Съдържание Tartalom

КАФЕНЕ KÁVÉHÁZ

Всяко начало е трудно, но още Minden kezdet nehéz, de még nehezebb

по-трудно е да продължиш tovább haladni.
3

Кръгла маса, посветена Kerekasztal beszélgetés

на 20-годишнината от основаване a Haemus folyóirat
на списание „Хемус” 20. évfordulójára

КОЛЕЛО Kerék

Ласло Мод Данни за житейския път Mód László. Adatok egy szegvári bolgárkertész
10

на едно българско градинарско семейство család életútjához

19

Българският корен. Интервю A bolgár gyökerek. Interjú

Стилиян Чилингиров. Sztilijan Csilingirov. Magyarok és lengyelek
22

Маджари и поляци в Шумен Sumenben.

27

Наталия Няголова. Natalija Njagolova.

Последният български възрожденец Az utolsó bolgár „reneszánsz ember”1
33

17

СВЯТ NAGYVILÁG
Българският кондуктор в Македония 9 A Bolgár kalauz Macedóniában

Илина Й. Tom Waits meets Goce Arnaudov Ilina J. Tom Waits meets Goce Arnaudov
Илинка Цървенковска. Истинският Ilinka Carvenkovszka. Az igazi szerzô.
35

автор. История на едно недоразумение Egy félreértés történetei

35
39

АТЕЛИЕ MŰTEREM

Руденко Йорданов. Тишината на присъствието 43 Jordanov Rudenko. A jelenlét csendje

СТРАНИЦИ OLDALAK
млади гласове Ifjú hangok

Ема Захариева. Звездният плод 45 Zaharieva Emma. Csillaggyümölcs

ЗА ДЕЦАТА GYEREKEKNEK

Историите на Афенти Afenti történetei

Светлана Стойчева. Азиатският Хитър Szvetlana Sztojcseva. Az ázsiai Ravasz Péter
49

Петър или българският Афенти avagy a bolgár Afenti

60

Илюстрации: Росен Русев

Ruszev Roszen illusztrációival
 2012/I.

KÁVÉHÁZ КАФЕНЕ

Всяко начало е трудно,

но още по-трудно е да продължиш
Кръгла маса, посветена на 20-годишнината от основаване

Minden kezdet nehéz,

на списание „Хемус”

de még nehezebb tovább haladni

Kerekasztal-beszélgetés a Haemus folyóirat 20. évfordulóján

Moderátor: Penka Vatova

Résztvevők: Blagoveszt Njagulov, Szvetla Kjoszeva,
Модератор: Пенка Ватова

Margarita Ralcseva, Natalia Hrisztova, Valentina Raj-

Участват: Благовест Нягулов, Светла Кьосева, Маргарита Рал-

cseva, Emil Milanov, Roszica Penkova, Ivan Hrisztov,

чева, Наталия Христова, Валентина Райчева, Емил Миланов,

Szvetlana Sztojcseva, Bedecs László, Elka Dimitrova,

Росица Пенкова, Иван Христов, Светлана Стойчева, Ласло

Elena Genova, Nikolaj Bojkov

Бедеч, Елка Димитрова, Елена Генова, Николай Бойков

Penka Vatova: Üdvözlök minden kedves kollégát és

Пенка Ватова: Здравейте, колеги и приятели на списание

barátot! A mai beszélgetésünk négy előzetesen egyeztetett

„Хемус”, на УКИ. Нашият разговор ще протече в четири условни

részből fog állni. Az első részben a kisebbségi politikára

панела. Първият панел e фокусиран върху малцинствената

és a kisebbségi médiumokra fogunk koncentrálni a bolgá-

политика и малцинствените медии с българските аспекти по

rok szemszögéből. Utána rátérünk az immár 20 éves

проблема. След това ще пристъпим към обсъждане на специфи-

folyóirat jellegzetességére és arculatára. Egyrészről

ката и облика на списанието през тези 20 години. От една страна,

beszélünk majd a folyóirat kommunikatív és etnokommu-

комуникативните и етнокомуникативни аспекти на списанието,

nikatív aspektusairól, másrészről pedig a folyóirat iro-

от втора страна – литературния профил на списанието, тъй като

dalmi profiljáról, ami igen jellemző rá. Végül majd a

той е твърде характерен за изданието. За финал ще разговаряме

Haemusról mint fejlődő folyóiratról fogunk beszélni,

за списание „Хемус” като развиващо се списание – нещо неми-

mivel ez elkerülhetetlen egy olyan kiadvány esetében,

нуемо за издание с толкова дълга история.

amely ilyen hosszú történetre tekint vissza.

Вече 20 години списание „Хемус” е една от най-авторитетните

Már több mint 20 éve a Haemus folyóirat a magyaror-

културни институции на българската общност в Унгария. Освен

szági bolgárok legtekintélyesebb kulturális intézménye. A

символичен дом на българското слово, то е жив и деен сговор-

szabad bolgár sajtó történelmében ritka az ilyen eset. Per-

ник на поколения българи, намерили втората си родина в Унга-
рия. От първопредците преселници преди повече от век, през

XEMYC ·3· HAEMUS

 2012/I.

КАФЕНЕ KÁVÉHÁZ

sze a hosszú élet önmagában véve nem érték, bár a Hae-

mus már régen megmutatta azt a kulturális szerepet,
консолидаторите на общността през годините, до днешните деца

amely nemcsak a bolgár közösség számára fontos, hanem

с българска кръв на унгарска земя. В историята на свободния

a két (a bolgár és a magyar) kultúra számára is. A kiad-

български периодичен печат подобни дълголетни явления са

vány a közösség és minden magyarországi bolgár család

рядкост. Разбира се, дълголетието само по себе си не е ценностен

kulturális időtöltésének a része. Missziója, hogy az etno-

белег, ала „Хемус” отдавна е показало своята духовна роля,

kulturális elszigetelődés megszüntetését és a bolgárok fej-

както за българската общност, така и за общуването между

lődését szolgálja. A periodika a 90-es években jött létre,

двете култури – унгарската и българската. То е част от духов-

és már húsz éve lát napvilágot.

ното време на общността като цяло, но и на почти всяко бъл-

A Haemust már régóta ismerik bolgár kulturális körökben

гарско семейство в Унгария. Мисията си да работи за

is. Az évek során nem csak munkatársakat vonzott magá-

етнокултурното обособяване и развитие на българите, която се

hoz, hanem a magyarországi bolgár intelligenciának az

реализира в една благоприятна социокултурна ситуация, форми-

erőfeszítései által az anyaország figyelmét is sikerült

рана в началото на 90-те години и развиваща се през тези две

elnyernie. A kiadvány kétnyelvűségének köszönhetően

десетилетия, списанието разширява през годините, показвайки

felkeltette a magyarországi kulturális körök figyelmét is.

ресурси за адекватно вписване в диалогичността на културното

Amikor először lapoztam bele a Haemusba mint a folyó-

европейско съвремие.

iratok kutatója, ez pedig 10 évvel ezelőtt volt, akkor a

„Хемус” е отдавна познато издание на културните среди в Бъл-

kiadvány 10 éves évfordulója rávilágított az alkotók

гария. През годините не само е привлякло сътрудници из тях, но

törekvésére: elősegíteni a közösség etnikai öntudatának

със сериозността на усилията на българската интелигенция в

megerősödést és felépíteni a kulturális hidat az anyaor-

Унгария е успяло да спечели привързаност и внимание в първо-

szággal, amely a totalitarizmus idejében igencsak elvéko-

родината. Благодарение на своята билингвалност и генеративни

nyodott.
възможности за духовен диалог то е намерило читатели и сред

Ezzel a törekvésével a Haemus már fennállása első felé-

културни кръгове в Унгария. Когато за първи път погледнах на

ben teret adott a közösség minden rétegének az aktív dia-

списание „Хемус” с очите на изследовател на периодичния

lógushoz úgy, hogy közben a bulgáriai és magyarországi

печат, а това беше преди десет години, десетте му годишнини

kulturális körök képviselőit is bekapcsolta ebbe a dialó-

откриваха преди всичко стремежа на създателите и на неговия

gusba. Az a feladat, hogy a közösségben új kommuniká-

екип да възродят променената и променяща се общност в ней-

ciós kapcsolatok alakuljanak ki, valamint a bolgárok

ните етнокултурни измерения, да подпомогнат укрепването на

különös helyzete Magyarországon – két kultúrával és két

етническото й самосъзнание и самочувствие на пълноценен

hazával rendelkeznek, azt vonta maga után, hogy a kiad-

субект на своето социално и културно настояще сред другите

ványnak fel kellett kelteni az érdeklődést Bulgária és az

общности в приемната родина, да съградят отново културните

ott lejátszódó aktuális kulturális folyamatok iránt. A

мостове с първородината, излинели през десетилетията на тота-

magyar kulturális körökben kiharcolt figyelemnek van

литаризма.

egy másik oldala is: a kiadványnak a magyar szerzők

В този стремеж „Хемус” през първата половина от съществува-

kutatói és alkotói tevékenységét is be kell mutatnia. Így a

нето си се превръща в поле за активен диалог на всички слоеве

Haemus egy új közösségi megnyilvánulás generátora

на общността, съумявайки да въвлече в този диалог и предста-

lesz: a két nemzeti kultúra közvetítője.

вители на културните среди в България и Унгария, а също и на

Első témánk: Kisebbségpolitika és kisebbségi médiumok

български малцинствени общности от източноевропейския

– a bolgárok szempontjából. Átadom a szót Blagoveszt

регион. Ала работата в посока на изграждане на нови комуника-

Njagulovnak a Történelemkutatási Intézet munkatársának.

тивни връзки вътре в общността, както и особеното положение
на българите в Унгария, свързани с две родини и две култури,

Blagoveszt Njagulov: Először is gratulálok a kiadvány

води като следствие и друг аспект на списанието - чрез него да

20 éves évfordulójához. A saját nevemet is láthattam már

се привлече вниманието към България и съвременните кул-

a kiadvány lapjain, ezért is döntöttem úgy, hogy elfoga-

турни процеси в нея. Това провокирано в унгарски културни

dom a meghívást erre a találkozóra. A másik ok, amiért

среди внимание обаче има и своята огледална страна: списа-

eljöttem, az az, hogy az utóbbi időben lehetőségem adó-

нието да представи изследователските дирения и творческите

dott megismerkedni a bulgáriai kisebbségi média helyze-

постижения на унгарски автори, които то е спечелило за своята

tével, és úgy döntöttem, hasznos lenne, ha átfogóan

кауза. Така „Хемус” се оказва генератор на една нова общностна

bemutatnám a kisebbségi problémát bolgár kontextusban.

изява – превръщането в посредник между две национални кул-

Legfőképpen Bulgáriáról beszélek, nem pedig a külföldi

тури.

bolgár közösségekről. Meggyőződésem szerint a nemzeti

Първата тема на нашата среща е „Малцинствена политика и

politika külső és belső aspektusai összefüggenek.

малцинствени медии – български аспекти”. Давам думата на

Annak ellenére, hogy a Haemus kulturális és irodalmi

колегата Благовест Нягулов от Института за исторически

kiadvány, remélem, hogy a hallgatóság érdeklődni fog a

изследвания.

politika iránt is, mivel a politika nélkül nem jöhetett volna

létre a kisebbségi csoportok érvényesülésének valódi
Благовест Нягулов: Най-напред искам да поздравя списанието

folyamata.
за неговата 20-годишнина. Имал съм удоволствието да видя

Bulgária már az alapításától fogva, annak ellenére, hogy

името си на неговите страници и това беше една от причините да

egynemzetiségű és egységes állam, több etnikumból és

приема поканата за участие в кръглата маса. Другата причина

vallásból álló állam is. Ez a kelet-európai államok leg-

беше, че напоследък имах възможност да се запозная със ситуа-

többjére igaz. Nemrég publikálták Bulgária legutóbbi

цията около малцинствените медии в България и реших, че би
било полезно – като един контекст на темата за списанието – да

XEMYC ·4· HAEMUS

 2012/I.

KÁVÉHÁZ КАФЕНЕ

népszámlálásának az adatait, eszerint a bolgár állampol-

gárok, akik – etnikai hovatartozásukról önrendelkezve – a
ви представя обзорно малцинствената проблематика в българ-

kisebbségekhez tartoznak, a lakosság 15%-át teszi ki. A

ски контекст, като говоря главно за България, не толкова за

legnagyobb létszámban a törökök és a romák vannak 8,8,

българските общности в чужбина. Моето убеждение е, че вът-

illetve 4,9%-kal. A fennmaradó kisebbségi csoport a

решните и външните аспекти на националната политика са

lakosság kevesebb, mint 0,2%-át teszi ki.

свързани.

A bulgáriai kisebbségek hagyományosan az ország terüle-

Въпреки че списание „Хемус” е с литературна и културна насо-

tén élnek, nem más modern nemzetekből származnak,

ченост, надявам се аудиторията да прояви интерес и към поли-

hanem inkább etnikai és kettős nemzeti tudatú közössé-

тиката, тъй като без политика не би могъл да се осъществи

gekből, ez a magyarázata – legalábbis teoretikusan – a

реалният процес на издателска дейност на малцинствените

közösségbeli jobb integrációjuknak és a kisebbségi külön-

групи – било в България, било в чужбина.

válási törekvéseik gyengébb megnyilvánulásának ahhoz

Освен еднонационална и унитарна държава още от времето на

képest, amikor kisebbségek a

своето създаване България е мултиетнична и мултирелигиозна

határok jelenkori, XX. századi

държава, както повечето източноев-

megváltoztatása után alakul-

ропейски страни. Наскоро бяха пуб-

nak ki.
ликувани данните от последното

Mivel kisebbségekkel kapcso-

преброяване на населението в Бълга-

latos komoly külső és belső

рия, според което българските граж-

viszályforrások nincsenek, a
дани, които се самоопределят по

bolgár kisebbségi politika

етническа принадлежност и принад-

1989 után egészében visszafo-

лежат към малцинствата, са 15,2% от

gottabb, bizonytalanabb vagy

населението, като най-многобройни

óvatosabb más posztszocialista

са турците и ромите, които съставля-

államok kisebbségi politikájá-

ват 8,8% и 4,9%, докато всяка от дру-

val összevetve. A nemzeti

гите малцинствени групи съставлява

kisebbségekről szóló keret-

по-малко от 0,2% от населението.

szerződés 1997-es aláírása és

Малцинствените групи в България са

1998-as ratifikálása után az

традиционно установени на терито-

állam a multikulturalizmus és a
рията на страната и не произхождат

kisebbségek pozitív diszkrimi-

от други модерни нации, по-скоро от

nációja és a roma integráció

етнически и донационални общности

irányába orientálódik.
и това е предпоставка – теоретична

Röviden hadd szóljak a bulgá-

поне – за по-добрата им интеграция в

riai kisebbségi sajtóról. A

обществото и за по-слаби прояви на

kisebbségi sajtó szinte válto-

малцинствен сепаратизъм, отколкото

zatlanul van jelen a modern

в случаите, когато малцинствата са

bolgár állam történetében. Egy

формирани след промяна на граници

kis statisztika: 1878-tól 1985-

в съвременността, през ХХ век.

ig Bulgáriában 135 török, 158

При липсата на сериозни вътрешни и

zsidó, 71 örmény, 7 roma és néhány görög nyelvű kiad-

външни “дразнители”, свързани с мал-

vány jelent meg. Az 1991-es alkotmány és az ország új

цинствата, българската малцинствена политика след 1989 г. като

törvényei szellemében mindenkinek joga van ahhoz, hogy

цяло е по-сдържана, колеблива или предпазлива в сравнение с

az anyanyelvén fejtse ki a véleményét, illetve, hogy az

политиките на други постсоциалистически държави с малцин-

anyanyelvén információt és ötleteket cseréljen. A demok-

ствени населения. Едва след подписването през 1997 г. и особено

ratikus változások kezdete után a kisebbségi sajtó komoly

след ратификацията през 1998 г. на Рамковата конвенция за

szervezeti és pénzügyi nehézségek közepette születik újjá

защита на националните малцинства държавата се ориентира

és sokszorozódik meg. A kisebbségi médiumok kutatásai

по-ясно към мултикултурализма, позитивната дискриминация

azt mutatják, hogy a kisebbségi periodikákat főleg civil

на малцинствата и интеграцията на ромите.

szervezetek, illetve a közösséghez tartozó magánszemé-

Тук ще се спра накратко на малцинствената преса в България

lyek adják ki. Olyan újságokról, folyóiratokról és közle-

през изминалите повече от 20 години от началото на прехода.

ményekről van szó, amelyek általában kétnyelvűek. A

Малцинствената преса присъства почти неизменно в историята

kiadványoknak kicsi a költségvetésük és korlátozott pél-

на модерната българска държава. Малко статистика: от 1878 до

dányszámban jelennek meg (átlagosan 1500 példányban).

1985 г. – до възродителния процес – в България се появяват общо

A kiadványok többségét ingyenesen terjesztik. A legjob-

135 турски издания, 158 еврейски, 71 арменски, 7 ромски, има

ban integrálódott kisebbségeknek − az örmények és a zsi-

също и гръцки. Правата да се изразява мнение и да се разменя

dók − nagyobb példányszámú kiadványai vannak, mint a

информация и идеи на майчиния език са гарантирани от Кон-

legtöbb főt számláló kisebbségeknek: a törököknek és a

ституцията от 1991 г. и от новите закони на страната. След нача-

romáknak. A törökök és a romák hoznak létre a legnehe-

лото на демократичните промени малцинствената преса се

zebben saját kisebbségi kiadvány. A romáknak van a leg-

възражда и умножава, преживявайки сериозни организационни

több kisebbségi kiadványuk, de nagyon rövid életűek.

и финансови трудности. Изследванията на малцинствените

A legtöbb bulgáriai kisebbségi kiadvány tematikus pro-

печатни медии показват, че периодичните издания на малцин-
ствата са публикувани от неправителствени организации или от

XEMYC ·5· HAEMUS

 2012/I.

КАФЕНЕ KÁVÉHÁZ

filja kulturális beállítottságú. Néhány politikai profillal

rendelkező kiadvány tartozik a kivételek közé, például a
отделни лица, принадлежащи към съответните общности. Става

Prava i svobodi (Jogok és szabadságok) című újság, az

въпрос за вестници, списания, бюлетини, които най-често са дву-

azonos nevű mozgalom orgánuma, amelyet 2002-ig adtak

езични. Изданията имат малки бюджети и ограничени тиражи,

ki. A másik ilyen kiadvány az OMO Narodna Volja (Nép-

средно около 1500 броя. Повечето от тях се разпространяват

akarat) című újság.

безплатно. Издателските тиражи на най-добре интегрираните

A kisebbségi kiadványok legkedveltebb témája a történe-

малцинствени групи – на арменците и евреите – са по-големи,

lem – a romák kivételével, mivel az ő történelmük a leg-

отколкото тиражите на най-многобройните малцинства, тези на

kevésbé kutatott és ismert. Ezután a szervezeti

турци и роми. Турците и ромите създават най-трудно свои мал-

tevékenységek és a kultúra témája következik, majd a

цинствени издания. Въпреки че като брой малцинствените изда-

diszkrimináció megnyilvánulásai: főleg a romák elleniek

ния на ромите са най-много, те имат и най-кратък живот в

vagy az örmény népirtás 1915-ben. A többi téma az etni-

сравнение с другите печатни медии.

kai/vallási szórvány problémájáról, az emberi és kisebb-

Тематичните профили на повечето малцинствени издания в

ségi jogok védelméről szól. A kisebbségi folyóiratok

България са с културна ориентация. Изключения са някои изда-

megkérdezett olvasói 2000-ben a legsúlyosabb szociális

ния с политически профил като вестник „Права и свободи”,

problémának a munkanélküliséget és a szegénységet tar-

орган на едноименното движение, който се издава до 2002 г., и

tották. A törököknél a hiányos kulturális fejlődést, a rom-

вестник „Народна воля”, орган на македонската организация

áknál az oktatás hiányát említik meg, illetve mind a két

ОМО Илинден. Най-предпочитаната тема на малцинствените

csoportnál nagy probléma az anyanyelv és a bolgár nyelv

издания е историята, с изключение на ромите, чиято история е

szegényes használata. A vizsgálatból az is kiderül, hogy a

най-слабо изследвана и най-малко позната; следват темите за

törökök sokkal jobban beilleszkedtek a közösségbe, mint

организационната дейност и културата, проявите на дискрими-

a romák.
нация, преди всичко спрямо ромите в съвременността, или

Miből tud fennmaradni a kisebbségi sajtó? A pénzügyi

спрямо арменците в миналото – по време на арменския геноцид

autonómia kivételes eset. Bulgáriában csak reklámokkal

от 1915 г. Други теми са проблематиката на диаспорите, защи-

és értékesítéssel tud fennmaradni az örmény Erevan

тата на правата на човека, на малцинствата и пр. Гледните точки

újság. Előfizetést két örmény és egy zsidó kiadvány

на различните издания спрямо българската държава варират от

ajánl. Egy zsidó és egy örmény kiadvány 1944 óta folya-

позитивно отношение, което доминира в еврейските издания, до

matosan megjelenik. A kisebbségi sajtót magán- és civil

негативизъм, който е най-силен във вестника на „непризнатите”

szervezetek támogatják, főleg a romák esetében. A leg-

македонци. Анкетираните потребители на малцинствена перио-

nagyobb támogatók a következő alapítványok: Nyílt Tár-

дика през 2000 г. сочат като най-важни социални проблеми без-

sadalom, A Civil Társadalom Fejlesztése, Kisebbségi és

работицата и бедността. При турците се споменава

Kulturális Kölcsönhatások Kutatásának Nemzetközi

недостатъчното културно развитие, а при ромите – дефицитите

Központja. Két olyan kiadvány van, amit az anyaország

на образование, както и слабото владеене на български и на

finanszíroz: egy török folyóirat és egy román nyelvű

майчин език и при двете общности. Анкетите показват, че тур-

újság. A kormányzati hatóság 2001 után kezdi el támo-

ците са много по-добре интегрирани в обществото, отколкото

gatni a kisebbségi kultúrát, oktatást, szervezeteket és

ромите, чиято интеграция остава най-проблематична.

médiumokat. 2001-2005 között a médiáknak és a kiadói

Как се финансира малцинственият печат? Финансовата автоно-

tevékenységre évi 7–25 ezer euró közötti támogatást

мия е изключение. В България чрез реклами и продажби се

nyújtottak. Ez a támogatás a 2009-es gazdasági válság

издържа само арменският вестник „Ереван”. Подписки за абона-

miatt csökkeni kezdett, és a jelenlegi kormány 2010-ben

мент предлагат две арменски и едно еврейско издание. Едно

meg is szüntette.
еврейско и едно арменско издание излизат без прекъсване от

1989 után Bulgáriában nem jött létre olyan állami szerve-

1944 г. насам. Финансирането на малцинствената преса се осигу-

zet, amely ellenőrzés alatt tartaná a sajtót. Ugyanakkor a

рява приоритетно от частни и от неправителствени организа-

médiában a romákról sok híresztelés kelt szárnyra – főleg

ции, особено в случая с ромите. Главните спонсори са

a 90-es években – a fennálló előítéletek szellemében.

фондациите Отворено общество, Развитие на гражданското

Néhány médium az etnikai közösségek egyetértésének

общество, Международният център за изследване на малцин-

eszköze helyett inkább a vádló szerepét tölti be, és a szen-

ствата и културните взаимодействия и т.н. Медиите, изразяващи

zációkeltés árán megszerezhető gyors haszon hajtja őket.

позициите на малцинства с държави-майки, се ползват от съот-

Ez a helyzet a médiában a diszkrimináció elleni törvény

ветните финансови помощи от чужбина. Има две такива изда-

2003-as megjelenése után kezdett javulni, mivel a törvény

ния: едно турско списание и един румъноезичен вестник, които

szankciókkal fenyeget.
се финансират съответно от Турция и от Румъния. Едва след

Néhány kivétellel a kisebbségi problematika az elektroni-

2001 г. правителственият орган, натоварен с малцинствената

kus médiákban csak a Keretegyezmény aláírása és ratifi-

проблематика, започва да дава субсидии, свързани с културата,

kálása után találta meg a helyét. A török nyelvű televíziós

образованието, организациите и медиите на малцинствата.

híreknek az állami tévében történő sugárzásáról szóló

Отпусканите суми обаче са незначителни. Между 2001 и 2005 г.

2009-es viták úgy körvonalazódnak, mint az állam és a

субсидиите, предназначени за медии и други издателски дей-

közösség lehetőségeinek legfontosabb tesztje a naciona-

ности, варират от 7000 до 25 000 евро годишно. Тези субсидии

lizmus semlegesítésére a kisebbségeknek és az őket érintő

намаляват в началото на икономическата криза през 2009, за да

témáknak a médiában való megjelenése tekintetében.

бъдат преустановени от сегашното правителство през 2010. В

Bulgáriában a kulturális sokszínűségnek a médiában tör-

духа на „цялостната оптимизация на бюджетните разходи през

ténő kifejezése már az 1989-es évek kezdetétől összefo-

периода на кризата” са прекратени и всички разходи за малцин-
ствени издания.

XEMYC ·6· HAEMUS

 2012/I.

KÁVÉHÁZ КАФЕНЕ

nódik a demokratizálás folyamatával, az emberi és a

kisebbségi jogok nemzetközi szabványainak meghonoso-
В съответствие с принципите на свобода на словото и на раз-

dásával.
пространение на информацията след 1989 г. в България не се
създава държавен орган, който да упражнява контрол върху

Valentina Rajcseva: Njagulov úr, körvonalazva a bulgá-

пресата. Същевременно именно в печатните медии ромите се

riai kisebbségi politikát és kisebbségi periodikát, érdekes

описват – особено през 90-те години – в негативен план, през

párhuzamokat tárt elénk, amelyeket érdemes összehason-

призмата на съществуващите стереотипи. Вместо средство за

lítani a magyar politikával és a magyarországi kisebbségi

разбирателство между етническите общности някои медии

periodikával. Njagulov úr azt is bemutatta, hogy amilyen

предпочитат ролята на обвинител и търсенето на бързи печалби

a bolgár politika a saját etnikai közösségeihez, olyan a

чрез сензации. Тази медийна ситуация се подобрява след влиза-

határon túli bolgár közösségekhez viszonyított politikája

нето в сила на закона срещу дискриминацията през 2003 г., който

is. Az, hogy a magyarországi bolgároknak egy szilárd

предвижда съответни санкции.

szociális jelenléte van a magyar társadalomban, nem

С някои изключения, едва след подписването и ратификацията

jelenti azt, hogy nem kell foglalkozni vele, hanem ellen-

на Рамковата конвенция малцинствената проблематика намира

kezőleg, jó példaként kéne bemutatni más határon túli

място в електронните медии в страната. Дебатите относно теле-

bolgár közösségeknek. Ez a probléma egyre aktuálisabb

визионните новини на турски език по Националната телевизия

lesz a bolgár államnak, az utóbbi évekre jellemző mobili-

през 2009 г. се открояват като най-важния тест за възможнос-

tás miatt, amiatt hogy szerte a világon újabb és újabb bol-

тите на държавата и обществото да неутрализират национа-

gár közösségek jönnek létre, olyan közösségek, amelyek

лизма по отношение на медийното присъствие на малцинствата

sok tagot számlálnak és folyton növekednek.

и техните теми.

Úgy gondolom, hogy nincs még egy ilyen folyóirat, mint

В заключение, медийният израз на културното многообразие в

a Haemus, egy ennyire céltudatosan, metodikusan és

България се вписва в процеса на демократизация от началото на

következetesen szerkesztett folyóirat, amely saját profillal

прехода през 1989 г., както и в процеса на приемане на междуна-

rendelkezik és szüntelenül a tökéletességre törekszik. A

родните стандарти за правата на човека и малцинствата.

bolgár állam saját intézményeinek és médiáinak még szé-

lesebb körökben kellene terjesztenie ezt a jubileumot.
Валентина Райчева: Очертавайки малцинствената политика и
малцинствената периодика в България, господин Нягулов ни

Emil Milanov: Nekünk az a fontos, kivel kommunikál a

даде интересни паралели за сравняване с унгарската политика и

bolgár állam: közösségekkel vagy csoportokkal, vagy

с унгарските периодични издания на малцинствата. Той ни

különálló egyedekkel, akik úgy élnek, hogy nem kommu-

показа също и че каквато е политиката – люшкаща се, непо-

nikálnak egymással. Talán ez a kulcsa a dolognak.

следователна – на България към собствените й етнически

Nekünk az a lényeg, hogy a különböző helyeken levő

общности, такава е и външната й политика към българите зад

emberek mennyire élnek egy közösségben, az ő gyerme-

граница, към българската диаспора. Това, че българите в Унга-

keik mennyire érzik magukat bolgárnak. Ez a közösség

рия са общност и малцинство с утвърдено социално присъствие

vajon újrateremtődik és folytatódik-e az időben? A

в унгарското общество и безпроблемно за българската дър-

magyarországi bolgár közösség több mint 100 éve létezik

жава, не значи, че то трябва да бъде изключвано от сферата на

már, ezért is tűnik ki a többi emigráns csoport közül. Új

внимание, а може би трябва да бъде давано като добър пример

tagokkal is bővül ez a közösség, és ők is részt vesznek a

за организирането и функционирането на общностен живот на

programokban, integrálódnak.
българите в чужбина. Защото този проблем ще става все по-

Amikor a hagyományos történelmi közösségekről és a

актуален за българската държава с мобилността, която е харак-

mai emigrációról beszélünk, meg kell jegyeznünk, hogy

терна за последните години, със създаването на български

míg az előbbi, közösséget alkotván, már több tíz és száz

общности навсякъде по света, не само в Европа, общности,

éve fennáll, az utóbbiak − Nyugat-Európában és az óceá-

които са много по-големи по мащаб и продължават да растат.

non túl – csak mostantól kezdve fogják bizonygatni az

Мисля, че няма такъв случай като списание „Хемус” - на целена-

életrevalóságukat. Az olyan programok, mint az Anya-

сочено, методично и последователно списвано периодично изда-

nyelv és kultúra – ami egy nagyon értékes program, jó

ние със собствен профил, който непрекъснато се усъвършенства.

lenne, ha a bolgár média számára is lenne ilyen − segíte-

Българската държава чрез своите институции и нашите медии би

nek majd a bolgár közösségek kialakulásában. Túlzásnak

трябвало да отразят много по-широко този юбилей.

vélem azt mondani, hogy Nyugat-Európában és Ameriká-

ban lennének bolgár közösségek. Ott nagyobb bolgár cso-
Емил Миланов: За нас е интересно дали българската държава

portok vannak, ha lenne iskolájuk, médiájuk, közös

контактува с общности или с групи, или с отделни индивиди,

érdekeik és közösségi életük, akkor a politika is máskép-

които просто живеят някъде и не са в процес на общуване

pen viszonyulna hozzájuk.

помежду си. Може би това е ключът. За нас е важно доколко на

Az oktatási intézmények a legfontosabbak egy közösség

различните места хората продължават да съществуват заедно,

számára, mivel ott átörökíthetőek a tradíciók a további

доколко техните деца продължават да се чувстват българи, дали

nemzedékeknek. Az egyesületek gyorsan elöregednek és

тази общност се възпроизвежда и продължава във времето. В

kiüresednek.
този контекст българската общност в Унгария е оцеляла около

Ami a folyóiratot illeti, azt mondanám, hogy a kiadvány

100 години, затова е интересна и се различава от емигрантските

létezéséhez szükséges objektív előfeltételeken kívül fon-

групи в други държави, включително и централноевропейски,

tos észrevennünk, hogy a dolgok 90%-ban függnek a

поради това, че тя се възпроизвежда. Независимо че към нея се

szubjektív tényezőktől is. Azoktól az emberektől függ,

включват и новопристигнали, те участват, интегрират се в тази
общност.

XEMYC ·7· HAEMUS

 2012/I.

КАФЕНЕ KÁVÉHÁZ

akik csinálják, és figyelnek arra, hogy fennmaradjon.

Olyan emberek nélkül, mint például Szvetla és a munka-
Когато говорим за традиционните общности и съвременната

társai, nem tudott volna fennmaradni a kiadvány ebben a

емиграция, трябва да отбележим, че едните са се създали като

formában.
общности и съществуват вече десетилетия и столетия, другите –
в Западна Европа и зад океана – тепърва ще доказват своята

Penka Vatova: A beszélgetés természetesen a folyóiratra

жизненост. И програми като „Роден език и култура” – една

összpontosul. A közösség és anyaország múltjába való

много стойностна програма, дано да се създаде такава и за бъл-

kapaszkodás volt a tartalom középpontjában a folyóirat

гарските медии – ще помогнат да се създадат и там български

első éveiben. Ez az irány még ma is megvan, de az ilyen

общности. Смятам за пресилено да се говори, че в Западна

jellegű publikációk már ritkábbak. Egyébként az utóbbi

Европа и Америка има български общности. Там има големи

években, amióta mind a két ország az Európai Unió tagja

групи българи, които ако имат училища, медии, общи интереси

lett, a személyiségek és a közösségi teljesítmények euró-

и общностно живеене, тогава и политиката към тях би следвало

pai mértékkel való értékelése kerül előtérbe európai kon-

да бъде нова. Образователните институции са най-важни за

textusba helyezve.
общността, защото там традицията се предава на поколенията.

Ezzel próbáltam meg körvonalazni a folyóirat két aspek-

Дружествата бързо могат да остареят и да се изчерпят.

tusát, a két aspektus egyensúlyát és ellensúlyát az elmúlt

Що се отнася до списанието, бих казал, че извън обективните

20 évben.
предпоставки за неговото съществуване, аз бих наблегнал
извънредно много, че нещата 90% зависят от субективния фак-

Valentina Rajcseva: Az ember sokkal jobban tudja érté-

тор. От хората, които го правят и се грижат то да продължи да

kelni azt, hogy egy bizonyos kultúrához és közösséghez

съществува във времето. Без хората – в случая Светла и тези,

tartozik, amikor külső szemlélőként látja azt. Jómagam is,

които работят с нея – то не би могло да просъществува и да има

miután a 90-es évek óta kutatom a magyarországi bolgá-

този вид.

rokat, ahogy ezekkel az emberekkel elbeszélgettem, felér-

tékelődött bennem a bolgár származás, a bolgár gyökerek
Пенка Ватова: Разговорът естествено се насочи към списа-

iránti érdeklődés. Tehát „kívülről” nézem a Haemus

нието. Търсенето на духовна опора и престиж в миналото на

folyóiratot, azt vizsgálom, hogy mit adott a Magyarorszá-

първородината и на общността е фокус на списанието повече

gon élő bolgároknak és mit adott a bolgár közösségnek, a

през първите години от съществуването му. Разбира се, тази

másik részről nézve pedig − számomra öröm, hogy meg-

посока не се изоставя и досега, ала публикации с подобен харак-

ítélhetek és újra átgondolhatok néhány dolgot kulturális

тер се появяват с много по-малка честота и само когато има реа-

és politikai történelmünkről úgy, hogy olyan cikkeket

лен повод да се припомни или обговори от нов ъгъл

olvasok, amelyek megjelentek a folyóiratban.

историческо събитие или личност. Впрочем през последните

Másrészt az, hogy kívülről bepillanthatok, egy bizonyos

години, откак и двете страни са членки на Европейския съюз,

önreflexiót vált ki belőlem.

поставянето в европейски контекст, преценяването с мерките на

A folyóirat szerkesztőségének az egyik célja az volt, hogy

европейското ценностно достояние на личностни и общностни

aktivizálja az önéletrajzi és a történelmi emlékezet közötti

постижения е нещо, което прави впечатление.

kapcsolatot. Az első években egy sor olyan publikáció

С това се опитах да щрихирам двата аспекта на списанието,

jelent meg, amely a kollektív emlékezet olyan helyeire és

баланса и дисбаланса на тези два аспекта през изминалите 20

a közösség olyan kulturális jeleire emlékezik vissza, ame-

години, за да дам тон за по-нататъшни изказвания върху тях.

lyek fontosak az etnikai identifikációhoz. Elődeink áldo-

zataiból és érdemeiből születetik meg az elbeszélés a
Валентина Райчева: Човек оценява по-добре, че принадлежи

közösség megalapításáról és gyökeret eresztéséről. A

към дадена култура и дадена общност, когато я види отвън,

folyóirat többször is bemutatta az idős kertészek és keres-

когато я погледне през погледа на човека, който живее в друго-

kedők lelkivilágát, valamint kezdeményezőkészségét,

приемно общество. Аз самата, започвайки преди години проуч-

fogékonyságát és nyitottságát az újdonságok iránt, a köz-

ване сред българите в Унгария – през 90-те години, оцених

adakozást. Az elődeinkről, a bolgárkertészekről szóló

важността на българския произход, корен – дотогава не си бях

elbeszélés vagy önállóan szerepel, vagy a bolgár emigrá-

давала сметка за това – от срещите си и разговорите с българите

ció útjairól szóló nagyobb elbeszélésnek a része. A bolgár

в Унгария. Така че поглеждам на списание „Хемус” през тази

telepesek története fellelhető az európai migrációs moz-

призма „отвън”: какво дава на българите, живеещи в Унгария,

galmak kontextusában, összefüggésben áll a moldovai, az

на българската общност, от една страна, и от друга – за мен е

ukrán és a nyugati országokba vetődött bolgárok sorsával.

удоволствие да преценя и наново да осмисля някои неща от

Léteznek olyan tudományos szövegek is, amelyek az első

нашата културна и политическа история, четейки статии, които

két kivándorlási hullámról szólnak, ezeknek a szerzői

се публикуват в списанието от създаването му до днес. Погледът

részben magyar történetírók.

отвън ми дава възможността за известна саморефлексия като

A nyelv és az oktatás problémája ismétlődően vitatott

живееща в тази държава.

téma a folyóiratban, ami szintén dicsőségére válik a lap-

Една от първите цели на редакцията със създаването на списа-

nak. A magyarországi bolgárnyelv-oktatás, a tradíciók, a

нието е да активизира връзката между автобиографичната и

mai oktatási rendszer és a kétnyelvűség aspektusai kerül-

историческата памет. Група публикации от тези първи години се

nek megvitatásra. Fellelhető benne a bolgár kulturális

отнасят до спомени за места на колективния живот, културни

identitás megőrzése iránt érzett aggodalom is. Ezek a szö-

знаци за общността, които заради привързаността и асоциа-

vegek azt sugalmazzák, hogy amit a bolgárok a második

циите, които пораждат, са важни за етничната идентификация.

hazájukban elértek, azt is saját hagyományuknak ismerik

Така се ражда разказът за основополагането, за вкореняването
на общността чрез достойнствата, жертвите, съзидателната дей-

XEMYC ·8· HAEMUS

 2012/I.

KÁVÉHÁZ КАФЕНЕ

el. Ugyanakkor egy sor publikáció az idő kontinuitását

érzékelteti – eredet, gyökerek, elődök révén.
ност на предците. В списанието многократно се сочат черти от

Speciális figyelmet szentel a folyóirat – és ez már egy

психологията на старите градинари и търговци, като инициатив-

második, egy következő vonal − a bolgár–magyar kap-

ност, трудолюбие, привързаност към отечеството, възприемчи-

csolatoknak. A szerzők bolgár és magyar kutatók. Van egy

вост и отвореност към новото, дарителство и пр. В

különszám (2002/2), amelyben magyar szerzők írásait

публикациите е явно внушението за уважение към устойчивите

olvashatjuk Bulgáriáról és a bolgárokról. Ezeknek a publi-

характеристики, които са залегнали в манталитета и бита на

kációknak az a céljuk, hogy a kulturális emlékezetbe beé-

българите в Унгария. Този разказ за предците, за българските

püljön a történelmi eseményekről és a mai magyarországi

градинари тече самостоятелно или е включен в по-големия раз-

bolgár közösség emlékhelyeiről való ismeretanyag.

каз за пътищата на българската емиграция. Съдбата на българ-

A folyóirat Magyarországon elismert bolgár származású

ските заселници е видяна в контекста на миграционните

prominens művészekkel ismerteti meg az olvasót, és ez a

движения в Европа в миналото, съотнесена е към съдбата на

része nagyon érdekes az anyaországi bulgarista olvasónak.

българите в Молдова, Украйна, в Западните покрайнини.

Az első évekből származó magyar nyelvű szövegek, ame-

Съществуват и научни текстове, посветени на първите две пре-

lyeknek nem volt a bolgár megfelelője a lapban, a bolgár

селнически вълни, част от авторите са унгарски историографи.

irodalom klasszikusaira és a mai bolgár alkotókra fóku-

Внушението в тези публикации е, че постигнатото във второто

szált, ezzel is elősegítve az interkulturális kommunikációt.

отечество е припознато като свое наследство. Чувството за

A folyóirat tárt kapukkal várja a magyar bolgárságkutató-

непрекъснатостта във времето, изграждано по посока на произ-

kat, és a bolgár kultúra iránti szakmai érdeklődéssel

ход, корени, предци, се създава чрез поредица от публикации.

vonzza őket magához. A Haemus gyakorlatilag, legalábbis

Проблемите на езика и образованието са поставяни на обсъж-

szerintem, a magyarországi bolgár értelmiség impozáns

дане в списанието нееднократно и това му прави чест. Коменти-

kulturális projektjének a realizációja, illetve a két kultúra

рат се аспекти на българското образование в Унгария,

közötti irodalom dialógusának a helyszíne.

традициите, съвременните учебни програми, качеството на пре-

A szerkesztőség nagyon ügyesen tartja egyensúlyban a

подаване, двуезичието. В тях откриваме тревогата и загриже-

múlt kultúráját a jelen kultúrájával.

ността за съхраняването на българската културна идентичност.

Hosszú életet kívánok a folyóiratnak, ennek a kiválóan és

Специално внимание – и това е вече втората позиция, втората

kulturáltan szerkesztett kiadványnak!

линия на списанието – се отделя на българо-унгарските отноше-
ния. Тук автори на публикациите са български и унгарски

Penka Vatova: Gondolom, hogy mindenkinek, akinek

изследователи. Специален брой е отделен (2002/2) за впечатле-

lehetősége volt követnie a folyóiratot az elmúlt 20 évben,

нията и наблюденията на унгарски автори за България и бълга-

észrevehette azt a finom átmenetet a közösségen belül az

рите. С тези публикации се цели да се вгради в културната памет

etnokulturális és integrációs funkciótól, amelyek nagyon

знанието за историческите предпоставки, за днешното място на

elegánsan összefonódnak és a kiadványt a két kultúra

българската общност в унгарското общество. Това място се

közötti találkozás és az ötletek megosztásának helyévé

основава на граденото от поколения българи и унгарци взаимно

teszi.
уважение, съпричастност, взаимопомощ, довели до духовно
сближаване и културно сътрудничество.

