Termék előállító folyamatok

tömegszerűségi vonatkozásai

Egyedi-, sorozat- és a
tömeggyártás feltételei,
jellegzetességei, eltérései
PhD. Takács Áron

BMF RKK MTS 1

 A gyártási rendszer fogalma

a kitűzött termelési cél elérések érdekében,

-a megfelelő szervezési eljárásokkal

létrehozott munkahelyek egymással
együttműködő csoportjait, ”MIVEL?”
-a közöttük kialakított anyag- és
információáramlást, „MIT?” „HOGYAN?”
-az egész rendszer irányítási, vezetési
rendszerét jelenti „EREDMÉNYESEN !”
BMF RKK MTS 2
 A gyártási rendszer elemi ismérvei

-a termelő berendezések térbeli

csoportosítása
-a gyártási folyamat műveletlánca
-az anyagmozgatás módszere
-a folyamat térbeli és időbeli kiépítése
-a folyamat térbeli és időbeli irányítása
-a dolgozók szakképzettsége

BMF RKK MTS 3

 A gyártási rendszer elemei

-az anyag és energia átalakítását

végző tárgyi és személyi tényezők

-az átalakítandó anyagok és energiák

-az anyag- és energiafolyam

átalakítását irányító, szabályozó
elemek.

BMF RKK MTS 4

 Munkahelyek térbeli elrendezésének
kritériumai

-a munkadarabok legésszerűbb szállítása a

munkahelyek között

-az áttekinthető, hurokmentes és biztonságos

anyagmozgatást az adott termelőegységben

-a termelőberendezések és a szállítóeszközök
minél jobb kihasználása

BMF RKK MTS 5

 A gyártási rendszerek szervezését
megelőzően elemezni kell

- a gyártás típusát,
- az előállítandó gyártmányok bonyolultságát,
- az egyforma gyártmányok,
gyártásbavételének periodicitását,
- a gyártás volumenét,
- a profil terjedelmét
- a kivitelezendő technológia színvonalát.

BMF RKK MTS 6

 A gyártási rendszer alapja

- az adott termék iránti piaci igény

- teljesítmény-, minőségparaméter elvárások

- versenytényezők

- gyártási technológia korszerűsége

gazdaságossága

BMF RKK MTS 7

 Gyártási rendszerek formái

technológiai elven alapuló

- műhelyi 

tárgyi elven alapuló

- csoportos 
- folyamatos 

BMF RKK MTS 8

 Optimális megoldáshoz szükséges
feladatok
A munkafeladatok részletes meghatározása
A megfelelő gyártási sorrendtervek kialakítása
A gyártáshoz szükséges termelőberendezések kiválasztása
A kezelésüket megfelelő szakképzettséggel ellátni tudó
dolgozók kijelölése
A legcélszerűbb gépelrendezési sorrend (munkahely-
elrendezés) kialakítása
Az anyagok, munkadarabok, eszközök áramlásának
meghatározása (a lehető legkevesebb belső szállítási munka
igénybevételével).

BMF RKK MTS 9

Hagyományos gyártási rendszerek

-Műhelyszerű
-Csoportos rendszerű
-Folyamatos rendszerű

BMF RKK MTS 10

 Termelőegység átlagos
tömegszerűségi foka: Tf
Q: a termelési feladat volumene (db/év)
T: a termelési feladat munkaidőigénye (óra/db)
Imh: a termelési feladat megoldásába bevont
munkahelyek produktív időalapja (óra/év)
t i:
a termelési feladat egységnyi mennyiségének
előállításához szükséges munkaóraigény az i- edik
munkahelyen (óra/db)
gi: átlagos gépállomány az i- edik munkahelyen (db)
Im: a termelőegységben rendelkezésre álló munkarend
szerinti időalap az i- edik munkahelyen (óra/év)
Iv: a munkarend szerinti időalapból levonandó kieső idők
(pl. karbantartás) az i- edik munkahelyen (óra/év)
BMF RKK MTS 11
 Termelőegység átlagos
tömegszerűségi foka: Tf
n
Q   ti
Q T
Tf   n i 1
I mh  g i ( I m  I v )i
T: a termelési feladat munkaidőig. (óra/db) i 1
Imh: a termelési feladat megoldásába bevont munkahelyek produktív időalapja (óra/év)
Q: a termelési feladat volumene (db/év)
ti: a termelési feladat egységnyi mennyiségének előállításához szükséges munkaóraigény az i- edik
munkahelyen (óra/db)
gi: átlagos gépállomány az i- edik munkahelyen (db)
Im: a termelőegységben rendelkezésre álló munkarend szerinti időalap az i- edik munkahelyen (óra/év)
Iv: a munkarend szerinti időalapból levonandó kieső idők (pl. karbantartás) az i- edik munkahelyen (óra/év)

