Anyagcseréjükben módosított növények

(fehérje-, aminosav-, szénhidrát-, zsírsav

anyagcsere)

A transzgénikus növények ipari

alkalmazásának lehetőségei
 Néhány fogalom

• GMO: Genetically Modified Organism = genetikailag

módosított élőlény, amelynek örökítő anyagát
géntechnológiával módosították. A genetikai állományát úgy
változtatták meg, ahogy a természetben valószínűleg nem
jöhet létre vagy csak nagyon hosszú evolúciós időszak alatt.
• GM növény: géntechnológiai módosítással (génsebészet)
nemesített növény
• Transzgénikus növény: vele nem keresztezhető
szervezetekből származó gént vagy szintetikus
génszekvenciát („idegen gént”) tartalmazó,
géntechnológiával előállított növény
• Ciszgénikus /intragénikus növény: olyan,
géntechnológiával előállított növény, amely vagy csak a
saját, vagy keresztezhető fajok DNS-szekvenciájának
beépítéséből származik
• Xenogénikus növény: szintetikus DNS-t tartalmazó
növény, kialakulása a természetben nem valószínű
Anyagcseréjükben módosított GM növények
(fehérje-, aminosav-, szénhidrát-, zsírsav
anyagcsere)

A transzgénikus növények ipari alkalmazásának

lehetőségei

A növények
napfény
energiáját
szerves
vegyületek
szintézisére
hasznosítják a
fotoszintézis
folyamatában
Biomassza
 Idegen fehérjék
termeltetése
növényekben

- megfelelő génkonstrukciók
(promóterek, enhancer
elemek)
- megfelelő növényfajok
(raktározó)
- glükoziláció
megakadályozása
(génszekvencia
módosítás)
- Fehérjebontás
megakadályozása
(izolálás)
- tisztítás, elválasztás
(rekombináns fehérjével)
 Fehérje- és aminosav anyagcsere
módosítása
- új fehérje termeltetés
- fehérje túltermeltetés
- módosított fehérje termeltetés
- fehérjetermelés gátlása
- aminosav mennyiségének csökkentése
(pl. aszparagin redukáló cukrokkal reagálva
akrilamid keletkezéséhez vezet)
- aminosavak túltermeltetése
esszenciális aminosavak, megfelelő arány
Pl. pillangósok lizinben gazdagok, metioninban,
ciszteinben szegények
szója: 1,2g Met/100g fehérje, borsó: 0,8 g Met/100 g
fehérje
(igény: 1,6-1,9 g/100 g fehérje)
 Fehérje- és aminosav anyagcsere
módosítása
• A pillangós növények magvai metioninban és
ciszteinben szegények (lizinben gazdagok)

Feed-back
gátlás kivédése
pl. bakteriális
génekkel
Lizin-gazdag fehérjék termeltetése

gabonafélék, pl. kukorica magvak lizinben szegények

- hagyományos nemesítéssel az egész növényben megnő az
aminosav mennyiség, ami károsan hat a fejlődésre
- „opaque-2” mutánsban a fő tartalékfehérje (zein)
szintje alacsony → értékesebb takarmány

Géntechnológiai módosítással (kukorica, szója, repce):

a.: Feed-back gátlás (a produktum mennyiségének növekedése gátolja

a további termelődést) kivédése pl. bakteriális génekkel

bakteriális dihidrodipikolinát szintáz (DHDPS) génjét magspecifikus

promóterrel kifejeztetve 64 %-os szabad Lys szint emelkedés

b.: a Lys továbbalakításáért felelős LKR/SDH gén csendesítése

(RNS interferenciával)
kukorica magvakban kb. 40-szeres Lys -szint növekedés
LY038: takarmányként engedélyezve, majd visszavonva (EU hatására)
Metioninban gazdag fehérjék termeltetése

a.: Met-szegény fehérje gének módosítása

Phaseolus vulgaris fazeolin génjébe a kukorica zein Met-
gazdag génszakaszának beépítése
alacsony fehérjeszint (instabilitás)