Roszica Penkova: A húsz év elég szép kor, sok is, és

Списанието запознава читателя и с изявени творци от български

kevés is. Tanúja voltam annak, hogy a 90-es években,

произход, чиято творческа дейност е намерила признание в

miközben Bulgáriában nem volt semmi pénz kultúrára, a

Унгария, и тук то е интересно и много за читателите българисти

Magyarországon élő bolgár közösség létre tudott hozni

от България. Унгароезичните версии от първите години, които

egy olyan folyóiratot, amellyel bármely bolgár büszkél-

не са огледални, акцентират върху класици на българската

kedhetne. Optimistán állok ahhoz is, hogy az iskola,

литература и съвременни български творци и така спомагат за

amelyben Szvetlával együtt dolgoztam, megtalálja majd a

междукултурното общуване. Списанието отваря широко врати

helyét a közösség jövőjében. Annak ellenére, hogy sokat

за унгарски българисти и ги привлича с професионален интерес

tettünk azért, hogy az iskola a magyarországi feltételek-

към българската култура. На практика, „Хемус”, поне така го

hez alkalmazkodjon, az oktatási minisztérium egyszer

виждам аз, е реализация на един мащабен културен проект на

csak megriadt attól, hogy kisebbségi iskola lehet belőle. A

българската интелигенция в Унгария и пространство за диалог

minisztérium nem foglalkozott a bolgár közösség kíván-

между българската и унгарската литература. Чрез публика-

ságaival, és nagyrészt ez vezetett ahhoz, hogy bezárják az

циите се очертават културните хоризонти в синхронен и в диах-

iskolát. Nem véletlenül fordultak el a szülők és a gyere-

ронен план, в които се полага и реализира българската общност.

kek egy olyan iskolától, amely nem elégíti ki a szükség-

Редакцията много умело балансира културата на миналото с

leteiket. Vegyük azt a tényt példának, hogy ezekben az

културата на настоящето, както и между емблемите на етнич-

iskolákban a bolgár rendszernek megfelelően, bolgár

ността и белезите на духовно приобщаване. Желая й дълъг

könyvekből tanulnak a diákok. Egyszerűen ez nem reális

живот и все така качествено и културно списване на изда-

egy teljesen más környezetben működő iskola esetében.

нието.

Biztos vagyok benne, hogy a bolgároknak sikerülni fog

Пенка Ватова: Мисля, че всеки, който е имал възможност да

újra megnyitni az iskolát.

следи ако не непрекъснато през 20-те години списанието, но ако
е разлистил броевете от 90-те години и от днешните книжки, ще

Penka Vatova: A magyarországi bolgárok oktatása és

види този фин преход от етнокултурните и интеграционни фун-

oktatási intézményei nem idegen téma a folyóirat szá-

кции на изданието вътре в общността, които много елегантно се

mára. Az első években az bolgár iskola múltjáról lehetett

преплитат и постепенно превръщат изданието в място за среща
между двете култури, място за обмяна на идеи. За провокация на

XEMYC ·9· HAEMUS

 2012/I.

КАФЕНЕ KÁVÉHÁZ

olvasni az újságban, később pedig a bolgár nyelv meg-

óvására, a kétnyelvűségre és a közösség jövőjére terelő-
изследователите към изследователски полета с българска про-

dött a hangsúly.
блематика, за преводачески търсения. То се превръща в генера-
тор на малки проекти във връзка с тематичните броеве.

Szvetla Kjoszeva: Az iskolával való kapcsolat nagyon

fontos, mert ha nincs következő nemzedék, amely ápolja
Росица Пенкова: Двайсет години е една хубава възраст, те са и

a nyelvet, akkor kétséges azoknak az intézményeknek a

много, и малко. Свидетел съм на времето, през 90-те години,

jövője, amelyek alappillére a nyelv. Pozitív dolog, hogy a

когато в България нямаше никакви средства за култура, в Унга-

fordítóink között sok a fiatal. Ők nemcsak fordítanak,

рия българската общност успя да създаде списание, което може

hanem meg is osztják a javaslataikat és ötleteiket velünk.

да бъде гордост за всеки българин. В този смисъл съм оптимист,

Azt szeretnénk, hogy a szerkesztés ne csak a budapesti-

че и училището, в което работихме заедно със Светла, ще успее

ekre korlátozódjon, szélesedjen ki ez a kör.

да намери своето място в бъдещето на общността. Въпреки че
много неща бяха направени за неговото адаптиране към мест-

Penka Vatova: A kultúra művelőinek új nemzedéke iránti

ните условия, в един момент Министерството на образованието

figyelemben − nemcsak a folyóiratnál, hanem a színház

се уплаши, че то може да се превърне в „малцинствено учи-

és a közösség többi kulturális intézményein belül is − az

лище”, не прояви интерес към желанията на българската

utóbbi években tapasztalható a figyelem a fiatal értelmi-

общност и това в голяма степен доведе до неговото закриване.

ségiek, alkotók, a közösség új erőforrásai felé.

Неслучайно беше и отдръпването на родители и деца от едно
училище, което не отговаря на техните потребности. Нека взе-

Blagoveszt Njagulov: Meg szeretnék osztani önökkel

мем само факта, че тези училища се захранват с български учеб-

egy román közmondást: az ember felszenteli a helyet.

ници, учат по български програми, което е невъзможно и

Most azt is mondhatnánk: az ember felszenteli a folyóira-

нереалистично, при положение че функционират в една съвър-

tot. Szeretném megjegyezni azt is, hogy az objektív felté-

шено различна среда. Убедена съм, че българите ще успеят да

telek nélkül a szubjektív tényező nehezen tud megküzdeni

възродят своето училище.

a valósággal, ha az ellene irányul. Megkérdezném: hány

példányszámban jelenik meg a folyóirat, vannak-e előfi-
Пенка Ватова: Темата за образованието, за образователните

zetések, hogyan terjesztik a kiadványt? A másik kérdé-

институции на българите в Унгария, не е чужда на списанието. И

sem: milyen a viszonya a folyóiratnak a másik

ако през първите години то говори за миналото, за основаването

kiadvánnyal, a Bolgár Hírekkel? Talán annak megjelené-

на училището през 1918 и първите му стъпки, в по-късните

sével a Haemus folyóirat inkább irodalmi beállítottságúvá

годишнини акцентът пада върху съхраняването на българския

vált, és ennek a következményeként a kommunikációs

език, върху двуезичността, върху бъдещето на общността.

hangsúlya előnybe került az etnokulturális feladataival

szemben.
Светла Кьосева: Връзката с училището е много важна, защото
ако няма следващо поколение, което да поддържа езика, много

Szvetla Kjoszeva: A kiadvány útja nem mindig volt sima

съмнително е съществуването на всички онези институции,

és problémamentes. Megalapítása után voltak, akik azt

които залагат на езика. Оптимистично е, че сред преводачите ни

kérdezték, ki fogja ezt olvasni? Az első 4-5 évben a

– които са основен стълб в списването на списанието – има

közösség életéről szóló krónikát is publikáltunk. 1995-

много млади хора. Те се включват не само с преводаческата си

ben létrejött az új, havi információs kiadvány, a minden-

дейност, но и с идеи и предложения. Нашата идея освен това е

napi információk kikerültek a folyóiratból, letisztult a

редакцията да не се ограничава само от хора, които физически

profilja. A finanszírozás viszonylatában is voltak külön-

са в Будапеща, а тя да бъде разширена – в нашия виртуален свят

böző periódusok. A kezdetekben a kiadvány pályázatokra,

това не е особен проблем.

egyszeri támogatásokra épített, ezért a kiadása is egy

kicsit kaotikus volt. Voltak évek, amikor csak 3, 2 vagy
Пенка Ватова: Всъщност във вниманието към културните при-

csak 1 szám jelent meg. A Magyar Nemzeti és Etnikai

емници – не само списанието, но и театъра и другите културни

Kisebbségekért Közalapítvány megalakulása után (1995-

институции на общността – в последните годишнини вече личи

ben) rendszeres támogatást kapott a folyóirat, és 2004-ig

едно внимание към нови фигури, интелектуални, творчески, към

évi 4 szám látott napvilágot. Később ezt a támogatást a

новите ресурси на общността, които се обгрижват с особено

Bolgár Hírek kapta meg.

внимание.

Volt egy igen kritikus periódus is, amikor nem lehetett

tudni, hogy fennmarad-e a Haemus a jövőben vagy nem,
Благовест Нягулов: Искам да ви кажа една румънска поговорка:

de szemmel láthatóan addigra a folyóiratnak sikerült

Човекът освещава мястото. В случая може да се каже: Човекът

elnyernie saját helyét, és továbbra is van, aki finanszí-

освещава списанието. Искам да напомня обаче, че без обективни

rozza a kiadását. Igazából valami nagyon érdekes dolog

предпоставки субективният фактор трудно се преборва с дей-

történt: pont azok az emberek, akik kételkedtek a folyó-

ствителността, ако тя е насочена срещу него. Бих искал да попи-

irat fennmaradásában, azok jöttek rá, hogy ez egy olyan

там какъв е тиражът, има ли абонаменти, как става

dolog, amellyel az emberek közé lehet menni, jobb helye-

разпространението на списанието. Другият ми въпрос е какво е

ken is felmutatni. A magyar kisebbségi politika struktú-

отношението към другото издание, „Български вести” – дали

rája olyan, amely engedélyezi a helyi kisebbségi

неговата поява означава, че списание „Хемус” придобива по-

szervezetek létrehozását. Ezek a szervezetek nemcsak a

литературна насоченост и довежда до това комуникативните

bolgárok számára szerveznek kulturális programokat,

функции да надделяват над етнокултурните.

XEMYC · 10 · HAEMUS
 2012/I.

KÁVÉHÁZ КАФЕНЕ

hanem a társadalom többi tagja számára is (magyaroknak,

más kisebbségnek). A táncokkal, a színházzal, a kulináris
Светла Кьосева: Пътят на списанието невинаги е гладък и без-

érdekességekkel, a kiállításokkal egyidejűleg a Haemus is

проблемен. Още когато започна да излиза, имаше гласове в

utat tört magának. Az emberek pedig érdeklődnek a kiad-

общността, които питаха: това кой ще го чете? През първите 4-

vány iránt, várják a következő szám megjelenését, és a

5 години се публикуваше една хроника на живота в общността.

bolgár esteken kérik, hogy vigyünk nekik a folyóiratból a

През 1995 г. бе създадено новото месечно информационно изда-

következő alkalomra is. Ez visszahatott a bolgárokra is,

ние, тогава тази злободневност бе изнесена във вестника и това

akik keresni kezdték a kiadványt. Szóval ezek a helyi bol-

позволи списанието да изчисти своя профил. По отношение на

gár kisebbségek évi 2 szám megjelenésére elegendő

финансирането също има различни периоди. В началото то

támogatást tudnak nyújtani. Ötszáz példányban jelenik

разчиташе на конкурси, еднократни субсидии, затова и издава-

meg a kiadvány, és előfizetési díj ellenében tudjuk ter-

нето му е малко хаотично – има години, в които излиза с 3, 2,

jeszteni.
дори 1 книжка. След създаването на Фонда за малцинствата
през 1995 г. започна редовното му финансиране и до 2004 г. спи-

Penka Vatova: Úgy tűnik, hogy a folyóirat kétnyelvű-

санието излиза редовно в 4 книжки годишно. По-късно това

sége hozzásegített ahhoz, hogy érdeklődjenek iránta. A

финансиране бе прехвърлено върху вестника „Български

Haemus számait 2006-óta meg lehet tekinteni a Bolgár

вести”.

Országos Önkormányzat honlapján (www.bolgarok.hu).

Имаше един критичен период, в който стоеше въпросът – ще го
има ли, или няма да го има „Хемус”, но очевидно списанието вече

Szvetlana Sztojcseva: Meg szeretném osztani a vélemé-

бе набрало достатъчно скорост и финансирането му продължи.

nyemet a folyóirat lapjain olvasható a bolgár irodalomról.

Всъщност стана нещо много интересно: точно тези, които бяха

Jómagam 10 éve veszek részt a folyóirat írásában. Az

питали „това кой ще го чете?”, разбраха, че списанието е нещо, с

világos, hogy ilyen folyóirat nincs sem Bulgáriában, sem

което човек може да се покаже пред хората. Самата структура

külföldön. De mivel én olvastam a folyóiratot Bulgáriából

на унгарската малцинствена политика позволява създаването на

és külföldről is, elmondhatom, hogy hiányozna, ha nem

местни органи на малцинствата, които организират културни

lenne. A Haemust tekinthetjük a Bulgáriában kiadott

програми не само за българи, а и такива, с които се представят

folyóiratokból hiányzó „melegség” kárpótlásának is. Ez

пред останалата общественост – пред унгарците и другите мал-

az irodalmi szekció, amely a gyerekekkel foglalkozik,

цинства. И наред с танците, театъра, кулинарията, изложбите –

céltudatosan összeköti a „melegséget” a az óhazával.

път си проби и списание „Хемус”. И се оказа, че хората проявя-

Csak ki kell nyitni a lapot, hogy megértsük, miről beszé-

ват интерес, питат за други броеве, поръчват си да им занесем и

lek. Ezenkívül a gyermekeknek szóló irodalomnak ebben

следващия път, когато има българска вечер. Това оказа обратно

a folyóiratban tekintélye van, ez Bulgáriában hiányzik.

въздействие и върху самите българи, които започнаха да търсят

Nem egyszerűen „gyermekirodalom” ez, olyan irodalom,

списанието. Така че именно тези местни български самоуправ-

ami felér az igazi irodalommal, és ha azt mondjuk, hogy

ления дават голяма част от средствата за издаването на два броя

a felnőtt irodalom a honiból táplálkozik és idegen égbol-

годишно. Списанието се издава в 500 броя и се разпространява с

tokban tükrözteti magát, a gyermekirodalom önmagának

абонамент.

a csillagos ég – ahogy Sztratiev mondaná, és természete-

sen az otthoni élő vízből is merít.
Пенка Ватова: Очевидно билингвалността на списанието спо-

Hadd említsem meg az Élő víz című kötetet, amely egy

собства за проявата на подобен интерес, тъй като от няколко

gyermekeknek szóló irodalmi antológia az újjászületés

години българският и унгарския вариант са огледални. Броевете

korától a XX. század 50-es éveiig, amit szintén a bolgár

на „Хемус” от 2006 насам могат да се видят на сайта на Българ-

közösség adott ki. Rumen Sztojanov is rámutatott, hogy

ското самоуправление www.bolgarok.hu.

hiányzik egy ilyen esztétikai válogatás ma Bulgáriában.

Még mindig hiányzik. Ezzel kapcsolatban hoznám fel
Светлана Стойчева: Искам да споделя мнението си за българ-

példának Szvetla kiváló ötletét, hogy a folyóirat külön-

ската литература на страниците на списанието. Аз самата участ-

böző szövegeiből ő később egész könyveket szerkeszt, és

вам като сътрудник в неговото списване от десетина години.

fordítva. Éppen a főszerkesztő szerepének ez a fajta egye-

Ясно е, че такова списание няма нито в България, нито в чуж-

sítése és megsokszorozása segít a folyóirat mobilitásában,

бина. Тъй като съм го чела както от България, така и от чуж-

reakcióképességében. A folyóiratból árad az elmélkedést

бина, мога да кажа, че би ми липсвало еднакво и тук, и „извън”,

serkentő anyag…
ако не съществуваше. „Хемус” може да се разглежда и като ком-
пенсация на липсващото „топло” в периодиката, която се издава

Penka Vatova: A következő részben, remélem, fogunk

в България. Литературният раздел за деца целенасочено свър-

hallani ötleteket és véleményeket a folyóiratról és a folyó-

зва тази топлина с родното (подбраните произведения буквално

irat kétnyelvűségéről. Most átadnám a szót Bedecs Lász-

са въплъщение на категорията), но тя е и естетическа топлина.

lónak, a Szófiai Tudományegyetem magyar lektorának,

Само трябва да се разгърне списанието, за да стане ясно за какво

aki a kétnyelvűségről és a nyelvcseréről fog beszélni.

говоря. Освен това, литературата за деца в това списание се

Bedecs László: Arról a különleges szituációról próbálok

радва на отношение, каквото в България липсва. Не става

meg röviden beszélni, amikor egy író, új választott orszá-

въпрос просто за някаква „детска” литература, а за литература,

gába kerülve felveszi az új országának a nyelvét, és azon

която е равнопоставена на останалата, която сама на себе си е

kezd el írni. Ennek a problémának számos nyelvi, iro-

„небе”, защото ако казваме, че литературата за възрастни най-

dalmi és társadalomtudományi vetülete van. Én elsősor-

често черпи от родното, а се оглежда в други небета, литерату-

ban az irodalmi és irodalomelméleti problémákat

рата за деца си е и небето – малко по стратиевски казано – и,
разбира се, черпи от живата родова вода.

XEMYC · 11 · HAEMUS
 2012/I.

КАФЕНЕ KÁVÉHÁZ

szeretném érinteni. Kezdjük azokkal a nevekkel, akiket

mindenki ismer: Samuel Beckett, Nabokov, Valery és
Нека спомена сборника „Жива вода”(2000 г.), антология на

Celant is lehetne említeni. Ők mindannyian abba a körbe

литературата за деца от Възраждането до 50-те години на ХХ

tartoznak, akik, vagy kényszerből, vagy saját döntésből,

век, чието издание също беше спонсорирано от българската

egy új, tanult nyelven kezdtek el szépirodalmat írni.

общност. Като я видя, Румен Стоянов каза, че издание с подобен

Samuel Beckett a harmincas évek végén döntött úgy,

естетически подбор „от извора” липсва в днешна България. И

hogy nem angolul, hanem franciául ír azután. A döntésé-

досега липсва. В тази връзка искам да посоча един плодотворен

nek komoly irodalma van, ő maga is sokszor beszélt erről.

подход на Светла, при който от отделни текстове в списанието

Két fő okot említ: az egyik az, hogy számára az angol

тя прави по-късно цели книги и обратно. Именно това събиране

nyelv modoros volt, és a francia sokkal nagyobb fegyel-

(или размножаване) на функциите на главния редактор навярно

met követel tőle, és úgy érezte, hogy ez a szövegeivel job-

помага на списанието да е толкова мобилно, толкова реагиращо.

ban összefügg. A másik oka pedig az volt, hogy

Фактът, че е двуезично, също се отпечатва върху характера му и

szabadulni igyekezett Joyce hatásától. Azt állította Bec-

то не само формално: когато се чете на български от българи,

kett, hogy angol nyelven Joyce után nem lehet prózát írni.
си представям текстове на завръщането; когато се чете на

Érdekes az is az ő esetében, hogy németül is kiválóan

унгарски, това са текстове върху днешната темпорална ос, поло-

tudott, majdnem olyan szinten, mint az anyanyelvén és

жени в съвременната култура. Списанието блика от материал за

franciául. Németül azonban mégsem írt soha. Egy másik

размишление...

érdekes vetülete az ő problémájának az, hogy a franciául

született műveit aztán ő maga fordította le angolra. A filo-
Пенка Ватова: В следващия панел се надявам да чуем идеи и

lógiának ezzel egy komoly feladatot ad, mert mindkét lét-

мнения, провокирани от списанието и неговата билингвалност.

rejött mű eredeti Beckett-alkotás. Elméleti problémát vet

Като начало давам думата на колегата Ласло Бедеч, лектор по

fel, hogy vajon melyiket tekintsük eredetinek. És akkor,

унгарска литература в Софийския университет, който ще говори

visszamenve a probléma gyökeréig, azt állítja sok író,

за двуезичието и смяната на езика.

hogy igazából csak az anyanyelven lehet magas szintű

irodalmat művelni. Az ember csak az anyanyelvét ismer-
Ласло Бедеч: Ще се опитам накратко да опиша особената ситуа-

heti olyan mélységig, hogy azon irodalmat tudjon

ция, когато един писател, попаднал в чуждоезикова среда, въз-

művelni. Nyilván azért is, mert a nyelv nem pusztán a

приема езика на страната, в която живее и започва да пише на

szavak összessége, hanem az adott nyelvet beszélő közös-

този език. Този проблем има езикови, литературни и социални

ség kultúrájának a hordozója, a múlt gyűjtőhelye. Ezt az

аспекти. Ще засегна преди всичко литературнотеоретичните

ember egy tanult nyelven sohasem tudja igazából magá-

аспекти на проблема. Да започнем с имената, които всички поз-

évá tenni. Sokan ülnek itt olyanok, akik két vagy akár
нават: Бекет, Набоков, Валери, може да се спомене и Целан.

több nyelvet is kiválóan beszélnek, és tőlük gyakran hall-

Това са хора, които независимо дали по собствено решение, или

juk azt a panaszt, hogy bármilyen jól is tudják a második

принудително, започват да пишат литература на език, който са

vagy a harmadik nyelvet, például a gyerekdalokat vagy a

учили. Самуел Бекет решава в края на трийсетте години да пише

mondókákat, vagy a történelmi utalásokat nem értik. Azo-

не на английски, а на френски език. Решението му е подробно

kat az apró utalásokat, ami az anyanyelvi beszélőnek tel-

описано от литературната наука, самият той многократно е

jesen természetes, nekik komoly munkával lenne csak

говорил за това, споменавайки две основни причини. Едната е, че

megszerezhető, de legtöbbször még így sem.

за него английският език е маниерен, а френският изисква много

A második példám Nabokov példája, aki ezt a lehetetlen-

по-голяма дисциплина и по-добре приляга на текстовете му. Вто-

séget tudta legyőzni és megvalósítani. Orosz volt eredeti-

рата причина е, че е искал да се освободи от влиянието на

leg, aztán Németországba emigrált, és elkezdett németül

Джойс. Твърдял, че след Джойс едва ли не повече не може да се

írni. Néhány évvel később átköltözött Párizsba, és ott

пише на английски език. В неговия случай интересното е, че е

franciául írt, majd elment Amerikába, és az angol regé-

знаел и немски, по собственото му твърдение не по-лошо от род-

nyei tették aztán világhírűvé. Miközben Beckett olyan

ния си език или от френския, но въпреки това никога не е писал

irodalmat művelt, ami szegényes volt: kevés utalás, kevés

на немски език. Друг интересен аспект на неговото творчество

asszociáció volt benne – ez is csak megkötésekkel igaz –,

е, че написаните на френски език произведения сам превежда на

de Nabokov Lolitájához képest, amelyben tulajdonkép-

английски. Факт, който е много интересен от филологическа

pen minden második mondat egy utalás, egy átvétel

гледна точка, тъй като и двата текста са оригинално произведе-

korábbi szövegekből, Beckett szövege egy naturális, sze-

ние на Бекет и създават теоретичния проблем, кой от двата

gényes szöveg. Ezért mondhatjuk azt, hogy Nabokov a

текста да се смята за оригинал. Връщайки се към корените на

lehetetlent tudta megvalósítani: hogy a tanult nyelvét, az

проблема, много писатели твърдят, че висока литература се съз-

angolt olyan magas szinten volt képes elsajátítani, hogy a

дава само на родния език. Всеки човек познава в дълбочина само

nyelvi játékokat és ezeket a bizonyos kulturális utalásokat

родния си език и само на него може да създава литература. Оче-

is perfekt módon, tökéletesen használta. Képes volt a

видно защото езикът не е просто сбор от думи, а носител на кул-

nyelvhez kötöttséget és azt a bizonyos társadalmi beágya-

турата на средата, която ползва този език, пресечна точка на

zottságot fölülírni, és átlépni egy másik nyelvre.

миналото. На езика, който е учил, човек никога не може да го

Ha egy pillanatra ránézünk a többi példára, akkor azt kell

постигне. Тук има мнозина, които говорят отлично два или

látnunk, hogy ezek a majdnem lehetetlen esetek elsősor-

повече езика. И колкото добре да знаят новия език, детските

ban a prózában valósultak meg. Az lehet akkor az állítá-

песнички и поговорки например, асоциациите с миналото често

sunk, hogy lehetséges egy tanult nyelven szépirodalmat

остават разбираеми. За неща, които в разговорния език са обик-

létrehozni, de ez inkább a prózában lehetséges, a költé-

новено вметване, човек трябва да положи сериозни усилия, за да
открие значението им, а понякога дори и така не му се удава.

XEMYC · 12 · HAEMUS
 2012/I.

KÁVÉHÁZ КАФЕНЕ

szetben pedig nem. Érdemes ennek az okain is elgondol-

kozni. Arra gondolhatunk, hogy a költészet az még inkább
Другият ми пример е Набоков, който успява да преодолее и осъ-

az adott nyelvhez és kultúrához kötődik. A nyelvnek egy

ществи нещо невероятно. Руснак по произход, той емигрира в

mélyebb szintjét érinti. Ami még inkább problémát okoz,

Германия и започва да пише на немски език, няколко години по-

hogy a költészet legtöbbször megpróbálja a szabályokat

късно се премества в Париж, където пише на френски, накрая се

fölülírni. Itt most a grammatikai és a formai szabályokra

заселва в Америка, където пише на английски и именно англое-

is gondolok. Azt ismerjük, amikor egy idegen nyelven

зичните му романи го правят световноизвестен. И докато лите-

olvasunk költészetet és közös tapasztalatunk, hogy ha

ратурният език на Бекет е по-еднозначен, по-беден на асоциации

egy hibát látunk, nem tudjuk eldönteni, hogy most a

(разбира се, това е вярно само в рамките на определена услов-

költő hibázik, vagy mi nem értjük jól az adott szöveget.

ност), в „Лолита” на Набоков всяко второ изречение поражда

Amikor ezt az alkotó oldaláról nézzük, még inkább igaz

асоциации със стари текстове. Би могло да се каже, че Набоков

ez a helyzet, hogy egy tanult nyelven általában nem

е постигнал невъзможното, усвоявайки в такива тънкости новия

merünk hibázni. Márpedig ahhoz, hogy jó költészetet

си език – английския – и използвайки по един завиден начин ези-

hozzunk létre, hibáznunk kell, felül kell írnunk a szabá-

ковата игра, културните асоциации. Той успява да преодолее и

lyokat.
социалната обвързаност на езика.

Magyar példát is szeretnék felhozni. 1945 után, az 1956-

Ако само за момент се обърнем и към други примери, трябва да

os forradalom után sok író is Nyugatra emigrált. Ezeknek

установим, че тези невероятни случаи са били осъществени

az íróknak egy része elkezdett a tanult nyelvén, az adott

предимно в прозата. Изводът ни може да бъде, че: да, може да се

ország nyelvén írni. Vannak olyanok is, akik már második

създава литература на чужд език, но това става изключително в

generációs magyarok, és ők már anyanyelvükként írnak

прозата, не и в поезията. Заслужава си да се замислим какви са

az adott ország nyelvén. Ferdinandy György először

причините. Без да се задълбочаваме по въпроса, защото няма и

Párizsba ment, ’56 után, majd Puerto Ricóba, ahol először

време за това, трябва да кажем, че поезията е още по-вкоренена

franciául írt, majd spanyolul. A második generációs írók

в културата, в езика, засяга един негов по-дълбок слой. Това,

közül pedig hadd említsem meg Terézia Morát, aki

което създава още по-голяма трудност, е, че поезията в повечето

Németországban él. Ő már csak németül ír, miközben

случаи се опитва да пренапише правилата. Имам предвид дори и

magyar írókat, például Esterházy Pétert fordít németre. Itt

граматическите правила и правилата на формата. Познато ни е

tehát megkülönböztethetjük az írói kétnyelvűséget az írói

усещането, че когато четем поезия на чужд език и забележим

egynyelvűségtől. Van, aki kiválóan beszéli mind a két

някоя грешка, ни е трудно да установим дали е съзнателно

nyelvet, mégis csak egy nyelven hajlandó írni. Vajon mit

направена от поета, или ние нещо не сме разбрали. Ако си пред-

kezdjen az adott nemzeti irodalomtörténet ezekkel a szer-

ставим същата ситуация от позицията на твореца, тя въздейства

zőkkel? Beckett angol vagy francia író? Nabokov az

многократно по-силно, защото на езика, който сме учили, не

orosz, a francia vagy az angol irodalomtörténethez taro-

смеем да правим грешки. А за да създадем добра поезия, трябва

zik? Ferdinandy György, akit említettem, a magyar iroda-

да правим грешки, трябва да пренаписваме правилата.

lomtörténet része vagy már a spanyolé? Ahogy hallom a

Искам да дам и унгарски примери. След 1945 и след революцията

bolgár és a szerb barátaimtól, ezen a részen egy kicsit más

от 1956 г. много унгарци, сред тях поети и писатели, емигрират на

stratégia dívik, mint Magyarországon. Magyarországon

Запад. Една част от тях – не всички – пишат на езика на стра-

ezeket az idegen nyelven született műveket nem veszik

ната, в която живеят. Има и такива, които са вече второ поколе-

számításba, nem tartják az irodalomtörténet részének.

ние, те пишат на езика на страната, в която са родени като на

Például Ferdinandy György monográfusa nem olvasta el

роден език. Дьорд Фердинанди, който най-напред се заселва в

a franciául és spanyolul írt regényeket. Ezzel szemben

Париж, започва да пише на френски, след това отива в Порто

úgy hallottam egy-két bolgár barátomtól, hogy, mondjuk,

Рико и там продължава творчеството си на испански език. От

a Németországban élő és németül író bolgár szerzőket

второто поколение писатели ще посоча Терезия Мора, която

igenis a bolgár irodalom alkotójának tekintik. Érdekes

живее в Германия и пише само на немски език, и превежда унгар-

még Magyarország és Bulgária között Szerbia és a volt

ски писатели (например Петер Естерхази). Тук можем да напра-

Jugoszlávia területe, ahonnan nagyon sokan a háború

вим разграничение между писателско едноезичие и писателско

miatt emigráltak tizenévesen Nyugat-Európába, főleg

двуезичие. Има писатели, които владеят повече езици и въпреки

Németországba. Egy külön problémát vet fel, hogy elvit-

това пишат само на един.

ték az anyanyelvüket, a kulturális tapasztalatokat, és ter-

Възниква въпросът, как да се отнася съответната литературна

mészetesen a háború tapasztalatát, ami szinte kizárólagos

история към тези автори. Дали Бекет е английски, или френски

témájukká vált. Mégis olvastam egy olyan interjút egy

писател? Набоков към коя литературна история принадлежи:

íróval, amelyben azt mondta, hogy mivel ő Németország-

руската, френската или английската? Дьорд Фердинанди и про-

ban él és a német nyelv veszi körül, már jobban tud néme-

изведенията му, написани на испански език, могат ли да се раз-

tül, mint szerbül és számára nem is kérdés, hogy mivel

глеждат като част от унгарската литературна история? Чувам от

jobban tud németül, ezért németül ír. Ez az író 15 éves

моите сръбски и български приятели, че в подобни случаи стра-

korában ment Németországba, és most 30 éves. Mindez

тегията, която се прилага, е различна от унгарската. В Унгария

azt vetíti előre, hogy Európában ez a probléma egyre

произведенията, създадени на чужд език, не се смятат за част от

inkább fel fog erősödni, mivel a határok átjárhatóságával

унгарската литература. Монографът на Дьорд Фердинанди не се

egyre több író fog új hazát találni magának és új nyelvet.

занимава с произведенията му, създадени на испански език. В

Még izgalmasabb azoknak a gyerekeknek a szituációja,

същото време моите български приятели твърдят, че живее-

akik nem saját döntésükből kerülnek egy új országba, és

щите в Германия български писатели, които пишат на немски

majd abba a dilemmába kerülnek, hogy az anyanyelvükön

език, се възприемат като български автори. От бивша Югосла-
вия, която се намира между Унгария и България и откъдето –

XEMYC · 13 · HAEMUS
 2012/I.

КАФЕНЕ KÁVÉHÁZ

a saját anyaországuk kultúráját vagy a másik hazájuk kul-

túráját vigyék bele az irodalomba.
особено по време на войната – много хора са емигрирали, някои
още като деца, в Западна Европа. Те са пренесли със себе си

Penka Vatova: Ahogy Bedecs Lászlónak a nyelvcseréről

езика, културния опит и естествено опита от войната, която се

szóló elmélkedésében is hallhattuk, két irányból kell a

превръща в основната им тема. Четох едно интервю на такъв

Haemus folyóiratra gondolnunk. Az egyik a folyóirat két-

писател, който живее в Германия, в немска среда и знае немски

nyelvű olvasóközönsége. A kiadvány mai olvasóinak a

по-добре от родния си език, ето защо е започнал да пише на нем-

nagy része azokból a fiatalokból áll, akik nem saját dön-

ски. Този писател е заминал за Германия на 15-годишна възраст,

tésük miatt élnek ott, ahol. A másik szögből pedig meg-

сега е на 30. Ясно е, че този проблем в съвременна Европа ще

nézhetjük a magyarországi bolgár közösség alkotói

става все по-често срещан. С отварянето на границите все

erőforrásait. A közösség több tagja is szépirodalmi alkotó,

повече писатели ще намират нова родина. Още по-интересна е

fordítanak az egyik nyelvről a másikra. Egy részük

ситуацията на децата, които са попаднали в новата държава не

magyarul ír, a másik részük pedig bolgárul. Vannak

по собствено решение и са изправени пред дилемата, дали да

közöttük, akik Magyarországon telepedtek le, és vannak

пишат на родния си език, на езика на своята култура, или на

újonnan áttelepültek is. Például, ha Szvetoszlav Sztojcsev

езика на втората си родина.

magyarul ír, a folyóiratban megjelent bolgár nyelvű

műveit vajon ő maga fordítja le? Vagy a bolgár nyelven
Пенка Ватова: Със своите размисли за смяната езика в творчес-

író Szvetla Kjoszeva, maga formálja meg a műveit

кия процес Ласло Бедеч ни кара да мислим и за списание

magyarul is? László felvetette azt a kérdést is, hogy egy

„Хемус” от две страни. От една страна, двуезичието на читател-

nemzeti irodalom vajon magába foglalja-e azokat a szer-

ската аудитория на „Хемус”. Голяма част от днешната аудитория

zőket is, akik abból országból származnak, de más nyel-

на списанието са онези млади хора, които не по собствено жела-

ven írnak. Hogyha a folyóirat szempontjából nézzük a

ние са поставени в средата, в която са – средата по произход, сре-

kérdést, akkor azt mondanám, hogy a Haemus bolgár

дата по живеене. Всъщност списанието си дава сметка още от

kiadvány, bár kétnyelvű, és egy sajátos környezetben rea-

самото начало със своите две версии, че работи от две посоки за

lizálódik. Az ötletek, hogy a kiadvány mit tartalmazzon, a

своята читателска публика. От друг ъгъл можем да погледнем

bolgár közösség köreiben fogalmazódik meg.

творческия ресурс на българската общност в Унгария. Немалко
от хората от общността са реализирани и в художествената реч,

Elka Dimitrova: Számomra nagyon érdekes volt a nyelv-

в прозата и в поезията, превеждат от единия език на другия. Една

ről és a szerzőiségről szóló fejtegetés, hogy hogyan hatá-

част от тях пишат на унгарски език, друга част пишат на бъл-

rozható meg egy szöveg hovatartozása. Bedecs László

гарски. Има сред тях хора, които са натурализирани в Унгария,

felvázolta, hogy ezt a problémát mind átéljük valamilyen

има и нови преселници. Например ако Светослав Стойчев пише

formában, mivel a mai helyzetben bizonytalanok és meg-

на унгарски, дали печатаните в списанието български текстове

szűnőfélben vannak a határok. Az, ami a 70-es években

са преведени от самия него; или дали пишещата на български

Bulgáriában, Európában és az Egyesült Államokban for-

Светла Кьосева сама изразява на унгарски език своите произве-

radalmi posztmodern projekt volt, számunkra valamilyen

дения. Той повдигна и въпроса, дали една национална литера-

globális valósággá vált. Ebből a szemszögből, csak humo-

тура приобщава автори, които са по произход наши, но пишат на

rosan jegyezném meg, hogy a nyelv és alkotóiság kérdése

чужд език.Ако отнесем въпроса към списанието, аз съм склонна

olyan, mint a tojás és a tyúk kérdése: a szöveg létezése a

да не мисля списание „Хемус” като друго освен като българско

lényeg. A Haemushoz a következő lenne a kérdésem:

списание, макар че то е двуезично и се реализира в особена

mivel szemmel láthatóan a folyóirat kétnyelvűsége a hír-

среда. Но идеите за него и неговото съдържание се генерират в

nöki tevékenység, misszió, gondoltak már beállítottság

средите на българската общност, която чертае параметрите на

szempontjából valamilyen kozmopolita formára? Nem

своята културна идентичност – безспорно българска – на унгар-

kellene túllépni a bolgárságon, a magyarságon, és három-

ска земя.

nyelvűvé alakulnia a folyóiratnak? Egy angol nyelvű ver-

zióra gondolok, hogy kikerüljön ebből a két kis
Елка Димитрова: На мене ми беше много интересно това изло-

közösségből, akármilyen fontosak is számunkra ezek.

жение, особено с проблема за авторството и езика като осново-
полагащи за определянето на националната принадлежност на

Szvetla Kjoszeva: Ami a folyóirat globalizációját illeti,

дадени текстове. Ласло Бедеч ясно очерта, че този проблем е на

arra gondoltunk, hogy bevehetnénk külföldi bolgár szer-

изживяване в някакъв смисъл, защото съвременната ситуация

zőket is az egész világból. Már voltak próbálkozásaink is

разколебава и премахва границите. Онова, което през 70-те

e téren, nem akarjuk földrajzilag csupán Bulgáriára és

години в България, а и в Европа и Щатите и преди това, е било

Magyarországra szűkíteni a kört. Egy harmadik nyelv

революционен постмодерен проект, за нас става някаква гло-

bevezetése már egy másik dolog. Egy időben publikáltuk

бална реалност. От тази гледна точка въпросът за авторството

a tartalmat angol nyelven, de később ez elmaradt. Ahogy

и езика е горе-долу – казвам го с чувство за хумор – като

a szövegek eljutnak különböző országok magyar és bol-

въпроса за яйцето и кокошката, важна е крайната наличност на

gár lakosaihoz, szerintem utat tud majd törni magának a

текста. Конкретният ми въпрос към „Хемус” е: След като оче-

folyóirat, elég ha megvan a megfelelő töltése.

видно неговата двуезичност е част от посланичество, мисия, мис-

Azt kell mondanom, hogy a fejtegetés bennem is gondo-

лилите ли сте за някакъв космополитен формат като нагласа?

latokat ébresztett, mivel a magyarországi szerzőink, akik

Дали не трябва да се изживее конкретно българско-унгарското,

mind a két nyelvet beszélik, gyakrabban publikálnak

за да се премине към триезичие – да се появи и една англоезична

inkább magyar nyelvű szövegeket.

версия, за да излезе от този кръг на общуване между две малки
нации, колкото и да са важни те за нас? Интересно ми е, защото

XEMYC · 14 · HAEMUS
 2012/I.

KÁVÉHÁZ КАФЕНЕ

Például itt van Hadzsipetkova Krisztina csodálatos könyve,

a Poli. Ő már nem is második, hanem harmadik generációs
има много важни текстове, които са значими като литература

bolgár Magyarországon. A bolgár közösség felépítése

сами по себе си, не само в съпоставката България - Унгария.

olyan, hogy nagyon szoros kapcsolatokat tartanak fent a

családdal Bulgáriában. Krisztina először az őseinek a szülő-
Светла Кьосева: Що се отнася до глобализирането на списанието,

faluját írja le könyvében, ahova gyakran ő maga is vissza-

сме го мислили – но пак на българска основа – като работа с

tért, és ezáltal egy nagyon érdekes nézet alakult ki benne.

автори, сътрудници от цял свят. В това отношение вече имаме и

Ugyanez vonatkozik Doncsev Tosóra is, aki két prózai

опит, не сме се ограничили географски само в границите на

könyvet írt magyar nyelven. Érdekes az is, hogy még

България и Унгария. Друг е въпросът за въвеждане на трети

azok az emberek is, akik első generációs bolgárok

език. Имали сме практика да публикуваме съдържанието на

Magyarországon, mint Szvetoszlav Sztojcsev és

английски език, която с времето бе изоставена. Стигайки до бъл-

Radevszki Teodor, először magyarul írnak prózát és utána

гари и унгарци в различни страни, тези текстове могат да си про-

ők maguk fordítják le.

бият път и по-нататък, стига да имат необходимия заряд в себе си.
Искам да кажа, че изложението породи и у мене мисли, тъй като

Penka Vatova: A folyóirat más alkotói kihívásokat is elő-

на страниците на списанието нашите автори от Унгария, които

idéz. A leghíresebb, ahogy már említettem, a bolgár

владеят и двата езика, често предпочитат да пишат на унгарски.

kalauz projekt, amely a bolgár és a magyar írókat provo-

Например чудесната книга „Поли” на Кристина Хаджипеткова,

kálja, szövegközi kommunikáció szintjén hozza össze

която е не второ, а трето или четвърто поколение българка в

őket, és egy művészi szituációt vesz alapul Kosztolányi

Унгария. Самата структура на българската общност е такава, че

Dezső magyar író elbeszélésében. A bolgár és magyar

се поддържат много тесни връзки с рода в България. Първото

íróknak felajánlották, hogy interpretáljanak egy hallga-

нещо, което тя написа, е за родното село на нейните предци,

tást, egy nem értést, amely irodalmi témán alapul. Ily

където редовно се е връщала в България и което е породило у

módon a kiadvány magyar és bolgár szerzőket vonzott

нея един много интересен поглед.

magához, létrejött egy alkotói műhely, amely már közel

Същото се отнася и за Тошо Дончев, който написа две проза-

10 éve működik. Egy idő után a műveket külön könyvben

ични книги на унгарски език. Интересното е, че дори хора, които

adták ki, de ez a projekt a mai napig él. A Haemus két leg-

са първо поколение българи в Унгария като Светослав Стойчев

utóbbi számában újabb szövegek jelentek meg, újabb

и Теодор Радевски, също пишат първо на унгарски прозата си, но

alkotók csatlakoztak a projekthez.

те сами си я превеждат.

