SZEMÉLYISÉGLÉLEKTAN DIAGNOSZTIKA

BEADANDÓ DOLGOZAT
(MÁRK EMESE, EAXSMO)

Részletes klinikai interjú kérdéssor témakörökre bontva

Bevezető kérdések:
 Név
 Életkor
 Foglalkozás/tanulmányok
 Időjárással/közlekedéssel kapcsolatos kérdések
 Milyen okból keresett ma fel?
 Hogyan érzi magát?
 Milyen érzésekkel/gondolatokkal érkezett ide?
 Hogyan telt az elmúlt hete/napja?

Családi háttér:
 Milyen a szülei/nagyszülei kapcsolati státusza? (Ha esetleg elváltak a szülők, akkor
újraházasodtak-e/új párkapcsolatban élnek-e)
 Milyen a szülei mentális, fizikális egészsége?
 Van valamilyen fizikális vagy mentális betegség a családjában (akár tágabb
családban)?
 Milyen a családja társadalmi-gazdasági helyzete?
 Milyen a családja kulturális háttere?
 Mivel foglalkoznak a szülei?
 Vannak testvérei? Milyen a kapcsolata testvéreivel?
 Kikkel él/élt egy háztartásban?
 Milyen jellemző szerepek vannak a családjában?
 Hogyan jellemezné a családi dinamikát/munkamegosztást?
 Hogyan jellemezné a szülei nevelési stílusát?
 Mit gondol, kire számíthat a családon belül?
 Történt a családon belül bántalmazás, esetleg elhanyagolás?

1
  Történt a család életében valamilyen nagyobb változás/veszteség?
 Milyen közös programokat szerveznek a családban?
 Milyen konfliktusok fordulnak elő a családban, illetve milyen módon szokták azokat
megoldani?
 Milyen a kapcsolati státusza?
 Hogyan jellemezné a kapcsolatukat a párjával?
 Milyen érzelmi légkörben él?
 Milyen körülmények között él?
 Mit gondol a családban betöltött szerepéről? (Módosítana-e valamin, ha tehetné/ha
igen, akkor mi lenne az)
 Hogyan jellemezné a szexuális életüket?
 Van gyermekük? (Ha igen, hány/szeretnének-e még/hogyan állt Ön/párja a
gyermekvállaláshoz/hogyan változott meg a családi dinamika a gyermek születése
után/hány éves volt Ön és párja gyermekük/gyermekeik születésekor)
 Van esetleg háziállatuk? (Ha igen, akkor Ön mit gondol a kisállat családban betöltött
szerepéről/milyen módon került Önökhöz)
 Vannak barátai, akikre támaszkodhat?

Munka, tanulmányok:
 Mivel foglalkozik jelenleg?
 Milyen tanulmányokat folytat jelenleg?
 Ha bármivel foglalkozhatna, akkor mi lenne az?
 Hogyan érzi magát a jelenlegi állásában?
 Mennyire érzi megterhelőnek a munkáját?
 Mióta dolgozik a jelenlegi munkahelyén?
 Volt előtte másik munkahelye? (Ha igen, hol dolgozott/milyen okból váltott új
munkahelyre)
 Voltak megszakítások a munkájában? (Ha igen, milyen okból történt a munkakarrier
megszakítása/mennyi ideig tartott ez az állapot)
 Mennyire elégedett a munkájával/munkahelyével/munkaköri
beosztásával/munkahelyi légkörrel?
 Milyen okból/minek a hatására választotta ezt a foglalkozást?
 Milyen kihívásokkal kell megküzdenie tanulmányai/munkája során?

2
 Milyen sikerei/kudarcai vannak tanulmányai/munkája során?
 Milyen módon küzd meg a megpróbáltatásokkal/kudarcokkal?
 Hogyan jellemezné kapcsolatát kollégáival/felettesével?
 Mennyire tartja a kapcsolatot kollégáival a munkahelyen kívül?
 Milyen hosszú/rövidtávú tervei/céljai vannak tanulmányai/munkája terén?
 Hogyan jellemezné a munkahelyi légkört?
 Hogyan érzi magát a munkahelyén?
 Hogyan jellemezné az általános hangulatát a munkahelyen töltött idő alatt?
 Milyen programokat szerveznek a munkahelyén? Mennyire szokott részt venni a
munkahelyi rendezvényeken?
 Mennyire veszélyes a munkája?
 Milyen veszélyek állnak fenn munkavégzése során?
 Milyen fejlődési lehetőségek vannak munkáján belül?
 Mennyire támogatja a munkahelye a céljai elérésében?
 Mit gondol, mennyire tud/akar élni a munka adta fejlődési lehetőségekkel?
 Mennyire képes fenntartani az egyensúlyt a magánélete és a munkája között?
 Mit gondol, mennyire van hatással munkája a munkán kívüli tevékenységeire?
 Gondolkozott munkahelyváltáson/szakmaváltáson? (Ha igen, miért)
 Mennyi szabadideje van munkája/tanulmányai mellett?
 Milyen műszakban dolgozik?
 Mennyire felel meg Önnek a műszakos beosztása?
 Hogyan jellemezné munkáját, inkább kreativitást igénylő vagy monoton?
 Milyen módon/mivel jár be munkahelyére?
 Hány emberrel dolgozik együtt?
 Megfelelőnek tartja a munkahelyi létszámot?
 Mennyire képes betartani a határidőket?
 Mit kedvel leginkább/legkevésbé munkájában?
 Mennyi időt tölt munkahelyén?
 Hogyan vélekedik a nyugdíjazásról?
 Mennyire elégedett a fizetésével?
 Mennyire elégedett a munkahelye által biztosított egyéb juttatásokkal?

3
  Dolgozik esetleg másodállásban valahol? (Ha igen, milyen okból/változtatna-e ezen a
helyzeten)

Élettörténet:
 Jellegzetes fejlődési pontokra vonatkozó kérdések (pl. szobatisztaság)
 Milyenek voltak a születésének körülményei?
 Hogyan jellemezné a gyerekkorát?
 Hogyan jellemezné a szüleivel való kapcsolatát?
 Hogyan jellemezné szülei nevelési stílusát?
 Van testvére? (Ha igen, hány/milyen a kapcsolata Önnek a testvéreivel/milyen módon
tartják a kapcsolatot/hányadik gyerek volt Ön a családban)
 Van valamilyen meghatározó élménye gyermekkorából?
 Mi a legkedvesebb/legrosszabb gyermekkori emléke?
 Milyen a szülei kapcsolati státusza? (Ha elváltak, akkor ez hogyan érintette
Önt/testvéreit)
 Hogyan jellemezné a családja anyagi/szociális/társadalmi helyzetét?
 Hogyan jellemezné azt a környezetet/közeget, amelyben nevelkedett?
 Milyen fontos személyek vettek részt a család életében?
 Nukleáris családdal élt együtt vagy esetleg tágabb családi kapcsolatokról
beszélhetünk?
 Mi a szülei legmagasabb iskolai végzettsége?
 Mi a szülei foglalkozása?
 Hogyan jellemezné az iskolai éveit?
 Milyen szerepet töltött be az osztályban?
 Milyen tanuló volt jellemzően az iskolai évek során?
 Volt esetleg segítsége az iskolai tanulmányai során?
 Milyen elvárásokat támasztottak Ön felé szülei?
 Töltött esetleg huzamosabb időt kórházban?
 Szorult bármilyen egészségügyi ellátásra gyermekkorában?
 Érte valamilyen veszteség gyermekkorában?
 Voltak barátai gyermekkorában? (Ha igen, hány/tartja-e még a kapcsolatot
velük/mennyire támaszkodhat rájuk)

4
  Voltak esetleg meghatározó/visszatérő álmai gyermekkorában?
 Milyen félelmei voltak gyermekkorában?
 Hogyan élte meg a családi légkört/szerepeket?
 Mit gondol, kik azok a személyek, akikre számíthat?
 Milyen szabadidős elfoglaltságai voltak gyermekkorában?
 Hogyan jellemezné érzelmi világát gyermekkorában/serdülőkorban?
 Mikor kezdett el szexuális életet élni?
 Hogyan zajlott a szüleiről való leválás?
 Milyen életcéljai voltak az iskolai évei alatt?
 Mennyire érezte/érzi magát elégedettnek az életével?