Az átlagos tömegszerűségi fok 0 és 1 közötti,

vagyis
f 0  T 1
BMF RKK MTS 12
 A TERMÉK ELŐÁLLÍTÓ FOLYAMATOK
JELLEMZŐI
Tf
1

0,8

0,6

0,4 EGYEDI

0,2

fo nagy közép kis

ly
e falagos [óra/db]
g előállítási
ys
z SOROZAT idő
TÖMEG BMF RKK MTS 13
gyártás típusa T f ~ jellege

folyamatos Tf = 1 a gyártás egészét

és egyes részeit
(műveleti)
megszakítás
T nélkül végzik
(folyamatos gyártási
Ö úton)
M egyszeri 0,8 < Tf < 1 a gyártás
E megszakítás
G nélküli
egyes munkahelyeken

~ mégis lehetnek
megszakítások (a
gyártás egyes
keresztmetszetei
nincsenek
maradéktalanul
terhelve)
BMF RKK MTS 14
gyártás típusa
Tf ~ jellege

S KIS ~ 0,2 gyártás megszakításos,

<Tf< de egyetlen munkahelyen sem
O 0,4
lehetséges maradéktalan
terhelés
R KÖZÉP 0,4 gyártás megszakításos,
O ~ <Tf< de egy- két munkahelyen
elérhető a közel teljes terhelés
0,6
Z
NAGY~ 0,6 gyártás megszakításos,
A <Tf< de a folyamat
rendszeresen ismétlődik,
T 0,8 a munkahelyek jelentős részén a
gyártás adott műveletét
~ megszakítás nélkül végezhetik

BMF RKK MTS 15

 A TERMÉK ELŐÁLLÍTÓ FOLYAMATOK
JELLEMZŐI

gyártás típusa
Tf ~ jellege

EGYEDI Tf ~
~ 0 a gyártmányok egyes
darabjai csak előre ki
nem számítható
időközönként
ismétlődnek a
munkahelyeken

BMF RKK MTS 16

 A TERMÉK ELŐÁLLÍTÓ FOLYAMATOK
JELLEMZŐI

GYÁRTÁS EGYEDI SOROZAT TÖMEG

JELLEMZŐI

jellemző gyártási műhely csoportos folyamatos

rendszer
a kínált EGYEDI GARANTÁLT HASZNÁLATI
minőség igények megfizethető érték minőség
szerinti minőség helyett
szabályozás PRIORI- ÉRTÉKEK általi NORMÁK
TÁSOK általi általi

munkaerő MAGAS SZAKKÉPZETT NEM SZAK-

képzettség ritka pótolható, KÉPZETT olcsó
drága közepes helyettesíthető
érték
gyártási nagy kisebb alacsony
költségek
BMF RKK MTS 17
 A TERMÉK ELŐÁLLÍTÓ FOLYAMATOK
JELLEMZŐI

A GYÁRTÁS EGYEDI SOROZAT TÖMEG

JELLEMZőI

árupiaci ár magas közepes alacsony

a feladat rendszer- periódikus állandó
ismétlődése telen
az egyidejűleg gyártott egy több sok
darabok
gépek,szerszámok, univer- vegyes speciális
készülékek zális
technikai tervezés legalacso- műveletterv legmélyebb
mélysége nyabb mozdulatterv
műveletirányítás

tervezés - legkisebb átmeneti legnagyobb

szervezés
központosíthatósága
BMF RKK MTS 19
A MŰHELY RENDSZERŰ GYÁRTÁS ELVI ELRENDEZÉSE

BMF RKK MTS 20

A CSOPORTOS GYÁRTÁS ELVI ELRENDEZÉSE

BMF RKK MTS 21

A FOLYAMATOS GYÁRTÁS ELVI ELRENDEZÉSE

BMF RKK MTS 22

BMF RKK MTS 23
 A TERMÉK ELŐÁLLÍTÓ FOLYAMATOK
JELLEMZŐI
MŰHELY rendszerű:
(technológiai elvű)
egyedi és kis sorozatnál
- homogén termelő egységek
(eszterga műhely)
- műhelyről-műhelyre
szállítják az alkatrészeket
Előny:
-jól kihasználható
gépek, kapacitás
-profilváltásra nem
érzékeny (univerzális gépek)
CSOPORTOS (ciklusos) 
FOLYAMATOS(tárgyi elv)
közép és nagy sorozatnál
-nem homogén termelő
egységek
-szakosodnak adott termék
előállítására
Előny:
-nincs „műhelyről-műhelyre”
-nincs közbenső folyamat
-meghatározható
felelősség

