Piaci kudarcok

2. hét

Szabályozásgazdaságtan
Piaci kudarcok (market failure)
• A piaci szereplők önérdekkövető magatartása
(egyéni optimalizálás) eredményeként kialakuló
állapot nem Pareto-hatékony
• Piaci kudarcok
• Monopólium – piaci erőfölény
• Externáliák
• Közjavak
• Információs aszimmetria
Monopólium
• egy eladó elégíti ki a teljes piaci keresletet
• a monopólium keresleti görbéje azonos a piaci
keresleti görbével
• belépési korlátok:
• állami szabályozás
• technológia (csökkenő átlagköltség)
• szabadalom, licenc
• egyéb
Monopólium

• a monopólium mindig a keresleti görbe rugalmas

szakaszán termel
• az ár nagyobb, mint a határköltség
• nem Pareto-hatékony (holtteher-veszteség)
• hosszú távon is realizálhat gazdasági profitot
1. ábra: Szabályozás nélküli HTV 2. ábra:állami beavatkozás
2. ábra
• Alternatív megoldás az állam részéről:
A szürke rész átkerül a termelői többletből a
fogyasztói többletbe VAGY ha a terület például állami
adót jelöl, akkor a fogyasztó nem érez különbséget a
két ár közt, a vállalat viszont alacsonyabban áraz.
Így a termelő jobban jár, úgy hogy a fogyasztó
helyzete nem változik, összességében nőtt a jólét.
Az állam tudott javítani a társadalom helyzetén. (Ami
még mindig nem Pareto-hatékony.)
A természetes monopólium

Az iparág technológiai sajátosságaiból következik:

Az iparág költségfüggvénye olyan, hogy a releváns
piaci keresleti tartományban bármely outputszint
esetén a teljes iparági outputot egy termelő
olcsóbban képes előállítani, mint tetszőleges
számú, azonos technológiával rendelkező kisebb
termelő (az átlagköltség csökken).
Externáliák – Külső A B C
gazdasági hatások

• Egy szereplő tevékenysége piaci ellentételezés

nélkül befolyásolja egy másik szereplő helyzetét
(hasznosságát és/vagy költségeit).
• Tehát externáliás helyzetben nem történik piaci
tranzakció.
• Nem az árrendszer közvetítésével befolyásolják egymás
helyzetét
Extern hatások fajtái

• pozitív:
• egy szereplő egy másik szereplő költségeit csökkenti
és/vagy hasznosságát növeli, s ezt nem követi piaci
ellentételezés
• például: (a szomszéd virágoskertje), oltás
• negatív
• egy szereplő egy másik szereplő hasznosságát csökkenti
és/vagy költségeit növeli, s ezt nem követi piaci
ellentételezés
• például: környezetszennyezés
Extern hatások fajtái

• Termelői:
• Termelési folyamatból ered az extern hatás
• például: hőerőmű légszennyezése (fogyasztók
egészsége), folyók szennyezése (termelők alapanyaga)
• Fogyasztási:
• Fogyasztási folyamatból ered az extern hatás
• például: védőoltás (fogyasztók egészsége),
szórakozóhelyek (termelők ingatlanának biztonsága)
Az externáliák okozta jóléti veszteség

• Externáliák esetén a szereplő nem viseli

tevékenységének összes költségét, vagy nem fizet a
szerzett előnyökért, így egyensúlyban a társadalmi
határhaszon nem egyezik meg a társadalmi
határköltséggel.
• A piaci egyensúly még kompetitív piac esetén sem
Pareto-hatékony.
Közjavak

Olyan javak, amelyek fogyasztásából nincs lehetőség

kizárni az egyes fogyasztókat és az egyén fogyasztása
nem csökkenti a többiek fogyasztási lehetőségeit
• fogyasztási extern hatások: mindenki azonos
mennyiségben fogyasztja
• tiszta közjavak: nincs kizárás és nincs rivalizálás
• honvédelem, törvények, közút, stb.
• nem tiszta közjavak:
• autópálya, utcai wifi, stb.
Csoportosítás
• Klubjavak:
• Autópálya, Kábel tv szolgáltatás, Koncert, Golf klub
• „Közlegelő” (közös erőforrások)
• „Tragedy of the commons”
• Tengeri hal állomány, Zsúfolt utak
Kizárhatóság
igen nem
Igen Magánjavak Közlegelő
Rivalizálás
Nem Klubjavak Közjavak
Közjavak – Potyázás

• Racionális egyének igyekeznek kihúzni magukat a

közjavak létrehozásának költségviseléséből.
• A potyázás egyénileg racionális, de társadalmilag
nem hatékony.
• A vagyoni eloszlástól függ, hogy beszerzik-e a
közjavakat.
Információs aszimmetria
• A tranzakcióban résztvevő • Típusok:
felek informáltsága nem • Ex ante  kontraszelekció
(tragacspiac)
egyezik meg: az egyik fél • Ex post  erkölcsi kockázat
többet tud, vagy jobb (megbízó-ügynök elmélet)
információval rendelkezik • Eszközök:
• Jelzés
a tranzakcióról
• Szűrés
• Eltérő informáltság vs. • Minta
Jobb informáltság • Bizalom
Aszimmetrikus informáltság
típusai
2 típus:
• Rejtett tulajdonság (hidden characteristics)
• Egy olyan tulajdonsága a jószágnak, ami az egyik fél által
ismert, de a másik fél számára nem
• Rejtett tevékenység (hidden action)
• A tranzakcióban részt vevő felek közül az egyik olyan
cselekedete, amit a másik fél nem tud észlelni/érzékelni