b.: megtervezett fehérjék termeltetése szintetikus génnel

GM batáta – kedvező aminosav összetétel, 300-500-szoros fehérje
tartalom növelés (ma egy gyerek napi adagja kb. 4 kg batáta lenne, az
asp-1-et termelőből kb. 300 mg elfogyasztása elegendő lenne)

c.: Met-gazdag fehérjék termeltetése természetes génekkel

Kukorica zein: 37g (21 kDa), 20 g (10kDa) Met/100g fehérje
(kukoricában 30%-os növekedés, magfehérje 0,9 %-ára)
brazil dió 2S albumin: 23 g Met/100 g fehérje
(repcében, szójában, lóbabban, de emberre allergén!)
napraforgó albumin: 20 g Met/100 g fehérje
(bükköny, kereskedelmi bevezetés Ausztráliában
gyapjútermelést is javít)
CGS (cisztation szintáz) túltermeltetése burgonyában, dohányban -
6-10-szeres Met növekedés, de más aminosavak szintje csökken
 Szabad aminosav mennyiségének
csökkentése
2002: a szénhidrát-gazdag élelmiszerekből a feldolgozás
(sütés/főzés) során sok rákkeltő akrilamid keletkezik.
Aszparagin magas szénhidráttartalmú élelmiszerek
hőkezelése során redukáló cukrokkal reagálva
akrilamidot eredményez (búza, burgonya, kávé).
Napi fogyasztás átl. 0,3-0,7 g/kg, veszélyes mennyiség 3
g akrilamid/nap.
Két aszparagin szintáz gén (StAs1 és StAs2)
„elcsendesítésével”, intragénikus transzformáns
burgonyát állítottak elő.
 Az akrilamidból a
májban a még
fokozottabban
rákkeltő glicidamid
keletkezik

„Innate”= természetes
 Szabad aminosav mennyiségének
csökkentése

• A burgonyagumó szabad aszparagin tartalma

95%-kal is csökkenthető, akrilamid szint akár 5
%-a a kontrollnak.
 Szabad aminosav mennyiségének
csökkentése

A módosítás nem változtatja meg a burgonya

egyéb tulajdonságait.
Búzaliszt minőségének javítása
Szárazanyag
10%-a fehérje,
a fehérjék 50%-
a sikér

Tészta
rugalmasságért
a gluteninek
felelősek
A búza Ax1 HMW glutenin
alegységfehérje
mennyiségének
növelése pozitív hatású a
búzaliszt sütőipari minőségére.
(Shewry, P. R. és mtsai, 2008)
Bioaktív peptidek

enkefalin - 2S albuminhoz kapcsolva repcében,

Arabidopsisban (113 g/g mag FW)
tripszinnel emészthető

Emberi fehérjék

humán szérum-albumin - burgonyában

(CaMV 35S promóter + extracelluláris szignál peptid →
proHSA )
interferonok - vírusfertőzés elleni védekező fehérjék
humán α-interferon: 2 g/g FW,
humán β-interferon: 0.17 g/g FW, de aktív
Kaphatók: Betaseron (1β-interferon),
Humulin (emberi inzulin),
Pulmozyme (cisztikus fibrózis ellen)
Elelyso (taligluceráz α, Gaucher-kóros betegeknek)
Fehérjék termeltetésre alkalmas növények:

Dohány

Lucerna

Sáfrányos szeklice olajos magjaiban

- Olajtestek

Repce
 A termék előállításának költsége és kapacitása

élesztőben, baktériumban, növényi vírusokkal, transzgénikus

növényekben, állati sejtkultúrákkal, TG állatokban
Table 1
Comparison of Expression Systems

Expression Transgenic Animal Cell Transgenic

Yeast Bacteria Plant viruses
s System Plants Cultures Animals

Fenntartási költség Cost of inexpensive inexpensive inexpensive inexpensive expensive expensive

maintaining

Hűtési forma Type of storage -2.0°C -2.0°C -2.0°C RT* N2** N/A

Gene size
Termelt fehérje
(protein) Unknown Unknown Limited Not limited Limited Limited
mérete
restriction

