O Mily Csodas Teazsur

Gazdálkodástudományi Intézet
Vállalatgazdaságtani és
Vállalkozásfejlesztés Tanszék
BEVEZETÉS A MENEDZSMENTBE
•
Tárgyfelelős:
Tárgyfelelős: Dr.
Or. Gabnai
Gabnai Zoltán
Zoltán
Prof.
Prof. Dr.
Or. Nábrádi
Nábrádi A.,
A., Prof.
Prof. Dr.
Or. Bai
Bai A.
A. és
és Dr.
Or. Buzás
Buzás F.
F. tananyagainak
tananyagainak felhasználásával
felhasználásával
DEBRECENI
„Két lépést vissza”
EGYETEM
Vállalkozás:
Olyan emberi tevékenység,

amelynek alapvető célja a
fogyasztói igények kielégítése
nyereség elérésével.
DEBRECENI
„Két lépést vissza”
EGYETEM
Vállalkozás és Vállalat
A vállalkozás: olyan szervezet, amelynek egyetlen (néhány)
tulajdonosa van, aki folyamatosan üzletel, a tulajdonosi és az operatív
döntések egybefonódnak, (néha a magánvagyon és a vállalkozási
vagyon között átjárás van), nincs közvetítő személy a tulajdonos, és a
dolgozó között. Ha a tulajdonos kiesik, a vállalkozás „megáll”.
A vállalat: egy olyan szervezet, amelynek több tulajdonosa van, és

amelynek működőképességét a tulajdonosok, sőt a menedzsment
személyének változása nem befolyásolja, ahol a tulajdonosi és az
operatív döntések elválnak, a tulajdonos nem szól bele az operatívba,
viszont a stratégiai döntések átláthatók a számára.
/Marosán György előadásanyagának felhasználásával/
DEBRECENI
A „menedzsment” kialakulása
EGYETEM
Kihívások és válaszok a 19. század végén
Kihívások:
• a vállalat és a szolgált piac mérete megnő,
• önállósodó vezetési funkciók (technológia és marketing)
• újabb Kondratyev-ciklus felfelé ívelő szakasza
DEBRECENI
Kondratyev-ciklusok
EGYETEM
Kondratyev elmélete alapján a következő öt hosszú

hullámot lehet azonosítani (az évek nem pontos dátumot,
hanem csak hozzávetőleg intervallum-határokat jelölnek):
1. ciklus: a gőzgép kora, 1770–1830

2. ciklus: a vasútépítések kora, 1830–1870
3. ciklus: az elektromosság és a nehézipar kora, 1870–1910
4. ciklus: az olaj és az autógyártás kora, 1910–1970
5. ciklus: az informatika és a lézertechnika kora, 1970–2008
\ 1 /
' C(
~w~
•
DEBRECENI
Újra - Mi a menedzsment?
EGYETEM
A menedzsment:
a konkrét célok megvalósítására szerveződött
emberi közösségekben,
a közös munka megszervezésével,
a folyamatosan felvetődő problémák
megoldásával,
a célok elérésében együttműködő emberek
viselkedésének a közös célok érdekében történő
befolyásolásával kapcsolatos tevékenységek
\ 1 /
' C(
~w~
•
összessége
DEBRECENI
A menedzsment definíciója
EGYETEM
Egy szervezetben fellelhető emberi, pénzügyi,

fizikai és információs erőforrások
• tervezésének,
• szervezésének,
• vezetésének és
• irányításának folyamata
a szervezet céljainak eredményes és hatékony \
' C(
1 /
megvalósítása érdekében.
~w~
•
Gyökér (2012) anyagának felhasználásával
DEBRECENI
EGYETEM A vállalkozások jelentősége
• A bruttó hazai termék felét a kis- és
középvállalkozások (KKV-k) adják
Foglalkoztatotti Éves nettó vagy
KKV kategória
létszáma árbevétele mérlegfőösszege
Közép < 250 ≤ 50 millió € ≤ 43 millió €
Kis < 50 ≤ 10 millió € ≤ 10 millió €
Mikro < 10 ≤ 2 millió € ≤ 2 millió €
(számuk: > 500.000 db)

+ Nagyvállalatok
DEBRECENI
EGYETEM
A menedzsment elmélet története
\ 1 /
' C(
~w~
•
A vezető/menedzser hármas
DEBRECENI
EGYETEM
felelőssége a szervezetben:
 Beszámoltathatóság - Felelősséggel tartozik egy
feladat végrehajtásáért (accountable)
 Felelősség - Felelős megcsinálni egy konkrét
feladatot, a vele függő viszonyban levő emberekkel
(responsible)
 Számonkérési jog – Világosan meghatározzák
számára, kitől kérhet számon, és kit vonhat
felelősségre (authority)
Kotteri felfogás:
DEBRECENI
EGYETEM
Vezető/leader vs. Menedzser
Menedzser Vezető/leader
Tervezés, költségvetés, Jövőkép kialakítás,
Célkitűzés
erőforrás allokálás Változási stratégiák
Szervezés, rendszerek
Feltétel- Maga mellé állít, kommunikál,
kialakítása, az emberi
biztosítás meggyőz, elfogadtat
erőforrások menedzselése
Problémamegoldás,
Végrehajtás Motiválás, inspirálás, megerősítés
irányítás
Hatékonyság, komplex Eredményesség, a környezet
A sikeresség
\ 1 /
'C(
~w~
rendszerek, szervezett kihívásainak felismerése és •
kritériuma
folyamatok sikeres változás
DEBRECENI
EGYETEM
A menedzsment szintjei
• Felsőszintű menedzsment
(Stratégiai szint)
• Középszintű menedzsment
(Technikai szint)
• Alsó szintű menedzsment
(Működési szint)
\ 1 /
' C(
~w~
•
A vezetői/menedzseri tevékenység
DEBRECENI
EGYETEM
három összetevője
 Feladatok: a vezetői/menedzseri szerepekkel
összefüggő, az adott munkakörhöz kapcsolódó,
többnyire tervezhető, és rendszeres tevékenységek,
amelyek a szervezeti célok elérését szolgálják.
 Problémák: a feladatok végrehajtása során
váratlanul felmerülő akadályok, vagy előre nem látott
lehetőségek, amelyekre választ kell adni.
 Emberek: a vezető befolyásolási körében levő
személyek, akikkel együtt a feladatokat és a
problémákat meg kell oldani.
A vezetői/menedzsment
DEBRECENI
EGYETEM
tevékenység osztályozása
 A vezetői funkciók szerint (tervezés, szervezés,

vezetés, irányítás + ellenőrzés)
 A menedzsment- problémák típusai szerint
(válság, stratégiai, taktikai és operatív)
 A vezetés funkcionális területei szerint
(fejlesztés, „termelés”, marketing, logisztika,
fogyasztói kapcsolatok, kontrolling, minőség,
emberi erőforrás stb.)
DEBRECENI
EGYETEM
A menedzsment alapvető funkciói
 Vezetés: Ösztönözni, segíteni, kényszeríteni, befolyásolni az
embereket (szervezeti tagokat), hogy a kitűzött célokat
végrehajtsák, az elvárásoknak megfelelően viselkedjenek, és a
kívánt teljesítményt nyújtsák.
Tervezés: Célok kitűzése, elérésük módjának eldöntése
Szervezés: Feladatok és erőforrások egymáshoz rendelése, a
működés strukturálása
Irányítás és ellenőrzés: Követelmények előírása, teljesülésük
ellenőrzése, beavatkozások, vagyis folyamatosan összevetni a
célokat a megvalósult eredményekkel, és eltérés esetén akciókat
\ 1 /
' C(
~w~
•
indítani a célok elérésének biztosítására.
DEBRECENI
EGYETEM
Vezetés:
Ösztönözni, segíteni, kényszeríteni, befolyásolni az
embereket (szervezeti tagokat), hogy a kitűzött célokat
végrehajtsák, az elvárásoknak megfelelően viselkedjenek,
és a kívánt teljesítményt nyújtsák.
• Munkaerő biztosítás
• Képzés, fejlesztés
• Felügyelet
• Döntéshozatal
• Motiváció \
' C(
1 /
• Tanácsadás ~w~
•
• Kommunikáció
DEBRECENI
EGYETEM
Tervezés:
Célok kitűzése, elérésük módjának eldöntése
• Előrejelzés
• Vállalati politikák kialakítása
• Célkitűzés
• Program kidolgozása
• Ütemterv kidolgozása
• Költségvetés kidolgozása \
' C(
~w~
1 /
• Eljárások kidolgozása •
DEBRECENI
EGYETEM
Szervezés:
Feladatok és erőforrások egymáshoz
rendelése, a működés strukturálása
• Munkakörök kialakítása
• Erőforrások biztosítása
• Kapcsolatok létrehozása
• Szervezeti felépítés kialakítása \ 1 /
' C(
~w~
•
DEBRECENI
EGYETEM
Irányítás és ellenőrzés:
Követelmények előírása, teljesülésük
ellenőrzése, beavatkozások, vagyis
folyamatosan összevetni a célokat a megvalósult
eredményekkel, és eltérés esetén akciókat
indítani a célok elérésének biztosítására.
• Követelmények megfogalmazása
• Mérés
• Értékelés
\ 1 /
' C(
~w~
•
• Beavatkozás
DEBRECENI
EGYETEM
Közvetlen környezet elemei
Versenytársak
(hasonló, új és helyettesítő termékek)
Erőforrások piaca \
' C(
~w~
1 /
•
(emberek)
DEBRECENI
EGYETEM
Közvetett (távoli) környezet elemei
 Törvények, szabályozók
 Politikai erők
 Gazdasági erők
 Technológia
 Kulturális és társadalmi hatások
 Nemzetközi kapcsolatok
\ 1 /
' C(
~w~
•
DEBRECENI
A vállalati gazdaságtan
EGYETEM
Olyan társadalom-tudományi
stúdium, amely a vállalatok
(vállalkozások) működésének
elvi alapjait tárgyalja és ezek
magyarázatát adja.
\ 1 /
' C(
~w~
•
© Nábrádi András, Debreceni Egyetem, GTK
DEBRECENI
A vállalkozás fogalma
EGYETEM
Olyan emberi
tevékenység, amelynek
alapvető célja a fogyasztói
igények kielégítése
nyereség elérésével.
\ 1 /
' C(
~w~
•
DEBRECENI
A fogyasztói igény fogalma
EGYETEM
Olyan termék vagy szolgáltatás