A Haemus vitarovataiba nemcsak magyar írók kapcsolód-

nak be, hanem kulturális antropológusok, színházkutatók,
Пенка Ватова: Списанието прави и други творчески провокации.

akik a magyarországi bolgár közösség kulturális állás-

Най-известната, както вече се спомена проектът „Българският

pontját képviselik.
кондуктор”, който провокира български и унгарски писатели,
среща ги на равнището на междутекстовото общуване, изхож-

Nikolaj Bojkov: Először Kerényi Szabinától hallottam az

дайки от една художествено разиграна ситуация в романа на

ötletről. Ő akkoriban bolgár szakra járt, és a Haemus

унгарския писател Дежо Костолани. На българските и унгар-

folyóirat megbízásából kért meg a bolgár írókat, hogy

ските писатели е предложено да интерпретират едно мълчание,

írják meg A bolgár kalauz történetét. Az írók közt volt

едно неразбиране, което е в основата на литературния сюжет. И

Georgi Goszpodinov, Alek Popov, Bojko Pencsev. Szá-

по този начин се привличат унгарски и български творци, съз-

momra nagyon érdekes volt, és mivel így is, úgy is járok

дава се творческа работилница, която продължава да работи

Magyarországra, sok emberrel találkozom, elmeséltem

близо 10 години. В един момент творбите бяха издадени в

nekik, és megkértem őket, hogy írjanak. Ezek közül a

отделна книга, но проектът продължава да живее и в послед-

szerzők közül sokan publikálták ezeket a szövegeket saját

ните два броя на „Хемус” се появяват нови текстове, включват

könyvben is. A történet Bedecs Lászlóval folytatódik, aki

се нови творчески гласове.

meghívta a magyar írókat Bulgáriába. A bolgár kalauz

В дискусионните рубрики на „Хемус” се включват не само

témája a 90-es években felszínre bukkant Magyarorszá-

унгарски писатели, а и културолози, театроведи, които застъп-

gon, még Balassa Péter kritikus is A bolgár kalauz után

ват становища върху културното битие на българската общност

nevezte el a könyvét.
в Унгария.

Az az igazság, hogy a folyóirat valóban olyan híres

magyar szerzőkkel működik, akik valamilyen oknál fogva
Николай Бойков: За пръв път научих за идеята от Сабина

kötődnek Bulgáriához.
Керени, която тогава беше студентка българска филология и по
поръчка на списание „Хемус” се обърна към български писа-

Szvetla Kjoszeva: Az én benyomásom, hogy az első szö-

тели да напишат свой вариант на „Българският кондуктор” –

vegek megjelenése után az írók közül sokan vették bele

Георги Господинов, Алек Попов, Бойко Пенчев, също и Йордан

ezeket a szövegeket a saját kötetükbe. Onnantól elterjedt

Ефтимов, но той не си написа текста. На мене ми се стори много

ez a téma, és felkeltette más szerzők érdeklődését is. Itt

интересно и понеже така или иначе ходя в Унгария, срещам се с

jött Nikolaj esete, aki folyamatosan fenntartotta a téma

много хора, разказах за това нещо и ги помолих да напишат.

iránti érdeklődést nagyon sok szerzőnél. Bedecs László írt

Много от тези автори публикуваха тези свои текстове в своите

egy remek elemzést erről a projektről.

книги. Продължението на историята е свързан с Ласло Бедеч,
който покани унгарски писатели в България. Темата „Българ-

Penka Vatova: Ez alatt a 20 év alatt a folyóirat nem fásult

ският кондуктор” излезе на повърхността в Унгария през 90-те

el. Szemmel láthatóan még a kezdetek kezdetén úgy gon-

години, дори критикът Петер Балаша нарече своя критическа
книга „Българският кондуктор”.

XEMYC · 15 · HAEMUS
 2012/I.

КАФЕНЕ KÁVÉHÁZ

dolták, hogy ne korlátozódjon a bolgár közösségre. Az

első években amellett, hogy fenntartott egy operatív rova-
Това, което прави впечатление, е, че списанието наистина работи

tot a közösség hétköznapjairól, a kiadvány főként az etno-

с известни унгарски автори, които по някакъв начин са свързани

centrikus kulturális feladataira koncentrált. A folyóirat a

с България или просто са преведени на български.

tematikus elvre épül, és olyan személyiségekre és esemé-

nyekre épít, akik és amelyek a magyarországi bolgárság
Светла Кьосева: Моето наблюдение е, че след като излязоха пър-

fontos oszlopai. Nem sokkal a kiadvány 10. évfordulója

вите текстове, много от авторите – български и унгарски – след

után, 2004-től, amikor a szerkesztőbizottság megújul, a

това ги включиха в собствените си сборници. Оттам тази тема се

folyóirat operatívabb arculatot vesz fel, változtatva az

разви по-нататък и пробуди интерес и у други автори. И тук идва

eredeti elgondolásán, és több rovatban olvasóközönsége

работата на Николай, който непрекъснато поддържаше инте-

különböző rétegeivel foglalkozik. Egy új gyermekrovat is

реса към нея у редица унгарски писатели. Тя се завъртя в книги,

létrejött, amelyet nagy lelkesedéssel gondoz Szvetlana

които се наблюдават от критиката, които се следят. Ласло Бедеч

Sztojcseva. Létrejött a Kávézó, a Mozaik, az Oldalak, a

написа един чудесен анализ на целия този проект.

Színpad és a Gravitáció nevezetű rovat. Ezek mögött a

címek mögött többoldalnyi olyan vitaanyag áll, amelyek
Пенка Ватова: През тези 20 години списанието няма закостенял

a közösség aktuális problémáiból származó eseteket vitat-

облик. Очевидно това е зададено още в началото с намерението

ják meg, mint például a kétnyelvűség és az oktatás prob-

да не се ограничава в рамките на общността.

lémája európai aktualitással. A Színpad rovat egy másik

В първите годишнини, наред с това, че се поддържа една опера-

kulturális intézmény bemutatásának ad teret, a Malko

тивна рубрика за ежедневния живот на общността, списанието

Teatro színházi társulatnak, amely az idén ünnepelte fenn-

се концентрира предимно върху етноцентристките си културни

állásának 15. évfordulóját. Ez egy nagyon fontos tér,

задачи. То възприема тематичния принцип и се конструира

amely gyakran összehozza a bolgár közösséget. A folyó-

около личности или събития, които са важни опори за българ-

irat megújulása összehoz olyan embereket, akik más-más

ската общност в Унгария. Малко след десетата си годишнина, от

szempontból mutatják be a közösség kulturális arcát:

2004 насам, сред обновяване на редколегията, списанието придо-

művészek, színházi emberek, zenészek, tudósok. Nagyon

бива по-оперативен облик, но не в първоначалния замисъл, а по-

szeretném megtudni, mik a folyóirat közeli perspektívái.

скоро, като се фокусира в отделни рубрики към различни
сектори от своята читателска аудитория. Въвежда се рубриката

Natalia Hrisztova: Jól emlékszem még a folyóirat kez-

за децата, осъществена по много сърцат начин от Светлана

deti lépésiere, még a 90-es évekből. És látható, hogy ilyen

Стойчева. Въвеждат се рубриките Кафене, Мозайка, Страници,

szabadpiaci feltételek mellett is fennmaradt a folyóirat.

Сцена, Гравитация. Зад тези заглавия стоят страници за диску-

Ilyen hosszú élet nem jellemző a bolgár irodalmi kiadvá-

сии, които разискват проблеми, произтичащи от актуални

nyokra. A Zlatorog (Aranyszarvú) folyóiraton kívül más

въпроси на общността, но засягащи процеси, актуални в евро-

nem jut eszembe. A kiadvány megérdemli, hogy csodál-

пейски смисъл: двуезичието, образованието. В рубриката Сцена

juk, hiszen 20 éven keresztül fennmaradt, és a kiadása

дава редовно поле за представяне на една друга културна инсти-

egyszer sem szakadt meg. Bárki, aki foglalkozott már kia-

туция, която тази година също има юбилей – 15-годишното

dói tevékenységgel, elképzelheti, hogy milyen nagy szó

Малко театро, българския театър в Унгария. Едно много важно

ez. Azt jelenti, hogy kitartással csinálják, egy személyes,

средище, което много често събира и чисто физически българ-

szentimentális viszonyra is utal.

ската общност.

Üdvözlöm a tartalom rovatokba rendezését, mivel ez az

Това обновяване на списанието събира на едно място хора от

eljárás lehetőséget ad különböző témák és tartalmak

общността, които се занимават по различен начин с нейното

kiemelésére és továbbfejlesztésére. Két olyan rovatra sze-

културно представяне: художници, театрали, музиканти, учени, и

retném felhívni a figyelmet, amelyet figyelmesebben

наистина се превръща в един добър обединител. Не толкова

átnéztem, hogy a mai kerekasztal-beszélgetésünkre felké-

внушавайки определени идеи, а обединявайки, събирайки на

szüljek. Az egyik az a gyermekrovat, amelyről már sok

едно място общността, за да очертае културния й облик. Инте-

szó esett. Ez a rovat nagyon természetesen illeszkedik a

ресно ми е да чуя какви са близките перспективи на списанието?

folyóirat struktúrájába, főleg amikor a perspektívákról is

szó esik, ez a rovat, ha úgy tetszik, hagyományszerető,
Наталия Христова: Много добре си спомням началото на това

sokféleképpen kapcsolódik ahhoz, amiről beszéltünk. Ha

списание в зората на 90-те години. И ето че в такива условия –

kulturális antropológiai szemszögből vizsgáljuk a rovatot,

пазарни, свободни, то просъществува възраст, която не е харак-

láthatjuk, hogy mennyi mindent ad a gyermekeknek:

терна за българските литературни издания. Освен за „Злато-

olvashatják a gondosan kiválasztott műveket, lehetőséget

рог” за друго не се сещам. То заслужава нашите адмирации дори

teremt nekik, függetlenül a származásuktól, hogy értékek-

и само заради тези 20 години, заради самия факт, че то не пре-

kel érintkezzenek. A szülőknek pedig egy szentimentális

късва излизането си – защото всеки, който се е докосвал до

átélés, mivel legalább két nemzedékkel visszamenőleg is

някаква издателска дейност, може да си даде сметка какво озна-

azokon a műveken nevelkedtek. Ez az a rovat, amely fel-

чава това. То означава да се прави с хъс, говори за наличието на

készíti a nagy irodalom jövőbeli olvasóit. Sok perspektí-

едно и лично, и сантиментално отношение.

vát látok a rovatban. A művek mellett kritikai elemzések

Аз адмирирам подреждането на съдържанието в рубрики, тъй

is találhatók, amelyek fontos kiindulópontot adnak az idő-

като този подход дава възможност за поставяне на акценти, за

sebb gyermekeknek a mű megértéséhez, és a szülőket is

доразвиване на определени теми и сюжети. Искам да обърна

eligazítják. Úgy gondolom, hogy a kritika jelenléte

внимание на две рубрики, в които се вгледах по-внимателно, под-

nagyon fontos és hasznos.

готвяйки се за днешната кръгла маса. За едната много се каза:
детската рубрика.

XEMYC · 16 · HAEMUS
 2012/I.

KÁVÉHÁZ КАФЕНЕ

A Kávézó című rovatot a 2007-es számokban fedeztem

fel. Megosztom veletek, hogy én mit láttam benne. Már az
Тя изглежда много естествена особено когато се говори за пер-

elején felébresztette bennem a kíváncsiságot: a kávézó

спективите пред списанието, тя е ако щете традиционна, много

egy nagyon eleven hely, ahova nem egy válogatott közön-

свързана с всички теми, за които си говорихме. Тя, ако трябва да

ség jár, oda mindenféle emberek kerülhetnek, ott minden-

разсъждаваме малко по-културноантропологично, дава много:

féle gondolatok születhetnek, és megvitathatnak köztük

децата да следят подбрана литература, дава възможност и други

nagyon értékeseket is. Nagyon jó dolognak találom egy

деца – без значение от произхода – да се докоснат до нещо цен-

ilyen rovat elkülönítését, nagyon eleven a rovat, és széles

ностно, дава възможност за едно много сантиментално прежи-

az olvasóköre. Nagyon jó az a „kávéházi” találkozó, ahol

вяване от страна на родители, които поне две поколения назад са

a már említett Hadzsipetkova Krisztina elbeszélései is

минали през тези автори. Това е рубриката, която подготвя и

olvashatók. Sok információt ad a szerzőnőről: hogy

бъдещите читатели на другата литература. В този смисъл виж-

hogyan értékelik Magyarországon és Bulgáriában, milyen

дам в нея много перспектива. Включването и на критически ана-

fogadtatásban részesült. A polgármester levele is megje-

лиз върху произведението, което е публикувано, също е много

lent, ami nagyon hiteles és szimpatikus dolog. Teodora

важно, защото той ориентира родителя, а за по-големите деца

Dimova levele is olvasható, kiegyensúlyozó, mind a két

също дава важни отправни точки. Въобще смятам включването

oldalt megértő momentumot képvisel. A következő évek-

на критическия жанр като важно и полезно – независимо дали е

ben, 2009-ben és 2010-ben a rovat már egy válogatott,

обърнат към българската общност в Унгария, или се чете и

intellektuális közönség igényeit elégíti ki. Nem találni a

извън нея, присъствието на литературна критика е много инте-

”bolgár kalauzos” hangulatot. De mégis, miért gondo-

лигентно вписано.

lom, hogy ez egy perspektívával rendelkező rovat? Mivel

Другата рубрика, Кафене, съм засякла от 2007 г. Ще ви споделя

a kávézóba bárki betérhet, ezért kialakulhat dialógus,

какво аз съм видяла в нея. У мен тя събуди любопитство още от

egyet nem értés és vicces szituációk is. És az aktuális

самото начало: кафенето е нещо много живо, то е място, където

téma mellett más témák is kibontakozhatnak. Akár a világ

се среща не само отбрана публика, там има всякаква публика,

másik részéről is bejöhet egy idegen, aki feldobja a témát.

където се споделят мисли, възникнали на момента, могат да се

A kávézó olyan, mint az élet, néha váratlan, ezért találom

обменят и много стойности мисли. Обособяването на подобна

úgy, hogy a folyóiratnak nagyon sikeres eleme, amely

рубрика намирам за много добро, без да е авангард, то е много

nyilvánvalóan az irodalmi beállítottságú közönség felé

живо, обърнато към широка публика. Много хубава е срещата в

irányul. A legutóbbi számban, ahol a magyarországi bol-

Кафене, в която са представени разказите на Кристина Хаджи-

gár irodalomról szóló beszélgetést publikálták, megjelent

петкова, за която вече се спомена. Тя е бих казала „най-кафе-

egy anyag, amelyet nemcsak a bolgár-magyar nézőpont-

джийска”: вкарва информация за авторката, как тя е

ból jó analizálni, hanem általában mint az ismeretlenhez

представена в Унгария и в България, как се възприема подобна

fűződő érdeklődést, a provokációt.

проза. Публикувано е и писмото на кмета, което е много автен-

Gratulálni szeretnék a kiadvány hosszú fennmaradásához,

тично и симпатично. От трета страна, писмото на Теодора

arculatához és a fejlődéshez.
Димова, което внася един балансиращ, разбиращ и двете страни
момент. През следващите 2009 и 2010 г. рубриката дава заявка за

Szvetla Kjoszeva: Köszönöm a részvételt, a folyóirat,

вече като че ли подбрана, интелектуална публика. Няма го

illetve a folyóiratban felmerülő problémák iránti érdeklő-

сюжета на Българския кондуктор. Защо обаче смятам, че това е

dést. Amennyiben mondanom kellene valamit a folyóirat

една перспективна рубрика? Защото тя дава възможност от

jövőjéről, és arról, hogy hogyan fejlődhetne a továbbiak-

време на време – кафенето си е кафене – в него може да влезе и

ban, néhány dolgot szeretnék arról elmondani, hogy a

случаен човек и да се получи диалог, несъответствие, смешна

folyóirat milyen szerepet próbál betölteni. Egyrészről már

ситуация. И покрай актуалния сюжет могат да тръгнат и други

van egy bizonyos szintű gyakorlatunk abban, hogy kie-

сюжети, свързани със „свое-чуждо”. Може да влезе случаен чуж-

melünk egy szövegegyüttest a Haemusból külö álló köny-

денец от другия край на света и да внесе цвят. Кафенето е живот,

vekbe, ez nagyon hasznosnak bizonyult. Könyv

понякога неочакван, затова го намирам за много сполучлив еле-

formájában teljesen más hatást érnek el. A bolgár kalau-

мент на списанието, което явно е ориентирано към литературно

zon kívül nemrég kiadtunk egy kétnyelvű kötetet olyan

изкушената публика. В последния брой, където е публикуван

szövegekkel, amelyeket a Gyermekeknek című rovatban

разговорът за превода на българската литература в Унгария се

tettünk közzé. Ez is nagyon jó fogadtatásban részesült. A

явява материал, който е много добър за анализ не само в бъл-

könyv érdekessége, hogy az illusztrációkat egy olyan fia-

гаро-унгарски аспект, а въобще като интерес към чуждото, към

tal művész készítette, aki szintén bolgár származású, a

провокиращото.

fordítások is fiatal fordítóktól származnak. Ez mind

Поздравление и за дълголетието, и за избора, и за облика, и за

nagyon fontos, mivel létrejön egy olyan környezet, amely

развитието.

lehetőséget ad tagjainak az önkifejezésre különböző terü-

leteken.
Светла Кьосева: Благодаря ви за участието, за проявеното вни-

A másik hosszú távú tervünk, hogy minél több embert

мание към списанието и към проблемите, които се повдигат в

vonzzon magához a folyóirat, és itt leginkább a magyar

него. Доколкото трябва да кажа нещо за бъдещето и как би

nyelvre fordítókban látom leginkább a lehetőséget, mivel

могло да се развие по-нататък списанието, аз бих искала да кажа

az ilyen jellegű munkából van a legtöbb. Nincsenek ele-

няколко неща по-скоро във връзка с това, как списанието

gen, akik kifejezetten a bolgár irodalom magyar nyelvre

излиза от страниците си и какви роли се опитва да поеме. От

fordításával foglalkoznának, mivel a pénzkereseti lehető-

една страна, вече имаме известна практика да извеждаме поре-

ségei elég jelentéktelenek. A Haemus folyóirattal nem

дицата от текстове в „Хемус” в отделни книги, което се оказва
много ползотворно, тъй като във формата си на книга, те се въз-

XEMYC · 17 · HAEMUS
 2012/I.

КАФЕНЕ KÁVÉHÁZ

lehet mindent kompenzálni, de megpróbáljuk fenntartani

egy meghatározott csoport figyelmét, és ez az ő számukra
приемат и въздействат вече по съвсем друг начин. Освен „Бъл-

is fontos. Egyébként a Haemus 20. évfordulója alkalmá-

гарският кондуктор” неотдавна издадохме един двуезичен сбор-

ból ki szerettünk volna adni egy olyan kötetet, amely kor-

ник с текстовете, поместени в рубриката „За децата”, който

társ bolgár szerzők olyan műveit tartalmazza, amelyek

също беше приет много добре. Интересното в него е, че илюст-

megjelentek a folyóirat lapjain is, de sajnos nem tudtuk

рациите бяха направени от млад художник от художествена гим-

véghezvinni ezt a projektet. A bolgár intézményektől saj-

назия, също от български произход, преводите са на млади

nos nem kaptunk rá támogatást. Még nem mondtunk le a

преводачи. Всичко това е важно и защото се създава една среда,

projekt megvalósításáról. Bármikor ki lehet adni egy

която дава възможности на своите членове да се изявяват в раз-

ilyen kötetet, nem fontos feltétlenül a jubileum évében.

лични области.

Egy másik vonal, amely anyagot szolgáltat a folyóiratnak,

Другият ни дългосрочен план е привличането на нови хора в

a bolgár elsőkönyvesek részvétele a budapesti könyvvá-

списването на списанието и тук виждам възможности най-вече

sáron. A körülmények úgy hozták, hogy a Haemus bizto-

по линия на преводачите на унгарски език преди всичко, тъй

sítja a bolgár részvételt: először is kiválasztjuk a szerzőt,

като там имаме повече работа. Няма хора, които да се занимават

lefordítjuk a műveit, aztán pedig biztosítjuk a szerző

изключително с превод на българска литература на унгарски

budapesti tartózkodását. 2007 óta minden évben részt

език, тъй като и възможностите за реализация са нищожни. С

vesz egy bolgár szerző ezen az eseményen.

„Хемус” не може да се компенсира всичко, но все пак се опит-

Ezek azok a perspektívák, amelyeket jelenleg látok. Való-

ваме да поддържаме интерес у определена група хора, това е

színűleg sok minden másképpen fog alakulni, néhány

важно и за самите тях. Впрочем по случай юбилея на „Хемус”

megvalósul majd, és olyan dolgok is felmerülhetnek,

имахме желание да издадем сборник със съвременни български

amelyekre eddig még nem is gondoltunk.

автори, публикувани в списанието, но за съжаление не успяхме
да го осъществим. С тази молба се обърнахме и към български

Penka Vatova: Gazdag múlttal rendelkezik a Haemus

институции, но не получихме подкрепа. Не сме се отказали да го

folyóirat. És itt nemcsak az évek száma a fontos, hanem a

реализираме в бъдеще. То може да стане, макар и не в юбилейна

folyóirat kulturális jelentősége is. A bolgár közösség és a

година.

folyóirat is fontos szerepet tölt be a budapesti bolgár kul-

Още една линия, която дава и материал за списанието, това е

turális életben. Engedjétek meg, hogy még további szép

ежегодното участие на дебютни български романисти по време

és hosszú éveket kívánjak a Haemusnak!

на Панаира на книгата в Будапеща. По едно или друго стечение

Mindenkinek köszönöm a részvételét a mai kerekasztal-

на обстоятелствата екипът на „Хемус” осигурява българското

beszélgetésünkön! Külön köszönet a Szófiai Magyar Kul-

участие: като се започне от избора на автора, превода на тексто-

turális Intézetnek a vendégszeretetért!

вете, осигуряване на пребиваването му в Будапеща. От 2007 г.
насам всяка година български автори участват в тези срещи.

Rövidített, szerkesztett változat

Това са перспективите, които засега виждам. Навярно много

A beszélgetést rögzítette: Szvetla Kjoszeva

неща ще се развият по друг начин, едни ще се осъществят, ще се

Fordítás: Bebrevszky Beáta

появят други, за които досега не сме и мислили, но те ще бъдат
решени в движение.

Пенка Ватова: Списание „Хемус” има богато минало. И тук

въобще не става въпрос за годините, а като възможности, като
културно значение, като културна мисия не само в общността, а
като българско културно присъствие извън България. В бъл-
гарското културно представителство в Будапеща българската
общност играе голяма роля и списанието заема много сериозно
място. Позволете ми да пожелая добри и дълги години на списа-
ние „Хемус” и да се чувства все така на място, все така комфор-
тно и удобно и в променен облик, и сред новите поколения свои
сътрудници.
Благодаря на всички за участието в днешната кръгла маса, на
Унгарския културен институт в София за гостоприемството,
което оказа на този българистичен форум.

Със съкращения
Разговорът записа Светла Кьосева

XEMYC · 18 · HAEMUS
 2012/I.

KERÉK КОЛЕЛО

Ласло Мод
Данни за житейския път на едно българско
градинарско семейство от Сегвар

Mód László
Adatok egy szegvári bolgárkertészcsalád
életútjához
A Bulgáriából a 19. század utolsó harmadában beván-
dorló kertészek egyik állomáshelye a Dél-Alföldön Szeg-
Една от спирките по пътя на преселението на българските

vár volt, amely az intenzív zöldségtermesztés számára

градинари през последната трета на ХІХ век е селището Сег-

ideális feltételeket kínált. Jóllehet a falu közvetlen köze-

вар в Южен Алфьолд, което предлага идеални условия за

lében nem helyezkedett el szinte korlátlan felvevőpiacot

интензивно зеленчукопроизводство. И въпреки че в непослед-

jelentő nagyváros, a Kurca és mellékvizei azonban alkal-

ствена близост до селището няма голям град, който да осигури

masnak bizonyultak az árasztásos öntözéshez szükséges

пазар за продукцията, Курца и нейните притоци се оказват

víz kiemelésére. A bolgárok eleinte a nagybirtokokhoz

подходящи източници за поливната система на българите. В

tartozó földterületeket használták, amelyeket meghatáro-

началото българските градинари се заселват на територията

zott pénzösszegért vettek haszonbérbe. A Szegvárra az

на големи имения, които наемат срещу определена сума. Част

1870-es évek közepétől több hullámban érkező kertészek

от градинарите, пристигнали на няколко вълни в Сегвар от

közül jó néhányan letelepedtek, családot alapítottak, míg

1870 г. нататък, се установяват тук, създават семейства, а други

mások továbbvándoroltak vagy visszatértek szülőföld-

продължават пътя си на запад или се връщат в родината. С

jükre. Az első csoporthoz tartozott Ivanov Jordan, akit

една от първите групи пристига Йордан Иванов, който по раз-

leszármazottai szerint 8-9 évesen hoztak Magyarországra

каз на неговите наследници, е бил доведен на 8-9-годишна въз-

nagybátyjai, jól lehet az írásos források arról tanúskod-

раст в Унгария от своите чичовци, макар че писмените

nak, hogy 1888 óta tartózkodott hazánkban, amikor már

документи свидетелстват за пребиваването му едва след

betöltötte 16. életévét. 1872. december 19-én született

навършване на 16 години. Той е роден на 19 декември 1872 г. в

Bulgáriában, egy Dzsuljunica nevű faluban, ahol szülei,

с. Джюлюница, България, където са живели родителите му

Pencsu Ivan és Dimova Nedelja éltek. Ivanov Jordan elő-

Иван Пенчу и Неделя Димова. Йордан Иванов най-напред

ször Nagybecskerekre került, onnan később Szegvárra

попада в Надбечкерек, откъдето се премества в Сегвар. През

költözött. 1903-ban az önállóan gazdálkodó kertészek

1903 г. името му все още не се среща в списъка на градинарите
със самостоятелни стопанства, затова се предполага, че е

XEMYC · 19 · HAEMUS
 2012/I.

КОЛЕЛО KERÉK

között még nem szerepelt a neve, ezért elképzelhető, hogy

két bolgár vállalkozó, Nenov Todor vagy Tódor Miklós
работил в градините на един от двамата български предпри-

telepén dolgozott. Mindketten gróf Károlyi László szeg-

емачи Тодор Ненов или Миклош Тодор. И двамата са наемали

vári birtokából béreltek 3500 koronáért 34 kishold (1 kis-

земя в сегварското имение на граф Ласло Каройи: 34 малки

hold=1100 négyszögöl) és 600 négyszögöl, illetve 1254

холда (1 малък холд = 1100 квадратни сьогьола) и 600 сьо-

koronáért 21 kishold és 590 négyszögöl kiterjedésű terü-

гьола за 3500 корони, съответно 21 малки холда и 590 квад-

letet. A Szegváron és Szentesen megtelepedő bolgárok

ратни сьогьола за 1254 корони. Заселилите се в Сегвар и

szinte kivétel nélkül helybeli, magyar lánnyal házasodtak

Сентеш български градинари почти без изключения се задо-

össze. Ivanov Jordan 1904. december 3-án vette feleségül

мяват с унгарски девойки. Йордан Иванов се оженва на 3

Csentes Máriát. A vegyes házasságokból született gyer-

декември 1904 г. за Мария Чентеш. Родените от тези смесени

mekek rendszerint nem vitték tovább a pravoszláv hitet,

бракове деца обикновено не запазват православната вяра, а

hanem anyjuk vallását követték. Kivételt jelentett ez alól

приемат майчината си религия. Изключение правел Йордан

Ivanov Jordan, akinek a fiai és a lánya görögkeleti vallá-

Иванов, чиито синове и дъщери, приели православието. За

súak lettek, amiről a szegvári katolikus egyházi anya-

това се споменава и в регистрите на католическата църква в

könyvek így emlékeztek meg: „felvett jegyzökönyv

Сегвар: „според протокола, те се споразумяват всички деца,

igazolása szerint abban egyeztek meg, hogy jelen házas-

родени от този брак да приемат вярата на бащата, т.е. да

ságúkból születendő összes gyermekek az atya vallását,

следват източноправославното изповедание.“ Годеницата

tehát a görögkeleti vallást követték”, A mennyasszony

произхождала от семейство на „селянин-надничар“, баща й

„földművelő-napszámos” családból származott, édesapja,

Михай Чентеш живеел в Сегвар, в първия десятък, номер 6,

Csentes Mihály Szegváron, az I. tized 6 szám alatt lakott,

където се настанило и младото семейство след сключването

ahol a fiatal pár is élt házasságkötésük idején. Ivanov Jor-

на брака. Йордан Иванов не се върнал в родното си село,

dan nem járt vissza szülőfalujába, az édesanyja azonban

майка му обаче присъствала на сватбата. В изготвения през

részt vett fia lakodalmán. Amikor 1920-ban a szegvári

1920 г. списък на домакинствана на чужди граждани в сегвар-

elöljáróság kimutatást készített a faluban tartózkodó ide-

ската община семейството на Иванов все още живеело в

gen állampolgárokról, akkor az Ivanov család továbbra is

къщата на Михай Чентеш и разполагало с 3 и половина холда

Csentes Mihály házában lakott, és 3 és ½ hold földdel

земя. До 1920 г. се родили три деца – Андраш, Илона и Имре.

rendelkezett. 1920 előtt a házaspárnak három gyermeke

През 1926 г. Йордан Иванов поливал градината си от Курца и

született név szerint András, Ilona és Imre. Ivanov Jordan

поискал разрешение от общинския съвет да преведе водата до

1926-ban a Kurcából öntözött, mivel a képviselő-testület-

двора на къщата по желязна тръба, прокарана под земята.

hez engedélyért folyamodott azért, hogy egy föld alá

Навярно е използвал и дулап, тъй като неговият внук Ищван

helyezett vascsövön keresztül vezethesse a vizet konyha-

Иванов и до днес си спомня за частите на устройството (спици

kertészetébe. Bolgárkereket is használhatott, hiszen uno-

и др.), които се съхранявали край хамбара. Трябва да го е

kája, Ivanov István ma is emlékszik a szerkezet darabjaira

използвал в сегварското поле, когато още е работел на земя

(küllők stb.), amelyet a kukoricagóré mellett tárolt. Úgy

под аренда. Според данни от 1932 г. Йордан Иванов продъл-

gondolja, hogy a szegvári réten alkalmazhatta, amikor

жавал да напоява своите зеленчуци от Курца, макар и да

még bérelt földön gazdálkodott. Egy 1932-ben készített

нямал разрешение за това. През 1934 г. в Сегвар са работели 9

kimutatás szerint Ivanov Jordan továbbra is a Kurcából

български и 8 унгарски градинари върху близо 70 кадастрални

öntözte zöldségeit, habár engedéllyel nem rendelkezett.

холда земя, които се занимавали с производството на чушки,

1934-ben Szegváron 9 bolgár, illetve 8 magyar nemzeti-

домати, зеле, савойско зеле, кромид лук, чесън, моркови, ряпа

ségű kertész 70 kat. holdon gazdálkodott, paprika, paradi-

и целина. През 1935 г. Йордан Иванов разполага вече с 10

csom, káposzta, kelkáposzta, vöröshagyma, fokhagyma,

кадастрални холда. Подобно на другите български градинари,

sárgarépa, gyökér és zeller termesztésével foglalkoztak.

той също си прави артезиански кладенец, в който през 1986-

Ivanov Jordan 1935-ben már 10 kat. holddal rendelkezett.

1987 г. все още е имало вода. Парниците, в които се отглеждал

A többi bolgárhoz hasonlóan ő is fúratott egy artézi kutat,

разсадът, са били заобиколени с тръстикова ограда, която е

amely 1986-87-ben még adott egy kevés vizet. A palánták

пазела растенията от превратностите на времето. Водата

nevelésére szolgáló melegágyat nádkerítéssel vette körbe,

носели с кани и ведра, а стъклото на парника завивали с

hogy védje a növényeket az időjárás viszontagságaitól. A

хасъри, рогозки, всевъзможни покривала. Преди да започне

vizet kannákkal, vödrökkel hordták, a melegágyi üvege-

поливането обхождали каналите, запълвали къртичите дупки,

ket pedig nádtakarókkal, gyékényponyvákkal, azaz

за да не попият водата. Йордан Иванов произвеждал различни

haszurákkal takarták be. Az öntözés megkezdése előtt

зеленчуци в двора си, сред които и до днес се помни от семей-

végigjárták a csatornákat, betömték a vakondtúrásokat,

ството т.нар. „зомборска“ чушка. Разсадът й се садял до Пет-

nehogy a víz elszivárogjon. Ivanov Jordan sokféle zöld-

ровден и давала плод до късна есен. Йордан Иванов сам

séget termesztett a konyhakertészetében, amelyek közül

плетял кошници и кошове от върбови клонки. Зелевите глави

napjainkban is számon tartják a családtagok a „zom-

събирали в големи кошове, които се носели на гръб и съби-

borszki” nevű paprikafajtát. A palántáit Péter-Pál napjáig

рали до 100 килограма. През 1935 г. Йордан Иванов подал

ültették ki, késő őszig hoztak termést. Ivanov Jordan a

молба до общинския съвет да го приемат за член на селището.

kosarakat, kasokat fűzvessző felhasználásával saját maga

Това се наложило, тъй като в противен случай не можел да

készítette. A káposztafejeket nagyobb méretű hátikasokba

приеме унгарско гражданство заедно със своя син Ищван

gyűjtötték, amelyek akár 1 mázsa termést is befogadhat-

Йордан, който по това време бил 8-годишен. Въз основа на

tak. Ivanov Jordan 1935-ben kérvényt nyújtott be a kép-

архивните данни, за съжаление, не става ясно дали е получил

viselő-testülethez azért, hogy felvegyék a község

разрешение. По спомени на семейството обаче знаем, че Йор-
дан Иванов остава до края на живота си български гражда-

XEMYC · 20 · HAEMUS
 2012/I.

KERÉK КОЛЕЛО

kötelékébe. Minderre azért mutatkozott szükség, mert e

nélkül nem nyerhette volna el a magyar állampolgárságot
нин. От децата му, неговият син Андраш е говорел родния език

kiskorú fiával, István Jordannal együtt, aki ekkor 8 éves

на баща си, тъй като редовно работел с българските гради-

volt. A levéltári forrásokból sajnos nem tudhatjuk meg,

нари. Роденият през 1927 Ищван Иванов и неговия син обаче

hogy megkapták-e. A családi emlékezet viszont úgy tartja,

не научили български, макар и да знаели от дядо си по някоя

hogy Ivanov Jordan élete végéig bolgár állampolgár

и друга дума. В семейната кухня и до днес се готвят ястията,

maradt. Gyermekei közül András beszélte édesapja anya-

които Йордан Иванов обичал. Жена му Мария Чентеш и

nyelvét, mivel rendszeresen bolgár nemzetiségű kerté-

снаха му се научили да ги готвят. Любимо ястие и до ден дне-

szekkel dolgozott együtt. Az 1927-ben született Ivanov

шен са така наречените „печени чушки“, които се пекат върху

István és fia azonban már nem sajátította el, habár Ivanov

желязната печка. След като ги опечели, белели кожата им.

Jordantól az unoka egy-két szót megtanult. A család

Понякога ги пържели в мас и приготвяли към тях сос от оцет

étrendjében napjainkban is helyet kapnak azokat az étel-

и чесън. Йордан Иванов ядял печените чушки с хляб, а в

féleségek, amelyeket Ivanov

неделя ги обичал за салата към пилешката яхния. Ищван Ива-

Jordan szívesen fogyasztott.

нови садели всяка година по 8-10

Készítésüket felesége, Csentes

корена патладжан, който също

Mária és menye is megtanulta.

редовно присъствал на масата. Спо-

Kedvelt ételféleségnek számít

ред внука на Йордан Иванов, Ищван,

mind a mai napig az ún. „sült

пърженият патладжан бил напълно

paprika”, ami a sparhelt tete-

непознат за неговите сънаборници в

jén készült. Miután a zöldsé-

армията.

geket megsütötték, héjukat

Поради ограничения пазар, в Сегвар

lehúzták. Előfordulhatott,
не се заселили много български гра-

hogy zsírban sütötték tovább,

динари, което улеснило бързото

és ecetes-fokhagymás öntetet
приспособяване към средата и аси-

készítettek hozzá. Ivanov Jor-

милацията. Голяма била обаче кон-

dan a „sült paprikát” kenyérrel

куренцията от страна на местните

ette, sőt vasárnap a paprikás

производители, които бързо усвоили

csirke mellé is szívesen

интензивното зеленчукопроиз-

fogyasztotta. Ivanov Istvánék

водство, което давало сигурен поми-

minden évben 8–10 bukor (tő)

нък на все по-широк кръг от хора.

padlizsánt is ültettek, ame-

Йордан Иванов извървял същия

lyeknek a termése rendszere-

житейски път, както своите сънарод-

sen asztalra került étkezések

ници, които най-напред започнали

alkalmával. Ivanov Jordan

работа на земя под аренда, по-късно

unokája, István elmondása

купуват собствена земя, на която

szerint a rántott padlizsán tel-

създават градина. Неговите наслед-

jesen ismeretlennek számított

ници, въпреки че не говорят българ-

katonatársai körében.
ски език и не следват православната

A korlátozott értékesítési lehe-

вяра, държат сметка за своя българ-

tőségek miatt Szegváron nem telepedtek le nagy számban

ски произход. Не са забравили люби-

Bulgáriából bevándorló kertészek, ami közrejátszott

мата храна на дядо си, занимават се с градинарство, макар и не

abban, hogy gyorsan beilleszkedtek a környezetükbe, és

по традиционния български начин на производство.

asszimilálódtak. Egyre nagyobb konkurencia volt az a

körülmény, hogy a helybeliek egy része nagyon hamar
Превод: Светла Кьосева

elsajátította az intenzív zöldségtermesztést, ami egyre

szélesebb rétegeknek nyújtott biztos megélhetést. Ivanov
Jordan a Szegvár és Szentes környékén letelepedő honfi-
társaihoz hasonló életutat járt be, mivel először haszon-
bérbe vett területen gazdálkodott, később pedig saját
földet vásárolt, amelyen kertészetet létesített. Leszárma-
zottai, jóllehet napjainkban már nem beszélik a bolgár
nyelvet, és nem követik a görögkeleti vallást, bolgár szár-
mazásukat számon tartják. A nagyapától elsajátított étele-
ket rendszeresen fogyasztják, a kertészkedést folytatják,
jóllehet már nem a tradicionális, bolgár rendszerű ter-
mesztési eljárásokat követik.

XEMYC · 21 · HAEMUS
 2012/I.

КОЛЕЛО KERÉK

A bolgár gyökerek
Българският корен

2011 októberében a VII. Szegedi Bolgár Kulturális

Napok keretében rendezték meg a Bolgárkertészek
През октомври 2011 г., в рамките на Българските дни в Сегед

Csongrád megyében című kiállítást. Az esemény kap-

бе открита изложбата „Български градинари в областта Чон-

csán beszélgettünk Mód László néprajzkutatóval, a

град“. По този повод разговаряхме с нейния главен организа-

kiállítás fő szervezőjével.
тор етнографа Ласло Мод.

Farkas Baráthi Mónika: Először is szeretnélek bemu-

Моника Фаркаш Барати: Най-напред бих искала да те пред-

tatni az olvasóknak: főállásban a Szegedi Tudományegye-

ставя на читателите: преподавател в Катедрата по етног-

tem Néprajz Tanszékének vagy az oktatója, ugyanakkor a

рафия при Сегедския университет, в същото време

szentesi Koszta József Múzeumban is dolgozol mint nép-

работиш и в музея „Йожеф Костка“ в Сентеш като етног-

rajzkutató és muzeológus. Mióta vagy a szentesi múzeum

раф и музеолог. Откога си сътрудник на музея и с какво се

munkatársa, és ott mivel foglalkozol?

занимаваш там?

Mód László: 1998 óta vagyok a szentesi múzeum mun-

Ласло Мод: Сътрудник съм на музея от 1998 г., където се зани-

katársa, ahol többek között a bolgárkertészek anyagának

мавам – наред с другите неща – и със събиране и систематизи-

gyűjtésével, rendszerezésével foglalkozom. Szentes mint

ране на материалите, свързани с българските градинари. В

zöldségtermesztő központ, mely bolgár gyökerekre nyú-

Сентеш, който е зеленчукопроизводителен център с българ-

lik vissza, nem nélkülözhetett egy ilyen gyűjteményt.

ски корени, не може да няма подобна сбирка. Въпреки това

Ennek ellenére a múzeum néprajzi részlege, egy-két dara-

етнографският отдел на музея, като се изключат един-два

bot leszámítva, régebben nem tartalmazott bolgárkerté-

предмета, доскоро не е съдържал материали за българските

szeti anyagot. Ennek talán az az oka, hogy a korábbi

градинари. Навярно причината е, че предишните поколения са

generáció tagjai mindennaposan találkozhattak ilyen tár-

се срещали ежедневно с тези предмети и работни инстру-

gyakkal, eszközökkel, ezért ez nem volt nekik érdekes. A

менти, за тях те не са представлявали интерес. В Сентеш те са

szentesiek a mindennapi kertművelés során is használtak

се използвали всекидневно в градините, какъвто е случаят с

ilyen eszközöket, pl. a bolgár kapát. Az utóbbi évtizedek-

българската мотика например. През последните десетилетия

ben azonban nagyon megváltozott a technológia, és a bol-

обаче технологията дотолкова се промени, че материалният

gárkertészet tárgyi öröksége alkalmassá vált arra, hogy

свят на българското градинарство трябваше да заеме своето

bekerüljön a múzeum néprajzi gyűjteményébe, illetve

място в етнографската колекция на музея и в рамките на вре-

időszaki kiállítások keretében a közönség is láthassa.

менни изложби те бяха представени и на по-широката пуб-

FBM: Hogyan folyt az anyaggyűjtés?

лика.

ML: Többek között Szalva Péter szentesi növényneme-

МФБ: Как бяха събрани материалите?

sítő hagyatéka is bekerült a múzeumba. Ő egyébként már

ЛМ: Наследството на Петер Салва, култиватор на растения от

korábban, az ötvenes évek végén írt egy monográfiát a

Сентеш, попадна в музея. Още през 50-те години той е написал

szentesi paprikáról és a növénynemesítő munkássága

монография за сентешките чушки и в работата си по облаго-

során is hagyatkozott a bolgár gyökerekre, a bolgárok

родяването на растенията се е позовавал не веднъж на бъл-

által behozott fajtákat is felhasználta munkájában. Szép

гарските си корени, а в дейността си е използвал и донесени от

lassan gyarapodott az anyag. Emellett különböző családi

българите видове. Полека-лека се трупаше материал. При нас

hagyatékokat is sikerült megszerezni, valamint digitali-

попаднаха и някои предмети от семейни сбирки, успяхме да

zált formában lemásoltunk családi fotókat és dokumentu-

дигитализираме снимките и документите на няколко семей-

mokat, illetve irattári anyagokat. Lassan körvonalazódni

ства, както и архивни документи. Взе да се оформя една

kezdett egyfajta kertészettörténeti gyűjtemény, bár ez

цялостна сбирка за историята на градинарството, макар и

nem fog külön életet élni, mert integrálódik a néprajzi

засега да няма самостоятелен живот, а е част от етнографс-

gyűjteménybe, de azt gondolom, hogy ennek az anyagnak

ката сбирка на музея. Въпреки това смятам, че събирането на

az összegyűjtése mindenképpen fontos. Szentesen, azok a

тези материали е изключително важно. В Сентеш дори гради-

kertészek is, akiknek ugyan nincsenek bolgár gyökereik,

нарите, които нямат български корени, и вече работят с

és ma már a modern technológiával dolgoznak, büszkék a

модерна технология, също се гордеят с българската връзка и

bolgár gyökerekre, ezt mindig emlegetik, és a tudatukban

винаги я изтъкват, носят съзнанието за нея. Имаме идеи как

benne van. Vannak elképzelések, hogy ennek a bolgár tör-

би могло да бъде увековечен споменът за българите на брега

ténetnek hogyan lehetne emléket állítani például a Kurca-

на р. Курца, например. Реката е играла много важна роля в
оформянето на българското градинарство, тъй като оттук са

XEMYC · 22 · HAEMUS
 2012/I.

