A lelki fejlődés zavarai

gyermekkorban
A Pszichiátriai megközelítés felől
Közös vonások:
1. A kezdet kivétel nélkül a kisgyermekkorban,vagy gyermekkorban.
2. A funkciók fejlődésének beszűkülése vagy késlekedése szoros összefüggésben
van a központi idegrendszer biológiai érésével
3. Tartós lefolyás, amely nem mutat pszichés zavarra
jellemző remissziókat és kiújulásokat.
4. Nem a már megszerzett készségek elvesztése.

A fejlődéselmaradások és zavarok
beosztása klasszifikációs séma
szerint
BNO – 10 Fejlődési zavarok
• A. a nyelv és a beszéd körülírt fejlődészavarai
• - artikulációs zavar
• - expresszív ( kifejező) beszédzavar
• - receptív ( értő) beszéd zavara
• - szerzett afázia epilepsziával
• - egyéb
• - kmn

B. Az iskolai készségek fejlődési zavarai (tanulási zavarok)

• olvasási és helyesírási zavar (diszgráfia, diszlexia)
• izolált betűzési zavar
• számolási zavar (diszkalkulia)
• iskolai készségek kombinált zavara
• egyéb
• kmn

Beszédzavarok elkülönítő diagnózisa

• mentális retardáció
• Halláscsökkenés
• Autizmus
 • mutizmus
• Afázia
• beszéd depriváció

Iskolai készségek körülírt zavara: Fejlődési diszgráfia, diszlexia, diszkalkulia

• Olyan részképesség-zavarok, amelyeknek kialakulása a gyermek kognitiv
képességei alapján nem várhatók (normál intelligencia, megfelelő
érzékszervi fuknkciók épsége és megfelelő oktatási módszerek ellenére)
• Ún. „diszkrepancia” ( különbözőség) modell: a képesség jelentősen
elmarad a hasonló korú, intelligenciájú kortársakétól

A diszlexia (1)
• Az olvasás egyértelműen a nyelvi rendszer része.
• Az olvasási rendszert meghatározó nyelvi alapok (a beszédhangészlelés, a
fonológiai tudatosság, a szókincs, a mentális lexikonhoz való rugalmas
hozzáférés stb.) fejlődésének kedvező feltételek hiánya hasonló
teljesítménymintázatot eredményezhet, mint a diszlexia
• Az olvasási képesség súlyos fejlődési zavara, mely a fonéma
alapú írásrendszerek (egy hang egy betű) elsajátítása és
alkalmazása során nyilvánul meg legerőteljesebben (képírás,
angol nyelv)
• A diszlexia nem betegség
• Nem tűnik el, hanem megfelelő kompenzációs stratégiák
alakulnak ki az olvasásban és bizonyos mértékig a
helyesírásban. A helyesírási hibák felnőtt korban is
megmaradhatnak
• Sok okú, sokféle tünetben nyilvánul meg
• Ált. a nyelvi funkcióknak az átlagtól való lényeges eltérésével
függ össze, a beszéd alapján kialakult nyelvi reprezentáció
zavarai megakadályozzák az erre épülő írásos kód elsajátítását
és alkalmazását
 • A diszlexia hátterében gyakran a nyelvi feldolgozásban és az
általános szenzoros funkciókban lényeges szerepű agyi
területek szerkezeti és/vagy működésbeli eltérései állnak
• Egyes családokban gyakrabban fordul elő feltehetően az olvasáshoz
fontos részképességek eltérő fejlődését meghatározó genetikai okok
miatt.
• Gyakoriak az észlelési zavarok, motoros ügyetlenség, iránytévesztés,
térbeli műveletek fejletlensége, a figyelem és az emlékezet problémái
• A diszlexiások információ feldolgozása eltér az átlagostól
•

Diszlexia csoportosítása eredete szerint

• Fejlődési diszlexia –születés előtt, alatt, közvetlenül utána szerzett

ártalom, Minimal Cerebral Disfunction, öröklött
• Szerzett- későbbi életkorban

A fejlődési diszlexia kialakulásában résztvevő agyi struktúrák, funkciók

• Vizuális percepciós deficit (corpus geniculatum laterale), szófelismerő
area
• Akusztikus feldolgozási deficit (corpus geniculatum mediale eltérései)
 • Fonológiai deficit
• Vizuálisan bemutatott szimbólumok gyors megnevezésének zavara
• Planum temporale szerkezeti, szerveződési eltérései: dyslexiás serdülők
70%-ában szimmetrikus-kontroll csoport csak 30%
• Kisebb corpus callosum

• Úgy tűnik, van olyan agyi struktúra, mely a beszélt és írott nyelv
modalitásközi (audiovizuális) összekapcsolásának alapja: a hang-betű,
betű-hang megfeleltetésben játszik meghatározó szerepet. Ez az olvasás
indirekt útjának, a betűző olvasás agyi háttereolvasástanulás akadálya
• Szóforma-felismerő terület, az innen kialakuló feldolgozó kör zavara: a
gyors szófelismerést akadályozza (az olvasás direkt útja) fluens olvasás
(Csépe Valéria)

A diszlexiával ok-okozati összefüggésben vagy asszociativ kapcsolatban lévő

jellemzők (tágabb értelmezés)
• A szenzoros funkciók és észlelés problémái, vizuális és hallási percepciós
zavarok
• A szenzoros integráció (látás, hallás, motoros funkciók) zavarai
• Motoros-egyensúlyi rendszer zavarai
• Lateralitás, dominancia, kezesség zavarai
• Nyelvi képességek zavarai

Fejlődési diszlexiára utaló jelek kisgyermekkorban (1.)

