2020 Helyi Kerettanterv 3.-4. Évfolyam

Pécsi Református Kollégium Helyi tantárgyi tanterv
Pécsi Református Kollégium

Gimnáziuma, Szakközépiskolája, Szakiskolája,
Általános Iskolája és Óvodája
OM azonosító: 027413 7627 Pécs, Engel János u.15.
Rajz- és vizuális kultúra

Helyi tantárgyi tanterv
Általános iskola 1-4. évfolyam
A tantárgy nevelési és fejlesztési célrendszere megvalósításának iskolai keretei:

[pl. az iskolában emelt szintű, tagozatos képzés is folyik]
[pl. ha a humán- vagy reálosztályok számára vagy egyes telephelyeken eltérő tantervet
határoz meg az intézmény]
[az itt szereplő szervezési keretek között felsorolt típusoknak megfelelő darabszámú
változat készül az adott tantárgy helyi tantervéből]
A tantárgy órakerete:
Helyi
Heti Kerettanterv
Évfolyam Évi órakeret tervezésű
órakeret i órakeret
órakeret
1. 2 72 72 0
2. 2 72 72 0
3. 2 72 72 0
4. 2 72 72 0
A helyi tanterv alapját jelentő kerettanterv:

A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.)
EMMI-rendelet 1. sz. mellékletében kiadott 1.2.7. tantárgyi kerettanterv ˙(A.-változata)
alapján készült helyi tanterv.
A tantárgy helyi tantervét kidolgozta: Tanítók munkaközösség

1. évfolyam:
Tematikai egység rövid címe Kerettantervi Helyi többlet- Témakör
óraszám óraszám (±) összidőkerete
12 12
Kifejezés, képzőművészet
Átélt élmények és események
14 14
Valós és képzelt látványok
12 12
Vizuális kommunikáció
Vizuális jelek a környezetünkben
2 2
A média társadalmi szerepe, használata
Médiahasználati szokások médiumok,
médiaélmény-feldolgozás
4 4
A média kifejezőeszközei
Kép, hang, cselekmény
2 2
Személyes élmény, médiaélmény
2 2
Tájékozódás a virtuális terekben
12 12
Tárgy- és környezetkultúra
Környezetünk valós terei és mesés
helyek
12 12
Valós és kitalált tárgyak
Évfolyam összesen 72 72
2. évfolyam:
12 12
Átélt élmények és események
14 14
Valós és képzelt látványok
10 10
Vizuális kommunikáció Vizuális jelek
a környezetünkben
2 2
Médiahasználati szokások médiumok,
médiaélmény-feldolgozás
2 2
A média kifejezőeszközei
Kép, hang, cselekmény

4 4
Személyes élmény, médiaélmény
4 4
Tájékozódás a virtuális terekben
12 12
Környezetünk valós terei és mesés
helyek
12 12
Valós és kitalált tárgyak
3. évfolyam:
14 14
Természeti, épített és képzeletbeli
tájak, helyek
16 16
Hétköznapi és képzelt figurák
10 10
Utazások
4 4
Vizuális hatáskeltés
A média társadalmi szerepe, 4 4
használata Médiahasználat,
élménybefogadás, élményfeldolgozás
Médiumok a mindennapi
környezetben
2 2
Tájékozódás a világhálón, a virtuális
terekben, biztonságos
internethasználat
8 8
Mikro- és makrotér
14 14
Tárgyak és használatuk
4. évfolyam:

12 12
Természeti, épített és képzeletbeli
tájak, helyek
14 14
Hétköznapi és képzelt figurák
10 10
Utazások
4 4
Vizuális hatáskeltés
A média kifejezőeszközei 2 2
A médiaszövegek nyelvi jellemzői és
érzelmi hatása
2 2
A média működési módja, mediális
információforrások megbízhatósága
2 2
Tájékozódás a világhálón, a virtuális

terekben, biztonságos internethasználat
10 10
Mikro- és makrotér
16 16
Tárgyak és használatuk
Az óraszámok tanévenkénti óraszámokat jelentenek.

FEJLESZTÉSI CÉLOK, FELADATOK
„Isten a Földet az emberre bízta, hogy őrizze és művelje azt.”

A vizuális nevelés látni és láttatni tanít. Átfogó célja a tanulók látáskultúrájának
megalapozása, a teremtett világ rendjének, szépségének, eredeti harmóniájának
megismertetése.
A vizuális nevelés feladata, hogy hozzásegítse a tanulókat a látható világ jelenségeinek, a

vizuális művészeti alkotásoknak mélyebb átéléséhez, értelmezéséhez, környezetünk értő
alakításához. A tantárgy így nemcsak a képző- és iparművészet területeinek a feldolgozásával
foglalkozik tehát, hanem tartalmai közé emeli a vizuális jelenségek, közlések olyan köznapi
formáinak vizsgálatát is, mint a tömegkommunikáció vizuális megjelenései, a legújabb
elektronikus médiumokhoz kapcsolódó jelenségek és az épített, alakított környezet. A
képzőművészet, vizuális kommunikáció, tárgy- és környezetkultúra a vizuális kultúra
tantárgynak olyan részterületei, amelyeknek a tartalmai végigkísérik a közoktatásban a
vizuális nevelést, ám a különböző iskolaszakaszokban különböző módon kapnak hangsúlyt.
Ezek a részterületek azonban csak a legfontosabb tartalmakat biztosítják a fejlesztéshez, de a
hatékony fejlesztés csakis komplex feladatokban, egymással összefüggő feladatsorokban
értelmezhető. A tantárgy oktatása tevékenység-, illetve gyakorlatközpontú, ahol alapvető
fontosságú a játékos-kreatív szemlélet, illetve hogy a tantárgy tartalmainak feldolgozása
komplex, folyamatorientált megközelítésben történjen, így a projektmódszer eszközét is
felhasználja a tanítás-tanulás folyamatában.
A NAT fejlesztési feladatainak alapján a vizuális kultúra tantárgy gyakorlati
tevékenységeinek fontos célja az érzéki tapasztalás, a környezettel való közvetlen kapcsolat
fenntartása, erősítése, ezáltal a közvetlen tapasztalatszerzés, az anyagokkal való érintkezés, az
érzékelés érzékenységének fokozása. További cél tudatosítani az érzékelés különböző
formáinak (például látás, hallás, kinetikus érzékelés) kapcsolatát, amely a számítógépes
környezet bevonásával képes egy újabb, „más minőségű” intermediális szemléletet is
kialakítani. A fejlesztés átfogó célja segíteni a tanulókat abban, hogy képesek legyenek az
őket érő hatalmas mennyiségű vizuális és térbeli információt, számtalan spontán vizuális
hatást minél magasabb szinten, kritikusan feldolgozni, a megfelelő szelekciót elvégezni,
értelmezni, továbbá ezzel kapcsolatos önálló véleményt megfogalmazni. Cél továbbá segíteni
a művészi és köznapi vizuális közlések pontos értelmezését, továbbá fokozni az alkotómunka
során a vizuális közlés és kifejezés árnyalt megjelenítését. Meghatározó szerepe miatt fontos a
vizuális környezet alapját képező épített környezet iránti tudatosság fejlesztése a tapasztalás,
értelmezés, alkotás folyamatán keresztül. Fontos mindemellett a térbeliség és a térbeli
helyzetek tudatosítása, hiszen a képszerű megismerés mellett továbbra is meghatározó a téri-
tárgyi világban történő tájékozódás minősége. Az épített környezet és a tárgyak világának,
valamint a környezetalakítás lehetőségeinek jobb megértése, s az ezzel járó felelősségek
megtapasztalása teszi lehetővé, hogy a gyerekek képesek legyenek az épített környezettel
egészségesen együtt élni, annak kevésbé kiszolgáltatottá válni, így egy „környezettudatos”
életformát elfogadni és gyakorolni. A vizuális nevelés kiemelt fontosságú feladata a
kreativitás működtetése, illetve fejlesztése, a kreatív képességek kibontakoztatása. Nagy
hangsúlyt kap a kreatív problémamegoldás folyamatának és módszereinek tudatosítása,
mélyítése. A fejlesztés minden más tantárgytól megkülönböztető lehetősége az örömteli,
élményt nyújtó, a személyes megnyilvánulásnak legnagyobb teret engedő alkotótevékenység
megszerettetése, ezáltal a motiváció fokozása, egy szélesebb értelemben vett alkotó
magatartás kialakítása. Cél továbbá a problémamegoldó képesség erősítése, hisz a feladatok

önálló megoldása bizonyos rutinok, készségek kialakításával kezdődik, majd az egyre
önállóbban végzett tevékenységeken keresztül jut el a projektfeladatok önálló megoldásáig. A
tanulók önismeretének, önkritikájának, önértékelésének fejlesztése kritikai szemléletmód
kialakításával a gyakorlati tevékenységeken keresztül valósul meg, amelyek mindegyike –
eredeti céljától függetlenül is – személyiségfejlesztő hatású. Motiváló hatásuk mellett segítik
az érzelmi gazdagodást, az empátia, az intuíció fejlesztését, az önálló ízlés, a belső igényesség
kialakulását, az önértékelés és önismeret kialakulása révén pedig a céltudatos önszabályozást.
Mindezektől függetlenül a vizuális kultúra tanításának fontos alapelve azonban, hogy
a művészeti nevelés valójában művészettel nevelésként értelmezendő, hisz a közoktatásban a
művészet nem lehet célja, csupán eszköze a nevelésnek, azaz egy közismereti tárgy közvetlen
feladata nem lehet a „művészképzés”.
A fenti célok és szemlélet megvalósítását segíti a kerettanterv, amely konkrét
módszertani segítséget nem nyújt, hisz nem ez a feladata, de a fejlesztési követelmények
részletezésével teszi konkrétabbá az elvárható fejlesztés irányát. A kerettanterv – némileg
eltérően a NAT kompetenciafejlesztő kiindulópontjától – a vizuális kultúra részterületei
szerint („Kifejezés, képzőművészet”, „Vizuális kommunikáció”, „Tárgy- és
környezetkultúra”) szervezi a fejlesztés követelményeit. Az említett részterületeket további
tematikai egységekre bontja, és ezeken belül fogalmazza meg a fejlesztés követelményeit,
amelyekhez két évfolyamra ajánlott óraszámokat is feltüntet. Természetesen sem a tematikai
egységek, sem a tematikai egységekbe foglalt tantervi követelmények sorrendje nem jelez
semmiféle időrendi sorrendet vagy logikai kapcsolatot, illetve egy-egy fejlesztési
követelmény nem azonos egy-egy tanóra tananyagával. Az optimális tartalomtervezés a
különböző tematikai egységek követelményeit összekapcsolja a tanórán, azaz a helyi
tantervkészítés, még inkább a tanmenet-összeállítás folyamán a tematikai egységeket
rugalmasan kell kezelni, a tanulásszervezés felépítésének logikáját követve felhasználni, az
adott évfolyamra ajánlott óraszám figyelembevételével. Egy-egy tematikai egységen belül
megjelenő fejlesztési követelmények nézőpontja a célzott tanulói tevékenység, amelynek
megfogalmazása folyamatcentrikus. Ezen belül a sok esetben megjelenő konkrét példák
segítik az adott követelmény pontosabb értelmezését, így támogatva a kerettantervet
felhasználó szaktanárokat a tanmenet megtervezésében, illetve ötleteket adnak konkrét
fejlesztő feladatok megalkotásához. A példák tehát természetesen nem kötelezőek, csupán a
további tervezést segítik. A kerettanterv összességében az adott iskolaszakaszokra fogalmazza
meg a fejlesztési tartalmakat, a hozzárendelt óraszámokkal, amelyeknek csak a 90%-ára ad
kötelező tartalmat, míg a fennmaradó 10% szabad felhasználást biztosít a helyi tervezés során.
A tantárgy fontosságát hangsúlyozza, hogy az információs csatornák gazdagodása a
szöveges információ befogadása mellé felzárkóztatja a vizuális információk tudatos
befogadásának fontosságát is, hisz az információk forrása és jellege alapján szöveg és kép
együttes értelmezése napjainkban gyakoribb jelenség valós élethelyzetekben. A
médiatudatosság fejlesztésének tehát egyre fontosabb aspektusa már ebben az
iskolaszakaszban is a vizuális megfigyelés és értelmezés segítségével megvalósuló
médiahasználat és médiaértés. A megsokszorozódott vizuális hatások, a technikai információk
korában a tantárgy újszerű célja az információk közti szelekció, a kritikus befogadóképesség
megalapozása. Az alsó tagozatban ennek legfőbb meghatározója a pedagógus
értékrendje, természetes keresztyén emberi magatartása, aki tudja, hogy nincs kizárólag
szép és csúnya, az emberek egyéni ízléssel rendelkeznek, de van értékes és értéktelen.
Aki biztatni tudja tanítványait a látható és láthatatlan képi valóság átélt
megfogalmazására.
Ebből következően a tervezés során további fontos szempont, hogy az 1–4.