BMF RKK MTS 24

 A TERMÉK ELŐÁLLÍTÓ FOLYAMATOK
JELLEMZŐI
MŰHELY rendszerű: CSOPORTOS-FOLYAMATOS
Hátrány: Hátrány:
-hosszú átfutási idő -érzékeny a profilváltásra
-nagy készletek -a gépek a kapacitás csak
-anyag mozgatás nagy szervezéssel
-MEO használható ki jól
-átadás-átvétel ügyvitele
-bonyolult irányítás
(munkadb.-gyártás-műhelyek
össze hangolása)
-felelősség elmosódik
-szerszámozás,
készülékezés
folyamatosan változó, nem
gazdaságos BMF RKK MTS 25
Korszerű gyártási rendszerek

- automatizált gyártás
- rugalmas gyártó rendszerek
- számítógéppel integrált gyártás

BMF RKK MTS 26

CAD-CAM rendszerek felépítése

CAE Anyag- és alkatrészlisták

CAD MRP

Termék- Termelési
CAT információk adatgyûjtés
Gyártási
rendelkezések

CAP CAM

NC vezérlési adatok

BMF RKK MTS 27

 CIM rendszerek információs kapcsolatai
Rendelési Számítási
adatok eredmények
Rendelés
követés CAE
Rajzok, mûsz. Geometriai
specifikáció adatok
CAD Tûrések,
Tûrések, határértékek
Geometriai
határértékek
Alkatrészlista adatok
Vevõi és
készítés
rendelési Szabályzandó
adatok névleges értékek
Alkatrész-
listák
Minõségi
elvárások
Készlet- Rendelkezések,
gazdálkodás CAP
munkatervek
MRP
Minõségbizto-
Készlet- Gyártás- NC sítási adatok
gazdálkodási szervezési programok
adatok adatok

Termelésirá- CAQ
Termelési Termelési adatok
kapacitás- nyítás, term.
adatok adatgyûjtés Mérési eredmények
Vezérlõ
információk
CAM
Üzem- és gépál- Vizsgálati minták
lapot jellemzõk Márási adatok
Raktár-
Karbantartás
készletek
Beavatkozási
utasítás
CAPP Késztermékek Nyersanyagok

Raktározás és kiszállítás

BMF RKK MTS 28

 Fogalomgyűjtemény

CAA computer aided assembly – szám.géppel támogatott szerelő-

rendszer
CAD computer aided design – számítógéppel támogatott tervező-
rendszer
computer aided drafting – számítógéppel támogatott rajzolás
CAE computer aided engineering – sz.géppel támogatott mérnöki
tevék.
CAM computer aided manufacturing – számítógéppel támogatott
gyártás
CAL computer aided logistics – számítógéppel támogatott
logisztika
CAP computer aided planning – sz.g.-el támogatott gyártástervezõ
r.sz.
CAPP computer aided process planning – sz.g.-el tám.
folyamattervező r.sz.
CAQ computer aided qualityBMF – RKK
számítógéppel
MTS
tám.-tott 29
 Fogalomgyűjtemény

CAT computer aided testing – számítógépes ellenőrző rendszer

CAx a computer aided... rendszerek valamely, tetszőleges (x, mint
ismeretlen változó) tagja
CIM computer integrated manufacturing – számítógéppel int.ált
gyártás
CL-file cutter line file – vágási vonal-file
CNC computerized numerical control – számítógéppel
programozott "számjegy"/digitális vezérlés
DNC direct numerical control – közvetlen (fedélzeti)
számítógéppel programozott "számjegy"/
digitális vezérlés
LAN local area network – helyi hálózat
MRP material requirement planning – készletgazdálkodás
NC numerical control – "számjegy"/digitális vezérlés

BMF RKK MTS 30

A „késleltetett” gyártás

BMF RKK MTS 31

 Globalizáció hatása a gyártásra

(a világon mindenütt vásárolják ugyanazt a

terméket):
- globalizált beszerzés,
- globalizált gyártás, összeszerelés,
- globalizált elosztás,
- globalizált gyűjtés (újrahasznosítás).