Hobbik, szabadidős tevékenységek:

 Milyen hobbijai vannak/voltak?
 Mivel tölti/töltené szívesen a szabadidejét?
 Mennyi időt vesz igénybe az adott hobbi?
 Mióta űzi az adott elfoglaltságot?
 Milyen okból űzi ezt a tevékenységet?
 Milyen érzésekkel, attitűdökkel jellemezné a hobbihoz fűződő viszonyát?
 Sportol esetleg valamit? (Ha igen, mi az/mennyi időt vesz igénybe/milyen viszony
fűzi a sportokhoz)
 Mennyire űzi szenvedéllyel szabadidős tevékenységeit?
 Kapcsolatban áll valamilyen módon szabadidős elfoglaltsága a munkájával? (Ha igen,
akkor milyen módon/hogyan képes összeegyeztetni a munkát a hobbival)
 Ha tehetné, szeretne esetleg többet foglalkozni az Ön által űzött sporttal/szabadidős
tevékenységgel?
 Mennyire fontos szerepet tölt be az Ön életében a sport/hobbi?
 A relaxáló vagy inkább az aktív tevékenységeket kedveli jobban? Miért?
 Mennyire tervez előre szabadideje megszervezésében?
 Társaságban vagy inkább egyedül végzi szívesebben szabadidős elfoglaltságait?

Fizikai, mentális betegségek:

 Hogyan jellemezné a fizikális állapotát?
 Hogyan jellemezné a mentális állapotát?

5
  Hogyan jellemezné az általános hangulatát?
 Volt gyermekkorában valamilyen betegsége, amelyet megnevezne? (Ha igen, mi volt
az/milyen hatással volt Önre)
 Jelenleg tud valamilyen betegségről?
 Milyen hatással van/volt Önre betegsége?
 Mennyire érzi úgy, hogy hatással van betegsége életére/élete több területére?
 Szed tartósan valamilyen gyógyszert? (Ha igen, mi az/milyen okból/mennyi ideje
szedi)
 Előfordult a családjában valamilyen mentális vagy fizikai betegség? (Ha igen, mi volt
az/diagnosztizálva volt-e vele ezen családtag/milyen hatással volt ez a család
életére/ki támogatta a beteg családtagot/szüksége volt-e valamilyen kezelésre)
 Előfordult a családjában különc, szokatlan viselkedésű ember? (Ha igen, Ön hogyan
jellemezné ezt a személyt/milyen az Ön hozzáállása ezen egyénhez/hogyan viszonyult
a családja ehhez a személyhez)
 Előfordult a családjában esetleg valamilyen függőség? (Ha igen, mit volt az/minek a
hatására alakult ki/Önnek van-e valamilyen függősége/volt-e próbálkozás a
függőségről való leszokásban)
 Tapasztalt a hangulatában szélsőséges változásokat? (Ha igen, hogyan jellemezné
ezeket/milyen gyakorisággal jelentkeznek ezek a változások)
 Milyen attitűddel jellemezné Önmagát a mentális, fizikálisan betegségekkel
kapcsolatos hozzáállásában?

További, kiegészítő kérdések:

 Hogyan néz ki egy átlagos napja?
 Hogyan néz ki egy átlagos hétvégéje?
 Hogyan jellemezné az énképét?
 Milyen belső vágyai vannak?
 Mi a legszebb/legrosszabb emléke?
 Mi a legkorábbi emléke?
 Milyen félelmei vannak?
 Vannak esetleg betegségekkel kapcsolatos aggodalmai?
 Milyen dolgoknak tud örülni?
 Milyen dolgok szomorítják el?

6
 Vannak esetleg valamilyen visszatérő, meghatározó álmai?
 Hogyan érezte magát ezen az ülésen?
 Milyen elvárásai lennének a továbbiakban a terápiás ülésekre vonatkozóan?
 Idézett fel Önben valamilyen emléket ezen alkalom, amit esetleg megosztana? Lenne
még esetleg olyan fontos dolog, amit szívesen megemlítene? (Ha igen, mi lenne az)

7
 Felvett klinikai interjú bemutatása

Az interjú alanya egy 26 éves férfi. Az általános orvostudományi kar hallgatója,

végzős évben jár. Tanulási nehézségei akadtak ebben az évben, rosszul érinti, hogy nem
kell órákra járnia, nehezen veszi fel a fonalat, nehezen tanulja meg az újabb
információkat, kimerült, kissé depresszívnek érzi magát, a számára megszokott rutin
hiányát érzi, kevesebb időt tud emberek társaságában tölteni, pedig alapvetően
extravertáltnak tartja magát és fontosak számára a szociális kapcsolatok.
Apai nagymamája özvegy, az anyai nagyszülők házasok 52 éve, illetve szülei is
házasok, kiegyensúlyozott párkapcsolatban élnek. Édesanyjára jellemző a megfelelési
kényszer, önértékelési zavar, testképzavar, rendkívül maximalista, altruista
személyiségvonások jellemzik, a munkáját háttérbe szorítva igyekszik kiszolgálni
másokat. Angol-történelem tanárként dolgozik egy gimnáziumban, azonban eredetileg
nem tanár szeretett volna lenni, hanem ügyvéd. Ezen vágyát családja végett áldozta fel.
Édesapja gyermekgyógyász-háziorvosként dolgozik, postinfarctusos, obese,
magasvérnyomásos és cukorbeteg. Édesanyja fizikális státusza átlag feletti. Nagyszülőket
tekintve előfordul obezitás, hypertónia, szívkatéterezés, pajzsmirigy problémák, reumás
problémák. Társadalmi helyzetüket tekintve megbecsültnek érzi családját az interjú
alanya, egy kisvárosban élnek, pénzügyi helyzetüket tekintve középosztálybeliek, úgy
gondolja, hogy nincs okuk aggodalomra az anyagi helyzetet illetően.Van egy 3 évvel
fiatalabb fiútestvére, akivel jónak mondhatja a kapcsolatát, de mostanában úgy érzi, hogy
eltávolodtak egymástól. Ennek fő oka, hogy már igényelnék mindketten, hogy külön
élhessenek. Nukleáris családban nevelkedett a kliens. Mikor megkezdte egyetemi
tanulmányait, akkori barátnőjével költözött össze saját lakásukba, 2 éven keresztül éltek
együtt szakításukig, jelenleg pedig fiatalabb testvérével él egy lakásban, amely a család
tulajdonát képezi. A családi munkamegosztás nem kiegyensúlyozott, régi, klasszikus
felfogással jellemezné a kliens a családi dinamikát, hiszen a férj a kenyérkereső a
családban, a feleség pedig vezeti a háztartást, neveli a gyerekeket, de ez sem teljesen igaz,
hiszen édesanyja is dolgozik, igen hamar visszament dolgozni a szüléseket követően. A
fizetésből adódó nagy különbségek miatt édesanyja hozta azt az áldozatot, hogy ő végzi a
munka nagyobb részét. Az édesapja a házkörüli munkákból kiveszi a részét, de munkán
kívüli idejét inkább pihenéssel és szórakozással tölti. A kliens a szülei nevelési stílusát
inkább szigorúnak jellemezné, de úgy gondolja, hogy megkapott mindent, amire szüksége