KERÉK КОЛЕЛО

parton. Ez nagyon fontos szerepet játszott a bolgárkerté-

szetek kialakulásában, mert a Kurcából tudtak öntözni.
вземали водата за напояване. Имаме желание да издигнем тук

Felmerült, hogy esetleg itt felállítanának egy bolgárkere-

един български дулап. Така че дейността на българските гра-

ket. Tehát a bolgárkertészek tevékenysége szinte állan-

динари почти непрекъснато присъства в общественото съзна-

dóan jelen van a köztudatban, ez egyfajta identitáseleme

ние и се е превърнала в един вид белег за идентичност на

is a szentesi kertésztársadalomnak.
градинарите от Сентеш.

FBM: Milyen további terveitek vannak?

МФБ: Какви са по-нататъшните ви планове?

ML: Egyrészt a tárgyakat kellene még gyűjteni, illetve a

ЛМ: Предстои събиране на нови материали, обработка на

dokumentumokat feldolgozni. Szalva Péter által folyt egy

документите. Петер Салва е правил проучване, от което са

nagy kutatás, melynek csak a részeredményeit közölte,

публикувани само частичните резултати, заслужава си да се

ezzel is érdemes lenne részletesebben foglalkozni. Ami

продължи. Допълнителни и нови данни можем да съберем в

még szerintem újat hozhatna, az a bolgárokra vonatkozó

архивите, предстои техния анализ и в резултат на това, смя-

levéltári források összegyűj-

там, че ще се оформи една по-прецизна картина на заселва-

tése és ennek az elemzése,

нето на българите, как е протичал

aminek alapján, úgy gondo-

съвместният живот на двете народ-

lom, talán árnyaltabb kép raj-

ности, как унгарците са възприели

zolható meg arról, hogyan is

тази специфична форма на стопа-

települtek meg itt a bolgárok,

нисване. Смятам, че това е една

és hogyan folyt a két népesség

позитивна история за връзката

közötti együttélés, a magyarok

между два народа, две нации. Би

hogyan vették át ezt a sajátsá-

трябвало тези документи да се пуб-

gos gazdálkodási formát. Azt

ликуват в отделно издание или – аз

gondolom, hogy ez egy pozitív

вече от години се опитвам да участ-

történet két nép, két náció kap-

вам в проекти (както сме правили и с

csolatában. Ezeket a doku-

други материали в Сентеш), за да

mentumokat kellene egy

бъдат дигитализирани материалите

önálló kiadvány keretében

от българското наследство и да се

megjelentetni, most már évek

издадат в ДВД. Това ДВД ще

óta próbálok pályázni rá Szen-

съдържа видео материали, снимки

tesen más anyagok kapcsán,

на предмети и тяхното описание. Т.е.

hogy ezt a bolgár örökséget

и по този начин може да се публи-

digitalizáljuk, és kiadjuk
кува.

DVD-n. Ez a DVD
МФБ: Кога са се заселили бълга-

filmrészleteket is tartalmazna,
рите в региона?

illetve a tárgyak fotóit, leírá-

ЛМ: Предполага се, че заселването

sait. Tehát ezt ilyen módon is

им е станало през 1870-те години.

közzé kellene tenni.

Въз основа на книгата на Ференц

FBM: Mikor telepedtek le

Цибуя обикновено се споменава 1875

ezen a vidéken a bolgárkerté-

г., но най-вероятно и преди това да е

szek?
имало заселвания – това сочат

ML: Megtelepedésük a 1870-es évekre tehető. Konkrét

архивните извори. Тук, в Сентеш и Сегвар, не можем да гово-

évként Czibulya Ferenc könyve alapján 1875-öt szokták

рим за масови преселения, каквите е имало в други райони на

emlegetni, de feltehetőleg az ezt megelőző néhány évben

страната. Причината е, че тук няма значителен пазар, окол-

is már jelen voltak, erre utalnak a levéltári források is. Itt,

ните селища са градове от селски тип или села. Впрочем по

Szentes és Szegvár környékén nem beszélhetünk olyan

този въпрос имах спор с един от местните политици, който

tömeges letelepedésről, mint, mondjuk, Magyarország

също се занимава с градинарство. Аз смятам, че относително

már területein. Ennek az a magyarázata, hogy itt nem volt

доста хора са се заселили в района на Сентеш, заради доброто

akkora felvevő piac, ezek a települések itt mezővárosok,

водоснабдяване, тъй като водната карта тук е изключително

falvak. Erről egyébként az egyik helyi politikussal, aki

наситена с извори за напояване. От Тиса и Кьорьош е трудно

szintén kertészkedik, volt is egy vitánk. Azt gondolom,

да се напоява, ала Курца, Векер, Кород са реки с бавно тече-

hogy elsősorban a Szentes környéki vízrajzzal magyaráz-

ние и тъй като в началото българите са употребявали за напо-

ható az, hogy ott telepedtek le viszonylag nagy számban,

яване течащи води, те се оказват много подходящи за целта.

mert itt nagyon sok olyan vízfolyás van, ami alkalmas az

Поради малобройността на преселниците, не се образува така

öntözésre. A Tiszából, Körösből nehezen lehet öntözni, de

наречената българска колония, а почти при всички, във всяко

a Kurca, Veker, Kórógy lassú folyású vizek, és mivel ele-

семейство се наблюдава, че се задомяват с унгарски девойки.

inte a bolgárok az élő vizet használták öntözésre, ilyen

Добър повод за запознанство е била общата работа. Мнозина

célra ezek a vizek alkalmasnak bizonyultak.

разказват, че в напрегнатия сезон българите са използвали

Ez a kis létszám eleve magával hozta, hogy nem alakul-

сезонни работнички и често при избора на съпруга основен

hattak ki, úgynevezett bolgár kolóniák, hanem szinte

аргумент бил коя е най-сръчна в градинарската работа, най-

mindegyik személy, mindegyik család esetében megfi-

старателна – по-късно именно те били избирани за съпруги.

gyelhető, hogy a bolgárok magyar nőt vettek feleségül. Jó

Така че българските мъже си взели унгарки, не си довели
жени от България. Част от тях са били протестанти, друга

XEMYC · 23 · HAEMUS
 2012/I.

КОЛЕЛО KERÉK

ismerkedési alkalom volt a közös munka. Számosan

elmondták, hogy a munkacsúcs idején a bolgárok úgyne-
част – католици. Голяма част от децата не научават български

vezett hónapos lányokat alkalmaztak, és sok esetben a

език и следват религията на майката, така връзката с правос-

párválasztás szempontja az volt, hogy ki volt ebben a ker-

лавието е прекъсната. Разбира се, имало е и изключения, това

tészeti munkában ügyes, szorgalmas, általában később

непременно трябва да се изтъкне. Много интересни форми

ezeket a lányokat választották feleségnek. Tehát a bolgár

придобива българското самосъзнание при семейството на

férfiak magyar nőket vettek feleségül, nem Bulgáriából

Иванов в Сегвар, това може да се проследи и до днес. Напри-

hoztak maguknak asszonyt. Ezek a feleségek részint

мер внукът носи името на дядо си Йордан. Семейството смята,

reformátusok, részint katolikusok voltak. A gyerekek

че е запазило българския си манталитет, а предаването на

nagy részben már a bolgár nyelvet nem tanulták meg, és

името напомня отново и отново за българските корени.

vallás szempontjából is az anyjuk vallását követték, ily

Като цяло обаче асимилацията на тукашните българи про-

módon lassan felszámolódott a pravoszláv valláshoz való

тича много бързо, те много скоро се интегрират в местното

tartozás. De természetesen vannak kivételek is, ezt meg

общество. Това се обяснява най-вече с факта, че са били малко

kell mindenképp említeni. Nagyon érdekes ez a bolgár-

на брой. Нямали са възможност да си изберат българска съп-

ságtudat. Itt a szegvári Ivanov családot említeném, tagja-

руга от друго семейство.

iban ez mind a mai napig jelen van. Például az unokának

МФБ: Какво е било влиянието на българското градинар-

a nagyapa, Ivanov Jordan után a Jordan nevet adták. A

ство върху местното население?

család úgy gondolja, hogy a bolgár mentalitás bennük

ЛМ: Благодарение на българите, градинарството се разпро-

továbbél, és maga a névadás is a bolgár gyökerekre emlé-

странило много бързо като поминък в региона. Там, където са

kezteti őket.
се заселили, в определени части на областта Чонград, на

Összességében azonban hamar lezajlott az itteni bolgárok

първо място в Сентеш и Сегвар, вече съществувала една отно-

asszimilációja, rövid idő alatt integrálódtak a helyi társa-

сително бедна прослойка, сезонни работници, дребни селяни,

dalomba. Ez egyértelműen azzal magyarázható, hogy

които разполагат с по няколко холда земя, стопанисват малки

lélekszámban kevesen voltak. Nem voltak annyian, hogy

стопанства, от които не могат да се изхранят с отглеждане на

feleséget választhattak volna egy másik bolgár családból.

зърно, традиционното земеделие не е могло да им осигури

FBM: A bolgárkertészet milyen hatással volt az itt

сигурно препитание. Още повече, че по това време вече при-

lakókra?
ключили големите проекти за регулиране на реките, строи-

ML: A kertészkedés a bolgárok közvetítése révén nagyon

телството на железопътни линии, и в резултат на това

hamar elterjedt foglalkozássá vált ezen a vidéken. Ahová

сравнително големи групи остават без сигурно препитание,

betelepedtek, Csongrád megye bizonyos pontjain, és itt is

тъй като с няколко холда това не е било възможно. Зеленчу-

elsősorban Szentest és Szegvárt említeném, ott már kiala-

копроизводството обаче осигурява препитание на семей-

kult egy olyan, viszonylag szegény réteg, részint kubiku-

ствата, дори и върху малко количество земя, ето защо то

sok, részint kisparasztok, akik néhány hold földdel

става популярно и се разпространява сред широк кръг от

rendelkeztek, tehát kis földön gazdálkodtak, de ebből nem

населението. Друг е въпросът, по който се спори и до ден дне-

tudtak megélni. Ha gabonatermesztéssel vagy hagyomá-

шен, каква е била културата на зеленчукопроизводството в

nyos földművelési ágazatokkal foglalkoztak, ez nem

областта Чонград преди идването на българите? Аз смятам,

jelenthetett nekik biztos megélhetést. Ez akkor csúcsoso-

че по онова време зеленчукопроизводството в никакъв слу-

dott ki, amikor már a földmunkák is a háttérbe szorultak,

чай не е било пазарно ориентирано, изключение прави

mert a folyószabályozásoknak vége szakadt, befejezték a

навярно само лукът от Мако, останалите зеленчуци са се про-

vasúthálózat kiépítését is, és ennek következtében

извеждали изключително за самозадоволяване. Българите и в

viszonylag nagy tömeg maradt biztos kenyér nélkül,

това отношение правят нововъведение: производството за

mivel a néhány hold nem jelentett biztos megélhetést. A

пазара, стоково производство. Днес вече добре познаваме тех-

zöldségtermesztés viszont akár ilyen kis területen is biz-

нологичните новости, въведени от българите: системата на

tosíthatta a családok megélhetését, és emiatt vált népsze-

поливане с използване на българския дулап. И унгарците са

rűvé és terjedt el széles körben a kertészkedés, tehát volt

поливали, но са използвали т.нар. пръскаща техника. Според

egy ilyen hatása is a dolognak. Az megint egy más kérdés,

научната литература, поливният метод на българите води

és erről mind a mai napig viták folynak, hogy a bolgárok

своите корени от културата на древните цивилизации. Тази

előtt milyen zöldségkultúra volt Csongrád megyében. Én

нова поливна техника се оказва ключов момент. Парцелите се

azt gondolom, hogy a korábbi zöldségtermesztés semmi-

заливат с вода, която се движи по специално направени вади –

féleképp sem az árutermelést célozta meg – kivétel ez alól

тази техника е донесена от българите. Разпространението на

talán a makói hagyma –, hanem inkább önellátó jellegű

определен вид мотики също е свързано с българите, оттук

volt. A bolgárok ebben is újat hoztak: a piacra termelést,

идва и името „българска мотика” например. Характерно е и

az árutermelést. Most már jól ismerjük azokat a munka-

разпространението на някои видове зеленчуци, най-вече

folyamatokat, eljárásokat, amelyek az újdonság erejével

чушки. Моята колежка, Юдит Сюч, доказа, че преди това

hatottak: az árasztásos öntözés a bolgárkerék vagy dulap

унгарците са използвали зелени чушки за подправка. Навли-

használatával. A magyarok korábban is öntöztek, de az

зането на новите видове в кухнята на унгарците е новост. На

ún. szórásos technikát használták. A bolgárok által hasz-

българите се дължи употребата на патладжана, появата на

nált öntözéses módszer gyökerei azonban egészen az

различни видове лук, така че българите са обогатили произ-

ókori civilizációkig nyúlnak vissza a szakirodalom sze-

водството на зеленчуци с много новости. По-късно, с промя-

rint. Az árasztásos öntözés mindenképp egy ilyen kulcs-

ната на техниката, и самите българи изоставят някои

momentum. A parcellákat időnként elárasztani,

технологии, свързани предимно с напояването. Българският
дулап постепенно е заменен с помпа с електрически или бен-

XEMYC · 24 · HAEMUS
 2012/I.

KERÉK КОЛЕЛО

öntözőcsatornákat kialakítani, ezt mind a bolgároktól vet-

ték át. Bizonyos kapatípusok elterjedése is a bolgárokhoz
зинов мотор. Българите също започват да пробиват артези-

köthető, innen származik a neve is: bolgárkapa, ez az ún.

ански кладенци като унгарците и да поливат от тях. В архи-

motika. Különböző zöldségtípusok átvétele is jellemző,

вите се пазят разрешителни документи, издадени за такива

elsősorban az étkezésipaprika-fajtáké. Kolléganőm,

кладенци.

Szűcs Judit bizonyította, hogy korábban étkezési célra a

МФБ: Кои са най-важните селища на българските гради-

magyarok zöld fűszerpaprikát fogyasztottak. Tehát ezek-

нари?

nek a bolgár fajtáknak az elterjedése az étkezésben is

ЛМ: Преди всичко Сентеш и Сегвар.Тук и до днес процъфтява

újdonságot hozott. A bolgárokhoz köthető a padlizsán

зеленчукопроизводството. Архивни данни сочат, че в Сегед

elterjedése, a hagymafélék megjelenése, tehát a termesz-

също е имало български градинари. Семейство Аврамови

tett növények fajtáit a bolgárok számos újdonsággal gaz-

например. Изследване за тях публикува Дьорд Чизмадиа през

dagították. Később, ahogy változott a technika, maguk a

1999 г. Знаем още за български градинари в Чонград, Ходме-

bolgárok is elhagyták az eredeti, elsősorban az öntözésre

зьовашархей, Миндсент. Почти навсякъде, срещали са се във

vonatkozó eljárásokat. A bolgárkereket fokozatosan fel-

всяко по-голямо селище на областта Чонград. Броят им е бил

váltja a villanymotor vagy benzinmotor meghajtású szi-

силно ограничен от покупателната способност на населе-

vattyú. A bolgárok is ugyanúgy fúrattak artézi kutat, mint

нието, а по-късно и унгарците им стават конкуренция. Това са

a magyarok, és abból öntöztek. Ezeknek a fúrásoknak az

причините да не се създадат големи градинарски колонии,

engedélyezéséről megvannak a dokumentumok a levéltá-

както тази на остров Чепел.

rakban.
МФБ: Как насочихте вниманието си към темата, какъв

FBM: Melyek a fontosabb bolgárkertész-települések?

беше личният ви подтик?

ML: Elsősorban Szentes és Szegvár. Itt virágzik ma is a

ЛМ: Когато попаднах в Сентеш, в музея вече имаше етног-

zöldségtermesztés. De a levéltári adatok bizonyítják,

рафска сбирка. В такива случаи човек се замисля с какво би

hogy Szegeden is voltak bolgárkertészek. Például az

могъл да обогати работата на предшествениците си. В Сен-

Avramov család. Róluk Csizmazia György jelentetett meg

теш дотогава е била изследвана преди всичко традиционната

egy írást 1999-ben. Tudunk bolgárkertészekről Csongrá-

унгарска селска култура. Производство на зърно, на царевица,

don, Hódmezővásárhelyen, Mindszenten. Tehát minden-

животновъдство и т.н., неща, които са традиционни за Сентеш

hol, szinte minden nagyobb településen megtalálhatóak

като селскостопански град. Опитах се да потърся нова тема,

voltak Csongrád megyében. Létszámukat erősen korlá-

да открия нещо, което не е било изследвано, за да не тъпча на

tozta a felvevő piac, illetve előbb vagy utóbb a magyarok

едно място с неща, които са били описвани безброй пъти от

is konkurenciát képeztek. Ezen körülmények miatt nem

предците ми. Трябваше да преценя какво е онова, което от

alakulhattak ki olyan nagyobb bolgárkertész-közösségek,

гледна точка на колекцията, не е събирано като предметен

mint például Csepel-szigeten.

материал, но има място в нея, и така темата постепенно се

FBM: Személy szerint miért vonzott ez a téma, miért

очерта. През 2003 г. направихме временна изложба. Бяхме

kezdted el kutatni?
успели да съберем по-разнообразен материал в музея, органи-

ML: Amikor Szentesre kerültem, a múzeumban már volt

зирахме и конференция. Изследванията излязоха в отделно

egy néprajzi gyűjtemény. Ilyenkor az ember elgondolko-

издание „Традиционно българско градинарство в Сентеш и

dik azon, mi az, amit hozzátehetne az elődei munkájához.

околностите”. В камерната конференция взеха участие инже-

Szentesen addig inkább a hagyományos magyar paraszti

нери по градинарство, представители на различни клонове на

kultúra vizsgálata volt jellemző. A gabonatermesztés,

науката. Изследователската работа продължи и когато през

kukoricatermesztés, állattartás stb., ami Szentesre mint

2006 в музея бе открита новата постоянна експозиция, вече

mezővárosra tradicionálisan jellemző volt. Próbáltam új

нямаше съмнение, че наред с традиционното земеделие,

témát keresni, megnézni, mi az, amit még nem kutattak,

трябва да намерят място и българските градинари. В тази екс-

hogy ne azzal foglalkozzam, amit már az elődeim szám-

позиция са представени фотоси на хора с български корен,

talanszor leírtak. Fő szempont volt meghatározni, hogy

както и на унгарци, които първи са работили заедно с тях,

mi az, ami a gyűjtemény viszonylatában, a tárgyi anyagot

например бащата на Ференц Цибуя. Днес всеки може да се

tekintve nem gyűjtött, de oda való, és lassan így körvona-

запознае с материалното наследство на българското гради-

lazódott a téma. 2003-ban már volt egy időszaki kiállítás.

нарство.

Ekkor már tudtunk bővebb anyagot gyűjteni a múzeum-

Що се отнася за бъдещето, би било интересно да се създаде

ban, és a témával kapcsolatban egy konferenciát is meg-

постоянна изложба, в която се се проследява историята и кул-

rendeztünk. Ennek a kötete meg is jelent A

турата на градинарството, в която българското градинарство

bolgárkertészkedés hagyományai Szentesen és környékén

ще заеме основно място. Би било интересно изложбата да се

címmel. Ezen a kis kamarakonferencián akkor kertész-

обогати с интерактивни елементи, за да може посетителят да

mérnökök és több más tudományág képviselői is tartottak

получи най-прецизна представа за технологията на българ-

előadást. Majd folytatódott tovább a kutatómunka, és

ското градинарство. Това е един дългосрочен план и се над-

2006-ban megnyílt a múzeumban az új állandó kiállítás,

яваме, че все някога ще се реализира. На дневен ред е

és akkor már nem volt kétséges, hogy ott a hagyományos

дигитализирането на българското наследство, за да стане дос-

földművelés mellett a bolgárkertészeknek is szerepelniük

тъпно, остава само да се намери съответния финансов източ-

kell. Ezen a kiállításon, fotókon meg is jelennek azok a

ник. Друг е въпросът как би могло да се вмести в така

személyek, akik bolgár gyökerűek, valamint azok, akik

популярното в момента в Унгария понятие духовно културно

magyarként először dolgoztak együtt a bolgárokkal, pél-

наследство, тъй като става въпрос за една вече несъществу-

dául Czibulya Ferenc édesapja. Tehát a bolgárkertészet

ваща култура и технология. Трябва да се замислим каква
форма да придадем на темата. Аз смятам, че в райони, където

XEMYC · 25 · HAEMUS
 2012/I.

КОЛЕЛО KERÉK

tárgyi hagyatékával most már mindenki megismerkedhet.

A jövőt tekintve érdekes lenne egy olyan állandó kiállítást
и днес съществува градинарство, което осигурява препитание

létrehozni, amely a kertészkedés történetéről, kultúrájáról

на хората, там на всяка цена, на местни празници, трябва да

szól, és ebben hangsúlyosan szerepelne a bolgárkertész-

присъства – например фестивалът „лечо” в Сентеш. Имаме

kedés. Izgalmas lenne a kiállítást interaktív elemekkel is

идея и за фестивал на чушката – на такова събитие например,

feldúsítani, hogy a látogató maga elé tudja képzelni ezt a

непременно трябва да се появят като елемент българските

bizonyos bolgár technológiát. Ez egy távlati terv, és

градинари и българското градинарство. Днешното градинар-

reméljük, hogy majd egyszer tényleg megvalósul. A bol-

ско обществено мнение в Сентеш има положително отноше-

gár örökség digitalizálása és ennek közzététele napiren-

ние и гордо пази българската традиция, всеки знае, че

den van, csak megfelelő anyagi forrást kellene hozzá

българите са донесли интензивното зеленчукопроизводство,

találni. Más kérdés, hogy a manapság Magyarországon

благодарение на тях градинарството и до днес заема важно

oly divatos szellemi kulturális örökség fogalmába hogyan

място в живота на хората от Сентеш.

lehetne ezt beilleszteni, mert itt tulajdonképpen egy már

МФБ: Всъщност появата на българското градинарство

nem létező, nem gyakorolt technológiáról van szó. Elgon-

оказва благоприятно влияние върху материалното благо-

dolkodtató az is, hogy ennek a témának miképpen lehetne

състояние на тукашните хора.

szerepet juttatni. Azt gondolom, hogy olyan területeken,

ЛМ: Да, дори в годините на социализма можеше да се наблю-

ahol ma is létezik a kertészkedés, és megélhetést nyújt, ott

дава: независимо кой къде и какво работи, ако редом има 1-2

mindenképp, akár helyi ünnepek, fesztiválok alkalmával,

парника, може да си построи къща или да си купи кола. Това

mint például Szentesen a lecsófesztiválon, de voltak ter-

бе един сигурен източник на допълнителни доходи. Мнозина

vek paprikafesztiválról is, tehát ilyen rendezvények kere-

го казват и в Сентеш, и в Сегвар. Много хора и до ден днешен

tében mint lokális identitáselem meg kellene jelennie a

се занимават със зеленчукопроизводство. Или имат свои пар-

bolgároknak és a bolgárkertészkedésnek is. Erre a bolgár

ници, или наемат, или отиват да работят сезонно, но градинар-

hagyományra a mai szentesi kertésztársadalom pozitívan

ството присъства и до днес в живота на семействата. Поради

és büszkén gondol vissza, és szinte minden ember tudatá-

каптиране на минералните извори и други причини днес въз-

ban ott van, mindenki tudja, hogy, igen, a bolgárok hoz-

никват и куп нови въпроси, свързани със зеленчукопроиз-

ták ide ezt az intenzív típusú zöldségtermesztést, nekik

водството, ала градинарството безспорно продължава да

köszönhető az, hogy a kertészkedés ma ilyen fontos sze-

играе важна роля в живота на тукашните хора.

repet tölt be a szentesiek életében.

МФБ: Имаш ли сведения дали в други унгарски музеи е съби-

FBM: Valóban, a bolgárkertészkedés megjelenése és

рана подобна информация?

elsajátítása az itt élő emberek anyagi jólétére pozitív

ЛМ: Досега не съм се занимавал с въпроса. Възможно е на

hatással volt.
места да се срещат подобни материали, но едва ли някъде са

ML: Igen, és még a szocializmus évtizedei alatt is megfi-

получавали такава тежест. Не съм чувал за големи сбирки. В

gyelhető volt, hogy függetlenül attól ki, hol és merre dol-

съвременния свят е особено важно да можем да формулираме

gozott, ha a munka mellett fogott egy-két fóliát, akkor

собствената си идентичност, било на нивото на документални

abból házat tudott építeni magának vagy autót tudott

сбирки, било в перспектива. Виждам фантазия в тези неща,

vásárolni. Tehát ez biztos mellékkeresetnek tűnt. Ezt

трябва упорито да се върви в тази посока, защото по този

sokan elmondják Szentesen és Szegváron is. A zöldség-

начин бихме могли да обосновем и оцеляването си: да, има в

termesztéssel többen ma is foglalkoznak. Akár saját fóliát

Унгария един малък провинциален музей, където е насъбран

működtetnek vagy bérelnek, vagy elmennek időszaki

материал за градинарството, тук е наследството на българ-

munkára, de a kertészkedés a családok életében ma is

ските градинари, не бива да го затваряме, не бива да го затри-

jelen van. A termálvíz visszapréselése és egyéb dolgok

ваме, и всичко това дава ни големи шансове за бъдещето.

miatt a zöldségtermesztés kapcsán manapság már sok

egyéb kérdés merül fel, de a kertészkedés az itt lakók éle-
Интервю: Моника Фаркаш Барати

tében vitathatatlanul fontos szerepet játszik.

Превод: Светла Кьосева

FBM: Van arról információd, hogy Magyarországon,

más múzeumban, esetleg van-e ilyen anyag összegyűjtve?
ML: Ezzel a kérdéssel eddig nemigen foglalkoztam.
Elképzelhető, hogy elvétve itt-ott akad valamilyen anyag,
de azt gondolom, hogy ez sehol sem volt olyan hangsú-
lyos. Nem tudok róla, hogy nagy számban lenne ilyen
anyag összegyűjtve. Egyébként a mai világban fontos,
hogy megfogalmazzuk a saját identitásunkat akár gyűjte-
ményi szinten, távlatokban, perspektívákban. Én ebben
látok fantáziát, ilyen irányba kellene hangsúlyosan
elmozdulni, és ezzel talán akár a megmaradást is lehetne
igazolni: igen, itt Magyarországon van egy ilyen vidéki
múzeum, ahol a kertészkedés, a bolgárkertészkedés
hagyatéka igen gazdag, tehát ne számoljuk fel, ne zárjuk
be, és talán akkor ez a jövőt tekintve is majd lehetősége-
ket biztosít.
Farkas Baráthi Mónika interjúja

XEMYC · 26 · HAEMUS
 2012/I.

KERÉK КОЛЕЛО

Sztilijan Csilingirov
Magyarok és lengyelek Sumenben
Adalék a bolgár civilizáció történetéhez

Стилиян Чилингиров
Маджари и поляци в Шумен
Принос към историята на българската цивилизация

Ott, ahol a rabságban élők élete nemcsak egyenként, hanem

összességében is ki van téve mások – gyakran szemlátomást
Там, гдето животът на поробените, не само отделно, но и масово

jelentéktelen okokra visszavezethető hangulatok és szeszé-

е изложен на щения и капризи, често резултат на настроения и

lyek szülte – kénye-kedvének, nem csupán szervezett közélet-

навеи, дошли наглед от съвсем незначителни причини, не може

ről nem lehet szó, de még a személyiség társadalmi

да става дума не само за организувана общественост, но дори и за

megnyilvánulásáról sem. Éppen ezért a sumeni bolgárok igye-

обществена проява на личността. Ето защо шуменските българи

keztek önmagukat iparos mesterségük mögé elrejteni. Ez

са гледали систематически да крият себе си само зад своята

megélhetésük biztosítása mellett lefoglalta minden idejüket is,

работа като занаятчии, която, гарантирайки им поминъка, пог-

aminek egy részét más körülmények között általánosabb

лъщала и всичкото им време, част от което при други условия

célok megvalósítására fordították volna. Egyetlen megnyilat-

биха употребили за цели от по-общ характер. Едничката област

kozási területük ebben a katonai központban a család maradt,

на проява, оставена им в този военен център, била семейството,

amelynek tűzhelye körül kuporogva kiélhették szellemi és

около тясното огнище на което е трябвало да изживяват своите

szociális hajlamaikat. Ezt a tűzhelyet magas falak és vastag,

духовни и социални нагони. И то огнище, заобиколено с високи

vasalt kapuk választották el a külvilágtól. Ide, az udvarba csak

стени и дебели обковани порти. Над тях можело да надникне

a nap kukkantott be nappal, és a hold vetett avítt és ijesztő

само слънцето денем, и да пилее по двора оживели и страхотни

árnyékokat éjjel, átszüremkedve a gyümölcsfák dús lombján,

сенки луната нощем, провряла лъчи през шумака на гъсто-

oda, ahol megkövült őrszemként derengenek az évszázados

листни овошки, гдето като мъртва стража се мерджелеят тъм-

puszpángok és tuják. Ezek az udvarok, amelyek álcázott, csak

ните силуети на вековни чемшири и мазии. Тия дворища,

a legközelebbi szomszédok által ismert kiskapukkal kapcso-

съединени с малки замаскирани „комшулуци”, известни само на

lódtak egymáshoz, jelentették az egyetlen színteret, ahol a bol-

най-близките съседи, са били единствената стъгда, на която бъл-

gár ember, az idegen pillantások elől elrejtve, kereshette a

гаринът е могъл, затулен от чуждо око, да дири израз на проява

módját, hogyan mutassa meg önmagát mint egy elnyomott,

за себе си като син на един потиснат, обезправен и измъчен

jogfosztott és meggyötört nép fiát. A számtalan kávézó, ahová

народ. Многобройните кафенета, които са го приютявали през

napközben behúzódtak megpihenni vagy ismerősökkel, roko-

деня за почивка или за среща с близки и познати, не са били нищо

nokkal találkozni, nem volt egyéb, mint a helyi pletyka mele-

друго, освен място за махленска клюка, а често и неволно позо-

gágya, gyakran pedig akaratlan színpada a még akaratlanabb

рище за още по-неволно лицеприятие към всяко ухо и око на

tettetésnek a hatalom – lett légyen az keresztény vagy muzul-

властта – все едно мюсюлманско или християнско е то.

mán – minden füle és szeme előtt.

И изведнъж настъпва внезапен прелом. Като се почне от най-

És egyszer csak váratlan fordulat következik be. Kezdve a leg-

незначителната дреболия, та се свърши във волевата проява на

jelentéktelenebb apróságon, egészen a személyiség akarat-

личността, българинът вижда все по-нови, все по-непредпола-

nyilvánításáig, a bolgár ember egyre újabb, számára egyre

гани за него работи. Най-напред му се нахвърля на очи гордото

elképzelhetetlenebb dolgokat lát. Először a magyarok és len-

самочувствие на унгарци и поляци, което се проявява пряко

gyelek önérzetes büszkesége szúr szemet neki, ami a török

всички установености на турската власт и на турската традиция.
И българинът разбира, че турчинът не е толкова страшен, кол-

XEMYC · 27 · HAEMUS
 2012/I.

КОЛЕЛО KERÉK

hatalom és a török hagyomány minden normájával szemben

megnyilvánul. És a bolgár ember rájön, hogy a török nem
кото му се струвал дотогава. Щом има люде, които не се боят от

olyan félelmetes, amilyennek addig gondolta. Ha akad olyan

него, дори от военните му патрули, няма защо да се бои и той.

ember, aki nem fél tőle, még a katonai járőreitől sem, akkor
Мнозина от разпитваните старци признават, че те почнали да се

neki sincs miért félnie. A megkérdezett öregek közül sokat

чувстват жители на друго царство, в което владее по-свободо-

bevallották, hogy egy másik birodalom lakóinak kezdték

любив дух и по-друг ред на неща и на отношения.

érezni magukat, amelyben szabadságszeretőbb szellem, a dol-

А волността на унгарците, особено понякога, е отивала дотам, че

gok és kapcsolatok más rendje uralkodik.

не държала сметка дори за религиозните чувства на турците и не

A magyarok vakmerősége esetenként odáig ment, hogy még a

еднаж унижавала публично тяхното народно и верско достой-

törökök vallásos érzületeivel sem számolt, és nemegyszer

нство. В това отношение не са били пощадявани нито людете от

alázta meg nyilvánosan nemzeti és vallási méltóságukat. Ilyen

долната класа, нито първенците. Особено много истории се раз-

tekintetben nem kímélték sem az alsóbb néposztályokat, sem

правят за свинското месо, публичната продажба на което била

az előkelőségeket. Különösen sok

наложена от унгарците.

történetet meséltek a sertéshúsról,

Твърди се, че и сам Кошут не правел

amelynek nyilvános árusítását a

изключение. Той пък бил окачил

magyarok kényszerítették ki.

цяла заклана свиня сред двора на

Azt állítják, hogy még maga Kos-

своето жилище тъкмо тогава, когато

suth sem volt kivétel. Éppen

висши сановници от Цариград, пра-

akkor lógatott fel egy leölt disznót

тени да се запознаят с живота на еми-

a háza udvarán, amikor magas

грантите, дошли да му направят

rangú isztambuli vendégek érkez-

посещение.

tek hozzá, hogy megismerkedje-

Тези факти, колкото и невероятни и

nek az emigránsok életével és

незначителни сега, са били от голямо

tiszteletüket tegyék nála.

значение за повдигане на духа на

Ezek a tények, akármilyen hihe-

българите от онова време.Те са си ги

tetlenek és valószínűtlenek is
предавали от ухо на ухо, красени и

most, nagy jelentőségűek voltak

преукрасявани от несъществуващи

az akkori bolgárok lelki megerő-

може би подробности, и са се въоду-

södése szempontjából. Fülbe

шевявали.

súgás útján terjedtek, egyre job-

Един маджарин си позволил друга

ban kiszínezve talán valótlan rész-

волност. Той влязъл в едно от кафе-

letekkel, és lelkesítettek.
нетата на пазаря (турските кафенета

Egy magyar más vakmerőséget

доскоро се помещаваха на етажа над

engedett meg magának. Bement a

чаршийските дюкяни) и хвърлил

piactér egyik kávézójába (a török

през прозореца турчина, който слу-

kávézók nem sokkal ezelőttig a

чайно се изплюл отгоре му, когато

piactéri műhelyek emeletén vol-

минавал отдолу. Лесно би могло да се

tak), és kivágta az ablakon azt a

разбере какво би станало с пострада-

törököt, aki véletlenül leköpte,

лия, ако земята не била покрита с

amikor az ablak alatt elhaladt. Könnyű elképzelni, mi történt

дебел сняг. Тия и още много други

volna az inzultálttal, ha a földet nem borítja vastag hótakaró.

волности толкова много наплашили турците, че по-наивните и

Az ilyen és ehhez hasonló vakmerőségek olyannyira megfé-

по-простите от тях почнали да мислят и да говорят за края на

lemlítették a törököket, hogy a naivabbak és ostobábbak a

света, сиреч на турското царство.

világ, vagyis a Török Birodalom végét kezdték emlegetni.

Освен със своя независим дух емигрантите са правели силно впе-

Az emigránsok nemcsak szabad szellemükkel tettek mély

чатление на шуменци и със своята външност. Според описанията

benyomást a sumeniekre, hanem a küllemükkel is. A korabeli

на съвременните българи те са били здрави, пълни и хубави

bolgárok leírásai szerint egészséges, jól táplált, szép emberek

хора, главно много весели, решителни и смели. А облеклото им

voltak, mindenekelőtt nagyon vidámak, határozottak és bát-

било просто вълшебно. Те носели бели вълнени дрехи, били

rak. Az öltözékük pedig egyszerűen varázslatos. Fehér gyap-

обути в обувки и си служели с джебни часовници. Всичко това

júruhát viseltek, cipőt, és zsebórájuk is volt. Mindez annyra

толкова много се понравило на шуменските младежи, че по-сме-

megtetszett a sumeni fiataloknak, hogy a bátrabbak nyomban

лите от тях веднага решили да преобразят своята външност: те

elhatározták, átalakítják küllemüket: levetették a bő posztó-

сами хвърлили потурите и обули панталони, облекли палта,

nadrágot és pantallót varrattak, kabátot vettek, galléros inget

нагиздили се с яки и вратовръзки и обули обуща с клечки.

és nyakkendőt viseltek, faszeges cipőt csináltattak.

Жените на емигрантите пък носели капели (шапки), фустите им

Az emigránsok asszonyai kalapot hordtak és krinolint.

били с малакоф. Всичко това правело толкова силно и смешно

Mindez olyan mélységes és mulatságos benyomást keltett,

впечатление, че една селянка в почудата си повдигнала фустата

hogy egy parasztasszony álmélkodva emelte fel az egyik len-

на една полякиня с наивно намерение да види какво е това нещо,

gyel hölgy szoknyáját, azzal a naiv vággyal, hogy meglássa,

което така силно опъва плата. Разбира се, за така проявеното си

mi feszíti ki olyan szélesre a kelmét. Persze ez a kíváncsisko-

любопитство и то на публично място – на пазаря „Кушир” – тя

dás, főleg mivel nyilvános helyen, a Kusir piacon történt, egy

била наградена с презрителното (цитирам, както е запаметено) –

megvető „psiakrew”-et vont maga után (úgy idézem, ahogy

„пша крев”, което значело „куча кръв”.След 7-8 години граждан-
ките вече сами надянали малакофа, като захвърлили старовре-

XEMYC · 28 · HAEMUS
 2012/I.

KERÉK КОЛЕЛО

emlékeznek rá), ami „kutyavér”-t jelent. Hét-nyolc év múlva

a város hölgyei már maguk is krinolint öltöttek, levetve ódi-
менните си сукмани, платното за които са тъкали на домашен

vatú, házi szövőszéken készült szukmánjaikat. Esténként fér-

стан. Почнали и да закъсняват – както те, така и мъжете им –

jükkel együtt az utcákon sétálva múlatták az időt.

вечерно време из улиците.

Kellemes külsejük mellett az emigránsok mély benyomást tet-

Освен с външната си спретнатост емигрантите са правели силно

tek a bolgárokra, de a törökökre is, személyes higiénéjükkel.

впечатление и на българи, и на турци още със своята лична

Ők megszokták, hogy csak meleg vízben fürödjenek, a hideg

хигиена. Свикнали да се къпят изключително в топла баня, а в

vízben csak nyáron merítkeztek meg, elviselhetetlen hőség-

студена вода да се потапят само лятно време и то при непоно-

ben. Nem győztek álmélkodni a magyarokon, akik a legna-

сима жега, последните не могли да се начудят на унгарците,

gyobb téli hidegben, hóviharban és förgetegben is elfutottak

които при най-голям зимен студ, при снежни виелици и бури, са

reggel és este a Kjoskovéhez, hogy megfürödjenek a helyi

търчали, особено сутрин и вечер, към Кьошкьовете, за да се

folyó két kis vízesésében, amelyek közvetlenül fölöttük fakad-

къпят в двата малки водопада на местната река, която изтича от

tak, az úgynevezett „Hem bunar”-nál (szó szerinti fordításban

планината непосредно над тях, из тъй наречения „Хем пунар”

Teli-kút). Különösen a nagyobbik vízesést szerették, amely-

(букв. Пълнокладенчовия). Особено любим е бил по-големият

nek lábát annyira kiszélesítették, hogy egyszerre többen is alá-

водопад, подножието на който е било разширено толкова, че да

férjenek. Ezeket a vízeséseket ma „Unguri”-nak

побира по няколко души едновременно. Сега тия водопади носят

(„Magyarok”) nevezik.
името „Унгурите”.

Az emigránsoknak köszönhető néhány igen fontos gazdasági

На емигрантите се дължат и няколко стопански инициативи от

kezdeményezés, ezek egyike a mai napig is létezik. Ez a

първостепенно значение, една от които и до днес продължава да

Sumeni Sörgyár. Azt is el kell azonban ismerni, hogy kezde-

съществува. Тя е Шуменската пивоварна фабрика. Обаче не

ményezéseiket nem a sumeni lakosság szükségletei diktálták,

може да не се признае, че тия инициативи са продиктувани не от

hanem magának az emigrációnak a kulturális szükségletei,

нуждите на шуменското население, а от културните потреби на

mivel hazájukban teljesebb, változatosabb és kényelmesebb

самата емиграция, свикнала в родината си на по-пълен, по-раз-

élethez szoktak. És hogy kielégítsék ezeket a szükségleteket,

нообразен и по-задоволителен живот. И ето, за да задоволяват

Kossuth emberei nekiláttak, hogy helyi anyagokból elkészít-

тия свои нужди, людете около Кошут се залавят да си произвеж-

sék a szükséges edényeket és berendezéseket. Először egy kis

дат потребното, като сами си приготвят с местни материали

sörfőző kazánt készítettek, mindkét oldalán alábélelt szögek-

необходимите съдове и уреди. На първо време те си приготвят

kel, amilyet a bolgár rézművesek akkor láttak először. Később

малък пивоварен казан, обкован с подплатени от двете страни

darálót is szerkesztettek a maláta összezúzására.

гвоздеи, каквито българските медникари виждат за пръв път.