BMF RKK MTS 32

 a globalizált gyártás működésének
feltételei
- műholdas reklámozás,
- műholdas, szatellit rendszerű, on-line rendelés,
- átfogó árukövetés,
- elektronikus adatcsere, szabványosítás (nyelvi különbségek
eliminálása),
- okmányok, bizonylatok egységesítése, adattartam
elektronikus úton való továbbítása, vonalkód rendszer,
egységes számozás alkalmazása,
- nemzetközi kereskedelem és a külföldi tőkebefektetés
előtti akadályok fokozatos leépítése, vámok-, tarifás
korlátozások csökkentése,
- egész világra kiterjedő, globális, magas minőséget biztosító
logisztikai hálózat létrehozása

BMF RKK MTS 33

a késleltetett termelés komplex
folyamata

A késleltetett gyártás, összeszerelés, csomagolás

BMF RKK MTS 34
 Eltérések a hagyományos gyártással
összevetve
A hagyományos gyártás alapvetően egy
telephelyre koncentrálódik, így a felmerülő
feladatok kizárólag az intern logisztika keretein
belül megoldhatóak.
A késleltetett gyártásnál jelentős szállítási,
csomagolási, egységrakomány-képzési költség
épül be a termék árába.
Késleltetések a termelési logisztikában:
néhány jellegzetes gyártási tevékenységet a
logisztikai folyamat vége felé tolnak el
(addig, amíg a termék a fogyasztókhoz nem ér).

BMF RKK MTS 35

 A késleltetett gyártás 1.

Késleltetett gyártás (kötegelt vagy szegmentált

gyártás)
A gyártási folyamat egy vagy több eleme a
többi művelettől eltérő helyen (jelentős
földrajzi távolság) készül.
Feltétel: a műveletek funkcionális
elhatárolása.

BMF RKK MTS 36

A késleltetett gyártás 2.

a szegmentált gyártás
BMF RKK MTS 37
 A késleltetett gyártás 3.

A  gyártmányok- és alkatrészek
-méretkategóriánként,
-technológiai hasonlóság elvén,
-gyártmánycsaládonként,
-gyártmányféleségtől függetlenül
előállíthatók a követelményeknek megfelelően
hagyományos és rugalmas technológia
berendezésekkel, gyártó és szerelő sorokkal
(főleg nagyobb méretű, nagyszámú
gyártmányféleséget előállító vállalatoknál).

BMF RKK MTS 38

 A késleltetett gyártás 4.

a  jellemzői: -első lépésben nagy sorozattal indul,

lépésről lépésre tovább osztódik,
-fokozatosan növelni kell a gyártósorok rugalmasságát,
-nagyfokú összehangolást igényel, az átfutási idő csökken,
-az egyes gyártási lépések között minimális a tárolási igény.
a  feltétele:
- nagyfokú hasonlóság a termékeknél,
- rugalmas, gyors disztribúciós logisztikai rendszer,
- termék kis fajlagos tömegű (kg/db).
a  sajátossága: a termékek különbözőségét, eltérőséget
az utolsó fázisban alakítják ki, ha már ismert vagy jól
prognosztizálható a piacigény 39
BMF RKK MTS
 A késleltetett gyártás 5.

Előnyei:
– gyors alkalmazkodás a helyi piac igényeihez,
– a helybeli, „olcsó” munkaerő olcsóbbá teszi a
termelést ill. kompenzálja a magasabb
szállítási költséget,
– a speciális, egyéni igények gyors, „helyszíni”
kielégíthetősége,

BMF RKK MTS 40

 A késleltetett összeszerelés 1.

A termelés befejező része kitolódik a logisztikai

folyamat vége felé, általában a piacközeli
raktárig.(Az összeszerelést az elosztó raktár helyére telepítik.)
Példa: – gépkocsik (Audi, Opel),
– elektronikus termékek (Philips, NOKIA, GE).
Előnyei:
– gyors alkalmazkodás a helyi piac igényeihez,
– a helyi „olcsó” munkaerő olcsóbbá teszi a
termelést ill. kompenzálja a magasabb szállítási
költséget,
– a speciális, egyéni igények gyors kielégíthetősége,
– vámszabályok ésszerű kihasználása (más a vámtétel
az alkatrésznél és készterméknél . . . .).
BMF RKK MTS 41
 A késleltetett csomagolás 1.

