Ady Endre: Kocsi-út az éjszakában- elemzés

- a hiányérzet verseinek egyike, a csonkaság, illetve az egység keresése áll a középpontban.

-témája a letörtség "egésztelenség"

- a vers hangulata komor és csalódott, ezt a cím is mutatja, enyhe baljós előérzetet kelt az olvasóban

-a versbeszéd az első, illetve az utolsó szakaszban személyes hangnemű, ezzel ellentétben a második
versszakban személytelen, általános jellegű

- az életrajz ismeretében lelhetünk mögötte akár valóságos élményt is, de a vers világában minden
jelképes értelmet kap

- egy képzeletbeli, lelki tájat jelenít meg

-a beszédhelyzet monologikus, a lírai én elmékedése alkotja

- a kocsi-út a vers centrális eleme, tulajdonságai azonosak az emberi élettel, illetve a lírai én lelki
világával, azaz rázós, kényelmetlen, tele van kellemetlen meglepetéssel és csalódásokkal

- a vers alaphangulata melankólikus, pesszimista hatású, mondhatni enyhén depresszív

- az “utána mintha jajszó szállna” sor az emberi lélek ragaszkodását a már elmúlt, lejárt dolgok iránt
jelenti, az ezekbe való kapaszkodás fájdalmát fejezi ki

Rímelése: ölelkező ( abba )

- statikus jelleget keltenek az állítmányok, melyek névszói- vagy összetett állítmányok

- a lírai én monológja

Ady Endre: Kocsi-út az éjszakában

Milyen csonka ma a Hold,

Az éj milyen sivatag, néma,

Milyen szomorú vagyok én ma,

Milyen csonka ma a Hold.

Minden Egész eltörött,

Minden láng csak részekben lobban,

Minden szerelem darabokban,

Minden Egész eltörött.

Fut velem egy rossz szekér,

Utána mintha jajszó szállna,

Félig mély csönd és félig lárma,

Fut velem egy rossz szekér.

1. versszak:

- csodálkozást, borzongást kiváltó felismerések

- különlegesség a kifejezett megállapítások mértékében rejlik (a Hold csonkább, mint máskor; az éjszakai
táj jóval elhagyatottabb; a szomorúság lehangolóbb)

- a holdról és önmagáról beszél, ezzel kimutatva, hogy a környezete is olyan mint a lírai én lelki világa,
azaz csonka

- ismétlésekkel hangsúlyozza az egyszeriséget, a megszokottól való eltérést (milyen 4-szer; ma 3-szor)

- szorongó levertség

2. versszak:

- kozmikus méretű összeomlás

- összetörten, szétesetten, darabokban hever már minden, az „egész”, a „láng”, a „szerelem”

-itt az elmúlás(főleg a szerelem múlandóságának) témáját tárgyalja a lírai én

- az ellentétek („Egész” – „részek”, „darabok” – „Egész”) segítenek a lírai én lelkiállapotát kifejezni, és az

érzéseinek erősségét kimutatni

- erősíti az anaforás helyzetben, 4-szer ismétlődő „minden” általános névmás

3. versszak:

- a lélek jajkiáltásaként hallatszik

-a lírai én visszatér a jelenbe, s egyben a fizikai környezetébe is, leírva az őt körülvevő dolgokat

- „jaj-szó” kíséri az életből kifelé futó „rossz szekeret”, mely a halál felé viszi kétségbeesett utasát
Mondanivaló: minden érték és igazság bizonytalan a XX. sz.-i ember számára, lehetetlen a beteljesülés, a
boldogság elérése

Egészítsd ki az elemző szöveget az alábbi szempontok alapján!

- a költemény témája

- cím és szövegegész viszonya

- vershelyzet

- versbeszéd

- beszédhelyzet

- a vers alaphangulata

- ellentétpárok szerepe

- az “utána mintha jajszó szállna” sor metaforikus jelentésének megfejtése

- az énvesztés állapotára utaló képek kiemelése, illetve azok értelmezése

- a kocsi-út, mint szimbólum