évfolyamon a mozgóképkultúra és médiaismeret bizonyos kapcsolódó fejlesztési
követelményeit a vizuális kultúra tantárgy óraszámkeretein belül kell végrehajtani. Az
óraszámmegosztást az adott iskolaszakaszban, évfolyamonként a mozgóképkultúra és
médiaismeret követelményeihez feltüntetett órakeret jelzi.
A tananyag bővülő, spirális elrendezésű, a témakörök és a fő tevékenységi formák
évenként ismétlődnek, tartalmukban gyarapodnak, műveleti szintjük emelkedik. A tananyag
jellegét tekintve mind a négy évfolyamon gyakorlati, tevékenység-központú. A kerettantervi
követelmények a leghatékonyabban a több témakör szempontjait egyesítő komplex
feladatokkal teljesíthetők.
Az általános iskola alsó tagozatában a médiatudatosság fejlesztése elsősorban a
gyerekek saját médiaélményeinek feldolgozásán és a médiaszövegek kifejezőeszközeivel való
ismerkedésen keresztül zajlik. Az élményfeldolgozás folyamatában a médiából származó
élményekhez kapcsolódó érzések és gondolatok formát kapnak, így lehetővé válik az
élményre való reflexió. A médiaélmény a feldolgozás eredményeként médiatapasztalattá
válhat. A folyamatban szerepet játszik a fantáziavilág, a személyes adottságok, az egyéni
élethelyzet és az addig összegyűjtött tapasztalatok, ismeretek. Az élményfeldolgozás fejleszti
az önreflexiós készséget és az önismeretet is, ilyen módon szervesen kapcsolódik az erkölcsi
nevelés, az önismeret és társas kultúra fejlesztési területeihez. A gyerekek a médiumok elemi
kifejezőeszközeinek megfigyelésén keresztül ismerkedni kezdenek a médiumok nyelvével. A
különböző médiaszövegek értelmezését, nyelvi működésének tudatosítását, mások
értelmezésének sajáttal való összevetését célzó gyakorlatok hozzájárulnak az anyanyelvi
kompetencia fejlesztéséhez, a helyes, öntudatos, alkotó nyelvhasználat fejlődéséhez. Az
élményfeldolgozás mellett megjelenik a saját és a nagyobbaknál a szűkebb környezet
médiahasználati szokásainak feltérképezése, tudatosítása, amely a médiahasználat és az egyéb
szabadidős tevékenységek közötti egészséges arány kialakításán keresztül része a testi-lelki
egészségre nevelésnek. A digitális kompetenciát fejleszti a kreatív internethasználatban rejlő
lehetőségekkel való foglalatosság, illetve azok a gyakorlatok, amelyek az információk
keresését, összegyűjtését és feldolgozását, az információ megbízhatóságának vizsgálatát
célozzák. Az ismeretanyag a gyerekek mindennapi médiaélményeire épít, azokból vett példák
alapján beszél a média kifejezőeszközeiről, társadalmi funkcióiról, működésmódjáról. A
tanulási folyamat szabad beszélgetés, vita, személyes vélemény megfogalmazásán keresztül
zajlik, aktív alkotó tevékenységre, kooperatív technikákra épül, amely során kiemelt figyelmet
kap az empátia és a kompromisszumkészség, ezáltal fejlődik az állampolgári kompetencia.
Az általános iskola alsó tagozatán a fejlesztéscentrikus vizuális kultúra tanulása
alapvetően két célt szolgál: a kezdeti motiváltság és az örömteli alkotás fenntartását, valamint
a vizuális műveltség megalapozását.
A kisiskolások az iskolai tanulmányaik megkezdésekor általában már – életkoruknak
megfelelő szinten – használják a vizuális kifejezés bizonyos eszközeit. Az első iskolai
években mégsem ezek tudatosítása a tanító kiemelt feladata, hanem a változatos és a tanulók
érdeklődését felkeltő játékos feladatokkal, új technikákkal, kifejezési módokkal a
kifejezőképesség fejlesztése, a vizuális kommunikáció alapját képező ismeretek szinte
észrevétlen átadása a játékos gyakorlati feladatokon keresztül, a gyerekek életkori
sajátosságaiból fakadó önkifejezési kedv és a kifejezés, alkotás felszabadultságának további
ösztönzése. Ebben az életkorban kezdődik a valós terek tudatos használata. Az épített
környezeti nevelés során a gyerekek által ismert környezet (például iskola, otthon)
felfedezésén és különböző építő-alkotó játékokon keresztül fejlődik környezetük megfelelő
alakításának képessége. Fontos, hogy a gyerekek megőrizzék a kezdeti motiváltságot, hogy

örömteli legyen számukra az alkotás, hogy „játszva tanuljanak”.
A vizuális műveltség megalapozását az érzéki tapasztalás, a környezet minél pontosabb
megfigyelése, illetve az érzékelés érzékenységének fokozása segíti elsősorban. Később a
gondolkodás fejlődésének eredményeként cél a képi információk jelentésének és hatásának
egyre pontosabb értelmezése, illetve a köznapi és művészi vizuális közlések
megkülönböztetése. Az önállóan és csoportokban megvalósított alkotótevékenység erősíti a
kreatív problémamegoldást és segíti a tudatos önszabályozást és önismeretet.
A vizuális kultúra tanítása természetes módon kínálja az együttműködést más művészetekkel
és más tantárgyakkal (pl. anyanyelv, természetismeret), a vizuális nevelés komplex,
tantárgyakon átívelő jellegét hangsúlyozva. Fontos eszköz, hogy lehetőséget adjunk a
különböző művészeti ágak sajátos kifejező nyelvének megismerésére, a vizuálisan
érzékelhetőn túl más érzékszervi tapasztalatok kiaknázására is.
A vizuális fejlesztés hatékony módja, hogy a tananyagot problémakörökbe, életszerű
szituációkba ágyazva tárjuk a gyerekek elé. Fontos továbbá, hogy használjuk ki a tantárgy
adta alkotó lehetőségeket és – különösen az alsó tagozaton – a befogadó feladatokat is a
kreatív alkotás kereteiben oldjuk meg. Az alkotva befogadás elvének megvalósítása mellett
ismertessünk meg a gyerekekkel minél több művészeti alkotást; alkotó óráinkon
szemléltessük a témát és a technikát a művészet kezdeteitől napjaikig létrejött, valós esztétikai
értéket képviselő műalkotásokkal, beszélgetéseket is kezdeményezve ezekről. Ismerje fel
műalkotások, képi közlések, tárgyak életünkben betöltött szerepét. Ismerje az alapvető
református jelképeket, hagyományainkhoz, szertatásainkhoz kapcsolódó tárgyakat.
Értelmezze a tankönyveiben és a környezetében található vizuális közlő, eligazító jeleket.
Ízlésítéletét indokolja néhány szempont alapján. Becsülje meg a saját és mások munkáját.
Szerezzen tapasztalatokat a kultúra és a környezetvédelem fontosságáról. Legyen nyitott az
esztétikai élmények iránt. Fedezzen fel különbségeket az értékes és az értéktelen között. Cél a
vizuálisan feldolgozható témák megközelítése esetében a valós esztétikai értéket képviselő
műalkotások szemléltetése és azok minél pontosabb értelmezése:
- a példák az egyetemes és a magyar művészettörténet kiemelkedő műveit mutassák be;
- legyen közöttük - lehetőség szerint - történeti és mai alkotás is;
- a magas művészet példái mellett kerüljenek bemutatásra a magyar népművészet, a
nemzetiségek és etnikai csoportok népművészetének alkotásai és a mindennapi környezet
tipikus tárgyai, épületei;
- a helyi, a regionális értékek bemutatása kiemelt fontosságú feladat.
Az első két évfolyamon a gyerekek életkori sajátosságaihoz alkalmazkodva a vizuális kultúra
részterületei közül a belső képek kialakulását segítő „Kifejezés, képzőművészet” és a „Tárgy-
és környezetkultúra” elsősorban a tárgykészítés és téralkotás tevékenységével kerüljön
túlsúlyba. Harmadik-negyedik évfolyamon növekedhet az elvontabb „Vizuális
kommunikáció” részterület tartalmait feldolgozó feladatok aránya, de továbbra is fontos a
megfigyelőképesség, a forma- és arányérzék fejlesztése, továbbá az önkifejezés megőrzésének
ösztönzése, ami segíti az egyre céltudatosabb vizuális megismerést.
Az életünket jelentősen befolyásoló jelenség a média, amely a vizuális kultúra
megkerülhetetlen része. A vizuális nevelés keretein belül zajló médianevelést célszerű már a
bevezető szakaszban elkezdeni, reagálva a gyerekek médiahasználati szokásaira, erősítve a
médiatudatosságot.
Az első két osztályban a médianevelés kiemelt célja a saját médiaélmények

feldolgozásán keresztül a reflektív médiahasználat fejlesztése, annak tudatosítása, hogy az
élményfeldolgozás során a médiaélmények átalakíthatóak. Az élményfeldolgozás hozzájárul a
médiatartalmak közötti tudatosabb választás igényének megalapozásához, illetve
megerősítéséhez is. A médiaszövegek kifejezőeszközeivel való ismerkedés nemcsak a
médiaszövegek olvasási készségét mélyíti el, hanem megalapozza azt a felismerést is, hogy a
médiaszövegek mesterségesen előállított termékek, konvenciókra alapozó nyelvi
konstrukciók, melyek üzeneteket közvetítenek. Ezen keresztül a valóság és fikció közötti
különbségtétel képessége is fejlődik. Az ismeretanyag átadását érdemes a gyerekek által
ismert és kedvelt médiatartalmakra építeni, ez az élményszerű feldolgozási mód a játszva
tanulás lehetőségét teremti meg. A gyerekek a megismert kifejezőeszközöket önálló kreatív
alkotások (rajzok, fotók, hangzó anyagok) elkészítése közben alkalmazni kezdik, ezáltal
tapasztalati úton mélyül a kifejezőeszközökről elsajátított ismeret. Többek között e
momentum az, amely ebben az iskolaszakaszban a média és mozgóképkultúra fejlesztési
feladatait szorosan összeköti a vizuális kultúra tantárggyal. Az olvasástanulás időszakában
különösen fontos az audiovizuális kultúra és a könyvkultúra kapcsolatának bemutatása. A
szövegolvasás és a médiaszöveg-olvasás tanulása összekapcsolható, kölcsönösen erősíthetik
egymást. Az olvasási készség fejlesztését és az olvasási kedv növelését célozzák azok a
kreatív gyakorlatok, amelyek során az életkorhoz igazodó mesék, történetek és rajzfilmes
adaptációik összehasonlítására, feldolgozására kerül sor. A személyes kommunikáció és a
közvetett kommunikáció közötti különbségek megismerése segíti a médiakörnyezetben való
tájékozódást, a tapasztalati valóság és a média által közvetített valóság közötti különbségek
felismerését. Mivel a gyerekek ebben az életkorban a valós tereken kívül a virtuális tereket is
használni kezdik, szükség van a virtuális terekhez kapcsolódó élmények feldolgozására is. Az
első két évben elsősorban a videojátékok használatával kapcsolatosan nyílik lehetőség az
élményfeldolgozásra.
Az alsó tagozat második felére a gyerekek többségének már komoly
médiatapasztalata van. A tárgy tanításának célja elsősorban a gyerekek meglévő ismereteinek
rendszerezése, az ismeretek életkorhoz igazodó elmélyítése, a különböző médiaüzentek
értékeléséhez szükséges készségek és képességek fejlesztése.
Ezt a célt szolgálják a médiaszövegek, elsősorban mozgóképi és online szövegek
kifejezőeszközeinek mélyebb megismerését, a használt eszközök befogadóra tett hatásának
felismerését, kifejezését segítő gyakorlatok, hisz és a formanyelvi alapozás mellett már
megjelenik a különböző médiatartalmak elkészítése mögött meghúzódó szándék
felismerésének fejlesztése is. Az ismeretszerzés továbbra is a gyerekek által ismert és kedvelt
műsortípusok, médiaszövegek feldolgozásán keresztül zajlik. A médiaélmények feldolgozása,
az audiovizuális alkotások kifejezőeszközeinek megismerése az életkorhoz igazodó
meseregények, ifjúsági regények és rajzfilmes/filmes adaptációik összehasonlításán,
feldolgozásán keresztül kapcsolható össze az olvasáskultúra fejlesztésével. A gyerekek saját
és szűkebb környezetük médiahasználati szokásai alapján azonosítják a média alapvető
funkcióit, megértik, hogy a különböző típusú médiatartalmak mögött meghúzódó szándék
különböző lehet, amely befolyásolja a médiaszöveg üzenetének értékelését. Elsősorban a hír
és információ, illetve a reklám mindennapokban betöltött szerepe, értékelése, sajátosságai
kerülnek elő ebben az időszakban. A médiaszövegek értékelése az üzenet megbízhatóságának
és fontosságának megítélésén, illetve a saját tapasztalatok viszonylatában való elhelyezésén
keresztül zajlik. A média működésének tanulmányozása során fejlődik az elemző, kritikai
gondolkodás. Alapvető fejlesztési cél a tanulók biztonságos és kreatív internethasználatát
segítő képesség- és készségfejlesztés, a hálózati kommunikációban való biztonságos
részvételhez szükséges alapismeretek, viselkedési szabályok megismertetése.
A fejlesztési célok tehát mind a vizuális kultúra, mind a mozgóképkultúra és

médiaismeret fejlesztési feladatai esetében tevékenységközpontú, kreatív, élményekkel telített
helyzetekben játékos, alkotó, önálló vagy csoportos feladatmegoldással érhetőek el.
A pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan

akadályozott tanulók nevelése-oktatása során a következő fejlesztési feladatok és
tartalmak megvalósítására helyezzük a hangsúlyt:
A művészeti ágak közül elsősorban a manuális tevékenységek (festés, agyagozás, szövés,

kézimunka) lehetnek az önkifejezés eszközei, befolyásolhatják a későbbi pályaválasztást is.
A téri orientáció – mozgás – ritmus - beszéd koordináció fejlesztése.
Az önkifejezés lehetőségének megteremtése.
Nagy- és finommozgások fejlesztése.
Alkotó magatartás kialakítása, fejlesztése.
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
Az esztétikai tudatosság, a művészeti kifejezőképesség egy kiegészítő kommunikációs eszközt ad

az SNI tanulók kezébe. A kreativitás, a problémafelismerő és -megoldó képesség, a képzelet, a
képi gondolkodás fejlesztésére kiváló lehetőséget biztosít a művészeti nevelés. Ezen a
kompetenciaterületen az ízlés, a nyitottság, az empátia, az érzelmi élet gazdagítása a
kommunikáció minden szintjét fejleszti.
A művészeti nevelés értékközvetítő, értékteremtő, egyben személyiségformáló szerepe a
kommunikációjában zavart tanuló társadalmi integrációját segíti elő.
A megfigyelőképesség, tér- és időérzék fejlesztése a látvány és a mozgás ábrázolásával, térbeli
rendezés; szín-, forma- és szerkezeti érzék alakítása lehetőséget biztosít a tanuló speciális
készségfejlesztésére
Fejlesztendő készségek, képességek, attitűdök:
A megfigyelés és az elemzés képessége.
Koordinált mozgáskészség.
A térbeli tájékozódás készsége.
A ritmusérzék
A megfigyelés, az elemzés, az értelmezés képességei a képek és műalkotások, valamint a
saját és társai alkotásának elemzésében.
Térábrázolás, térlátás képessége.
Tantárgyi tartalom: az egyes tematikai egységek elemzése évfolyamonként
1. évfolyam
Tematikai
Kifejezés, képzőművészet Órakeret
egység/
Átélt élmények és események 12 óra
Fejlesztési cél
Előzetes tudás Életkornak megfelelő pszichomotoros fejlettség. Iskolaérettség.
Az érzékelés finomítása. Különböző észlelési tapasztalatok,
modalitások (látás, hallás, tapintás, szaglás, ízlelés) áttétele,
„fordítása”. Saját élmények feldolgozása, vizuális megjelenítése és a
A tematikai kifejezőképesség fejlesztése a mondanivaló kifejezésének érdekében
egység nevelési- történő eszköz megválasztásával. Közvetlen élmény képi és téri
fejlesztési céljai megjelenítése. Színtapasztalatok gazdagítása, színismeretek bővítése.
Színérzék fejlesztése. Színdifferenciáló képesség fejlesztése.
Természeti látványok hangulatának visszaadása. Téralkotó és -
ábrázoló képesség fejlesztése játéktárgyakkal, térbeli manipulációval.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