8
volt, reális elvárásokat támasztottak felé, illetve úgy érzi, hogy sosem kértek tőle olyat,
amire ne lett volna képes. Figyelem tekintetében úgy érzi, hogy öccse születése után
jelentősen kevesebb figyelem hárult rá, de édesanyja ezt követően is igyekezett segíteni,
odafigyelni az igényeire. Ha nem felelt meg az elvárásoknak a kliens, akkor megvonták
tőle szülei az örömszerző tevékenységeket büntetés gyanánt. Édesapja nem igazán vette
ki a részét a gyereknevelésből, inkább az iskolai eredmények érdekelték, de időnként
segítette gyermekeit a tanulásban. Az interjú alanya úgy gondolja, hogy minden
családtagra számíthat, akár tágabb családi körből is. Apai nagyapjának elvesztése nagy
veszteség volt a család számára, mai napig együtt jár ki a nagyobb család megemlékezni
az elhunytról. Nagyobb változásként a család életében azt említené meg a kliens, hogy el
kellett költözniük a szülőhelyükről szüleinek, hiszen édesapjának a jelenlegi
lakóhelyükön adódott munkalehetőség. Édesanyja ilyen szempontból is nagy áldozatot
hozott, hiszen mai napig úgy érzi, hogy emiatt eltávolodott a családjától fizikális és
érzelmi szinten is. Családi programok tekintetében együtt szoktak nyaralni, síelni,
horgászni, a tágabb családdal pedig együtt töltik az ünnepeket, születésnapokat.
Gyerekkorukban sokszor nyaraltak a nagyszülőknél testvérével és unokatestvéreivel.
Szülei között leginkább az édesapja viselkedéséből fakadó konfliktusok fordulnak elő, de
nem szokták megbeszélni a konfliktusaikat, édesanyja közeledik egy idő után
édesapjához. Testvérével lévő konfliktusok tekintetében az interjú alanya igyekszik
megoldani a konfliktusokat, testvérét elutasítónak érzi ilyen szempontból. A kliens
párkapcsolatban él, kiegyensúlyozottnak gondolja a párkapcsolatát. Vannak
nézeteltéréseik, de igyekeznek azokat megoldani, boldog a párkapcsolatában
összességében. Nem élnek együtt párjával, de terveznek összeköltözni, amikor adottak
lesznek a lehetőségek. Szexuális életüket tekintve úgy gondolja, hogy több igénye lenne a
szexualitásra, mint a párjának. Van egy közös kutyájuk párjával, amely sok örömet hozott
az életükbe. Egy olyan gyerekkori barátja van, akire ténylegesen támaszkodhat, ha
problémái vannak, de vannak ezen baráton kívül is olyanok, akikkel mélyebb dolgokról is
tud beszélgetni. Gyerekkori barátai nagyrészt lemorzsolódtak, néhányan maradtak meg
közülük, egyetemi ittléte során szerzett barátai is vannak, akikkel tartja a kapcsolatot
rendszeresen.
A kliens elmondása szerint szívesen végezne fizikai munkát is, ha nem orvos
lenne. Nagyon megterhelőnek érezte az egyetem második és harmadik évét, a további
évek már nem voltak olyan megterhelőek számára. Jelenleg nagyon stresszes, mert
szigorlatra készül, sokat szorong vizsgák előtt. Egyetemi tanulmányai előtti nyáron

9
dolgozott egy étteremben, hiszen nem vették fel elsőre az egyetemre. Ezt kudarcként élte
meg, úgy érezte, hogy szüleinek is csalódást okozott ezzel, nemcsak magának. A
Covid19-pandémia alatt segítő tevékenységet folytatott az egészségügyben. Alapvetően
szülői terelgetés hatására választotta az adott szakmát, vagyis az orvoslást. Kihívást jelent
számára, hogy megfelelő időt és energiát tudjon fordítani az anyagok elsajátítására, de
minden vizsgája sikerült eddig elsőre, amire elment, kudarc nem nagyon érte az egyetemi
évek alatt. Az ezt megelőző tanulmányok során nem volt jó tanuló általános iskolában,
gimnáziumban már javultak a jegyei. Szüksége van a testmozgásra vagy a társas
együttlétekre a problémáival való megküzdéshez. Az egyetemi csoporton belül nagyon
jónak tartja a hangulatot, szerinte mindenki elfogadja a másikat, illetve van a csoporton
belül egy szűkebb baráti köre is, akikkel napi szinten tartják a kapcsolatot. Elsődleges
célja jelenleg, hogy elvégezze az egyetemet, ezt követően szakmai szinten az a célja,
hogy sikerüljön elhelyezkednie az áhított területen, majd szeretné sikeresen elsajátítani az
adott szakmát és sikeres szakvizsgát tenni. Szerette a szemináriumokat az egyetemen, de
a gyakorlatokat gyengének tartja, hiszen nagyon keveset találkoztak betegekkel. A
csoportos főzéseken, programokon részt vett a csoportjával és szeretett az egyetemre járni
összességében, legfőképpen az első és a második évet szerette. Egyetemi szervezésű
programokon is részt vett (pl. bálok, évfolyamestek). Alapvetően nem egy veszélyes
szakmát választott, azonban megterhelő lehet fizikálisan és mentálisan is. Nagy potenciált
lát a szakmában, mindig vannak újabb technikák, amelyeket elsajátíthat, illetve
tudományos és szakmai tekintetben is támogatná az intézmény a fejlődését. Nehezen
tudja fenntartani az egyensúlyt a tanulmányok és a magánélet között, nem igazán jut ideje
a tanulmányokon kívüli tevékenységekre, maximum 1 órát tölt testmozgással napközben.
Soha nem gondolkozott el szakváltáson az egyetemen. Az orvoslást magát monotonnak
találja, de a betegekkel való foglalkozásból kifolyólag egy változatos szakma is egyben.
Biciklivel jár be az egyetemre és a munkahelyére is biciklivel vagy gyalog kíván eljutni.
Ennek több oka is van, hiszen fontosnak tartja a testmozgást, kikapcsolódás számára és
valamilyen szinten anyagi vonzata is van. Mindig képes betartani a határidőket, mindent
eltervez előre. A nyugdíjazást későinek tartja életkor tekintetében, de ha teheti, nem kíván
visszavonulni teljesen a nyugdíjkorhatár elérésével. Legkevésbé azt kedveli
tanulmányaiban, hogy sok olyan dolgot kell megtanulnia, ami perifériája az orvoslásnak,
nem feltétlenül tartja fontosnak, hogy ilyen részletességgel elmélyedjenek az egyes
területekben, illetve úgy gondolja, hogy az oktatás nem elég gyakorlatias. Leginkább azt
kedveli tanulmányaiban, hogy orvos lehet általa. Azért szeretne orvos lenni, mert ad

