A MONDAT

SZERKEZETE
 MONDAT

EGYSZERŰ ÖSSZETETT
MONDAT MONDAT

TAGOLT TAGOLATLAN ALÁRENDELŐ MELLÉRENDELŐ

MINIMÁLIS BŐVÍTETT
Próbáld meg a nyelvérzékedre hagyatkozva eldönteni, hogy a következő mondatok
melyike egyszerű (E) és melyike összetett (Ő)
Tegnap reggel elaludtam. ____
Tegnap reggel elaludtam, ezért elkéstem az iskolából. ____
Naponta edzek otthon a szobámban, és hetente kétszer az iskolában ____
Minden este olvasni szoktam elalvás előtt. ____
A nagypapám és nagymamám is szeret horgászni. ____
Alkoss összetett mondatokat a következő egyszerű mondatokból!
Összevesztem Gergővel. Szeretnék kibékülni vele.
______________________________________________________________________________________
Részt vettem egy szavalóversenyen. Első helyezést értem el.
_______________________________________________________________________________________
Elkéstem az iskolából. Előző este későn aludtam el.
________________________________________________________________________________________
Túrázni menjünk? Nézzünk meg egy jó filmet?
A mondatrészek és szószerkezetek kapcsolata
Amikor az egyszerű mondat szerkezetét vizsgáljuk, arra a kérdésre keressük a választ, milyen
alkotórészekre lehet felbontani őket.

A szavak a mondatban a nyelven érvényes szabályok szerint kapcsolódnak egymáshoz.

lányok, túra, tervez, őszi, közelgő, hegyekbe, szünetben A lányok a közelgő öszi szünetben túrát
terveznek a hegyekbe.

A szavak a mondaton belüli összefüggéseik alapján öt mondatrész szerepét töltik be. A mondatok
szerkezetének elemzésekor már nem szófajokról, hanem mondatrészekről beszélünk.

A mondatot a következő mondatrészek alkotják:

- alany

- állítmány

- tárgy

- határozó
A mondatban az alábbi szófajoknak nincs mondatrészi szerepük:
-indulatszó
-módosítószó (kivétel a tagadószók: nem, ne, sem, se, úgysem, dehogy..stb)
-névelő
-kötőszó

Vannak olyan szófajok, amelyek egy másik szóhoz kapcsolódva alkotnak mondatrészt, de
ezeknek sincs önálló mondatbeli szerepük:

 a névutó a határozó része: az ágy alatt, óra után, ház előtt, tegnap óta

 az igekötő a hozzá tartozó mondatrész része: megbeszéljük, ki-be járkál, mondd el

 a segédige az állítmány része: volt, lesz, lenne, legyen, marad, múlik, szokott

A szorosabban összetartozó mondatrészek szószerkezetet alkotnak

A lányok a közelgő őszi szünetben túrát terveznek a hegyekbe

szószerkezetek:

a lányok terveznek túrát terveznek szünetben terveznek

hegyekbe terveznek közelgő szünetben őszi szünetben

Először mindig mindig az állítmányra kérdezünk rá:

Mit állítunk? terveznek állítmány

Azután a kérdés mindig tartalmazza azt a mondatrészt, amivel a keresett mondatrész szószerkezetet alkot.

Kik terveznek? lányok alany

Mit terveznek? túrát tárgy

Hová terveznek? hegyekbe határozó

Mikor terveznek? szünetben határozó

Milyen szünetben? Őszi jelző

 terveznek

lányok szünetben túrát hegyekbe

közelgő őszi

A Hi T Hh

Jmi Jmi
Az alárendelő szószerkezet
Az alárendelő szószerkezet két tagja: az alaptag és a bővítmény

Ez a két tag a mondat különböző szintjein helyezkedik el

az alaptag a mondat magasabb,

a bővítmény , más néven az alárendelt tag közvetlenül az alaptaghoz

kapcsolódva mondat alacsonyabb szintjén található, annak van alárendelve.

Ezt a szerkezetet hívjuk alárendelő szószerkezetnek.

