BGE PSZK

Vezetői Gazdaságtan 2020

1. Előadás
A központi bankok posztkeynesi elmélete
és a bankrendszer (1. rész)

Ábel István
Budapest, 2020. március 25.
 A Vezetői Gazdaságtan célja, főbb témái
• A gazdasági (befektetési) döntések korunk kihívásainak fényében
• A hagyományos közgazdaságtan hitelvesztése a válság nyomán
• A hagyományos mennyiségi pénzelmélet gyakorlati problémái
• A pénz új elmélete, az endogén pénzelmélet
• Az új pénzelméletre épülő gazdaságelmélet és gazdaságpolitika
keretei (a Modern Monetary Theory és a hagyományos
közgazdaságtan)
• A posztkeynesi közgazdaságtan alapelvei
 Korunk jellegzetességei
• Mennyiségi lazítás, kiterjedt eszközvásárlások
• A jegybankok költségvetési költekezést sürgetnek
• Negatív kamatlábak
• Lender of last resort (jegybank, mint végső menedék):
• Nulla kamaton
• A jogosult intézmények bármilyen elérhető biztosítéka ellenében kapnak
finanszírozást
• A jogosult intézmények köre bővül az árnyékbankolás köréből? (A
kereskedelmi bankok is folytatnak olyan tevékenységet, ami az árnyékbankolás
– market based financing – körébe sorolható)
Mi érvényes még abból, amit a pénzről és a
jegybankról tanultunk?
1. A hagyományos felfogás a jegybanki pénzteremtés mechanizmusáról:
• Pénzmennyiség szabályozás (monetáris bázis és szélesebb értelemben vett
pénzkategória )
• Pénzmultiplikátor / Mennyiségi pénzelmélet
2. A kereskedelmi bankok és a pénzteremtés
• Endogén pénzelmélet
• Külső pénz (állam), belső pénz (piac), DE: implicit állami garancia, betétgarancia
3. Árnyék banki pénzteremtés (shadow banking)
• Nem bank pénzügyi közvetítők, befektetési alapok (értékpapírok)
• Market based financing: az állam az értékét nem garantálja
 Modern Monetary Theory I.
• Mi a pénz?

• A modern pénzügyi rendszer bonyolult gyakorlatában ki és hogyan

teremti a pénzt?

• A mai helyzet megértéséhez új fogalmakra van szükség, mely a pénz

új megjelenési formáit figyelembe veszi. (Daniela Gabor – Jakob
Vestergaard, 2019)
A hagyományos mennyiségi pénzelmélet
és annak kritikája
 A monetáris bázis és a
pénzteremtés MAGÁNSZEKTOR

ESZKÖZ FORRÁS
KÉSZPÉNZ (CU) HITEL (L)
Pénz: M BETÉT (D) PÉNZVAGYON

BANKSZEKTOR

ESZKÖZ FORRÁS
HITEL (L) BETÉT (D)
KÖTELEZŐ TARTALÉK (RE)

JEGYBANK

ESZKÖZ FORRÁS
ÁLLAMKÖTVÉNY (B) KÉSZPÉNZ (CU) Monetáris
KÖTELEZŐ TARTALÉK (RE) bázis: MB
ÁLLAM

ESZKÖZ FORRÁS
Hatalom, ? ÁLLAMKÖTVÉNY (B)
Adóztatás
 VISELKEDÉSI
FELTÉTELEZÉSEK
A lakosság portfólióján belül a készpénz-betét arány hozzávetőleg állandó:
c=CU/D
A kereskedelmi bankok a betétek után az r tartalékrátának megfelelő
kötelező tartalékot helyeznek el a jegybanknál:
RE=rD
A pénzmennyiség alakulása:
M=cD+D=(1+c)D
A monetáris bázis alakulása:
MB=cD+rD=(c+r)D
 MENNYISÉGI PÉNZELMÉLET:
pénzmultiplikátor

1. A monetáris bázis és a pénzmennyiség között

összefüggés van:
M/MB = ((1+c)D)/(c+r)D=(1+c)/(c+r)
Pénzmultiplikátor: m=(1+c)/(c+r).
A monetáris bázis a pénzmultiplikátoron
keresztül szabályozza a pénzmennyiséget:
M = m MB
(a multiplikátor stabil)
A pénzmultiplikátor nem stabil
értelmét vesztette a monetáris irányításban