iránti szükséglet, amelyért
fizetőképes kereslet jelenik meg a
piacon.
\ 1 /
' C(
~w~
•
DEBRECENI
Az üzleti vállalkozás fogalma
EGYETEM
Saját, vagy idegen eszközökkel és munkaerővel,

jövedelemszerzési céllal, hosszú távon végzett gazdasági
tevékenység.
Jellemzői:
• Szervezetileg elkülönült, formailag önálló, valóságos piacon működik
• Létrehozói előre biztosítják a megalakuláshoz és a működéshez
szükséges anyagi feltételeket
• Nyereség-orientált
• Kockáztatja az alapítók befektetéseit, a vállalkozásban résztvevők \
' C(
~w~
1 /
•
jövedelmét
DEBRECENI
Vállalkozások Magyarországon
EGYETEM
Vállalkozások
Nem jogi személyiségű Jogi személyiségű

Alapítvány
(speciális)
Egyéni vállalkozás
1 115 463 [______]
EÜ magánvállalkozás
≈ 12.000 Bt
127 117
Kft
379 703
Rt Szövetkezet
4 856
6 735
Családi Gazdaság Őstermelő

≈ 20 000 280 209 KKt
3 310 [______] [______]
Egyesülés
Közös vállalat
1100
Európai GT
36
\
' C(
~w~
1 /
•
Forrás: KSH 2018
DEBRECENI
1. Szektorok szerint
EGYETEM
Primer szektor (mező- erdőgazdaság, kitermelő ipar)
Szekunder szektor (feldolgozóipar, építőipar)

termelőeszköz gyártó (gép,szerszám)
fogyasztási cikk gyártó (ruházat,élelmiszer, stb.)
Tercier szektor (szolgáltatás, kereskedelem)

\ 1 /
' C(
~w~
•
Kvaterner szektor (felsőoktatás, tudomány, művészet) © Nábrádi András, Debreceni Egyetem, GTK
Vállalkozások csoportosítása 2
Tulajdonforma Szervezeti forma Tevékenységi Vállalkozás
szerint szerint kör szerint mérete szerint
2. 3. 4. 5.
- Magántulajdonú Egyszemélyes: - Ipari - Mikro, kis, közép,
- Állami tulajdonú -egyéni váll. - Mezőgazdasági illetve nagyvállalat
- Vegyes tulajdonú -őstermelő - Kereskedelmi (tényezői:
- Önkormányzati -egyéb - Pénzintézeti árbevétel nagysága,
tulajdonú Társas: - Közlekedési a vagyon nagysága,
- Egyéb közösségi -Kkt, Bt, Kft - Egyéb a foglalkoztatottak
tulajdonú (társadalmi Közösségi: száma)
szervezetek, alapítványok) - szövetkezetek
\ 1 /
- Rt ' C(
~w~
•
DEBRECENI
5. Méret szerint
EGYETEM
Vállalati Határértékek
kategória Alkalmazottak Árbevétel vagy Mérleg
létszáma (fő) millió € főösszeg
millió €
Nagyvállalat > 250 > 50 > 43
Közepes méretű < 250 < 50 < 43
Kisméretű < 50 < 10 < 10
Mikro vállalkozás < 10 <2 <2
Forrás: European Comission, SEC (2009) 135 Final
Mikro Kis Közepes Nagy
\ 1 /
' C(
~w~
> 1 millió > 30 ezer > 4 ezer < 1000 •
DEBRECENI
6. Önállóság szerint (1.önálló)
EGYETEM
A vállalkozás
teljesen önálló
100%
<25% <25%
<25%
VAGY:
Egy másik vállalkozás 25%-nál Egy másik vállalkozásban 25%-nál
kevesebbet birtokol a kevesebbet birtokol a vállalkozásom. ~' C(
w~
\ 1 /
vállalkozásomban (tőke, szavazat). •

6. Önállóság szerint (2. partner)
DEBRECENI
EGYETEM
Egy másik vállalkozásban

Saját 25- Más
Más
vállalat
vá lalat
25-50%-ot birtokol
vállalat 50% a vállalkozásom.
,
Egy másik vállalkozás Saját 25- Mása
25-50%-ot vállalat 50%
0% vállalat
birtokol a vállalkozásomban. \
' C(
~w~
1 /
•
DEBRECENI
6. Önállóság szerint (3.kapcsolt)
EGYETEM
Egy másik vállalkozásban

Saját >50% > 50%-ot birtokol
vállalat a vállalkozásom.
, Egy másik vállalkozás

>50%
>50% Mása
>50%-ot birtokol
vállalat a vállalkozásomban. \
'C(
1 /
~w~
•
DEBRECENI
7. Tevékenység jellege szerint
EGYETEM
1. Termelő
2. Szolgáltató
3. Vegyes \ 1 /
' C(
~w~
•
DEBRECENI
8. Tevékenység célja szerint
EGYETEM
1. Profit-orientált
2. Non-profit
\ 1 /
' C(
~w~
•
Alapfolyamatok, kapcsolatrendszerek
Input Jövedelem Output
(R, TK) (NJ, BJ, FÖ, FH) (H – FT, MT, IT)
(HÉ, ÁB, TÉ)
Hatékonyság
ÜZEM
Belső kapcsolatok Külső kapcsolatok

Tulajdonosok (tőke) Piaci szereplők
Menedzserek (NJ) Bankok, \
' C(
1 /
~w~
Alkalmazottak (MB) Szabályozó szervek •
Érdekképviseletek
DEBRECENI
A flow folyamatok
EGYETEM
A tárgyévi hozamokhoz tartozó fogalmak:

1. A hozam: az előállított termékek és szolgáltatások
naturális egységben kifejezett mérőszáma.
za
2.
2 A termék: fő-, iker-, melléktermék(ek).
,
3. Azz árak: piaci ár (nagykereskedelmi, kisker.),,
védőár (hatósági, alulról-, felülről védett),,
,
irányár, intervenciós ár,
önköltségi ár. \
' C(
1 /
~w~
•
DEBRECENI
A termelési érték kategóriái
EGYETEM
1.Hozamérték
a (HÉ):
H Az előállított termékek és szolgáltatások
pénzben kifejezett értéke (általában egy évre vonatkozóan).
2.Árbevétel
2 1(ÁB): az értékesített fő-, (iker-, mellék-)
termék/szolgáltatás után kapott pénzösszeg. Nem része az
előállított, de még nem értékesített termék, illetve szolgáltatás.
3.Egyéb tényezők: z
- Közvetlen
z 1 támogatás: a Az ágazat (termőföld, állat) megléte
esetén kapja a termelő (bérlő),
- Biztosítási
z kártérítés. \
' C(
~w~
1 /
, •
TERMELÉSI ÉRTÉK = HÉ - E + Egyéb
,
Egyé tényezők
e yezo
,,
DEBRECENI
Egy vállalkozás termelési értéke
EGYETEM
• Hozamérték
– Az előállított termékek és szolgáltatások pénzben kifejezett
értéke (általában egy évre vonatkozóan).
• Közvetlen támogatás
– Az ágazat (termőföld, állat) megléte esetén kap a termelő
(bérlő), egyértelműen az ágazathoz, illetve tevékenységhez
kapcsolódnak
• Egyéb bevételek
– Minden egyéb a vállalkozáshoz kapcsolható bevétel, pl. biztosító
térítése, kárrendezés
• Előállított, de még nem értékesített termék, illetve \
' C(
~w~
1 /
szolgáltatás •
DEBRECENI
A termelési költség összetevői
EGYETEM
1. Ráfordítás: a termelés, szolgáltatás érdekében

felhasznált erőforrások naturális mértékegységben
kifejezett mennyisége.
2. Termelési költség: a termelés, szolgáltatás érdekében
felhasznált ráfordítások pénzben kifejezett értéke.
TK = (Ráfordítás X Egységár) + egyéb költségek

