8.

A keresztyén nevelés lényege, alapelvei, legfontosabb jellemzői

1 A Magyarországi Református Egyház iskolarendszere

Református közoktatási rendszer:

 óvodák, általános iskolák, gimnáziumok, szakközépiskolák, szakiskolák, művészeti
iskolák – összesen 163 köznevelési intézmény (2015-ös adat)

3 fontos országos szintű szerv, ami szerepet játszik a református iskolarendszer

működésében: Zsinat – Országos szinten képviseli a Magyarországi református egyházat
minden színtéren, így az oktatásban is. Törvényhozó szerv. Az iskoláknál azért fontos, mert
például egy alapító okirathoz a zsinat jóváhagyása, aláírása is kell.

Zsinati Hivatal – Szakértői testület, melynek az állami szervekkel való egyeztetés során van
szerepe. Végrehajtó szerv.

Zsinati Oktatásügyi Iroda – A református köznevelés és a felsőoktatás ügyeit is ellátja. Az

MRE oktatási ügyeinek adminisztratív, koordináló, ügyintéző szerve. Az intézmények
működéséhez szükséges adatokat, információkat összegyűjti és nyilvántartja. A Zsinati
Hivatalon belül létezik.

Mint látjuk az oktatásirányításnak két szintje van. Az országos és az egyházkerületi szint.

Az egyházkerületeknek lehet saját oktatásügyi irodája, de ez nem feltétel. Egy adott
iskolának a fenntartója és alapítója lehet egyházkerület, -megye vagy -község is, de a
központi nevelési célokat, feladatokat és a követendő alapelveket, az irányokat a Zsinati
Oktatásügyi Iroda hozza meg.

2. Az MRE köznevelési törvénye

MRE: Minden növendék joga, hogy a krisztusi szeretet jegyében személyére szóló,
színvonalas szellemi-lelki-testi gondozást kapjon, emberi méltóságát és személyiségi jogait
tiszteletben tartsák. 41.§ A tanuló kötelessége, hogy tiszteletben tartsa egyháza, hazája és
iskolája törvényeit, hagyományait, ünnepeit, és mindenkor azokhoz méltóan viselkedjék;
tiszteletben tartsa tanárai és diáktársai emberi méltóságát; szorgalmasan tanuljon;
rendszeresen részt vegyen az iskolai és a gyülekezeti istentiszteleti alkalmakon; óvja
környezetét; tiszteletet, megbecsülést és felelősségérzetet tanúsítson egyháza, nemzete és
hazája, szülei, nevelői, iskolatársai és az iskola valamennyi dolgozója iránt. 42.§ A szülőnek
joga és kötelessége, hogy gyermeke színvonalas szellemi-lelki-testi gondozásában az
intézménnyel együttműködjék, és abban részt vállaljon. 43.§ A pedagógus joga, hogy az
intézmény pedagógiai programjának és ezen belül a helyi tantervnek a kidolgozásában vagy
átvételében részt vegyen. Ennek keretei között, a Pedagógiai Intézet ajánlásait is figyelembe
véve, az intézmény hagyományaihoz, nevelőtestületének és szakmai munkaközösségeinek
döntéseihez igazodva megválassza a tankönyveket, taneszközöket, segédeszközöket és
nevelési-tanítási módszereit; irányítsa, értékelje és minősítse a reá bízott növendékek
munkáját; fejlessze tudását; gazdagítsa kapcsolatait; kifejtse véleményét; egyéni és
munkahelyi gondjainak megoldásához testvéri segítséget kapjon; alkotó munkáját
megbecsüljék.

Jelenleg a 2013-as köznevelési törvény van érvényben, amely az 1995-ben létrejött

törvény módosítása.
Ez alapján a nevelés célja valamiféle értékrend kialakításának a lehetősége. A keresztyén
pedagógia legfőbb erőforrásának magát a pedagógust tartja. A köznevelési törvény rá
vonatkozólag is különböző előírásokat tesz, mint például azt, hogy vállalja az intézmény
szellemiségét, elősegítse tanítványai lelki fejlődését is, illetve hogy szakmájában,
tudományos téren legyen naprakész.

A köznevelési törvényben az intézmények nevelési céljai között szerepel a nemzeti

értékek megismertetése és a hagyományok ápolása, az egyetemes emberi értékek tisztelete,
illetve az örökölt és a jelenkori kultúra befogadtatása és a készség kialakítása, hogy ezt a
diákok tovább tudják adni.