Előállítási költség Production cost Medium Medium Low Low High High

Termelt Protein yield High Medium Very high High Medium to high High
fehérjemennyiség

Terápiás rizikó Therapeutic risk Unknown yes Unknown Unknown yes yes
 A növényekben relative olcsón termelhető
nagy mennyiségű rekombináns fehérje,
amely stabilitását, funkcióját jól megőrizheti
Az antigének (patogének immunválaszt
kiváltó molekularészletei) növényekben
is termeltethetők
 Vakcinák termeltetése

aktív immunizálás kórokozó fehérjével (antigén) vagy

annak bizonyos fragmentumával (10-30 aminosav)
Szekvencia pl. vírusgenomba vagy köpenyfehérje génbe
építhető
Legolcsóbb transzgénikus fehérje növényekben állítható
elő
GM dohány, burgonya, paradicsom stb. – több vírus ellen
(veszettség vírus, Norwalk vírus, hepatitisz B)
"ehető vakcina" vagy hagyományos vakcinázás
- Hepatitisz B felületi antigén expresszió dohányban
(hasonló hatású az élesztő eredetű rekombináns
vakcinához)
- Veszettség vírus glikoprotein
- Norwalk vírus burokfehérje (gyomor-, bélhurut, akut
hasmenés)
- E. coli hőérzékeny enterotoxin B-alegység,
- E. coli cholera- toxin alegység (csecsemők
hasmenése)
CT-B transzformáns burgonyában kevés fehérje
szintetikus változat jól használható
- Rotavírus vírusszerű egységei
- HIV-1 p24 antigén dohányban – klinikai kipróbálásban
- ZMapp: Ebola ellen 3 monoklonális antitest koktélja
Szelektált gyógyszerek és termékek, amelyeket GM-növényekben
állítottak elő a hivatkozott biotechnológiai cégek (Kaiser, 2008)
Table of authorisations for commercial therapeutic GMOs (subset of list of licences involving Intentional Release)

Issue
Licence No Australian Product Name Organisation Parent Organism Target Disease Common Name Date Licence Status
DIR 137 FluMist® AstraZeneca Pty Ltd Influenza virus Influenza 14 Jan Current
2016

™
DIR 132 IMLYGIC Amgen Australia Pty Ltd Herpes simplex virus-1 Melanoma 12 Aug Current
2015

®
DIR 125 POULVAC E. coli Zoetis Australia Research & Manufacturing Pty Ltd Escherichia coli Avian Pathogenic E. coli (APEC) 18 Dec Current
2014

™
DIR 098 IMOJEV vaccine Sanofi-Aventis Australia Pty Ltd Yellow fever virus (YF 17D) Japanese Encephalitis 19 Aug Current
2010

DIR 088 Merial Australia Pty Ltd Equine influenza vaccine Withdrawn

®
DIR Orochol vaccine CSL Ltd Cholera vaccine (Vibrio Cholera 20 Jun Surrendered
033/2002 cholerae) 2003
 Ehető vakcina termeltetése

Dr. Charles Arntzen

 Antitestek – természetes védő fehérjék

Az antitestek védenek a fertőző vírusoktól, baktériumoktól, gombatoxinoktól

 Antitestek termeltetése

passzív immunizálás,
a beteg szervezet immunrendszerének segítése specifikus
antitestekkel

1989: antitest-termelő dohány

nehézlánc- és könnyűlánc géneket tartalmazó GM
növények keresztezésével
- élelmiszernövényekbe,
- ehető részekben termelődjön
- antitest könnyen kinyerhető legyen

"plantibody": GM növény által termelt antitest, vagy

antitest fragmentum
 Antitestek előállítása transzgénikus
növények keresztezésével

X
Heavy chain plant Light chain plant

X
IgA plant J-chain plant

Light Chain
Heavy Chain
Science 268: 716-9 (1995) J Chain
dIgA
 • „Plantibody” előnyei:
Költségek kb. 80%-kal csökkennek
Tisztítás könnyebb
– Kevesebb szennyeződés
– Csökkent veszély az emlős vírusokkal szemben
– Herpesz vírus, fogszuvasodás kezelésénél sikeres
volt
– Remények szerint gélként, krémként alkalmazható
– Több termék klinikai kipróbálás alatt (pl. CaroRX)

