QUENTIN SKINNER:

MACHIAVELLI
QUENTIN SKINNER

 1940-
 Történész, gondolkodástörténész
 Korai modern történelem, reneszánsz, korai modern gondolkodás
 Meghatározó Machiavelli-kutató
A korai évek

 Született: 1469 május 3. Firenze

 Apja Bernardo ügyvéd volt, sem nemes, se túl gazdag család
 Apja a humanista tudományokban jártas, Niccoló taníttatását fontosnak
tartotta
 Niccoló szintén a humanista tudományokban jártas lett, latin nyelvet, ókori
szerzőket és gondolkodókat tanulmányozott, főleg Cicerot.
 A Firenzei Egyetemre járt
 Első ismert politikai tevékenysége Savonarola bukása után
 Savonarola támogatóit eltávolították a hivatalukból, egyik új hivatalnok lett
Machiavelli, másodkancellár lett 29 évesen
A korai évek

 Machiavelli ismert volt antiklerikális nézeteiről, ezért is kapott hivatalt

Savonarola bukása után, igen fiatalon és közügyi tapasztalat nélkül
 Firenze belügyi adminisztrációt végezte, ugyanakkor külügyi titkár is volt
 Külügyi misszión volt Caterina Sforzánál, Forlí uralkodójánál és XII. Lajos
udvarában is. Rájött, hogy a Firenzei államigazgatás gyenge és rosszul
működik.
 A franciákkal való tárgyalások során világossá vált számára, hogy Firenze
túlértékeli magát, gyenge anyagi és hadi ereje miatt a franciák nem vették
komolyan őket.
 Francia külügyi tapasztalatai meghatározóak voltak későbbi diplomáciai
szemléletére.
Diplomáciai munkája

 1501-ben Cesare Borgia, VI. Sándor pápa fia önálló államot alapított az apja
segítségével és hadjáratokat indított a gyengébb itáliai városállamok ellen.
 Machiavelli firenzei diplomáciai küldött lett, Cesare Borgiával tárgyalt
kettejük állama közötti szövetségről.
 Ezek a tárgyalások vezettek Machiavelli világnézeti-politikai álláspontjainak
megszilárdulásához.
 Borgiával személyesen is többször tárgyalt, nagy hatással volt rá a herceg.
Cesare Borgiát rendkívül bátornak, ravasznak, erős akaratúnak ismerte meg,
akinek a tettei épp olyan erősek mint a szavai, terveit alaposan átgondolja,
titokban tartja és hirtelen hajtja végre őket.
Borgia és az új pápa

 Cesare Borgia személye nagyban ihlette későbbi Fejedelem című munkáját.

Machiavelli meg volt győződve róla, hogy Cesare Borgia a legnagyobb erő
akivel Itáliában számolni kell. Később úgy nyilatkozott, hogy ha szerencséje
nem hagyja el Borgiát, minden nehézséget legyőzött volna.
 Ráébredt hogy Cesare Borgia vakmerősége nagy mértékű szerencsével is
párosult és gyakran inkább a szerencséjének köszönhette sikerét.
 VI. Sándor pápa halála után Machiavelli Rómába utazott, hogy Firenze
érdekeit képviselje.
 Cesare Borgia apja korábbi riválisát Rovere bíborost támogatta, akitől további
támogatásra számított
 Rovere bíborost nagy többséggel pápává választották, ám nem váltotta be
Cesare Borgia reményeit, maga is erős akaratú és tehetséges uralkodónak
bizonyult.
Az új pápa

 Machiavelli Cesare Borgiát rövidlátónak és elbizakodottnak tartotta, hisz

Rovere VI. Sándor alatt száműzetett volt, Borgia mégis támogatásra számított
tőle.
 Borgiát lassan elhagyta a szerencséje, fejedelemségében lázadások támadtak,
a pápa ellene fordult, Machiavelli utolsó róla írott gondolata szerint „lépésről
lépésre a sírjába csúszik”.
 Ezen tapasztalatait a Fejedelem 7. fejezetében összegzi.
 Következő Machiavellire nagy hatást gyakorló személy II. Gyula pápa (Rovere
bíboros) volt.
 A pápa visszaszerezni kívánta a korábban a pápai államhoz tartozó Perugiát és
Bolognát. Machiavelli Rómába küldetett, hogy informálja Firenzét a pápa
hadjáratairól
Az új pápa