Hogy a magyarok hogyan tekintettek saját sumeni száműzeté-

После си приготвят и ермомелачка за смачкване на малц.

sükre, az megítélhető abból, hogy a tehetősebbek közülük bir-

Как са гледали унгарците на своето заточение в Шумен може да

tokot alakítottak ki Marasban, a várostól mintegy tíz

се съди от обстоятелството, че по-заможните от тях си напра-

kilométerre délkeletre. Főleg állattartással foglalkoztak. Ezt a

вили чифлик в Мараш, разположен на десетина километра юго-

rövid ideig birtokolt gazdaságot még nemrégiben is, sőt talán

източно от града. В него те се занимавали предимно със

még ma is Ungurov csiflik-nek (Magyarok birtokának) neve-

скотовъдство. Това за малко владяно имение се наричаше дос-

zik. A magyarok hatására sok mesterség is fellendült, többek

коро, а може би и още се нарича „Унгуров чифлик”. Под влияние

közt a kocsigyártóké. Ez utóbbi most is Sumenben a legfejlet-

на маджарите са били усъвършенствани и много от занаятите,

tebb. A sumeni sonkák ma is a legfinomabbaknak számítanak

между които коларският. Последният и сега е най-развит в

Bulgáriában.
Шумен. А шуменските жамбони и др. и до днес минават за най-

Nem kevesebb az sem, amivel a sumeni bolgárok a szellemi

хубавите в България.

kultúra területén gyarapodtak. Elsősorban iskoláikban: a taná-

Не по-малки са били придобивките на шуменските българи и в

rok között helyet kaptak a magyarok és lengyelek. Ők

областта на духовната култура. Преди всичко в техните училища

nagyobb kultúrájukkal, amely a helyi tanerőknél jóval maga-

добиват място за учители маджари и поляци.Те с по-голямата си

sabbra emelte őket, de talán nagyobb tapasztalatukkal is, sokat

култура, която ги поставя твърде високо над местните сили, а

tettek az iskolaügy felemeléséért Sumenben. Pedig a felszaba-

може би и с по-големия си опит са сторили доста за повдигането

dulás előtt Sumen a bolgár iskolai oktatás egyik legmagasabb

на учебното дело в Шумен.А то преди Освобождението заемаше

színvonalú fellegvára volt. Az egyik tanár, egy Manasztirszki

едно от най-високите места по лестницата на българското учи-

nevű lengyel, mintegy két évig maradt a városban, azután

лищно образование. Един от тия учители е полякът Манастир-

Benjamin fanarióta püspök nyomására kénytelen volt távozni.

ски. Като учител е стоял около две години, след което е бил

Később a Boszporuszba fulladt. A magyar tanítók közül csak

принуден да напусне под натиска на фанариотския владика Вене-

egy Kálmán nevűre emlékeznek; úgy tűnik, ő valamivel

ямин. По-късно се бил удавил в Босфора. От маджарите учители

később tanított a városban. Dimitar Sztojanov egy Jozef

се помни само Калман; той изглежда е учителствал малко по-

Meissner nevű csehet is említ.

късно. Д. Стоянов споменава и чеха Йосиф Майзнер.

Nagy jelentősége és fényes eredménye miatt – amely a mai

Но незабравима по своето голямо значение и по бляскавите си

napig érezteti hatását és a sumeni bolgárok legnagyobb büsz-

резултати, проявите на които не прекъсват до днес и които са

keségének számít – Sáfrány zenei tevékenysége felejthetetlen.

най-голямата гордост на българите от Шумен, е музикалната

A bolgár nép sokat köszönhet neki azon dallamok népszerűsí-

дейност на Шафрани, комуто българският народ дължи много за

téséért, amelyekből később a győzedelmes bolgár nemzeti

популяризацията на мелодиите, от които по-късно се образува

himnusz, a Sumi Marica kialakult. Hadzsi Ranko szerint, ami-

българският победоносен национален марш „Шуми Марица”.

kor Sáfrány Sumenbe jött, alig volt huszonöt éves. És talán

Според х. Ранка, когато е дошъл в Шумен, Шафрани не е бил по-

éppen azért, mert olyan fiatal volt, elhatározta, hogy zenekart

стар от 25 години. И може би тъкмо защото е бил толкова млад,
той се е решил да образува оркестър от младежта на един народ,

XEMYC · 29 · HAEMUS
 2012/I.

КОЛЕЛО KERÉK

alakít egy olyan nép fiaiból, amely egész történelmi léte során
szinte egyáltalán nem, vagy csak kevéssé kapott lehetőséget
който през цялото си историческо битие почти никак или съвсем

arra, hogy zenével foglalkozzon. Sáfránynak hamarosan irigy-

малко е имал възможност да се занимава с музика. Скоро Шаф-

lésre méltó elismerést sikerült kivívnia olyan hangszerekkel,

рани успява да добие завидни успехи с инструменти, които бъл-

amelyeket addig a bolgár ember csupán török katonazené-

гаринът само е виждал, или пък е чувал от турските военни

szeknél látott vagy hallott, de maga sohasem próbált ki.

музики, но с които никога не си е служил.А някои пък, например

Némelyik pedig, például a nagybőgő, tökéletesen ismeretlen

„контрабасът”, са били съвсем непознати и просто са будили

volt, és álmélkodást ébresztett,

удивление.

A megalakult zenekar A. Sztojanov, közismert nevén Anasz-

Така образуваният оркестър,който споредАн.Стоянов,известен

tasz csorbadzsi szerint Szava Dobroplodni közreműködésével

с прозвището Анастас чорбаджи, и на съдействието на Сава Доб-

gyakran járt az ő házában, hogy muzsikáljon a szórakoztatá-

роплодни, е ходил често в къщата на първия да му свири за

sára és földijei – bolgárok és törökök – csodálatára. A zenekar

негово удоволствие и за почуда на неговите съграждани – бъл-

egyébként – Hadzsi Ranko szerint – más bolgár előkelők

гари и турци. Впрочем оркестърът – твърди х. Ранко – е свирил

házánál is játszott. De Anasztasz csorbadzsi háza volt a törzs-

и по къщите на други български първенци. Но главното им

helye, ahol az ifjak Sáfrány vezetésével zenét tanultak és pol-

свърталище била къщата на Анастас чорбаджи, гдето момче-

kát táncoltak, ami addig tökéletesen ismeretlen volt

тата, начело с Шафрани, се учели освен да свирят, още да играят

Sumenben. Ott gyűltek össze az előkelők leányai is – hallat-

полка – игра, невиждана и нечувана дотогава в Шумен. Там се

lan és különös dolog volt ez a hagyományos neveltetésű bol-

събирали и девойките на първенците – нещо небивало и странно

gárok szemében. Az ifjak és leányok nemcsak hogy egy

за патриархално възпитаните българи. Момчета и момичета – не

helyen gyűltek össze, de „át is fogták egymás derekát valami

само събрани наедно, но и „уловени през кръста за някаква

ördögi táncban, amiből Isten tudja, mi sülhetett ki”.

дяволска игра, от която Господ знае какво може да стане”.

Anasztasz csorbadzsi óvó pártfogását kihasználva az ifjak,

Възползвани от покровителството на Анастас чорбаджи, младе-

Sáfrány vezetésével, gyakran szerveztek „rajtaütés”-t, vagyis

жите често, начело с Шафрани, „бастисвали”, т.е. обсаждали без

bejelentés nélkül megszállták a házát, és eljátszottak valami-

предупреждение неговата къща и засвирвали някакво музи-

lyen zenedarabot. Ez elég volt, hogy megnyissák előttük a

кално парче.Това стигало, за да им отворят портите на богаташ-

gazdag ház kapuját. Ezek a rögtönzött mulatságok reggelig

кия дом. Така импровизираното веселие продължавало до

tartottak.
сутринта.

Anasztasz csorbadzsi házából a táncos estélyek a szabad ég

От къщата на Анастас чорбаджи тия танцовални вечеринки се

alá is kikerültek. Részt vett rajtuk a polgárság egy része, a töb-

пренесли вън. В тях се стичала част от гражданството, въпреки

biek felháborodása és kritikái ellenére, akik még nem tudtak

опозицията и критиките на останалата, която още не могла да се

megbékülni a magyarok újításaival; ez az újdonság mélyről és

примири с нововъведението на маджарите; нововъведение,

hirtelen tört fel, hogy lerombolja a megcsontosodott patriar-

дошло така издъно и така изведнъж да разруши закоравелите

chális szokásokat a városban. De az ifjúság, amelyet minden-

вече патриархални нрави на града. Но младежта, винаги рево-

kor áthat a forradalmi szellem, tudni sem akart ezekről a

люционно настроена, малко е искала да знае за тия нрави: тя се

szokásokról: csábította az új, és hanyatt-homlok belevetette

блазни от новото и стремглаво лети към него.

magát.
По-късно, когато Шафрани започнал кариерата си в Шумен

Később, amikor Sáfrány szabókarrierbe fogott Sumenben,

като шивач, постъпва на турска служба и заминава за капелник

majd török szolgálatba lépett, és elszegődött Drinápolyba az

на военна музика в Одрин, неговото дело за музикалната про-

ottani katonazenészek karmesterének, a sumeni bolgárok

света на шуменските българи поема ученикът му Добри П. Вой-

zeneoktatását tanítványa, Dobri T. Vojnikov vette át. Sáfrány

ников.

zenekara sok tehetős fiatalnak hozta meg a kedvét, hogy hege-

Оркестърът на Шафрани е дал повод на мнозина заможни мла-

dülni, fuvolázni vagy gitározni tanuljon. Érdekességként

дежи да се учат на цигулка, флейта и китара. Нека споменем за

említsük meg, hogy a zenekar nagybőgőjét egy ács készítette

куриоз, че контрабасът на този оркестър е бил изработен от

el Sáfrány útmutatásai alapján – olvassuk A. Sztojanov fel-

някой си дограмаджия по упътванията на Шафрани – казва Ан.

jegyzéseiben. Később a tehetős ifjak mellett a szegényebbek

Стоянов в своите бележки. Но освен заможните младежи, ще са

egyike-másika is megtanult valamilyen hangszeren játszani.

усвоили някой от тия инстументи и по-бедните.

Miután Vojnikovban, „Sáfrány leglelkesebb tanítványában”

При така създаденото към музиката настроение за Войникова,

így gyökeret vert a zene szeretete, könnyedén folytatta és

„най-духовният ученик на Шафрани”, е било лесно да продължи

továbbfejlesztette mestere kezdeményezését. 1858-ban Isz-

и да доразвие още повече неговото дело. След като свършил уче-

tambulban befejezte tanulmányait a College Bebekben, ahol

нието си в College-Bebek в Цариград през 1858 г., гдето може би

talán lehetősége volt tovább gyarapítani zenei tudását, vissza-

е имал условия да доразвие и музикалното си образование, той се

tért Sumenbe, és tanító lett a felsőbb iskolában. Az erélyes és

връща в Шумен и става учител в класното училище. Енергичен

szorgalmas Vojnikov iskolai munkáján túl másba is belefo-

и трудолюбив, Войников, вън от училищната си работа, се заел и

gott: lekottázta az iskolai énekeket egy, két, három és négy

с друга – да нотира училищни песни на един, два, три и четири

szólamra, később pedig legjobb diákjaiból zenekart alakított.

гласа, а по-сетне да образува от по-силните си ученици и оркес-

„Télen nemcsak ezzel a zenekarral leptük meg a polgárokat,

тър. „През зимата гражданите били изненадани не само от този

hanem az iskolai énekkar édes dallamaival is.”

оркестър, но и от сладкозвучните песни на училищния хор.

A korán alakult zenekarok korán megteremtették egy olyan

Основани рано, рано са създали оркестрите и условията за една

társasági élet feltételeit is, amely ismeretlen volt a többi váro-

общественост, която дълго е била непозната за българите от

sokban élő bolgárok számára. Az ő jóvoltukból a sumeniek

другите градове. Благодарение на тях шуменци са давали не само

nemcsak házi, hanem nyilvános estélyeket is adtak, sőt még

семейни вечеринки, но и публични, та че дори и балове, на които
младежта, научила се да танцува, се е стичала масово. На тия

XEMYC · 30 · HAEMUS
 2012/I.

KERÉK КОЛЕЛО

bálokat is, ahol a fiatalság, amely megtanult táncolni, tömege-

sen jött össze. Ezeken az estélyeken főleg polkát, mazurkát és
вечеринки се играят предимно полка, мазурка и чардаш. Кавале-

csárdást táncoltak. A gavallérok karon fogva vezették a

рите водят дамите си „а ла браце” на мястото им, кланят им се и

helyükre a hölgyeket, meghajoltak, és udvaroltak nekik.

им говорят любезности. По-късно привикват да ходят и семей-

Később a házaspárok is megszokták, hogy így járjanak az

ните двойки така по улиците.

utcán.
При тия нови придобивки няма нищо чудно, че идеята за теат-

Ilyen újdonságok mellett nincs abban semmi különös, hogy

рално представление се е дала първом в Шумен, гдето изглежда

egy színházi előadás ötlete éppen Sumenben merült fel elő-

е осъществена и най-напред. За това първенство спори само

ször, és úgy tűnik, itt is valósult meg legkorábban. Csupán egy

един град – Лом, в който маджарската емиграция също е прежи-

város van versenyben ezért a dicsőségért, Lom, ahol szintén

вяла макар един къс период от време, достатъчен обаче да я пос-

volt magyar emigráció, bár csak rövid ideig, ami azonban elég
тави в контакт с местното българско население и главно с

volt ahhoz, hogy kapcsolatba kerüljön a helyi bolgár lakos-

неговата интелигенция. Д. Маринов твърди, че с Кошут, генерал

sággal, főleg annak értelmiségével. Dimitar Marinov azt

Бем и Дембински се бил запознал учителят Кръстю Пишурка,

állítja, hogy Kossuth, Bem tábornok és Dembinszky megis-

като е „останал в най-близки отношения”. През дългите зимни

merkedett Krasztju Pisurka tanítóval, és „a legszorosabb kap-

нощи той е „слушал разказите на тия велики революционери и

csolatban maradtak”. A hosszú téli éjszakákon „…hallgatta

мъже за станалите битки в Маджарско и за победите, които

ezeknek a nagy forradalmároknak és hős férfiaknak az elbe-

народът маджарски е удържал над австрийските войски, и как

széléseit a Magyarországon megvívott csatákról, a győzel-

руските войски много по-многобройни ги разбили. Но все пак те

mekről, amelyeket a magyar nép aratott az osztrák seregek

хранели надежда, че Маджарско няма да умре, все пак ще

fölött, és arról, hogyan verte le őket a sokszoros orosz túlerő.

извоюва своята свобода.” Така или инак първото представление в

De mégis reménykedtek, hogy Magyarország nem pusztul el,

Шумен е било дадено през 1856 г. Представена била комедията

hanem előbb-utóbb kivívja szabadságát.” Akárhogyan is,

„Михал” от Сава Доброплодни. За театрален салон е послужило

Sumenben 1856-ban tartották az első színházi előadást. Szava

Карамихалевото здание до къщата на Саулаки Пенев, свидетел-

Dobroplodni Mihal című komédiáját mutatták be. A Szaulaki

ства Н. Желязков.

Penev háza melletti Karamihalev-épület szolgált színházte-

Тия два града си оспорват и едно друго първенство – първен-

remként, amint N. Zseljazkov tanúsítja.

ството на читалището. Като оставим настрана тази разпра,

Az említett két város egy másik elsőségért is verseng: az első

която, както и да се разреши, ще даде преднина на единия или

olvasókörért. Ha félretesszük a vitát, amely, ha egyszer eldől,

другия град само с дни, най-много с недели, не можем да отречем,

alig néhány nap, de legfeljebb néhány hét előnyt adhat egyik

че появата на тия две културни придобивки – театъра и читали-

vagy másik városnak, nem tagadhatjuk, hogy ez a két kulturá-

щето – изиграли ролята на два първостепенни фактора при

lis vívmány, a színház és az olvasókör játszotta újjászületé-

нашето Възраждане, се дължат до голяма степен, ако не и

sünk két legfontosabb tényezőjének szerepét, s ez

изключително, на емигрантите. Наистина театърът и без тях

nagymértékben, ha nem kizárólag az emigránsoknak köszön-

щеше да ни се наложи като културна придобивка отвън; читали-

hető. Igaz, hogy a színház nélkülük is megjelent volna nálunk

щето пак щеше да се появи било като резултат от западни влия-

mint kulturális vívmány; olvasókör is alakult volna, akár nyu-

ния, било като противопоставка на гръцките силогоси, но това

gati hatásra, akár a görög szillogoszok ellenpontjaként, de erre

щеше да стане най-малко една-две години по-късно. А подобно

legalábbis egy-két évvel később került volna sor. És ez a késés

едно закъснение не би било без значение, щом като се знае бър-

nem lett volna jelentéktelen, ismerve nemzetfejlődésünk

зият темп на националното ни развитие, което през 30-те години

gyors tempóját, amely a XIX. század harmincas éveiben hatá-

на миналия век решително завива към слънчевите двери на род-

rozott irányt vett a haza szabadságának napfényes kapui felé.

ната ни свобода.

A sumeniek mást is köszönhetnek a magyaroknak: a kézzel

Шуменци дължат на маджарите и друга една придобивка – ръко-

írott újságot és a pamfletet. Az első létét sok kortárs tanúsítja,

писният вестник и памфлета. За първия ни свидетелстват много

a másodikra adataink is vannak a hazai sajtóban. Mindkét

от съвременниците, а за втория имаме дори сведения в нашия

újdonságot széles körben felhasználták, akkori tudásuk sze-

периодичен печат. И тия две придобивки са били широко изпол-

rint, nemcsak arra, hogy a bolgár társadalmat bizonyos esz-

звани, според тогавашното умение, не само за приобщаване на

mék mellé állítsák, hanem az ellenséggel szembeni harcra is.

българското общество към известна идея, но и за борбата с про-

Ahhoz pedig, hogy ezt a harcmodort a bolgárok az emigrán-

тивниците. А че тоя начин на борба българите са го научили от

soktól tanulták, kétség sem fér, mivel ismeretes, hogy a hazája

емигрантите, в това не може да има съмнение, щом като се знае,

politikai jogaiért vívott harcában maga Kossuth is a kézzel

че сам Кошут в борбата си за политически правдини на своята

írott újságokhoz folyamodott, amikor az osztrák hatalom betil-

родина е прибягвал до ръкописните вестници, когато австрий-

totta sajtómegnyilvánulásait.
ската власт е спирала печатните му органи.

Bizonyos fokig a sumeni bolgárok harcos szelleme is vissza-

Не може да не се дължи на емигрантите до известна степен и

vezethető az emigránsokéra. Megérkezésükig a sumeniek

бунтовният дух на шуменските българи. Последните до тяхното

jóformán nem voltak mások, mint néma és engedelmes rab-

дохождане почти не са били нищо друго освен безмълвна и

szolgák. Arra is vannak adataink, hogy szándékosan gyako-

покорна рая. Дори има сведения, които ни говорят за преднаме-

roltak rájuk ilyen irányú hatást, talán már Kossuth Sumenbe

рено въздействие в това направление, започнато може би още от

érkezésének első napjaitól fogva. Ez akkor sem maradt abba,

първия ден на Кошутовото дохождане в Шумен. То не е прекъс-

amikor az emigránsok közül sokan kénytelenek voltak fel-

нало и тогава, когато мнозина от емигрантите са били принудени

venni az iszlámot. Marincso bátya szerint például Ömer pasa

да приемат исляма. Така, според дядо Маринча, Юмер паша (за

(sajnos nem tudta megmondani, melyik magyar rejtőzött e név

жалост той не можа да ми каже кой маджарин се крие зад това

mögött) azt mondta Patoevnek, az egyik legelső sumeni pol-

име) е казал на Патоева, един от първите шуменски граждански,
че българите на всяка цена трябва да си отварят все повече и

XEMYC · 31 · HAEMUS
 2012/I.

КОЛЕЛО KERÉK

gárnak, hogy a bolgároknak mindenáron egyre több és több

iskolát kell nyitniuk. Nem szabad elfelejteniük, hogy egy
повече училища. Те не бивало да забравят, че един ден учените и

napon szükségük lesz a tudós és képzett honfitársaikra, és

образованите им сънародници ще им затрябват и че този ден

hogy ez a nap talán már nincs is messze. Ha a bolgárok

може би не е далеко. Ако българите сами не се освободят, те без

maguktól fel nem szabadulnak, mindenképpen felszabadítja

друго ще бъдат освободени или от Русия, или от някоя друга

őket Oroszország vagy valamelyik nagyhatalom – a török

велика сила – турската тирания в Европа е вече непоносима. А

zsarnokság Európában már tűrhetetlen.

пък М. Радушев слушал често от свои близки – майка и по-стар

M. Radusev pedig gyakran hallotta hozzátartozóitól – édes-

брат – „че унгарци често ходели на български дюкяни, при сврът-

anyjától és a bátyjától –, hogy „…a magyarok gyakran láto-

нати младежи, на които се чудели на малодушието да проявят

gatták a bolgár műhelyeket, és csodálkoztak az ott megforduló

знак за по-свободен живот. Като виждали несносния живот на

fiatalok kishitűségén, hogy célozni sem mernek egy szaba-

българина рая, те викали: „На ваше място ние, унгарците, нито

dabb életre. Látva a bolgár rája elviselhetetlen sorsát, így kiál-

ден не бихме търпели такъв потиснически режим и за едно малко

tottak: »A helyetekben mi, magyarok egy percig sem túrnénk

време бихме видели работата на турчина”. И тия проповеди не са

egy ilyen elnyomó rendszert, és rövid idő alatt ellátnánk a

закъснели да дадат плод. След двайсетина години Шумен става

törökök baját.«” Ezek a jóslatok kisvártatva meghozták a

значителен център на общобългарските революционни броже-

maguk gyümölcsét. Alig húsz évvel később Sumen az általá-

ния за свобода, младежите му правят несполучлив опит за въста-

nos bolgár forradalmi hangulat egyik jelentős központja lett, a

ние, а по повод на женитбата на една българка с един френски

fiatalok sikertelen felkelési kísérletet robbantottak ki, egy bol-

инженер едва ли не влизат в кървава схватка с турската поли-

gár leány és egy francia mérnök házassága ürügyén kis híján

цейска и военна власт, в резултат на което напълват Шуменския

véres összecsapásba keveredtek a török rendőri és katonai

и Русенския затвори. Толкова много е изострено тяхното нацио-

hatalommal, aminek az lett a vége, hogy megtöltötték velük a

нално самочувствие и толкова са готови за отбрана на народното

sumeni és ruszei börtönöket. Olyannyira felébredt bennük a

си достойнство. Подбудител на тия локални буни, Панайот

nemzeti önérzet, hogy készek voltak megvédeni nemzeti mél-

Волов се прояви през 1876 като един от най-големите организа-

tóságukat. E helyi lázongások szítója, Panajot Volov 1876-ban

тори и ръководители на Априлското въстание, което ведно с

az áprilisi felkelés egyik legfőbb szervezőjévé és vezetőjévé

последвалите го страшни кланета над българи в Батак, Перу-

nőtte ki magát, amely az utána következő szörnyű mészárlá-

щица, Брацигово и другаде, се смята като прелюдия на Освобо-

sokkal együtt is (Batakban, Perusticában, Bracigovóban és

дителната война.

másutt) a felszabadító háború előfutárának tekinthető.

Макар още много малко да се знае за всичко онова, което унгар-

Bár még nagyon keveset tudunk mindarról, amit a magyar és

ската и полската емиграция са внесли в живота на българския

a lengyel emigráció hozott be a bolgár nép és különösen a

народ изобщо и, частно, в живота на шуменци, те все пак имат

sumeniek életébe, mégis minden okunk megvan azt állítani,

достатъчно основание да твърдят, че „емигрантите маджари и

hogy „…a magyar és lengyel emigránsok, akik között ott volt

поляци, между които се намирал и шефът на революционното

a forradalmi mozgalom vezére, Kossuth is, friss szellemet

движение Кошут вливат освежителна струя в задрямалия град и

hoztak ebbe az álmos városba, és a patriarchális szokásokat

внасят сред патриархалните нрави една свобода и един размах на

olyan szabadsággal és szellemi lendülettel gazdagították, ami-

духа, каквито никой не подозира по-рано. Не само идеите на

lyenről korábban sejtelme sem volt senkinek. Nemcsak a for-

революцията идват на помощ на домашните бунтовнишки

radalom eszméi siettek a hazai lázadó próbálkozások

пориви, но и нещо от западните понятия за обществен живот, за

segítségére, hanem beszüremkedett valami a társasági élet, a

просвета, за изкуство заразява с нови копнежи младежите, които

műveltség, a művészet nyugati eszméiből is, új sóvárgásokkal

сега започват да се приобщават към европейската култура, да

fertőzve meg a fiatalokat, akik elkezdtek felzárkózni az euró-

свирят на разни музикални инструменти, да учат френски, да си

pai kultúrához, különböző hangszereken játszani, franciául

устройват театрални представления и т.н. Градът се бил иконо-

tanulni, színházi bemutatókat tartani stb. A város az 1828-as és

мически доста съвзел след войните в 1828 и 1855 година, и граж-

1855-ös háború után gazdaságilag eléggé összeszedte magát,

даните се показвали разположени да правят жертви за

a polgárok készek voltak áldozni a múvelődés ügyéért, a fel-

просветно дело, като разширили образованието в класното учи-

sőbb iskola oktatását új tantervvel bővítették ki az osztrák

лище с нова програма по примера на австрийските 4-класни гим-

négyosztályos gimnázium mintájára, és olvasókört alapítot-

назии и като основали читалище.”

tak.”
И тази освободителна струя дава своите благотворни резултати.

És ez a felszabadító áramlat meghozta a maga jótékony ered-

Тя не само изменя издъно живота на шуменци, като им налага

ményét. Nemcsak alapjaiban változtatta meg a sumeniek

западноевропейските форми на нрави и отношения, но дава

életét, rájuk kényszerítve a szokások és kapcsolatok nyugat-

силен тласък и на техния дух. Благодарение на нея в Шумен се

európai formáit, hanem nagy lendületet adott szellemüknek is.

създават културни традиции, които и до ден днешен го правят

Ennek köszönhető, hogy Sumenben olyan kulturális hagyo-

един от най-въздигнатите в духовно отношение градове на Бъл-

mányok alakultak ki, amelyek a mai napig is az egyik legkul-

гария.

Със съкращения turáltabb szellemiségű várossá teszik Bulgáriában.

(Rövidített változat)

Fordította Csíkhelyi Lenke

XEMYC · 32 · HAEMUS
 2012/I.

KERÉK КОЛЕЛО

Наталия Няголова
Последният български възрожденец1

Natalija Njagolova
Az utolsó bolgár „reneszánsz ember”1

2011-ben volt Sztilijan Csilingirov, „az utolsó bolgár rene-

szánsz ember” születésének 130. évfordulója. Az emberi emlé-
През 2011 г. се навършиха 130 г. от рождението на “последния

kezet hajlamos elfelejteni és elmulasztani sok fontos nevet és

български възрожденец” Стилиян Чилингиров. Човешката

eseményt, de a nép emlékezete megmenti a feledéstől mind-

памет е склонна да забравя и да пропуска много съществени

azokat a nagy formátumú személyiségeket, akik földi létünkön

имена и събития, но паметта народна скътва от забвението спо-

túlmutató eszményeknek szentelték az életüket.

мена за всяка от величавите личности, отдали себе си в името на

Ilyen a „Csilingirov-eset” is, amely átvészelte különböző poli-

идеали, по-големи от земното ни съществуване.

tikai doktrínák és baljós metamorfózisok nyomását, és az

Такъв е и случаят“Чилингиров”– претърпял пресата на различни

utóbbi évtizedekben új, teljes értékű és valódi életre kelt, mél-

политически доктрини и злободневни метаморфози, той все пак

tón a nemzeti és európai panteonra.

заживя през последните десетилетия един нов, пълноценен и

Sztilijan Csilingirov 1881-ben született a bolgár újjászületés

истински живот, достоен за националния и европейски пантеон.

egyik bölcsőjében, Sumenben, és már gyermekéveiben feltöltő-

Стилиян Чилингиров се ражда през 1881 г. в една от люлките на

dött ennek az eleven és lázadó bolgár városnak a szellemével,

българския Ренесанс – Шумен и още от детството си се зарежда с

amely fölött ott lebegnek Volov, Vojnikov és Kossuth árnyai.

духа на този буден и бунтовен български град, над който витаят

Vérévé váltak az elbeszélések a szabadság és a haladás halha-

сенките на Волов, Войников и Кошут. Той поема в кръвта си сло-

tatlan fiairól, akik meghatározói voltak a XIX. századi Sumen-

вото за безсмъртните синове на свободата и напредъка, които са

nek. Miután szülővárosában befejezte a tanítóképzőt, a Várna

белязали шуменския XIX век. След завършване на педагогичес-

környéki falvakban tanítóskodott. De olthatatlan tudásszomj

кото училище в родния си град, Чилингиров учителства из вар-

gyötörte. Szófiába ment, és a Szófiai Egyetem elvégzése után a

ненските села. Но жаждата му за наука е неутолима. Заминава за

Lipcsei és a Berlini Egyetemen képezte tovább magát, hogy a

София и след дипломирането си в Софийския университет про-

kultúra újabb területeit fedezze fel, hogy kialakítsa magában az

дължава да специализира в университетите на Лайпциг и Берлин,

emberi civilizáció gyümölcsei iránti bölcs alázatot, függetlenül

за да открие нови културни пространства, да изгради у себе си

azok nemzeti eredetétől. Csilingirov úgy lépett be hazája közé-

едно мъдро преклонение пред плодовете на човешката цивилиза-

letébe a XX. század első felében, mint élő lelkiismeretű figura,

ция, независимо от техния национален произход. Чилингиров

akit egyfajta érzékenység mozgat, akinek hitvallása az igazság

влиза в родния ни обществен живот от първата половина на ХХ

és az önfeláldozás. Természetében egyedülálló módon ötvöző-

век като фигура с будна съвест, движена от една чувствителност,

dik a reális élet józan értelmezése a kulturális lét idealizmusá-

за която правдата и себераздаването са символ-верую. Неговата

val. Csilingirov szemében a politika nem csupán szociális

природа по неповторим начин съчетава в себе си здравия смисъл

dinamika, hanem kötelesség és szolgálat is. Egyetlen nagy tör-

на реалния живот с идеализма на културното битие. За Чилинги-

ténelmi esemény sem kerüli el ragyogó elméjét és nyugtalan

ров политиката не е само социална динамика, тя е дълг и служене.

szívét. Mindvégig hű marad a Morava-menti Népfelvilágosító

Нито едно голямо историческо събитие не подминава неговия

Bizottság eszméihez, 1944 után feláldozza személyes jólétét a

светъл ум и тревожно сърце. Останал докрай верен на идеите на

nagy nemzeti ügy oltárán.

Поморавския народо-просветен комитет, след 1944 той жертва

Valódi küldetése azonban a népművelés és a kulturális haladás

личното си добруване пред олтара на голямата национална кауза.

marad. Csilingirov, aki a maga korában magasan képzett ember

Неговото истинско призвание обаче си остават просветата и кул-

volt, felismerte a bolgár szellemi élet legfontosabb mérföldkö-

турният напредък. Високо образован за времето си, Чилингиров

veinek hasznát: az olvasókörökét, a fordításokét, a kulturális és

осъзнава ползотворността на най-важните жалони в българския
духовен живот – читалищата, преводаческото дело, културните и

1
A budapesti Bolgár Kulturális Intézetben az író születésének
130. évfordulóján elhangzott ünnepi beszéd rövidített változata
1
Редактиран вариант на словото, произнесено в Българския
културен институт в Будапеща, на честването на 130-годишния
юбилей на писателя.

XEMYC · 33 · HAEMUS
 2012/I.

КОЛЕЛО KERÉK

irodalmi kapcsolatokét. Több nyelven beszélt folyékonyan, és a

szavakon keresztül kapcsolódott azzal az oly vonzó, tiszteletre
литературни връзки. Той владее свободно няколко езика и чрез

méltó európaisággal, amely előre noszogatta értelmiségünket a

словото живее с онзи така привлекателен и достоен европеизъм,

XX. század elején. Csilingirov fordította bolgár nyelvre Svja-

който задвижва напред нашата интелигенция от началото на XX

topluk Cech, Petőfi Sándor és Heinrich Heine műveit, levele-

столетие. Чилингиров превежда на български език творбите на

zett a nemzetközi kulturális avantgárd sok képviselőjével,

Святопулк Чех, Шандор Петьофи, Хайнрих Хайне, кореспондира

kereste az európai népek érintkezési pontjait. Fáradhatatlan

с много от представителите на международния културен аван-

tolla alól egymás után kerültek ki az újjászületés nagy alakjai-

гард, търси допирни точки между европейските народи. Изпод

nak életrajzai, visszaemlékezések, útleírások, bolgár történelmi,

неговото неуморно перо се раждат биографии на възрожденски

néprajzi, folklorisztikai, pedagógiai, közművelődési és könyv-

дейци, спомени, пътеписи, студии и монографии по българска

tárügyi tanulmányok és monográfiák. Ő állította össze a Szláv

история, етнография, фолклор, педагогика, читалищно и библио-

antológiát (1910), az 1844 és 1910 közötti bolgár időszaki sajtó

течно дело. Съставя „Славянска антология” (1910), библиогра-

bibliográfiáját mintegy 200 000 címszóval, kiadta a Dicsőség

фия на българския периодичен печат от 1844 до 1910 с около 200

Ivan Vazovnak (1921) és az Ivan Vazov emlékezete (1922) című

000 фиша, издава сборниците “Прослава на Иван Вазов” (1921) и

gyűjteményt, progimnáziumi szöveggyűjteményeket és olvasó-

„Помен за Ивана Вазов” (1922), христоматии и читанки за про-

könyveket. Írói munkáját közművelődési és kulturális szolgá-

гимназиите. На писателската си работа гледа като на просвети-

latnak tekintette. Prózája leggyakrabban önéletrajzi alapokra

телско и културно труженичество. Прозата му има най-често

épül, hősei kispolgárok, parasztok, tanítók. Ezek a regények

автобиографична основа, героите му са еснафи, селяни, учители.

annak a bolgár kispolgárságnak az apoteózisai, amely az újjá-

Тези романи са апотеоз на българското еснафство, което изнася

születés során megvívta a harcot az egyházi és politikai sza-

борбата за църковна и политическа независимост през Възраж-

badságért, a felszabadulás után pedig el kellett viselnie a

дането, а след Освобождението тежко понася ударите на модер-

modern ipar okozta súlyos csapásokat.

ната индустрия.

Sztilijan Csilingirov egyike a Bolgár Írószövetség alapítóinak,

Стилиян Чилингиров е един от създателите на Съюза на българ-

amelynek elnöki tisztét is betölti 1941-1944 között, a Nemzeti

ските писатели и негов председател в периода 1941-44 година, под-

Könyvtár aligazgatója (1916-1919) és igazgatója (1919-1922),

директор (1916-1919 г.) и директор (1919-1922 г.) на Народната

1923-tól pedig a Nemzeti Etnográfiai Múzeum igazgatója.

библиотека, от 1923 година е директор на Народния етнографски

Csilingirovot nemcsak társadalmi-politikai tevékenysége és

музей.

irodalmi-kulturális munkásságának jelentősége teszi idősze-

Не само обществено-политическата дейност на Чилингиров и

rűvé Magyarországon. Van még egy különösen fontos oldala

значимостта на неговото литературно и културно дело го правят

alkotói útjának: az elsők egyike, akik megpróbálják objektívan

актуален и в Унгария. Има още една особено важна страна от

és sokoldalúan értelmezni a bulgáriai magyar emigráció jelen-

неговия творчески път – той е един от първите, които се опитват

tőségét. Az emigráció sorsa szolgált alapul Meddig még, ó,

обективно и многостранно да осмислят значението на унгарската

Uram? című regényéhez (1939), 1943-ban pedig megjelent

емиграция в България. Съдбата на емиграцията ляга в основата

Magyarok és lengyelek Sumenben című könyve. Ebben az

на сюжета на романа “До коле, о, Господи?” от 1939 г. А през 1943

izgalmas elbeszélésben a szájhagyomány prizmáján keresztül

излиза книгата „Маджари и поляци в Шумен”. В това вълнуващо

elevenedik meg Kossuth Lajos, Sáfrány Mihály és a többi

повествование, през призмата на устното предание, оживяват

magyar emigráns alakja, akik megjelenésükkel felfrissítik az

образите на Лайош Кошут, Михай Шафран и всички ония унгар-

újjászületés kori Sumen levegőjét, különböző formákban öntve

ски емигранти, които раздвижват с появата си въздуха на въз-

– színház, zene, életmód – a nemzeti felszabadulás eszméjét. E

рожденския Шумен, изливайки национално-освободителната

„könyvecske” valódi lényegét talán Arató György szavai vilá-

идея в различни форми – театър, музика, бит. Истинската същ-

gítják meg a legjobban: „Csilingirov elveti a kliséket, és a való-

ност на тази “книжица” може да бъде илюстрирана чрез думите

ságra koncentrál; keresi és megtalálja azokat a konkrét morális

на г-н Дьорд Арато: “Чилингиров отхвърля клишетата и се кон-

és civilizációs értékeket, amelyeknek hordozói Kossuth és har-

центрира върху действителността; търси и открива конкретните

costársai, és semmiféle ideológiai megfontolások nem kénysze-

морални и цивилизационни стойности, чиито носители са Кошут

ríthetik arra, hogy elhallgasson vagy elferdítsen bármit is. Első

и сподвижниците му, и никакви идеологически съображения не

pillantásra igénytelen munkája így megkerülhetetlen, máig sem

могат да го принудят да ги премълчи или изопачи. Така неговият

túlhaladott, jelentős művé válik.”

на пръв поглед непретенциозен труд се превръща в непреходно,

Az író, etnográfus, politikus, pedagógus, fordító Sztilijan Csi-

и до днес ненадминато, значимо произведение”.

lingirov jubileumát ünnepeljük. Munkássága kutatókra és gon-

Отбелязваме юбилея на писателя, етнографа, политика, педагога,

dos közvetítőkre vár. Hiszem, hogy hamarosan lesznek ilyenek,

преводача Стилиян Чилингиров. Неговото дело чака своите

nemcsak Bulgáriában, hanem Magyarországon is, mert ez az

изследвачи и ревностни интерпретатори. Вярвам, че такива то

életmű része annak a humanista ötvözetnek, amelyre a haladás

тепърва ще намери, не само в България, но и в Унгария, защото

épül, és amelynek erejében maga Csilingirov teljes szívvel hitt,

това дело е част от онази хуманистична сплав, от която се

amikor ezt írta: „…a népek fejlődését a legbiztosabban az esz-

изгражда прогресът и в чиято сила самият Чилингиров вярва с

mecserék segítik elő, de nem a pártok, csoportok vagy szemé-

цялата си душа, пишейки: „...за напредъка на народите най-

lyek eszméié, hanem azoké a közös eszméké, amelyek az

сигурно действа обмяната на идеите, но не идеите на отделните

egyént arra késztetik, hogy egy nagy egész részének érezze

партии, групи и лица, а на ония общи идеи, които карат индивида

magát, amelyhez saját érdekeit igazítania kell.”

да се чувства част от едно голямо цяло, към което той трябва да
приобщи своите интереси.”

Csíkhelyi Lenke fordítása

XEMYC · 34 · HAEMUS
Българският кондуктор в Македония
2012/I.

VILÁG СВЯТ

A Bolgár kalauz Macedóniában

Илина Я.

Ilina J.
Tom Waits meets Goce Arnaudov

Tom Waits meets Goce Arnaudov

Különös álmot láttam. Nem, nem az egyszemű Myrával, a
cirkuszi artistával, aki Roy Orbison-os trikójában cumival
Сънувах чуден сън. Не, не беше онзи с еднооката Майра,

tömi a Tripod nevű orangután száját. Nem kell ahhoz jól

цирковата артистка, която в потник с Рой Орбисън, храни с

kereső Rhode Island-i vagy vermonti pszichoterapeutának

биберон орангутан на име Трипод. Не трябва да си добре

lenni, hogy az ember megállapítsa: Myra az én Kathleenem,

платен психотерапевт от Род Айлънд или Вермонт за да се

az orangután pedig én vagyok. De ez más volt… Utazom a

досетиш, че Майра е моята Кетлийн, а орангутанът съм аз.

vonaton, amely mintha csak háború utáni Oroszországban

Това беше по-различно... Във влак съм, който изглежда,

lenne, az ülés belsejéből elfeketedett szivacs tátong és rozs-

като че е от следвоенна Русия, седалки от чиято вътреш-

dás rugók virítanak, az ablakok már nem is emlékeznek rá,

ност се провиждат потъмнели дунапрени и ръждясали пру-

mikor voltak utoljára nyitva, húgyszag terjeng (úgy tűnik, a

жини, прозорци, които не си спомнят кога са отваряни за

kupé épp a vécé mellett van), a felgyülemlett portól nehéz

последен път, мирис на урина (купето изглежда е близо до

függönyön cirill betűs monogram virít. A vonat épp egy sza-

WC-то), пердета с акроним на кирилица, натежали от

kadék fölött zötyög, időről időre magas fatörzsek bukkannak

насъбралия се прах. Влакът тътне през някаква клисура, от

fel, mintha víz csillanna – egy tó, vagy talán folyó –, de las-
време на време се виждат високи стъбла, като че проблясва

san besötétedik, és a maszatos ablakokon át nem látok sem

вода – езеро или може би река – но полека се стъмва и през

embert, sem semmilyen más jelet.

зацапаните прозорци не забелязвам нито човек, нито няка-

Tudom, hogy közeleg a születésnapom, és hogy Johnnal

къв знак.

akartam ünnepelni (ő tizennegyedikén született, én hetedi-

Зная, че наближава рожденият ми ден и че исках тази

kén, három év különbséggel), este hatkor az Astor Place épü-

година да го празнувам с Джон (той е на 14-ти, аз на 7-ми,

letei között akartunk játszani, ahol, szerinte a szaxofon

три години разлика), да свирим в шест вечерта между сгра-

hangja mágikus. De ez még csak nem is hasonlított Manhat-

дите на Астор Плейс, където, както казва той, саксофонът

tanre, John pedig, aki egyébként beteg, ki nem állhatja a

звучи магично. Но това не прилича на Манхатън, а и Джон,
който е болен, трудно би понесъл влаковете. Други планове

XEMYC · 35 · HAEMUS
 2012/I.

СВЯТ VILÁG

vonatokat. Más útitervem nem volt: amióta megállapodtam

Sonomában, nem volt kedvem utazgatni, még turnékra sem.
за път нямах – откакто се бях устроил в Сонома, не ми се

A vágyálom és a rémálom közül ez egyértelműen inkább a

пътешестваше. Между сън мечта и сън страх, това опред-

második volt. A repülőktől, vonatoktól, hajóktól és buszok-

елено е второто. Самолети, влакове, кораби и автобуси ме

tól mostanában rám tör a mélabú: aki állandóan úton van, az

правеха меланхоличен – да си постоянно на път значи да се

folyton megalázkodik, csak arra gondol, hogy most éppen

принизиш, да мислиш само че „транзитираш”, носиш се

“tranzitban” van, köztes állapotban lebeg, egy olyan helyen,

някъде, между мeста, които не са ни там, ни тук, иди ми-

amely nincs se itt, se ott. Belefáradtam az úti versekbe, ele-

дойди ми.

gem lett az útszéli büfékből és a szárazélelemből. Ha bármit

Уморен съм от пътеписни стихове, крайпътни кафенета и

jobban szeretek, mint elszenderedni a teraszon a hintaágyon,

суха храна.

az nem más, mint autóipari hulladékban kotorászni: ebben a

Единственото по-добро от дремуцане на седалката на кар-

vastengerben, mely hangoktól és történetektől súlyos, akár-

лебалка, е ровенето в автомобилни отпадъци, с всичката

csak a sínek és a távvezetékek.