\ 1 /
' C(
~w~
•
Forrás: Debreceni Üzemtani Iskola © Nábrádi András, Debreceni Egyetem, GTK
DEBRECENI
A termelési költségek csoportosítása
EGYETEM
Megjelenési forma szerint

- elemi, összetett
Elszámolhatóság szerint
–közvetlen, közvetett
A termelés volumenével v. kapcsolat szerint
–állandó, változó
Tevékenységek, munkaműveletek szerint \
' C(
1 /
~w~
•
DEBRECENI
Megjelenési forma szerint
EGYETEM
Elemi költség ek 1
1 1
· 1·, ·_ Any.agk,öltség
I.+ 2
S,zem-élyi jell ie, gű lkölltség

3. Értékcs,ökkenési ie,írás
4. Egyéb köHség-ek
.,.
Oss,z etett k,ö ltségek
anyag + szemé[yi +
l+ 1. Segé,düzem1i szo,lgáltatás költsége
2:. Speciáliis 'tárg•· i eszközök köllts-ég. e
Y.· ·
amort'izaao + egye'6.
• r .,
3. Általán,os kö,lltsé,91 - -==:::- amortizáció +

' 4;::p ~~ -1:
1avil,UJ,-~q,1oan ta--4-~~
· ,u,;.,
\ 1 /
'C(
~w~
an.Y"'D + személyi+ segédüzemi, + amortizáció + •
ja1'Íúis-~t6a:núJrtás + egyé6
DEBRECENI
Elszámolhatóság szerint
EGYETEM
Közvetlen költségek
• Anyagjellegű ktg-ek
• Személyi jellegű ktg-ek
• (Segédüzemi) szolg.költsége*
• Befektetett eszközök költsége**
• Egyéb költség
Közvetett költségek
• Általános költség
– igazgatási
– egyéb általános \ 1 /
' C(
~w~
* Számvitelszerint felosztott költség

•
** Számvitel szerint csak az amortizáció © Nábrádi András, Debreceni Egyetem, GTK
DEBRECENI
A termelés volumenével v. kapcsolat szerint
EGYETEM
Állandó költségek (kibocsátással nem változik)

– 1. Értékcsökkenési leírás költsége
– 2. Általános költségek közül
ÁLLANDÓ
• értékcsökkenési leírás (amortizáció) költsége
• javítás, karbantartás bizonyos hányada
• igazgatás költsége, egyéb általános
– 3. Bérleti díj, rendszer díj, biztosítás díja
Változó költségek (kibocsátással változik)

– 1. Anyagjellegű költségek VÁLTOZÓ
– 2. Személyi jellegű költségek
– 3. Segédüzemi szolgáltatás döntő része \
' C(
1 /
~w~
– 4. Egyéb közvetlen költség •
DEBRECENI
Az állandó költségek jellemzői
EGYETEM
• Az állandó költséget szokás lépcsőzetesen változó

költségnek is nevezni.
• A kihasználás függvényében, egységnyi
teljesítményre vonatkozóan változó költségként
viselkedik.
• A termelés megszünésével, csökkenésével egyes
eszközök feleslegessé válnak, de az állandó
költsége viszont megmarad. Költségremanencia.
\ 1 /
' C(
~w~
•
DEBRECENI
A változó költségek jellemzői
EGYETEM
Azok a költségek, amelyek nagyságát a döntéshozó a döntéseivel

rövidtávon is befolyásolhatja, vagyis a döntés következményeként
változnak.
A változó költségek az
– előállított termék mennyiséggel,
– a forgalmazott áru mennyiségével,
– vagyis a termelési méret, volumen és termelési színvonallal
összefüggésben ezek változásával együtt (de nem egyenlő mértékben
és arányban) változnak.
A termelés szüneteltetése esetén nem merülnek fel \ 1 /
' C(
~w~
•
A változó költségek jellemzői
Relatív költségváltozás alakulása
DEBRECENI
EGYETEM
Például 10 %-os volumennövekedés

Költségnövekmény % esetében a degresszív költségek mindössze
35 5%-al emelkednek. Ilyen költségek például a
karbantartási, az anyagmozgatási költségek.
30
25
20
-- fix
proporc.
A progresszív változó költségek esetében a
kibocsájtás %-os növekedésének mértéke
felett változik a költségnövekedés. Például
15 -
prog.
degr.
10%-al növelve a kibocsájtást a költség
15%-al nő. Ilyen fordulhat elő akkor, ha
10
többlet termelést vállal be egy cég, de saját
5 dolgozóival azt képtelen ellátni. Ekkor
0 időszakosan munkaerőt vesz fel, de annak
10 20 költsége magasabb lesz az állandó dolgozók
Volumennövekmény % közvetlen munkabérénél (darabbérénél).
A termelési költségek csoportosítása
munkaműveletek szerint
DEBRECENI
EGYETEM
Lényeges, mert ezzel deríthetjük ki, melyik művelet

határozza meg alapvetően a költségeket, illetve ezen
belül melyik költség a meghatározó.
– Költségek csökkentése potenciálisan ott lehet a

leghatékonyabb, ahol a költséghányad magas.
\ 1 /
' C(
~w~
•
DEBRECENI
EGYETEM
Haszonáldozati költség
Közgazdasági kategória, előre nem pontosan ismerhető

nagyságú.
Ugyanazon eszközök másirányú felhasználásával elérhető

profit.
Az elszalasztott (második legjobbnak tartott, reálisan

elérhető) alternatíva elmaradó jövedelme.
Cél: nem egyszerűen a nyereség, hanem a maximális jövedelem! \
' C(
~w~
1 /
•
Fajlagos termelési költség, önköltség
Fajlagos TK: a termelési kapacitásra vetített költség.
Termelési költség
Fajlagos TK =
Termelési kapacitás mennyisége
A termékegységre, vagy szolgáltatásra jutó költséget önköltségnek nevezzük.
Termelési költség
Önköltség =
Termék, szolgáltatás mennyisége
\ 1 /
' C(
~w~
•
Összehasonlítási alap: főtermék piaci ára
Az önköltségszámítás
Azon olt égszám' ás alapesetei
a ape ete
• Egy főtermék esetén

• Fő- és melléktermék esetén
• Ikertermékek esetén
• arányszámos osztókalkuláció (az ikertermékek árbevétel vagy hozamérték-
arányainak megfelelően)
• egyenértékszámos osztókalkuláció (az ikertermékek átszámítása egyetlen
termékre)
Nettó TK= Bruttó TK - Melléktermék értéke, ára

\ 1 /
' C(
~w~
•
Az önköltség csökkentésének lehetőségei
DEBRECENI
EGYETEM
• Önköltség képlete: (N)TK / Hozam

• A termelési költség csökkentése
– (ráfordítás x egységár)
• A termék (szolgáltatás) mennyiségének növelése
• A melléktermék ésszerű hasznosítása

\ 1 /
' C(
~w~
•
• Célszerű-e csökkenteni az önköltséget?
DEBRECENI
EGYETEM
A jövedelem
Termelési érték - Termelési költség
• A jövedelemmel szinonim fogalmak: nyereség,

eredmény, profit
• Veszteség
• Célszerű-e növelni a nyereséget?
\ 1 /
' C(
~w~
•
A jövedelem kategóriái
DEBRECENI
EGYETEM
Nettó jövedelem (NJ) = TÉ-TK