 Machiavelli szkeptikus volt a pápa ambíciói kapcsán, ám a pápa hamarosan

megvalósította akaratát, visszaszerezte a két említett államot.
 Firenze nehéz helyzetbe került, mivel Franciaországgal szövetségben voltak, a
pápa azonban meg kívánta hódítani az ekkor francia uralom alatt lévő
Milánót.
 Machiavelli úgy gondolta, hogy Perugiát és Bolognát a pápa csupán rangjának
és féktelenségének köszönhetően szerezte meg. A Fejedelemben erről is
megemlékezik. Borgiához hasonlóan a pápa is bátor és szerencsés volt, de
hiányzott belőle az előrelátás.
A rossz Fejedelem

 Időközben egy évet eltöltött a német-római császár, I. Miksa udvarában is,

akiről lesújtó véleménnyel volt. Hiányzott belőle a határozottság, gyakran
változtatta szándékait, alapvetően tárgyalóképtelen és gyenge akaratú volt.
Machiavelli következtetései

 Machiavelli úgy látta, hogy a különböző uralkodók bukása annak az

eredménye, hogy nem tanulnak a hibáikból. Gyakran rigid személyiségek és
nehezen változtatnak a hozzáállásukon, nem „dolgoznak” a személyiségükön.
Cesare és II. Gyula az egyik véglet, I. Miksa a másik.
 Véleményei azonban nem csak negatív töltetűek voltak. Elismerte II. Gyula
pápa azon hozzáállását Cesare Borgiához, hogy megválasztása előtt
jámbornak és támogatónak mutatta magát, pápává választása után viszont
megvonta Borgia minden címét és bebörtönöztette. Cesare Borgia részéről
pedig elismerendőnek tartotta hogy bár rendkívüli ellenszenvet érzett Rovere
iránt, nem mutatta ennek jeleit és minden támogatást megadott neki pápává
válásához.
Machiavelli bukása

 1511-ben a pápa szövetséget kötött a spanyolokkal és közösen benyomultak a

franciák által irányított itáliai területekre. Mivel Firenze késlekedett a pápát
támogatásáról biztosítani, a pápa Firenze ellen fordult, a város megadta
magát, a városba pedig 18 év után visszatért a Medici-család.
 Machiavellit elbocsátották hivatalából, nem hagyhatta el Firenzét, majd 1513-
ban meggyanúsították a Medici-család ellen való összeesküvéssel,
bebörtönözték és jelentős pénzbírságot kellett megfizetnie.
A szerencse fordulta

 Ugyanebben az évben később Giovanni de Medicit választották pápává. Ő volt

az első Medici pápa (X. Leó néven). A város békéje érdekében általános
amnesztiát hirdettek, melynek keretében Machiavelli is kiszabadult a
börtönből.
 Machiavelli azonnal hozzálátott, hogy az új kormányzatban hivatalt találjon
magának, mozgósította korábbi kapcsolatait, ám nem járt sikerrel és
visszavonult saját földbirtokát igazgatni.
Visszatérési kísérletek, a Fejedelem

 Hosszú leveleket írt Vettori nevű egykori kollégájának, aki ekkor Firenze
római követe volt. Ezekben a levelekben próbálta lenyűgözni Vettorit
diplomáciai és történelmi tudásával az aktuális francia-spanyol helyzet
kapcsán. Panaszkodott továbbá hogy egy kis birtokon kell élnie, ám azzal
igyekszik megfeledkezni rossz sorsáról hogy sokat olvas és tanul, főként ókori
szerzőket. Említi hogy írt egy rövid könyvet az uralkodás művészetéről saját
tapasztalatai és olvasmányai alapján, ez volt A Fejedelem, melyet a
következő évben publikált.
 Reményeket fűzött ahhoz, hogy a műve meggyőzi a Medicieket
alkalmasságáról, a könyvet Piero de Medicinek (később Lorenzo de Medicinek)
ajánlja.
A Fejedelem

 Machiavelli elküldte Vettorinak A Fejedelem első néhány fejezetét, melyről

Vettori elismerően nyilatkozott. Később a teljes könyvet is eljuttatta a római
követhez, ám ő többé nem mutatott érdeklődést a mű iránt.
Tudományos életbe való visszatérés