тази железария, натежала от звуци и приказки. Също като

Fuck it, alagút. Most meg semmit se látok! Hogy mondják

релсите и далекопроводите. Фак, тунел. Е, сега нищо не

oroszul: “Hallottak már a villanykörtéről?”

виждам! Както се казва на руски “чували ли сте за електри-

Valami megmozdul a sötétségben, éppen most lép be valaki

ческата крушка?”

a kupéba, megpróbálja fölpakolni a csomagját, miközben a

Нещо се движи в тъмнината, точно в този момент някой

lábamon tapos. Csak nehogy ráüljön a sapkámra, mert

влиза в купето и се опитва да намести багажа си, като ми

akkor harapok! Kimerült, olyan nyugtalannak tűnik. Vég

настъпва пръстите. Само да не седне върху шапката ми,

nélküli fújtatás és sóhajtozás után végül leül velem szem-

тогава вече ще се сбия. Задъхан е, някакак неспокоен. След

közt. Hallom, ahogy nyöszörög a polc a váratlan nehezék

безкрайно пъшкане и пуфтене, най-накрая се намества

alatt, amely mintha csak arra várna, hogy a fejemre hup-

отсреща. Чувам как рафтовете стенат, затиснати от неочак-

panjon a következő kanyarban. A csendet meg lehetne

вания товар, който само чака да се стовари върху главата ми

gyúrni, akárcsak a fasírtot, meghempergethetnénk prézli-

на следващия завой. Тишината можеше да се омеси като

ben, és ki is süthetnénk kis lángon. A vonat, amely olyan

кюфте да се оваля в галета и да се опържи на тих огън. Вла-

gyors, mint a betárcsázós internet, átvergődik a sötétségen,

кът, бърз като връзка през дайъл-ъп, се промушва из тъм-

és végül kiér a fénybe. A nappali világosság maradványai-

нината и най-накрая излиза на светло. Заедно с остатъците

val együtt a szemem elé pálmák táncolnak a vonat ritmu-

дневна светлина, пред очите ми заиграват палмите от кар-

sára: a kép tökéletesen beleírja magát a tájba és a

тината, които се люлеят в ритъма на влака, вписвайки се

naplementébe. Úgy rémlik, hasonló hawaii inget hordott

съвършено в пейзажа и в слънчевия залез. Подобна хавайка

Montgomery Clift a Most és mindörökké-ben. De ez az

май носеше Монтгомъри Клифт в “От тук до вечността”. Но

ember itt inkább olyan, mint Mick Jagger kelet-európai vál-

човекът прилича повече на източноевропейска версия на

tozata; talán Miho vagy Miklós? Fülig érő mosollyal

Джагър, може би Михо или Миклош? С усмивка, разтегната

motyog valami köszönésfélét.

от ухо до ухо изрича нещо подобно на поздрав.

– Hi! – válaszolom.
– Хай! – отговарям му.

– Aaa, English. I speak English. I was in America, singing

– Ааа, инглиш. Ай спик инглиш. Ай уас ин америка, сингинг

for our people.

фор аур пипл.

(Ez a pasas alighanem valóban énekes. Ezzel az orgánummal

(Типът май наистина е певец. С такъв глас, нищо чудно.)

nem is csoda. Ha a diaszpórának énekelt, lehet, hogy valami

– Уер ар ю фром?

súlyos népnemzeti alak.)

– Струмица. Ю ноу? Самюел блайндед солджрс. Бетл он

– Where are you from?

Беласица?

– Strumica. You know? Samuel, blinded soldiers. Battle on

(Сам? Нещо еврейско? И какви войници – да не съм, не дай

Belasica?
Боже, във войната в Босна или Хърватска?)

(Samuel? Csak nem zsidó? És miféle katonákról van szó?

– Дер ис а вор гойнг он?

Csak nem kerültem, neaggyisten, a bosnyák vagy a horvát-

– Но, но. Хистори. Нау итс гуд, спа Банско, френки, чушки,

országi háborúba?)
вотерфолс ин Колешино.

– There is a war going on?

(Кой е пък сега този Френк? И защо е в банята?)

– No, no. History. Now is good, Bansko fürdő. Frankie, pap-

– Енд уат ду ю синг?

rika, waterfalls in Kolesino.

– Е-еее, мени сонгс: Ай виш дис сонг уас ан ероу, ду ю вейт

(Most meg ki az a Frankie? És mit keres a fürdőben?)

олд мадер. Файр енд флеймс, Иф ай дай ор гет килд... Уанс

– And what do you sing?

ай плейд Бандера роса ет Калинка.

– E-eee, many songs: I wish this song was an arrow, Do you

(Заглавия като на нашите кънтрита. Последното сигурно е

wait old mother. Fire and flames, If I die or get killed… Once
било заради комунистите. Може тук и да не обичат амери-

I played Bandera rossa at Kalinka.

канците, особено ако са известни. По-добре да си

(Ugyanolyan címek, mint a mi countrydalainké. Ezt az utol-

замълча...)

sót biztos a kommunisták miatt kellett. Lehet, hogy itt nem

– Енд ю, уат ду ю ду фор ливинг? – пита ме.

kedvelik az amerikaiakat, különösen, ha híresek. Talán jobb,

– Ай... ай ем... а доктор. Деливеринг бейбис. Бат ай олсо

ha csöndben maradok.…)
плей д гитар. Мюзик енд медисин.

– And you, what do you do for living? – kérdezi.

– Ааа, гуд... гуд. Соу уи ар колигс. Летс дринк ту дет.

– I… I am… a doctor. Delivering babies. But I also play the

(Не ми е до това, но се сещам, че по тези краища отказва-

guitarre. Music and medicine.

нето на питие, е като да псуваш на майка, и приемам. Инте-
ресен вкус има, силен мирис. Прилича на онази, която

XEMYC · 36 · HAEMUS
 2012/I.

VILÁG СВЯТ

XEMYC · 37 · HAEMUS
 2012/I.

СВЯТ VILÁG

– Aaa, good good. So we are colleagues. Let’s drink to that.

(Nincs annyira kedvem inni, de eszembe jut, hogy ezen a
донесе шефа на Little Amsterdam в нашия град, добре вър-

tájékon a pia visszautasítása felér egy anyázással, úgyhogy

веше с морска храна. Каза, че е гръцка.)

elfogadom. Érdekes íze van és erős a szaga. Olyan, mint

– Ис дис грик?

amilyet nálunk a Little Amsterdam főnöke hozott egyszer,

– А-а-а... но Григ. Маседониан мастика.

állítólag jól illik tengeri ételekhez. Elmondása szerint görög

(Някак се смръщи хавайката. Трябва да внимавам какво

volt.)
говоря. Може да има връзка с тези войници, които спомена

– Is this Greek?
преди малко.)

– A-a-a… no Greek. Macedonian mastika.

– Ай ем сори, ай диднт...

(A hawaii inges megsértődött. Oda kell figyelnem arra, amit

Тъкмо започвам да се извинявам, коридорът изведнъж

mondok. Lehet, hogy összefüggésben van a katonákkal, aki-

започва да се пълни с хора, всички говорят в един глас – и на

ket az előbb említett.)

английски да е, не бих ги разбрал. Изглежда, че нещо се

– I’m sorry, I didn’t…

празнува, балканска им работа – ориент експрес. Младеж,

Éppen kezdenék mentegetőzni, amikor a folyosó hirtelen

облечен като данъчен съветник в Baker&McKenzie, с раз-

megtelik emberekkel, mindenki egyszerre beszél: akkor se

хлабена вратовръзка и разкопчана риза, се заглежда през

érteném őket, ha angolul mondanák. Úgy látszik, valamit

стъклото в нас и започва възбудено да жестикулира. Ауу,

ünnepelnek, tiszta Orient expressz. Egy fiatalember, aki laza

позна ме, иди го обясни сега това акушерството. Вратата се

nyakkendőjével és kigombolt ingével úgy fest, mintha adó-

отваря с трясък и сега отзад ясно се чуват звуци от духов

tanácsadó lenne a Baker & McKenzie-nél, az üvegen át

оркестър, който леко се разсвирва.

bámul minket, és izgatottan hadonászni kezd. Ajjajjj, megis-

– Къде си бе, Гоцее... – хвърля се да прегръща моят събесед-

mert! Na, most kéne megmagyarázni ezt a szülészetet.

ник, мен дори и не поглежда.

Kicsapódik az ajtó, és a háttérzajból tisztán kivehető egy

Не разбирам точно всичко, но изглежда спътникът ми е по-

fúvós zenekar, amint lassan belelendül.

прочут отколкото си представях. И компанията, която сега

– Na mi a helyzet, Goceee! – ugrik a beszélgetőtársam nya-

се събира около нас изглежда въодушевена от срещата.

kába s megöleli, engem pillantásra sem méltat. Nem értek

– Моля те, да изпеем една, навършвам трийсет след няколко

mindent pontosan, de úgy tűnik, útitársam híresebb, mint

часа – настоява за нещо младежът. Ще да е музикално жела-

ahogy képzeltem. Most körénk sereglik egy társaság, amely

ние.

lelkesnek tűnik a találkozástól.

– Не мога приятелю, на следващата слизам. Ще се улисам,

– Énekeljünk el egy dalt, kérlek szépen, pár óra múlva betöl-

ще забравя – брани се Мик, но изглежда и на него му е при-

töm a harmincat – kérleli kitartóan a srác. Minden bizonnyal

ятно.

zenei kívánság lesz.

– Итс дис гайс брдей. Хи вантс а сонг – обяснява ми.

– Nem lehet, barátom, le kell szállnom a következőnél. Túl-

– Уел, уай нот – окуражавам го – Итс майн ту, олмост.

ságosan belemerülök, aztán el fogom felejteni – mentegető-

Оркестърът започва мелодия, която очевидно всички знаят,

zik Mick, de látszik, hogy jólesik neki ez az egész.

ръцете се вдигат в транс, а палмите се люлеят все по-бързо

– It’s this guy’s birthday. He wants a song – magyarázza

и по-бързо.

nekem.
– Бекрия – превежда ми младежът нещо от песента – А вери

– Well, why not – bátorítom. – It’s mine too, almost.

кул гай. Уимен, алкохол, драгс. Лайк... Кийт Ричардс.

A zenekar rázendít egy dallamra, amelyet szemlátomást min-

Точно щях да му кажа на Кийт, мисля си, че и тук има почи-

denki ismer, a kezek transzban kanyarognak, a pálmafák

татели. А пък той, тепърва библиотекар мисли да става...

pedig egyre gyorsabban és gyorsabban hintáznak.

Песента свършва и като че ли е дошла Нова година. Бляс-

– Bekrija – fordít nekem a fiatalember a dalból – a very cool

кат светлини и всеки прегръща всеки. Много сърдечни

guy. Women, alcohol, drugs. Like… Keith Richards.

хора. Може и да е от пиенето, но ми се струва, че влакът

Mindenképpen megmondom Keith-nek, hogy itt is jó hírnek

забавя ход. Изглежда наближава гара. Мик се стряска и

örvend – gondolom magamban. Ő meg még el akart menni

започва да си събира нещата, докато компанията бурно про-

könyvtárosnak…
тестира.

Vége a számnak, és mintha beköszöntött volna az újév.

– Ай хев ту гоу. Гудбай мистер доктор – казва ми и се отправя

Vakuk villognak, és mindenki ölelget mindenkit, igazán szí-

към изхода с тежките си куфари. Поглеждам навън – черна

vélyes emberek. Talán a piálástól tűnik úgy, de mintha lelas-

тъмница, гъста като запръжка. „Гудбай френ” – отвръщам

sulna a vonat. Úgy látszik, állomáshoz közeledünk. Mick

му.

összerezzen és összeszedi a csomagját, miközben a társaság

Влакът спира за момент и с мъка отново забързва. Но

hevesen tiltakozik.
атмосферата вече е спаднала, всички са налягали на седал-

– I have to go. Goodbye mister doctor – mondja és megindul

ките и сънят полека ги завладява. Докато те заспиват, в

a kijárat felé a nehéz bőröndjeit cipelve. Kifelé pislogok:

паралелния свят на San Francisko Bay Area, аз изплувам от

fekete sötétség, sűrű, mint a rántás. “Goodbye friend” – vála-

съня – още ми тътне влакът в главата. Кетлийн приготвя

szolom.
закуска в кухнята и припява: „There’s a place I know, where

A vonat megáll egy pillanatra, aztán nagy nehezen újból fel-

the train goes slow...” Като че ми чете мислите, да му се не

gyorsul. A hangulat azonban már leengedett, mindenki ráhe-

види.

veredett az ülésre, és lassan elnyomja őket az álom. S mialatt

Но най-странното се случи няколко дни по-късно. Във Фей-

elalszanak, a San Fransisco Bay Area párhuzamos világában

сбук страницата ми, някой сложил снимка – аз и приятелят

kiúszom az álomból. Még mindig zakatol a vonat a fejem-

от влака, прегърнати допиваме мастиката. Неговият образ е

ben. Kathleen a reggelit készíti a konyhában, és dudorászik:

замъглен, но е с моята шапка, аз съм метнал върху сакото
си неговата хавайка. Някой с ник „Бекрия” е написал под

XEMYC · 38 · HAEMUS
 2012/I.

VILÁG СВЯТ

“ There’s a place I know, where the train goes slow…” Mintha a

gondolataimban olvasna, a rohadt életbe!
снимката: Tom and Goce, may he rest in peace. Умрял е,

A legfurcsább azonban csak napokkal később történt. A Facebook-

грехота. А не изглеждаше болен човекът. Може би

oldalamra valaki feltöltött egy képet: én és a haver a vonatról, egy-

по-скоро някак замислен. Уморен-неуморен, ще

mást átkarolva masztikázunk. Homályos az ábrázata, de az én

трябва да ида до тази Струмица. Да видя какъв е този

sapkám van rajta, én pedig rádobtam a zakómra az ő hawaii ingét.

Френк. Па макар и с влак.

Egy Bekrija becenevű valaki ezt írta a kép alá: “Tom and Goce, may
he rest in peace”. Meghalt volna?! Ez rettenetes. Pedig nem tűnt
Том Уейтс (7 декември 1949)

betegnek. Talán inkább olyan elvarázsolt volt. Akár fáradt vagyok,

Гоце Арнаудов (19 август 1954 – 6 декември 2011),

akár nem, el kell mennem Sztrumicába. Hogy megnézzem, mi a

във влака, който обикаля дори и на някой да не му

helyzet ezzel a Frankkel. Az se baj, ha vonattal megyek.

дойде спирката

Tom Waits (7 декември 1949)

Превод от македонски: Стоянка Попова.

Goce Arnaudov (19 август 1954 – 6 декември 2011),

a vonaton, amely akkor is körbe-körbe jár, még akkor is, ha néme-
lyikünknek sose érkezik az állomása.

Kerényi Szabina fordítása

Илинка Цървенковска
Истинският автор

Ilinka Carvenkovszka
История на едно недоразумение

Az igazi szerző
Egy félreértés története

A kalauz a folyosón halad, mélyen a gondolataiba merült.

Ahogy minden este ez idő tájt – éjfél után, amikor az uta-
Кондукторът се движи из коридора, потънал дълбоко в

sok már alszanak –, amint áthalad ezen a baljós folyosón,

своите мисли. Както всяка вечер по това време – след

eszébe jut egy találkozás, és azt kérdezi magától: vajon

полунощ, когато пътниците вече спят, преминавайки през

megtörténhetett volna, hogy másképp alakulnak a dol-

този злокобен коридор той си спомня за една среща и се пита,

gok? Talán ha valamit másképp mondott vagy tett

можеха ли нещата да се случат другояче? Дали ако беше

volna… Annyira elmerengett, hogy észre sem veszi, hogy

казал или направил по друг начин нещата... Толкова е

egy ember áll előtte a félhomályban, pedig magasan tartja

замислен, че даже не забелязва човека в полумрака пред него,

az elemlámpáját, és belevilágít az illető arcába, de így

макар че повдига фенерчето, което носи и осветява лицето му,

sem látja. Mellé áll, és egyáltalán nem érzékeli az idegen

той пак не го забелязва. Застава до него, напълно

jelenlétét. Egyszer csak szavak szakítják félbe a csendet,

неосъзнаващ присъствието на чужденеца. Изведнъж нечии

a kalauz fölnéz, és egy emberi alakot lát maga előtt,

думи прекъсват тишината, кондукторът повдига поглед и

amely valahonnan ismerős neki, de nem tudja felidézni,

вижда пред себе си човешка фигура, която му е позната

honnan, mint ahogy azt sem, hogy látta-e már ezt az

отнякъде, но не може да се сети откъде, нито дали е виждал
този човек или само му прилича на някой, когото е срещнал

XEMYC · 39 · HAEMUS
 2012/I.

СВЯТ VILÁG

embert vagy csak emlékezteti valakire, akivel korábban

találkozott. A foglalkozása mégiscsak feltételezi, hogy
някога, нали все пак професията му предполага срещи със

naponta több száz, akár ezer emberrel is találkozik, aztán

стотици, хиляди хора всеки ден, някои от тях срещаш отново,

néhányukkal újra, mivel gyakran utaznak egy bizonyos

понеже пътуват често по тази линия, други – един-единствен

vonalon, máskor viszont egyetlen alkalom is elég ahhoz,

път, но понякога и този единствен път е достатъчен да

hogy örökre megváltoztassa az életét…

промени живота ти завинаги...

A kalauz kiúszik a merengésből, az ismeretlen (vagy

Кондукторът изплува от замислеността си, непознатият (или

ismerős) kérdez tőle valamit, igen, azt, hogy dohányzik-e,

познатият) го пита нещо, да, дали пуши, с някакъв странен

elég furcsa kiejtéssel, amely szintén valahonnan ismerős-

акцент, който му звучи познато. Взема предложената цигара,

nek tűnik. Elveszi a felkínált cigarettát, rágyújt.

запалва я.

– Olyan ismerős nekem – mondja a kalauz, s igyekszik

– Струвате ми се познат – произнася кондукторът, стараейки

nyugodtnak tűnni, nem akarja kiadni magát az idegen

се да звучи спокойно, не иска да се издава пред чужденеца, все

előtt, hiszen mégsem biztos a dolgában.

пак не е сигурен.

Csend következik, az idegen füstöl, a kalauz is füstöl

Следва тишина, чужденецът пуши, и кондукторът пуши в

válaszként arra, hogy emez is, és várja, hogy az idegen

отговор на това че оня пуши, чакайки чужденецът да

megszólaljon, hogy beismerje vagy megvédje magát,

проговори, да признае или да се защитава, да отрича.

vagy hogy tagadjon. Az idegen hosszú ideig nem felel,

Чужденецът дълго време не отговаря, като че ли обмисля

mintha azon gondolkodna, mit is mondjon. Majd összesen

какво да каже. След това казва само едно “И?” Кондукторът

ennyit szól: „És?” A kalauz mosolyog: rendben, ha az ide-

се усмихва, добре, ако чужденецът иска да играе игри, така да

gen játszmázni akar, ám legyen.

бъде.

– Észrevettem, hogy idegen akcentussal beszél. Azon

– Забелязвам, че имате акцент на чужденец. Питах се откъде

morfondíroztam, hogy vajon honnan ismerős, de rájöt-

ми е познат и се сетих. Вие сте от Унгария, нали?

tem. Maga magyar, ugye?

Чужденецът мълчи, очевидно обмисля какво да отговори, а

Az idegen hallgat, látványosan azon gondolkodik, hogy

след това – само едно кратко “Да”. Очевидно не желае да дава

mit is válaszoljon, majd kurta igennel felel. Szemlátomást

прекалено много информация. Кондукторът продължава

nem akar túl sok információt kiadni magáról. A kalauz

играта, усмихнато говори за способността си да разпознава

folytatja a játékot, mosolyogva mesél arról, hogy képes

акценти, дългогодишният опит с чужденци от всички краища

felismerni az akcentusokat, a hosszú évek tapasztalata

все пак си казва думата... А след това продължава да разказва

idegenekkel a világ minden tájáról mégiscsak megtette a

как преди няколко години срещнал друг пътник от Унгария в

hatását. Azután pedig tovább mesél, hogy néhány évvel

същия този влак, в същия коридор, през една тиха нощ след

ezelőtt találkozott egy másik utassal ugyanezen a vona-

полунощ... Тук чужденецът започва да се издава, слуша с

ton, ugyanezen a folyosón, egy csendes éjszakán, éjfél

интерес и поставя едно въпросително “Да?”, разкривайки

után.. Itt az idegen kezdi elárulni magát, érdeklődéssel

своята несигурност. Кондукторът започва да се отпуска,

hallgatja és egy kérdő „Igen?”- t is beszúr, amivel felfedi

осъзнава, че той води играта, осъзнава, че не се е излъгал.

bizonytalanságát. A kalauz kezd felengedni, rájön, hogy ő

Привидно веселяшки започва да разказва своята история

a játékmester, és hogy nem tévedett. Mesterkélt vidám-

докато чужденецът внимателно слуша, вероятно

sággal mesélni kezdi a történetét, miközben az idegen

размишлявайки как да играе играта по-нататък; слуша и

figyelmesen hallgatja, s bizonyára azon tanakodik,

същевременно измисля стратегия.

hogyan is játssza tovább a játékot; hallgat, és közben a

– Срещнах този ваш съгражданин в същия този коридор,

stratégián gondolkodik.
представете си, стоеше на същото място, на което стоите и вие

– Találkoztam ezzel a maga honfitársával ezen a folyosón,

сега. Обикновено не разговарям много с пътниците, но в него

képzelje, ugyanezen a helyen állt, mint most maga. Álta-

видях нещо което ме накара да говоря. Вероятно начинът, по

lában nem szoktam sokat beszélgetni az utasokkal, de

който ме слушаше – никой никога не ме бе слушал така

benne megláttam valamit, ami arra késztetett, hogy

внимателно. И аз му разказах нещо, което никому не бях

beszéljek. Bizonyára az, ahogyan hallgatott: soha senki

разказвал дотогава. Разказах му своя разказ. Като казвам моя

nem hallgatott engem ennyire figyelmesen. Én pedig

разказ, нямам предвид историята на живота ми, да не се

elmondtam neki valamit, amit addig soha senkinek.

разберем погрешно. Разказах му разказа, който пишех.

Elmondtam a történetemet. Az én történetemet nem úgy

Виждам, че сте изненадан. И той реагира по същия начин.

értem, hogy az életem történetét, nehogy félreértsen.

Хората не очакват един обикновен кондуктор да пише

Elmeséltem neki a novellámat, amit akkor írtam. Látom,

разкази. Но ето че аз работех над това от години, само дето не

ezen most meglepődött. Ő is hasonlóképp reagált. Az

бях събрал храброст да направя следващата стъпка и да

emberek nem számítanak rá, hogy egy közönséges kalauz

публикувам. Онази нощ размишлявах за тези неща и си казах –

novellákat írhat. Én azonban már évek óta ezen dolgoz-

ще разкажа своя разказ на този чужденец, изглежда ми

tam, csak nem gyűjtöttem elég bátorságot ahhoz, hogy

интелектуалец, тъй че ако му допадне може да имам шанс, ще

megtegyem a következő lépést, és megjelentessem. Azon

направя следващата стъпка и ще потърся издател, който да го

az éjszakán éppen ezeken a dolgokon gondolkodtam, és

публикува. Виждам, че ме слушате с интерес, и той така ме

azt mondtam magamban: elmondom a történetet ennek az

слушаше, видях, че разказът наистина го интересува, че не

idegennek, olyan értelmiségifélének tűnik, úgyhogy ha

имитира заинтересуваност само от любезност. Виждам, че с

tetszene neki, talán van esélyem, megteszem a következő

нетърпение чакате да стигна до същността, няма да протакам

lépést, és keresek kiadót, amely majd megjelenteti.

повече. Моят разказ беше за кондуктор като мен, който една

Látom, hogy érdeklődéssel figyel, ő is így hallgatott, lát-

нощ среща чужденец във влака. Той разказва нещо на
чужденеца, чужденецът внимателно слуша. И така – цяла нощ.

XEMYC · 40 · HAEMUS
 2012/I.

VILÁG СВЯТ

tam, hogy a novella valóban érdekli, hogy nem csak udva-

riasságból tettette az érdeklődést. Látom, már türelmetle-
В този момент влакът спира, кондукторът трябва да слезе на

nül várja, hogy a lényegre térjek, nem is húzom tovább. A

жп-гарата и да си свърши работата, но обещава, че ще се

novellám egy olyan kalauzról szólt, mint amilyen én

върне. Чужденецът го чака. След няколко минути

vagyok, s aki egy éjszaka egy külföldivel találkozik a

кондукторът се връща и продължава разказа си.

vonaton. Valamit magyaráz az idegennek, az idegen

– Онова, което кондукторът никога не научава, е, че

figyelmesen hallgatja. És ez így megy egész éjszaka.

чужденецът не разбира нито дума от това, което му казва.

Ebben a pillanatban a vonat megáll, a kalauznak le kell

Кондукторът се смее, смее се с цял глас. Чужденецът е смутен,

szállnia a vasútállomáson, hogy intézze a dolgát, de meg-

но се опитва да скрие това. От джоба си кондукторът изважда

ígéri, hogy visszajön. Az idegen vár. Pár perc múlva a

бележник и измачкан, зацапан ръкопис, вижда се, че дълго

kalauz visszajön, és folytatja a mesélést.

време го е носел със себе си, чел го е, препрочитал го е,

– Arra viszont nem jön rá a kalauz, hogy az idegen egy

обмислял е всяка дума.

szót sem ért abból, amit

– Ето ръкописът с първата версия на разказа, показах го и на

magyaráz neki.
вашия сънародник.

A kalauz fennhangon hahotá-

Чужденецът гледа ръкописа, чете

zik. A külföldi zavarba jön, de

внимателно, очевидно е въодушевен

igyekszik palástolni. A kalauz

от разказа. “Да, да”, повтаря няколко

noteszt vesz elő a zsebéből és

пъти.

egy gyűrött, maszatos kézira-

– Даже измислих и какво разказва

tot: látszik, hogy már régóta

кондукторът на чужденеца. Само че,

magánál hordja, olvasta, újra-

нали разбирате, това нямаше да

olvasta, minden szavát átgon-

бъде част от разказа и никой никога

dolta.
нямаше да узнае какво е разказвал

– Itt az első változat kézirata, a

кондукторът. Щях да знам само аз,

maga honfitársának is megmu-

авторът.

tattam.
От бележника кондукторът изважда

Az idegen megnézi a kéziratot,

снимка на едно куче. Чужденецът я

figyelmesen olvas, látványo-

гледа.

san izgalomba jött a novellától.

– Разказва му за проклетия пес,

„Igen, igen,” ismétli néhány-

който го преследва от години. От

szor.
гара на гара, където и да спре

– Még azt is kitaláltam, hogy

влакът, песът винаги е там, седи и

mit mesél a kalauz az idegen-

чака влака. Как проклетият пес

nek. Csak hát, ugye megérti, ez

успява да е по-бърз от влака?

nem lett volna a novella része,

Кондукторът е обсебен от неговото

és soha senki nem tudta volna

присъствие, не може да мисли за

meg, mit magyarázott a kalauz.

нищо друго, освен за този пес. И

Csak én tudtam volna, a

един ден решава да реши проблема.

szerző.
Освобождава се от песа, но все пак

A jegyzetfüzetből a kalauz előveszi egy kutya fényképét.

песът остава с него завинаги...

Az idegen nézegeti.
От бележника кондукторът вади нещо, увито в хартия, дава го

Az átkozott kutyáról mesél, amelyik már évek óta követi.

на чужденеца. Чужденецът отвива хартията. В нея има само

Állomásról állomásra, akárhol áll is meg a vonat, a kutya

две големи кокалени копчета. Кучешка кост... Чужденецът

mindig ott van, ül és várja a vonatot. Hogy lehet, hogy az

слисано ги гледа, но кондукторът няма намерение да търпи

átkozott kutya gyorsabb, mint a vonat? A kalauz valóság-

укори. Грабва копчетата и ги връща обратно в тетрадката.

gal megszállottja lesz a jelenlétének, nem tud másra gon-

Изморен от разказването, той се отдръпва от чужденеца. Вече

dolni, csak arra a kutyára. Egy nap aztán úgy dönt, hogy
няма сила да играе играта. Разплаква се. Чужденецът отива до

megoldja a problémát. Megszabadul a kutyától; de a

него, опитва се да го утеши. В този момент кондукторът вече

kutya mégis örökké vele marad…

не е в състояние да премълчи.

A kalauz elővesz egy papírba csomagolt tárgyat a jegy-

– До кога ще се преструвате че не ме познавате и че за пръв

zetfüzetéből, és átnyújtja az idegennek. Az idegen

път слушате този разказ? И двамата знаем, че този чужденец

kibontja a csomagolást, és nem talál benne mást, mint két

бяхте вие! Стояхте тук и ме слушахте с голямо внимание. И

nagy csontgombot. Kutyacsont… Az idegen döbbenten

тогава се смеехте на същите места, както и сега.

bámulja, de a kalauznak nem áll szándékában tűrni a

Кондукторът е гневен и започва да напада чужденеца.

szemrehányásokat. Megragadja a gombokat, és visszate-

– Вие ме окуражихте да публикувам разказа. След няколко

szi őket a füzetbe. Belefáradt a mesélésbe, s odébb húzó-

месеца имах финалната версия на ръкописа и уговорена

dik. Már nincs ereje játszmázni. Elsírja magát. Az idegen

среща с един издател. Знаете ли какво се случи, когато отидох

odalép hozzá, nyugtatni próbálja. De ekkorra a kalauz

при него? Прочете разказа ми и започна да се смее с цял глас.

többé nem tudja türtőztetni magát.

Мислех, че това е добър знак, че му допада. А след това ми

– Meddig tetteti még, hogy nem ismer meg, és hogy most

показа вратата. Обвини ме, че съм плагиат. Когато

hallja először a történetet? Mind a ketten tudjuk, hogy

запротестирах, той с презрение ми показа книгата. От
някакъв унгарски автор, вече не се сещам за името, бях

XEMYC · 41 · HAEMUS
 2012/I.

СВЯТ VILÁG

maga volt az az idegen! Itt állt akkor is, és nagy figye-

lemmel hallgatott. Ugyanazokon a részeken nevetett, mint
прекалено превъзбуден в онзи момент. Отвори книгата на

most is.
девета глава и ми даде да чета. Седях, четях и не ми се

A kalauz már alaposan felhergelte magát, és nekitámad az

вярваше. Моят разказ, дума по дума. Как е възможно? Не го

idegennek.
бях разказвал никому. Никому... освен на вас! Къде сте

– Maga bátorított, hogy jelentessem meg a novellát.

разказали моя разказ? Даже не си спомняте, за вас това не е

Néhány hónappal később kidolgoztam a végleges válto-

важно. Не знам дали наистина не си спомняте за мен или сте

zatot, és találkozót beszéltem meg egy szerkesztővel.

съвсем наясно какво сте ми причинили и затова се

Tudja, mi történt, amikor elmentem hozzá? Elolvasta a

престорихте, че не ме разпознавате, когато се срещнахме тази

novellámat, és teli torokból kacagott. Azt hittem, ez jó jel,

вечер. Нищо чудно да сте ме забравили, кой съм аз, един

tetszik neki. De ehelyett ajtót mutatott nekem. Plágium-

обикновен кондуктор. А можех да бъда автор... Впоследствие

mal vádolt! Amikor tiltakoztam, megvetően mutatta meg

обмислях да напиша моя версия на разказа, да покажа на света

nekem a könyvet. Egy magyar szerző könyve volt, a

какво всъщност е казал българският кондуктор, какво е

nevére már nem emlékszem, túlságosan fel voltam dúlva.

онова, което не е разбрал чужденецът. Но кой ще го прочете?

Kinyitotta a könyvet a kilencedik fejezetnél, és ideadta,

Или някой все пак би пожелал да прочете този разказ?

hogy olvassam el. Ültem, olvastam, és nem akartam hinni

В този момент чужденецът презрително поглежда

a szememnek. Az én novellám volt, szóról szóra. Hogy

кондуктора, сякаш му е все едно: все едно, че е откраднал

lehetséges ez? Hiszen senkinek sem mutattam meg. Sen-

разказа, че е окрал живота му.Тръгва си и влиза в своето купе,

kinek… csak magának! Hol mesélte el a történetet? Még

затваряйки вратата след себе си.

csak nem is emlékszik rá, magának ez nem fontos. Nem

Кондукторът прекарва още една мъчителна нощ, давайки си

tudom, hogy rám se emlékszik vagy pedig nagyon is tisz-

равносметка, дали нещата можеха да бъдат по-различни, ако

tában van vele, hogy mit tett velem, és azért tett úgy,
беше събрал кураж по-рано, ако не беше разказал разказа си

mintha nem ismerne meg, amikor ma este találkoztunk.

на чужденеца. Дали днес той щеше да бъде авторът?

De teljesen elképzelhető, hogy nem emlékszik rám,

Чужденецът може и да не е виновен, просто така е трябвало

elvégre ki vagyok én? Egy közönséges kalauz vagyok.

да бъде...

Pedig lehettem volna író is… Utána azon gondolkodtam,

На следващия ден събужда чужденеца преди неговата гара.

hogy megírom a történetet a saját változatomban, hogy

Взема торбите му и ги изнася в коридора. Чужденецът мълчи,

megmutassam a világnak, mit is mondott valójában a bol-

а след това все пак решава да отговори на въпроса от снощи.

gár kalauz, mi volt az, amit az idegen nem értett. De hát

– Да.

ki olvasná el? Vagy van talán valaki, aki kíváncsi lett

Толкова. Една дума на чужденеца е достатъчна, за да върне

volna az én történetemre?
надеждата на кондуктора. Нов разказ! Ще запуши дупките в

Ekkor a külföldi megvetően nézett a kalauzra, mintha

разказа, ще разкрие тайната на кондуктора. Може би това е

mindegy lenne neki: nem számít, hogy ellopta a novellát,

разказът, който винаги е трябвало да напише, истинският

hogy ellopta az életét. Elindul és bemegy a kupéjába, s

разказ, затова срещна чужденеца тази нощ, затова изгуби

becsukja maga mögött az ajtót.

първия разказ, който никога не е бил негов. Но този разказ е

A kalauz még egy kínzó éjszakát tölt el, gyötri magát,

само негов и никой никога няма да му го открадне. Той е

hogy vajon minden másként alakult volna-e, ha korábban

истинският автор, единственият, който знае какво разказа

összeszedi a bátorságát, vagy ha nem meséli el történetét

българският кондуктор на пътника тази нощ...

az idegennek. Vajon akkor most ő lenne az író? Az idegen

talán nem tehet semmiről, ennek egyszerűen így kellett
Превод от македонски език: Станимир Панайотов

lennie…
Másnap felébreszti az idegent az állomás előtt. Kapja a
csomagjait, és kipakolja őket a folyosóra. Az idegen hall-
gat, de aztán mégis úgy dönt, hogy válaszol a tegnap
éjszakai kérdésre.
– Igen.
Ennyi. Az idegen egyetlen szava elég ahhoz, hogy vissza-
hozza a kalauz reményeit. Új történet kell! Befoltozza a
lyukakat, felfedi a kalauz titkát. Talán ez az a novella,
amit mindig is meg kellett volna írnia, az igazi novella!
Ezért találkozott ezen az éjszakán az idegennel, ezért
veszítette el az első novellát, amely sohasem volt az övé.
De ez a novella most csakis az övé lesz, és soha senki nem
fogja ellopni tőle. Ő az igazi szerző, az egyetlen, aki
tudja, mit mesélt a bolgár kalauz az utazónak azon az
éjszakán…

Kerényi Szabina fordítása

XEMYC · 42 · HAEMUS
 2012/I.

VILÁG СВЯТ

Руденко Йорданов

Jordanov Rudenko
Тишината на присъствието

A jelenlét csendje

Látom és hallom, ahogy a látogatók többsége műfajilag

próbálja besorolni az alkotásokat, amelyeket néznek.
Виждам и чувам как мнозина от посетителите се опитват жан-

„Hát ez meg mi?” – íme egy kérdés, amelyet figyelmükbe

рово да определят творбите, които виждат.

ajánlhatok.
„На какво прилича всичко това?“ – ето един въпрос, който

A kérdést egy ügyész hangsúlyával is fel lehet tenni, hogy

предлагам на вашето внимание.

bűn és vétek érzetét keltse. Így tenné fel Peci mama, szá-
Въпросът може да бъде зададен с прокурорска интонация и да

zadunk őrmestere is, akinek Roszen Ruszev tisztképzős

внуши усещането за греховност и вина. Така би го задал

volt a fekete bárány.

нашият ротен фелдфебел мама Пеци, за когото школникът

„Hát ez meg mi?” – kérdezné szigorúan, de jóindulatú

Росен Русев беше лошото дете на семейството.

kíváncsisággal Aszparuhov tábornok, aki azokban az

„На какво прилича всичко това?“ – би запитал със строго, но

években még csak őrvezető volt és három ággyal kele-

добронамерено любопитство генерал Аспарухов, който в

tebbre aludt (arról az időről van szó, amikor az „Öld meg

ония години беше все още ефрейтор-школник и спеше през

az ellenséget, majd gyere reggelizni” játékra tanítottak

три легла в източна посока (става дума за времето, когато ни

minket).
учеха на играта „Убий врага и ела да закусим“).

Szerény személyem, aki ősidők óta Roszev ügyvédje

Моя милост, който отколе съм си адвокат на Росен, бих отвър-

vagyok, azt válaszolná az őrmesternek is és a tábornok-

нал и на фелдфебела и на генерала, че това „на нищо не при-

nak is, hogy tulajdonképpen „Ilyen nincs”, figyelembe

лича“, имайки предвид всъщност, че прилича само на едно – на

véve természetesen azt, hogy csak egyvalamivel lehet

поведението на Росен Русев.

összehasonlítani – Roszen Ruszev viselkedésével.

Ала нека подирим и други отговори на въпроса „на какво при-

De keressünk még válaszokat erre a „Hát ez meg mi?”-re.

лича всичко това?“

Peci mama éberségről árulkodó összehúzott szemekkel

Мама Пеци с бдително присвити очи би заключил, че тия
неща много му приличат на раздърпана върбова оплетка на

XEMYC · 43 · HAEMUS
 2012/I.

АТЕЛИЕ MÛHELY

azt a következtetést vonná le, hogy ezek a dolgok egy

demizson szétcincált fűzfa fonatára emlékeztetik őt, meg-
дамаджана, снизходително би отминал оплетката и би наблег-

bocsátóan figyelmen kívül hagyná a fonatot, és a demi-

нал на съдържанието.

zson tartalmára koncentrálna.

На генерал Аспарухов тези картини биха напомнили на спът-

Aszparuhov tábornoknak a képek Amerika keleti partjai-

никовите снимки на големите градове по източното крайбре-

nak nagyvárosairól készült űrhajós felvételeket juttatná-

жие на Америка, с техните цветно парцелирани квартали и

nak az eszébe, a színesen különváló negyedek és parkok,

паркове и би съзрял местата на своите явки и тайници.

talán a konspirációs és egyéb titkos helyeket is megtalálta

Аз ще ги определя другояче. За мен те са като дактилос-

volna rajtuk.
копски отпечатъци на подсъзнанието – на онова наше под-

Én másképp határozom meg a képeket. Számomra ezek a

съзнание, което се таи в пещерите на мозъците ни и ги

tudatalatti ujjlenyomatai – annak a tudatalattinknak,

напуска най-често нощем, за да се разходи из сънищата ни, да

amely agyunk barlangjaiban rejtőzködik, és legtöbbször

ни предупреди за неща, които искаме да забравим; да ни пред-

este bújik elő, hogy sétáljon

упреди за неща, които не предугаждаме; да ни подсети, че

egyet álmainkban, hogy olyan

освен с болка и страдание, трябва да

dolgokra hívja fel a figyelmün-

го храним често с красота и доб-

ket, amelyeket szeretnénk elfe-

рота.

lejteni, olyan dolgokra

Именно тези дактилоскопски отпе-

figyelmeztessen, amelyekről
чатъци, господа съдебни заседа-

sejtelmünk sincs; figyelmeztes-

тели, е фиксирал Росен и взирайки

sen arra, hogy fájdalmon és

се в тях, ние се взираме в собстве-

szenvedésen kívül, gyakran

ните си пещери и ги изследваме за

szépséggel és jósággal is jól

стъпките на собственото ни подсъз-

kell lakassuk.
нание.

Tisztelt esküdtszék! Roszen

По тази причина няма смисъл да

éppen ezeket az ujjlenyomato-

говорим тук за пространство и пер-

kat rögzítette, és ha rájuk néz-

спектива. По-добре е да се взрем

zünk, saját barlangjainkba is

внимателно, да се потопим в нашата

benézhetünk, kutathatjuk tudat-

вътрешна изолация и да усетим

állatink lépéseit is.

онази странна и дълбока тишина,

Ezen oknál fogva nincs értelme

която искам да нарека „тишина на

itt térről és perspektíváról

присъствието“.

beszélni. Jobb, ha figyelmesen

Тя ми напомня за тишината в праз-

nézzünk, ha beleolvadunk
ния църковен храм, където при-

belső izolációnkba, és átérez-

съства незримо „той“; на тишината,

zük azt a furcsa és mély csön-

излъчвана от все още неексплоади-

det, amelyet úgy neveznék,

рала бомба; на тишината в концер-

hogy „a jelenlét csöndje”.

тна зала, миг преди диригентът да

Az üres templom csöndjére

подаде първия такт.

emlékeztet, ahol láthatatlanul

Именно тази особена „тишина на

jelen van „ő”; a csöndre, amit a még fel nem robbant

присъствието“ съдържат творбите

bomba sugároz; a koncertterem csöndje, még mielőtt a

на Росен.

karmester jelet ad az első taktusra.

