1.

A fejlesztőpedagógia szerepe az oktatásban, a fejlesztőpedagógus

kompetenciái

A fejlesztő pedagógia: A közoktatás egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája a

tanulók eltérő képességeihez történő alkalmazkodás, a differenciált tanítás és tanulás
megszervezése. Ez a szükséglet hívta életre a fejlesztő pedagógiai tevékenységet.
A fejlesztő pedagógia tárgya:
-a gyerek fejlődését elősegítő pedagógia,
-a pedagógia és a gyógypedagógia közös határterülete
-szemlélete és módszerei bekerültek a „normál pedagógiába” és a gyógypedagógiába is.
Magyarországon:
-részképesség-zavarral küzdő gyerekek pedagógiájára vonatkozik
-gyerekek zavarainak szűrése, felismerése, személyre szabott fejlesztési terv készítése,
kezelésük-fejlesztésük a feladat.
-Továbbá a gyerek ismereteinek bővítése, illetve a szokványos iskolai előmenetel biztosítása.
A fejlesztő pedagógiai munka:
-pedagógiai tevékenység, amely a tanuláshoz szükséges pszichikus funkciók fejlesztését, a
sérült funkciók javítását, illetve az esetleges hiányzó funkciók pótlását szolgálja
-Megelőzi, vagy csökkenti azokat a tanulási nehézségeket, amelyek a lassú érés vagy egyéb
okok miatt keletkeztek a gyermeknél, megváltoztatja a kialakult negatív motivációkat,
csökkenti a viselkedési zavarokat, megelőzi a neurotikus tüneteket.
A fejlesztő pedagógus feladatai: a vizsgálatok, szűrőeljárások és
megfigyelések alapján megállapítja:
-hol tart a gyermek: mi az, ami bontakozik benne, ami elindult a fejlődésében,
-melyik funkció az, amit már csak stabilizálni kell,
-melyik az, aminek az alapját lerakva tovább kell lépni a fejlesztési szakaszba.
-meg kell nyernie a gyereket, motiválni kell a változásra
-szem előtt kell tartani a komplexitás elvét
Komplexitás elve:
-érzelmi jelenlét szükséges,be kell tartani a fejlesztési lépcsőfokokat:
- a) mozgásos (nagy- és finom mozgások),
- b) percepciós (érzékelő feladatok),
- c) absztrakt szint (társasjáték).
A fejlesztő pedagógus:
A fejlesztő pedagógus mint munkakör a 2003-ban módosított oktatási törvényben jelenik
meg.
A fejlesztő pedagógus lehet (alapdiplomája alapján) óvodapedagógus, tanító, ha
fejlesztőpedagógus-képzésen részt vett és gyógypedagógus. A jelenlegi gyakorlat szerint
másoddiplomás képzés keretében szerezhető fejlesztőpedagógus diploma.
A fejlesztő pedagógusok olyan speciális felkészültséggel rendelkező szakemberek, akik
korszerű gyógypedagógiai-pszichológiai ismeretek birtokában ismerik a fejlődés és a
fejlesztés főbb elméleti koncepcióit, a személyiség és az értelmi fejlődés életkori és
individuális jellemzőit, a tanulási nehézségek pszichológiai és pedagógiai diagnosztikai
eljárásait. Jártasak a prevenciós és korrekciós fejlesztés gyakorlati formáinak alkalmazásában
óvodai, iskolai csoportban és egyéni fejlesztési formában.
A fejlesztő pedagógus végzettségét tekintve egyenrangú társa az osztályban tanító
pedagógusnak. Munkamegosztásuk ezen alapul.
Az együttműködés keretei:
- kéttanáros modell: fejlesztő pedagógus a tanórával párhuzamosan egyéni vagy kiscsoportos
foglalkozásokat tart. A két pedagógus bontott tanulócsoporttal dolgozik. Együtt vezetik a
foglalkozásokat. A fejlesztő pedagógus vezeti a foglalkozást, lehetőséget teremtve
kollégájának az egyéni vagy kiscsoportos foglalkozásra, korrepetálásra.
- egyéni foglalkozás: az osztályban tanító pedagógus javaslata alapján kiemeli a rászoruló
tanulót a közösségből, egyénileg foglalkozik vele (pl. tananyagpótlás hiányzás esetén)
-Speciális végzettségéből eredően mind kollégái, mind a szülők számára konzultációs
lehetőségeket biztosíthat.
A fejlesztő pedagógus órarendje óraszámban kötött, de sokkal tágabb lehetősége van arra,
hogy a tanulók aktuális szükségleteihez alkalmazkodjon. Munkájának alapvető irányítója nem
a tananyag, hanem a tanulók képessége. Jó, ha az órarendjének egy bizonyos
százalékában mobilizálható, például hosszas betegeskedésből visszaérkező gyerekeket
kiemelhet az osztályból a tananyag pótlása érdekében, a lassabban haladókkal kéttanáros
modell alapján (két tanár van jelen az órán), differenciált munkaformában dolgozhat stb.
A fejlesztő pedagógus munkája:
-olyan tevékenység, amely a tanuláshoz szükséges pszichikus funkciók fejlesztését, a sérült
funkciók javítását, illetve az esetlegesen hiányzó funkciók pótlását szolgálja.
Megelőzi vagy csökkenti azokat a tanulási nehézségeket, amelyek a lassúbb érés, vagy egyéb
okok miatt keletkeztek a gyermeknél,
-megváltoztatja a kialakuló negatív motivációkat, csökkenti a viselkedési zavarokat,
megelőzi a neurotikus tüneteket, melyek az esetenként már elszenvedett sorozatos
