➢ 1.

Melléknevek

A japán nyelvben két fajta melléknevet különböztetünk meg: az い és な mellékneveket. A kettő

között a lényeges különbség az, hogy az い végű igei, míg a な végű melléknevek főnévi
tulajdonságúak. (Azért hívjuk így a két csoportot, mert jelzői alakban ezekre a szótagokra
végződnek.) A minőségjelzős szerkezet a japánban hasonló módon néz ki, mint a magyarban, azaz
elöl áll a jelző, utána a jelzett szó.

„i”-melléknevek:
おもしろい ふるい
きのう、おもしろいえいがをみました。 きょうとはふるいです。

„na”-melléknév:
きれいな しんせつなアンナさん
せんしゅう、きれいなおんなのひとをみました。 アンナさんはしんせつです。

Az olyan mondatokban, ahol a melléknevet főnév követ, jelzős főnévi szerkezet jön létre. Ilyenkor
a „na”-melléknév mindig „na” végződéssel kapcsolódik a főnévhez.

Kérdés:どうですか Kérdés:どんな...ですか
にほんごのべんきょうはどうですか きょうとは、どんなまちですか。
にほんのべんきょうはおもしろいです。 きょうとはふるいまちです。

!!!Mind a “どんな...ですか” és “どうですか”jelentése: milyen. Míg a “どうですか”önmagában áll, a “どん

な...ですか”szerkezetben a “どんな”-át mindig főnév követ.

A japán melléknevek különlegessége, hogy az igékhez hasonlóan ragozni kell őket. A két melléknév
típus más-más ragozási sémát mutat.
„i”-melléknév
おもしろい állító tagadó
Jelen idő おもしろい です。 おもしろくありません
Érdekes. おもしろくないです。
Nem érdekes.
Múlt idő おもしろかったです。 おもしろくありませんでした
Érdekes volt. おもしろくなかったです。
Nem volt érdekes.
Vigyázat!
A melléknevek esetében csak az いい (jó) tekinthető kivételnek. Attól rendhagyó a ragozása, hogy a
jelen idejű állító alakot kivéve minden ragozott alakja a régies szótőt, a よ -t használja:

いい állító tagadó
Jelen idő いいです よくありません
よくないです
Múlt idő よかったです よくありませんでした
よくなかったです

Ahogy a táblázatokból kitűnik, a tagadó alakok esetében 2-2 alakot is használnak: az egyik esetében
a létige～ません,～ませんでした alakját használjuk a melléknév határozói alakjával (い helyére tesszük a
く-t), a másik esetben a melléknév határozói formáját a létige egyszerű alakját a ～です állító alakkal.
Vigyázzunk, hogy a kettőt ne mossuk össze!

げんき（な） állító tagadó

Jelen idő げんきです げんきじゃありません/じゃないです
Egészséges げんきではありません
Nem egészséges
Múlt idő げんきでした げんきじゃありませんでした/じゃなかっ
Egészséges volt たです。
げんきではありませんでした
Nem volt egészséges
Mint ahogy azt láthatjuk a fenti táblázatban is a „na” melléknevek ragozása sokkal egyszerűbb,
mint az előbb látott „i”-mellékneveké. A „na”-melléknevek alakja mindvégig változatlan, és csak a
です-t kell ragozni.

Vigyázz!!!
A な végződés csak a főnevek előtt, jelzői alakban jelenik meg!
pl. ゆうめいな ほん げんきながくせい

Jegyezd meg!
A もっと szócskával a melléknév középfokát, míg a いちばん szerkezettel a felsőfokát tudjuk kifejezni.
もっと やすいところ を みました。
この レストランは いちばんやすい です。
かのじょは いちばん きれいなおんなのひと です。
かのじょは いちばんきれい です。
この へやは もっと しずか です。

➢ 2.すき（な）/きらい（な）

A すき(szeret valamit, kedvel valamit)/ きらい(nem szeret valamit) melléknevek nyelvtani

szempontból, különlegesen viselkednek. A következő szerkezetben lehet ezeket használni:

～は dolog/személy ～が すきです/きらいです。

ハンガリーじんはなまのさかながきらいです。
わたしは本がすきです。
わたしはダンスがすきです。
なおみさんはコーラがすきです。

Jó tudni...
a) A fenti szerkezetet használhatjuk emberre vonatkozó tárggyal is:
ガーボルさんはアニタさんがすきです。

b) Amikor azt akarjuk mondani, hogy nagyon szeretünk/nem szeretünk valamit, a következő
alakokat használjuk: だいすき/だいきらい
わたしはキャベツがだいきらいです。

c)Az, hogy „Szeretem is meg nem is”, vagy nem tudom eldönteni, hogy inkább szeretek-e valamit,
vagy utálom-e, akkor a következő kifejezést kell használnunk:
すきでもきらいでもありません。

d) A すき（な）/きらい（な）főnevek előtt jelzőként is állhat (kedvenc/legkevésbé kedvelt értelemben)

これはわたしのだいすきなくるまです。Ez a kedvenc kocsim.
これはわたしのだいきらいなたべものです。Ez számomra a legkevésbé kedvelt étel.

➢ 3.Mértékhatározó

Ha azt akarjuk mondani, hogy „nagyon szép”, „kicsit hideg” stb. akkor a melléknév elé
mértékhatározót kell kitennünk.

とても nagyon
ちょっと kicsit
あまり nem annyira, nem igazán
ぜんぜん egyáltalán nem

おきなわの うみは とても きれいでした。

このへやは ちょっと あついです。

➢ 4.～ましょう/～ましょうか

Ezek a szerkezetek a magyar többes szám első személyű felszólító módnak felelnek meg.
(csináljunk valamit! ne csináljunk valamit?!)Ha valami közös programra/cselekvésre szeretnénk
elhívni/rávenni a másikat, akkor használjuk ezeket a szerkezeteket:

マクドでハンバーガーをたべましょう
カレーをつくりましょうか

Bár ebben a leckében nem kerül elő, de még egy módon ki tudjuk fejezni a fenti tartalmat, a ～ません
か jelen idejű, tagadó alak kérdéssé alakításával. Ez a szerkezet sokkal kevésbé tolakodó, inkább
csak egy ötlet felvetését jelenti.

ワインをのみませんか Nem iszunk bort?

Vigyázz!!!
a ましょうか szerkezetet nagyon gyakran egyes szám első személyű felajánlások esetében is
használják!
Így a カレーをつくりましょうか így is fordítható: Csináljak curry-s rizst?