Hátránya: pl. eltérő glikoziláció miatt allergén hatást válthat ki

Növényi antitesttermelés védettséget
biztosíthat növényi kórokozó ellen is
 Foszfortartalmú növényi fitát bontása a
fitáz enzimmel
Fitát: gabonamagvakban a foszfor tárolási formája (inozit foszforsav
származéka), komplexet képez ásványi anyagokkal és fehérjékkel.

Sertés, csirke nem képes megemészteni, takarmány kiegészítése

foszforvegyületekkel (vagy gomba eredetű lebontó fitáz enzimmel) –
fitát koncentrálódása az ürülékben 3-4-szeres.
Rendszeres szerves trágyázás környezetvédelmi problémát okoz.
Kutatási irányok:
• transzgénikus Yorkshire sertés („Enviropig”)
• GM növények
- csökkentett fitát-tartalmú kukorica –
65 %-kal kevesebb fitát, de foszfor-kiegészítés kell
-fitáz termelés a magvakban –
GM dohányban oldható fehérje 1%-a
Probléma az enzim stabilitása (feldolgozás, tárolás során)
GM búza - a fitáz 89°C-ig aktív marad
nem kell szervetlen foszfor adagolás a takarmányba
állati ürülék foszfortartalma csökkenthető
fitinsav Zn-fitát
 Fehérjék termeltetése ipari célra

• Fehérjerostok - pl. hernyóselyem, pókháló alapanyaga,

kollagén – erősek, nagy szakítószilárdságúak,
rugalmasak.
Szerkezetükben ismétlődő aminosavak, meghatározzák
a mechanikai tulajdonságokat (pl. poli-A, poli-GA, GGX,
GPGXX, GPX)
• Pókhálóselyem termeltetése transzgénikus dohány és
burgonya növényekben: az össz fehérjetartalom max.
2%-a, könnyen kinyerhető
• Szintetikus pókhálóselyem- és elasztinszerű fehérje
termeltetése: 1 kg dohány levélből 80 mg tiszta
(módosított) fehérjét kaptak
• Elasztinszerű, fehérje-alapú biopolimer termeltetése
(121x GVGVP) gyógyászati alkalmazás céljából
növényekben – kísérleti stádium
 A zsírsav anyagcsere
• A növényolajok minőségét a 95-97%-ot kitevő trigliceridek
összetétele határozza meg. A természetes növényi olajoknak két fő
komponense van: a glicerin és a zsírsavak.
• A zsírsavak mint egybázisú karbonsavak, szénláncuk
hosszúságában (C4-24) , illetve a láncban lévő kettős kötések
számában különböznek. A zsírsavaknak több mint 200 változata
ismert. A különbség a szintézisük során alakul ki.
• A zsírsavak mint páros számú karbonsavak szintézisének helye a
növényi magvakban fejlődő embrió sejtjei, illetve kloroplasztiszai. A
zsírsavak bioszintézise acetil-CoA-ból indul és egymást követő
ciklusokból áll. A szénlánc polimerizációjához bizonyos szénatom
számnál a tioészteráz enzimek állítják le. Minden egyes zsírsavnak
saját tioészteráza van.
• A telítetlenségért a deszaturázok felelősek.
A zsírsav anyagcsere főbb lépései a
növényi sejtekben
+ biodízel előállítására (pl. repceolaj-metilészter, RME)
 A zsírsav anyagcsere módosítása
• A géntechnológiai stratégiák arra alapozhatóak , hogy a
szénlánc hosszúságát a tioészterázok, a telítettségét
pedig a deszaturázok határozzák meg.
• Sikerült olyan repcét előállítani a kaliforniai babérfa 12-
ACP (acil-szállító fehérje) tioészteráz génnel való
transzformációval, amely a zsírsavjai 50%-ában olajsav
helyett laurinsavat termelt.
• A repceolaj szinte csak telítetlen zsírsavakat tartalmaz.
• A 18-ACP deszaturáz enzim génjével transzformált
repce azonban már képes volt a telített sztearinsav
termelésére. E két módosítással a repce olyan
zsírsavakat képes előállítani, melyek kinyerésére
korábban kókuszpálmát, kakaócserjét használtak.
 A zsírsav anyagcsere módosítása
Élelmiszer célú módosítások
• A telített zsírsavak növelik a vér koleszterinszintjét, ezért az
elérendő cél olyan fajták előállítása, melyek olajában a telitett
zsírsavak aránya 7% alatt van, sőt a cél 4% alá vinni.
• A szív- és érrendszeri megbetegedések rizikójának mérséklése
céljából a többszörösen telítetlen zsírsav, a linolénsav arányát
3,6% alá kellene csökkenteni.
A viszonylag nagy többszörösen telítetlen zsírsav-arány rontja a
repceolaj oxidatív stabilitását, ezért azt hidrogénezéssel
stabilizálják. E folyamat során azonban a zsírsavak transz-izomerjei
keletkeznek, amelyek növelik a vérben az LDL koleszterint és
csökkentik a HDL koleszterint. Az arány ilyen irányú megbomlása
növeli a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásának
kockázatát. A hidrogénezés csökkentését ill. elhagyását tenné
levetővé az olajsavtartalom további növelése és a linolénsav
aránynak 3,6%-ra való csökkentése.
 A zsírsav anyagcsere módosítása
Élelmiszer célú módosítások