Magyar nyelv és irodalom:
Figyelem a
A közvetlen környezetben található tárgyak, jelenségek
beszélgetőtársra.
minőségének (pl. illat, hang, zene, szín, fény, felület, méret,
Szöveg üzenetének,
mozgás, helyzet, súly) megtapasztalása különböző játékos
érzelmi tartalmának
feladatok során, a célzott élménygyűjtés és vizuális
megértése.
megjelenítés (pl. festés, rajzolás, kollázs, mintázás,
makettezés) érdekében, a vizuális nyelv alapvető elemeinek
Dráma és tánc:
játékos használatával.
egyensúly-, ritmus- és
térérzékelés.
Ének-zene: emberi hang,

tárgyak hangja, zörejek
megkülönböztetése
hangerő, hangszín, ritmus
szerint.
Környezetismeret:
Anyagok tulajdonságai,
halmazállapot-változás.
Kísérletek oldatokkal,
fénnyel, hővel.
Erkölcstan: én magam,
szűkebb környezetem.
Matematika: változás
kiemelése, az időbeliség
megértése.
Kulcsfogalmak Érzékelés, önkifejezés, pont, vonal, folt, forma, tónus, szín, mintázat,
/ fogalmak felület, sík, tér, grafikai és plasztikai eljárás, kompozíció.
Tematikai
egység/
Valós és képzelt látványok 14 óra
Fejlesztési cél
Az illusztráció elemi fogalmának megértése, illusztráció készítése.
Képalkotó- és kifejező képesség fejlesztése. Komponáló képesség
A tematikai fejlesztése a kiemelés eszközeivel. Vizuális fantázia (képzelőerő)
egység nevelési- fejlesztése. Asszociációs készség, képzettársítási készség fejlesztése.
fejlesztési céljai Plasztikai érzék fejlesztése. Plasztikai minőségek sokféleségének
megtapasztalása. Plasztikai kifejezőképesség fejlesztése. Formaérzék,
karakterérzék fejlesztése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási
pontok
Mesék, versek, kitalált történetek, médiaszövegek valós vagy Magyar nyelv és
fantázia szereplőinek (pl. hősök, ártók, bajkeverők, segítők), irodalom: Élmények,
természetes és épített környezetének (pl. erdők, ligetek, állatok, tartalmak felidézése.
vizek, bódék, paloták, hidak, tornyok) illusztratív jellegű ábrázolása Szép könyvek.
(pl. sorozatként, képeskönyvként) emlékképek felidézésével,
megfigyelések segítségével és a fantázia által. Dráma és tánc:
Dramatikus formák.
Fejlesztő játékok.
Művészeti alkotások és fotók nézegetése megadott szempontok
szerint (pl. alakok, szereplők, terek, tárgyak, mérete, színe, tónusa) Környezetismeret:
Mozgásjelenségek,
kísérletek. Optika.
Ének-zene:
Cselekményes
dalanyag, dramatizált
előadás. Ritmus,
hangszín,
hangmagasság, zene
és zörej.
Erkölcstan:
Közösségek. A
mesevilág szereplői.
Mese és valóság.
Matematika: Képi
emlékezés, részletek
felidézése.
Nézőpontok.
Mozgatás.
Síkmetszetek
képzeletben.
Kulcsfogalmak Illusztráció, kompozíció, kiemelés, karakteres forma, festészet,
/ fogalmak szobrászat, fotó, műalkotás, reprodukció, idő.
Tematikai
Vizuális kommunikáció Órakeret
egység/
Vizuális jelek a környezetünkben 12 óra
Fejlesztési cél
Megfigyelőképesség fejlesztése. Vizuális kommunikációs képesség

fejlesztése. Képolvasással történő információszerzés, képi jelek,
vizuális szimbólumok olvasása és létrehozása. Ábraolvasási és
A tematikai
értelmezési készség fejlesztése. Redukciós képesség fejlesztése. A
egység nevelési-
vizuális nyelv elemeinek, pont, vonal, folt, szín megismerése és
fejlesztési céljai
tudatos használata, szerepük felismerése a képalkotásban. Vonalas
jellegű, foltszerű előadásmód. Méretkülönbségek felismerése, a
léptékváltás alapjai.
pontok
Jeltervezés, jelalkotás változatos méretben (pl. apró pecsét, tábla, Matematika:
land art szerű méretben udvaron, játszótéren), különböző tájékozódás térben,
anyagokból (pl. agyag, madzag, papírdúc, fatábla, talált anyag, síkban, a
homok, kavics, falevél, víz) meghatározott célok érdekében (pl. tájékozódást segítő
eligazodás, útbaigazítás, védelem, figyelemfelkeltés). viszonyok.
Környezetismeret: A
térkép legfontosabb
elemeinek
felismerése. Jelek,
jelzések. Természeti
jelenségek,
természetes anyagok.
Technika, életvitel és
gyakorlat:
jelzőtáblák.
Kulcsfogalmak/ Modell, látvány, jelalkotás,szimbólum
fogalmak
A média társadalmi szerepe, használata Órakeret

Tematikai egység/
Médiahasználati szokások médiumok, médiaélmény-
Fejlesztési cél 2 óra
feldolgozás
Előzetes tudás Iskolaérettség.
A különböző médiumok (pl. könyv, televízió, rádió, internet, Magyar nyelv és irodalom:
film, videojáték) megfigyelése, vizsgálata, összehasonlítása, Mesék, narratív történetek.
megadott szempontok (pl. érzékszervekre gyakorolt hatás,
eltérő jelhasználat) alapján közvetlen tapasztalat és saját Technika, életvitel és
médiaélmények felidézésének segítségével. gyakorlat: egészséges és
helyes szabadidős
tevékenységek felsorolása,
Mesék, gyermekirodalmi alkotások és azok animációs, filmes ismertetése, megbeszélése.
adaptációinak összehasonlítása, feldolgozása. Az
olvasott/felolvasott szöveghez és a levetített adaptációhoz Erkölcstan: Önkifejezés és
kapcsolódó élmények megjelenítése és feldolgozása (pl. önbizalom erősítése, önálló
rajzzal, montázskészítéssel). gondolkodás, identitástudat
fejlesztése.
A fantázia jelentősége,
használata, kitalált történet
önmagáról
(jellemábrázolás),
meseszereplők
osztályozása: jó-rossz
tulajdonságokkal való
azonosulási képesség
vizsgálata, önmagára
vetítése. Önmaga
megértése.
Környezetismeret: Az
érzékszervek működésének
megtapasztalása,
szerepének, védelmének
felismerése a
tájékozódásban, az
információszerzésben.
Napirend, szabadidő,
egészséges életmód.
Dráma és tánc:
kiscsoportos és páros rövid
jelenetek kitalálása és
bemutatása.
Kulcsfogalmak/ Televízió, rádió, könyv, számítógép, színház, mozi, újság, műsor,
fogalmak rajzfilm, film, képregény, videojáték.
Tematikai egység/ A média kifejezőeszközei Órakeret

Fejlesztési cél Kép, hang, cselekmény 4 óra
Médiaélmények feldolgozása, önreflexiós készség fejlesztése. Az
érzelemkifejezés képességének a fejlesztése. A figyelmi koncentráció,
A tematikai egység az érzékelés pontosságának fejlesztése. A médiaszövegek alapvető
nevelési-fejlesztési alkotóelemeinek azonosítása. Annak felismerése, hogy a
céljai médiaszövegek emberek által mesterségesen előállított alkotások (a
média konstruált valóság). Részvétel a tanulócsoportban folyó
beszélgetésben és vitában. Saját vélemény megfogalmazása.
Különböző médiaszövegek (pl. animációs mesék, Magyar nyelv és irodalom:
videojátékok) alapvető kifejezőeszközeinek (hanghatások, A szövegértés
vizuális jellemzők) megfigyelése és értelmezése közvetlen szövegtípusnak megfelelő
példák alapján. A kép és hang szerepének megfigyelése a funkciójáról, folyamatáról
mesevilág teremtésében (pl. animációs meséken keresztül). alkotott ismeret,
meggyőződés kialakítása,
A mediatizált történetek szereplőinek (hősök és gonoszak) fejlesztése.
azonosítása, az animációs mese morális tanulságainak Alapvető erkölcsi,
felismerése. esztétikai fogalmak,
kategóriák (szép, csúnya,
Egyszerű (pl. kitalált vagy átélt) cselekmény megjelenítése
képekkel (pl. rajzzal, képsorozattal), megfelelő hanghatásokkal jó, rossz, igaz, hamis).
(pl. zörejjel, énekhanggal) kiegészítve. A történetiségen alapuló
összefüggések megértése
Hangzó médiaszövegek megjelenítése rajzban. egy szálon futó
történekben.
Összefüggő mondatok
alkotása képek, képsorok
segítségével, adott vagy
választott témáról.
Erkölcstan: önmaga
megértése, mesék
kapcsolatrendszerének
elemzése, mesei szereplők
és tulajdonságaik (lent-fönt,
jó-rossz).
Környezetismeret: az
megtapasztalása,
felismerése a
Ének-zene: Emocionális
érzékenység fejlesztése. A
teljes figyelem
kialakításának fejlesztése.
Tapasztalat a zenei
jelenségekről.
Dráma és tánc: mese

főhősének kiválasztása és a
választás indoklása.
Kulcsfogalmak/ Állókép, mozgókép, zene, emberi hang, zaj, zörej, csend.
fogalmak
Tematikai egység/ A média társadalmi szerepe, használata Órakeret

Fejlesztési cél Személyes élmény, médiaélmény 2 óra
A tematikai egység A közvetlen kommunikáció jelzéseinek, illetve a közvetett
nevelési-fejlesztési kommunikáció eszközeinek megfigyelése, tudatosítása. Önismeret,
céljai önreflexiós készség fejlesztése.
A személyes, közvetlen kommunikáció verbális, vokális és Magyar nyelv és irodalom:
testbeszéddel történő jelzéseinek felismerése, értelmezése. Szöveg értelmezése, nem
verbális jelzések
értelmezése, használata
beszéd közben.
Ismerkedés különböző valóságstátuszú médiaszövegekkel. Mese és valóság
különbsége.
A megismert mese, történet
tanulságának összevetése
Saját megélt élmények és tapasztalatok összevetése (pl. saját tapasztalatokkal,
azonosságok, eltérések mentén) a média által közvetített, eseményekkel. Az explicit
megjelenített világokkal (pl. gyermekműsorok, információk, állítások
gyermekújságok, képregények, életkornak megfelelő megértése, értelmezése,
rajzfilmek, gyermekeknek készülő internetes honlapok értékelése, egyszerű
alapján). következtetések levonása.
Személyesen átélt, elképzelt és a médiában látott, hallott Erkölcstan: másnak
esemény megjelenítése rajzban, önállóan készített bábbal, lenni/elfogadás, kirekesztés.
szerepjátékkal.
Környezetismeret: Nappal
és éjszaka. A világ, ahol
élünk. Föld és a csillagok.
Élőlények, életközösségek.
Dráma és tánc: Történetek

kitalálása és kiscsoportos
vagy páros megvalósítása.
Kulcsfogalmak/ Esemény, elképzelt/kitalált történet, képzelet, valóság, médium.
Fogalmak

Fejlesztési cél Tájékozódás a virtuális terekben 2 óra
A kreatív, kritikus internethasználat fejlesztése. Az internetes
A tematikai egység
tevékenységekhez kapcsolódó biztonság növelése. A gyerekek
nevelési-fejlesztési
virtuális terekben zajló tevékenységeihez kapcsolódó élmények
céljai
feldolgozásának segítése.
Az életkori sajátosságokhoz igazodó internethasználat Magyar nyelv és irodalom:
lehetőségeinek megismerése (pl. gyermekbarát honlapok Rövid hallott szöveg
böngészése). üzenetének megértése. Az
olvasott szövegekkel
Az internethasználat legfontosabb (pl. biztonságot összefüggésben az aktív
eredményező) szabályainak megismerése különböző szókincs gazdagítása. Az
eszközökkel (pl. kártyajáték, bábozás). olvasmányhoz kapcsolódó
személyes élmények
felidézése és megosztása.
Egyszerű ok-okozati
összefüggés felismerése;
következtetések levonása.
A fantázia és képzelet
aktiválása a megismerés
érdekében.
gyakorlat: Szabálykövető
magatartás a közvetlen
közlekedési környezetben.
A közlekedés szabályainak
értelmezése.
Erkölcstan: a számítógépes
világ ismeretségei.
Kulcsfogalmak/ Internet, honlap, chat, videojáték.
Fogalmak
Tematikai egység/ Tárgy- és környezetkultúra Órakeret

Fejlesztési cél Környezetünk valós terei és mesés helyek 12 óra
Téralakító, térrendező képesség fejlesztése. Tapasztalatszerzés a
A tematikai egység
térformálás, térlehatárolás, térszervezés terén. Térérzék fejlesztése
nézőpontok változtatásával. Technikai készség fejlesztése.
céljai
Térbeli tájékozódás képességének fejlesztése.
A környezetünkben található különböző méretű külső, belső terek Technika, életvitel és
(pl. utca, játszótér, buszmegálló, saját szoba, éléskamra, fiók) gyakorlat: közlekedés,
épületek (pl. iskola, transzformátorház, víztorony), tárgyak (pl. cipő, környezetünk.
táska, kilincs) tudatos megismerése, vizsgálata minden érzékszervvel
(látás, hallás, tapintás, szaglás). Környezetismeret:
Természeti, technikai
Képzeletbeli, mesebeli helyeken, terekben (pl. elvarázsolt kastély, környezet. Múlt
boszorkány konyhája, vitorlás hajó) zajló mesék, elképzelt vagy megidézése.
valós történetek dramatizálása, eljátszása saját tervezésű és
kivitelezés szereplőkkel (pl. babák, botok, figurák, sík-, kesztyű-, Dráma és tánc:
árny-, óriás-, agyagfejű, bábok), terekkel, díszletekkel, melyek térkitöltő és
létrehozásánál a környezettudatos anyaghasználat érvényesül. térkihasználó
gyakorlatok,
mozgástechnikák,
tánctechnikák.
Matematika:
Képzeletben történő
mozgatás. Hajtás,
szétvágás síkmetszetek.
Objektumok alkotása.
Kulcsfogalmak/ Téralkotás, térformálás, térlehatárolás, térszervezés, formarend, funkció,
fogalmak takarás.

Fejlesztési cél Valós és kitalált tárgyak 12 óra
Tárgyalkotó vizuális, esztétikai és manipulatív képességek fejlesztése.
A tárgykészítés folyamatainak, gondolkodásmódjának megtapasztalása.
Forma és funkció összefüggés, formaérzék fejlesztése.
A tematikai egység
Megfigyelőképesség fejlesztése (a munkafázisok megfigyelése). A
gondos kivitelezés, különböző anyagok, eljárások, személyes
céljai
tapasztaláson alapuló megismerése. Egyszerű kézműves technikák
megfigyelése, rekonstruálása. Jeles napok szokásainak és tárgyi
kellékeinek megismerése.
Kapcsolódási pontok
Ismeretek/fejlesztési követelmények
Elképzelt, mesebeli tárgyak (pl. hangszer, pálca, öltözék, Környezetismeret: Természeti,
szőnyeg, edény, bútor, ékszer, szerszám, jármű) tervezése technikai és épített rendszerek.
létrehozása meghatározott mesebeli célok (pl. mindent halló, Anyagismeret.
látó, elrejtő, védő, szállító) érdekében, oly módon, hogy a tárgy
külseje (pl. forma, díszítés, méret, anyag) utaljon funkciójára. Dráma és tánc: népi
gyermekjátékok.
Ének-zene: Népzene
énekléssel, ritmikus
mozgással, néptánccal.
Hangszerek.
gyakorlat: eszközhasználat.
Erkölcstan: valóság és
képzelet.
Matematika: objektumok
alkotása.
 Képzelőerő, belső képalkotás fejlődése.