10
egyfajta társadalmi státuszt, szeretne segíteni az embereken, ez a szakma egy
financiálisan stabil élethelyzetet teremt, illetve nem lesz nehéz elhelyezkednie a területen.
Nem elégedett a fizetéssel európai viszonylatban, de magyarországi viszonylathoz képest
szerinte jó a fizetés, így nem tervez jelenleg kimenni külföldre. Véleménye szerint nehéz
bejutni az egyetemre, hosszú idő elvégezni, óriási az orvosokon a felelősség, így úgy
gondolja, hogy a fizetésnek jobban közelítenie kéne az európai átlaghoz. Az egyéb
juttatási lehetőségekkel elégedett, szerinte jól van finanszírozva. Idővel szeretne
magánpraxist nyitni, aminek főként anyagi okai vannak, illetve jobban tudná idejét is
szervezni. Úgy gondolja, hogy megterhelő lesz számára a munka időbeosztás
tekintetében, hiszen elég sok órában foglalkoztatják az orvosokat.
Időben haladt végig gyermekkorában a fontosabb fejlődési pontokon. Szülei
elmondása szerint tervezett volt fogantatása, a terhesség és a szülés is problémamentes
volt. Indított volt a születése, 42.héten született, de ennek nem egészségügyi okai voltak,
hanem az orvos így tartotta megfelelőnek. Úgy gondolja, hogy boldog gyerekkora volt,
mindenük megvolt, amire szükségük volt, kiegyensúlyozott volt a család. Édesapja sokat
dolgozott akkoriban, így kevés időt töltött családjával. Legtöbbet az édesanyja
foglalkozott vele, jól kijött testvérével is. Az édesapjával egyenletes, de felszínes volt a
kapcsolata, az édesanyjával volt mélyebb a kapcsolata. Sok időt töltött édesapjával,
segített neki a ház körül, de érdeklődött az édesapja elfoglaltságai iránt is.
Gyerekkorukban édesapjának rosszabb volt a viszonya a kisebbik gyermekkel, így az
édesanyjuk azzal próbálta ezt kompenzálni, hogy többet foglalkozott ezen gyermekkel,
ezt az interjú alanya úgy élte meg, hogy öccse ezáltal több érzelmi odafordulásban lett
részesítve, mint ő. Édesanyjával hullámvölgyet éltek meg általános iskola felső
osztályától a gimnáziumi tanulmányok közepéig, hiszen akkoriban rossz társaságban
mozgott a vizsgálati személy, nem hallgatott édesanyjára, gyengék voltak a jegyei, nem
segített édesanyjának az otthoni munkálatokban sem. Ekkor kezdett a másik gyermek felé
jobban nyitni az édesanyja, kissé elzárkózott az interjú alanyától, így ő úgy érezte
akkoriban, hogy nem volt érzelmi támasza. Azóta nagyon igyekszik, hogy jobb
kapcsolatuk legyen, azonban ezt még nem sikerült megbeszélniük. Rosszul érintette
gyerekkorában, hogy minden vele hasonló korú rokona jól teljesített az iskolában, úgy
érezte, hogy csalódást okoz szüleinek. Problémát jelentett gyerekkorában, hogy hajlamos
volt a füllentésekre, hogy elkerülje a büntetést, konfliktust. Nagy családi házban,
nukleáris családban, kisvárosban nőtt fel. A település nem volt a legideálisabb edukáció
szempontjából és gyerekkorában úgy érezte, hogy irigyek a családjára sokan, tanárokkal

11
kapcsolatban is úgy gondolja, hogy ez az ellenszenv befolyásolta az osztályozást. Fontos
személyként részt vett a család életében édesapja néhány közeli barátja, illetve a tágabb
család is. Tinédzserként nem szeretett iskolába járni, jegyei sokat romlottak, nem szerette
az osztályközösséget sem. Gimnázium közepétől már javultak a jegyei és szerette az
osztályát is. Édesanyja sokat segített neki angol nyelvből és történelemből, általános
iskolában segített matematikai tanulmányaiban édesapja is. Édesapja részéről volt
egyfajta elvárás, hogy orvosi pályára lépjen, ez is az egyik oka valószínűleg, hogy ezt a
szakmát választotta. Néhány gyerekkori barátjával mai napig tartja a kapcsolatot, igazából
egy olyan gyerekkori barátja van, akivel szorosabb a viszonya jelenleg is. Nem szívesen
volt egyedül a házukban, mert félt a betörőktől, ami egy reális félelemnek bizonyult,
hiszen volt egy olyan eset, amikor betörtek hozzájuk. Úgy gondolja, hogy számíthat a
családjára, párjára, barátaira egyaránt. Gyerekkorában sok időt töltött barátaival, focizott
és számítógépezett. 14 vagy 15 évesen veszítette el a szüzességét akkori barátnőjével. A
szüleiről való leválás olyan módon zajlott, hogy kiköltözni kényszerült a családi házból
egyetemi tanulmányai miatt, azonban mai napig függ családjától anyagi szinten.
Érzelmileg megviselte az elköltözés, főleg eleinte volt nehéz számára, szívesen töltött
volna több időt családjával. Általános iskolában még nem nagyon voltak életcéljai,
gimnáziumi tanulmányainak vége felé alakult ki benne, hogy orvosi egyetemen szeretne
tanulni, amiért sokat kell tennie. Elégedettnek érzi magát életével összességében, minden
adott számára, hogy boldog lehessen.
Kisgyermekkora óta aktívan focizott, volt olyan időszak, amikor küzdősportolt is
emellett. Szívesen pingpongozott barátaival iskola után. A számítógépes játékokat is
kedveli. Jár edzőterembe fluktuáló jelleggel, jelenleg nem tud eljárni szoros időbeosztás
végett. Szeret biciklizni, néha eljár futni, szeret sétálni és sorozatot nézni. Szívesen tölti
szabadidejét párjával és közös kutyájukkal, barátaival, családjával. Szeretne több időt
tölteni öccsével is, ha lenne igény öccse felől is, de úgy érzi, hogy ez nem adott a másik
fél felől. Szívesen tölti idejét a szabadban a város zajától távol. Szinte semmi ideje nem
jut szabadidős tevékenységekre tanulmányai folytán jelenleg, később pedig a munka fogja
az ideje nagyobb részét kitölteni, de mindenképpen szeretne időt szakítani valamilyen
sportra. Azon okból űz szívesen sportokat, mert megnyugtatják, kikapcsolódhat általuk, jó
érzéssel tölti el a sport. Ha tehetné, akkor több időt fordítana kikapcsolódásra, ez
jelentene napi 1-1,5 órát. Inkább az aktív tevékenységeket kedveli, sok energiája van
elmondása alapján. Bizonyos sporttevékenységeket egyedül szeret végezni (pl. futás), de
szereti a csapatsportokat is (pl. foci, röplabda).

12
 Kornak és nemnek megfelelő fizikális állapota van, jól érzi magát a bőrében, nincs
krónikus betegsége és megfelelő a BMI-je, de az alakjáért szeretne még tenni. Stabil
mentális állapotát tekintve, általánosságban jó hangulata van. Nem volt szomatikus vagy
pszichés betegsége gyerekkorában. Inkomplett fisztulája van, ami aggasztja, hiszen fél
attól, hogy műtétre kerül majd sor a jövőben emiatt. Egyik fülére csökkent hallású, de
nem különösebben érinti a hétköznapokat. Ezen állapot annak az eredménye, hogy
fiatalabb korában egy édesapjával történő vadászat során mellette sütötték el a puskát.
Nem szed semmilyen gyógyszert és tudomása szerint nincsen komoly, genetikusan
öröklődő betegség a családjában. Anyai nagyapja jár reumás kezelésekre, apai
nagyanyjának műtötték a pajzsmirigyét, illetve cukorbeteg, édesapjának volt egy
infarktusa. Az infarktus okának a dohányzást és a túlsúlyt tulajdonítják. Édesapja
betegsége hatással volt a család életére, hiszen hozzá igazították az életüket, hogy minél
több terhet vegyenek le a válláról. Édesanyjának testképzavara, túlzott megfelelési
kényszere van. Édesapja dohányzik, többször próbált leszokni, főként infarktusa után, de
nem bizonyult sikeresnek a leszokás. Apai édesapjának voltak alkoholproblémái,
rendszeres, kis mértékű alkoholfogyasztás jellemezte. Nem volt különc viselkedésű
ember a családjában. Nem jellemző a kliensre vagy családtagjaira a szélsőséges
hangulatingadozás. Negatív attitűddel jellemezné a mentális betegekhez való
viszonyulását, úgy érzi, hogy nem tudja, hogyan kellene velük viselkednie, feszeng tőlük.
A fizikális betegségekkel kapcsolatban jellemzi egy általános segítői szándék, amely a
választott szakmából is fakadhat.
Egy átlagos napja úgy néz ki, hogy reggel felkel 7 és 8 óra között, kávézik,
hazabiciklizik párjától, otthon elkezd tanulni 8 óra fele, 10 órakor reggelizik, dél körül
biciklizik kb. 15 percet, ezt követően ebédel és közben sorozatot néz. Ez a szünet 1 órát
vesz ez igénybe, majd kávézik és folytatja a tanulást. 16:00-kor elmegy biciklizni vagy
sétálni egy fél órára, ezt követően tanul újból. 19:00-kor vacsorázik, majd ismét tanul.
22:00-kor megy a párja albérletébe aludni. Az utóbbi időben a hétvégéje is így alakult a
tanulás végett. A leírásból látható, hogy igen szervezetten éli az életét, kissé monotonnak
tartja, így próbál rövid szüneteket beiktatni napirendjébe. Úgy gondolja, hogy viszonylag
reálisan látja magát, úgy jellemezné önmagát, hogy extravertált, segítőkész ember,
érzelmesnek tartja magát, de nehezen tud beszélni az érzéseiről, precíz, nyitott az új
dolgokra, illetve úgy gondolja, hogy sok jellemhibájával tisztában van, igyekszik
önreflexióval élni. Vágyai az életre nézve, hogy jó legyen a szakmájában, jó családapa
legyen, szeretne mindent megadni a családjának, szeretne széles baráti kört kiépíteni