Alaptag terveznek olvasni jár szünetben

Bővítmény lányok könyvet iskolába őszi

Az alaptag lehet ige, főnév, melléknév, számnév, határozószó és igenév. A bővítményei pedig az
alany, tárgy, határozó, jelző.
Az alárendelő szószerkezetek típusai:

alanyos: a lányok terveznek, Tibor telefonál, mindenki boldog

tárgyas: könyvet olvasni, ajtót nyit, választ várunk

határozós: iskolába jár, korán felébredt, szépen olvasó

jelzős: őszi szünet, három kívánság, Hanna könyve

Először mindig az állítmányra kérdezünk rá. Mit állítunk? A kérdésre felelő szót vagy
kifejezést, ami a válasz lényegét tartalmazza, két vízszintes vonallal ( ═ ) húzzuk alá.
Másodszor az alanyra az állítmány bővítményére kérdezünk. Az állítmányt bele kell foglalni
az alanyt kereső kérdésbe. Ki? Kik? Mi? Mik? + állítmány. A kérdésre felelő szót egy vízszintes
vonallal (▬) húzzuk alá.
 Repdes a pillangó
1. Mit állítunk? repdes Ez a mondat állítmánya. Két vízszintes vonallal húzzuk alá.
Az állítmány szófaja: ige
2. Mi repdes? pillangó Ez a mondat alanya. Egy vízszintes vonallal húzzuk alá.
Az alany szófaja: főnév
Rekkenő hőség
1. Mit állítunk? rekkenő Ez a mondat állítmánya. Két vízszintes vonallal húzzuk alá.
Az állítmány szófaja: melléknévi igenév.
2. Mi rekkenő? a hőség Ez a mondat alanya. Egy vízszintes vonallal húzzuk alá.
Az alany szófaja: főnév
Csodálatos volt vitorlázni
1. Mit állítunk? csodálatos volt Ez a mondat állítmánya. Két vízszintes vonallal húzzuk
alá.
Az állítmány szófaja: melléknév + segédige
2. Mi volt csodálatos? vitorlázni Ez a mondat alanya. Egy vízszintes vonallal húzzuk alá.
Az alany szófaja: főnévi igenév
 Az egyszerű mondat szerkezete
Azt a mondatrészt, amellyel valamit állítunk, állítmánynak nevezzük.
Ábrázolása:
Kérdése: Mit állítunk?
Á
Jelölése: Ágrajzi jele: Á

Szófaja: ige, névszó A

Az alany a mondatnak az a része, amelyről az állítmánnyal megállapítunk valamit.

Kérdése: Ki? Mi? Kik? Mik? + az állítmány

Jelölése: Ágrajzi jele: A

Szófaja: rag nélküli névszó, főnévi igenév vagy bármely más szófajú szó, de mindig főnévi
értelemben.

Az alany az állítmány bővítménye a mondatban, vele alanyos alárendelő szószerkezetet alkot

Előfordul, hogy vagy az állítmány, vagy az alany, esetleg mindkettő halmozott mondatrész.
A halmozott állítmányt, a halmozott alanyt az ágrajzban kapcsos zárójelbe tesszük.

A lányok és a fiúk beszélgetnek Á

A A

Kata és Anikó szab, varr. Á Á

A A
Állapítsd meg az alany és az állítmány fajtáját az alábbi mondatokban! (a füzetedben
dolgozz!)

az állítmány szófaja az alany szófaja

1. Lenyugszik a nap.

2. Hűvös az este.

3. Az éjszaka hideg lesz.

4. Anya mosolygó
Párosítsd össze a mondatokat az ábrákkal! (a füzetedben dolgozz!)

1. Á Á Á 2. Á Á 3. Á 4. Á

A A A A A A A

A) Kata, Panka és én rajzolunk

B) A hetedikesek elemeznek

C) Dóri énekel és táncol

D) Ádám és Balázs fut, úszik, labdázik

Elemezd az alábbi mondatokat!

a.) állapítsd meg az alany és az állítmány szófaját!

b.) készítsd el az ágrajzukat!

A csapatunk győztes lett.

A közönség tapsol, dobol.

Benő és Pisti ujjong.