В тази тишина няма подреденост на мислите, в нея стърчат

Éppen ezt a különös „jelenlét csöndjét” tartalmazzák

отломъци от фрази, сред изпаренията от спомени безшумно

Roszen művei.
блуждаят слепите прилепи на надеждата и все повече ни

Ebben a csöndben ne keressük gondolatok sorrendjét,

обзема усещането за „дежа вю“, което ние не сме посмели да

ebből mondatok töredékei lógnak ki, az emlékek párolgá-

споделим с психиатъра, навярно защото психиатърът не е пос-

sai közt hangtalanul bolyonganak a remény vak denevérei

мял да сподели своето „дежа вю“ с нас.

és egyre inkább körülvesz egy déjà vu érzés, amelyet nem

Погледът трудно се откъсва от тази чувствена вакханалия, от

mertünk megosztani a pszichiáterrel, valószínűleg azért

тези привидни отломъци, които всъщност са части от едно

mert ő sem osztotta meg velünk a maga déjà vu-jét.

красиво и завършено цяло.

A tekintet nehezen szakad el erről az érzékeny bacchaná-

Насладете им се!

liáról, ezekről a látszólagos töredékekről, amelyek tulaj-

Имате рядката възможност да изследвате себе си и своите

donképpen részei egy szép és befejezett egésznek.

потайности, без риск да бъдете наранени.

Gyönyörködjenek bennük!
За тази възможност трябва да благодарим на нашия творец и

Az a ritka lehetőségük adódik, hogy saját magukat és tit-

създател, който ни е дал шанса да бъдем тук и сега, и на Росен,

kaikat kutassák, anélkül, hogy sebet ejtenének magukon.

чийто осенен от Бога талант ни помага да осмислим нашето

A lehetőségért köszönet illeti az alkotót és teremtőt, aki

земно присъствие.

által megadott, hogy most is itt lehessünk, és köszönet

Roszennek is, az Úr adta tehetségének, amely segít, hogy
értelmezzük földi jelenlétünket.
Genát Andrea fordítása

XEMYC · 44 · HAEMUS
 2012/I.

MÛHELY АТЕЛИЕ

Ема Захариева
Звездният плод

Zaharieva Emma
Csillaggyümölcs

Egy-két hete találtam egy régi fényképet, amely egy

kilenc évvel ezelőtti nyáron készült. Sarkai enyhén gyű-
Преди седмица-две намерих стара снимка, правена преди

röttek voltak, hátoldalán csálé betűkkel ez állt: Bori,

девет лета. Беше леко смачкана по краищата. На гърба й с

1999. augusztus 7.
разкривени букви беше написано:
Бори,7 август 1999

Aznap éjjel álmaim újra elkalandoztak arra a forró, nap-

sütötte alföldi tájra. Azon a nyáron ismertem meg őt…
Същата нощ сънищата ми отново се втурнаха назад към
онова горещо, опалено от слънцето алфьолдско лято. Лятото,

***
когато се запознах с нея...

***
A végtelenbe nyúló mező a nyár színpompás árnyalatai-
ban virágzik. A beléndek, árvácska, boglárka, zsálya és
még oly sok más, általam ismeretlen növény édeskés
Чезнещите в безкрая поля са обсипани с пъстроцветните

illata belengi a síkságot. A Nap vöröses korongja lassan

китки на лятото. Над равнината се носи сладкото ухание на

lefelé araszol a láthatárban, lágy sugarakat vetve a tájra s

буники, теменуги, лютичета и още толкова много други,

a narancssárga minden árnyalatában színezve. A magas

непознати за мен цветя. Огромното червеникаво търкало на

növényzetben rohanok utána. Időnként félresöpröm az

слънцето бавно потъва зад хоризонта, меките му лъчи оцве-

utamból vagy átugrom az elém kerülő akadályokat. A

тяват пейзажа във всички оттенъци на оранжевото. Тичам

bogáncsok fennakadnak a nadrágom szárán, és a kemény

след нея сред високите треви. От време на време отмятам или

fűszálak leheletvékony vágásokat ejtenek csupasz lábsz-

прескачам изпречващите се на пътя ми препятствия. По краи-

áramon. Mindezt észre sem veszem, most csak arra figye-

щата на панталонките ми полепват бодили, шибащите ме

lek, nehogy szem elől tévesszem. A gesztenyebarna hajú

твърди стебла на тревите оставят болезнено тънки резки по
голите ми крака. Изобщо не забелязвам всичко това, един-

XEMYC · 45 · HAEMUS
 2012/I.

С Т РАНИЦИ OLDALAK

kislány időnként hátra-hátra pillantgat, hogy megbizo-

nyosodjon róla, még mindig követem. Egyre távolodunk
ственото, което има значение сега е да не я изпусна от очи.

a falutól, s amikor a házak már hangyányi méretűre zsu-

Кестенявата главица на момичето току се обръща и наднича

gorodnak, a lány végre lassít léptein. Hirtelen megtorpan,

назад, за да се увери, че все още я следвам. Все повече се отда-

és én megszeppenve nekiütközök. Mindketten fáradtan

лечаваме от селото и едва когато къщите заприличват на

huppanunk a földre, egy percig csak gyors lélegzetvéte-

мравки, момичето най-после забавя ход. Изведнъж се зако-

lünk töri meg a csendet. Végül kérdőn emelem rá a tekin-

вава на място и аз, стреснат, се блъскам в него. Уморени, и два-

tetemet.
мата тупваме на земята и около минута, само учестеното ни

– Mondd csak, Bori, miért jöttünk ilyen messzire? Hama-

дишане нарушава тишината. Чак тогава я поглеждам въпро-

rosan besötétedik.
сително.

– Ne aggódj már ennyit! A szentjánosbogarak megmutat-

– Е хайде, Бори, кажи защо дойдохме толкова далече? Скоро

ják a hazafelé vezető utat.

ще се смрачи.

Mosolyog a lány, arcára teljes meggyőződés ül ki.

– От какво толкова се страхуваш? Светулките ще ни покажат

– Nincsenek is szentjánosbogarak! Azok csak a mesékben

пътя към къщи – усмихва се момичето с напълно убедително

léteznek – vágok vissza konokul.

изражение на лицето.

– Dehogyis nincsenek. Nézd csak, ott van egy! – Hirtelen

– Няма светулк. Те са само в приказките. – инатя се аз.

a hátam mögé mutat, és én ösztönösen, száznyolcvan

– Как да няма? Я виж онази там ! – ненадейно посочва зад

fokos fordulatot téve pördülök meg, hogy láthassam… –

гърба ми и аз инстинктивно се завъртам на сто и осемдесет

a zöld füvet, amikor a lány egyensúlyomból kibillentve

градуса, чак залитам, само и само да видя какво... зелената

lök a földre. Nevetéséből pedig tudom, hogy megint a

трева, когато момичето съвсем ме изважда от равновесие и ме

bolondját járatta velem. Idegesen elfintorítom a szám, és

поваля на тревата. Така се смее, че разбирам, пак ме е пратила

sértődötten nézek rá. Ekkor Bori kinyújtja a kezét, sze-

за зелен хайвер. Нацупвам се и я гледам обидено. Тогава тя ми

mében megcsillan a bűnbánat egy kis szikrája. Gondolko-

протяга ръка, в очите й проблясват искрици на разкаяние. Не

dás nélkül kapaszkodok belé, és miután felsegített,

му мисля много, хващам ръката й и се изправям, после се ухил-

kajánul elvigyorodok.
вам.

– Már megint átvertél – sóhajtok fel, tarkómat vakarászva.

– Значи пак ме изигра – въздъхвам и се почесвам по тила.

Sokszor ment ez így, mindannyiszor én jártam pórul. A

Все така ставаше, все аз си изпащах. Момичето по природа

lány természeténél fogva végtelenül szabad lelkű és tem-

си беше такова – безкрайно независимо и темпераментно,

peramentumos volt, igazi hangulatember. Rendelkezett

винаги подвластно на настроенията си. Някаква аура,

egyfajta kisugárzással, aurával, amitől az ember nem

някакво особено излъчване витаеше около него, което

tudta nem szeretni. Ő volt az, aki rendszerint bajba sodort

човек нямаше как да не заобикне. Все тя ни вкарваше в беля,

mindkettőnket, kalandokat keresve, félelmet nem ismerve

втурнала се в търсене на приключения по големия свят, без

rohant a nagyvilágba. Én ezzel szemben visszahúzódóbb

да знае що е страх. В сравнение с нея аз бях по-свит, страху-

voltam, féltem az ismeretlent és mindent olyasmitől, amit

вах се от неизвестното и от всичко онова, която тя обявя-

ő „izgalmas kaland”-nak titulált. Mégis együtt játszottunk

ваше за вълнуващо приключение. Въпреки това все заедно

mindennap, szinte elválaszthatatlan barátok lettünk.

играехме, неразделни приятели бяхме. Тя ме допълваше,

Kiegészített engem, ahogy én is őt.

както и аз нея.

Aznap azonban a végéhez közeledett mindez.

Него ден обаче, всичко това беше на път да приключи.

A Nap már elvándorolt, helyét a lágy, ezüstös fényt

Слънцето вече се е скрило и вместо него ни облива меката

árasztó Holdnak átadva. Mindketten hanyatt fekszünk a

сребърна светлина на Луната. Лежим по гръб във високата

magas fűben, és a fénylő csillagokat fürkésszük. Fénye-

трева и се взираме в ярките звезди. Светят по-ярко от всякога.

sebben ragyognak, mint valaha. A fekete, felhőtlen égbol-

В черното безоблачно небе ясно се виждат Голямата и Мал-

ton tisztán látszik a Nagy Göncöl és a Kis Göncöl: a

ката Мечка. С пръста си начертавам линиите, свързващи

fénylő pontokat mutatóujjammal összekötöm, hogy Bori

блестящите звезди така че и Бори да види Колата. Хладък

is lássa a Göncölszekeret. Langyos nyári szellő söpör

летен ветрец пробягва по полето, заплита се тук-таме във

végig a mezőn, bele-belekap a magas növényekbe, és

високите треви и леко погалва лицата ни.

lágyan megcirógatja az arcunkat.

– Знаеш ли какво става с падащите звезди като стигнат

– Tudod, mi lesz a hullócsillagokkal, amikor a földre

земята? – пита тя тихо с тайнствен гласец.

érnek? – kérdi halkan, sejtelmes hangon.

Поклащам отрицателно глава. Дълбоките й шоколадовока-

Megrázom a fejem. Mély, csokoládébarna szemeiben

фяви очи меко отразяват лунната светлина, а ъгълчетата на

lágyan tükröződik a holdfény, szája sarka apró mosolyra

устните й се извиват в лека усмивчица.

görbül.
– В една стара, стара приказка се казва, че падналите на

– Egy régi-régi mese szerint, a földre hullt csillagok csil-

земята звезди се превръщат в звездни плодове. Много редки,

laggyümölcsökké válnak. Nagyon ritka, csodálatos gyü-

чудотворни плодове. Така съм чувала. В Африка ги наричат

mölcsök. Azt hallottam, Afrikában úgy nevezik őket:

паопу. Ако двама души си поделят един паопу, съдбите им

paopu. Ha két ember osztozkodik egy paopun, a végzetük

навеки ще се свържат, линиите на живота им ще се сплетат

örökre összefonódik majd. Sorsuk fonala spirálisan egy-

спираловидно една с друга и общите им желания ще се сбъд-

más köré tekeredik, és közös kívánságaik valóra válnak. –

нат.

Szemei fényesebben ragyognak, mint az Esthajnalcsillag.

Очите й блестят по-ярко от Вечерницата, задъханият й от

Izgalomtól fűtött hangja felszökik a mondatok végén: –

вълнение глас се извисява в края на всяко изречение. Така

Annyira jó lenne, ha találnék egyet!

искам да намеря такъв плод!
– За Коледа ще ти купя – обещавам щедро. – С мама винаги

XEMYC · 46 · HAEMUS
 2012/I.

OLDALAK СТРАНИЦИ

– Karácsonyra veszek neked egyet – ígérem bőszen. –

Anyával olyankor mindig bemegyünk a városba, ott biz-
ходим тогава в града, там сигурно ще има, ще ти го сложа в

tosan lesz. Be is csomagolom majd, ez lesz az ajándékod.

кутийка и това ще ти е подаръкът – усмихвам се аз окрилен,

– Átszellemülten vigyorgok rá, de az arcán csak szomo-

но в лицето й чета само тъга.

rúságot látok. – Bori?

– Бори?

Szólásra nyitja a száját, de fejét megrázva elhallgat

Отваря уста да каже нещо, но поклаща глава и предпочита да

inkább. Ezt még egypár alkalommal megismétli, majd

замълчи. Това се повтаря още два пъти, после свежда очи,

szemét lesütve a fűszálakat pásztázza. Ez roppant furcsa

пръстите й мачкат някакво стъбълце.

számomra. Bori nem az a fajta ember, aki felszíneskedve,

Това ми се вижда ужасно странно. Бори не е такава, тя никога

meggondoltan beszél. Örökké a szívéből jön, mondhatni

не преиграва, не премисля, думите й винаги идват направо от

előbb jár a szája, mint az esze…

сърцето, дето се казва, каквото на сърце, такова на уста…

– A szüleim azt mondták, el kell mennünk innen. Holnap

– Родителите ми казаха, че ще се местим, утре заминаваме –

költözünk – hadarja egy lélegzetre, hirtelen, s én meg-

издумва на един дъх тя и аз, стреснат, се изправям, очите ми

szeppenve ülök fel, a szemem kikerekedik.

стават огромни.

– Tessék?! – hebegek
– Какво?! –заеквам.

– Holnap… este… sajnálom – suttogja könnyektől elfúló

– Утре… вечерта… съжалявам – шепне тя със задавен от

hangon.
сълзи глас.

Ezzel elrohan. Én megrökönyödve, a döbbenettől zsib-

После побягва. Сепнат, изтръпнал от ужас, безсилно се взирам

badtan meredek magam elé.

пред себе си.

A következő nap hajnalban kelek. A faluban minden ajtón

На следващия ден ставам взори. Бегом обикалям улиците,

bekopogtatok, egyre elkeseredettebben rohanva végig az

чукам на всяка врата в селото и все повече се отчайвам. Никой

utcákon. Senki sem ismeri, nem is hallottak ilyesmiről. A

не знае нищо, не са и чували дори.

szüleim idegesen rám pirítanak, mondván, hogy dolguk

Родителите ми се стросват нервно да ги оставя, че имат

van. A nővéreim azt állítják, nem is létezik…

работа. По-големите ми сестри твърдят, че такова нещо не

Délutánra kezdem elveszteni a reményt. A konyhában

съществува.

rovom a köröket, lassan beleőrülök a tehetetlenségbe.

Следобед почвам вече да губя надежда. Кръжа из кухнята,

Ekkor tekintetem egy kosárnyi sárga almán akad meg a

още малко и ще се побъркам от безсилие. И тогава съзирам в

szoba sarkában. Hirtelen ötlettől vezérelve kést ragadok,

ъгъла кошница пълна с жълти ябълки. Идеята ми идва

és művem faragásához látok.

съвсем спонтанно, грабвам нож и се залавям да издялам тво-

Estére épp elkészülök vele, a kezemen kisebb-nagyobb

рението си.

vágások árulkodnak kezdetleges vésnöki képességeimről.

До вечерта приключвам. Безброй малки и големи резки по

A főutcán végigrohanva megpillantom a családot, amely

дланите издават аматьорските ми усилия. Втурвам се по глав-

már indulásra készülődik. Autójuk hátuljára utánfutót erő-

ната улица и виждам семейството й готово за път. Отзад на

sítettek, mely most csomagoktól roskadozva várja a hosz-

колата са прикрепили ремарке, което почти се е огънало под

szú utat. Bori, apró útitáskával a vállán, megjelenik a ház

тежестта на багажите. На вратата на къщата се появява Бори

ajtajában, szomorú tekintettel figyelve, amint anyja betes-

с малка чанта през рамо. Стои и гледа тъжно как майка й кара

sékeli az autóba öccsét.

братчето й да се качи в колата.

– Bori, várj! – kiáltok, amikor meglátom a lányt, de ő nem

– Бори, почакай! – провиквам се аз, като я виждам, но тя не ме

hallja. – Hé, Bori, nézd csak! – kiáltok hangosabban, mire

чува. – Погледни какво съм ти донесъл, Бори! – викам по-

ő megszeppenve fordul felém, mintha nem számított

силно. Стресната, тя се обръща към мен, като че ли изобщо не

volna az érkezésemre. A futástól kifáradva, zihálva állok

ме е очаквала. Задъхан от бягането, заставам пред нея. – Ето,

meg előtte. – Tessék, ezt neked hoztam.

за теб е – казвам и пъхам в ръцете й издяланата от ябълка

Ezzel kezébe nyomom az apró, csillag alakú almaszobrot.

звездообразна формичка. Тук-там липсват парченца, единият

Itt-ott kisebb darabok hiányoznak belőle, az egyik szára

й лъч е по-къс от другите, не е докарана много, но наистина

rövidebb, mint a többi, és a formája sem az igazi. De iga-

напомня на онзи звезден плод, който завинаги сплита съдбите

zán emlékeztet arra a csillaggyümölcsre, ami összefonja

на двама души.

két ember végzetét.

– Паопу – пояснявам й, когато виждам, че не реагира. – Истин-

– Paopu – tisztázom, amikor látom, hogy nem reagál. –

ски е, аз го намерих. Вчера падна в градината ни и реших да ти

Tényleg az, én találtam. Tegnap esett le a kertünkbe, így,

го донеса. Сега вече няма как да си отидеш, съдбата ти е свър-

gondoltam, elhozom neked. Most már muszáj itt marad-

зана с моята.

nod, köt a végzeted.

Очите й се пълнят с едри сълзи, първите бавно започват да се

Szeme lassanként megtelik könnyel, majd orcáin végig-

стичат по лицето. Поглежда звездния плод в ръцете си и уст-

gurulnak az első kövér könnycseppek. Az ujjai közt

ните й се разтягат в горчива усмивка.

pihenő csillaggyümölcsöt nézi, ajkai keserédes mosolyra

– Благодаря ти! – прошепва едва чуто и се хвърля на врата ми,

húzódnak.
много ти благодаря! – повтаря.

– Köszönöm – súgja lágyan, majd a nyakamba borul. –

Някой я извиква ядосано от колата. Момичето потрепва, но не

Köszönöm szépen – ismétli újra.

ме пуска. Отново я викат, после се чува затръшването на вра-

Az autóból mérgesen kiáltanak neki. A lány összerezzen,

тата на колата и приближаващите се стъпки.

de nem mozdul. Újabb kiáltások, majd az autó ajtóinak

Аз чакам чудото. Нещо или някой, който да ги спре и да не им

csapódása, léptek közeledő zaja hallatszik.

позволи да разплетат и разкъсат свързващата съдбите ни

Én várok a csodára. Valamire vagy valakire, aki megál-

нишка. Бори все още ме прегръща, ръцете й са здраво спле-
тени зад гърба ми.

XEMYC · 47 · HAEMUS
 2012/I.

С Т РАНИЦИ OLDALAK

lítja őket, és nem engedi, hogy a sorsunk fonalát kigubóz-

zák és eltépjék. Bori még mindig ölel, kezei szorosan
– Борбала Като! Качвай се веднага в колата или ще тръгнем

összefonódnak a hátam mögött.

без тебе! – изкрещява баща й докато идва към нас.

– Kató Borbála! Most azonnal beszállsz a kocsiba, vagy

Бори ме пуска, после стреснато прави крачка назад. Блесна-

itthagyunk! – rivall rá az apja felénk közeledve.

лите й от сълзи очи ме гледат извинително. Хваща с две ръце

Bori elenged, majd riadtan hátrál egy lépést. Könnyektől

малкия звезден плод и без колебание го счупва на две.

csillogó szemével bocsánatkérően néz rám. Az apró csil-

– Досега вярвах в приказките. Не зная дали казват истината –

laggyümölcsöt két kezébe veszi, majd egy határozott

промълвява. Гласът й излиза на пресекулки. – Винаги ще си

mozdulattal kettétöri.
спомням за тебе, каквото и да се случи.

– Eddig hittem a mesékben. Nem tudom, igazat monda-

Казва го и плъзга в ръката ми едната половинка на звездния

nak-e – hadarja, hangja meg-megbicsaklik. – De örökké

плод.

emlékezni fogok rád, akármi történjék. ***

Ezzel kezembe csúsztatja a
csillaggyümölcs felét. Резкият оглушителен звън на будил-

***
ника веднага изстреля нагоре клепа-
чите ми. Стреснато си поех дъх и

Az ébresztőóra hangos, fülsi-

седнах в леглото. Не бях си и мис-

ketítő ricsajára szemhéjam

лил, че отново ще видя пред очите

azonnal felpattant. Zihálva

си събитията от онова лято. С Бори

ültem fel az ágyban, nem hit-

не се видяхме повече. Спомням си,

tem volna, hogy újra látom

че тогава винях себе си, все си мис-

majd azt a nyarat lejátszódni a

лех ,че ако бях успял да й донеса

szemem előtt. Borit soha többé

истинския плод, нямаше да си

nem láttam. Emlékszem, hogy

тръгне. Месеци наред чаках да се

magamat hibáztattam miatta.

върнат, но уви. Чувствах се пред-

Azt hittem, ha igazi csillaggyü-

аден, приказките ме бяха лъгали.

mölcsöt hoztam volna neki,

Ядосано отметнах завивката и се

akkor velem maradt volna.

измъкнах от леглото. Преминах

Hónapokig vártam, hogy visz-

през дневната и стигнах до кухнята.

szajöjjenek, mindhiába. Úgy

Къщата беше празна. Единствените

éreztem elárultak, csalódtam a

шумове бяха силното тиктакане на

tündérmesékben.
часовника в дневната и топуркането

Dühösen félrelöktem a takarót,

на краката ми. На пулта в кухнята

és kikászálódtam az ágyból.
имаше пазарска чанта с хляб, каш-

Átsétáltam a nappaliba, majd a

кавал и пресни плодове. От една

konyhába. A ház üres volt, csu-

торбичка надничаха някакви жълти

pán a nappali órájának hangos

звездообразни плодове. До нея се

kattogása és lépteim tompa

виждаше бележка, изписана със

puffanásai törték meg a csendet. A konyhapulton egy

забързаните заврънкулки на майка

bevásárlószatyorban kenyér, sajt és friss gyümölcsök

ми:

pihentek. Egy zacskóból kikandikált egy sárga színű, csil-

Спомняш ли си още, че като беше по-малък много искаше да

lag alakú gyümölcs. Mellette egy cédula, édesanyám

ядеш звезден плод. Докарали са на магазина. Надявам се да

kacskaringós kézírásával:
ти харесат.

„Emlékszel még, amikor kisebb korodban csillaggyümöl-

Превод от унгарски:

csöt akartál enni? Most hoztak a boltba egy párat. Remé-

Мариана Захариева

lem, ízleni fog!” Разказът е награден с първа награда в Републиканския

Az elbeszélés I. díjat kapott

конкурс "Атила Йожеф" за написване на приказка,

a 17. Országos József Attila

стихотворение или разказ в категорията

Mese-, Vers-, és Novellaíró Pályázat,

за средношколци.

középiskolás kategóriában.

XEMYC · 48 · HAEMUS
 2012/I.

OLDALAK СТРАНИЦИ

Историите на Афенти

Afenti történetei
Китайски народни приказки

Kínai népmesék

„Bravó!”
„Браво!”

Egy télen Afenti melegházat épített, hogy sárgadinnyét

termesszen. Amikor a dinnye megérett, Afenti kiválasz-
Една зима Афенти направил оранжерия за пъпеши. Когато

totta a legszebbeket, és elhatározta, hogy a királynak adja

узрели, Афенти избрал най–хубавите и решил да ги продаде

el őket, hogy egy kicsit többet kapjon értük. A király elfo-

на царя, за да спечели някоя друга пара повече. Царят взел

gadta a dinnyéket, de semmit nem adott neki, csak meg-

пъпешите, но не му дал нищо – само го похвалил и три пъти

dicsérte, és háromszor azt mondta neki: „Bravó!”

му казал „Браво!”.

Afenti elhagyta a palotát. A gyomra korgott az éhségtől,

Афенти излязъл от двореца. Стомахът му свирел от глад, но

de nem volt egy megveszekedett vasa sem. Végül betért

нямал пукната пара джоба си. Накрая влязъл в една кръчма и

egy vendéglőbe, és rendelt magának 20 bárányhússal töl-

си поръчал двайсет пелмени от агнешко месо. Като ги изял,

tött derelyét. Amikor megette, háromszor azt kiáltotta,

той извикал три пъти „Браво!” и тръгнал да излиза. Кръчма-

hogy „Bravó!”, és elindult kifelé. A vendéglős gorombán

рят го спрял грубо:

megállította:
– А къде са парите? Не си платил!

– És hol a pénz? Nem fizettél!

Афенти се направил на учуден:

Afenti csodálkozást tettetett:

– Как така? Преди малко нали ти платих!

– Hogyhogy? Az előbb fizettem neked!

Кръчмарят много се разсърдил и завел Афенти при царя да

A vendéglős nagyon megharagudott, és magával vitte

му разкаже историята. Царят попитал:

Afentit a királyhoz, hogy elmesélje neki a történetet.

– Как така, Афенти, си изял пелмените, а не си платил?

A király megkérdezte:
– Всичко е точно, Ваше Величество. Този кръчмар е много

– Hogy lehet az, Afenti, hogy megetted a derelyét, és nem

алчен! Аз изядох само двайсет пелмени, но му платих с три

fizettél?
„Браво!” – същите, с които преди малко Вие ми платихте, а

– Minden rendben van, fenség. Ez a vendéglős nagyon

той иска още пари!

pénzéhes! Én csak húsz derelyét ettem, mégis három

„Bravó!”-val fizettem neki – ugyanolyanokkal, amilye-
nekkel fenséged az előbb nekem fizetett, és ő még pénzt
követelne!
A király erre nem tudott mit mondani.

XEMYC · 49 · HAEMUS
 2012/I.

З А ДЕЦАТА GYEREKEKNEK

A becsapott király
Измаменият цар

Afenti még a szomszédos királyságokban is híres volt az

eszéről. Az egyik ország királya azonban kételkedett fur-
Царят не можел нищо да възрази.

fangosságában. Megkérdezte az udvaroncait:

Афенти бил прочут с ума си чак в съседните царства. Царят на

– Hallottam egy Afenti nevű egyszerű emberről, aki

едно от от тях не искал да признае ума му. Попитал своите

magát a királyt is be tudja csapni. Igaz ez?

царедворци:

Az udvaroncai így feleltek:

– Чувал съм за един прост човек на име Афенти, който можел

– Mi is azt hallottuk, olyan agyafúrt, hogy senki se tud

да излъже и самия цар. Истина ли е това?

túljárni az eszén.
Царедворците му отговорили:

A királynak ez nem tetszett:

– И ние сме чували, че бил толкова умен, че никой не можел

– Nem hiszek nektek! Ő csak egy egyszerű alattvaló!

да го надхитри.

Hogy is tudna túljárni egy király eszén?

На царя не му харесало това:

Úgy döntött, hogy maga keresi meg Afentit, és kibabrál

– Не ви вярвам! Той е един прост поданик! От къде на къде ще

vele. Árruhát öltött magára, kereskedőnek öltözött, lóra

може да надхитри един цар?

kapott, és elment abba a királyságba, ahol Afenti élt. Épp

Тогава решил да намери сам Афенти и да го излъже. Предре-

a szántóföldjén találta munka közben. Azt kérdezte tőle:

шил се, престорил се на търговец, яхнал кон и отишъл в цар-

– Hallottam egy Afenti nevű emberről, menj és hívd ide

ството, където живеел Афенти. Видял го да работи на нивата

nekem. Látni akarom, hogy vág az esze.

си. Попитал го:

Afenti, amint rájött, miről van szó, azt felelte:

– Чух за един човек на име Афенти, отиди да го извикаш.

– Én vagyok Afenti. Miért keres?

Искам да го видя колко е умен.

A király, amint látta, hogy Afenti egy átlagos ember, becs-

Като разбрал каква е работата, Афенти му казал:

mérlően így szólt:

– Аз съм Афенти. За какво ме търсите?

– Azt hallottam, hogy nagyon ravasz vagy. Hát engem be

Царят като видял, че Афенти е един обикновен човек, му

tudsz-e csapni?
казал с презрение:

– Mi sem egyszerűbb – válaszolta Afenti –, de ma otthon

– Чух, че си много хитър. Можеш ли да ме излъжеш?

felejtettem a hazugságos tarisznyámat. Várjon egy kicsit,

– Много лесно – отговорил Афенти – но днес съм си забравил

hazaugrom érte.
торбата с лъжите. Почакайте ме малко, отивам да я взема.

Hogy gyorsabban visszaérjen, elkérte a lovat, amelyen a

За да се върне по–бързо, поискал коня, който яздел царят.

király jött. Felült rá, és hazavágtatott. A király csak várt,

Яхнал го и отлетял към къщи. Царят чакал, чакал, слънцето

várt, a nap közben lement, de Afentinek se híre, se hamva

залязло, а Афенти никакъв го нямало. Разбрал най–сетне, че

nem volt. Végül rájött, hogy rászedték.

бил измамен.

A legfinomabb étel
Най-вкусното ястие

A járási bíró a sok válogatott jó falat után a végén már

nem tudta, melyik étel a legízletesebb. Hívatta Afentit, és
Околийският управител ядял толкова много вкусни ястия, че

megkérdezte tőle:
вече не знаел кое е най–вкусното. Извикал Афенти и го попи-

– Meg tudod mondani nekem, melyik a finomabb: a piláf

тал:

vagy a derelye?
– Можеш ли да ми кажеш кое е по–вкусно: пилафът или пел-

– Hol vannak azok a fogások, hogy válaszolhassak rá,

мените?

melyik jobb?
– Къде са тези ястия сега, че да отговоря кое е по–вкусно?

A bíró megparancsolta a szakácsának, hogy hozzon egy tál

Управителят заповядал на готвача си да донесе една чиния

piláfot és egy tál derelyét. Afenti mindkettőt megkóstolta,

пилаф и една с пелмени. Афенти опитал и двете и казал, че

és azt mondta, nem tudja sem az egyikre, sem a másikra

нито едното, нито другото не може да отличи. Но ако има сега

azt mondani, hogy az a jobb. De ha most kapna egy cse-

един компот от череши, може би ще му помогне да избере кое

resznyebefőttet, az talán segítene neki kiválasztani, melyik

е по–доброто. Веднага му донесли компота. Като го изпил,

a finomabb. Azonnal megkapta a befőttet. Amint megette,

избърсал шумно устата си и казал:

nagyot szusszantva megtörölte a száját, és azt mondta:

– Когато си гладен, всичко е вкусно.

– Éhes embernek minden falat ízlik.

XEMYC · 50 · HAEMUS
 2012/I.

GYEREKEKNEK ЗА ДЕЦАТА

XEMYC · 51 · HAEMUS
 2012/I.

З А ДЕЦАТА GYEREKEKNEK

Aki magas lóra kerül, elveszti a látását

Който се издигне – ослепява

Afentinek volt egy nagyon jó barátja még ifjúkorából.

Akkor szakadtak el egymástól, amikor a barátja a fővá-
Афенти имал един голям приятел още от младини. Разделили

rosba került, és felvitte isten a dolgát. Afenti nagyon

се, когато неговият приятел отишъл в столицата и се издигнал

büszke volt rá, és elhatározta, hogy meglátogatja. Barát-

в обществото. Афенти много се зарадвал и решил нарочно да

jának nem volt ínyére a lesajnálni való ismeretség, és úgy

го посети. Като го видял, приятелят му се уплашил, че ще се

tett, minta nem ismerné. Még meg is kérdezte:

унижи и се направил, че не го познава. Дори го попитал:

– Ki vagy te? Mit akarsz?

– Ти кой си? Какво искаш?

– Hogy hogy hívnak? Naszreddin vagyok, korábbi jó

– Как се казвам ли? Казвам се Настрадин и съм ти добър при-

barátod. Azt hallottam, hogy gond van a szemeddel, ezért

ятел отпреди. Но чух, че имаш проблеми с очите си и затова

eljöttelek meglátogatni – mondta Afenti. Aki magas lóra

дойдох да те видя – казал Афенти. Наистина като се издигнеш,

kerül, elveszti a látását.

напълно ослепяваш.

A távolság a szamárig csak egy méter

Разстоянието до магарето е само метър

Egy este Afenti elment a közfürdőbe. Semmit sem lehetett

látni a hatalmas gőztől. Ment, ment befelé a medencében,
Една вечер Афенти отишъл на обществена баня. Вътре не

aztán letelepedett szorosan valaki mellé. Kiderült, hogy a

можело нищо да се види от многото пара. Бавно влязъл в

járási bíró az. Amikor észrevette, hogy Afenti olyan közel

басейна и седнал твърде близо до някой си. Той се оказал око-

furakodott hozzá, nem nagyon volt ínyére a dolog, és

лийският управител. Като забелязал, че Афенти е седнал тол-

leszidta:
кова близо, никак не му се харесало и го наругал:

– Te tökkelütött! Hát nem sül ki a szemed, nem látod, ki

– Глупак такъв! Сляп ли си, не виждаш ли кой съм аз?

vagyok?
Афенти още при влизането си го познл, но се направил на

Afenti valójában mindjárt ráismert, de csodálkozást tette-

изненадан и отговорил:

tett, és visszakérdezett:
– Нали си човек?

– Nemde egy ember vagy?

Управникът още по–сърдито се нахвърлил срещу Афенти:

A bíró dühösebben förmedt rá Afentire:

– Наистина си голям глупак! Разбира се, че съм човек. Но раз-

– Mi lennék, persze, hogy ember vagyok. Tényleg tökkel-

стоянието между теб и едно магаре не е никак голямо.

ütött fajankó vagy! Nem állsz távol egy szamártól.

– Точно така. Разстоянието между мен и магарето е само

– Úgy igaz! Csak egy méterre vagyok tőle.

метър.

Holtan se csúszik lejjebb

И мъртъв няма да падне по–долу

Egy polgármester belefulladt a folyóba. Elkezdték keresni

a folyón lefelé haladva. Sehogy sem találták. Afenti azt
Един кмет се удавил в реката. Тръгнали да търсят тялото на-

mondta nekik:
долу по течението на реката. Дълго време не могли да го

– Menjetek, és keressétek őt feljebb a vízfolyáson. A pol-

намерят. Афенти им казал:

gármesterünk, amíg élt, mindig mindennél és mindenki-

– Идете да го търсите нагоре. Нашият кмет като беше жив

nél feljebb akart lenni. Holtan se csúszik lejjebb.

винаги искаше да бъде по–горе от всичко и всички. И мъртъв
няма да падне по–долу.

XEMYC · 52 · HAEMUS
 2012/I.

GYEREKEKNEK ЗА ДЕЦАТА

„Add” és „adom”
„Дай” и „давам”

Egy nap az imám, miközben a lábát mosta, beleesett a

folyóba. Mindenki a segítségére akart sietni, és elkezdtek
Един ден имамът както си миел краката, паднал в коритото.

neki kiabálni:
Всички се спуснали да му помагат и започнали да викат:

– Add a kezed!
– Дай ръка!

De az imám senkinek sem akarta odanyújtani a kezét.

Но имамът не искал да подаде никому ръката си. В този

Ebben a pillanatban érkezett oda Afenti. Ő is nyújtotta a

момент пристигнал Афенти. И той си протегнал ръката, като

kezét, és azt mondta neki:

му казал:

– Adom a kezemet.
– Давам ти ръка.

Az imám azonnal odanyújtotta a kezét, és Afenti kihúzta

Имамът веднага му подал ръка и Афенти го изтеглил от кори-

a folyómederből.
тото.

Valaki csodálkozva megkérdezte Afentitől, hogy lehet,

Един човек учудено попитал Афенти как така имамът подал

hogy az imám pont neki nyújtotta a kezét.

ръка именно на него.

– Az imám mindig másoktól kér, és soha nem ad. Ti mind

– Имамът винаги иска от другите и никога не е давал. Вие

azt kiabáltátok, hogy „Add!”, én pedig azt mondtam:

всички викахте: „Дай!”, а аз казах: „Давам ти!”.

„Adom.”

Az étel illata és a pénz csörgése

Миризмата на ястието и звукът на парите

Egyszer Afenti betért egy fogadóba, és azt látta, hogy a

fogadós meg egy rongyos ember hajba kaptak. Afenti
Веднъж Афенти влязъл в една гостилница и видял да се бият

megkérdezte, mi történt. A fogadós azt válaszolta:

собственикът на гостилницата и един много дрипав човек.

– Ez az ember fizetés nélkül akar elmenni!

Афенти попитал какво е станало. Гостилничарят казал:

– Mit kell kifizetnie? – kérdezte Afenti.

– Той иска да излезе без да плати!

– Leült a fogadóm küszöbére, és ott ette meg a kenyerét –

– Какво трябва да плати? – попитал Афенти.

mondta a fogadós –, de közben a főztöm illatát szagol-

– Той седна точно на прага на моята гостилница да изяде пит-

gatta. Ezért kell fizetnie!

ката си – казал гостилничаря, – но той вдишваше и мириса на

Afenti a szegény emberhez fordult:

моите ястия. Затова трябва да ми плати!

– Most mondd el te!

Афенти се обърнал към бедняка:

– Először arra gondoltam, hogy itt eszem, de csak néhány

– Сега ти кажи!

fillért találtam a zsebemben. Ezért leültem a küszöbre, és

– Най–напред мислех да се нахраня тук, но в джоба си намерих

vártam a gazdag vendégektől lehulló falatokat. De a gaz-

само две-три дребни пари. Реших да седна на прага и да чакам

dagok mindent megettek. Csak azért maradtam itt, hogy

за огризките от богатите посетители. Но богатите изядоха

megegyem a kenyeremet, de a fogadós üldözőbe vett,

всичко. Останах просто да изям своите питки, а гостилничарят

hogy fizessek.
ме подгони да плащам.

Afenti azt mondta:

Афенти казал:

– Aha, értem. És hol van a pénzed?

– Ааа, разбрах. Тогава къде са парите ти?

A szegény ember kifordította a zsebeit, csak néhány

Беднякът разтърсил джобовете си, където се намерили само

fitying árválkodott bennük.

няколко дребни монети.

Afenti elkérte őket. Markába fogta a pénzérméket, meg-

Афенти ги поискал. Стиснал в шепата си монетите, продрън-

csörgette őket a fogadós fülénél, majd visszaadta a sze-

кал ги на ухото на гостилничаря и пак ги върнал на бедния

gény embernek, és azt mondta neki, hogy induljon útjára.

човек, като му казал да си върви. Гостилничарят ядосано

A fogadós kifakadt:
рекъл:

– De hát még nem fizetett! Fizetnie kell az illatokért!

– Но той още не ми е платил! Трябва да ми плати за мириз-

Afenti azt válaszolta:

мата!

– Igen, az ő orra megtelt a főztöd illatával, a te füled pedig

Афенти казал:

a pénze csörgésével. Egálban vagytok tehát.

– Да, той е опитал миризмата на твоите ястия, а ти чу звука на
неговите пари. Така сметката е изравнена.

XEMYC · 53 · HAEMUS
 2012/I.

З А ДЕЦАТА GYEREKEKNEK

Hordár
Хамалин

Egy hordár megevett egy egész csirkét egy fogadóban.

Amikor a számlát kérte, a tulajdonos azt mondta neki:
Един хамалин изял цяло пиле в една гостилница. Като поискал

– Ha nincs elég pénzed, felírjuk hitelbe, és amikor lesz

сметката, собственикът казал:

pénzed, kifizeted.
– Ако си притеснен с парите, можеш да платиш на вересия и

A hordár nagyon megörült, azt

когато имаш пари, ще платиш.

gondolta, hogy életében először

Хамалинът много се зарадвал и

találkozott ilyen jóságos foga-

помислил, че за първи път среша

dóssal. megköszönte neki, és

толкова добър гостилничар. Благо-

elment.
дарил му горещо и си излязъл.

Egy idő múlva visszatért a hor-

След някое време хамалинът

dár, hogy kifizesse a tartozását.

дошъл да плати вересиите си. Гос-

A fogadós hosszasan számol-

тилничарят дълго изчислявал

gatta, pontosan mennyivel tar-

какво точно му дължи хамалинът.

tozik neki. A hordár türelme

Той изгубил търпение и го попитал:

fogytán megkérdezte:
– Защо трябва да преизчисляваш

– Miért kell újraszámolnod a

сметката? Просто ми кажи колко

számlát? Mondd meg kerek

струва онова пиле?

perec, mennyibe került az a

Гостилничарят не му отговорил, а с

csirke?
жест на ръката му казал да не му

A fogadós nem felelt, csak egy

пречи. Нямало как, хамалинът

kézlegyintéssel elhessegette...
зачакал пред тезгяха. Най–сетне

Nem volt mit tenni, a hordár a

гостилничарят бил готов. Но като

pult előtt toporgott. Végül elké-

чул цената, хамалинът много се

szült a fogadós. A hordár azon-

учудил, защото тя била със стотин

ban, ahogy meghallotta az árat,

повече. Попитал:

elképedt, mert százszorosa volt

– Как може едно пиле да струва

annak, amire számított.

толкова пари!

Megkérdezte:
– Как да не струва! Изчисли: ако не

– Hogy kerülhet egy csirke

беше изял моята кокошка, колко

ennyibe?!
яйца щеше да снесе до днес и колко

– Hát hogyne kerülne! Számold

пилета щяха да се излюпят, а като

ki: ha nem etted volna meg a tyúkomat, mennyit tojást tojt

пораснат, още колко яйца щяха да

volna idáig, és hány kiscsirke kelt volna ki belőlük, és

ми снесат...

azok utána még mennyi tojást tojtak volna…

Хамалинът не се съгласил да плати високата цена и двамата

A hordár nem értett egyet vele, hogy egy vagyont kelljenj

отишли при кадията, да разреши спора. Кадията като разбрал

fizetnie, ezért együtt elmentek a kádihoz, tegyen ő igaz-

каква е работата, отсъдил в полза на гостилничаря. Беднякът

ságot közöttük. A kádi, amint megtudta, miként állnak a

нямал друг избор и го помолил да почака няколко дена. Вър-

dolgok, a fogadósnak adott igazat. A szegény embernek

нал се вкъщи много натъжен.

nem volt más választása, mint hogy néhány nap haladékot

По пътя срещнал Афенти и му разказал всичко. Афенти го

kérjen. Lógó orral ment haza.