• Speciális felhasználást segíti elő a telített zsírsavak

arányának növelése a repceolajban. Ezek az olajok
alkalmasak speciális trópusi olajok helyettesítésére a
kozmetikai iparban, továbbá a margaringyártásban, a
hagyományos repceolajhoz képest nem igényelnek
hidrogénezést, ezáltal alkalmasak az állati zsírok
helyettesítésére is.
• Előállítottak már olyan repcét, mely olajsav helyett
50%-ban laurinsavat (C12:0) termelnek. A laurinsav a
kozmetikai ipar számára fontos alapanyag.
•
 Zsírsav bioszintézis módosítása

a szénlánc hosszúságának megváltoztatása

1-3 gén beépítéssel
- rövid- és közepesláncú zsírsavak arányának növelése
laurinsav (C12:0) – kozmetikai ipar, mosószergyártás
GM repce

- hosszúláncú zsírsavak arányának növelése

petrozelinsav (C18:1), nylongyártásban
olajsav tartalom növelése (C18:1)
sztearinsav tartalom növelése (C18:0) margarin, kakaóvaj
helyettesítése
ricinusolaj (C12-hidroxi-ricinolsav, C18:1) gyógyászat,
kenőanyag, mosószergyártás
a hidroxilcsoport beépítése a szénláncba
erukasav (C22:1) oldószer, kenőanyag, puhítás, nylon
alapanyag
 Zsírsav bioszintézis módosítása

A laurinsav tartalom (C12:0) növelése

A repcében nincs jelen a 12 C-atomos láncot termináló tioészteráz,

ezért nem termel laurinsavat, a babérfa (Umbellularia california)
magvaiban akár 70%-ban is előfordul.
LAURICAL repce: magspecifikus promóterhez kapcsolt ACP-
tioészteráz cDNS-t juttattak be – kereskedelmi forgalomba 1995-ben
jelent meg (1. GM olajmag, élelmiszerkben, csokoládéban,
samponokban váltotta ki a pálma- és kókuszolajat.
 Zsírsav bioszintézis módosítása