13
magának és szeretné tartani később is a kapcsolatot a tágabb családdal. Legrosszabb
emlékei gyerekkorából, amikor csalódást okozott a szüleinek (pl. bolti lopással), nagy
csalódás volt számára, amikor nem vették fel elsőre az egyetemre, az is nagyon rosszul
érintette, amikor előző barátnője szakított vele, sok időre volt szüksége, hogy
feldolgozhassa. Legszebb gyerekkori emlékeinek tartja azokat az eseményeket, amikor
családjával lehetett (pl. játszottak, hintáztak, együtt fürödtek), az is szép emlék számára,
amikor ő választhatta ki az első kutyájukat. Legkorábbi emléke, amikor kismotorozott az
új lakóhelyükön 3 éves korában, ezt a házat tekinti mai napig otthonának, szívesen
emlékszik vissza az ott töltött évekre. Nagy félelme, hogy jelenlegi párja szakít vele, fél a
cápáktól és a hüllőktől, fél attól továbbá, hogy besorozzák a seregbe, hogy börtönbe
kerül, hogy elveszíti szeretteit haláluk okán, fél, hogy nem kap időben diplomat, hogy
elütik biciklizés közben, illetve fél a daganatos betegségektől és a prionok okozta
betegségektől. Úgy gondolja, hogy minden apró dolognak tud örülni, örömmel tölti el, ha
szeretteivel töltheti az idejét, képes örülni más sikerének és örömének is.

14
 Felvett teszt bemutatása
A Big Five személyiségteszt (60 item)
International Situations Project Translation

Original BFI Translation (Hungarian)

I am someone who... Olyasvalaki vagyok, aki...
Disagree strongly (1) Határozottan nem értek egyet (1)
Disagree a little (2) Nem értek egyet (2)
Neutral; no opinion (3) Semleges; nincs vélemény (3)
Agree a little (4) Egyetértek (4)
Agree strongly (5) Határozottan egyetértek (5)
1. Is outgoing, sociable 1. Társaságkedvelő 4
2. Is compassionate, has a soft heart 2. Könyörületes, lágyszívű 4
3. Tends to be disorganized 3. Hajlamos a szervezetlenségre 2
4. Is relaxed, handles stress well 4. Nyugodt, jól kezeli a stresszt 4
5. Has few artistic interests 5. Kevés művészi érdeklődése van 2
6. Has an assertive personality 6. Önérvényesítő személyiséggel rendelkezik
4
7. Is respectful, treats others with respect 7. Tiszteletteljes, tisztelettel bánik másokkal 4
8. Tends to be lazy 8. Hajlamos a lustaságra 4
9. Stays optimistic after experiencing a setback 9. Optimista marad az átélt nehézségek után 5
10. Is curious about many different things 10. Sok, különböző dologra kíváncsi 5
11. Rarely feels excited or eager 11. Ritkán él át izgalmat vagy lekesedést 2
12. Tends to find fault with others 12. Hajlamos mások hibáit keresni 4
13. Is dependable, steady 13. Megbízható, stabil 5
14. Is moody, has up and down mood swings 14. Szeszélyes, hangulatingadozásai vannak 2
15. Is inventive, finds clever ways to do things 15. Találékony, ügyesen rájön, hogyan csinálja a
dolgokat 4
16. Tends to be quiet 16. Jellemzően csendes 2
17. Feels little sympathy for others 17. Kevés szimpátiát érez mások iránt 3
18. Is systematic, likes to keep things in order 18. Rendszerezett, szereti rendben tartani a
dolgokat 5
19. Can be tense 19. Feszült tud lenni 5
20. Is fascinated by art, music, or literature 20. Lenyűgöz a művészet, a zene vagy az
irodalom 2
21. Is dominant, acts as a leader 21. Domináns, vezetőként viselkedik 4
22. Starts arguments with others 22. Vitába száll másokkal 4
23. Has difficulty getting started on tasks 23. Nehezen kezd bele a feladatokba 2
24. Feels secure, comfortable with self 24. Biztonságban, jól érzi magát a bőrében 5
25. Avoids intellectual, philosophical discussions 25. Kerüli az intellektuális, filozofikus

15
 beszélgetéseket 3
26. Is less active than other people 26. Kevésbé aktív, mint mások 2
27. Has a forgiving nature 27. Megbocsátó természete van 5
28. Can be somewhat careless 28. Kissé érzéketlen tud lenni 4
29. Is emotionally stable, not easily upset 29. Érzelmileg stabil, nem lehet könnyen
felbosszantani 2
30. Has little creativity 30. Nem túl kreatív 2
31. Is sometimes shy, introverted 31. Néha szégyellős, befelé forduló 4
32. Is helpful and unselfish with others 32. Segítőkész és önzetlen másokkal 4
33. Keeps things neat and tidy 33. Tisztán és rendezetten tartja a dolgokat 5
34. Worries a lot 34. Sokat aggódik 3
35. Values art and beauty 35. Értékeli a művészetet és a szépséget 4
36. Finds it hard to influence people 36. Nehezen tudja befolyásolni az embereket 2
37. Is sometimes rude to others 37. Néha goromba másokkal 4
38. Is efficient, gets things done 38. Hatékony, elvégzi a feladatait 5
39. Often feels sad 39. Gyakran érzi magát szomorúnak 2
40. Is complex, a deep thinker 40. Összetett, mély gondolkodó 2
41. Is full of energy 41. Tele van energiával 5
42. Is suspicious of others’ intentions 42. Gyanakvó mások szándékaival szemben 2
43. Is reliable, can always be counted on 43. Megbízható, mindig lehet rá számítani 4
44. Keeps their emotions under control 44. Uralja az érzelmeit 4
45. Has difficulty imagining things 45. Nehezen képzel el dolgokat 2
46. Is talkative 46. Beszédes 4
47. Can be cold and uncaring 47. Hideg és nemtörődöm tud lenni 4
48. Leaves a mess, doesn’t clean up 48. Rendetlenséget hagy, nem takarít 1
49. Rarely feels anxious or afraid 49. Ritkán érez szorongást vagy félelmet 4
50. Thinks poetry and plays are boring 50. Azt gondolja, a költészet és a színdarabok
unalmasak 4
51. Prefers to have others take charge 51. Jobban szereti, ha mások veszik át az
irányítást 1
52. Is polite, courteous to others 52. Udvarias, előzékeny másokkal 4
53. Is persistent, works until the task is finished 53. Kitartó, addig dolgozik, míg készen nincs a
feladat 5
54. Tends to feel depressed, blue 54. Hajlamos a lehangoltságra 3
55. Has little interest in abstract ideas 55. Kevébé érdeklik az elvont gondolatok 5
56. Shows a lot of enthusiasm 56. Nagy lelkesedést mutat 5
57. Assumes the best about people 57. A legjobbat feltételezi az emberekről 4
58. Sometimes behaves irresponsibly 58. Néha felelőtlenül viselkedik 2
59. Is temperamental, gets emotional easily 59. Temperamentumos, könnyen válik
érzelmessé 4
60. Is original, comes up with new ideas 60. Eredeti, új ötletei vannak 4