Két változat:
- a késleltetett szerelés követelménye a
késleltetett csomagolás,
- nagy távú szállítások (pl. tengeren túli konténer
szállításkor), esetén a csomagolás
elosztóraktárban
az elosztóraktár funkció:
- komissiózás,
- fogyasztó csomagolás
- gyűjtőcsomagolás
Sajátos világmárkákra a nemzeti piacok
szerint differenciált csomagolás jellemző.
BMF RKK MTS 42
 A késleltetett csomagolás 2.

előnyei:
– kisebb raktárkészlettel működhet a
termékgyártó,
– jobban kihasználható a szállítócsomagolás,
egységrakományképzés,
–olcsóbb csomagolást eredményezhet:
• közelebbről szállítható a csomagoló anyag,
• olcsóbb, helyi munkaerő végzi a csomagolást
– címkézés, feliratozás, design jobban
illeszthető a helyi fogyasztói igényekhez,
– lerövidíthető a rendelési idő.
BMF RKK MTS 43
 Technológiaelmélet I. 5.ea.

Folyamatok információ árama

Folyamat- és termékparaméter
Technológiai sorok informatikai
rendszerei

BMF RKK MTS 44

 A bemenetek fajtái

A bemeneti paraméter:
 Anyagáram jellemző,
 Energetikai jellemző
 Informatikai jellemző

Időbelisége szerint:
 Állandó (1(t))
 Állandó, mely el nem hanyagolható mértékben
ingadozó, (sztochasztikus,stacioner,ERGODIKUS)
 Adott függvény szerint vezérelt
(pl. hőmérséklet vezérlési görbéje)
 Más bemenet által, szabályozott
BMF RKK MTS 45
 „BEMENET”

- a termeléshez, szolgáltatáshoz -
értékhozzáadáshoz- szükséges,
„ERŐFORRÁSOK” összessége
anyag,
energia,
munkaerő,
információ (tudás, know-how)
-meghatározható értékük,
-amortizációjuk van
BMF RKK MTS 46
 „KIMENET”

- a termelés, szolgáltatás,
értékhozzáadás folyamán előállított
JAVAK összessége
termék,
termény,
szolgáltatás
- értéküket „kölcsönös alkuk” során
alakítják ki a kereskedelemben, a
„piacon”

BMF RKK MTS 47

 A termék-előállító folyamatok
modellje
Bemeneti Átalakított
Információ

Energia Energia
Termék-előállítási
Anyag folyamat Anyag

Információ

Értékhozzáadás

BMF RKK MTS 48

Az irányítási szintek és az
információáram

BMF RKK MTS 49

Az egyes szintek feladatai
1. Költségoptimálás, profitmaximálás.
2. Kapacitásoptimalizálás,
termeléskiértékelés.
3. Folyamat-felügyelet,
eseménynaplózás, adatelemzés.
Alapjelek beállítása, optimalizálás,
zavarások lekezelése, gondoskodás a
biztonságos üzemmenetről.
4. Adatgyűjtés (a folyamat
állapotjellemzői ill.
termékjellemzők), szabályozás,
vezérlés, reteszelés,
folyamatbiztonság biztosítása.
5. A folyamatjellemzők mérése,
módosítása (beavatkozás),
átkapcsolás.
BMF RKK MTS 50
 Központosított és decentralizált
struktúrák 1.
1. A technológiai folyamat struktúrája alapján
- egy berendezésegységben lejátszódó egyetlen technológiai
folyamat, (mosás mosógéppel, fúrás fúrógéppel)
- részfolyamatokból felépülő technológiai folyamat
(fogaskerékgyártás).

2. Az automatizálási berendezések elhelyezkedése alapján

- egy helyen a központosított berendezés:
- folyamatnál a mérőérzékelők, jelváltók, beavatkozók;
- irányítóteremben a folyamatirányító gép,
-decentralizált automatizálási berendezések
Az automatizálási berendezések az üzemben a
folyamat közelében elosztva.
Független lehet az automatizálási rendszer valós struktúrájától.
3.
BMF RKK MTS 51
 Központosított és decentralizált
struktúrák 2.
3. Az automatizálási rendszer hatásos struktúrája
alapján
centralizált (központosított) struktúra:
- a nagy automatizálási rendszer egy univerzális
folyamat-irányítógép, amely
- soros információfeldolgozással végzi az
automatizálási feladatokat.

BMF RKK MTS 52

 Központosított és decentralizált
struktúrák 3.

A centralizált (központosított) struktúra vázlata

BMF RKK MTS 53

Központosított és decentralizált
struktúrák 4.

