7- Dadaizmus

/1916-1922/

Központja: Svájc, valamint Franciaország (Párizs), USA (New York), Németország (Berlin)
Megalapítója: Tristan Tzara. Fiatalok által kibontakozott korszak.
Jelentése: egy szótár véletlenszerű felütése alapján kapta a nevét. Ez megmutatja hogy a
dadaisták alkalmazták először a véletlenszerűséget. DADA szó, a lázadás és tagadás jelképe de
egyébként nem jelent semmit. Nem egységes mozgalom, hanem intellektuális téren jelentett
áttörést.

Célja:
-botránykeltés, polgárpukkasztás, meghökkentés, provokáció
-tradícionális művészet megcsúfolása
-tagadás, minden szabály elvetése
-nihilizmus: a múlt teljes megtagadása, lerombolása
-anarchista lázadás
-ösztön felszabadítása
-antiművészet

Eszközök:
-hulladékszobrok
-ready made: kész használati tárgyak kiállítása műalkotásként
-fotómontázs: fényképek és nyomtatott szövegek összeállítása
-kollázs: különféle anyagok, tárgyak képsíkba helyezésével készült alkotás
-frottázs: egy tárgy felületét a művész dörzsöléssel viszi át a felületre, vagy gra ttal bedörzsölt
tárgy nyomatrajzát alkalmazza
-botránykeltő előadások
-assamblage: a különféle tárgyak egymáshoz illesztéséből, összerakásából, halmozásából
létrehozott műalkotás (térbeli kollázs)

Jellemzők:
-új műfajok születnek
-a dolgokat, tárgyakat véletlen egymás mellé helyezik
-szürrealizmus előzményének tekintik
-tagadják a “műalkotás” fogalmat
-hétköznapi tárgyakat állítanak ki
-érdekli őket a mindent vitató, kihívó fellépés
-sokértelmű jelentést ad a használati tárgyaknak, ezzel műalkotássá téve azokat

Művészek:

Max Ernst: Elsők között hódította meg a tudatalattit, és az abszurdot, valószínűtlent és a

képtelent. Kidolgozott egy kollázs
technikát: Régi metszeteket
használ fel, és a beavatkozás
nyomait eltűntette. Aprólékos
eszközökkel hitelesítette a
műalkotásait, és a leginkább
össze nem illő elemeket rakta
össze.
fi
Hans Arp: Elsők között tiltakozott az ábrázolás ellen, és foglalkozott a véletlen és automatikus rajz
lehetőségeivel. Nem használt
tudatos kompozíciót, és nem
ábrázolt konkrétumot. Két vagy
több réteg anyag (fa, fém)
egymásra helyezésével jöttek létre
domborművei. (Assamblage)

Kurt Schnitters: Assemblage módszert

használt. Tárgyakat gyűjtött és kompozíció
alapján elrendezte őket. Szedett-vedett
anyagokból, hulladékból állítja össze műveit.
Modern városi tárgyak felhasználása.

Merz-bau:

Marcel Duchamp: Részt vett több korszakban is, kubizmus, dadaizmus, szürrealizmus, de mind
ezektől művészete független volt.
Ready made eljárás az ő nevéhez fűződik.
Nem vallotta magát dadaistának, de mégis ő lett a fő személye. Lerombolta a korábbi klasszikus
műalkotások fogalmát a ready-made-del. Mivel a művész határozza meg a műalkotást, hogy
miből lesz az.
Megmutatta mekkora jelentősége van a kontextusnak, és hogy az értékét a műalkotásnak a
múzeumok adják. Csak a határok kitágítása érdekelte.
 Későbbi műforma megalapozója volt a: konceptuális művészetnek, installációnak, pop art-nak,
uxusnak, peroformace
művészetnek, happeningnek,
transzvesztita művészetnek,
feminista művészetnek, és az
optikai kinetikus alkotásoknak is
ami az op-art volt.

Man Ray: Csatlakozik Duchamp-hoz, nagy kísérletező volt, idegen technikákkal próbálkozott, pl
szórópisztollyal, de ennek ellenére dada témájú alkotásai születtek. Feltalált egy kamera nélküli
fotó technikát amikor a tárgyakat rakja fényérzékeny felületre.
fl