Pierre Bourdieu,

Férfiuralom

Jablonczay Tímea, 2015

„Bizonyára soha nem vágtam volna a fejszém ilyen nagy fába, ha nem
hajt felé kutatásaim logikája.” (9)
 Fő műve: Distinction, 1979

-Alá-fölérendeltségi viszonyok vizsgálata

1930-2001
-szimbolikus rendszerek
Hatalmi viszonyok, egyenlőtlenség -> kulturális
gyakorlatokban

Szimbolikus rendszerek mögött: tudások,

készségek
-> hatalmat biztosít bizonyos csoportoknak

= kommunikációban való részvétel

A társadalmi struktúra transzlációs reprodukciója

Csoportok közötti verseny

Szimbolikus megkülönböztetések elsajátításával

-változások, haladás
De: az egyes osztályok közötti különbségek
megmaradnak

A különbségek struktúrája megmarad

A társadalmi rend reprodukálódik
Szimbolikus rendszerek
kulcsfogalmak

Társadalmi mező: tudások monopolizálása

Szakértők – specializált szakterület
Vallási mező, irodalmi, politikai, divat
Ortodoxia
Harc
Rítusok
Legitim tudás

Habitus: beállítódás –
Gyakorlati érzék + struktúrába ágyazottság
Játékszabályok elsajátítása

Szimbolikus tőke – hatalommal függ össze

megkülönböztetések intézményes megerősítése
 Férfiuralom:
Mintha a dolgok rendje lenne
-önkényes osztályozás
A nemi elnyomás ideológiai alapon történik
-szimbolikus erőszak

„a hatalommal rendelkezők a konstruált viszonyt naturalizálják”

A nők maguk is részt vesznek az elnyomásban
Elfogadják
„A jelképes hatalom érvényesüléséhez elengedhetetlen elszenvedőinek
Közreműködése.”

Doxa paradoxona

Alávetettség: az áldozat nem észleli

Természetesnek beállítva
 A munka szexuális felosztása
Tér felosztása is
Biológiai különbségek – társadalmi különbségek

Thomas Laqueur
Egy nem modell – 18. század végéig

Majd: két nem modell

Nőies, férfias – önkényes, esetleges
„A paradoxon éppen az, hogy a női test és a férfi test látható eltérései,
amelyeket a férficentrikus látásmód gyakorlati sémái jegyében
észlelnek és építenek fel, kikezdhetetlenül igazolják mindazon
értelmezéseket és értékítéleteket, melyek e látásmód elveinek
megfelelnek: nem a fallosz (vagy a fallosz hiánya) az alapja
ennek a világképnek, hanem a nemeket rangsoroló világkép
intézményesíti, alkotja meg a falloszt mint a férfiasság jelképét,
a férfibecsületet, és konstruál a biológiai különbségekből
társadalmi lényegükben hierarchizált nemeket.” (31)
 Szexizmus, rasszizmus – közös gyökerek
Nemek szerint – szexualizált habitusok
<- természetre hivatkozás -osztályozás önkényes
Esszencializmus
Fordított ok-okozatiság
A társadalom biologizálása = Biológiai érvek - Érdekek vezérelte konstrukció
a társadalmi különbségek
felállítására Domináns csoportok
Hatalmi viszony

-leplezett
 a biológia nevében törvényesít egy hatalmi viszonyt,
holott ez a biológia maga is természetivé tett társadalmi
konstrukció.

-testek átformálása – meghatározza, mit cselekedhet a test

a másik nemhez nem lehet tartozni
férfias férfi és nőies nő létrehozása
 Tárgyakba vésett férfirend - testekbe vésődik
– munkamegosztás, közösségi, magánrítusok –
körülmetélés – férfi – felkészítik a férfiasság gyakorlására
tiltások, bátorítások
férfiasítást célzó rítusok – intézményesítve
férfias játékok, sportok, vadászat
 Alapja: szocializáció -> férfi számára:
Uralkodás vágya

Libido dominandi elv

Belső kényszer
Teljesítménykényszer
Férfiasság
-> férfira való hatása: elnyomó férfi – önmaga
illúziója
Önnön elnyomásának áldozata lesz
 Társadalmi intézmény
-bevésődött
-szubjektum/objektum struktúra
-változatlan maradt a változások ellenére

Férfiasság – viszonyfogalom

-férfiakhoz képest
És a nőkkel szemben definiálódik
Nő – szimbolikus tőkeként
A férfi számára tőke

Helyettesítő jel
cseretárgy
 Női szféra – otthon
Családi kapcsolatok, társas
összejövetelek
Családi szolidaritás, egység

Ma: is hasonlóan
Rokoni szálak rituális megszentelése
Uralmi viszonyok, szerepek
önkényessége