A KISAGY

-az agytörzs mögött és a nyakszírti lebeny alatt –

Külső szerkezet:
 Kisagykocsányok kapcsolják az agytörzshöz
-az alsó a nyúltaggyal kapcsolja össze
-a középső a híddal kapcsolja össze
-a felső a középaggyal kapcsolja össze
 2 kisagyfélteke képezi, amelyet a VERNIS (féreg) kapcsol össze
 A féltekéken belül lebenyek találhatóak, amelyek lehetnek:
-archicerebellum (Nodularis Floculus)-a kisagy legősibb része
-paleocerebellum (elülső lebeny)
-neocerebellum (hátsó lebeny)

Belső szerkezet: -szürke és fehérállomány képezi

 Szürkeállomány:
 nagyrésze kívül van, létrehozza a kisagy
kérget A kisagy kéreg 3 rétegű, a középső réteg a
 a maradék rész a kisagy magvat képezi Purkinje sejtek rétege.
A Purkinje sejtek kapcsolják össze a
 Fehérállomány: -rostokból és gliasejtekből áll
kisagyat az idegrendszer többi részével.
 vetületi rostok:
 afferens (a kisagy felé)
 efferens (a kisagytól)

 saját rostok:
 társító rostok: -összeköti a féltekén belül a kisagy kérget és a
kisagy magvat
 eresztéki rostok: -összeköti a 2 kisagy féltekét

Kisagy szerepe:
 archicerebellum -egyensúlyszabályozás
 paleocerebellum -izomtónusszabályozás, ill. járás
 neocerebellum -finom, pontos mozgások szabályozása
A kisagy sérülése esetén a köv. tünetek jelentkeznek :
 Asztázia – széles alátámasztási felület nélkül nem tud lábra állni
 Aszténia – gyors izomfáradás
 Atónia –csökkent izomtónus