 Machiavelli elkeseredett, hogy könyve nem keltett érdeklődést és letett arról,

hogy folytassa diplomáciai karrierjét. A tudomány felé fordult, gyakran
összejárt más humanista tudósokkal (Orti Orticellari) részben irodalmi jellegű
vitákat folytatni. Vitáik érintették az olasz és a latin nyelv irodalmi előnyeit
és hátrányait, felolvasásokat tartottak, színdarabokat játszottak el.
 Machiavelli maga is írt egy darabot 1518-ban, Mandragóra címmel, mely egy
igen eleven vígjáték és meglehetős népszerűségre tett szert a következő két
évben, amikor is mind Firenzében, mind Rómában játszották.
 Az Orti közösségben a leghevesebb viták azonban politikai témákban folytak.
Az Orti Orticellari csoport

 Gyakori témájuk volt a republikánus rezsimek, némelyek a Medicieket

zsarnokoknak tartották és a csoport néhány tagja 1522-ben megpróbálta
meggyilkolni Giulio de Medici bíborost. Az összeesküvők némelyikét
kivégezték, másokat száműztek, ezzel az Orti Orticellari felbomlott.
 Machiavelli nem volt olyan eltökélt támogatója a republikánus szabadságnak,
ám beszélgetései a radikálisabb csoporttagokkal egyértelműek észrevehetőek.
Ezen diskurzusok eredményeként született meg 1521-ben A Háború Művészete
című műve. A mű dialógus formájú, a párbeszéd résztvevői az Orti Orticellari
tagjai.
Értekezések
Értekezések

 A republikánusokkal való vitáinak legjelentősebb eredménye az 1519-ben írt

és 1531-ben megjelent Értekezések című műve. Ez Machiavelli legjelentősebb
államelméleti alkotása.
 Az Értekezések formailag egy kommentár Titus Livius római történetének első
tíz könyve fölött.
 Az Értekezések legfőbb kérdése hogy hogyan tudott egy köztársaság ilyen
domináns állam lenni mint Róma.
 Egyértelmű összefüggések figyelhetőek meg a Fejedelem és az Értekezések
között, bár a Fejedelem eleve kizárja a köztársaságot és az egyéni uralomra
koncentrál.
 A Fejedelem kérdése hogy egyes uralkodók hogyan érhetik el a nagyságot, az
Értekezések pedig azt vizsgálja hogy egyes államok hogyan érik el a
nagyságot.
Értekezések

 Machiavelli szerint az aki a történelmi eseményeket jól érti, könnyen

előrelátja a közelgő eseményeket is és megfelelően tud rájuk reagálni.
 Állítja hogy államok sosem növekednek elnyomásban, csakis szabadságban.
 A politikai szervilizmus elkerülése, akár befelé (zsarnok kiszolgálása), akár
kifelé irányul, szintén a naggyá válás feltétele.
 Egy közösségnek magát kell irányítania, a hatalom birtokosai az emberek.
 Az első általános megállapítása az Értekezéseknek, hogy az államok rövid idő
alatt tudnak hatalmasat nőni és hogy polgárainak szabadságban kell élniük a
nagyság eléréséhez.
Értekezések

 Általában azon az állásponton van, hogy hogy a köztársasági uralom jobb mint
a monarchikus/fejedelmi uralom, mivel előbbi a közös jó érdekében dönt,
utóbbi az egyéni jó érdekében.
 A Fejedelemhez hasonlóan az Értekezésekben is nagy szerepet tulajdonít a
szerencsének (Róma több templomot emelt Fortunának mint bármely más
istennek).
 Az Értekezésekben is a „virtust” az egyik legfontosabb erénynek tartja,
mellyel kell a szerencséhez. A rómaiak a szerencséjük mellé magukénak
tudták a virtust és előtérbe helyezték a szabadságot.
 Machiavelli a városokat „természetes testekként” kezeli, melyek olykor
sérülnek, el tudnak sajátítani tulajdonságokat stb, ebben a formában
arisztotelészi a felfogása.
Értekezések

 Az államok, mint „testek” is tudnak degenerálódni, romlani: vagy a polgárai

politikai iránti érdektelensége, lustasága nyomán, vagy a kisebb csoport vagy
egyéni érdekek előtérbe kerülése miatt.
 Machiavelli szerint elkerülhető a degeneráció ha egyéni példaképeket
állítanak a virtusnak, legyen az mitológiai vagy valós személyek jellemei.
 Véleménye szerint a három klasszikus antik államforma, a monarchia, az
arisztokrácia uralma és a demokrácia mind emelkedések és bukások
sorozatára van ítélve. A sikeres állam kulcsa a törvény általi virtus, mely
mindhárom államformából átemeli azok erősségeit és elhagyja vagy
akadályozza gyengeségeit. Pl. Róma monarchikus eleme a konzulátus,
arisztokratikus eleme a Szenátus, demokratikus eleme pedig a népgyűlés.
Értekezések