• Nagyvállalatok adózása, számvitelileg módosítható
Bruttó jövedelem = TÉ - TK + Szem. ktg = NJ + Szem. Ktg
• Kisvállalkozások adózása, nehéz szétválaszthatóság
Fedezeti összeg = TÉ - Közvetlen ktg = NJ + Általános ktg
• Ágazatok teljesítménymérése, rangsorolása
Fedezeti hozzájárulás = TÉ- Változó ktg = NJ + Állandó ktg
• Veszteséges tevékenység megszüntetése
Gazdasági profit = TÉ-TK-Haszonáld. ktg = NJ-HÁK
\ 1 /
-'Cl"
, w~
•
• Relatív profit mérése © Nábrádi András, Debreceni Egyetem, GTK
DEBRECENI
EGYETEM Jövedelmezőség
Jövedelem
J % = ------------------------ x 100
TK, Tőke, SZJK
A jövedelem viszonyítása a felhasznált erőforrásokhoz.
Költségarányos jövedelmezőség:
Jövedelem NJ \
' C(
1 /
Jk % = ------------------------ x 100 Jk % = ---- x 100 ~w~

•
Termelési költség TK
DEBRECENI
EGYETEM
Alapfogalmi számítások
Termelési érték:
1.Hozamérték + egyéb bevétel
2.Árbevétel + egyéb bev. + megtermelt de el nem adott
termék értéke
3.NJ + TK (TÉ-TK=NJ)
4.FH + Változó Ktg (FH=TÉ-Változó Ktg)
5.FÖ + Közvetlen Ktg (FŐ=TÉ-Közvetlen Ktg)
\ 1 /
' C(
~w~
•
DEBRECENI
EGYETEM
Termelési költség:
1.Ráf x Ár + egyéb ktg.
2.Változó Ktg + állandó Ktg
3.Közvetlen Ktg + Közvetett Ktg
4.TÉ - NJ
5.TÉ – FH + állandó Ktg TÉ – (TÉ – Változó Ktg) + állandó Ktg)
6.TÉ – FÖ + közvetett Ktg TÉ – (TÉ- Közvetlen Ktg + Közvetett Ktg) \
' C(
1 /
~w~
•
DEBRECENI
EGYETEM
Közvetlen költség:
1.Anyag +személyi +szolg. +amortizáció + egyéb
közv.
2.TK - Közvetett Ktg
3.TÉ – NJ - Közvetett Ktg
4.TÉ – FÖ TÉ – (TÉ – Közvetlen Ktg)
\ 1 /
' C(
~w~
•
FŐ
DEBRECENI
EGYETEM
Közvetett költség:
1.A tételesen felsorolt közvetett Ktg-ek.
2.TK – Közvetlen Ktg
3.TÉ – NJ – Közvetlen Ktg
4.FÖ – NJ (TÉ – Közvetlen Ktg) – (TÉ – TK)
\ 1 /
' C(
~w~
•
DEBRECENI
EGYETEM
Változó költség:
1.A tételesen felsorolt változó Ktg-k
2.TK – Állandó Ktg
3.TÉ – NJ – Állandó Ktg
4.TÉ – FH TÉ – (TÉ – Változó Ktg)
~'------ r-----____,))
y
\ 1 /
FH ' C(
~w~
•
DEBRECENI
EGYETEM
Állandó költség:
1. A tételesen felsorolt állandó Ktg-k
2.TK – Változó Ktg
3.TÉ – NJ – Változó Ktg
4. FH – NJ (TÉ – Változó Ktg) - (TÉ – TK)
\ 1 /
' C(
~w~
•
DEBRECENI
EGYETEM
Nettó jövedelem:
1. TÉ -TK
2. TÉ - (Állandó Ktg +Változó Ktg)
3. TÉ - (Közvetlen Ktg + Közvetett Ktg)
4. FH – Állandó Ktg
5. FÖ – Közvetett Ktg
\ 1 /
' C(
~w~
•
DEBRECENI
EGYETEM
Megnevezés Költség, érték, hozam

1 Anyagjellegű költségek: 20.000,- Ft
2 Személyi jellegű költségek: 25.000,- Ft
3 Szolgáltatási költségek: 30.000,- Ft
4 Elszámolt értékcsökkenés: 5.000,- Ft
5 Egyéb közvetlen költség: 8.000,- Ft
6 Általános (közvetett) költség: 12.000,- Ft
7 Állandó költség: 20.000,- Ft
8 A főtermék árbevétele: 120.000,- Ft
9 Közvetlen támogatás: 60.000,- Ft
10 Főtermék hozama: 5.000,- kg
Melléktermék értéke (a
5.000,- Ft
11 mellékterméket értékesítjük): © Nábrádi András, Debreceni Egyetem, GTK
DEBRECENI
EGYETEM
Mit tudunk kiszámítani?
1. Termelési érték: 8 + 9 + 11 = A
2. Termelési költség: 1 + 2 + 3 + 4 + 5 + 6 = B
3. Közvetlen költség: B - 6 Megnevezés Költség, érték, hozam
1 Anyagjellegű költségek: 20.000,- Ft
4. Változó költség: B-7 2 Személyi jellegű költségek: 25.000,- Ft
3 Szolgáltatási költségek: 30.000,- Ft
5. Főtermék önköltsége (B-11) / 10 4 Elszámolt értékcsökkenés: 5.000,- Ft
5 Egyéb közvetlen költség:
6. Főtermék ára: 8 / 10 6 Általános (közvetett) költség:
8.000,- Ft
12.000,- Ft
7 Állandó költség:
7. Nettó jövedelem: A-B 8 A főtermék árbevétele:
20.000,- Ft
120.000,- Ft
9 Közvetlen támogatás:
8. Bruttó jövedelem: A-B + 2 10 Főtermék hozama:
60.000,- Ft
5.000,- kg
9. Fedezeti hozzájárulás: A – (B-7) Melléktermék értéke (a
5.000,- Ft
11 mellékterméket értékesítjük):
10. Fedezeti összeg: A – (B-6) © Nábrádi András, Debreceni Egyetem, GTK
DEBRECENI
EGYETEM
Jövedelmezőség példafeladat
Egy vállalkozás két állattenyésztési ágazata az alábbi költség-bevételi viszonyokkal jellemezhető,
egy évre vonatkozóan. Határozza meg, hogy melyik ágazat jövedelmezőbb, illetve eredményesebb
a Nettó jövedelem és a Jövedelmezőségi ráta kiszámításával. Jelölje, hogy melyik ágazatot
választaná a két kategória/mutató meghatározását követően!
Sertés ágazat:
•Termelési érték: Ágazat
Hozamérték: 90 millió Ft
Támogatás: 10 millió Ft Kategória, mutató Sertés Szarvasmarha
•Termelési költség: 80 millió Ft
TÉ 100 200
Szarvasmarha ágazat: TK 80 170
•Termelési érték
Hozamérték: 175 millió Ft NJ 20 30
Támogatás: 25 millió Ft
•Termelési költség: 170 millió Ft Jk% 25% 18%
DEBRECENI
EGYETEM
A kapott értékek értelmezése:

A fentiek alapján a szarvasmarha ágazat egy gazdálkodási év
alatt több profitot termel (Nettó jövedelem: 20 M Ft < 30 M Ft),
viszont a költségarányos jövedelmezőség meghatározásával
elmondható, hogy a sertés ágazat hatékonyabban termeli a
profitot, vagyis egységnyi termelési költség befektetésével
fajlagosan több profit keletkezik (25% > 18%). Mindkét mutató
meghatározása fontos (egyben indokolt lehet), és kiszámításukat
követően bizonyos esetekben eltérő következtetésre juthatunk.
DEBRECENI
EGYETEM
A GAZDÁLKODÁS HATÉKONYSÁGA
Tágabb értelemben vett eredmény

HATÉKONYSÁG 
Tágabb értelemben vett ráfordítás
Eredmény: - hozam (naturáliákban)
- HÉ, ÁB, TÉ
- NJ, BJ, FÖ, FH
Ráfordítás: - felhasznált erőforrások – naturáliákban / pénzben
- lekötött termelési tényezők (tőke)
Kategóriák: naturális/ökonómiai, termelékenység/igényesség,

ellátottság/eredmény-arányosság
Szintek: átlagos, pótlólagos, marginális
DEBRECENI
A hatékonyság kategóriái
EGYETEM
I/O viszonyítás alapján:
– O/I, vagy E/R

E/ Termelékenység, (pl. – I/I, vagy R/R
/ Ellátottság (pl.
egységnyi ráfordításra jutó eredmény), egységnyi ráfordításra jutó másik
ennek része a jövedelmezőség, ered- erőforrás pl. Földterület / erőgép KW)
ményesség, ráfordítás hatékonyság,
ROE, ROA, stb.
– I/O, vagy R/E
/E Igényesség (pl. – O/O, vagy E/E Eredmény-arányosság
egységnyi eredményhez szükséges (pl. egységnyi eredmény-kategóriára jutó
ráfordítás) eredmény, pl. árbevétel arányos
jövedelmezőség, Return on Sales, ROS)