• Opportunizmus:
• Egy egyén olyan önérdekkövető magatartása, amit az adott
döntési helyzetben akár csalárd módon is követ (akár a másik
fél megkárosítása révén is)
Az aszimmetrikus informáltságból
eredő problémák
• Kontraszelekció (adverse selection)
• Abban az esetben jön létre, ha a tranzakcióban résztvevő
egyik fél többlet információval rendelkezik a jószág egy
rejtett tulajdonságáról, amit a többi fél nem ismer(het),
és
• Ezt opportunistaként ki is használja
• Erkölcsi kockázat (moral hazard)
• A tranzakcióban részt vevő egyik fél olyan cselekedetet
követ, amit a másik fél nem tud azonosítani/észlelni, és
• Ez sérti a kevésbé informált fél érdekeit (nem a
tranzakció szellemében jár el)
Kontraszelekció - problémák
• A vásárlók esetleg nem hajtanak végre olyan
tranzakciókat, amelyek ugyan kölcsönösen
előnyösek lennének, mert félnek attól, hogy a jól
informált fél kihasználhatja őket
• Fogyasztói és termelői többlet vész el, ami növelhette
volna a társadalom jólétét
• A felek olyan tranzakciókat is végrehajtanak, ami az
egyik fél számára nagyobb ráfordítással jár, mint
haszonnal
Kontraszelekció – a modell
• Akerlof (1970): Market for lemons
• Használtautó piac (lemontragacs)
• Két típusú autó: Jó és rossz (tragacs)
• Az eladók tudják, hogy a saját autójuk milyen típus, a vevők viszont
nem
• Versenyzői piac: Egyik szereplő sem képes az egyensúlyi árat
befolyásolni
• A vevőknek van információjuk arról, hogy mekkora az egyes
autótípusok aránya (előfordulásának valószínűsége) a piacon
• Két egyensúly jöhet létre a piacon:
• Egybemosó egyensúly (pooling equilibrium): mindkét típus adásvétele
létezik, de nem lehet megkülönböztetni őket
• Szeparáló egyensúly (separating equilibrium): csak az egyik típus
adásvétele létezik, vagy mindkettőé, de ekkor meg lehet különböztetni
őket
Kontraszelekció – a folyamat
• A vevők rezervációs árai eltérnek a különböző autótípusok
esetén
• A jó autókért magasabb árat hajlandóak fizetni
• A vevők nem tudják megállapítani, hogy az autó milyen
típus, emiatt a tranzakció során az alkudozás alatt maximum
a rezervációs áraik súlyozott átlagát ajánlják fel, ami ha
alacsonyabb, mint a jó autó eladóinak rezervációs ára, akkor
a jó autó tulaja nem adja el az autóját 
• Emiatt csökken a jó autók részaránya a piacon
• A jó autók arányának csökkenését érzékelik a vevők, emiatt
csökken az ajánlott ár, ami miatt még több jó autó tulaja
dönt úgy, hogy meg sem jelenik az autópiacon, ami tovább
csökkenti az arányukat
• Végül csak rossz autót fognak eladni
Kontraszelekció – extrém eset
• A kontraszelekció bizonyos esetekben a piac
megszűnéséhez is vezethet
• Ha a vevők rezervációs ára a tragacsokra
alacsonyabb, mint az eladók rezervációs ára, akkor
az általuk ajánlott ár olyan alacsonyra süllyedhet,
amin már a tragacs tulajdonosok sem fogják eladni
a terméket, vagyis ők is kiszorulnak a piacról
Kontraszelekció - megoldások
• Korlátozni az opportunista viselkedés lehetőségét
• Közzétételi kötelezettség
• Termékszavatosság biztosítása
• Kötelezővé tenni a vásárlást
• Kiegyenlíteni az informáltságot
• A kevésbé informált fél szűrést (screening) alkalmazhat
• Tesztelés
• Ajánlások
• A jól informált fél jelzést (signalling) alkalmazhat
• Garanciavállalás
• Termékminta / Referenciák
• Hírnév / Bizalom
• Harmadik fél gyűjthet információt és ezt értékesítheti
valamelyik fél felé
• Szabványokat alkothatnak
• Tanúsítványokat nyújthatnak
Erkölcsi kockázat - modell
• 2 fél köt egy megállapodást (szerződés), amelyben
az egyik fél jóléte a másik fél olyan cselekedetétől
függ, amit ő nem tud egyébként feltárni vagy
észlelni
• Ennek következtében
• A felek túlzott mértékű – költséges – óvintézkedéseket
tesznek, ami megakadályozhatja az opportunista
viselkedést  lesznek olyan esetek, amikor feleslegesen
• A jobban informált fél opportunistaként viselkedik 
megkárosítja a másik felet
Erkölcsi kockázat – esetek
• Megbízó-ügynök elmélet
• Vállalat tulajdonosai – Vállalat menedzserei
• Főnök – beosztott
• Biztosító társaság – biztosított fél
• Oktató – diák
• Ösztönző rendszereket kell kialakítani, ami
szeparáló egyensúlyt képes biztosítani
• Olyan kritériumokat kell meghatározni, ami a mellett
nem éri meg opportunistaként viselkedni
Köszönöm a figyelmet!