 Az életkornak megfelelő, felismerhető ábrázolás készítése.
 Az alkotótevékenységnek megfelelő, rendeltetésszerű és biztonságos
anyag- és eszközhasználat, a környezettudatosság szempontjainak
A fejlesztés várt egyre szélesebb körű figyelembevételével.
eredményei az  A felszerelés önálló rendben tartása.
első évfolyam  A közvetlen környezet megfigyelése és értelmezése.
végén  A képalkotó tevékenységek közül személyes kifejező alkotások
létrehozása.
 Téralkotó feladatok során a személyes térbeli szükségletek
felismerése.
 Alkotótevékenység és látványok, műalkotások szemlélése során
néhány forma, szín, vonal, térbeli hely és irány, felismerése,
használatára.
 A festmény, tárgy, épület közötti különbségek felismerése.
 Látványok, műalkotások néhány perces szemlélése.
 Médiumok azonosítása, igény kialakítása a médiahasználat során a
tudatosabb választásra, illetve reflektív médiahasználat.
 Médiaélmények változásának és médiatapasztalattá
alakíthatóságának felismerése.
 A médiaszövegek néhány elemi kódjának a (kép, hang, cselekmény)
azonosítása, illetve ezzel kapcsolatos egyszerű összefüggések
felismerése (pl. médiaszövegek emberek által mesterségesen
előállított tartalmak, kreatív kifejező eszközöket használnak,
amelyek befolyásolják azok hatását).
 A személyes kommunikáció és a közvetett kommunikáció közötti
alapvető különbségek felismerése.
 Az életkorhoz igazodó internetes tevékenységek gyakorlása és az
abban rejlő veszélyek felismerése.
 Az alkotó és befogadó tevékenység során a saját érzések felismerése,
és azok kifejezése.
Kulcsfogalmak/ Tárgytervezés, forma, funkció, alkalmazkodás, díszítés, öltözékkiegészítő.

fogalmak
2.évfolyam
Tematikai
egység/
Átélt élmények és események 12 óra
Fejlesztési cél
Az érzékelés finomítása. Különböző észlelési tapasztalatok,
modalitások (látás, hallás, tapintás, szaglás, ízlelés) áttétele,
„fordítása”. Saját élmények feldolgozása, vizuális megjelenítése és a
A tematikai kifejezőképesség fejlesztése a mondanivaló kifejezésének érdekében
egység nevelési- történő eszköz megválasztásával. Közvetlen élmény képi és téri
fejlesztési céljai megjelenítése. Színtapasztalatok gazdagítása, színismeretek bővítése.
Színérzék fejlesztése. Színdifferenciáló képesség fejlesztése.
Természeti látványok hangulatának visszaadása. Téralkotó és -
ábrázoló képesség fejlesztése játéktárgyakkal, térbeli manipulációval.
Magyar nyelv és irodalom:
Figyelem a
Korábban átélt események, élmények (pl. kellemes, beszélgetőtársra.
kellemetlen, hétköznapi, ünnepi, különleges, szokványos, Szöveg üzenetének,
felkavaró, unalmas) felidézésének segítségével, látott, hallott érzelmi tartalmának
vagy elképzelt történetek (pl. tündérmesék, közösen kitalált megértése.
játékok, helyzetek, mesék, mesefolyamok) megjelenítése sík
és/vagy térbeli, plasztikai alkotásban (pl. színes, grafikus, Dráma és tánc:
vegyes technikájú, mintázott vagy konstruált) az elemi egyensúly-, ritmus- és
kompozíciós elvek figyelembevételével. térérzékelés.
Ének-zene: emberi hang,

tárgyak hangja, zörejek
megkülönböztetése
hangerő, hangszín, ritmus
szerint.
Környezetismeret:
Anyagok tulajdonságai,
halmazállapot-változás.
Kísérletek oldatokkal,
fénnyel, hővel.
Erkölcstan: én magam,
szűkebb környezetem.
Matematika: változás
kiemelése, az időbeliség
megértése.
Kulcsfogalmak Érzékelés, önkifejezés, pont, vonal, folt, forma, tónus, szín, mintázat,
/ fogalmak felület, sík, tér, grafikai és plasztikai eljárás, kompozíció.
Tematikai
egység/
Valós és képzelt látványok 14óra
Fejlesztési cél
Az illusztráció elemi fogalmának megértése, illusztráció készítése.
Képalkotó- és kifejező képesség fejlesztése. Komponáló képesség
A tematikai fejlesztése a kiemelés eszközeivel. Vizuális fantázia (képzelőerő)
egység nevelési- fejlesztése. Asszociációs készség, képzettársítási készség fejlesztése.
fejlesztési céljai Plasztikai érzék fejlesztése. Plasztikai minőségek sokféleségének
megtapasztalása. Plasztikai kifejezőképesség fejlesztése. Formaérzék,
karakterérzék fejlesztése.
Kapcsolódási
Ismeretek/fejlesztési követelmények
pontok
Környezetünk valós elemeinek, tárgyainak, tereinek (pl. háztartási Magyar nyelv és
gép, óra, motor, fészek, odú, fa, talaj), különleges nézőpontból irodalom: Élmények,
(belülről, fentről, alulról) való megjelenítése a fantázia és a tartalmak felidézése.
megfigyelés révén, a kifejezési szándéknak megfelelő anyagok, Szép könyvek.
eszközök, méretek felhasználásával (pl. színes-, grafikai technika,
mintázás, konstruálás talált tárgyakból, azok átalakításával). Dráma és tánc:
Dramatikus formák.
Művészeti alkotások és fotók nézegetése megadott szempontok Fejlesztő játékok.
szerint (pl. alakok, szereplők, terek, tárgyak, mérete, színe, tónusa).
A megállapítások segítségével továbbgondolva a látvány sugallta Környezetismeret:
jelenséget, képi tartalmat egy új alkotás létrehozásának érdekében Mozgásjelenségek,
(pl. más térben és időben, más szereplőkkel), különböző művészeti kísérletek. Optika.
műfajokban (dráma, hang-zene, mozgás, vizuális: installáció,
fotómanipuláció). Ének-zene:
Cselekményes
dalanyag, dramatizált
előadás. Ritmus,
hangszín,
hangmagasság, zene
és zörej.
Erkölcstan:
Közösségek. A
mesevilág szereplői.
Mese és valóság.
Matematika: Képi
emlékezés, részletek
felidézése.
Nézőpontok.
Mozgatás.
Síkmetszetek
képzeletben.
Kulcsfogalmak Illusztráció, kompozíció, kiemelés, karakteres forma, festészet,
/ fogalmak szobrászat, fotó, műalkotás, reprodukció, idő.
Tematikai
Vizuális kommunikáció Órakeret
egység/
Vizuális jelek a környezetünkben 10 óra
Fejlesztési cél
Megfigyelőképesség fejlesztése. Vizuális kommunikációs képesség
fejlesztése. Képolvasással történő információszerzés, képi jelek,
vizuális szimbólumok olvasása és létrehozása. Ábraolvasási és
A tematikai
értelmezési készség fejlesztése. Redukciós képesség fejlesztése. A
egység nevelési-
vizuális nyelv elemeinek, pont, vonal, folt, szín megismerése és
fejlesztési céljai
tudatos használata, szerepük felismerése a képalkotásban. Vonalas
jellegű, foltszerű előadásmód. Méretkülönbségek felismerése, a
léptékváltás alapjai.
pontok
Környezetünkben található jelek, jelzések (pl. jelzőlámpa, térkép, Matematika:
alaprajz, közlekedési tábla, cégér, piktogram, embléma, tájékozódás térben,
szimbólum, zászló, márkajelzés, logo) összegyűjtése játékos síkban, a
feladatok létrehozásának céljából (pl. valós és virtuális társasjáték, tájékozódást segítő
dramatikus játék, kincsvadászat). viszonyok.
Környezetismeret: A
térkép legfontosabb
elemeinek
felismerése. Jelek,
jelzések. Természeti
jelenségek,
természetes anyagok.
gyakorlat:
jelzőtáblák.
Kulcsfogalmak/ Modell, látvány, jelalkotás, piktogram, embléma, térkép, alaprajz,
fogalmak cégér, szimbólum, lépték.

Tematikai egység/ Órakeret
Médiahasználati szokások médiumok, médiaélmény-
feldolgozás
A tematikai egység Saját médiahasználati szokások tanulmányozása. Médiaélmények
nevelési-fejlesztési feldolgozása, önreflexiós készség fejlesztése. A különböző médiumok
beazonosítása, tudatosítása. A médiatartalmak közötti választás
céljai tudatosságának fejlesztése. Olvasási készség és szókincs fejlesztése
médiaszövegekkel.
Az egyes médiumokhoz (pl. könyv, televízió, számítógép) Magyar nyelv és irodalom:
kapcsolódó saját használati szokások (pl. gyakoriság, társas Mesék, narratív történetek.
vagy önálló tevékenység), médiaélmények (pl. tetszés,
kíváncsiság, rossz élmény) felidézése, kifejezése és Technika, életvitel és
megjelenítése szóban, vizuálisan (pl. rajzolás, bábkészítés) gyakorlat: egészséges és
vagy szerepjátékkal. helyes szabadidős
tevékenységek felsorolása,
Mesék, gyermekirodalmi alkotások és azok animációs, filmes ismertetése, megbeszélése.
adaptációinak összehasonlítása, feldolgozása. Az
olvasott/felolvasott szöveghez és a levetített adaptációhoz Erkölcstan: Önkifejezés és
kapcsolódó élmények megjelenítése és feldolgozása (pl. önbizalom erősítése, önálló
rajzzal, montázskészítéssel). gondolkodás, identitástudat
fejlesztése.
A fantázia jelentősége,
használata, kitalált történet
önmagáról
(jellemábrázolás),
meseszereplők
osztályozása: jó-rossz
tulajdonságokkal való
azonosulási képesség
vizsgálata, önmagára
vetítése. Önmaga
megértése.
Környezetismeret: Az
megtapasztalása,
felismerése a
Napirend, szabadidő,
egészséges életmód.
Dráma és tánc:
kiscsoportos és páros rövid
jelenetek kitalálása és
bemutatása.
Kulcsfogalmak/ Televízió, rádió, könyv, számítógép, színház, mozi, újság, műsor,
fogalmak rajzfilm, film, képregény, videojáték.
Tematikai egység/ A média kifejezőeszközei Órakeret

Fejlesztési cél Kép, hang, cselekmény 2 óra
Médiaélmények feldolgozása, önreflexiós készség fejlesztése. Az
érzelemkifejezés képességének a fejlesztése. A figyelmi koncentráció,
A tematikai egység az érzékelés pontosságának fejlesztése. A médiaszövegek alapvető
nevelési-fejlesztési alkotóelemeinek azonosítása. Annak felismerése, hogy a
céljai médiaszövegek emberek által mesterségesen előállított alkotások (a
média konstruált valóság). Részvétel a tanulócsoportban folyó
beszélgetésben és vitában. Saját vélemény megfogalmazása.
Egyszerű médiaszövegek (pl. animációs mesék, reklám) Magyar nyelv és irodalom:
cselekménye kezdő- és végpontjának, a cselekményelemek A szövegértés
sorrendjének megfigyelése közvetlen példák alapján. Címadás. szövegtípusnak megfelelő
funkciójáról, folyamatáról
A hangok és képek által közvetített érzelmek (pl. öröm, alkotott ismeret,
szomorúság, düh, félelem) felismerése, kifejezése. meggyőződés kialakítása,
fejlesztése.
Egyszerű (pl. kitalált vagy átélt) cselekmény megjelenítése Alapvető erkölcsi,
képekkel (pl. rajzzal, képsorozattal), megfelelő hanghatásokkal esztétikai fogalmak,
(pl. zörejjel, énekhanggal) kiegészítve. kategóriák (szép, csúnya,
jó, rossz, igaz, hamis).
Hangzó médiaszövegek megjelenítése rajzban. A történetiségen alapuló
összefüggések megértése
egy szálon futó
történekben.
Összefüggő mondatok
alkotása képek, képsorok
segítségével, adott vagy
választott témáról.
Erkölcstan: önmaga
megértése, mesék
kapcsolatrendszerének
elemzése, mesei szereplők
és tulajdonságaik (lent-fönt,
jó-rossz).
megtapasztalása,
felismerése a
Ének-zene: Emocionális
érzékenység fejlesztése. A
teljes figyelem
kialakításának fejlesztése.
Tapasztalat a zenei
jelenségekről.
Dráma és tánc: mese

főhősének kiválasztása és a
választás indoklása.
Kulcsfogalmak/ Állókép, mozgókép, zene, emberi hang, zaj, zörej, csend.
fogalmak

Fejlesztési cél Személyes élmény, médiaélmény 4 óra
A tematikai egység A közvetlen kommunikáció jelzéseinek, illetve a közvetett
nevelési-fejlesztési kommunikáció eszközeinek megfigyelése, tudatosítása. Önismeret,
céljai önreflexiós készség fejlesztése.
A közvetlen és a közvetett kommunikáció közötti alapvető Magyar nyelv és irodalom:
különbségek (pl. idő/térbeli szinkronitás, eltérés, jelenlét, Szöveg értelmezése, nem
érzékszervek használata) felismerése konkrét médiaszövegek verbális jelzések
(pl. könyv, gyermekműsor, gyerekeknek szóló koncertfilm, értelmezése, használata
videoklip, sms, emotikonok) alapján. beszéd közben.
Mese és valóság
különbsége.
A valóság és fikció közötti különbség megragadása. A megismert mese, történet
tanulságának összevetése
A különböző médiaszövegek (pl. tehetségkutató műsorok, saját tapasztalatokkal,
sportközvetítés, sorozatok, animációs filmek, filmek, reality eseményekkel. Az explicit
műsorok) szereplőivel való azonosulásra reflektálás lehetősége információk, állítások
(pl. irányított beszélgetés keretében). megértése, értelmezése,
értékelése, egyszerű
Személyesen átélt, elképzelt és a médiában látott, hallott következtetések levonása.
esemény megjelenítése rajzban, önállóan készített bábbal,
szerepjátékkal. Erkölcstan: másnak
lenni/elfogadás, kirekesztés.
Környezetismeret: Nappal
és éjszaka. A világ, ahol
élünk. Föld és a csillagok.
Élőlények, életközösségek.
Dráma és tánc: Történetek

kitalálása és kiscsoportos
vagy páros megvalósítása.
Kulcsfogalmak/ Esemény, elképzelt/kitalált történet, képzelet, valóság, médium.
Fogalmak

Fejlesztési cél Tájékozódás a virtuális terekben 4 óra
A kreatív, kritikus internethasználat fejlesztése. Az internetes
A tematikai egység
tevékenységekhez kapcsolódó biztonság növelése. A gyerekek
virtuális terekben zajló tevékenységeihez kapcsolódó élmények
céljai
feldolgozásának segítése.
A gyerekek által használt videojátékkal összefüggő élmények Magyar nyelv és irodalom:
feldolgozása (pl. szerepjátékkal, rajzolással). Rövid hallott szöveg
üzenetének megértése. Az
A videojátékok tematikai csoportosítása, a szereplőik olvasott szövegekkel
azonosítása. összefüggésben az aktív
szókincs gazdagítása. Az
olvasmányhoz kapcsolódó
személyes élmények
felidézése és megosztása.
Egyszerű ok-okozati
összefüggés felismerése;
Valós vagy kitalált funkciónak megfelelő terek (pl. „a hely, ahol Technika, életvitel és
játszok”, „a hely, ahová elbújok”), tárgyak (pl. közlekedési eszköz, gyakorlat: közlekedés,
mesebeli szerszám) kitalálása és megjelenítése (pl. rajzban, makettel, környezetünk.
modellben).
Környezetismeret:
Képzeletbeli, mesebeli helyeken, terekben (pl. elvarázsolt kastély, Természeti, technikai
boszorkány konyhája, vitorlás hajó) zajló mesék, elképzelt vagy környezet. Múlt
valós történetek dramatizálása, eljátszása saját tervezésű és megidézése.
kivitelezés szereplőkkel (pl. babák, botok, figurák, sík-, kesztyű-,
árny-, óriás-, agyagfejű, bábok), terekkel, díszletekkel, melyek Dráma és tánc:
létrehozásánál a környezettudatos anyaghasználat érvényesül. térkitöltő és
térkihasználó
gyakorlatok,
mozgástechnikák,
tánctechnikák.
Matematika:
Képzeletben történő
mozgatás. Hajtás,
szétvágás síkmetszetek.
Objektumok alkotása.
Kulcsfogalmak/ Téralkotás, térformálás, térlehatárolás, térszervezés, formarend, funkció,
fogalmak takarás.