 Bár a kevert államformák szükségesek, nem elégségesek a szabadság

megőrzéséhez, hisz az emberek hajlamosak csak a saját érdekeiket nézni.
Ezért a szabadság ára az állandó éberség.
 Fel kell ismerni, hogyan nyerhetnek egyének vagy csoportok nagy befolyást,
majd olyan törvényeket kell alkotni amelyek ezeket megakadályozzák.
 Három veszélyre figyelmeztet: 1. az azok általi veszélyre, akik a korábbi
rezsim haszonélvezői voltak 2. nem megbecsülni az arra érdemeseket, hisz
akik ilyen igazságtalanságban részesülnek, hajlamosak bosszút állni
3. egyes ambíciózus polgárok maguk iránti lojális pártépítése
Értekezések

 Machiavelli szerint egy jól rendezett köztársaságnak a kincstárát gazdagon, a

polgárait szegényen kell tartani, ne támadhasson közöttük olyan gazdag
ember, aki megveszi, megvesztegeti, ígéretekkel elcsábítja az embereket és
a saját haszonszerzésére használja őket.
 Ha az állam gazdag, „felül tudja licitálni a tehetősebb polgárokat”, nagyobb
jutalmat adva a közjó szolgálatáért.
 Egy jól működő köztársaság törvényeinek büntetniük kell a vezető polgárainak
becsületsértését, róluk való hazugságok terjesztését. (Lorenzo de Medici
példája)
Értekezések

 A köztársaságnak a hadügyeit is rendben kell tartani. Az emberek sosincsenek

megelégedve azzal amilyük van, mindig más népeken, más területeket is
akarnak uralkodni, rajtuk gazdagodni. Ebből kifolyólag legjobban megvédeni
az államot támadással lehet, a külső terjeszkedés az otthoni szabadság
megtartásának előfeltétele.
 A támadásoknak rövideknek, de erőteljeseknek kell lenniük.
 A harci virtus megbecsülése fontosabb, mint a civil életbeli virtusé. Nem
szabad egy ellenséget a gazdagsága alapján felmérni, hanem harcbéli
teljesítménye alapján kell
Firenzte történésze

 Nem sokkal az Értekezések megírása után Giuliano de Medicit pápává

választották, aki rokona volt Machiavelli egyik legjobb barátjának, Lorenzo
Strozzinak. Ebből fakadóan Machiavelli 1520-ban bebocsátást nyert a Medici
udvarba és még ugyanebben az évben megbízták azzal, hogy írja meg Firenze
történetét.
 Machiavelli egész hátralévő életét ezen történeti munka írásával töltötte.
Firenze történésze
Firenze történésze

 Titus Livius példáját követve nem csak lejegyezte a történéseket, a

történelmi eseményekből következtetéseket vont le, igyekezett témák szerint
csoportosítani is az eseményeket.
 A főbb történeteket egy-egy politikaelméleti kérdés köré rendezte.
 Az egész Firenze Története egy folyamatos hanyatlástörténet, ezzel is a római
történetírók nyomdokaiban jár Machiavelli.
 Végigfutó téma az egyre növekvő korrupció, amely megfojtotta a firenzei
szabadságot és zsarnokságba taszította.
 Az első fele antik és középkori történetekből áll, a második fele a Mediciek
felemelkedésével foglalkozik főként.
Firenze történésze

 Mivel a Mediciek patronálták Machiavellit, nem bírálta a Medici családot,

kiemelkedő személyeit inkább kiemelkedő vezetőknek mutatja be mint
korrupt városvezetőknek.
A Mediciek és Machiavelli újabb bukása

 1525-ben VII. Klementin pápa megpróbálta kiűzni V. Károly birodalmi seregét

Itáliából. I. Ferenc francia király szövetségre lépett a pápával, Velencével és
Milánóval 1526-ban. V. Károly serege 1527-ben feldúlta és kifosztotta Rómát.
VII. Klementint bebörtönözték és váltságdíjat követeltek az életéért. A pápai
támogatás nélkül az egyébként és egyre népszerűtlenebb Medici uralom
Firenzében összeomlott. A város kikiáltotta a köztársaságot és elűzte a
Medicieket.
 Machiavelli köztársaságpárti lévén örült a fejleményeknek, de a fiatalabb
köztársaságpártiak inkább egy öregedő Medici-klientúra kiszolgálót láttak
benne.
 1527 június 21-én halt meg Firenzében.