Scoring: the items are scored on a Likert scale ranging from 1 (Disagree strongly) to 5
(Agree strongly). There are two scoring keys, one for Facet scales and the other for Domain

16
scales. Since we are interested in providing feedback for the big five personality traits, we
should focus on the domain scales instead. Scoring is as follows:

Big Five
Extraversion: 1, 6, 11R, 16R, 21, 26R, 31R, 36R, 41, 46, 51R, 56 = 49
Agreeableness: 2, 7, 12R, 17R, 22R, 27, 32, 37R, 42R, 47R, 52, 57 = 40
Conscientiousness: 3R, 8R, 13, 18, 23R, 28R, 33, 38, 43, 48R, 53, 58R = 50
Negative Emotionality: 4R, 9R, 14, 19, 24R, 29R, 34, 39, 44R, 49R, 54, 59 = 31
Open-Mindedness: 5R, 10, 15, 20, 25R, 30R, 35, 40, 45R, 50R, 55R, 60 = 39

Facet Scales
Sociability: 1, 16R, 31R, 46 = 14
Assertiveness: 6, 21, 36R, 51R = 17
Energy Level: 11R, 26R, 41, 56 = 18
Compassion: 2, 17R, 32, 47R = 13
Respectfulness: 7, 22R, 37R, 52 = 12
Trust: 12R, 27, 42R, 57 = 15
Organization: 3R, 18, 33, 48R = 19
Productiveness: 8R, 23R, 38, 53 = 16
Responsibility: 13, 28R, 43, 58R = 15
Anxiety: 4R, 19, 34, 49R = 12
Depression: 9R, 24R, 39, 54 = 7
Emotional Volatility: 14, 29R, 44R, 59 = 12
Intellectual Curiosity: 10, 25R, 40, 55R = 11
Aesthetic Sensitivity: 5R, 20, 35, 50R = 12
Creative Imagination: 15, 30R, 45R, 60 = 16

Translation provided by:

Ágota Kun, Budapest University of Technology and Economics, Budapest
Zoltán Vass, Karoli Gaspar University of the Reformed Church in Hungary,Budapest
Mate Smohai, Karoli Gaspar University of the Reformed Church in Hungary, Budapest

Reference for the BFI-2

Soto, C.J., & John, O.P. (2017). The next Big Five Inventory (BFI-2): Developing and assessing a hierarchical
model with 15 facets to enhance bandwidth, fidelity, and predictive power. Journal of Personality and
Social Psychology, 113, 117-143.

The International Situations Project is supported by the National Science Foundation under Grant No. BCS-
1528131. Any opinions, findings, and conclusions or recommendations expressed in this material are those of
the individual researchers and do not necessarily reflect the views of the National Science Foundation.

International Situations Project

University of California, Riverside
David Funder, Principal Investigator
Researchers: Gwendolyn Gardiner, Erica Baranski

17
 Jelen vizsgálatomban a Big Five személyiségteszt 60 itemből álló változatát alkalmaztam a vizsgálati
személyem személyiségjegyeinek feltérképezésére. Ezek az egyén bizonyos stabil és következetes,
jellegzetes jellembeli vonásai, amelyek a megismerésre, a befolyásolásra, és a viselkedésre irányulnak (Soto,
Kronauer és Liang, 2016).
A Big Five vagy „nagy ötök” elmélete egy „vonáselmélet, amely a személyiséget öt nagy
vonásdimenzióból felépülő rendszerként határozza meg (Oláh, 2006, 530o.)” melyet jelenleg már több, mint
50 éve használnak a pszichológiában (Oláh, 2006). A teszt a következő személyiségdimenziókat
tartalmazza: extraverzió; barátságosság; lelkiismeretesség; érzelmi stabilitás; és a nyitottság (De Raad és
Mlačić, 2015). A 60 itemes kérdőívben az egyénnek 60 kijelentést kell értékelnie asszerint, hogy mennyire
igaz az adott állítás őrá. Az értékelt kijelentések pedig az öt faktor közül tartoznak valamelyikbe, melyek
mind a személyiség alapdimenziói és azokat vizsgálják (Shi, Yao, Zhan, Mao, Yin és Zhao, 2018).
A barátságosság és az extraverzió dimenziója is egyaránt az interperszonális kapcsolatra
fókuszálnak. Az extraverzió magába foglalja a személy hajlamát a nagylelkűségre, a lelkesedésre, és az
asszertív, valamint izgalomkereső magatartást is jellemzőnek tartja az extrovertált emberek esetében (Shi és
mts., 2018). Persze annak is jó mutatója, hogy az egyén mennyire beszédes, vagy épp mennyire szeret
kimozdulni otthonából. Az extravertált emberek többnyire sokat beszélnek és írányító személyiségek,
továbbá hajlamosabbak arra, hogy kifejezzék pozitív érzelmeiket (Soto és mts., 2016).
A társas viselkedésünk jó mérőeszköze a barátságosság dimenziója (Shi és mts., 2018), ugyanis a
skála az együtérzésre, tiszteletadásra és a bizalomra fókuszál. Akik magas pontszámot érnek el a
barátságosság skálán, azok segítőkészebbek, megbocsátóbbakés megbízhatóbbak is, mint akik alacsony
pontszámmal rendelkeznek. Ők általában hajlamosabbak lenézni másokat, vitákat kezdeményezni, és
többnyire haragtartóak (Soto és mts., 2016).
A lelkiismeretesség dimeniója azt vizsgálja, hogy az egyén mennyire kötelességtudó (Shi és mts.,
2018). Egyaránt nézi az egyén életének a szervezettségét (rendezettség/rendetlenség), a feladatok teljesítését
(önfegyelem/eredménytelenség), valamint a hosszútávú célok elérése érdekében történő cselekvést
(megbízhatóság/következetlenség). A lelkiismeretes személyek rendszeretőek, hatékonyan dolgoznak,
szabály - és normakövetőek, és türelmesebbek, így jobbak a hosszab távú eredményeik, mint azoknak
alacsonaybb pontszámot érnek el a lelkiismeretesség dimenziójában. Ők nehezen kontrollálják
impulzusaikat, és figyelmük könnyen elterelődik a feladatról (Soto és mts., 2016).
Az érzelmi stabilitás/labilitás (neuroticizmus vagy érzelmi labilitás) dimenziója az emocionális
stabilitás törékenységét hivatottak mérni (Shi és mts., 2018). Ha valaki kiemelkedően magas értéket ér el
ebben, akkor az azt jelenti, hogy sokkal hajlamosabb impulzívan viselkedni, érzelmi kitörésekre és
elhamarkodott döntésekre, mint azok akik alacsony pontszámot kapnak ezen a dimenzión. Az alacsony
értéket mutató személyek többnyire nyugodtabbak, higgadtan kezelik a problémáikat (Soto és mts., 2016).
A nyitottság dimenzió a kognitív képességekkel, a kreativitással, és a szépérzékkel jellemezhető
(Brown és Taylor, 2011). Szerepet kap benne az egyéni intellektuális mélységen túl, a kíváncsiság és a

18
művészi hajlam egyaránt. A nyitott ember hajlamosabb az új dolgok kipróbálására is, széles az érdeklődési
köre, szeret új dolgokat tanulni. Az alacsonyabb pontszámok azonban azt mutatják, hogy az illető szűkebb
érdeklődési körrel rendelkezik és a rutint részesíti előnyben az új dolgok kipróbálásával szemben (Soto és
mts., 2016).
A Big Five személyiségkérdőív (The Big Five Inventory vagyis BFI-2) 60 itemes, önkitöltős
verzióját alkalmaztam a jelen kutatásban. Az állításokat a kitöltő személynek magára vonatkoztatva kell
pontoznia ötfokú Likert-skálán, ahol a skála egyik végpontja „1 = egyáltalán nem értek egyet” és a másik
végpontja a „5 = Teljesen egyetértek” válasz. (John és mts, 2013)

19
 Teszteredmények részletes bemutatása
Vizsgálati személyem big fi ve profi lja

49 50

40 39

31

Extraverzió Barátságosság Lelkiismeretesség Érzelmi labilitás Nyitottság

1. ábra: Vizsgálati személyem Big Five profilja

Dimenziók felosztása az egyes jellemzők szerint

20
18
16
14
12
10
8
6
4
2
0
Extraverzió Barátságosság Lelkiismeretesség Érzelmi labilitás Nyitottság

2. ábra: Big Five dimenziók felosztása jellemzők szerint

Az 1. és a 2. ábrán látható személyiségprofil alapján elmondhatjuk, hogy a Big Five

személyiségkérdőíven elért pontszámai szerint a vizsgálati személyem egy extrovertált személy
(Extraverzió: 49 pont), szociabilitása (Szociabilitás: 14 pont), asszertivitása (Asszertivitás: 17 pont) is
magasabb értéket vesz fel és energiaszintje (Energiaszint: 18 pont) a legmagasabb a három érték közül.