A decentralizált struktúra vázlata

BMF RKK MTS 54

 Központosított és decentralizált
struktúrák 5.

A struktúrák összehasonlítási szempontjai :

1. a berendezések költségei,
a beszerzési-, a sv-, hv karbantartási-;
2. a részekre bontás lehetősége
– hardver-kiesés ill. szoftverhibák esetén;
3. rugalmas módosítási lehetőség;
4. a részfolyamatok koordinálása és az
együttes folyamat optimalizálása;
5. kiszolgálási képesség.

BMF RKK MTS 55

 Központosított és decentralizált
struktúrák 6.

A központosított és decentralizált automatizálási struktúra

összehasonlítása a beszerzési költség szempontjából
BMF RKK MTS 56
 Központosított és decentralizált
struktúrák 7.

A hatásában központosított és decentralizált automatizálási struktúra

összehasonlítása az üzemeltetés biztonsága tekintetében
BMF RKK MTS 57
 Központosított és decentralizált
struktúrák 8.
A rugalmasság tekintetében szintén a decentralizált
rendszerek az előnyösebbek.
A kiszolgálás minősége, a felhasználóbarát rendszer,
mint értékelési szempont, egyre nagyobb
jelentőséggel bír, ez vezetett a könnyen kezelhető
irányító - megjelenítő-rendszerek kifejlődéséhez.
A részfolyamatok jobban áttekinthetők a helyileg és
hatásában is decentralizált rendszerekben.
A zavarás helyileg és funkcionálisan is jobban
lokalizálható, könnyebben határolható be, és
szüntethető meg decentralizált rendszerekben.

BMF RKK MTS 58

 Központosított és decentralizált
struktúrák 9.
Hierarchikus automatizálási rendszerek

BMF RKK MTS 59

Minél összetettebb a technológiai folyamat,
annál több az automatizálási hierarchia-
szintek száma.
Az előbbi rendszer további szintekre tagolódik.
A hierarchikus automatizálási struktúrát
megvalósíthatjuk úgy, hogy
- a folyamatot több részfolyamatra bontjuk, ill.
- ún. intelligens automatizálási berendezéseket
alkalmazunk, amelyek egy részfolyamat
irányítása mellett képesek kommunikálni a
fölöttük lévő irányítási szinttel.
Ez a domináns. Általában hierarchikus busz-
rendszerrel valósítják meg. 60
BMF RKK MTS
Elosztott számítógépes automatizálási
rendszer

BMF RKK MTS 61

Az elosztott automatizálási rendszerekben
(disztributed system) a decentralizált
automatizálási egységek a kommunikációs
rendszeren keresztül egymás fölé és egy központi
szinthez kapcsolódnak.
E struktúra célja:
a központosított és decentralizált rendszerek
előnyeinek egyesítése;
az automatizálási egységek kisegítése
meghibásodás ill. nagyobb terhelés esetén.

BMF RKK MTS 62

Folyamatok információ árama 1.

MŰSZAKI-MECHANIKAI

1.szint: TERVEZÉS

2.szint: GYÁRTÁS

3.szint: ÜZEMELTETÉS

4.szint: FEJLESZTÉS
BMF RKK MTS 63
 Folyamatok információ árama 2.

1.szint: TERVEZÉS ALAPANYAGOK

ALKATRÉSZEK
SZERELT EGYSÉGEK
ÖSSZEÉPÍTÉSEK
2.szint: GYÁRTÁS ALAPANYAGOK
ALKATRÉSZEK
SZERELT EGYSÉGEK
ÖSSZEÉPÍTÉSEK

3.szint: ÜZEMELTETÉS ALAPANYAGOK

ALKATRÉSZEK
SZERELT EGYSÉGEK
ÖSSZEÉPÍTÉSEK

4.szint: FEJLESZTÉS ALAPANYAGOK

ALKATRÉSZEK
SZERELT EGYSÉGEK
ÖSSZEÉPÍTÉSEK
BMF RKK MTS 64
 Folyamatok információ árama 3.

MŰSZAKI-MECHANIKAI

ALAPANYAGOK acélrúd,-cső, bronzöntvény,

rézvezeték, gumiszigetelés,
üveg burkolat, ...
ALKATRÉSZEK fogaskerék, tengely,
csapágy, váz, üzemanyag,
kenőanyag, festék, ...
SZERELT EGYSÉGEK motor, seb.váltó, hajtómű,
lengéscsillapító,...
ÖSSZEÉPÍTÉS összehangolás, irányítás,
vezérlés, szabályozás
BMF RKK MTS 65
 Folyamatok információ árama 4.