Az edző elégedett.
Szekeszz mondatokat a következő ábrákhoz. (A füzetben dolgozz!)
1. 2. 3. 4.
Á Á Á Á Á Á Á

A A A A A Á
A mellrendelő szószerkezet
A mellérendelő szószerkezet tagjai között egyenrangú logikai és nyelvi viszony van. A tagok
közötti viszony: a kapcsolat, az ellentét, a vagylagosság, a következtetés és a magyarázat.

A mellérendelő szószerkezetek mindig kéttagúak. Ezek a tagok azonos szófajú, többnyire azonos
jelekkel és ragokkal ellátott halmozott mondatrészek.

Az egyik taggal nem kérdezhetsz rá a másikra, az elemzéskor a logikai tartalmat kell megítélni.
A mellérendelő Fogalma Jele Kötőszók Példa
szószerkezet fajtája

Kapcsolatos A két tag között és, s, meg, is, A lány és a fiú olvas
kapcsolat van sőt

Ellentétes A két tag közül az egyik de, viszont, Fontos, de rossz hírt kaptam
ellentéte a másiknak azonban

Választó A két tag között vagy Délután vagy este hívsz fel?
választási lehetőség van

Következtető Az első tagból hát, tehát, így, Győzelmet, tehát sikert aratott
következik a másik ezért

Magyarázó A második tag azaz, hiszen, Használhatatlan, ugyanis törött a bögre

magyarázza az elsőt ugyanis, vagyis,
tudniillik
Állapítsd meg, hogy a következő állítások az alárendelő (A) vagy a mellérendelő (M)
szószerkezetekre vonatkoznak!

1. Ugyanannak az alaptagnak a bővítményei __________

2. Alaptagból és bővítményből áll __________

3. Azonos mondatszinten találhatók __________

4. Az egyik tag alá van rendelve a másiknak __________

5. Különböző mondatszinteken helyezkednek el __________

6. Halmozott mondatrészeknek is nevezzük __________

7. Egyik tag sincs alárendelve a másiknak __________

8. A két tag között csak logikai viszony van __________

 Az állítmány
Az állítmány az egyszerű mondat közpinti szerepű fő mondatrésze. Az egyedüli mondatrész,
amely képes önállóan, más mondatrész nélkül teljes szerkezetű mondatot alkotni.
Állítmány

Egyszerű Összetett

Mindig ige (igei) Névszó + segédige Egyes szám és többes szám 3. személy,
Cselekvést, történést és az alany (névszói-igei) jelen idő, kijelentő módú névszó
létezését fejezi ki segédige nélkül (névszói)

Kinga olvas. Én vidám vagyok.

Megfájdult Csabi foga
Nem mondhattam volna el a titkot.
El fogod ejteni a táskát.
Te vidám vagy.
A fiú vidám van Ø.
A fiú vidám volt. A fiú vidámak vannak Ø.
A fiú vidám lesz.
A fiú vidám lenne.
A fiú vidám legyen!
Húzd alá az egyszerű állítmányokat az alábbi mondatokban! Írd le, hogy az állítmány
milyen módban, időben, számban és személyben fordul elő! A füzetedben dolgozz!

Pl.: Rajzoljátok le a tanterem alaprajzát. felszólító m., jelen idő, T/2

Feri szeretne a barátaival futballedzésre járni.

Minden felsős el fog menni a kiállítás megnyitójára.

Bárcsak én is szerepelhetnék egy filmben!

Elmegyünk a legújabb rockopera bemutatójára?

Délután feltétlenül hívj fel telefonon!

Húzd alá a következő mondatok állítmányát és alanyát! Nevezd meg az állítmányok
szófaját! A füzetedben dolgozz!

Pl.: Egy az akarat. Számnév

Miénk a világ

Kié ez a toll?

A feladat nehéz.

Gerinek csak a szája nagy.

A gepárd a leggyorsabb.
Döntsd el, hogy az alábbi mondatokban egyszerű (e) vagy összetett (ö) állítmány található!

Dorka húszéves múlt.

Csongor is ott volt a klubdélutánon.

A szurkolótábor lelkes maradt.

A találkozó a suli előtt legyen.

Az idő lassan múlt.

Az a fiú helyes volt.

A B közép a helyén maradt.

A nyaralás a Tisza-parton lenne.

Mindenki pontos legyen!