Az ősmagyarok története.

A honfoglalás és az államalapítás
kora
Magyar művelődéstörténet
 1. Az ősmagyarok története
• a mai uráli, illetve finnugor nyelveket beszélő
népek távoli elődei a Kr. e. V-III. évezredben
valahol az Urál-hegység tágabb körzetében
éltek, annak keleti vagy nyugati oldalán.
• Településeik főként tavak és folyó partján
voltak.
• Gazdálkodásuk: vadászat, halászat és
gyűjtögetés
• Hitvilágunk legősibb eredete ide vezethető
vissza Isten szavunk innen ered,
jelentése: atyácska

• a magyar lovasterminológia legfontosabb

szavai az ugor rokonnyelvekben is
megvannak(ló, nyereg, fék, ostor)

• ugor kori lehet a táltos szavunk is.

Faragványok két településről
• a magyar nyelv önálló élete valamikor a Kr. e. 500 körül
kezdődhetett
• önállóvá az a népcsoport, amely magát magyarnak
nevezte(ez minden bizonnyal „beszélő embert”-t jelentett)
• Az ősmagyarság elnevezése szintén az ugor együttélés
keretei között alakult ki
- a vogulok önelnevezésében (manysi)
- az egyik obi-ugor házassági csoport nevében is (mos)
• Az ősmagyarok életmódja: nomádizmus
• Kr. e. I. évezred közepe körül alakulhatott ki az önálló magyar
nép
• Ősmagyarság két korszak:
- Kr. e. I. évezred közepétől a VI. századig
- VI. századtól 750 körülig
• 1. Az Őshaza: Kristó Gyula értelmezése
– luc-, cirbolya-, jegenye- és vörösfenyő + szil =
tajga és a vegyes lombos erdő találkozása, Nyugat-Szibéria, Ob
• 2. Baskíria = Magna Hungária ?
– Egy részük szálláshelyükön maradt, ezt találta meg Julianus
barát 1236-ban a Volgán túli hazájukban – Magna Hungaria
• 3. Levédia – VII. (Bíborbanszületett) Konstantin
– Másik részük a Volga-Don-Azovi-tenger környékére költözött
és a Kazárokkal került kapcsolatba
– Levédi – Levédia – Khidmász folyó környéke – Dontól
nyugatra
– Az egyik ág Perzsia vidékén telepedett le - szavárdok
• 4. Etelköz
– a Szeret és a Dnyeszter környéke (Kristó Gyula)
4. Etelköz – Kazár Kaganátus
• kettős fejedelemség rendszere (Dzsajháni):
– kende
– gyula
• eszkil bolgárok csatlakozása – székelyek ?
• zsákmányszerző hadjáratok
• 862-ben voltunk először a Kárpát-medencében
• Az onogur bolgárok nevéből keletkezett a magyarság
külföldön is használt népneve (vengr, Ungarn, Hungarian,
Hongrois) szláv közvetítéssel
• A 7 törzs: Nyék, Megyer, Kürt-Gyarmat, Tarján, Jenő, Kér,
Keszi
• A 7 törzsfő: Álmos, Előd, Ond, Künd, Tas, Huba, Tétény (A.)
• Árpád, Szabolcs, Gyula, Őrs, Künd, Lél, Vérbulcsú (K. S.)
 2. A honfoglalás kora
• a 895-ben kezdődő honszerzés nyitja meg és
1000-ig, a keresztény magyar királyság
megalakulásáig tart
• Eltűnt a kettős fejedelemség: Árpád és
nemzetségi egyeduralomra tett szert
• Temetkezésből kapunk képet a honfoglalók
életmódjáról lovastemetkezés
• Két lehetséges előzmény:
1. Nyugat-Ázsia: Iszmáil ibn Ahmad horászáni emír
hadjárata a karlukok ellen
besenyők támadása
2. A bolgár Simeon trónra kerülése és konfliktusa
Bizánccal
VI. (Bölcs) Leó szövetsége a Árpáddal és Kusánnal
Majd a bolgárok és a besenyők szövetsége
3. Behatolás a Kárpát-medencébe:
Uzsoki-, Vereckei-, Tatár-, Radnai-, Borgói-hágó
Tölgyes- és Békás-szoros
 Táplálkozás, hitvilág
• Sok tejet ittak
• Sok tejterméket fogyasztottak
• Kedvenc ételük a lóhús volt
• Juh, szarvasmarha, sertés, baromfi
• Kenyér búzalisztből
• Sámánizmus
 Az államalapítás
• 997-ben meghalt Géza fejedelem – Koppány
és István harca István kerül ki győztesen
• kapott koronával 1000. december 25-én vagy
1001. január 1-jén megkoronázták Istvánt
• Pénzverés:
- obulus Stephanus Rex és Regia Civitas
- dénár Lancea Regis és Regia Civitas
• 3 oklevél István korából:
- Pannonhalmi oklevél 1002-ből
- Pécsi oklevél 1009-ből
- Veszprémi oklevél
• Vármegye és a várispánság rendszere
- Megye szavunk: szlávban csak határt jelent
- Első vármegye: Somogy lehetett 997 körül
• 10 püspökség a hagyomány szerint
- 1009: Pécsi Püspökség
- 1030: Csanádi Püspökség
Köszönöm a figyelmet!