20
Mindez kitűnik az interjúból is, hiszen magát extravertáltnak, társaságkedvelőnek, energiával telinek tartja,
szívesen űz sportokat, választott szakmából fakadóan segítőkésznek tartja magát.

A barátságosság dimenzióban (Barátságosság: 40 pont) közepesen magas lett a pontszáma, kevésbé

fontos számára, mint az extraverzió vagy a lelkiismeretesség. A barátságosság dimenzión belül az
együttérzés (Együttérzés: 13 pont), a tiszteletadás (Tiszteletadás: 12 pont) és a bizalom (Bizalom: 15 pont)
közepesen fontos tényezők számára. A barátságosság dimenzió fontos lehet a munkájában, hiszen
emberekkel kell majd tudnia bánni.
A legmagasabb pontszámot a lelkiismeretesség (Lelkiismeretesség: 50 pont) dimenzióban érte el. Ez
nem meglepő számomra, hiszen elmondása szerint nagyon igyekszik jól teljesíteni minden helyzetben és
szeretne megfelelni szüleinek is. Ezen belül a rendszerezettség (Rendszerezettség: 19 pont) érte el a
legmagasabb pontszámot. Megmutatkozik abban, hogy szeret mindent előre eltervezni, fontos számára a
rend és rendszerezettség. A produktivitás (Produktivitás: 16 pont) és a felelősségvállalás (Felelősségvállalás:
15 pont) is magas értékeket vett fel. Mindez nyomon követhető abban, hogy egy felelősségteljes szakmát
vállal, illetve az egyetem elvégzéséhez is nagy szorgalomra és kitartásra van szükség. Vizsgái kivétel nélkül
elsőre sikerülnek, legtöbbször kiváló érdemjeggyel, így produktívnak mondható ezen a téren.
Az érzelmi labilitás (Érzelmi labilitás: 31 pont) dimenzióban alacsonyabb pontszámot ért el.
Vizsgálati személyem úgy jellemezte magát interjúnkban, hogy viszonylag stabil ember, de azért
tanulmányai okán sokat szorong. A szorongás (Szorongás: 12 pont), a depresszió (Depresszió: 7 pont) és az
érzelmi lobbanékonyság (Érzelmi lobbanékonyság: 12 pont) tekintetében inkább közepes/alacsonyabb
értékeket mutat. Úgy gondolom, hogy ez kitűnik az interjúból is, hiszen összességében inkább mondható
pozitív beállítódású személynek, nagyrészt sikerek érik az életben, mintsem kudarcok, illetve jól tud
megküzdeni a problémákkal, nehézségekkel is.
A nyitottság (Nyitottság: 39 pont) dimenzióban közepes pontszámot ért el, mindez arra utalhat, hogy
több olyan dolog iránt is érdeklődik, amely beletartozik az intellektualitás (Intellektuális érdeklődés: 11
pont), esztétikai érzék ( Esztétikai érzék: 12 pont) és a kreativitás (Kreatív képzelet: 16 pont) körébe.

21
 Felvett kérdőív és az eredmények bemutatása

Kötődési Stílus Kérdőív:

A kötődési stílust először Hazan és Shaver (1987) mérték kérdőíves módszerrel, kapott eredményeik
leírásához az Ainsworth által leírt csecsemőkori kötődési stílusokat vették alapul. Ezt követően más szerzők
is igyekeztek megragadni a felnőttkori kötődési stílusokat különböző kérdőívek segítségével. Hazan és
Shaver kérdőívéhez hasonlóan Bartholomew és Horowitz (1991) kérdőíve is kényszerválasztásos módszer
volt, és bár ezen kérdőívek felvétele egyszerű volt, mégsem bizonyultak elég hatékonynak és
megbízhatónak. A fordulópontot a dimenziókat vizsgáló kérdőívek kialakítása hozta el. Feeney, Noller és
Hanrahan (1994) kidolgozták a Kötődési Stílus Kérdőívet (Attachment Style Quetionnaire, ASQ), mely
tételeinek nagy része – a többi kérdőívvel – az ASQ számára lett megfogalmazva, nem pedig Hazan és
Shaver tételeit használta fel. A kérdőívvel felvett adatokon feltáró faktoranalízist végeztek, ennek
eredményeként 5 skálán tudtak definiálni:

 Kapcsolat mint másodlagos tényező a teljesítménnyel szemben (Relationship as Secondary to

Achievement, RS, 7 tétel),
 Elismerés iránti szükséglet (Need for Approaval, NA, 7 tétel),
 Közelség kellemetlen megélése (Discomfort with Closeness, DC, 10 tétel),
 Túlzott foglalkozás a kapcsolatokkal (Preoccupation with Relationships, PR, 8 tétel), és
 Biztonság a kapcsolatokban (Confidence in Relations, CR, 8 tétel).

A kérdőív magyar adaptálására 2005-ben kapták meg az engedélyt a szerzőktől Horváth-Szabó és

munkatársai. A magyarra fordított kérdőív adatainak statisztikai elemzése alapján azonban az eredményt
kapták, hogy az ASQ eredeti skálának megbízhatósága változhat nem, életkor és a párkapcsolat hosszának
függvényében. Ezt követően további vizsgálatokat és faktoranalízist követően a magyar változat skálai a
következőképpen alakultak: Kapcsolatok fontossága az én szempontjából (KFÉ, 13 tétel), Biztonság a
kapcsolatokban (BK, 10 tétel), Ambivalencia, távolítás, önleértékelés (ATÖ, 9 tétel), Önérvényesítés a
kapcsolatokkal szemben (ÖV, 5 tétel) és Függés, függetlenség (FF, 3 tétel). (1.táblázat)

ASQ-H kérdőív skálái Egyes skálákba tartozó Értékelés során adható

tételek sorszáma összpontszám
Kapcsolatok fontossága az 11, 12, 13, 15, 18, 22, 24, 13-78 pont
én szempontjából 28, 29, 30, 32, 39, 40
Ambivalencia, távolítás, 5, 14, 23, 25, 26, 27, 34, 35, 9-54 pont
önleértékelés 36

22
 Biztonság a kapcsolatokban 1, 2, 3, 16, 19, 20, 31, 33, 10-60 pont
37, 38
Önérvényesítés a 6, 7, 8, 9, 10 5-30 pont
kapcsolatokkal szemben
Függés, függetlenség 4, 17, 21 3-18 pont
1. táblázat: Az ASQ-H értékelése, három tétel (16, 21, 33) fordított pontozású. (Hámori et al., 2016 alapján)

Főkomponens-analízis segítségével két főfaktort állapítottak meg: kötődés főfaktor és önérvényesítés,

függetlenség főfaktor. A kötődés főfaktor a KFÉ, BK és ATÖ skálákat, az önérvényesítés, függetlenség
főfakor pedig az ÖV és FF skálákat rendezte külön dimenzióba. (Hámori et al., 2016)