Fejlesztési cél Valós és kitalált tárgyak 12 óra
A tematikai egység Tárgyalkotó vizuális, esztétikai és manipulatív képességek fejlesztése.
nevelési-fejlesztési A tárgykészítés folyamatainak, gondolkodásmódjának megtapasztalása.
Forma és funkció összefüggés, formaérzék fejlesztése.
Megfigyelőképesség fejlesztése (a munkafázisok megfigyelése). A
gondos kivitelezés, különböző anyagok, eljárások, személyes
céljai
tapasztaláson alapuló megismerése. Egyszerű kézműves technikák
megfigyelése, rekonstruálása. Jeles napok szokásainak és tárgyi
kellékeinek megismerése.
Hétköznapi tevékenységek során használatos tárgyak (pl. Környezetismeret: Természeti,
konyhai eszköz, játék, öltözék, öltözékkiegészítő, hangszer, technikai és épített rendszerek.
szerszám) létrehozása meghatározott tulajdonos számára (pl. Anyagismeret.
adott személyiség, foglalkozás, életkor, nemek szerint).
Dráma és tánc: népi
gyermekjátékok.
Ének-zene: Népzene
énekléssel, ritmikus mozgással,
néptánccal. Hangszerek.
gyakorlat: eszközhasználat.
Erkölcstan: valóság és
képzelet.
Matematika: objektumok
alkotása.
Kulcsfogalmak/ Tárgytervezés, forma, funkció, alkalmazkodás, díszítés, öltözékkiegészítő.
fogalmak
 Képzelőerő, belső képalkotás fejlődése.
 Az életkornak megfelelő, felismerhető ábrázolás készítése.
 Az alkotótevékenységnek megfelelő, rendeltetésszerű és biztonságos
anyag- és eszközhasználat, a környezettudatosság szempontjainak egyre
szélesebb körű figyelembevételével.
 A felszerelés önálló rendben tartása.
 A közvetlen környezet megfigyelése és értelmezése.
 A képalkotó tevékenységek közül személyes kifejező alkotások
létrehozása.
 Téralkotó feladatok során a személyes térbeli szükségletek felismerése.
 Alkotótevékenység és látványok, műalkotások szemlélése során néhány
forma, szín, vonal, térbeli hely és irány, felismerése, használatára.
A fejlesztés várt  A szobor, festmény, tárgy, épület közötti különbségek felismerése.
eredményei a  Látványok, műalkotások néhány perces szemlélése.
második  Médiumok azonosítása, igény kialakítása a médiahasználat során a
évfolyam végén tudatosabb választásra, illetve reflektív médiahasználat.
 Médiaélmények változásának és médiatapasztalattá alakíthatóságának
felismerése.
 A médiaszövegek néhány elemi kódjának a (kép, hang, cselekmény)
azonosítása, illetve ezzel kapcsolatos egyszerű összefüggések
felismerése (pl. médiaszövegek emberek által mesterségesen előállított
tartalmak, kreatív kifejező eszközöket használnak, amelyek
befolyásolják azok hatását).
 A személyes kommunikáció és a közvetett kommunikáció közötti
alapvető különbségek felismerése.
 Az életkorhoz igazodó internetes tevékenységek gyakorlása és az abban
rejlő veszélyek felismerése.
 Az alkotó és befogadó tevékenység során a saját érzések felismerése, és
azok kifejezése.
31
3. évfolyam
Tematikai egység/ Síkbeli és térbeli alkotások – Mese, fantázia, képzelet, Órakeret

Fejlesztési cél személyes élmények 24 óra
Vizuális nyelvi elemek és minőségek, méretviszonyok, arányok felismerése

és használata. Kifejező alkotások ismérveinek felismerése. Nézőpontok
felismerése és nézőpontválasztás használata. Alkotó műfajok, technikák
felismerése, műveletek sorrendjének követése. Anyagismeret.
Előzetes tudás
Síkbeli és térbeli minőségek, méretviszonyok, irányultság felismerése és
használata. Színek érzelemkifejező, hangulati és díszítő hatásainak
felismerése. Kontrasztok felismerése. Műalkotások csoportosítási
módjainak alkalmazása.
Vizuális kifejezőképesség fejlesztése. Grafikai kifejezőképesség fejlesztése

különböző grafikai, nyomatkészítési eljárások kapcsán.
Téralakítási és térábrázolási képesség fejlesztése. Lényeglátó képesség
fejlesztése.
Formaérzék fejlesztése. Kompozíciós képesség fejlesztése.
Vizuális ritmusérzék fejlesztése.
Korábban megismert és feldolgozott szövegekhez, zeneművekhez (pl.
gyermekregény, tananyagrészlet, népdal, mondóka) illusztráció készítése
különböző vizuális eszközökkel síkban és térben (pl. rajz, festés, fotó,
A tematikai egység plasztika) a munkák szöveges értelmezésével.
céljai Saját és mások munkáinak, képeknek, vizuális alkotások szereplőinek szín-,
fényhatás, kompozíció, kifejezőerő szerinti szöveges elemzése,
összehasonlítása, a következtetések szöveges megfogalmazásával és
megvitatásával (befogadói és szövegalkotási képességek fejlesztése).
Grafikai felületet gazdagon tartalmazó grafika mintakincsének
megfigyelése (pl. Van Gogh tollrajzai, Gyulai Líviusz grafikái), a
tapasztalatok alapján rajzolt gyűjtemény készítése egyénileg, vagy
csoportban. A gyűjtött minták felhasználása saját célú képalkotásban
egyénileg vagy csoportmunkában.
Színdifferenciáló képesség fejlesztése. Színérzék fejlesztése. Kompozíciós
képesség fejlesztése. Térábrázoló képesség fejlesztése.
Irodalmi, zenei élményből, származó valós és képzeletbeli helyszínek Magyar nyelv és

(pl. kerek erdő, malom, labirintus, vár, palotakert, folyó) megjelenítése irodalom: Olvasmányhoz
a különböző nézőpontok és változatos méret kínálta lehetőségek kapcsolódó személyes
használatával, síkban és térben (rajzol, fest, nyomtat, fotóz, formáz, élmények felidézése és
32
épít). megosztása.
Gondolatok, érzelmek,
A lakóhelyen és a közvetlen környezetben élő emberekről, állatokról vélemények kifejezése.
gyűjtött ismeretek, információk (pl. foglalkozás, életkor, kedvenc Mindennapi konfliktusok
illat/étel/szín, útvonal, játék, fontos tárgy, attribútum) alapján figurális feldolgozása
alkotások létrehozása. drámajátékkal.
Történetek, mesék, versek, mondák, valós vagy kitalált szereplőinek
(pl. hősök, bajkeverők, szörnyek, tündérek, állatok, ember-állatok,)
megformálása többfigurás kompozícióban, a meghatározott célnak (pl. Matematika: Rajz és
könyv, napló, játék, báb,) megfelelő méretben és anyagból (pl. szöveg értelmezése: a
festmény, grafika, papírmasé, agyag, gipsz, talált tárgy, drót). lejátszott történés
visszaidézése; az
Rövid szövegekhez, egyéb tananyagtartalmakhoz síkbeli és térbeli elmondott, elolvasott
vizuális illusztrációt készít különböző vizuális eszközökkel. történés visszaidézése.
mennyiségi
Vizuális megfigyelésből (pl. közvetlen környezet, fotó, műalkotás, tulajdonságok,
múzeum), személyes emlékből származó tapasztalatok felhasználásával viszonylatok, becslés,
valós hely, helyszín (pl. természeti táj, nagymama virágos kertje, összehasonlítás.
épített környezet, mi utcánk) vizuális megjelenítése meghatározott
időszaknak (pl. évszak, napszak, nyár, hajnal) megfelelően, különböző
technikákkal (pl. vegyes technika, kréta, nyomat, mintázás).
Dráma és
Saját és társai vizuális munkáit szövegesen értelmezi, kiegészíti, tánc:fantáziajátékok
magyarázza.
Valós vagy digitális játékélményeit vizuálisan és dramatikusan
feldolgozza: rajzol, fest, formáz, nyomtat, eljátszik, elmesél.
Elképzelt történeteket, irodalmi alkotásokat bemutat, dramatizál, ehhez
egyszerű eszközöket: bábot, teret/díszletet, kelléket, egyszerű jelmezt
készít csoportmunkában, és élményeit szövegesen megfogalmazza.
Időbeli történéseket egyszerű vizuális eszközökkel, segítséggel
megjelenít.
Adott álló- vagy mozgóképi megjelenéseket egyéni elképzelés szerint
átértelmez.
Kulcsfogalmak/ figurális alkotás, portré, képmező, kompozíció, karakter, hangulat, kollázs,

fogalmak montázs, képregény, fikció, lényegkiemelés, karakter, gesztus,
személyiségjegy, színhangulat, népviselet, parasztház, tornác, székelykapu,
33
Tematikai egység/ Órakeret 8

Fejlesztési cél Vizuális információ – Vizuális jelek a környezetünkben óra
A közvetlen környezet és a személyes tárgyak, taneszközök vizuális

jelzéseinek alkalmazása. Időbeliség, minőségellentétek felismerése.
Előzetes tudás Összefüggések felismerése a cselekvés vagy annak szereplői és az
ábrázoltak között. Eredeti és reprodukált alkotások különbözőségének
felismerése. Körvonal és árnykép megjelenítése.
Vizuális megfigyelőképesség és vizuális emlékezet fejlesztése. Analizáló és

szintetizáló képesség fejlesztése. Forma- és arányérzék fejlesztése.
Karakterérzék fejlesztése. Képolvasó és képközlő képességek fejlesztése.
Az idő, a változás, a folyamat képekben való ábrázolási képességének
fejlesztése, történés képekben való elbeszélése.
Látványfelismerés és értelmezés képességének fejlesztése, a látottak

lényeges vonásainak kiemelése, a megfigyelés szempontjainak bővítése. A
vizuális jelek jelentéseinek azonosítása, reprodukálása transzformált
látványok létrehozásával. Formaalkotás a síkban és térben megfigyelt és
elképzelt formák megjelenítése. A síkbeli és térbeli vizuális megjelenítő,
A tematikai egység kifejező eszközök adekvát használata vizuális kommunikációs területen. A
nevelési-fejlesztési megjelenítés, a kifejezés céljának megfelelő árnyalt vonal, tónus, szín,
céljai forma, stb. önálló alkalmazása.
Valós, mindennapi iskolai kommunikációs helyzetek érdekében a

legfontosabb kommunikációs célt (pl. figyelem felkeltése, tájékoztatás,
felhívás) érvényesítő síkbeli vagy térbeli vizuális megjelenés (pl. plakát,
cégér, installáció) tervezése egyénileg és csoportmunkában is.
Valós vagy képzeletbeli utazás folyamatának, útvonalának, történéseinek

képes és szöveges bemutatása (pl. Rumini térképe, Ph. Fogg úr 80 napos
útinaplója, egy sarkkutató forgatókönyve, útifilm az osztálykirándulásról),
különböző cél (pl. tájékoztatás, dokumentálás, szórakoztatás)
hangsúlyozásával.
A környezetünkben észlelhető változások, folyamatok, mozgások Matematika: A változás

(pl. természeti jelenségek, életjelenségek: ember/növény/állat kiemelése; az időbeliség.
növekedése és öregedése, jégolvadás, árnyék, palacsintasütés, Statikus szituációk,
építkezés) azonosítása, vizuális megfigyelése, értelmezése, a lényegkiemelés.
tapasztalatok és információk rögzítése szöveg és kép (pl. rajz, festés,
gyurma, ábra, jel) segítségével. Magyar nyelv és irodalom:
Információhordozók.
A tanulás során szerzett tapasztalatait, saját céljait, gondolatait Látványok verbális
vizuális megjelenítés segítségével magyarázza, illusztrálja egyénileg megfogalmazása. Az
és csoportmunkában; időbeliség kifejezésének
34
Az adott életkornak megfelelő tájékoztatást, meggyőzést, nyelvi lehetőségei.

figyelemfelkeltést szolgáló, célzottan kommunikációs szándékú kulcsszókeresés;
vizuális közléseket segítséggel értelmez; szövegtömörítés; hiányos
vázlat, táblázat, ábra
Egyszerű, mindennapok során használt jeleket felismer; kiegészítése a szöveg
alapján.
Pontosan ismeri államcímerünk és nemzeti zászlónk felépítését,
összetevőit, színeit; Dráma és tánc: verbális
képességek fejlesztése
Adott cél érdekében egyszerű vizuális kommunikációt szolgáló játékkal.
megjelenéseket – jel, meghívó, plakát – készít egyénileg vagy
csoportmunkában; Környezetismeret:
változások, folyamatok,
Saját kommunikációs célból egyszerű térbeli tájékozódást segítő növények, állatok.
ábrát – alaprajz, térkép – készít.
Egy valós vagy képzeletbeli dolog (pl. áru, esemény, közérdek,

jelenség: Pöttyös Panna divatbemutatója, Farsangi bál, iskolai vásár)
számára plakát, szórólap tervezése, kivitelezése a betű, kép és
szöveg együttes alkalmazásával, figyelem, érdeklődés felkeltése
céljából.
Kulcsfogalmak/ vizuális kommunikáció, befolyásolás, meggyőzés, figyelemfelkeltés,

piktogram, térkép, plakát, idő, címer
fogalmak

Álló- és mozgókép – Kép, hang, történet
Az egyes médiumok azonosítása. Médiaélmények felidézése,