DEBRECENI
A hatékonyság kategóriái
EGYETEM
II. A ráfordítások szintje alapján: Ráfordítások

hatékonysága: adott
1. Átlagos ráfordítás milyen irányú,
ΣO / ΣI, vagy ΣE / ΣR mértékű, naturálisan,
2. Pótlólagos vagy pénzben kifejezett
eredményváltozást idéz
On - On-1 / In - In-1, En - En-1 / Rn - Rn-1 elő.
3. Marginális
DEBRECENI
A hatékonyság elemzése
EGYETEM
E E E
Egységnyi ráfordításra mindig azonos Egységnyi ráfordításra mindig az Egységnyi ráfordításra, mindig az
nagyságú eredmény változás előzőnél nagyobb eredmény változás előzőnél kisebb eredmény változás jut.
következik be jut. Az eredmény csökkenő ütemben nő.
A többletráfordítás hatékonysága Az eredmény növekvő ütemben nő. A többletráfordítás hatékonysága
állandó. A többlet ráfordítás hatékonysága csökken
növekvő.
PROGRESSZÍV DEGRESSZÍV
PROPORCIONÁLIS

DEBRECENI
A fedezeti pont (érték, mennyiség) számítása
EGYETEM
A fedezeti mennyiség az a
kibocsájtási szint, ahol az árbevétel
megegyezik az összes termelési
költséggel.
Számítása pl:
A fedezeti pont (érték, mennyiség) számítása
DEBRECENI
Árbevétel, TR
EGYETEM
Árbevétel, Teljes költség, TC

Költség,
Jövedelem
(P) Fedezeti pont
Változó költség, VC
Fedezeti
Összeg
Állandó Költség, FC
Jövedelem, I
0
Veszteség! Fedezeti mennyiség Termék mennyiség, kibocsájtás (Q)
FP = ÁK / (Ár - Átl. VK)

DEBRECENI
A fedezeti mennyiség számítása
EGYETEM
Árbevétel = Állandó Ktg + Változó Ktg
E.Ár x Fed m. = Állandó Ktg + (Fajlagos VKtg x Fed m.)
Állandó Ktg
Fed m. = ----------------------------
E.Ár- Fajlagos Változó Ktg

A termelés fogalma
DEBRECENI
EGYETEM
Fogalma: a rendelkezésre
z álló
1 erőforrások egy részének
, ,
felhasználása arra, hogy
og más a erőforrásokon tartós változtatásokat
at za o a
,
végrehajtvaa újJ javakat
a hozzunk
ozz létre..
Folyamatai:
F
• kitermelés/átalakítás/eladás
r , Iá a a , á / a
, ,
• kiegészítő
g tevékenységek
e g (csomagolás,Iá raktározás),
ra a a technológia
e 0
Gazdálkodás egyik funkciója:
• tervezés-szervezés-termelés-értékesítés-ellenőrzés-elemzés

DEBRECENI
Áru fogalma, csoportosítása
EGYETEM
Jellemzői: Felhasználási cél szerint:

• piacképes, • Fogyasztási cikkek
• forgalomba hozható • Napi fogyasztási cikkek
• Tartós fogyasztási cikkek
• Termelőeszközök
• Fogyasztási cikkek: a végső fogyasztó szükségleteinek kielégítésére szolgálnak
• Napi cikkek/tömegcikkek: melyekre folyamatosan szükség van a mindennapi életben
• Tartós fogyasztási cikkek: tartós használatra szánt termékek, melyek vásárlását hosszabb
mérlegelés előzi meg
• Termelési eszközök: azok a termékek, melyek más termékek előállításához használatosak
A termelés típusai
DEBRECENI
EGYETEM
A gyártmány jellege alapján

1. szabványos tömegtermék, pl. tégla, vaj
2. összetett gyártmány, pl. bútor, épület
r ,,, ,
A gyártási rendszer jellege alapján
1111 11
. 1.1.1
1 Folyamatrendszerű
1. 1 ama r (vegyipar-, acélipar)
a
2 Műhelyrendszerű (a munkadarab vándorol)
2.
3. Projektrendszerű (építkezés,
z mentő-szolgálat,
z egyszeri
z
egyedi gyártás, a legtöbb
t mezőgazdasági
z z termelés,
e 1, az
eszközöket viszik a munkavégzés helyére)
A gyártási rendszer összefüggései I.
Változók Egyedi gyártás Sorozatgyártás Tömeggyártás
Termékféle- Ritkán vagy csak egy- Korlátozott számú Néhány termék nagy
ségek száma szer gyártott sokféle terméktípus sorozatait sorozatban folyamatosan
termék meghatározott idősza- gyártva
konként gyártják
A gyártás Nagyvonalú tervrajzok, A műveletek nagy részére Részletes tervek és
technikai általános technológiai részletes technológiai technológiai utasítások
előkészítése utasítások utasítás valamennyi területre
Anyagok Standard, a keresk.-ben Standard és speciális Számos speciális anyag és

rendelkezésre álló anyagok és alkatrészek alkatrész kizárólagos
anyagok és alkatrészek keveréke gyártóktól
Gyártási A termékek és műveletek A műveletek nagy része A műveletek és termékek
műveletek állandóan változnak állandó bizonyos gyakorlatilag állandók
periódusokban
Gépek és Általános célú gépek Általános célú gépek Speciális berendezések,
eszközök szabványos részben speciális automatizálás,
szerszámokkal szerszámokkal célszerszámok
Koltai (2006) in Pupos (2011)
A gyártási rendszer összefüggései II.
Változók Egyedi gyártás Sorozatgyártás Tömeggyártás
Üzem A gépek funkciók A gépek a termék Gyártósorok,
alapján csoportosítva gyártási műveletei szerelőszalagok
elrendezése alapján csoportosítva
Munkaerő Magasan kvalifikált Kis számú kvalifikált Munkások a gép
munkások nagy munkás, többségében kezelésére és nem a
tapasztalattal és egyes művelet elvégzésére
univerzális tudással műveletekre betanított betanítva
munkások
Menedzs- Folyamatspecialista, a Termékspecialista, a Speciális tudás, amely a
gyártási folyamat egyes gyártási folyamatot csak gépre, nem pedig a
ment műveleteinek általánosan ismeri termékre vagy
szakembere technológiára irányul
Gyártási Viszonylag alacsony fix Magasabb fix költség, Nagyon magas fix
költség, magas változó alacsonyabb változó költség, alacsony
költségek költség költség változó költség
A szolgáltatás fogalma
DEBRECENI
EGYETEM
Az erőforrások felhasználása fogyasztói igényeket

kielégítő, nem termelő tevékenységre.
– Mennyiségük a tevékenység tartósságán, tartamán és
intenzitásán mérhető.
– Teljes megvalósulása függ a felhasználó szubjektív
élményétől, véleményétől.

A szolgáltatás helye a szektorokban
DEBRECENI
EGYETEM
Primer szektor (kitermelő ipar, mezőgazdaság)

Szekunder szektor (feldolgozóipar, építőipar)
–termelőeszköz gyártó (gép,szerszám)
–fogyasztási cikk gyártó (ruházat,élelmiszer, stb.)
Tercier szektor (szolgáltatás, kereskedelem)

A forgóeszközök fogalma
DEBRECENI
EGYETEM
Azok a piaci értékkel rendelkező vagyoni

értékek,
amelyek a termelés-értékesítés
körforgalmában vesznek részt,
egy termelési folyamat során
elhasználódnak,
átmennek az új termék, szolgáltatás
értékébe \
' C(
~w~
1 /
•
A forgóeszközök körforgása
DEBRECENI
EGYETEM
Az a folyamat, amelynek során a forgóeszközök

értéke - többszöri formaváltozás után - átmegy
a termék/szolgáltatás értékébe, majd visszatér
az eredeti formájába.
\ 1 /
' C(
~w~
•
A körforgás szakaszai
DEBRECENI
EGYETEM
1. Készenléti szakasz (termelés-előkészítés)

– az anyagok a beszerzéstől - illetve megtermeléstől - a
felhasználásig
2. Ráfordítási szakasz (termelés)
– a forgóeszközök felhasználása az ágazat/cég
végtermékének előállításához
3. Megtérülési szakasz (forgalom)
– a végtermék raktározása, árukénti értékesítése
A három szakasz együttes időtartama adja a forgóeszközök teljes
\ 1 /
' C(
~w~
•
körforgási idejét.
A forgóeszközök csoportosítása
DEBRECENI
EGYETEM
A termelésben betöltött szerep alapján