JÁRMŰIPAR: GÉPIPAR:
-szgk kombi,cupé, -nyomda mély,magas,digit.
limusin -papír fam.80g/m2,
-tgk 2t.,15t., -textil szövő, kötő, kikész.
darus, markolós -acél
-hajó. . .
-repülő. . . ÉPÍTÉSZET:
-mély
-magas
-belső
BMF RKK MTS 66
 Folyamatok információ árama 5.

II. GAZDASÁGI-
GAZDASÁGOSSÁGI

1.szint:TERVEZÉS KTG.TERVEZÉS előkalkuláció

2.szint:GYÁRTÁS KTG.FIGYELÉS utókalkuláció

3.szint:ÜZEMELTET KTG.ELLENŐRZÉS
4.szint:FEJLESZTÉS KTG.OPTIMALIZÁLÁS

BMF RKK MTS 67

 Folyamatok információ árama 6.

1.szint: KTG.TERVEZÉS műhelyek

üzemek
vállalatok, vállalat-csoportok
nemzetgazdaságok, EU
2.szint: KTG.FIGYELÉS műhelyek
üzemek
vállalatok, vállalat-csoportok
nemzetgazdaságok, EU
3.szint: KTG.ELLENŐRZÉS műhelyek
üzemek
vállalatok, vállalat-csoportok
nemzetgazdaságok, EU
4.szint: KTG.OPTIMALIZÁLÁS műhelyek
üzemek
vállalatok, vállalat-csoportok
nemzetgazdaságok, EU
BMF RKK MTS 68
 Folyamatok információ árama 7.

II. GAZDASÁGI-GAZDASÁGOSSÁGI

műhelyek alapanyagok, alkatrészek

üzemek szerelt egységek
vállalatok,vállalat-csoportok SAP

int.váll.ir.rsz. összeépítések
nemzetgazdaságok, EU
értékesítések
BMF RKK MTS 69
 Folyamatok információ árama
Folyamat- és
termékparaméter
Folyamatok leírása jelmodellekkel

BMF RKK MTS 70

 A technológiai
(művelet, lépcső, sor) modellje

Szabályozott
bemeneti hatások
x1
Bemeneti intervallum

Ideális
Y=f(X) Kimeneti
x2 jellemző (Y)
Mért
jellemző (X) Technológia
xi
Valós
Y=f(X, x1, x2, ... xn)

A bementek
véletlenszerű
ingadozása

BMF RKK MTS 71

 A folyamatok információ fajtái

A folyamat paraméter:
 Anyagáram jellemző,
 Energetikai jellemző
 Informatikai jellemző

Időbelisége szerint:
 Állandó (1(t))
 Állandó, mely el nem hanyagolható mértékben
ingadozó (stacioner jel)
 Adott függvény szerint vezérelt (pl.
hőmérséklet vezérlési görbéje)
 Valamely más bemenet által meghatározott
(szabályozott)
BMF RKK MTS 72
 Folyamat-, termék paraméter
F1 F2 folyamat termék
t1 t2
F1, t1 HRC,
l, d,
vt F2, t2
v2
v1
v1, v2, vt
D D

d
l

BMF RKK MTS 73

 Folyamat-, termék paraméter

gyapjú BE KI
szalagok
viszkóz nyújtott
szalagok
szalag
hulladék
3%

BMF RKK MTS 74

 Folyamat-paraméter alkalmazása

-mérés: jel érzékelés, továbbítás,

feldolgozás, ellenőrzés, tárolás, stb.
-vezérlés: az utasítások végrehajtása
anélkül, hogy a megvalósítása
eredményéről gépi úton visszajelzést
kapnánk (nyitott, nem visszacsatolt információs rendszer)
-szabályozás: az utasítások
végrehajtása úgy, hogy az utasítás
eredménye az utasításra
visszahatással legyen (zárt, visszacsatolt
információs rendszer)
BMF RKK MTS 75
Technológiai sorok informatikai
rendszerei
1. Termékstruktúra kialakítása
2. Gyártósorok kialakítása
3. Szerszámkészletek kialakítása
4. Termelési rendelések nyilvántartása
5. Termelési terv készítése
6. Előkalkuláció
7. Termelési folyamat rögzítése
8. Utókalkuláció
9. Karbantartás
BMF RKK MTS 76
BMF RKK MTS 77
 1. Termékstruktúra kialakítása

A program biztosítja
- a termékek technológiai felépítésének
kialakítását egy fa-struktúra elven működő
táblázatban.
- A fa struktúrában követhető a termékbe beépülő
anyagok, félkész termékek szerkezete, így
tetszőleges mélységig bontható az egyes termékek
felépítése.
- A termékstruktúra kialakításakor az összes
erőforrás-ráfordítások is rögzíthetők.
- A szükséges termelési eszközök,
szerszámkészletek, humán erőforrások és
katalizátorok mennyisége is definiálható.