• Nyelvi késés
• Eltérések a mozgásfejődésben (bizonyos állomások kimaradnak)
• Testséma zavarai
• Rossz téri tájékozódás (irányok és viszonyszavak)
• Gyenge időbeli tájékozódás
• Nem érzi a nyelv ritmusát, nem tud mondókákat megjegyezni
• A finommozgás fejletlen, kerüli a színezést, vágást, rajzolást, fűzést
• Sorrendiség megjegyzése, soralkotás nehézkes (balról jobbra haladás!!)
• Gyenge formaérzékelés, formamásolás
• A dominancia zavarai jellemzőek
• Szegényes szókincs
• Nehezen tanul szavakat, nem tudja a szókincsbe beépíteni
• Nyelvtanilag helytelen mondatokat alkot

Diszlexia gyakran társul diszgráfiával, diszortográfiával

 • Diszgráfia: az írásmozgások kivitelezésében mutatkozó zavar.
• Diszortográfia: a helyesírási szabályoknak való megfelelés zavara. A kettő
egymástól függetlenül is megjelenhet, de leggyakrabban együtt
jelentkeznek.
Kéztartás, CeruZafogás!!!
A rossz ceruzafogás következtében
• Merev, görcsös írás (a ceruza hegye mindig egy irányban kopik)
• Nagyon erős nyomaték
• Egyenetlen az írás ritmusa, a ceruza nem csúszik a papíron, hanem
„araszoló” mozgás figyelhető meg
• Együttmozgások: az egész testével ír
(forrás: Adorján Katalin: A dysgraphia. Kézirat)

Diszlexia, diszgráfia megelőzése Kisgyermekkorban:

-mozgásfejlesztés, a tapintást, taktilitást fejlesztő feladatok (tapintózsák,

krémezés, formák kitapintása, stb),-testkép fejlesztése (testrészek tudatosítása,
mozgásos, játékos feladatokkal), -téri tájékozódást fejlesztő feladatok -
finommozgások fejlesztése !! (gyurmázás, fűzés, tépés, vágás stb), -követő
szemmozgást fejlesztő feladatok (lámpával, labdákkal, figurákkal) , -sorrendiség!
(felülről le, balról jobbra haladás), -időben való tájékozódás fejlesztése (naptár)
-képtörténetek, analógiák -logopédiai fejlesztés! (artikulációs zavarok, nyelvi
késés…)
Diszkalkulia
A diszkalkulia részképesség zavar, amely a különböző számtani műveletek,
matematikai jelek, kifejezések, szabályok megértésének, a számjegy, számkép
felismerésének, egyeztetésének, grafikus ábrázolásának, a számok
sorrendiségének nehézsége.

BNO: Az aritmetikai készségek zavara (Dyscalculia) (F81.2)

• Aritmetikai készségek károsodása, ami nem magyarázható egyszerűen
mentális retardációval, vagy nem megfelelő oktatással.
• A zavar vonatkozik alapvető feladatokra, mint az összeadás, kivonás,
szorzás, és osztás, illetve később érinti a sokkal absztraktabb feladatokat,
mint az algebra, trigonometria, geometria vagy kalkulációk.

A diszkalkulia okai:
• Agyi károsodás
• Részképesség-zavar(hátterében nem mutatható ki durva agyi elváltozás)
• Betegség(epilepszia, anyagcserezavar)
• Öröklött állapot : speciális képesség diszfunkció a családban
halmozottan, Turner sy. Fragilis X sy
• Gyermekkori fejlődészavarok, melyhez társul a diszkalkulia (más
tanulászavarok, magatartás zavarok,

Együttjárás más zavarokkal

Leggyakrabban: Diszlexia 17% , ADHD 26%
Diszkalkulia okok, amelyek definíció szerint nem lehetnek okok
• Környezeti depriváció
• Rossz oktatás, alacsony IQ
• Matematikai szorongás

Az agyi különböző területeinek funkciói, szerepük a matematika

tanulásában
 • Frontális (homlok) lebeny: figyelem, mozgásszervezés, absztrakciós
készség, lényegmegragadás
• Parietális (fali) lebeny: jobb oldal: térbeli tájékozódás, konstruktivitás,
bal oldal: számolási készségek
• Okcipitális (nyakszirt) lebeny: számfelismerés, műveleti jelek
felismerése
• Temporális (halántéklebeny): rövid-, hosszútávú-, munkamemória,
verbális-akusztikus percepció

A diszkalkulia tünetei, illetve arra utaló jelek

• akusztikus észlelés
• vizuális észlelés
• tájékozódás ( helyiérték, irányok)
• nagymozgás, finommotorika (ügyetlen)
• laterális dominancia (oldaliság)
• Figyelem (szétszórt, rövid ideig tartó, fáradékony)
• koncentrálóképesség
• szimultán (utánmondó) emlékezet
• szeriális teljesítmények, ritmuszavar
• gondolkodás: absztrahálás, analógiás gondolkodás
• analízis-szintézis
• sorozatalkotás
• grafomotórium
• mozgás és a beszéd összerendezettsége
• feladattudat és feladattartás
• motiváltság