18.

tétel: A jegyzet- és a vázlatkészítés

A jegyzet és vázlatkészítés fontos szerepet játszik a tanulás folyamatában (tanulási módszerként is

felfoghatók).
Jegyzetkészítés
Jegyzetelésnek nevezzük az élőszóban elhangzó szöveg (pl. előadás, beszámoló) lényegének írásos
rögzítését. A jegyzetelést elsősorban az iskolában (de az élet más területein is) alkalmazzuk.
Jegyzetelés közben kétféle nyelvi tevékenység zajlik:
1. Szövegértés (az elhangzott szöveg megértése)
2. Szövegalkotás (az elhangzottak írásos lejegyzése):
A jegyzet feltünteti:
1. A szöveg szerkezeti egységeit (= fejezetek, bekezdések sorszámokkal, betűkkel való jelölése)
2. A lényeges információkat (tételmondatok, alapfogalmak, szabályok, összefüggések, következtetések,
képletek stb.)
A jegyzet jellemzői:
1. Rövidség, tömörség (félmondatok, szókapcsolatok, címszavak alkalmazása, egész mondatokat ritkán írunk)
2. A legfontosabb információk kiemelése (többszörös aláhúzása, színek alkalmazása)
3. Az ismétlődő kulcsszavak, kifejezések rövidítése (egyéni rövidítéseket is alkalmazhatunk)
4. Grafikai jelek alkalmazása
5. Üres helyek, lapok kihagyása (későbbi kiegészítő jegyzetek készítésére)

Vázlatkészítés
A vázlatkészítés a tanulást megkönnyebbítő tevékenység, amely elősegíti:
1. a megtanulandó szöveg megértését, feldolgozását
2. a szöveg bevésését, megtanulását (a vázlat segítségével tanulunk)
A vázlatkészítés más esetekben is ajánlott, például fogalmazásírás előtt, de előadás, szóbeli beszámoló
részét is képezheti (prezentációként, táblai vázlatként).
A vázlat jellemzői:
1. Feltünteti a szöveg szerkezeti egységeit (számozással, betűjelekkel)
2. Tartalmazza a legfontosabb információkat (tételmondatok, alapfogalmak, szabályok, összefüggések,
következtetések, képletek stb.)
Kétfajta vázlatot ismerünk:
1. Szempontvázlat (rövidebb vázlat) - csak címszavakból, címszerű szókapcsolatokból áll
2. Tartalmi vázlat (részletezőbb vázlat) -egész mondatokból áll, a szöveg tételmondatait rögzíti.