BMF RKK MTS 78

 2. Gyártósorok kialakítása

A tárgyi eszköz nyilvántartó rendszerben

rögzített eszközök csoportosításával
gyártósorok alakíthatók ki, melyek az egyes
termékek előállításához szükséges eszközként
jelennek meg.
A gyártósorok jellemzőjeként megadható
- az eszközök aktuális állapota,
- az eszköz beállítási értékei,
- üzemeltetésének költsége,
- az egyes műszakok hatékonysága,
mely a termelési terv ütemezése során kapacitást növelő
vagy csökkentő tényezőként használható fel.

BMF RKK MTS 79

 3. Szerszámkészletek kialakítása

Az egyes termékek elkészítéséhez szerszámokra is

szükség van, melyek a technológiai folyamat
függvényében a gyártás során meghatározott
mértékben kopnak.
Az adott folyamatokhoz szükséges szerszámok
csoportjait nevezzük szerszámkészleteknek,
melyeket fa-struktúra szerűen építhetünk fel az
anyagnyilvántartó modul cikktörzsében
nyilvántartott termékekből.

BMF RKK MTS 80

4.Termelési rendelések nyilvántartása

A termelési rendelések nyilvántartása a

termelés terv alapja.
Ez alapján ütemezhető a vállalat
- munkavégzése,
- a szükséges finanszírozás mennyisége is.

A nyilvántartó alrendszer
- megrendelőnként,
- a megállapodott gyártási minőség függvényében
tartja nyilván a megrendeléseket.

BMF RKK MTS 81

 5. Termelési terv készítése
A termelési terv, mely a későbbi gyártási folyamat
alapját képezi a termelési rendelések alapján
készíthető.
Az előkalkulációs alrendszer
- információt ad az adott termék készleteiről, mely alapján
azonnal információt ad a kereskedelmi rendszernek
a megrendelés számlázhatóságáról.
- kiszámítja a termék előállításának várható költségét a
megrendelt termék technológiai definíciójára támaszkodva.
Az ütemezési alrendszer
- megmutatja az egyes gyártósorok és erőforrások
leterheltségét a munkanapokra és műszakokra
- ez alapján elvégezhető az adott megrendelés ütemezése.
BMF RKK MTS 82
 6. Előkalkuláció

A VÁRHATÓ ÁRBEVÉTEL
- a már meglévő rendelésállomány
- értékesítési előszerződések
- vásárlási szándéknyilatkozatok
- piaci előrejelzések
ÖSSZEVETÉSE
A TERMÉK ELŐÁLLÍTÁSÁNAK KALKULÁLT
KÖLTSÉGEIVEL
a gyártáshoz-értékesítéshez szükséges
- anyag, alkatrész,
- gyártási technológia,
- vásárolt szolgáltatások
- logisztika

BMF RKK MTS 83

 7. Termelési folyamat rögzítése
A program elkészíti a termelési terv adataira
támaszkodva a termékek munkalapjait, a gyártási
dokumentumokat
- adott munkanap,
- adott műszak,
- a termékbe beépített
- anyagok és
- félkész termékek, valamint
- a felhasznált erőforrások mennyisége.
- az egyes folyamatokat végző személyeket.

A gyártási bizonylatok elkészültével egy időben végzi a

készre jelentést a kereskedelmi rendszer számára a
megrendelés számlázhatóságáról.
BMF RKK MTS 84
 8. Utókalkuláció

A gyártási bizonylatok alapján a

program elvégzi a termékek
tényleges költségének
utókalkulációját is, összevethetően a
termék gyártásba vétele előtt készült
prognosztizált előkalkuláció adataival.

BMF RKK MTS 85

 9. Karbantartás

A rendszer rögzíti a munkalapok alapján igazolt

karbantartási költségeket
- költség nem (munkabér, anyagktsg.)
- költségviselő (mely termék gyártásakori karbantartáskor)
- költséghely (mely üzemben, gépen, stb)
nyilvántartás szerint

BMF RKK MTS 86