjét
teszik.
szervezetek
honlapjain
elérhető
• Information
laundering
(információ-‐mosás):
Az
a
jelenség,
információk,
szakirodalmak,
amikor
a
hamis
és
félrevezető
tartalmak
a
másodkezű
amelyeket
szakemberek
állítanak
hírközvetítés
nyomán
belépnek
a
mainstream
média
össze,
és
egy
részük
ingyenesen
sztrádájára,
és
hír
addig
terjed
a
legkülönbözőbb
hálózatok
és
elérhető.
keresőmotorok
szerverein,
amíg
“gyakorlatilag
tisztára
mosódik”,
a
nyilvános
diskurzus
legitimált
egységeivé
válhatnak.
A
fórumok
és
blogok
elsősorban
• ostension:
legendák
valóra
válásának
jelensége.
A
folyamatnak
http://www.fszek.hu/adatbazis
személyes
véleményeket,
információkat
három
fajtája
van.
Ha
valaki
szándékosan
játszik
el
egy
legendát,
ok/?article_hid=22008
közvetítenek,
ezért
érdemesebb
az
pseudo-‐ostensionről
beszélünk.
Proto-‐ostension
esetén
valaki
úgy
mesél
el
egy
létező
legendát,
mintha
az
személyesen
vele
információk
hitelességének
utánanézni
történt
volna.
Végül
quasi-‐ostension
akkor
áll
elő,
amikor
a
független
kutatóintézetek,
egyetemek,
megtörtént
eseményeket
értelmezünk
félre
egy
fejünkben
élő
elismert
szakmai
portálok
oldalain.
legenda
miatt.
A
háromfajta
jelenség
eredménye
tehát
Az
általunk
fellelt
szövegben
sorrendben:
csínytevés,
hazugság
és
tévedés.
megfigyelhetjük,
hogy
fel
vannak-‐e
tüntetve
szakmai
hivatkozások,
és
ellenőrizhetjük
a
szerző
személyét
is.
https ://clas sic.europeana.eu/portal/
Az
utóbbi
években
az
internet
en?utm_source=new-
website&utm_medium=button
világában
is
helyet
kapnak
olyan
elismert
minősítő
szervezetek,
amelyek
„elektronikus
pecséttel”
látják
el
a
vizsgált
weboldalt,
bizonyítva
annak
szakmaiságát,
TESZTELD
MAGAD,
BEDŐLSZ-‐E
AZ
ÁLHÍREKNEK!
megalapozottságát.
https://www.urbanlegends.hu/2019/09/teszteld-magad-bedolsz-e-
az-alhireknek-ime-az-augusztusi-hoaxkviz-2019/
https://www.arcanum.hu/hu/
A
plágium
Manapság
az
egyik
legfontosabb
feladat
a
szerzői
jogok
és
a
szellemi
tulajdon
védelme.
Attól,
hogy
valamilyen
tartalom
(kép,
szöveg,
zene)
felkerült
a
netre,
még
nem
lesz
automatikusan
mindenkié,
ugyanúgy,
ahogy
a
boltból
sem
hozzuk
el
fizetés
nélkül
a
könyveket.
A
zenék,
filmek,
könyvek
illegális
AZ
INFORMÁCIÓ
FELHASZNÁLÁSÁNAK
SZABÁLYAI
megosztásával,
letöltésével
éppen
azok
ellen
követünk
el
bűncselekményt,
akik
általunk
Az
interneten
talált
információkat,
adatokat
saját
munkáinkban
értékesnek,
élvezetesnek
talált
alkotásokat
is
felhasználhatjuk.
Ezt
tesszük
például
kiselőadás
hoztak
létre.
összeállításakor.
Ennek
a
felhasználásnak
megvannak
a
maga
szabályai.
Ezt
törvény
is
előírja,
másrészt
etikai
normák
FOGALMA
szabályozzák.
Plágiumnak
tekintjük
azokat
az
írásokat,
A
felhasználásnak
többféle
formája
van.
amelyek
az
eredeti
szerző
megjelölése
nélkül
• Egy-‐két
mondatot
idézhetünk
szó
szerint,
ebben
az
esetben
veszik
át
részben
vagy
teljes
egészében
annak
a
mondatot
idézőjelbe
kell
tenni,
és
meg
kell
adni,
hogy
kitől
munkáját.
A
plagizálás
ilyen
értelemben
a
származott
az
idézet.
szellemi
munka
eltulajdonítása.
Ennek
• Van,
amikor
csak
tartalmilag
vesszük
át
másnak
ellenőrzését
az
erre
a
célra
kifejlesztett
a
gondolatát.
Ezt
csak
akkor
tehetjük
meg,
ha
plágiumkereső
programok
segítik.
hivatkozunk
a
forrásra.
Ha
nem
így
járunk
el
plágiumot
követünk
el.
Mások
szellemi
termékének
az
eltulajdonítását
a
törvény
is
bünteti.
Erkölcsi
szempontból
is
elítélendő,
ha
egy
más
által
készített
művet
lemásolunk
vagy
felhasználunk
anélkül,
hogy
erre
kaptunk
volna
engedélyt.
Ha
az
internetről
gyűjtünk
anyagot
(képet,
szöveget,
videót,
hangot
stb.),
akkor
adjuk
meg
a
cikk
szerzőjét,
a
cikk
címét,
a
weboldal
címét
és
a
keletkezés
vagy
a
letöltés
dátumát.
SZERZŐI
JOGOK
A
Creatice
Commons
(CC)
a
szerzői
jogok
(copyright)
FORRÁSJELÖLÉS
egyik
alternatívája.
A
CC
széles
skálán
mozog
a
szerzői
oltalom
és
a
szabad
felhasználás
között.
Kétféle
jogot
Ha
más
munkáját,
gondolatait
használod
fel,
esetleg
idézel
biztosíthat,
a
megoszthatóságot
(másolható,
megosztható,
előadható,
bemutatható)
és
az
valakitől,
a
pontos
hivatkozás
minden
esetben
kötelességed.
átdolgozhatóságot,
mely
alapján
származékos
művek
készíthetők
belőle.
A
különböző
licencek
eltérően
viszonyulnak
ehhez
a
két
lehetőséghez.
Adatvédelem
Az
általunk
küldött
és
fogadott
információk
Az
adatok
védelméről
törvény
rendelkezik.
szervereken
futnak
keresztül,
nyomuk
marad
Valamely
visszaélés
esetén
a
rendőrséghez
idegen
számítógépeken,
bármikor
visszakereshető
az
egész
tevékenységünk.
Természetesen
vagy
a
Nemzeti
Adatvédelmi
és
Információszabadság
szerteágazó
törvények
védik
a
személyiségi
Hatósághoz
fordulhatunk.
jogainkat,
és
további
jogszabályok
tiltják
a
jogosulatlan
adatkezelést,
mégis
jó
tudatában
lennünk,
hogy
nem
vagyunk
láthatatlanok.
Ennek
tudatában
saját
internetes
tevékenységünkkel
kapcsolatban
érdemes
szűrőket
alkalmaznunk:
nem
feltétlenül
kell
közölnünk
magunkról
minden
információt,
legbenső
titkaink
nem
tartoznak
a
nyilvánosságra.
Azt
is
érdemes
átgondolnunk,
hogy
milyen
tartalmakat
osztunk
meg
ismerőseinkkel,
vagy
éppen
mit
lájkolunk.
Könnyen
lehet,
hogy
ami
ma
jó
poénnak
tűnik,
az
évek
múlva
kínos
lesz
számunkra.