A ballada

 Átmenet a három műnem között

o Epikai: történetet mondd el
o Lírai: verses, tömör, érzelem kifejtő
o Drámai: párbeszédes
 Drámai elbeszélő költemény („Tragédia dalban elbeszélve”)
 Tragikus történetet mond el
 Témái – rendszerint valamilyen
o tragikus szerelem
o családi összetűzés
o sorscsapás
o történelmi esemény
o gyilkosság
o öngyilkosság
o életáldozat
o baleset
 A tragédia bekövetkeztét gyakran sejtetik baljós előjelek
 A feszültséget fokozzák:
o Az ismétlődő részek
o Homályos utalások  balladai homály: Szándékos titokzatosság,
Sejtelmesség, utalások, Idő- és térbeli kihagyások
o Nem mond el mindent, hanem rábízza a hallgatóra.
 Gyakori szövegelemek az állandó jelzők  A jellemző tulajdonságokat emeli ki
ismétléssel
 Szóhasználata választékos, régies
 Stílusa tömör, szaggatott, a szereplők külsejét nem mutatja be, az eseményeket a
párbeszédből ismerjük meg.
 régi stílusú:
o ősibb réteg
o családi, szerelmi témák
o jelennek meg
 új stílusú:
o a XVIII. század végétől
o Pl. betyárballadák
 A népballadák témái költőinket is sok esetben megihlették, ebből születtek a
műballadák. (Arany János ballada költészete)
Ballada típusok:
 A ballada témák sokszor más népeknél is megjelennek, így ballada típusokat
nevezhetünk meg pl.:
o Szerelmeseket egymástól tiltó szülő
o Gyermekeit megtagadó anya
 o Csábító személy
o Falba épített asszony
 A falba épített asszony balladatípus az egyik legrégebbi, az egész magyar
nyelvterületen fellelhetőek a változatai.
 Az építőáldozatba vetett népi hiedelem megjelenik a román népköltészetben (Manole
mester), a szerb folklórban is (Szkadar építése).