Előzetes tudás
verbalizálása.
A tematikai egység A médiatartalmak közötti választás tudatosságának fejlesztése. Saját

nevelési-fejlesztési médiaélmények feldolgozása, önreflexiós készség fejlesztése.
céljai Médiaszöveg-típusok beazonosítását, tudatosítását segítő kompetenciák
fejlesztése. Olvasási készség és szókincs fejlesztése médiaszövegekkel.
Optikai különlegességek, lehetetlenségek (pl. „Nagyobb vagyok, mint egy

fa”, „Elvesztettem a fejemet”) létrehozása egyszerű digitális technikával
(pl. fotó, film), és a tapasztalatok szóbeli megbeszélésével,
csoportmunkában
Személyes vagy közösségi témához kapcsolódó történetek (pl. problémák

az osztályban, legjobb emlékeink) vizuális megjelenítése egyszerű
digitális eszközökkel (pl. fotósorozat, slideshow) az üzenet egyértelmű
35
közvetítése érdekében csoportmunkában.
Történet egyetlen vizuális vagy egyéb eleméből kiindulva (pl. képkocka,

főszereplő karakterének leírása, regény rövid részlete) saját történet
kitalálása és vizuális megjelenítése (pl. képregény, fotósorozat, rövidfilm)
a történet időbeliségének érzékeltetése érdekében.
Történetek, mesék, népmesék (pl: Lázár Ervin A hazudós egér; A fába

szorult hernyó, Az igazságtevő nyúl) képregényszerű ábrázolása,
időrendiség, cselekmény megjelenítésével, különböző nézőpontokból való
ábrázolással, kiemeléssel.
A saját és a közvetlen környezet médiahasználati szokásainak Magyar nyelv és irodalom:

(internet, televízió, rádió, videojáték, mobilhasználat, könyv) Többmondatos
tanulmányozása, megadott szempontok (pl. mennyiség, időrend, összefoglaló szöveg
látogatott helyek, a kommunikációban résztvevők, műsorok) alkotása olvasmányok
alapján. tartalmáról, gyűjtött
tapasztalatokról,
Képek, műalkotások, mozgóképi közlések megtekintése után megfigyelésekről.
önállóan megfogalmazza és indokolja tetszésítéletét;
A cím és a szöveg
Képek, műalkotások, mozgóképi közlések megtekintése után adott kapcsolatának
szempontok szerint következtetést fogalmaz meg, megállapításait magyarázata; címadás. Az
társaival is megvitatja; olvasmányhoz kapcsolódó
előzetes ismeretek,
Az adott életkornak megfelelő rövid mozgóképi közléseket
személyes élmények,
segítséggel elemez, a vizuális kifejezőeszközök használatának
tapasztalatok felidézése és
tudatosítása érdekében;
megosztása. Az
Időbeli történéseket egyszerű vizuális eszközökkel, segítséggel információk keresése és
megjelenít; kezelése. Különböző
információhordozók a
Saját történetet alkot, és azt vizuális eszközökkel is tetszőlegesen lakóhelyi és az iskolai
megjeleníti; könyvtárban.
Hasonlóságok és
Adott cél érdekében fotót vagy rövid mozgóképet készít. különbségek felfedezése
Saját médiaélmények felidézése megadott szempontok alapján (pl. különféle irodalmi
érzelmi hatás, kedveltség, ismeretszerzés) és az élmények közlésformákban.
feldolgozása (pl. rajzolás, fotókészítés, szerepjáték).
Mesék, gyermekirodalmi alkotások és azok animációs, filmes Technika, életvitel és
adaptációinak összehasonlítása, feldolgozása. Az gyakorlat: szabadidős
olvasott/felolvasott szöveghez és a vetített adaptációhoz tevékenységek.
kapcsolódó élmények megjelenítése és feldolgozása (pl. rajzzal,
montázskészítéssel).
Erkölcstan: Kedvenc
időtöltésem, ha egyedül
36
vagyok. Olvasottság.
Olyan szeretnék lenni, mint
Ő/példaképek, hamis
életek; álmaim,
fantáziavilágom/menekülés
, realitásérzet.
Az önálló gondolatalkotás
szabadsága,
önkifejezés és önbizalom
erősítése.
Dráma és tánc: csoportos

és egyéni improvizáció.
Kulcsfogalmak/ nézőpont, cselekmény, főszereplő, mellékszereplő, fényhatás, megvilágítás

fogalmak
Tematikai egység/ Médiahasználat – Valós és virtuális információk Órakeret 8

Fejlesztési cél óra
Alapszintű ismeretek az internethasználatban rejlő lehetőségekről, illetve

Előzetes tudás
kockázatokról.
A tematikai egység Az életkornak megfelelő, biztonságos tájékozódás és közlekedés

nevelési-fejlesztési kialakítása az online környezetben, a virtuális terek használata során.
céljai
Az internethasználat lehetőségeinek és kockázatainak tudatosítása.
Kreatív, kritikus internethasználat fejlesztése. Az online közösségekben
való részvétel kockázatainak, viselkedési szabályainak, kommunikációs
jellemzőinek tudatosítása.
Kisgyerekeknek szóló mozgóképi közlések (pl. tv reklám, gyermekműsor)
üzenetének elemzése (pl. a kommunikációs célt szolgáló legfontosabb
eszközök és az elért hatás) tanári segítséggel és a tapasztalatok
felhasználása játékos feladatokban (pl. félelmetes-megnyugtató hangok
gyűjtése, változatok újrajátszása).
Fogyasztásra ösztönző különböző reklámanyagok (pl. szórólap,
óriásplakát, reklámújság, tv reklám) elemzése tanári segítséggel és a
vizuális megjelenés áttervezése játékos feladatokban (pl. kommunikációs
hatást erősítő vagy módosító céllal).
A saját médiahasználati szokások (pl. internet, televízió, rádió,
mobiltelefon, könyv, videojáték) tanulmányozása különböző szempontok
37
(pl. időtartam, tartalom, gyakoriság, résztvevők) alapján, és azok vizuális

szemléltetése (pl. képes napirend, napló, fotósorozat). A tapasztalatok
közös, reflektív megbeszélése, különös tekintettel a biztonságos
médiahasználat szabályaira.
A közvetlen kommunikáció jelzéseinek és az online Magyar nyelv és irodalom:

kommunikáció, jellegzetességeinek összehasonlítása A művek tanulságainak
meghatározott szempontok (pl. kapcsolatteremtés, önkifejezés, értelmezése a saját
véleménynyilvánítás) alapján (pl. szerepjáték keretében). A szerepünkre, helyzetünkre a
személyes kommunikáció és az online kommunikáció mindennapi életünkben,
különbségeinek tudatosítása. példa bemutatása, mindezek
kifejezése más eszközzel is
(pl. drámajátékok).
Saját és szűkebb környezet internethasználatának megfigyelése, Levélírás, levélcímzés.
internetes tevékenységek megjelenítése (pl. szerepjáték) Rövid szöveges üzenetek
különböző formában. megfogalmazása.
Valós vagy digitális játékélményeit vizuálisan és dramatikusan Adatok, információk
feldolgozza: rajzol, fest, formáz, nyomtat, eljátszik, elmesél; gyűjtésének, célszerű
elrendezésének módjai.
Játék, közösségi élet az

interneten.
Környezetismeret: a helyes
önismeret kialakításának
megalapozása.
Kulcsfogalmak/ fogalmak média, reklám, televíziós

műsortípus, televíziós
sorozat, ismeretterjesztő
Tematikai egység/ Természetes és mesterséges környezet -Közvetlen Órakeret

Fejlesztési cél környezetünk 11 óra
Előzetes tudás Tárgyfajták, épülettípusok, térfunkciók felismerése.

38
Megfigyelő és elemző képesség fejlesztése. Tárgytervezés, -szerkesztés, -

alkotás, konstrukciók létrehozása különböző anyagokból és célokra.
Anyagok és eljárások ismerete; a tervezői attitűd és alkalmazkodó képesség
fejlesztése a tárgy rendeltetésének, használójának szem előtt tartásával, a
megfelelő anyag- és eszközválasztással.
Példák gyűjtése és elemzése tanári segítséggel eltérő érzelmi hatást kiváltó
(pl. hétköznapi, ünnepélyes, titokzatos, rideg, félelmetes, vidám) épített
terekről (pl. templom, iroda, park, szoba, lift, zuhanyfülke, labirintus). A
tapasztalatok beépítése a személyes élményeket és történeteket bemutató
alkotó feladatokba.
Magyar népi építészet legjellemzőbb sajátosságainak megismerése,
A tematikai egység
makettépítés változatos anyagokból (pl. karton, agyag, természetben talált
anyagok) egyéni- és csoportmunkában.
céljai
Ismert funkció (pl. lakás, iskola, orvosi rendelő, mozi) saját ötlet alapján
elképzelt változatának megtervezése, elkészítése makettben, az elkészült
makettekből közösen településszerkezet (pl. falu, városrész) kialakítása,
egyszerű „terepasztal” megépítése, csoportmunkában.
Magyarország építészetének megismerése érdekében adott funkciójú
épületek (hidak, tornyok, kastélyok stb.) képeinek gyűjtése, a képi
információk felhasználása sík- vagy térbeli alkotásban, egyénileg vagy
csoportmunkában (pl. legtöbb terhet elbíró híd építése csoportban, adott
távolságú “szakadék” fölé két a/3-as műszaki rajzlapból, a legmagasabb
torony felépítése egy rajzlapból, kifejező képalkotás valós magyar
építmény témájában).
Egyszerű eszközökkel és anyagokból elképzelt teret rendez, alakít, Matematika: Tárgyak

egyszerű makettet készít egyénileg vagy csoportmunkában, és az tulajdonságainak
elképzelést szövegesen is bemutatja, magyarázza; kiemelése (analizálás);
összehasonlítás,
Elképzelt történeteket, irodalmi alkotásokat bemutat, dramatizál, ehhez azonosítás,
egyszerű eszközöket: bábot, teret/díszletet, kelléket, egyszerű jelmezt megkülönböztetés;
készít csoportmunkában, és élményeit szövegesen megfogalmazza; osztályokba sorolás.
Alkalmazza az egyszerű tárgykészítés legfontosabb technikáit: vág, Környezetismeret: az
ragaszt, tűz, varr, kötöz, fűz, mintáz; anyagfajták
Adott cél érdekében alkalmazza a térbeli formaalkotás különböző megmunkálhatósága,
technikáit egyénileg és csoportmunkában; felhasználásuk.
Saját kommunikációs célból egyszerű térbeli tájékozódást segítő ábrát – Ének-zene: Azonosság,
alaprajz, térkép – készít; hasonlóság, variáció
felismerése. Ritmus-
Különböző egyszerű anyagokkal kísérletezik, szabadon épít, saját célok hangszerek, ritmikai
érdekében konstruál. többszólamúság.
39
Kulcsfogalmak/ építmény, épület, település, nézet: felül-, alul-, oldalnézet, alaprajz,

parasztház
fogalmak
Tematikai egység/ Természetes és mesterséges környezet – Valós és kitalált Órakeret

Fejlesztési cél tárgyak 11 óra
Egyszerű hagyományos és kézműves technikai fogások ismerete. A

Előzetes tudás tárgyalkotó folyamat lépéseinek alkalmazása. Egyszerűsítés, díszítés.
Hétköznapi és művészi, kultikus tárgyak felismerése, csoportosítása.
Eszközként használható egyszerű természeti formák és tárgyak (pl. régi

konyhai eszközök, ritka szerszámok) elemző-értelmező rajza megfigyelés
alapján, kiemelés nagyítással. Rajzos használati utasítás készítése a
természeti vagy mesterséges forma esetleg humorosnak ható, kitalált
használati módjához.
Magyar népi cserépedények megfigyelése, következtetések

megfogalmazása a formai jegyek alapján a használati módra (pl. vizes
korsó, lábas, fazék, miskakancsó, butella). A megfigyelések rögzítése
rajzban. A rajzok kreatív továbbalakítása szabad képalkotásban (Pl.
miskakancsó megfigyelés utáni rajza alapján “miskakancsó családjának”
A tematikai egység megjelenítése).
Korong nélkül készülő, adott funkcióra alkalmas egyszerű agyagedény
céljai
készítése az alkalmazott technikából adódó önálló tervezés alapján (pl.
homokedény, könyökedény, papírhenger oldalához csigákból épített, kész
edény üregébe préselve).
Tárgytervezés, tárgyalkotás, vagy meglévő tárgy átalakítása (pl. öltözet

kiegészítő, játék) hagyományos kézműves technikákkal (pl. nemezelés,
fonás, hímzés, batikolás, agyagozás).
Csomagolás tervezése, kivitelezése valós vagy képzeletbeli tárgy, dolog (pl.

mobiltelefon, szemüveg, sütemény, hétmérföldes csizma, élet vize) számára
a tárgy legfontosabb sajátosságainak (pl. forma, anyag) megtartásával és
vizuális érzékeltetésével.
40
A különböző kultúrákban, korokban használatos tárgyak, eszközök Matematika:

készítése és összehasonlítása a mai tárgyakkal, eszközökkel (pl. tájékozódás az időben.
épületek, járművek, szerszámok, edények, bútorok, öltözet, ékszer) a
hasonló és eltérő vonások elemzése, értelmezése.
Erkölcstan: a múlt és a
jelen életviszonyai
Tárgytervezés (pl. jármű, bútor), tárgyalkotás (pl. öltözet kiegészítő, közötti különbségek.
játék) a megismert kézműves technikákkal (pl. nemezelés, agyagozás,
fonás, szövés, batikolás).
Alkalmazza az egyszerű tárgykészítés legfontosabb technikáit: vág, Dráma és tánc: Kreatív
ragaszt, tűz, varr, kötöz, fűz, mintáz; játékok tárgyakkal,
tárgyak nélkül.
Különböző egyszerű anyagokkal kísérletezik, szabadon épít, saját célok
érdekében konstruál;
Különböző alakzatokat, motívumokat, egyszerű vizuális megjelenéseket
látvány alapján, különböző vizuális eszközökkel, viszonylagos
pontossággal megjelenít: rajzol, fest, nyomtat, formáz, épít;
Gyűjtött természeti vagy mesterséges formák egyszerűsítésével, vagy a
magyar díszítőművészet általa megismert mintakincsének
felhasználásával mintát tervez.
Kulcsfogalmak/ fogalmak tárgytervezés,

csomagolás, használati
tárgy-dísztárgy, vizuális
ritmus, formai
egyszerűsítés, népi
cserépedény,
hímzésminta
A fejlesztés várt Az alkotásra, megfigyelésre, elemzésre vonatkozó feladatok életkornak

eredményei a megfelelő értelmezése.
harmadik Élmény- és emlékkifejezés, illusztráció készítése; síkbáb és egyszerű
évfolyam végén jelmez készítése; egyszerű tárgyak alkotása.
Az újként megismert anyagok és eszközök, technikák az
alkotótevékenységnek megfelelő, rendeltetésszerű és biztonságos anyag-
és eszközhasználata.
A legismertebb formák, színek, vonalak, térbeli helyek és irányok,
illetve komponálási módok használata.
A szobrászati, festészeti, tárgyművészeti, építészeti területek közötti
különbségek további differenciálása (pl. festészeten belül: arckép,
csendélet, tájkép).
41
Látványok, műalkotások megfigyeléseinek során kialakult gondolatok,

érzések elmondására a tantervben meghatározott legfontosabb fogalmak
használatával, az életkornak megfelelően.
Különböző típusú médiaszövegek felismerése, a médiatartalmak közötti
tudatos választás.
A médiaszövegekhez használt egyszerű kódok, kreatív kifejezőeszközök
és azok érzelmi hatásának felismerése.
4. évfolyam
Tematikai egység/ Síkbeli és térbeli alkotások – Mese, fantázia, képzelet, Órakeret

Fejlesztési cél személyes élmények 12 óra
Vizuális nyelvi elemek és minőségek, arányok felismerése és használata.