1. Anyagok: (pl.üzemanyag, vetőmag, vegyszerek,
fogyóeszközök)
2. Befejezetlen termelés: a következő év(ek)
termelése érdekében végzett ráfordítások,
valamint a raktáron levő félkész termékek
3. Készárukészletek
4. Pénzeszközök és pénzügyi követelések \
' C(
~w~
1 /
•
A forgóeszközök csoportosítása
DEBRECENI
EGYETEM
A számviteli nyilvántartás 2. Követelések

alapján
- eladott, de még ki nem fizetett
1. Készletek szolgáltatások
• Anyagok, fogyóeszközök - váltókövetelések - a váltó lejáratának
időpontjára szóló fizetési ígéret
• Növendék- és hízóállatok
3. Értékpapírok
• Befejezetlen termelés
4. Pénzeszközök
• Félkész termékek
• Pénztár, csekk
• Késztermékek • Bankbetétek (Elszám. betétszámla,
• Áruk (kereskedelmi, Elkülönített pénzeszközök: - kamatozó
betétszámla, - fejlesztési c. elkülönített, -
göngyöleg)
\ 1 /
' C(
~w~
kötvénykibocsájtásból elkülönített, - egyéb, pl •
devizafedezetre elkülönített)
A forgási sebesség mutatói
DEBRECENI
EGYETEM
I. Az időegység alatti körforgások (megtérülések

száma) -egyenes mutató
É
S=
Fá
ahol: S = az időszak alatt megtett fordulatok
É = értékesítési forgalom, árbevétel
Fá = átlagos fe. állomány

A forgási sebesség mutatói
DEBRECENI
EGYETEM
II. Az egyszeri körforgáshoz szükséges napok száma (a

megtérülés időtartama) fordított mutató
Fá x T
Fs= 
É
ahol:
Fs= Forgóeszközök átlagos forgási ideje
(nap)
Fá= A forgóeszközök átlagos állománya
T= Az időszak napjainak száma
É= Értékesítési forgalom (árbevétel) \
' C(
1 /
~w~
•
Befektetett eszközökkel való gazdálkodás
Befektetett eszközöknek
azokat a piaci értékkel rendelkező
vagyoni értéket nevezzük,
amelyek a vállalkozási tevékenységét
tartósan
,
–- legalább egy évet meghaladóan
0 –- \
' C(
1 /
~w~
szolgálják. •
Befektetett eszközök jellemzői
DEBRECENI
EGYETEM
Befektetett eszközök meghatározzák, befolyásolják:

• a termelés méretét,
• az előállítandó, előállítható termékek körét,
• azok mennyiségét, minőségét.
- Méretük rugalmatlanná teszik a termelést, a szolgáltatást.
- Hosszú időn keresztül „mennek át” az új termék értékébe
(lassú a megtérülésük) \
' C(
1 /
~w~
•
Befektetett eszközök csoportosítása
Immateriális javak Tárgyi eszközök Bef. pü. eszközök
1. Alapítás-átszervezés aktivált 1. Ingatlanok és a kapcsolódó 1. Tartós részesedés kapcsolt

értéke vagyoni értékű jogok vállalkozásban
2. Kísérleti fejlesztés aktivált 2. Műszaki berendezések, gépek, 2. Tartósan adott kölcsön kapcsolt
értéke járművek vállalkozásban
3. Vagyoni értékű jogok 3. Egyéb berendezések, 3. Egyéb tartós részesedés
felszerelések, járművek
4. Szellemi termékek 4. Tartósan adott kölcsön egyéb
4. Tenyészállatok részesedési viszonyban álló
5. Üzleti vagy cégérték
vállalkozásban
5. Beruházások, felújítások
6. Immateriális javakra adott
5. Egyéb tartósan adott kölcsön
előlegek 6. Beruházásokra adott előlegek
6. Tartós hitelviszonyt megtestesítő
7. Immateriális javak 7. Tárgyi eszközök
\ 1 /
értékpapír ' C(
~w~
értékhelyesbítése értékhelyesbítése •
7. Befekt. pü-i eszk. értékhelyesbítése
Tárgyi eszközök
Azon anyagi eszközök, amelyek tartósan legalább

1 éven túl
közvetlenül, vagy közvetve szolgálják a vállalkozási
tevékenységet, függetlenül az üzembe helyezéstől.
–Nagyobb értékű eszközök

–Értéküket több évre osztják fel \
' C(
~w~
1 /
•
Befektetett eszközök értékcsökkenése
Cél: újrabeszerzés biztosítása
Értékcsökkenés
• termelés megújítása dóa la
• TK. növ, adócsökkentés eg sz .
• Javítás-karbantartás
• termelés biztonsága
Adóalap
(egysz.) ...
• Értékcsökkenési leírási módszerek ECS
• erkölcsi / fizikai kopás

x 9%?
x 9%?
• teljesítményarányos
ÉCS
• pontos, de tervezhetetlen
• időarányos
• becsült, de tervezhető
• lineáris
\ 1 /
.,,.
'C (
lr E ~w~
• degresszív •
TÉ TK
• progresszív
Értékcsökkenés meghatározása lineáris
módszerrel
100
Értékcsökkenési kulcs %/év = ----------------------------------
élettartam év
100
Például erőgép esetén = ------------------------- = 14,3 %
7 év
Az értékcsökkenési kulcs (%év) és az eszköz bruttó értéke alapján meghatározhatjuk az értékcsökkenés

évi összegét.
Eszköz bruttó értéke * leírási kulcs%

Értékcsökkenés évi összege = --------------------------------------------------------
100
Például: \ 1 /
1 000 000*14,3 ' C(

~w~
Adott erőgép esetén= ------------------------------ = 142 860 Ft/év •
100
Befektetett pénzügyi eszközök
Egy évnél hosszabb időtartamra befektetett

pénzeszközök, melyet
jövedelemszerzési (osztalék, kamat),
vagy befolyásolási, irányítási ellenőrzési
célból (részvény , üzletrész, vagyoni
betét) köt le a vállalkoz(ó)ás. \ 1 /
' C(
~w~
•
DEBRECENI Befektetett eszközök létesítése, beruházás
EGYETEM
Fogalma: az a tőkebefektetés, amely által a jövedelemtermelést hosszabb

távon (>365 nap) szolgáló eszközöket megszerezzük. Befektetett
eszközök létesítése, vásárlása, felújítása.
Célja:
– Elhasznált eszközök pótlása (költségcsökkentés)
– Termelést bővítő (bevételnövelés)
– Hatósági előírások teljesítését célzó beruházások
Jellemzői:
 Jelentős pénzkiadás
 Hosszú időtáv
 Bevételek későbbiek és bizonytalanok
 Nehéz utólag korrigálni

Magában foglalja:
– Tervezés-kivitelezés-üzembe helyezés
© Nábrádi András, Dr. Bai Attila,
Debreceni Egyetem, GTK
DEBRECENI
EGYETEM
A beruházás alapelve
A vállalkozói, vagy vállalati beruházások gazdaságossági

vizsgálatának fő célja a tőkebefektetés, illetve az azt
megtestesítő műszaki fejlesztés indokoltságának és
életképességének bizonyítása. Minden egyes beruházás
előtt meg kell győződni arról, hogy az adott termelő-
berendezés működése során folyamatosan keletkező
bevételek tartósan meghaladják-e a kiadásokat. Az így
keletkező nyereség biztosítja-e a vállalkozás zavartalan
működését?
Forrás: (HUSTI, 1999)
bevételek > kiadások → beruházási költség

© Nábrádi András, Debreceni Egyetem,
GTK
DEBRECENI
EGYETEM
A tőkebefektetés alapelvei
1. Jövedelmezőség elve
2. Likviditás elve
3. Biztonságra való törekvés elve
4. Pénzügyi rugalmasság elve
5. Függetlenség elve