A sztearinsav tartalom (C18:0) növelése

Repcében a linolsav deszaturázt antiszensz konstrukcióval

elcsendesítették, promóterként a napin (alacsony molekulatömegű
repce raktározott fehérje) promóterét használták, így csak a magban
fejeződött ki, illetve fejtette ki hatását.
 A zsírsav anyagcsere módosítása
Biodízel célú módosítások
• A hagyományos, mutációs és in vitro nemesítéssel hosszútávon az
elérendő cél olyan olajrepce fajták előállítása, amelyekben a telített
zsírsavak aránya 4% alatt van.
• Üzemanyagként való hasznosítás esetén a telített és többszörösen
telítetlen zsírsavak arányát csökkentik, hogy ezzel javítsák a
viszkozitást (sűrűség csökkentés), a hideg szűrhetőségi
határértéket, a cetánszámot stb.
• A legfontosabb cél az olajsavtartalom növelése. A különböző cégek
nemesítési programjaikban a linolsav- ill. a linolénsav- specifikus
deszaturázgének mutációs (génexpresszió gátlás indukált
mutációval ) és transzgénikus (gátlás antiszensz deszaturáz génnel)
megközelítéseket alkalmaznak, amelyek a 2. és a 3. kettős kötés
kialakulásának gátlásával növelik az olajsavtartalmat.
 A zsírsav anyagcsere módosítása
Biodízel célú módosítások
• Olajsav-tartalom szempontjából kétféle repcefajtát különböztetnek
meg:
– Közepes olajsavas repcék - 65-75% olajsavat tartalmaznak
– Nagy olajsavas repcefajták - 75% feletti olajsav tartalommal
rendelkeznek.
A nagy olajsavtartalmú repceolajok minősége részben már
lehetővé teszi a növényolaj közvetlen hajtóanyagként való
felhasználását is.
Vannak 80 illetve 90% feletti olajsav tartalommal rendelkező
növények is, azonban a 80% feletti olajsavtartalom már
csökkenti a termést.
• A repcéből történő biodízel előállításhoz egy további, észterezésnek
nevezett eljárásra is szükség van, melynek során metanolt és
katalizátorokat adnak a tisztított olajhoz, repce-metil-észter (RME)
és melléktermékként glicerin keletkezik.
 A szója a genetikai
módosítások másik célpontja

• Szójaolaj: palmitinsav(10%), sztearinsav (4%),

olajsav (23%), linolsav (51%), linolénsav (7%)
Felhasználása:
• Transzgénikus módosítással:
- magas olajsavtartalom (→ 80, 85 %)
ipari célra (stabilitást segíti a többszörösen
telítetlen zsírsavak alacsony aránya)
- magas linolénsav arány ( → 50 %)
 A szója a genetikai
módosítások gyakori célpontja

• Alacsony linolénsav tartalmú szója

- egészségesebb
• Megnövelt omega-3 zsírsav szinttel rendelkező
transzgénikus (szója) növények
• A 20-22 C-atomból álló, többszörösen telítetlen
zsírsavak (VLC-PUFA) szintézisét ált. 3 enzim génjének
beépítésével érik el.
közömbös íz, olcsó, nagy mennyiségben előállítható
- csökkent szív- és érrendszeri kockázat,
rákellenes hatás
 A növényi szénhidrátok gazdasági
jelentősége
• Kis molekulasúlyú cukrok (pl.glükóz, fruktóz, szacharóz)
felhasználása:
gyógyszeripar (B12 vitamin), vegyipar (festékek,
ragasztók,szappan, mosóporok)
• Nagy molekulasúlyú szénhidrátok:
- cellulóz: papíripar, textilipar, hadiipar (nitrocellulóz),
kozmetikai ipar (krémek, fogkrém)
- keményítő 2/3 részét élelmiszeripar és italgyártás, 1/3
részét: papíripar (papír, karton), építőipar (műanyag
lapok, rost lapok), vegyipar (ragasztók, fóliák),
mosószeripar, kozmetikai ipar (púder, száraz sampon,
fogkrém), gyógyszeripar (tabletták, antibiotikumok, C-
vitamin)
 Szénhidrát anyagcsere módosítása
1. keményítő mennyiségének módosítása
- növelés burgonyában 50 % fölé
kedvező: magas keményítő, alacsony glükóztartalom
(kevesebb olajat vesz fel sütéskor; ropogósabb, sárgásabb,
gazdaságosabb feldolgozás)
- csökkentés
2005: SunLite – alacsony szénhidráttartalom, sütni nem igazán jó
2006: GM Ranger Russet
csak burgonya géneket alkalmaztak a transzformációhoz,
3 gumó-specifikus gén expresszióját csökkentették,
csökken pl. tárolás során a keményítő –cukor átalakulás
(megnövelt „sült krumpli aroma”, 1/3-ra csökkent termelődő akrilamid)
2002: a szénhidrát-gazdag élelmiszerekből a feldolgozás (sütés/főzés)
során sok rákkeltő akrilamid keletkezik
 A keményítő sokrétűen felhasználható
A keményítő az emberek számára az elsődleges
energiaforrás
ipari alapanyag
bioetanol – motoralkohol – víztelenített alkohol
- keményítő és cukor alapanyagú mezőgazdasági
termények
(búza, kukorica, cukorrépa, burgonya, manióka,
cukornád)
- cellulóz alapú biomasszából
(35-50% cellulóz, 20-35% cukor polimerek, 10-20%
lignin)
növényi eredetű szálak, rostok
A keményítőt alkotó
amilopektin és
amilóz szerkezeti
vázlata Cellulóz polimer részlet
 Szénhidrát anyagcsere módosítása