Kifejező alkotások ismérveinek felismerése. Nézőpontok felismerése és
nézőpontválasztás használata. Alkotó műfajok, technikák felismerése,
műveletek sorrendjének követése. Anyagismeret.
Előzetes tudás
Síkbeli és térbeli minőségek, méretviszonyok, irányultság felismerése és
használata. Színek érzelemkifejező, hangulati és díszítő hatásainak
felismerése. Kontrasztok felismerése. Műalkotások csoportosítási
módjainak alkalmazása.
42
Vizuális kifejezőképesség fejlesztése. Grafikai kifejezőképesség fejlesztése

különböző grafikai, nyomatkészítési eljárások kapcsán.
Téralakítási és térábrázolási képesség fejlesztése. Lényeglátó képesség
fejlesztése.
Formaérzék fejlesztése. Kompozíciós képesség fejlesztése.
Vizuális ritmusérzék fejlesztése.
Színek hangulati hatásának felismerése és alkalmazása az egyéni
színválasztásban. Színdifferenciáló képesség fejlesztése. Színérzék
fejlesztése. Kompozíciós képesség fejlesztése. Karakterérzék fejlesztése.
Térábrázoló képesség fejlesztése.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési Magyar népmesék, népballadák illusztratív megjelenítése jellegzetes
céljai magyar népviseleti elemek megfigyeléseinek felhasználásával
Élmények, elképzelt vagy hallott történetek, (pl. álmok, családi események,
osztálykirándulás, szüret) részleteinek megjelenítése különböző vizuális
eszközökkel (pl. grafika, festmény, nyomat, fotó), és kreatív történetalkotás
az elkészült vizuális munkák segítségével (pl. nyitva hagyott történet
befejezése, átírása) Szemléltetésre ajánlott képanyag: Marc Chagall
festményei, Vankóné Dudás Juli hagyományos népi életmódot bemutató
festményei.
Grafikai felületet gazdagon tartalmazó grafika mintakincsének
megfigyelése (pl. Van Gogh tollrajzai, Gyulai Líviusz grafikái), a
tapasztalatok alapján rajzolt gyűjtemény készítése egyénileg, vagy
csoportban. A gyűjtött minták felhasználása saját célú képalkotásban
egyénileg vagy csoportmunkában.
Irodalmi, zenei, média és művészettörténeti élményből, származó valós Magyar nyelv és

és képzeletbeli helyszínek (pl. kerek erdő, malom, labirintus, vár, irodalom: Olvasmányhoz
palotakert, folyó) megjelenítése a különböző nézőpontok és változatos kapcsolódó személyes
méret kínálta lehetőségek használatával, síkban és térben (pl. élmények felidézése és
grafikusan, festve, konstruálva, mintázva, installálva). megosztása. Műélvezet,
humor. Gondolatok,
Vizuális megfigyelésből (pl. közvetlen környezet, fotó, műalkotás, érzelmek, vélemények
múzeum), személyes emlékből származó tapasztalatok felhasználásával
valós hely, helyszín (pl. természeti táj, nagymama virágos kertje,
épített környezet, mi utcánk) vizuális megjelenítése meghatározott
időszaknak (pl. évszak, napszak, nyár, hajnal) megfelelően, különböző Matematika: Rajz és
technikákkal (pl. kollázs, vegyes technika, kréta, nyomat, mintázás, szöveg értelmezése: a
makett). lejátszott történés
visszaidézése; az
A lakóhelyen és a közvetlen környezetben élő emberekről, állatokról elmondott, elolvasott
gyűjtött ismeretek, információk (pl. foglalkozás, életkor, kedvenc történés visszaidézése.
illat/étel/szín, útvonal, játék, fontos tárgy, attribútum) alapján figurális mennyiségi
43
alkotások létrehozása. A külső, belső vonások (pl. karakter, testi tulajdonságok,

adottságok, öltözet, belső tulajdonságok, személyiség jegyek) viszonylatok, becslés,
élményszerű megjelenítésével, meghatározott célok (pl. illusztráció, összehasonlítás.
valós és virtuális játék, információs kártya, „kutatás”) érdekében.
Jelértelmezés.
Történetek, mesék, versek, mondák, médiaszövegek valós vagy kitalált
szereplőinek (pl. hősök, bajkeverők, szörnyek, tündérek, állatok,
ember-állatok, géplények) megformálása többfigurás kompozícióban, a
meghatározott célnak (pl. könyv, napló, játék, báb, dráma, hajóorr,
oromdísz, vízköpő) megfelelő méretben és anyagból (pl. festmény,
grafika, kollázs, montázs, fotó, gipsz, talált tárgy, drót).
Kulcsfogalmak/ figurális alkotás, portré, képmező, kompozíció, karakter, hangulat, kollázs,

montázs, képregény, fikció, lényegkiemelés, karakter, gesztus,
fogalmak
személyiségjegy, színhangulat, népviselet, parasztház, tornác, székelykapu,
Tematikai egység/ Vizuális információ – vizuális jelek a környezetünkben Órakeret 4

Fejlesztési cél óra
A közvetlen környezet és a személyes tárgyak, taneszközök vizuális

jelzéseinek alkalmazása. Időbeliség, minőségellentétek felismerése.
Előzetes tudás Összefüggések felismerése a cselekvés vagy annak szereplői és az

ábrázoltak között. Eredeti és reprodukált alkotások különbözőségének
felismerése. Körvonal és árnykép megjelenítése. Vizuális kommunikációs
gesztusok értelmezése. Hangok képi jeleinek értelmezése és megjelenítése.
A tematikai egység Vizuális megfigyelőképesség és vizuális emlékezet fejlesztése. Analizáló és

nevelési-fejlesztési szintetizáló képesség fejlesztése. Forma- és arányérzék fejlesztése.
céljai Karakterérzék fejlesztése. Képolvasó és képközlő képességek fejlesztése.
Ábraolvasási és értelmezési készség fejlesztése elemzéssel és ábrák
létrehozásával. Az idő, a változás, a folyamat képekben való ábrázolási
képességének fejlesztése, történés képekben való elbeszélése. A művészi,
köznapi és tudományos közlések értelmezésének segítése, a kifejezés
árnyaltságának fokozása.
Látványfelismerés és értelmezés képességének fejlesztése, a látottak

lényeges vonásainak kiemelése, a megfigyelés szempontjainak bővítése. A
vizuális jelek jelentéseinek azonosítása, reprodukálása transzformált
látványok létrehozásával. Jelképek, allegóriák, vizuális metaforák képzése.
Formaalkotás a síkban és térben megfigyelt és elképzelt formák
megjelenítése. Manipulációk végzése: nagyítás, kicsinyítés, csonkolás,
kiegészítés. Ábraalkotás képességének fejlesztése: konvenciókon alapuló,
szabályokhoz igazodó, jelentést hordozó, közlő és magyarázó rajzok,
szerelési ábrák, folyamat ábrák értelmezése és létrehozása, valós vagy
elképzelt viszonyok, kapcsolatok megjelenítésével. A síkbeli és térbeli
vizuális megjelenítő, kifejező eszközök adekvát használata vizuális
kommunikációs területen. A megjelenítés, a kifejezés céljának megfelelő
árnyalt vonal, tónus, szín, forma, stb. önálló alkalmazása. Közvetlen
44
vizuális jelzések, mimika, gesztusok értelmezésével a kommunikációs

képesség fejlesztése.
A tanulás során szerzett tapasztalatait, saját céljait, gondolatait Matematika: Tájékozódás a

vizuális megjelenítés segítségével magyarázza, illusztrálja egyénileg térben (síkon ábrázolt
és csoportmunkában; térben; szöveges
információk szerint). A
Az adott életkornak megfelelő tájékoztatást, meggyőzést, változás kiemelése; az
figyelemfelkeltést szolgáló, célzottan kommunikációs szándékú időbeliség. Statikus
vizuális közléseket segítséggel értelmez; szituációk, lényegkiemelés.
Egyszerű, mindennapok során használt jeleket felismer; Képzeletben történő
Pontosan ismeri államcímerünk és nemzeti zászlónk felépítését, mozgatás. Testháló
összetevőit, színeit; elképzelése.
Adott cél érdekében egyszerű vizuális kommunikációt szolgáló

megjelenéseket – jel, meghívó, plakát – készít egyénileg vagy Magyar nyelv és irodalom:
csoportmunkában; Információhordozók.
Saját kommunikációs célból egyszerű térbeli tájékozódást segítő Látványok verbális
ábrát – alaprajz, térkép – készít. megfogalmazása. Az
időbeliség kifejezésének
nyelvi lehetőségei.
kulcsszókeresés;
szövegtömörítés; hiányos
vázlat, táblázat, ábra
kiegészítése a szöveg
alapján.
Dráma és tánc: verbális
képességek fejlesztése
játékkal.
Környezetismeret:
változások, folyamatok,
növények, állatok.
Kulcsfogalmak/ vizuális kommunikáció, befolyásolás, meggyőzés, figyelemfelkeltés,

piktogram, térkép, plakát, idő, címer
fogalmak
Tematikai egység/ Álló- és mozgókép – Kép, hang, történet Órakeret

45
Előzetes tudás A médiaszövegek befogadása során saját érzések felismerése, kifejezése.
Az elemi mozgóképi szövegalkotó kódok felismerését, médiaszöveg-

olvasást segítő kompetenciák fejlesztése. Az elemi mozgóképi
szövegalkotó kódok kreatív alkalmazása, médiaszöveg-írás. A
médiaszövegek elemi szövegalkotó kódjai, kifejező eszközei által kiváltott
érzelmek felismerése és kifejezése, az önreflexió fejlesztése.
A tematikai egység
Egyszerű mozgóképi részletekben (pl. mesefilm, reklámfilm) hangok és a
képek által közvetített érzelmek (pl. öröm, düh, félelem) azonosítása a
céljai
hatások közös megbeszélésével.
Személyes vagy közösségi témához kapcsolódó történetek (pl. problémák

az osztályban, legjobb emlékeink) vizuális megjelenítése egyszerű
digitális eszközökkel (pl. fotósorozat, slideshow) az üzenet egyértelmű
közvetítése érdekében csoportmunkában.

46
A médiaszövegek kifejezőeszközeinek mélyebb megismerése. Magyar nyelv és irodalom:

Olvasási stratégiák, olvasást
megértő folyamatot segítő
technikák ismerete,
A karakterábrázolás filmes eszközeinek megismerése: a pozitív
alkalmazása a hatékonyabb
és negatív hősök megjelenítésének technikái, különös tekintettel
megértés érdekében: a
a mozgókép nyelvére (pl. jelmez, smink, környezet/díszlet,
művek szerkezeti
világítás, kameramozgás) és a hangokra: (beszélt nyelv, zene,
jellemzőinek megfigyelése, a
zaj, zörej) az életkornak megfelelő médiaszövegeken keresztül.
tér-idő változásainak
felismerése.
A különböző médiaszövegekben megjelenő egyszerű helyszín- Az események sorrendjének,

és időviszonylatok megfigyelése és értelmezése konkrét a mesélő személyének
médiaszövegeken keresztül. Az elbeszélő személyének megállapítása.
azonosítása különböző médiaszövegekben (pl. animációs mesék,
A szövegalkotás
filmek).
műveleteinek ismerete:
anyaggyűjtés, címválasztás,
a lényeges gondolatok
Saját érzelmek felismerése és kifejezése különböző mozgóképi kiválasztása, elrendezése, az
szövegek, és hangzó anyagok befogadása során. A időrend, a szöveg tagolása
médiaszövegek alapvető kifejező eszközeinek (pl. mozgóképi bekezdésekre.
nyelv, hangok) érzelmekre gyakorolt hatásának megfigyelése,
kifejezése. Fogalmazásíráskor a
megfelelő nyelvi eszközök
alkalmazása.
Kép és hangrögzítő eszközök használatának alapszintű Erkölcstan: Erkölcs és
megismerése. erkölcstelenség tapasztalása
mint példa. Szerepek a
családon, közösségen belül.
Egyszerű cselekmény megjelenítése képsorozattal (pl. rajz, A jó-rossz megjelenítése a
digitális fotó, rövid animációs film) és hangokkal. művészetben.
Képek, műalkotások, mozgóképi közlések megtekintése után Ének-zene: A teljes

önállóan megfogalmazza és indokolja tetszésítéletét; adott figyelem kialakításának
szempontok szerint következtetést fogalmaz meg, megállapításait fejlesztése.
társaival is megvitatja; Hangszín-érzelem,
különböző élethelyzetben
más a hangunk.
Dráma és tánc: A
mese/történet helyszíneinek
és szereplőinek sorba vétele.
A mese/történet szereplőinek
beazonosítása, illetve
viszonyaik meghatározása.
Kulcsfogalmak/ nézőpont, cselekmény, főszereplő, mellékszereplő, fényhatás, megvilágítás

fogalmak
47

Médiahasználat – Valós és virtuális információk
Alapszintű ismeretek az internethasználatban rejlő lehetőségekről, illetve

Előzetes tudás kockázatokról. A személyes közvetlen kommunikáció és a közvetett
kommunikáció közötti alapvető különbségek felismerése.
Kisgyerekeknek szóló mozgóképi közlések (pl. tv reklám, gyermekműsor)

üzenetének elemzése (pl. a kommunikációs célt szolgáló legfontosabb
eszközök és az elért hatás) tanári segítséggel és a tapasztalatok
felhasználása játékos feladatokban (pl. félelmetes-megnyugtató hangok
gyűjtése, változatok újrajátszása).
Fogyasztásra ösztönző különböző reklámanyagok (pl. szórólap,