посъветвал веднага да се върне при кадията и да поиска пуб-

Útközben találkozott Afentivel, és elmesélt neki mindent

личен съд. Хамалинът го послушал. Кадията се съгласил без

tövéről hegyére. Afenti azt tanácsolta neki, hogy rögtön

желание. По традиция, ако един човек иска публичен съд и не

menjen vissza a kádihoz, és kérjen nyilvános tárgyalást. A

спечели, очаква го още по–голямо наказание.

hordár megfogadta tanácsát. A kádi kelletlenül egyezett

Дошъл денят за публичния съд. Всички се събрали заедно с

bele. A hagyomány szerint, ha valaki nyilvános tárgyalást

кадията и заседателите. Обвиняемият и обвинителят трябвало

kér, és nem neki adnak igazat, még nagyobb büntetés

отново да повторят оплакването си. Като дошъл редът на бед-

vár rá.
няка, той замълчал. Кадията го попитал:

Eljött a nyilvános tárgyalás napja. Mindenki összegyűlt a

– Защо мълчиш?

kádival és az ülnökökkel együtt. A vádlottnak és a vádló-

Той отговорил:

nak ismét elő kellett adnia a panaszát. Amikor a szegény

– Моят защитник още не е дошъл.

ember került sorra, csak hallgatott. A kádi megkérdezte

Кадията го попитал кой е той.

tőle:
– Афенти – отговорил беднякът.

– Miért hallgatsz?
Наложило се да чакат дълго време. Най-сетне Афенти дошъл
и казал:

XEMYC · 54 · HAEMUS
 2012/I.

GYEREKEKNEK ЗА ДЕЦАТА

Ő azt felelte:
– Még nem jött meg a védőm.
– Простете ми, че закъснях, но имах спешна работа. Утре

A kádi megkérdezte, ki az.

трябва да засея житото и трябваше да изпека семената за

– Afenti – felelte a szegény ember.

посева.

Sokat kellett várniuk. Végül Afenti megérkezett, és azt

Като чули това, всички започнали да се смеят.

mondta:
– Луд ли си Афенти? – казал кадията. – Изпечени семена могат

– Ne haragudjanak, hogy elkéstem, de sürgős dolgom

ли да покълнат!

volt. Holnap el kell vetnem a búzát, és meg kellett sütnöm

– Така е. Щом са изпечени семената, не могат да покълнат,

a magokat a vetéshez.
изядената кокошка в корема може ли да снесе яйца? – отгово-

Ahogy ezt meghallották, mindenki nevetni kezdett.

рил Афенти.

– Bolond vagy, Afenti? – mondta a kádi. – A sült mag nem

Кадията не могъл нищо да каже и трябвало да промени при-

csírázik ki!
съдата: пилето да бъде платено на пазарна цена.

– Így van. Ha a magot megsütötték, nem csírázik ki. Hát

a megevett csirke a gyomorban tud tojást tojni? – felelte
Afenti.
A kádi mit tehetett mást, meg kellett változtatnia az ítéle-
tét: a csirkéért a szokásos árat kell fizetni.

Még vasárnap sem!

Дори и в неделя не!

Afentinek volt egy kis festőműhelye. Egy csorbadzsi,

amint meghallotta, hogy Afentit nagyon dicsérik mint
Афенти имал малка бояджийница. Един чорбаджия като чул,

mestert, nagyon megirigyelte, és elhatározta, hogy kibab-

че хвалят Афенти като добър в занаята, много му завидял и

rál vele. Egy nap fogott egy darab vásznat, és elvitte

решил да му попречи. Един ден той взел парче плат и го зане-

Afentihez, hogy fesse be neki. Megmondta neki, hogy

съл на Афенти да го боядиса. Казал му, че иска да провери

meg akarja tudni, milyen mester. Afenti megkérdezte tőle:

какъв е майстор. Афенти го попитал:

– Milyen színt szeretnél?

– Какъв цвят искаш?

– Olyat, amilyen nincs a világon – felelte a csorbadzsi.

– Такъв, какъвто няма по света – отвърнал чорбаджията.

Afenti megkérdezte:
Афенти го попитал:

– Mit jelent ez?

– Какво значи това?

– Ne legyen piros, ne legyen sárga, ne legyen kék, ne

– Да не е червен, да не е жълт, да не е син, да не е черен и да не

legyen fekete és ne legyen fehér – érted?

е бял – разбираш ли?

– Értem, értem. Teljesítem a kívánságod – mondta Afenti.

– Разбрах, разбрах. Ще изпълня желанието ти – казал Афенти.

– Valóban tudod teljesíteni a kívánságomat? Mikor jöjjek

– Наистина ли можеш са изпълниш поръчката ми? Кога да

a vászonért?
дойда да взема плата?

Afenti gyorsan bezárta a szekrénybe a vásznat, és azt

Афенти веднага заключил плата в шкафа и казал на чорба-

mondta a csorbadzsinak:
джията:

– Gyere hát ne hétfőn, ne kedden, ne szerdán, ne csütör-

– Ще дойдеш не в понеделник, не във вторник, не в сряда, не в

tökön, ne pénteken, sőt vasárnap se!

четвъртък, не в петък, не в събота, дори и в неделя не!

Ki a falánk?
Кой е лакомникът?

Egy csorbadzsi gúnyt akart űzni Afentiből. Vett sok diny-

nyét, és meghívta őt is többekkel együtt, hogy megvendé-
Един чорбаджия искал да се подиграе на Афенти. Купил

gelje őket. A csorbadzsi azonban csak a dinnyehéjat tette

много пъпеши и го поканил заедно с още хора да дойдат да ги

Afenti elé. Végül így kiáltott:

почерпи. Чорбаджията, обаче, слагал само корите пред

– Gyertek, nézzétek csak, mennyi dinnyehéj van Afenti

Афенти. Накрая извикал:

előtt! Győződjetek meg róla saját szemetekkel, milyen

– Елате да видите колко кори има пред Афенти! Елате да раз-

falánk!
берете какъв лакомник е той!

XEMYC · 55 · HAEMUS
 2012/I.

З А ДЕЦАТА GYEREKEKNEK

A többiek hangosan nevettek. Afenti is elnevette magát,

és azt mondta:
Всички започнали да се смеят на глас. Афенти и той се засмял

– Lássuk csak, ki az igazi falánk! Én megettem a dinnyét,

и казал:

de a héját meghagytam, a csorbadzsi azonban még a héját

– Елате да видите кой е истинският лакомник. Аз ядох пъпеш,

is megette. Nézzétek csak, előtte egy fia dinnyehéj sin-

но оставих корите, а чорбаджията изяде дори и корите. Вижте,

csen.
пред него няма и помен от кора.

Bölcs mondatok
Мъдри изречения

Afenti egy kis pénzt akart keresni. Fogott egy kötelet, és

kiment a piacra. Ott ácsorgott, várva, hátha valakihez
Афенти искал да припечели малко пари. Взел едно въже и

elszegődhet valami munkára. Jött egy nagy hasú csorbad-

отишъл на пазара. Зачакал да го наемат да свърши някоя

zsi, és azt mondta:

работа. Един чорбаджия с голямо шкембе дошъл и извикал:

– Vettem egy bőrönd porcelán étkészletet. Annak, aki a

– Купих един куфар с порцеланова посуда. Който го нарами и

vállára veszi és elhozza a házamba, mondok három bölcs

го донесе вкъщи, ще му кажа три мъдри изречения.

mondást.
Никой не искал, но Афенти си помислил: „Пари могат лесно

Senki sem vállalkozott a feladatra, de Afenti elgondolko-

да се спечелят, а мъдрост не е лесно да получиш” – и решил да

zott rajta: „Pénzt könnyű keresni, de bölcsességet nem

занесе куфара.

kapsz könnyen1.” Úgy döntött, elviszi a bőröndöt.

По пътя той помолил чорбаджията да му каже мъдрите изре-

Útközben megkérte a csorbadzsit, hogy mondja el neki a

чения. Той се съгласил и казал:

bölcsességeket. Ő beleegyezett, és azt mondta:

– Добре, слушай! Ако някой ти каже, че празният корем е по-

– Na jó, hallgass ide! Ha valaki azt mondja neked, hogy

добър от пълния, не му вярвай!

az üres gyomor jobb a telinél, ne higgy neki!

– Каква е втората мъдрост – попитал Афенти.

– Mi a második bölcsesség? – kérdezte Afenti.

– Ако някой ти каже, че ходенето пеш е по-лесно от язденето

– Ha valaki azt mondja neked, hogy a gyaloglás jobb a

на кон, не му вярвай!

lovaglásnál, ne higgy neki!

– И с това съм съгласен. Не е лесно да научиш тези две мъд-

– Ezzel is egyetértek. Ezt a két bölcsességet nem nehéz

рости. Коя е третата?

megtanulni. Mi a harmadik?
– Ако някой ти каже, че в света има наемник, който е по-глу-

– Ha valaki azt mondja neked, hogy van a világon olyan

пав от теб, не му вярвай!

tróger, aki ostobább nálad, ne higgy neki!

Афенти като чул третата мъдрост, изведнъж освободил

Afenti, ahogy meghallotta a harmadik bölcsességet, hirte-

колана на куфара и той паднал на земята. Чул се оглушител-

len kioldotta a bőröndre kötött kötelet, és az leesett a

ният шум на счупен порцелан. Афенти показал куфара и

földre. A porcelán étkészlet nagy csörömpöléssel ripityára

казал на чорбаджията:

tört. Afenti a bőröndre mutatott, és azt mondta a csorbad-

– Ако някой ти каже, че съдържанието в куфара е здраво, не

zsinak:
му вярвай.

– Ha valaki azt mondja neked, hogy a bőrönd tartalma ép,

ne higgy neki.

Fogadás
Облог

Afentinek mindennap el kellett látnia a szamarát, de

nagyon a terhére volt. Egy nap azt mondta a feleségé-
Всеки ден Афенти трябвало да се грижи за магарето си,

nek:
но това твърде му дотягало. Един ден той казал на жена

– Te is olyan ember vagy, mint én, időnként te is elláthat-

си:

nád a szamarat.
– И ти си човек като мене, хайде и ти да се грижиш отвреме на

A feleségének más volt a véleménye, azt mondta:

време за магарето?

– Aki megüli a szamarat, az etesse.

Жена му не се съгласила и казала:

Összekaptak, nem jutottak dűlőre. Afenti végül kiókum-

– Този, който язди магарето, той да го храни.

lálta, hogy aki először megszólal, az fogja etetni a szama-

Двамата се скарали и никой не се съгласявал с другия. Най-
накрая решили: отсега нататък, който най-напред прого-

XEMYC · 56 · HAEMUS
 2012/I.

GYEREKEKNEK ЗА ДЕЦАТА

rat. A felesége, hogy meg ne találjon szólalni, átment a

szomszédba. Afenti egyedül maradt.
вори, той ще храни магарето. За да не проговори, жената на

És éppen akkor lopakodott be a házukba egy tolvaj.

Афенти отишла у съседите. Афенти останал сам.

Összeszedett, amit tudott, a kamrából és a konyhából.

Точно тогава един крадец влязъл в къщата му. Той взел кол-

Végül benézett a hálószobába. Látta, hogy valaki mozdu-

кото може да носи от килера и кухнята. Най-накрая надник-

latlanul ül. Amikor rájött, hogy az illető meg se mukkan,

нал и в спалнята и видял, че някой седи неподвижно вътре.

azt hitte, hogy halott, ettől felbátorodott, úgy gondolta,

Като разбрал, че оня стои безмълвно като истукан, помислил,

hogy a hálószobából is elvisz néhány értékes holmit.

че може и да е умрял, което го окуражило да вземе и някои

Mielőtt távozott volna, még a sapkát is levette Afenti fejé-

скъпоценности от спалнята. Преди да излезе, взел и шапката

ről, és magával vitte a szamarát is, megpakolta a zsák-

от главата на Афенти, взел и магарето му, натоварил го с пляч-

mánnyal, és távozott.
ката и си отишъл.

Amikor beesteledett, a felesége hazajött, látta, hogy a

Като се смрачило, жена му се върнала вкъщи и видяла отво-

kamra és a konyha ajtaja nyitva van. Felfedezte, hogy sok

рените врати на килера и кухнята. Разбрала, че липсват много

holmijuknak hűlt helye, és rákiáltott az emberre:

неща и извикала:

– Afenti, hát nem vagy eszednél, hogy hagytad így kifosz-

– Афенти, мъртвец ли си, че си позволил да ни окрадат!

tani a házat!
Като чул жена си да говори, Афенти много се зарадвал,

Afenti, amint meghallotta, hogy a felesége szólalt meg

изхвръкнал от стаята и казал:

először, nagyon megörült, felpattant ültő helyéből , és így

– Ти изгуби облога ни, побързай да нахраниш магарето!

szólt:
– Elvesztetted a fogadást, gyorsan etesd meg a szama-
rat!

A múltkor már fizettem

Предишният път вече платих

Egy nap Afenti elment a városi fürdőbe. Látták, hogy

parasztember, fitymálkoztak rajta. Egy ütött-kopott
Един ден Афенти отишъл на градска баня. Като разбрали, че

lavórt és egy ócska törülközőt nyomtak a kezébe. Afenti

е селянин, го изгледали презрително. Дали му много стар

nem szólt semmit. Amikor megfürdött, odament a pénz-

леген и износена кърпа. Афенти нищо не казал. Като се изкъ-

tárhoz, és dupla árat fizetett. A fürdőszolgák nagyon

пал, отишъл на касата и платил двойна цена. Служителите

elcsodálkoztak, és el is szégyellték magukat. Néhány nap

много се учудили и даже се засрамили. След няколко дни

múlva Afenti ismét elment a fürdőbe. Ez alkalommal új

Афенти пак отишъл на баня. Този път му дали чисто нова

törülközőt és lavórt kapott. Ezúttal Afenti azonban

кърпа и нов леген. Този път Афенти платил много малко.

nagyon keveset fizetett. Megkérdezték tőle:

Попитали го:

– Miért adsz ilyen kevés pénzt?

– Защо даваш толкова малко пари?

– Most fizettem a múltkori alkalomért – felelte Afenti.

– Сега платих за предишния път – отговорил Афенти.

– Hát a maiért?
– А за този път?

– Azt már előre kifizettem!

– Нали ви платих предварително!

Erős ember
Здравеняк

Egy ember nagyon nagyra volt az erejével. Elment Afen-

tihez, és azt mondta neki:
Един човек се похвалил, че е голям здравеняк. Дошъл в

– Afenti, te nagyon okos vagy, én pedig nagyon erős.

къщата на Афенти и му казал:

Legyünk barátok.
– Афенти, ти си умник, аз съм здравеняк. Нека да станем при-

Afenti megkérdezte tőle:

ятели. Афенти попитал:

– Mire futja abból a nagy erődből?

– Колко голяма е силата ти?

Az ember a mellét verve azt felelte:

Той се ударил в гърдите и казал:

– Fél kézzel simán fel tudok emelni egy ötmázsás követ,

– Аз мога като нищо с една ръка да вдигна камък от половин

és át tudom dobni a falon.

тон и да го хвърля през стената.
Афенти казал:

XEMYC · 57 · HAEMUS
 2012/I.

З А ДЕЦАТА GYEREKEKNEK

Afenti azt mondta:

– Lassan a testtel! Mindjárt próbára teszlek.
– Не се хвали сам! Сега ще те изпитам.

Az erős ember így válaszolt:

Здравенякът отвърнал:

– Jól van, tegyél csak próbára, ahogy kívánod.

– Добре, изпитай ме както и колкото искаш.

Afenti elővett a zsebéből egy kis selyemkendőt, a kezébe

Афенти извадил от джоба си една копринена кърпичка, подал

nyomta, és azt mondta:

му я и казал:

– Ez egy kis kendő, a súlya nem több 5 dekánál. Fogd, és

– Това е една малка кърпичка, тежи не повече от 50 г – вземи

dobd át a falon.
я и я хвърли през тая стена.

Az izmos ember elnevette magát, és nekiveselkedett, de

Мъжагата се засмял и се заел със задачата, но всеки път като

ahányszor csak megpróbálta átdobni a kendőt a kerítésen,

се опитвал да прехвърли кърпичката през оградата, тя сякаш

az bizony visszalibegett. Afenti hangos nevetésre fakadt,

се връщала обратно. Афенти започнал да се смее на глас и

és azt mondta:
казал:

– Én nemcsak hogy át tudom dobni a kendőt a falon, de

– Аз не само че мога да хвърля кърпичката през стената, но

egy kővel együtt is átröpítem.

мога да я хвърля и заедно с едно камъче.

Felvett a földről egy tyúktojásnyi követ, betekerte a ken-

Взел от земята камъче, колкото яйце, увил го в кърпичката и

dőbe, és átdobta a falon. Az erős ember elvörösödött szé-

го хвърлил през стената. Здравенякът се зачервил от срам и

gyenében, és hazament.
си отишъл.

Igazságos osztozkodás
Справедлива подялба

Egy nap Afenti elhatározta, hogy ajándékot visz a barát-

jának. Felült a lovára, és útnak indult. Egy kanyarban két
Един ден Афенти решил да занесе подаръци на приятеля си.

útonálló toppant elébe egy szikla mögül. Megállították

Качил се на коня и потеглил на път. Точно на един завой, иззад

Afentit, és elvették a lovát az ajándékokkal együtt. Az

голям камък изскочили двама разбойници. Спрели го и му

egyikük azt mondta:

взели коня заедно с подаръците. Единият рекъл:

– A ló az enyém!
– Конят е за мен!

A másik azt felelte:

Другият казал:

– Nem, az ajándékok a tieid, a ló az enyém!

– Не, подаръците са за теб, конят е мой!

Civakodni kezdtek, majd össze is verekedtek. Afenti azt

Първо се скарали, а после се сбили. Афенти им казал:

mondta nekik:
– Нека аз да ви разделя плячката.

– Hadd osszam el én közöttetek a zsákmányt.

Двамата се учудили:

Az útonállók elcsodálkoztak:
– Добре, но как ще направиш подялбата?

– Jó, de hogy fogod elosztani?

– Дайте ми вашите лъкове. Ще изстрелям една стрела на запад

– Adjátok ide az íjaitokat. Kilövök két nyílvesszőt: egyet

и една на изток. Вие ще хукнете в двете посоки да ги търсите.

nyugatra, egyet pedig keletre. Ti elrohantok a két irányba,

Който донесе стрелата си първи, ще му дам коня, а по-бавният

hogy megkeressétek őket. Aki elsőként hozza vissza a

ще вземе подаръците.

nyílvesszőt, annak adom a lovat, aki a lassabb, az kapja az

Двамата крадци се съгласили и си дали лъковете и стрелите

ajándékokat.
си. Афенти с всички сили опънал тетивата и изстрелял една

A két rabló beleegyezett, és odaadták Afentinek az íjaikat

стрела на запад и една на изток. Двамата хукнали в двете

és a nyílvesszőiket. Ő pedig felhúzta az íjakat, és elröpí-

посоки, а техният съдия се качил на коня си и потеглил с по-

tett egy nyílvesszőt nyugatra, egyet pedig keletre. A két

даръците, като не забравил и лъковете.

útonálló futásnak indult a két irányba, a bírójuk pedig

felült a lóra, és elment az ajándékokkal, valamint az íjak-
kal együtt.

XEMYC · 58 · HAEMUS
 2012/I.

Édes méreg
GYEREKEKNEK ЗА ДЕЦАТА

Сладката отрова

Kiskorában Afenti egy mollához járt a Koránt tanulni.

Egyszer valaki hozott a tanítónak egy csupor mézet.
Като малък Афенти ходил да учи Корана в къщата на един

Afenti egyfolytában a mézre pillantgatott. A tanító észre-

молла. Веднъж някой донесъл на учителя един буркан с мед.

vette, és e szavakkal tette fe a mézet a polcra:

Афенти все поглеждал към меда. Учителят го видял и сложил

– Ebben a csuporban méreg van. Aki megkóstolja, meg-

буркана на лавицата с думите:

hal. Hozzá ne nyúlj!

– В този буркан има отрова. Който я опита, ще умре. Да не си

Amikor a tanító kiment, Afenti felállt, összetörte a tintás-

я докоснал!

üveget, ezután megette az összes mézet lángossal, sőt

– Когато учителят излязъл, Афенти станал, счупил стъклени-

még ki is nyalta a csuprot. És szépen visszatette a helyére.

цата с мастило, после изял всичкия мед с мекици и даже с език

A tanító visszajött, és látta, hogy a csupor üres. Dühbe

облизал буркана. После пак го вдигнал на мястото му. Учите-

gurult, és megkérdezte, ki ette meg a mézet.

лят се върнал и като видял, че бурканът е празен, ядосано

Afenti az összetört tintatartóra mutatva azt mondta:

попитал кой е изял меда.

– Nézd, mekkora bajt okoztam! Annyira szégyelltem

Афенти показал счупената стъкленица и казал:

magam, hogy szerettem volna meghalni, és megettem az

– Виж каква голяма бела направих. Толкова ме беше срам, че

egész mérget. Csak azt nem tudom, hogyhogy még élet-

поисках да умра и изядох всичката отрова. Само не знам защо

ben vagyok!
още съм жив!

Vadász
Ловджия

Egy ember azt mondta Afentinek:

– Már hosszú évek óta használom a puskát, de nem
Един човек казал на Афенти:

tudom, hogy amikor célzok, miért csukom be a fél sze-

– Вече дълги години си служа с пушката, но не разбирам защо

mem.
когато се прицеля, винаги затварям едното си око.

– Mert ha a másikat is becsukod, semmit sem fogsz látni!

– Ако затвориш и другото, нищо няма да виждаш!

Pofon előre
Предварителна плесница

Afenti fia fogta a korsót, hogy vizet hozzon. Még el sem

indult, amikor Afenti lekevert neki egy pofont, és azt
Синът на Афенти взел делвата да донесе вода. Още не бил

mondta:
излязъл от къщи,Афенти му ударил една плесница и му казал:

– Vigyázz, össze ne törd nekem a korsót!

– Внимавай да не счупиш делвата!

A felesége mérges lett:

Жена му се намръщила:

– Mi dolog ez, Afenti, a gyerek még nem is törte össze a

– Какво правиш Афенти, детето още не е счупило делвата, а

korsót, és te pofon ütöd!

ти го удряш!

Afenti megmagyarázta neki:

Афенти й обяснил:

– Jobb, ha előre megbüntetem, mint ha akkor, amikor már

– По–добре да го накажа предварително, отколкото когато

késő!
вече ще е късно!

XEMYC · 59 · HAEMUS
 2012/I.

З А ДЕЦАТА GYEREKEKNEK

Светлана Стойчева
Азиатският Хитър Петър или
българският Афенти

Szvetlana Sztojcseva
Az ázsiai Ravasz Péter vagy
a bolgár Afenti
Furcsa a bolgár Ravasz Péter távol-keleti „unokatestvéré-
nek” feltűnéséről hallani, hiszen Ravasz Pétert a bolgár
Странно звучи появата на далекоизточния „братовчед” на

etnikai kultúrában szervesen gyökerező hősnek tartjuk.

нашия Хитър Петър, когото възприемаме органично вкоре-

Ámde – a folklórkultúrában megszokott módon – gyökerei

нен в българската етническа култура. Корените му, обаче,

sokkal gazdagabbnak bizonyulnak a koronánál, és túllép-

обичайно за фолклорната култура, се оказват доста по-богати

nek nemcsak a szomszédos Törökország, de a távoli Kína

от короната и преминават границите не само по посока

határain is. Az előtörténet a következő.

съседна Турция, но и по посока далечен Китай. Предисторията

Amikor Pekingben az Idegen Nyelvek Tudományegyete-

е следната:

mén dolgoztam a bolgár nyelv és kultúra lektoraként,

Като лектор по български език и култура в Пекинския уни-

eszembe ötlött, hogy munkám során Ravasz Péter meséit

верситет за чужди езици ми хрумна да използвам в работата

használjam fel – hogy megmutassam, milyen a bolgár népi

си приказките за Хитър Петър – да покажа що е българска

ravaszság szájhagyománya. A kínai hallgatók, miután meg-

народна словесна хитрост. След като се запознаха с една-две

ismerkedtek egy-két történettel, meglepetten így kiáltottak

истории, китайските студенти изненадано възкликнаха: „Та

fel: „Hiszen ez a mi Afentink! – már az általános iskolából

това е нашият Афенти! – знаем го от началото училище още.

ismerjük. Az ujgurok közül származik, az északnyugati

Той е от уйгурите, от северозападната провинция Синдзян.” И

Hszincsiang tartományból.” Én is meglepődtem. Elkezd-

аз бях учудена. Започнах да търся някакви познавателни

tem valamilyen tudományos fogódzót keresni: az ujgurokat

опори: някои смятат уйгурите за нашите далечни „пра-пра”

egyesek a bolgárok távoli „ükunokatestvéreinek” tartják

братовчеди (като вид „-гури”), но са доказано по-близките

(mint a -gurok egy fajtáját), de bizonyítottan közelebbi

братовчеди на днешните турци – разбират си езиците без да

unokatestvérei a mai törököknek – szótár nélkül is értik

ползват речници. Разговарях с турския лектор: „Афенти, с

egymás nyelvét. Beszélgettem a török lektorral: „Afenti, a

ударение на първата сричка, е китайското произношение на

hangsúly az első szótagon van, az ’efendi’ kínai kiejtése, ez

„ефенди” – тази арабска дума е разпространена сред тюрк-

az arab szó a türk népeknél a művelt és tekintélyes ember

ските народи като уважително обръщение към образован и

tiszteletteljes megszólítása. Az ’efendi’ ujgur kiejtése

авторитетен човек. Специално уйгурското произношение на

’ependi’ – mivel nincs ’f’ hangjuk, ’p’-vel helyettesítik.”

„ефенди” е „епенди” – тъй като нямат звук „ф”, заменят го с

Ami azonban fontosabb, a felfedezés ráirányította a figyel-

„п”.

memet az alak identitására. Az Afentiről szóló ujgur törté-

По-важно е, че той ме насочи към идентичността на образа.

netek és a Ravasz Péterről szóló történetek hasonlósága,

Колкото и близостта на уйгурските истории за Афенти и исто-

bármennyire is a bolgár és a hszincsiangi kultúra (és a

риите за Хитър Петър да подтиква към идеята за допир

közép-ázsiai régió más kultúráinak) érintkezésére utal,

между българската и синдзянската култура (а и останалите в

elképzelhetetlen a híres Naszreddin Hodzsa történeteinek

средноазиатския регион), той не би бил мислим без свързва-

összekötő szerepe nélkül. Afenti (Ependi) a Naszreddin

щата роля на историите на прочутия Настрадин Ходжа (пол-

Ependi rövidített neve, így hívják Hszincsiang tartomány-

звам утвърдената транскрипция на личното име). Афенти

ban Naszreddin Hodzsát. „Efendinek” nevezik a kazahok

(Епенди) е съкратено име от Насредин Епенди, както наричат

és az üzbégek is, valamint az összes szomszédos altáji nép.

в синдзиянската китайска област Настрадин Ходжа. „Ефенди”
го наричат и казаците, и узбеките, и всички съседни алтайски

XEMYC · 60 · HAEMUS
 2012/I.

GYEREKEKNEK ЗА ДЕЦАТА

Keresztnevét szinte soha nem használják, talán azért, mert

túl konkrét és máshonnan származik. Sőt van egy bizonyos
народи. Първото му име почти не произнасят, може би защото

„intrika” is: a kazahok azt mondják, hogy Efendi kazah

е прекалено конкретно и идва от другаде. Дори има известна

hős, az üzbégek pedig hogy üzbég, sőt az ő hősüknek még

„интрига”: казаците казват, че Ефенди е казашки герой, узбе-

szobra is van Buharában. Hogy az ujgurokról ne is beszél-

ките – че е узбекски, даже и статуя на „техния” герой има

jünk – ők találtak olyan hajlott korú szemtanúkat, akik

издигната в Бухара. За уйгурите да не говорим – те са наме-

színről színre látták. A név természetesen gyűjtő szerepű:

рили очевидци на преклонна възраст, които го „познават”.

sok korábban elterjedt helyi anekdotát köt össze és nevez

Името, разбира се постфактум, събира и назовава много,

meg.
преди това разпространени местни анекдоти.

A hszincsiangi történetek egy részét minden bizonnyal a

С положителност част от синдзянските истории турците са

törökök hozták magukkal „nagy” vándorlásuk idején

пренесли по време на тяхното „велико” преселение от Цен-

Közép-Ázsiából Kis-Ázsiába a X. század környékén. Hogy

рална към Мала Азия около Х в. Как точно се е наричал

mi volt akkor a ravasz hős neve, nem lehet igazán tudni

тогава героят хитрец не е съвсем сигурно (може би е имал

(talán sokféle neve vagy valamilyen semleges gyűjtőneve

различни имена или някакво безлично събирателно). Но е

volt). De köztudott, hogy a Naszreddin Hodzsa „márka-

добре известно, че „марката” Настрадин Ходжа се създава на

név” a mai Törökország területén alakult ki, és hogy a név

територията на днешна Турция и че името принадлежи на

a hasonló nevű tréfamester neve, aki Aksehir városában élt

шегобиец със същото име, живял в град Акшехир между 1208

1208 és 1284 között a szeldzsuk városi kultúra virágzása

и 1284 г. по време на разцвета на селджукската градска кул-

idején. Még a sírja is fennmaradt. Más szóval a történte-

тура. Дори и гробът му е запазен. С други думи, истинското

teknek konkrétan e név körüli csoportosítása a XIII. század

групиране на историите конкретно около това име започва

után kezdődik, és a XX. századig tart.

след ХIII в. и не спира чак до ХХ в.

Az „ázsiai ravaszság” elterjedésének iránya nem csak ez.

Посоката на разпространение на „азиатската хитрост” не е

Ha a selyemút nyomvonalát nézzük, a déli és az északi sza-

единствено тази. Ако използваме ориентацията на Пътя на

kaszán is tovább terjed. De még ez sem elég: nem való-

коприната, тя върви и по южния, и по северния й клон. Но и

színű, hogy egyetlen származékról lenne szó, inkább

това не е достатъчно: едва ли става дума за единствен заро-

szüzsék áthagyományozódásáról, az adott etnikai színezet-

диш, по-скоро за циркулиране на сюжети, но при оформени

tel kialakított mag köré. A név azonossága sokat segít a szü-

ядра със съответен етнически колорит. Идентичността на

zsék kölcsönadásában és kölcsönvételében. Egy ilyen mag

името доста помага за „обмяната” на сюжетите. Едно такова

Ravasz Péter történetei, amelyek, úgy tűnik sokkal több

ядро са историите на Хитър Петър, които, оказва се, опос-

áttételes rokon vonást mutatnak egy távoli epikai maggal,

редствано се родеят с доста повече и с по-далечни ядра от най-

mint a közelebbi ismerőssel. Az érintkezés és a moltívum-

близкото познато. Концентричните кръгове на допир и

vándorlás koncentrikus körei, amelyek Közép-Ázsiában

обмяна, които образуват историите на Афенти в Ценрална

Afenti és Kis-Ázsiában Naszreddin Hodzsa történeteit

Азия и историите на Настрадин Ходжа в Мала Азия сродяват

képezik, a bolgár történeteket szervesen összekapcsolják

българските истории с твърде богат културен ареал, макар и

egy nagyon gazdag kulturális térséggel, bár az messire esik

диаметрално противоположен на Европа.

Európától.
Да си спомним изображението на Хитър Петър (от популяр-

Idézzük csak fel Ravasz Péter ábrázolását (Ilija Beskov

ната рисунка на Илия Бешков), яздещ магарето си обратно.

népszerű rajza alapján), ahol fordítva üli meg a szamarat!

Досущ същото изображение може и днес да се види сред мно-

Ugyanilyen ábrázolást lehet még ma is látni a pekingi

гочислените (над 1400) рисунки върху гредите на Дългия

Nyári Palota hosszú folyosója gerendáin lévő rengeteg

коридор в Летния императорски дворец в Пекин. Възможно е

(több mint 1400) rajz között. Feltételezhetjük, hogy egyes

да допуснем, че някои от историите имат дори китайски про-

történetek egyenesen ázsiai eredetűek (az „ázsiai ravasz-

изход (със сигурност „азиатската хитрост” не е само патент на

ság” minden bizonnyal nem az altáji népek kizárólagos

алтайските народи). Става дума за изображението на един от

találmánya). Az istenekként tisztelt Nyolc Halhatatlan

осемте безсмъртни даоси, почитани като богове – Джан Гуо-

Bölcs egyikének, Zhang Guolaonak az ábrázolásáról van

лао, яхнал магарето си от страната на опашката. Друг нанос в

szó, amint hátrafelé lovagol egy szamáron. Az ujgur törté-

уйгурските истории има индийски произход (най-вероятно

netek egy másik rétege indiai eredetű (valószínűleg a tür-

влияние от будисткия период на тюрките).

kök buddhista korszakának hatása).

Известна и твърде изследвана е приликата на историите на

Ismert és sokat kutatott Ravasz Péter és Naszreddin Hod-

Хитър Петър и Настрадин Ходжа – дори някои изследователи

zsa történeteinek hasonlósága – egyes kutatók a bolgár

разглеждат българския хитрец като реплика на турския му

ravasz embert egyenesen török eredetije ellentétének tart-

първообраз.Тогава логично е да допуснем, че степента на бли-

ják. Logikus tehát azt feltételeznünk, hogy az Afenti és

зост между историите на Афенти и историите на Хитър

Ravasz Péter történetei közötti hasonlóság mindenekelőtt

Петър е функция преди всичко на близостта между историите

Afenti és Naszreddin Hodzsa történetei közötti hasonlóság-

на Афенти и на Настрадин Ходжа.

ból fakad.
Първо, историите на Ходжата, както съкратено го наричат

Először is a Hodzsa történetei – ahogy rövidítve nevezik

сънародниците му, надвишават количествено тези на Афенти.

honfitársai – mennyiségben túlszárnyalják Afenti történe-

Освен това, те притежават свои наноси, които нямат общо със

teit. Ezenkívül vannak olyan típusaik, amelyeknek semmi

средноазиатските: например от шумерската литература, от

közük a közép-ázsiaiakhoz: például a sumér irodalomból,

старогръцката, от литературата на суфите. Въпреки

az ógörögből, a szufita irodalomból erednek. A nevek átfe-

общността на имената, типажите са твърде различни.

dése ellenére az alakok nagyon különböző jelleműek.

Афенти изглежда доста по-клиширан в сравнение с Настра-
дин Ходжа: той безотказно подкрепя бедните и слабите и

XEMYC · 61 · HAEMUS
 2012/I.

З А ДЕЦАТА GYEREKEKNEK

Afenti sokkal inkább klisékből van felépítve Naszreddin

Hodzsához képest: minden helyzetben a szegényeket és az
съответно винаги е срещу богатите и управляващите (към тях

elesetteket védi, így mindig szembefordul a gazdagokkal és

могат да се добавят и религиозните служители); но най-важ-

az uralkodó osztály tagjaival (és ide lehet sorolni az egy-

ното правило е, че винаги печели. Затова историите като цяло

házi szolgálókat is); de a legfontosabb szabály az, hogy

звучат доста по-дидактично и даже епично.

mindig ő diadalmaskodik. Ezért a történeteinek egészében

Ходжата има по-реалистичен, по-драматичен и далеч по-

véve sokkal didaktikusabb, sőt egyenesen epikus a kicsen-

малко героичен характер. Той има доста лоши навици. Опитва

gése.
се да излъже съседа си, но и съседът никак не е честен към

A Hodzsa jelleme realisztikusabb, dramatikusabb és sokkal

него. Понякога върши глупости, а опитвайки се да ги скрие,

hősiesebb. De több rossz szokás is sajátja. Megpróbálja

може да направи още по-големи глупости (напълно по

becsapni a szomszédját, de a szomszéd sem becsületes

човешки). Това не отменя притежанието на завидно призна-

vele. Néha butaságokat művel, és amikor megpróbálja eltit-

ние и място в обществото: понякога е кадия (съдия), понякога

kolni őket, még nagyobb butaságokat követ el (teljesen

– имам (ислямски духовник).

emberi módon). Ez azonban nincs kihatással a társadalom-

Впечатляващо много истории на уйгурско-китайския Афенти

ban betöltött szerepére és elismertségére: néha ő a kádi

са посветени на осмиването на царя и царедворците, околий-

(bíró), néha pedig az imám (iszlám lelki vezető).

ския управител, кмета, кадията, бея, агата, моллата, имама –

Az ujgur-kínai Afenti történetei közül meglehetősen sok-

всички имащи власт и положение в обществото. Най-лесно е

nak a témája a császár és az udvaroncok, a járási bíró, a pol-

да изтълкуваме този факт като идеологически подбор, нало-

gármester, a kádi, a bég, az aga, a molla és az imám – az

жен в годините на утвърждаване на Китайската народна

összes, a társadalomban hatalommal és pozícióval bíró

република. Но все пак антицаристките и антиислямистките

ember – kifigurázása. A legkönnyebb az, ha ezt a tényt ide-

истории се срещат в изобилие и преди това (императорската

ológiai választásként értelmezzük, amely a Kínai Népköz-

система в Китай пада още през 1911 г.). От друга страна, под-

társaság megszilárdulásának éveiben érvényesült. De a

обни антицаристки сюжети се създават и в Мала Азия, по

császárellenes és iszlámellenes történetek sokkal korábban

време на монголското нашествие през 1401 г., индиректно

is léteztek (a kínai császári rendszer már 1911-ben megbu-

насочени срещу завоевателя Тимур. Те се добавят по-късно

kott). Másrészt hasonló császárellenes szüzsék Kis-Ázsiá-

към корпуса от текстове за Настрадин Ходжа, когато истори-

ban is születtek, az 1401-es mongol hadjárat idején,

ческият прототип вече не е между живите.

indirekt módon a mongol hódító, Timur ellen irányulva.

Впечатляваща е тази словесна победа над насилието, която

Ezek később összeépülnek a Naszreddin Hodzsáról szóló

целят анекдотите по време на монголското нашествие. Това

eseményfüzérrel, amikor a történelmi prototípus már nincs

слово не критикува публицистично, не осмива саркастично, а

az élők között.
само прекроява ситуацията. Така от напълно безнадеждна, тя

Nagyon érdekes ez az erőszak feletti szóbeli győzelem,

може изведнъж да се окаже „пробиваема” и дори да се обърне

amelyre a mongol támadás idején született anekdoták kihe-

в полза на потърпевшия. Подобна функция може би изигра-

gyeződnek. A szövegnek itt nem maró kritika, nem csúfon-

ват и Хитър-Петровите анекдоти по време на Българското

dáros kifigurázás, csak fejtetőre állítja a helyzetet. Teljesen

възраждане (тази идея находчиво разработва Георги Мар-

reménytelenből hirtelen visszájára fordul, megváltozhat a

ковски в романа си „Хитър Петър”).

szenvedő alany javára . Elképzelhető, hogy Ravasz Péter

történetei is hasonló szerepet töltenek be a bolgár újjászü-
Обобщено казано, тръгвайки от Средна към Мала Азия, сел-

letés idején (ezt az ötletet dolgozza fel leleményesen

джукските турци пренасят със себе си част от синдзянските

Georgi Markovszki a Ravasz Péter című regényében).

истории на хитрец или хитреци. След XIII в., когато се появява

Általánosságban véve azt lehet mondani, hogy Közép-

името на Настрадин Ходжа, всички те са му „приписани”, като

Ázsiából Kis-Ázsia felé indulva a szeldzsuk törökök

продължават да се обогатяват с още сюжети – процесът не

magukkal viszik a ravaszról vagy a ravaszkodókról szóló

спира и след смъртта му. В Синдзян историите също продъл-

hszincsiangi történetek egy részét. A XIII. század után,

жават да се развиват самостоятелно, но търпят и обратното

amikor megjelenik Naszreddin Hodzsa neve, mindegyiket

влияние на историите на малоазиатския Настрадин Ходжа и

„az ő nevével forrasztják össze”, és a történetek további

най-важното – заемат името му, като го съкращават на

szüzsékkel is gazdagodnak – és a folyamat a halála után

Ефенди/Афенти. Общността на името (отнася се и за други

sem ér véget. Hszincsiangban a történetek szintén tovább-

тюркски народи) твърде много помага за циркулацията на

fejlődnek, önállóan, de a kis-ázsiai Naszreddin Hodzsa tör-

тези сюжети. Българският герой Хитър Петър се оказва

ténetei is visszahatnak rájuk, és ami a legfontosabb –

допирателна към този циркулиращ азиатски кръг.

átveszik a nevét, amit Efendire/Afentire rövidítenek. A név

Смисълът на тези приказки? – не само да се видят корените на

azonossága (ami a többi türk népre is vonatkozik) nagyban

цял корпус от текстове, които носят български етнически

megkönnyíti e szüzsék vándorlását. A bolgár hős, Ravasz

„етикет”, но си струва отварянето на още един мост към

Péter egy kiterjedt ázsiai mondakör érintője lehet.

Далечния Изток, а и защо не поредният опит да разберем ази-

Mi a jelentőségük ezeknek a meséknek? Nemcsak hogy

атско-българската хитрост.

egy nagy mondakör gyökereihez vezetnek el, hordozva a

bolgár etnikai jelleget, de érdemes általuk rátalálni az
ösvényre, mely a távoli Keletre visz, és talán adalékot nyúj-
tanak a bolgár ravaszság forrásvidékének feltárásához.

Genat Andrea fordítása

XEMYC · 62 · HAEMUS
 2012/I.
С Т РАНИЦИ
ХЕМУС
Списание за обществен живот и култура
Основано от
Дружеството на българите
в Унгария през 1991 г.
Издание на Българското
републиканско самоуправление
Отговорен издател: Данчо Мусев
Светла Кьосева: главен редактор
Росен Русев: художествен редактор
Редакционна колегия:
Андреа Генат, Ася Събева-Юричкаи,
Габриела Хаджикостова,
Моника Фаркаш-Барати
Райна Симеонова,
Светослав Стойчев, Светлана Стойчева
Предпечатна подгатовка:
MS Mester Kft.
Печатница: iGlobe Team
Адрес на редакцията:
1097 Будапеща, ул. „Байза“ №44.
Тел.: 216-4210
Годишен абонамент: 2000 форинта
ISSN 1216-2590
XEMYC · 64 ·
OLDALAK
HAEMUS
Társadalmi és kulturális folyóirat
Alapította 1991-ben
a Magyarországi Bolgárok
Egyesülete
A Bolgár Országos
Önkormányzat kiadványa
Felelôs kiadó: Muszev Dancso
Kjoszeva Szvetla fôszerkesztô
Ruszev Roszen képszerkesztô
Szerkesztôbizottság:
Genát Andrea, Hadzsikosztova Gabriella,
Juricskayné Szabeva Aszja,
Sztojcseva Szvetlana, Szimeonova Rajna,
Farkas Baráthi Mónika,
Sztojcsev Szvetoszlav
Nyomdai elôkészítés:
MS Mester Kft.
Nyomda: iGlobe Team
A szerkesztôség címe:
1097 Budapest, Bajza u. 44.
tel.: 216-4210
Elôfizetés egy évre: 2000 Ft
ISSN 1216-2590
HAEMUS