- amilóz és amilopektin arány módosítása

amilóztartalom csökkentése a szemcséhez kötött
keményítő szintáz (GBSS) antiszensz génnel 5 µm
burgonya, rizs, kukorica, búza növényekben
(könnyebben emészthető, állagjavulás)
magas amilóztartalom - ipari hasznosítása kedvezőbb
- élelmiszeriparban: egyenletes állag, jobb fagyasztás-
olvasztás stabilitás
- papíripar: erősség, nyomtatási minőség javulása
- ragasztás: pl. üvegek címkéinél ellenállóbb
- keményítő minőségének módosítása
(lipidek, fehérjék, foszfor jelenléte, keresztkötések
száma)
 Az AMFLORA burgonya
engedélyezése: 1996-2010.
• Amilopektint tartalmazó „keményítő” burgonya (elsősorban ipari
célra használják)
• A burgonyában kb. 20% amilózként képződik, a jó zselésítő
tulajdonságú amilopektin használatakor az amilózt kémiailag
módosítják
• BASF: az amilóz szintézisért felelős (granule bound starch
synthase) enzim 2 extra kópiáját jutatták be a tetraploid
burgonya genomba – antiszensz géncsendesítés
• AVABE (Hollandia): „MODENA” - hasonló mechanizmus,
engedélyezés alatt,
emellett mutagenezissel gbbs-pontmutáns vonalat állítottak elő:
„Eliane”- 2005-ben piacra került
(+ egy német TILLING-mutáns burgonya tesztelés alatt)
 Szénhidrát anyagcsere módosítása
Amilóz tartalmú búza

Az elágazás nélküli amilóz molekulák ellenállóbbak az emésztéssel

szemben, így a vékonybélben lasabban alakul a keményítő
glükózzá. A véráramba kevesebb cukor kerülhet, az inzulinigény
csökken. Ez a II-es típusú cukorbetegség esetén kedvezőbb.

Az elágazásért felelős búza gének (SBE/II) csendesítésével,

elhallgattatásával kevesebb elágazást tartalmazó molekulák
képződnek.
 Szénhidrát anyagcsere módosítása

- cukortartalom módosítás
oldható cukortartalom növelése, keményítő
csökkenése (burgonya)
szacharóztartalom növelése (paradicsom)
- oldalláncok, töltések módosítása
pl. „szuperabszorbens” polimerek előállítása
 Ajánlott irodalom:
• Dudits Dénes – Heszky László: Növényi
biotechnológia és géntechnológia, Agroinform
Kiadó, Budapest, 2003.
• Dudits Dénes – Györgyey János: Zöld GMO-k
• Géntechnológia és gazdasági növényeink.
Magyar Tudomány, 2007/4, 402-462.