Az ASQ-H kérdőív 40 tételből áll, soronként hat állítás közül, Likert-skálán kell kiválasztani, hogy a kitöltő̋
mennyire ért egyet a tétellel:

1 – egyáltalán nem értek egyet

2 – többnyire nem értek egyet

3 – inkább nem értek egyet (mint igen)

4 – inkább egyet értek (mint nem)

5 – többnyire egyetértek

6 – határozottan egyetértek

A Kötődési Stílus Kérdőíve (ASQ) magyar változata (ASQ-H):

1. Egészében véve én egy értékes ember vagyok. 4

2. Könnyebben meg lehet engem ismerni, mint másokat. 3

3. Biztos vagyok benne, hogy mások ott lesznek nekem, amikor szükségem lesz rájuk. 5

4. Inkább magamra szeretek számítani, mintsem másoktól függeni. 5

5. Szívesebben vagyok magamban. 2

6. Segítséget kérni annyi, mint beismerni, hogy sikertelen vagy. 1

7. Az emberek értékességét az eredményeik alapján kellene megítélni. 1

8. Fontosabb, hogy eredményeket érjünk el, mint hogy kapcsolatokat építsünk. 1

9. Fontosabb az, hogy megtegyük a kötelességünket, mint az, hogy jól kijöjjünk másokkal. 2

10. Ha van egy feladatod, azt meg kell tenned, függetlenül attól, hogy valaki megbántódik-e. 4

11. Fontos számomra, hogy mások kedveljenek. 4

12. Fontos számomra, hogy elkerüljem, hogy olyan dolgokat tegyek, ami másoknak nem tetszene. 3
23
13. Nehezen hozok döntést, ha nem tudom, hogy mások mit gondolnak. 2

14. Kapcsolataim általában felszínesek. 2

15. Néha azt gondolom, hogy semmit sem érek. 2

16. Nehezen bízom meg másokban. 2

17. Nehéz számomra másoktól függeni. 5

18. Úgy találom, hogy mások vonakodnak olyan közel kerülni hozzám, mint amennyire én szeretném. 2

19. Viszonylag könnyen kerülök közel másokhoz. 4

20. Könnyen bízom meg másokban. 5

21. Nem okoz kellemetlen érzést másoktól függenem. 2

22. Aggaszt, hogy mások számára nem vagyok annyira fontos, mint amennyire fontosak az én

számomra. 2

23. Aggaszt, ha mások túl közel kerülnek hozzám. 1

24. Aggaszt, hogy nem érek fel másokkal. 1

25. Vegyes érzéseim vannak azzal kapcsolatban, ha túl közel kerülök másokhoz. 2

26. Bár szeretnék közel kerülni másokhoz, kényelmetlenül érzem magam ezzel kapcsolatban. 2

27. Nem értem, miért akarna bárki kapcsolatba lépni velem. 1

28. Nagyon fontos számomra, hogy legyen egy szoros kapcsolatom. 6

29. Sokat aggódom a kapcsolataim miatt. 3

30. Nem tudom, hogyan birkóznék meg az élettel úgy, ha nem lenne valakim, aki szeret. 3

31. Biztos vagyok a kapcsolataimban. 5

32. Gyakran érzem úgy, hogy kihagytak valamiből, vagy, hogy magányos vagyok. 2

33. Gyakran aggódom amiatt, hogy nem igazán illek az emberek közé. 1

34. Másoknak megvannak a maguk problémái, úgyhogy én nem terhelem őket az enyéimmel. 4
35. Ha másokkal átbeszélem a problémáimat, általában szégyellem, vagy nevetségesnek érzem magam.

2
36. Egyéb teendőim túlságosan lefoglalnak ahhoz, hogy sok időt fektessek kapcsolataimba. 2

37. Ha valami bánt, mások általában tudnak erről, és törődnek velem. 4

38. Biztos vagyok abban, hogy mások szeretni és tisztelni fognak engem. 4

39. Felbosszant, ha másokat nem lehet elérni, amikor szükségem van rájuk. 5

40. Az emberek gyakran okoznak nekem csalódást. 2

24
ASQ-H kérdőív skálái:

 Kapcsolatok fontossága az én szempontjából: 39

 Ambivalencia, távolítás, önleértékelés: 18

 Biztonság a kapcsolatokban: 45

 Önérvényesítés a kapcsolatokkal szemben: 9

 Függés, függetlenség: 15

ASQ-H kérdőív skálái

45
39

18 15
9

3. ábra: ASQ-H kérdőív skálái

A kliens ASQ-H kérdőív skálán elért pontszámai alapján megállapítható, hogy az egyénnek közepesen
fontosak a kapcsolatok az én szempontjából (KFÉ skála: 39 pont). Kevésbé jellemző rá az ambivalencia,
távolítás és az önleértékelés (ATÖ skála: 18 pont). Fontos a kliens számára a biztonság a kapcsolatokban
(BK skála: 45 pont). Kevésbé önérvényesítő a kapcsolatokkal szemben (ÖV skála: 9 pont). Inkább
függetlenség jellemzi az egyént a kapcsolataiban (FF skála: 15 pont).

25
 Összegzés a kliensről, javaslatok megfogalmazása

A kliens rendkívül együttműködő és közlékeny volt, így sikeresnek tartom a közös munkát. Kellemes
tapasztalatnak bizonyult az interjú, a tesztek és a kérdőívek felvétele.
Az interjú alapján összességében elmondható, hogy fontos a kliens számára, hogy megfeleljen szüleinek,
környezetének. Kapcsolatát jónak tartja közeli hozzátartozóival, azonban többször kifejezésre juttatta, hogy
feszültség húzódik közte és fivére között. Édesanyjával közelinek tartja a viszonyát, de úgy érzi, hogy
serdülőkorában tanúsított viselkedése miatt azóta is igyekeznie kell, hogy jobbá tegye kapcsolatukat.
Párkapcsolatával összességében elégedett nézeteltéréseik ellenére is. Tanulmányai terén nem volt túl sikeres
általános iskolában, gimnáziumban, de az egyetemi évei alatt a maximumot tudja teljesíteni, sikeresen veszi
az akadályokat. Jövőjét tekintve céltudatos és törekvő. Igazán jó egészségnek örvend elmondása alapján,
fontos számára az egészsége megőrzése és a testmozgás, családjában sem nagyon fordulnak elő komoly
pszichés vagy fizikai megbetegedések. Az interjú alapján úgy vélem, hogy egy viszonylag kiegyensúlyozott
egyén lehet a kliens, kissé talán szorongó, de igyekszik önreflexióval élni ezen a téren is.
A Big Five személyiségteszt alapján elmondható, hogy a kliens egy igen extraverzív és erősen lelkiismeretes
ember. Szívesen van emberek között és fontos számára, hogy teljesíteni tudjon a legtöbb területen. Közepes
mértékben barátságos és nyitott az intellektuális, kreatív, esztétikai területek felé. Érzelmi labilitás dimenzió
tekintetében alacsonyabb pontszámot ért el, így egy stabil érzelmi lelkületű embernek tekinthető.
Az ASQ-H kérdőív alapján összességében elmondható, hogy fontosak a kliens számára az emberi
kapcsolatai, önértékelése egészséges kapcsolataiban, erősen törekszik a biztonságra kapcsolatai terén,
kevésbé önérvényesítő kapcsolataiban és inkább függetlenség jellemzi az emberi kapcsolataiban, jobban
hagyatkozik saját magára.
Véleményem szerint egy egészséges embernek tekinthető a kliens. Jól képes funkcionálni a hétköznapokban
és a megmérettetések, szorongató helyzetek során is. Vannak tervei, céljai az életére nézve. Igyekszik stabil
kapcsolatokat fenntartani a számára fontos személyekkel, több olyan ember is van az életében, akikre
számíthat.

26