GTK
 VNT
 nincs haszonáldozati költség
 csak meghatározott célra
 kiegészítő jellegű
 Kamatmentes hitel
 ua, de a tőkevisszafizetés miatt minimum
nullszaldó szükséges
 Saját erő
 pénzügyi önállóság, hitelképesség
 nincs visszafizetési kötelezettség, kamat
 haszonáldozati költség: betéti kamatláb
 korlátozott méret, intenzitás
 Társtulajdonosok bevonása: részvény,
törzstőke, kültag, beltag
 önállóság-függőség?
 nyereség megosztása
 Kockázati tőke
 léptékváltás, nyereség megosztása
 Kötvény-kibocsátás
 jogilag: hitelfelvétel
 kamat: betéti- és hitel-kamatláb között
 Piaci hitel
 haszonáldozati költség: hitelkamatláb
 fedezet, saját erő szükséges
 nagyobb méret → pot. nagyobb nyereség
 Lízing
 hosszútávú bérlet, kvázi hitelfelvétel
 teljes lízingdíj: adócsökkentés (↔ amort.)
 bárki, fedezet, saját tőke nélkül is
 ESCO (harmadik feles finanszírozás)

 teljeskörű finanszírozás és lebonyolítás
 törlesztőrészlet
 államilag támogatott
Elvárt hozam – tőke alternatíva költsége
Befektetés alternatíva
költsége
=
Elvárt hozam (r)
Kockázatmentes Kockázati prémium

kamatláb
+
Fedezet a Fedezet a
pénz felvállalt
időértékére kockázatra
Dinamikus beruházás-hatékonysági mutatók
 Nettó jelenérték (NPV) Ft

 Belső megtérülési ráta (IRR) %
 Jövedelmezőségi index (PI) 1/1
 Diszkontált megtérülési idő (DPP) év
DEBRECENI
EGYETEM A beruházás nettó jelenértéke
A beruházás pozitív nettó jelenértéke (Net Present Value, NPV) megmutatja, hogy
• a beruházó a beruházás eredményeként mennyivel lesz gazdagabb.
• mekkora többlethozadékra tesz szert a beruházó a kezdő pénzáram (c0)
diszkontrátának (r) megfelelő kamatláb mellett történő befektetéséhez képest.
• Relatív nyereségtermelő képesség
• Pénzforgalmi egyenlegek → ezek jelenértéke→NPV
• Érzékenység-vizsgálatok jelentősége!
C1 C2 C3 Ct
NPV = - C0 + + + +.. ..+
1+r (1 + r)2 (1 + r)3 (1 + r)t
C0 = a beruházás összege (kezdő pénzáram)

C1..t = adott év beruházásból fakadó pénzforgalmi egyenleg
r = leszámítolási kamatláb (diszkontráta)
t = élettartam (év)
GTK
Jövedelmezőségi index (PI)
 Beruházás költségének hatékonysága
 NPV-hez képest: ugyanazon tényezők, eltérő
művelet
 Használat: szűkös erőforrások esetén
 Lépései
 összes PV+ beruházási összeg meghatározása,
 drágább források feltérképezése,
 PI alapján rangsorolás
Kritériumok:
Σ PV
PI >1 elfogadom
PI < 1 elutasítom
PI= ----------
PI = 1 közömbös C0
Nábrádi, 2018, Bai, 2018 alapján
Diszkontált megtérülési idő (DPP)
 Befektetett pénz visszatérülése

 Használhatóság
 magas infláció,
 nagy kockázat
 Probléma: nem a teljes élettartam

teljesítményét méri → kiegészítő szerep
 Lépései
 Jelenértékek összeadása 0-ig
 Lineáris interpoláció
Nábrádi-Szöllősi, 2004 alapján

Összefoglalás
Megnevezés
1
Elfo gad1
1
ni Elutasítani
-
Ha a. n ettó jelen érték

1 1 1
NPV > 01
(NPV)
Ha bels 1ő megtérül ési 1
IRR > r IRR. < r
ráta (IRR)
Ha a. Jöved 1elmező,ségi PII < 1
n ,d ex 1
i1 1
(PI) ' 1 /
Ha a. me,g térül ési 1

idő Ha t1.u1 ~0)~
#
•
(D PP)
1
ho ssz1
1
ú
DEBRECENI
EGYETEM
A tervezés célja
• a vállalkozás létrehozásának előkészítése

• működő vállalkozás esetén a szervezet céljai és tényleges
lehetőségei közötti összhang megteremtése, ennek
módjának, tartalmi összefüggéseinek bemutatása
A terv alapján dönthet érdemben a vezető az

elképzelések megvalósíthatóságáról, a megvalósítás
realitásáról, jövedelmezőségéről, a vállalt kockázat
mértékéről, illetve kritikus esetekben a \
' C(
~w~
1 /
működésképtelenségről. •
DEBRECENI
EGYETEM
A tervezés fogalmi lehatárolása
• Tudományos – műszaki - gazdasági alapokon

nyugvó eljárási mód.
• A szervezet céljait, fontosabb feladatait,
működését, kapcsolatrendszerét fogalmazza meg,
annak érdekében, hogy belső
be/ ő erőforrásait
erőfo rá a,
felhasználva
z ál a a
a gazdasági
gazda ági környezet
o yeze változásaihoz
ál ozá a oz
képes legyen hatékonyan alkalmazkodni.
a/ almaz od .
\ 1 /
' C(
~w~
•
DEBRECENI
EGYETEM
A tervezés fogalma
,,
Célok
Cé jövőbeli
0 megvalósításának
g
– előkészítésére,
, ,, , , ,
– számszerűsítésére,
za szerus ese ,
és
és dokumentálására
o en á ásá a irányuló
· án ló tevékenység.
t vé e ys, g
A gazdálkodás
gaz á o egyik
gyik funkciója
u kc ó·a
A tervezés a vállalkozás hosszú és rövidtávú céljait, valamint ezek
eléréséhez szükséges eszközök, elképzelések kimunkálását,
számszerűsítését jelenti, a különböző céloknak megfelelő
részletezettséggel és tagolással. \
' C(
~w~
1 /
•
DEBRECENI
EGYETEM
Miért indokolt a tervezés?
• Azok a vállalkozások, amelyek megalapozott és

reális tervekkel működnek, nyereségesebben
gazdálkodnak és hosszú távú fennmaradásuk jobban
biztosított.
• A tervezés jövőképet és céltudatot ad.
• A tervezés megalapozza a vállalat adaptációs
képességét, mivel megkönnyíti az alkalmazkodást a
környezet változásaihoz. \
' C(
~w~
1 /
•
DEBRECENI
EGYETEM
A tervek csoportosítása
1.A vállalkozás életciklusához

kapcsolódóan
2.A terv időbeli kiterjedése alapján
3.A terv térbeli kiterjedése alapján
\ 1 /
' C(
~w~
•
DEBRECENI
EGYETEM
A vállalkozás életciklusához kapcsolódó tervek
I. Alapító tervek
– Üzleti,
– Beruházási,
– Egyesülési, közös vállalkozási, (szövetkezési),
II. Működtető tervek
– Operatív – Taktikai - Stratégiai
III. Krízis tervek
– Csődeljárási, reorganizációs \
' C(
1 /
~w~
– Felszámolási, végelszámolási •
DEBRECENI
EGYETEM
A tervezés időhorizontja alapján
I. Hosszú távú (3< év)

II. Középtávú (1-3 év)
III. Rövid távú, éves vagy annál rövidebb
– éves,
– havi,
– kampány
– heti,
– napi tervek, még rövidebb idejű tervek
\ 1 /
' C(
~w~
•
DEBRECENI
EGYETEM
A tervezés hierarchiája
Stratégiai szint:
– hosszabb időszakra szól,
– a szervezetet, mint teljes rendszert érintik,
– a stratégiai tervezés fő feladata a lehetőségek idejében történő
felismerése és az ezekre való reagálás, stratégiai cselekvési
program vázlatos kidolgozása azok kockázatának elemzése mellett
Új üzletágak, tevékenységprofilok megalapozása,

új termék és szolgáltatás portfoliók kidolgozása
tipikusan a stratégiai tervezés feladata. \
' C(
~w~
1 /
•
DEBRECENI
EGYETEM
Taktikai szint:
– az előző fázisban kitűzött célokat és az elérésükre alkalmas
cselekvési stratégiákat konkretizálja
– kidolgozásra kerülnek a szervezet egészének és részrendszereinek
a céljai
– kijelölik a célok eléréséhez szükséges erőforrásokat és
intézkedéseket
A szükséges beruházások tervezése – mely tipikusan projekt

rendszerű munka - a taktikai tervezés tipikus feladata
\ 1 /
' C(
~w~
•
DEBRECENI
EGYETEM
Operatív szint:
– erőforrások optimális kihasználási szintje,
– a teljesítmények előállításának rövid távú tervezése
folyik,
– adott kapacitások és kínálat mérlegelése mellett.
A gyártási és szolgáltatási folyamatok tervezése az operatív tervezés tipikus \ 1 /
feladata ' C(
~w~
•
2
Mi a Startup?
A startup jelentése:
Azokat az újonnan induló vállalkozásokat nevezzük startupnak,
melyek nagy növekedési potenciállal rendelkeznek. Ezek a cégek
alapvetően nem csak hazai, hanem nemzetközi piacon való
részvételben gondolkodnak. Mivel a magas növekedési potenciál a
nemzetközi piacokon értendő, a nemzetközi skálázhatóság rendkívül
fontos a meghatározásban.
További jellemzőik: korai fázisú cégek, amelyek még a számukra

legmegfelelőbb célcsoport megtalálásán, a termék és a piac \
' C(
1 /
~w~
találkozásán, valamint a bevételszerzésen dolgoznak. •
www.startupvallalkozas.hu
2 Hagyományos, ill. újhullámos
üzleti gondolkodás („business thinking”)
A hagyományos üzleti gondolkodás:

• A termék tökéletesítése, még akkor is, ha sok időt vesz igénybe; ezért
hosszú ciklusidők
• Nagy team-ek és hierarchikus szervezetek
• A kudarcok elfogadhatatlanok
A „modern” üzleti (vagy vállalkozói) gondolkodás:

• Minimálisan életképes termék (MVP) felépítése; ezért rövid ciklusidők
• Arra összpontosítva, hogy mit akarnak az ügyfelek, így jelentős
kísérletezési folyamat
• A kudarc mint a siker előfeltétele \
' C(
1 /
• Kis csapatok és „lapos” szervezetek

~w~
•
Hammoud M., 2018 alapján
Mi a projekt?
• A projekt időben behatárolt erőfeszítés egy egyedi
termék, szolgáltatás vagy eredmény létrehozása céljából.
• Minden tevékenység-együttes projekt, amely ...

• adott célkitűzés elérését szolgáló összefüggő tevékenységekből áll,
• egységes menedzsment irányítása alatt,
• előre meghatározott időkereten belül,
• és előre meghatározott költségvetéssel valósul meg.
\ 1 /
'Q"
-:,w:
•
3
Lehetséges egyéni tudásprofilok a projekt teamben
SPECIALISTA GENERALISTA
 egy területet nagyon  sok területen van tudása,

mélyen ismer de nem mély
 a saját területén jó  érti a területek közötti
válaszai vannak összefüggéseket 'Q /

-/i:
\ 1 /
 jó kérdéseket tud feltenni

8
bármely területen
1
·a ..- ,. . . . . .
BELSO_:ERIN TETTE:K· 1
I
- - - - - - - - - - - .
\ 1 /
'Q"
: w:
•
16
A MENEDZSEREK
• Vonzó bérezés, általában magasabb, mint az „alkalmazottaké"
• Jó menedzser azonban nem (biztos, hogy) mindenkiből lehet, hiszen éppen a

személyes készségek, képességek a megkülönböztető jegyek.
• A menedzser a vállalat működésében vezetési feladatokat lát el, a termelési

tényezőket koordinálja. Ez azonban nem a klasszikus értelemben vett vezetést
je,l~nti, hiszen a m~í1e~z?er személyes képességeivel járul hozzá a vállalat
celJa1nak megvalos1tasahoz.
• A magasan képzett szakemberek világában a menedzser nincs ugyan teljesen

híján a hatalomnakkde korlátlan hatafommal sem rendelkezik. Kozvetlenül és
~.zelT)_élY,es~n fogl~I, oz)k a,sz~~vezet tevékenységével. A munkavállalókat
osztonozn1, mot1valn1 probalJa.
• A menedzserek és az alkalmazottak közötti legnagyobb különbség hogy a

menedzserek a vállalat egészét, a termelési fofyamat egészét figyeiem6e véve
végzik munkájukat. Míg az alkalmazottak a munkakörül<ben rögz1tett
feladatokat látJák el, jelíemzően részfeladatokat, addig a meneázserek saját
személyes képességeiket felhasználva járulnak hozzá a vállalat teljesítményéhez.
• A menedzserek számára széles eszköztár áll rendelkezésre, döntési és \
'Q"
1 /
felelősségvállalásijogkörrel rendelkeznek. -:,w:

•
A MENEDZSEREK
• A vezetés és a menedzsment különböznek egymástól: a
vezetésben nincs semmi rejtélyes és misztikus. Semmi köze
különle_ges személyiségjegyeknez, nem a kiválasztott
kevesel< kiváltsága. A vezetés és a menedzsment két
különböző, eg~mást kiegészítő tevékenység. A
menedzsmenl feladata az, hogy megbirkózzon a
komplexitással. A vezetés renaeltetese viszont az, hogy
kezelje a változást. A menedzsmentnek az utóbbi evekben
megnövekedett jelentősége az egY,re élesebb versenynek
tulaJdonítható. Az igazi kin ívás tenát az erős vezetést erős
menedzsmenttel parosítani, és a kettőt egyensúlyba hozni.
• A vállalat tevékenységi körétől függően beszélhetünk

különböző menedzserekről. Ezen belül vannak a vállalat
szakmai tevékenységét segítő (például marketing
menedzser, logisztikai menedzser, stb.) és a műkoélést
támogató {péfdául emberi erőforrás menedzser, kontrolling
meneazser, stb.) támogató menedzserek. \
'Q"
1 /
-:,w:
•

O Mily Csodas Teazsur

Uploaded by

Document Information

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

O Mily Csodas Teazsur

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Gazdálkodástudományi Intézet

Olyan emberi tevékenység,

A vállalat: egy olyan szervezet, amelynek több tulajdonosa van, és

Kihívások és válaszok a 19. század végén

Kondratyev elmélete alapján a következő öt hosszú

1. ciklus: a gőzgép kora, 1770–1830

Egy szervezetben fellelhető emberi, pénzügyi,

(számuk: > 500.000 db)

 A vezetői funkciók szerint (tervezés, szervezés,

Olyan termék vagy szolgáltatás

Saját, vagy idegen eszközökkel és munkaerővel,

Nem jogi személyiségű Jogi személyiségű

Családi Gazdaság Őstermelő

Primer szektor (mező- erdőgazdaság, kitermelő ipar)

Szekunder szektor (feldolgozóipar, építőipar)

Tercier szektor (szolgáltatás, kereskedelem)

vállalkozásomban (tőke, szavazat). •

Egy másik vállalkozásban

Egy másik vállalkozásban

, Egy másik vállalkozás

Belső kapcsolatok Külső kapcsolatok

A tárgyévi hozamokhoz tartozó fogalmak:

1. Ráfordítás: a termelés, szolgáltatás érdekében

TK = (Ráfordítás X Egységár) + egyéb költségek

Megjelenési forma szerint

S,zem-élyi jell ie, gű lkölltség

3. Általán,os kö,lltsé,91 - -==:::- amortizáció +

* Számvitelszerint felosztott költség

Állandó költségek (kibocsátással nem változik)

Változó költségek (kibocsátással változik)

• Az állandó költséget szokás lépcsőzetesen változó

Azok a költségek, amelyek nagyságát a döntéshozó a döntéseivel

Például 10 %-os volumennövekedés

Lényeges, mert ezzel deríthetjük ki, melyik művelet

– Költségek csökkentése potenciálisan ott lehet a

Közgazdasági kategória, előre nem pontosan ismerhető

Ugyanazon eszközök másirányú felhasználásával elérhető

Az elszalasztott (második legjobbnak tartott, reálisan

Cél: nem egyszerűen a nyereség, hanem a maximális jövedelem! \

A termékegységre, vagy szolgáltatásra jutó költséget önköltségnek nevezzük.

• Egy főtermék esetén

Nettó TK= Bruttó TK - Melléktermék értéke, ára

• Önköltség képlete: (N)TK / Hozam

• A termék (szolgáltatás) mennyiségének növelése

• A melléktermék ésszerű hasznosítása

Termelési érték - Termelési költség

• A jövedelemmel szinonim fogalmak: nyereség,

Nettó jövedelem (NJ) = TÉ-TK

A jövedelem viszonyítása a felhasznált erőforrásokhoz.

Jk % = ------------------------ x 100 Jk % = ---- x 100 ~w~

Megnevezés Költség, érték, hozam

A kapott értékek értelmezése:

Tágabb értelemben vett eredmény

Kategóriák: naturális/ökonómiai, termelékenység/igényesség,

I/O viszonyítás alapján:

– O/I, vagy E/R

Forrás: Debreceni Üzemtani Iskola © Nábrádi András, Debreceni Egyetem, GTK

II. A ráfordítások szintje alapján: Ráfordítások

© Nábrádi András, Debreceni Egyetem, GTK

Árbevétel, Teljes költség, TC

FP = ÁK / (Ár - Átl. VK)

Árbevétel = Állandó Ktg + Változó Ktg

E.Ár x Fed m. = Állandó Ktg + (Fajlagos VKtg x Fed m.)

© Nábrádi András, Debreceni Egyetem, GTK