konfliktusok és frusztrációk miatt kialakulhatnak.
A fejlesztő pedagógus kompetenciaköre:
-elsősorban a normál intelligenciaövezetbe tartozó gyerekkel foglalkozik teljesítményzavar
esetén;
-diagnosztikus tevékenysége csak a képzései során elsajátított tesztek felvételére és
értékelésére terjed ki;
-a diagnosztikus és terápiás kompetenciakörét meghaladó eseteket speciális szakemberhez
köteles irányítani
-tevékenységét más szakemberekkel (óvodapedagógus, tanító, logopédus, pszichológus stb.)
összehangoltan végzi; -a fejlesztő foglalkozások szakmai minőségéért felelős.
Nem kompetens:
- a fejlesztő pedagógus a sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztésében, hiszen ez
a gyógypedagógia kompetenciája. A fogyatékosságok felismerése és megfelelő szakemberhez
irányítása viszont a fejlesztő pedagógus feladata. Amennyiben a fejlesztő pedagógus integrált
oktatásban vesz részt, azt csak a fogyatékosság típusának megfelelő
végzettségű gyógypedagógussal szoros együttműködésben teheti. A közoktatási törvényben
meghatározott – a fogyatékos tanulók fejlesztése érdekében biztosított – habilitációs és
rehabilitációs órákat nem vezetheti.
A fejlesztő pedagógus, mint munkakör:
A fejlesztő pedagógusi munkakör megjelenésével olyan alternatív kezdeményezések
születhetnek az általános gyakorlatban, amelyeket minden intézménynek saját magának kell
kialakítania, egyedülálló arculatot kölcsönözve ezzel az intézménynek.
Az intézmények a fejlesztő pedagógia helyét, szerepét és a fejlesztő pedagógus feladatát a
következő dokumentumokban rögzítik:
-pedagógiai program,
-az intézmény minőségirányítási programja,
-az intézmény éves munkaterve,
-a fejlesztő pedagógiai munkaközösség éves munkaterve,
-egyéni fejlesztési tervek, és egyéni fejlődési lapok.
 A fejlesztő foglalkozások tízparancsolata (Gyarmathy Éva)1.
A nem óvodai csoportban vagy osztálykeretben szervezett, hanem kiválogatott problémás
gyerekek számára indított fejlesztő foglalkozásokat lehet egyénileg vagy csoportosan tartani,
de hat főnél semmiképpen sem lehet nagyobb a csoport. Agresszív, impulzív gyerekek esetén
a csoport négy főből állhat. Mindez azért fontos, hogy a foglalkozás vezetője a megengedő
attitűd mellett is stabilan kézben tarthassa a folyamatot.
A fejlesztő foglalkozások tízparancsolata 2.
A foglalkozások hangulata legyen játékos, kreatív, s legfeljebb néha gyakorló jellegű.
Kerüljük az iskolai helyzeteket. Sokat segít, ha körben helyezkedünk el, ha a csoportvezető
nem az asztalfőn foglal helyet, ha a gyerekekkel együtt élvezi a játékokat, sikereket, ötleteket.
A fejlesztő foglalkozások tízparancsolata 3.
Fontos a rendszeresség a foglalkozások időpontja és helye tekintetében. Jó, ha hetente
többször is van foglalkozás, de a heti egyszeri alkalom a minimum. Lehetőleg ugyanazon a
napon, ugyanabban az órában és ugyanott találkozzunk a gyerekekkel.
A fejlesztő foglalkozások tízparancsolata 4.
Egy-egy foglalkozást 30-45 percre tervezzünk, s ezt igyekezzünk betartani, de ha a gyerekek
hamarabb elfáradnak vagy éppen nagyon jól játszanak, nem szabad mereven ragaszkodni az
időhöz.
A fejlesztő foglalkozások tízparancsolata 5.
Lehetőleg nyugodt, ingerszegény környezetben folyjon a fejlesztés, mivel ezeknek a
gyerekeknek könnyen elterelődik a figyelmük. Ezért jó, ha mindig ugyanabban a helyiségben
foglalkozunk velük, mert ott fokozatosan megszokják a berendezést, az ablakból nyíló kilátást
stb.
A fejlesztő foglalkozások tízparancsolata 6.
A gyerekeknek legyen állandó helyük, amely általában spontán kialakul, s amelyet a
foglalkozás elején elfogadnak. Ez rendet biztosít és segíti a csoportalakulást.
A fejlesztő foglalkozások tízparancsolata 7.
A foglalkozásoknak legyen egy bevezető és egy lezáró szakasza, ez strukturálja a helyzetet és
egyfajta biztonságot nyújt.
A fejlesztő foglalkozások tízparancsolata 8.
Minden egyes foglalkozásra készüljünk fel, mindig tudjuk, hogy mit fogunk csinálni, legyen
előkészítve minden eszköz, minél kevesebb legyen az üresjárat, mert ilyenkor kerül sor
fegyelmezési problémákra.
A fejlesztő foglalkozások tízparancsolata 9.
Előre megtervezhetjük több foglalkozás menetét, melyet azonban a gyerekek képességeihez,
motiváltságuk, csoportszínvonaluk alakulásához alkalmazkodva gyakran módosítani kell.
A fejlesztő foglalkozások tízparancsolata 10.Minden foglalkozás után írjuk le minden
gyerekről gondolatainkat, érzéseinket, a fontosabb csoporttörténéseket, lehetőleg szabad
stílusban, átgondolás nélkül. Ezeket később munkánkban hasznosíthatjuk.