óriásplakát, reklámújság, tv reklám) elemzése tanári segítséggel és a
A tematikai egység vizuális megjelenés áttervezése játékos feladatokban (pl. kommunikációs
nevelési-fejlesztési hatást erősítő vagy módosító céllal).
céljai A saját médiahasználati szokások (pl. internet, televízió, rádió,
mobiltelefon, könyv, videojáték) tanulmányozása különböző szempontok
(pl. időtartam, tartalom, gyakoriság, résztvevők) alapján, és azok vizuális
szemléltetése (pl. képes napirend, napló, fotósorozat). A tapasztalatok
közös, reflektív megbeszélése, különös tekintettel a biztonságos
médiahasználat szabályaira.
Az életkornak megfelelő, biztonságos tájékozódás és közlekedés

kialakítása az online környezetben, a virtuális terek használata során.
Képek, műalkotások, mozgóképi közlések megtekintése után adott Magyar nyelv és irodalom:
szempontok szerint következtetést fogalmaz meg, megállapításait Az életkornak megfelelő
társaival is megvitatja; globális, információkereső,
értelmező és reflektáló
Valós vagy digitális játékélményeit vizuálisan és dramatikusan olvasás.
feldolgozza: rajzol, fest, formáz, nyomtat, eljátszik, elmesél;
Az információk keresése
A vizuális nyelv elemeinek értelmezésével és használatával és kezelése. Különböző
kísérletezik; információhordozók a
Az adott életkornak megfelelő rövid mozgóképi közléseket lakóhelyi és az iskolai
segítséggel elemez, a vizuális kifejezőeszközök használatának könyvtárban.
tudatosítása érdekében; Mások véleményének
Az adott életkornak megfelelő tájékoztatást, meggyőzést, megértése, elfogadása a
figyelemfelkeltést szolgáló, célzottan kommunikációs szándékú vita során. Vélemények
vizuális közléseket segítséggel értelmez; összevetése, különbségek
és hasonlóságok
48
Azonosítja a gyerekeknek szóló, vagy fogyasztásra ösztönző, megfigyelése, felismerése

célzottan kommunikációs szándékú vizuális közléseket; és kritikája.
Adott cél érdekében fotót vagy rövid mozgóképet készít;
Adott álló- vagy mozgóképi megjelenéseket egyéni elképzelés Erkölcstan: önálló
szerint átértelmez. gondolat vállalása,
véleménynyilvánítás,
Ismerkedés a világháló felépítésével és működésének alapjaival mások gondolatai alapján,
beszélgetés és játékos gyakorlatokon keresztül. építő jellegű vitakultúra
kialakítása;
gondolatszabadsággal való
Az online közösségekben való viselkedési szabályok, ismerkedés.
kommunikációs szokások, és ezek szerepének megismerésére.
Kulcsfogalmak/ média, reklám, televíziós műsortípus, televíziós sorozat, ismeretterjesztő

fogalmak műsor
Tematikai egység/ Természetes és mesterséges környezet – Közvetlen Órakeret 5

Fejlesztési cél környezetünk óra
Előzetes tudás Tárgyfajták, épülettípusok, térfunkciók felismerése.
A tematikai egység Tapasztalatok szerzése a térformálás, térlehatárolás, térszervezés területén.

nevelési-fejlesztési Térkapcsolatok, térbeli viszonyok, térbeli tagolódások létrehozása,
céljai installációs és ábrázoló, kifejező céllal. Megfigyelő és elemző képesség
fejlesztése. Anyagok és eljárások ismerete; a tervezői attitűd és
alkalmazkodó képesség fejlesztése.
Adott, környezet (erdő, vízpart, park) átalakítására, új funkcióval való
megtöltésére (pl. fantasztikus kalandpark) terv, makett készítése
berendezéssel egyéni vagy csoportmunkában.
Magyar népi építészet legjellemzőbb sajátosságainak megismerése,
makettépítés változatos anyagokból (pl. karton, agyag, természetben talált
anyagok) egyéni- és csoportmunkában.
Magyar nemzeti jelképpé vált épületek és műalkotások (pl. Országház,
debreceni Nagytemplom, Szabadságszobor, Budai vár épületegyüttese stb.)
megismerése.
Megadott célt szolgáló kis tér (pl. váró-, lakótér, pince, fülke, raktár,
dühöngő) tervezése a kiválasztott épület lakójának (pl. tulajdonos,
tulajdonos gyermeke, őr, takarító, vendég, kertész, háziállat, kísértet,
szerzetes, zenész, festő, orvos), majd a térhez tartozó, kapcsolódó tárgyak
némelyikének elkészítse (pl. kulcs, tükör, függöny, polc, szék, csizma,
49
kanna, tál, lámpa).
Különböző alakzatokat, motívumokat, egyszerű vizuális megjelenéseket Matematika: Tárgyak

látvány alapján, különböző vizuális eszközökkel, viszonylagos tulajdonságainak
pontossággal megjelenít: rajzol, fest, nyomtat, formáz, épít; kiemelése (analizálás);
összehasonlítás,
Alkalmazza az egyszerű tárgykészítés legfontosabb technikáit: vág, azonosítás,
ragaszt, tűz, varr, kötöz, fűz, mintáz; megkülönböztetés;
Adott cél érdekében alkalmazza a térbeli formaalkotás különböző osztályokba sorolás.
technikáit egyénileg és csoportmunkában; Adott objektum más
nézőpontból.
Saját kommunikációs célból egyszerű térbeli tájékozódást segítő ábrát –
alaprajz, térkép – készít; Tájékozódás a világ
mennyiségi
Különböző egyszerű anyagokkal kísérletezik, szabadon épít, saját célok viszonyaiban.
érdekében konstruál.
Dráma és tánc: a
Egyszerű eszközökkel és anyagokból elképzelt teret rendez, alakít, színház formai elemei,
egyszerű makettet készít egyénileg vagy csoportmunkában, és az látott előadásban, illetve
elképzelést szövegesen is bemutatja, magyarázza; alkalmazása saját
rögtönzésekben.
anyagfajták
megmunkálhatósága,
felhasználásuk.
Kulcsfogalmak/ építmény, épület, település, nézet: felül-, alul-, oldalnézet, alaprajz, parasztház
fogalmak
Tematikai egység/ Természetes és mesterséges környezet – Valós és kitalált Órakeret 5

Fejlesztési cél tárgyak óra
Egyszerű hagyományos és kézműves technikai fogások ismerete. A

Előzetes tudás tárgyalkotó folyamat lépéseinek alkalmazása. Egyszerűsítés, díszítés.
Hétköznapi és művészi, kultikus tárgyak felismerése, csoportosítása.
50
Régi és mai használati és díszedények megfigyelése, csoportosítása,

összehasonlító elemzése vizuálisan (látvány, fotó, rajzi elemzés) és
verbálisan. Gyakorlati és érzelmi szempontok megfogalmazása a
tárgyakkal való kapcsolatban. Közvetlen környezetünk tárgyainak,
A tematikai egység szerkezeteinek megfigyelése, megadott szempont szerinti vizsgálata.
nevelési-fejlesztési Redukciós képesség fejlesztése. Komponálóképesség fejlesztése felületen
céljai és térben. A színek dekoratív, díszítő hatásának megismerése és
alkalmazása, funkciónak megfelelő színválasztás és díszítés. A csomagolás
tervezési szempontjainak megismerése és alkalmazása, a csomagolás
gyakorlati és érzelmi szempontjainak megismerése. Vizuális ritmusérzék
fejlesztése. Különböző kultúrák iránti nyitottság kialakítása.
A különböző kultúrákban, korokban használatos tárgyak, eszközök Matematika:

összehasonlítása a mai tárgyakkal, eszközökkel (pl. épületek, járművek, tájékozódás az időben.
szerszámok, edények, bútorok, öltözet, ékszer) a hasonló és eltérő
vonások elemzése, értelmezése.
Tárgytervezés (pl. jármű, bútor), tárgyalkotás a megismert kézműves Erkölcstan: a múlt és a
technikákkal (pl. nemezelés, agyagozás, fonás, szövés, batikolás), a jelen életviszonyai
kortárs iparművészet felfogásában. közötti különbségek.
A közvetlen környezetben található anyagok környezettudatos

felhasználásával, meghatározott funkcióra (pl. irányjelző, hangosító),
Dráma és tánc: Kreatív
működésre képes egyszerű szerkezet (pl. játék, modell) létrehozása.
játékok tárgyakkal,
Az elkészült tárgyak, szerkezetek használatuknak megfelelő és tárgyak nélkül. A
tulajdonosukra utaló díszítése. tárgyak használata
ismétléssel, lassítással,
Csomagolás tervezése, kivitelezése valós vagy képzeletbeli tárgy, dolog gyorsítással stb. vagy
(pl. ecset, muffin, buszjegy, cipő, csoki, időbe látó készülék, nem rendeltetésszerű
csodaszappan, fűmag, életelixír, varázsfonal) számára, oly módon, hogy használatuk.
a csomagolás formája és díszítése utaljon a tárgy sajátosságára.
Kulcsfogalmak/ tárgytervezés, csomagolás, használati tárgy-dísztárgy, vizuális ritmus,

fogalmak formai egyszerűsítés, népi cserépedény, hímzésminta
Pécsi Református Kollégium Helyi tantárgyi tantervek
Az alkotásra, megfigyelésre, elemzésre vonatkozó feladatok

életkornak megfelelő értelmezése.
Élmény- és emlékkifejezés, illusztráció készítése; síkbáb és egyszerű
jelmez készítése; jelek, ábrák készítése; egyszerű tárgyak alkotása.
Az újként megismert anyagok és eszközök, technikák az
alkotótevékenységnek megfelelő, rendeltetésszerű és biztonságos
anyag- és eszközhasználata.
A legismertebb formák, színek, vonalak, térbeli helyek és irányok,
illetve komponálási módok használata, látványok, műalkotások
olvasásába is beépítve.
Téralkotó feladatok során a személyes preferenciáknak és a
funkciónak megfelelő térbeli szükségletek felismerése.
A szobrászati, festészeti, tárgyművészeti, építészeti területek közötti
különbségek további differenciálása (pl. festészeten belül: arckép,
csendélet, tájkép).
Látványok, műalkotások megfigyeléseinek során kialakult
gondolatok, érzések elmondására a tantervben meghatározott
legfontosabb fogalmak használatával, az életkornak megfelelően.
A fejlesztés várt Különböző típusú médiaszövegek felismerése, a médiatartalmak
eredményei a közötti tudatos választás.
negyedik
évfolyam végén A médiaszövegekhez használt egyszerű kódok, kreatív
kifejezőeszközök és azok érzelmi hatásának felismerése.
Kép- és hangrögzítő eszközök használata elemi technikáinak
ismerete. Az elsajátított kifejezőeszközök segítségével saját
gondolatok, érzések megfogalmazása, rövid, egyszerű történet
megformálása.
A médiaszövegek előállításával, nyelvi jellemzőivel, használatával
kapcsolatos alapfogalmak elsajátítása, helyes alkalmazása élőszóban.
A média alapvető funkcióinak (tájékoztatás, szórakoztatás,
ismeretszerzés) megismerése.
A médiaszövegekben megjelenő információk valóságtartalmának
felismerése.
Az életkorhoz igazodó biztonságos internet- és mobilhasználat
szabályainak ismerete, alkalmazása. A hálózati kommunikációban
való részvétel során fontos és szükséges viselkedési szabályok
elsajátítása, alkalmazása. Életkorhoz igazodó fejlesztő, kreatív
internetes tevékenységek megismerése.
51
Pécsi Református Kollégium Helyi tantárgyi tantervek
52

2020 Helyi Kerettanterv 3.-4. Évfolyam

Uploaded by

Document Information

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

2020 Helyi Kerettanterv 3.-4. Évfolyam

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Pécsi Református Kollégium Helyi tantárgyi tanterv

Pécsi Református Kollégium

Rajz- és vizuális kultúra

Általános iskola 1-4. évfolyam

A tantárgy nevelési és fejlesztési célrendszere megvalósításának iskolai keretei:

A helyi tanterv alapját jelentő kerettanterv:

A tantárgy helyi tantervét kidolgozta: Tanítók munkaközösség

Kép, hang, cselekmény

óraszám óraszám (±) összidőkerete

Tájékozódás a világhálón, a virtuális

Az óraszámok tanévenkénti óraszámokat jelentenek.

FEJLESZTÉSI CÉLOK, FELADATOK

„Isten a Földet az emberre bízta, hogy őrizze és művelje azt.”

A vizuális nevelés feladata, hogy hozzásegítse a tanulókat a látható világ jelenségeinek, a

magatartás kialakítása. Cél továbbá a problémamegoldó képesség erősítése, hisz a feladatok

Ebből következően a tervezés során további fontos szempont, hogy az 1–4.

alakításának képessége. Fontos, hogy a gyerekek megőrizzék a kezdeti motiváltságot, hogy

Az első két osztályban a médianevelés kiemelt célja a saját médiaélmények

A fejlesztési célok tehát mind a vizuális kultúra, mind a mozgóképkultúra és

A pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan

A művészeti ágak közül elsősorban a manuális tevékenységek (festés, agyagozás, szövés,

Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

Az esztétikai tudatosság, a művészeti kifejezőképesség egy kiegészítő kommunikációs eszközt ad

Tantárgyi tartalom: az egyes tematikai egységek elemzése évfolyamonként

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

Ének-zene: emberi hang,

Megfigyelőképesség fejlesztése. Vizuális kommunikációs képesség

A média társadalmi szerepe, használata Órakeret

Tematikai egység/ A média kifejezőeszközei Órakeret

Dráma és tánc: mese

Tematikai egység/ A média társadalmi szerepe, használata Órakeret

Dráma és tánc: Történetek

Tematikai egység/ A média társadalmi szerepe, használata Órakeret

Tematikai egység/ Tárgy- és környezetkultúra Órakeret

Tematikai egység/ Tárgy- és környezetkultúra Órakeret

 Képzelőerő, belső képalkotás fejlődése.

Kulcsfogalmak/ Tárgytervezés, forma, funkció, alkalmazkodás, díszítés, öltözékkiegészítő.

Ének-zene: emberi hang,

A média társadalmi szerepe, használata

Tematikai egység/ A média kifejezőeszközei Órakeret

Dráma és tánc: mese

Tematikai egység/ A média társadalmi szerepe, használata Órakeret

Dráma és tánc: Történetek

Tematikai egység/ A média társadalmi szerepe, használata Órakeret

Tematikai egység/ Tárgy- és környezetkultúra Órakeret

Tematikai egység/ Síkbeli és térbeli alkotások – Mese, fantázia, képzelet, Órakeret

Vizuális nyelvi elemek és minőségek, méretviszonyok, arányok felismerése

Vizuális kifejezőképesség fejlesztése. Grafikai kifejezőképesség fejlesztése

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

Irodalmi, zenei élményből, származó valós és képzeletbeli helyszínek Magyar nyelv és

Kulcsfogalmak/ figurális alkotás, portré, képmező, kompozíció, karakter, hangulat, kollázs,

Tematikai egység/ Órakeret 8

A közvetlen környezet és a személyes tárgyak, taneszközök vizuális

Vizuális megfigyelőképesség és vizuális emlékezet fejlesztése. Analizáló és

Látványfelismerés és értelmezés képességének fejlesztése, a látottak

Valós, mindennapi iskolai kommunikációs helyzetek érdekében a

Valós vagy képzeletbeli utazás folyamatának, útvonalának, történéseinek

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

A környezetünkben észlelhető változások, folyamatok, mozgások Matematika: A változás

Az adott életkornak megfelelő tájékoztatást, meggyőzést, nyelvi lehetőségei.

Egy valós vagy képzeletbeli dolog (pl. áru, esemény, közérdek,

Kulcsfogalmak/ vizuális kommunikáció, befolyásolás, meggyőzés, figyelemfelkeltés,

Tematikai egység/ Órakeret

Az egyes médiumok azonosítása. Médiaélmények felidézése,