3. Református iskolai nevelés tradíciói, sajátosságai

Egy 2004-es kutatás + Simonfi jegyzete alapján

Konzervativizmus, hazaszeretetre való nevelés, erkölcsi nevelés nagyobb arányban kerültek

középpontba, mint a nem egyházi iskoláknál. A református nevelésfelfogás mindig is a
nemzeti értékek és a nemzeti kultúra védelmére törekedett.
Az iskolai ünnepélyek sok esetben templomi eseményként van megtartva (szalagavató,
megemlékezések, évnyitó, évzáró)

Beépített hittan órák, melyek általában követik a felekezeti megoszlást, a reggeli áhítatok,
csendes napok, illetve az elvárt vagy kötelező gyülekezet látogatás. Ám Szűcs Ferenc szerint
a keresztyén pedagógiának nem elég egy-egy hittanórában kimerülnie, erről többről kell hogy
szó legyen, az egész iskola oktatását át kell fognia, és az alapokból kell kiindulni.

A református iskolák tradíciójához tartozik még a formaság. Ide tartozik minden olyan
esemény, szokás, amely rendszerességet, rutint visz a mindennapi iskolai életbe, ezzel
kialakítva egy viselkedésformát, amely végső soron segít a mindennapokban és a
későbbiekben. Ehhez a viselkedésformához tartozhat például a tanár-diák közötti tiszteleten
alapuló viszony, vagy az ünnepségeken bevett szokások, formák.

A hagyományok követése és a tanárok iránti tisztelet nagy hangsúlyt kap. Jellemzőnek

tartják az ilyen típusú iskolákban a szigort, viszont a közösségi jelleg is jobban kirajzolódik,
mint a nem egyházi iskolákban. A problémás diákok nagyobb figyelmet kaphatnak, illetve a
jó tanár-diák viszony is hozzátartozik a református iskola jellemzőjéhez.

Magas színvonalú oktatás, vagy az, hogy kifejezetten a továbbtanulásra készít fel. A
keresztyén jelleg az oktatás során inkább a pedagógiai munkában, illetve a példaadásban
mutatkozik meg, mint a tartalomban. A református nevelésfelfogás a lányok oktatásáról is
mindig gondoskodott.

4. Gyermekközpontú szemlélet, emberkép

A keresztyén pedagógiára hatással van Comenius „imago Dei” felfogása, vagyis az, hogy az
ember Isten képmására lett teremtve. Ez magában foglalja azt a demokratikus vonatkozást is,
hogy ember és ember között nincs különbség végső soron. Ezért ez alapján mindenki
alkalmas arra, és joga van ahhoz, hogy tudományos ismeretekre tegyen szert. Comenius
alapján az oktatást nem tagadhatjuk meg senkitől sem.

Az iskola és a tanítók feladatáráról azt írja, hogy a természetet, a gyermek fejlődését kell
szolgálnia. A nevelőről úgy vélekedik, hogy az ifjúság szolgálójának, nem pedig urának kell
lennie. Az iskolának pedig nem szabad figyelmen kívül hagynia a gyermek fejlődésének
törvényszerűségeit és a gyermek sajátosságait. Ezek érdekében az iskolának tilos értelmetlen
követelményrendszert állítania, az elsődleges helyen nem az oktatás tartalmának kell leni,
hanem a gyermek szempontjainak.
A keresztyén pedagógia megértéséhez és elemzéséhez elengedhetetlen megemlíteni az
emberkép fogalmát. Ugyanis, a pszichológiai gondolkodás és a pedagógiai gondolkodás
kiindulópontja közös, még pedig nem más, mint maga az emberkép.1 Ahhoz, hogy egy
pedagógus sikeresen tudjon cselekedni bármilyen szituációban, fontos hogy tisztában legyen
azzal, kinek is tartja az embert, mi az emberképe, ez által pedig közvetett módon a
gyermekszemlélete. Az emberiség fennállása óta rengeteg emberképpel találkozhatunk és
ehhez kapcsolódóan rengeteg pedagógiával is. Pálhegyi Ferenc a tanulmányában 3 főtípust
tárgyal:

1. Viselkedést formáló pedagógia

(mechanikus)
2. Ösztönerőket szabályozó pedagógia
(ösztönös)
3. Humanista pedagógia (humanista)

A felsorolt emberképek mindegyike jól hasznosítható és szükség is lehet mindegyikre,

azonban a keresztyén pedagógiában az ember istenképűsége által nyerhetnek értelmet 2, a
Comenius által is kifejtett érvek szerint.

1
Pálhegyi Ferenc (2001): Útjelző táblák – Előadások a keresztyén pedagógiáról. Református
Pedagógiai Intézet, Budapest.
2
Pálhegyi. i.m. 21. o.