Elbeszélő költemények – Fazekas Mihály: Lúdas

Matyi
Elemzés-magyarázat
Fazekas Mihály művéből több adaptáció is készült, előbb egy játékfilm, néhány
évtizeddel később pedig egy animációs film.
1949-ben, röviddel a magyar filmgyártás államosítása után, a kor két ismert és elismert
filmrendezője Ranódy László és Nádasdy Kálmán elkészítette egész estés játékfilmjét
Fazekas Mihály Lúdas Matyi című elbeszélő költeménye alapján. A főszerepet a korszak
egyik emblematikus, híres színésze, Soós Imre játszotta, a filmet pedig különös
figyelemmel és igényességgel gyártották, nem spórolva pénzzel és energiával, hiszen ez
volt az első magyar színes film. A film hihetetlen magas nézettséget hozott, de mégsem
ment minden tökéletesen, olyannyira gondot jelentett az új technika, hogy 1961-re
tönkre is ment a kópia, majd fekete-fehérben kezdték forgalmazni és bizonyos
szerepeket újra is szinkronizáltak. A 2000 évek közepén restaurálták és rekonstruálták
a filmet, amit azóta ebben a formájában dvd-n is kiadtak.

A játékfilm nagy sikere is szerepet játszhatott abban, hogy a bemutató után majdnem
30 évvel, 1977-ben Dargay Attila készített egész estés animációs filmet, Fazekas Mihály
Lúdas Matyi című elbeszélő költeménye alapján. A rendezőnek ez volt az első nagyobb
lélegzetvételű munkája, amelyben a forgatókönyv megírásában segítségére volt – azaz
abban a folyamatban, amikor az irodalmi szöveg vizuális átalakuláson ment keresztül,
egyre inkább a látvány dominanciájával – Nepp József és Romhányi József is.

Ha összehasonlítjátok az irodalmi szöveg és a rajzfilm kezdetét, mondjuk addig a

részig, ameddig megismerjük a főszereplőket és a köztük kibontakozó ellentétet, akkor
egyértelműen érzékelhetitek az írásbeliség és a vizualitás alapvető különbségét.
Míg Fazekas Mihály elbeszélő költeményében hosszú sorokon keresztül, szinte a teljes
első levonatban ismerjük meg Matyi előtörténetét, az alapvető külső és belső
tulajdonságait érintő leírást, majd főhősünk és Döbrögi konfliktusát, addig Matyi küldő
bemutatásához az animációs filmben nincs is szükség szavakra, olyannyira, hogy a film
negyedik percéig nem is hangzik el egyetlen szó sem.
Ha jól odafigyeltetek a két ábrázolás, azaz a szöveg és a film elejére, akkor azt
tapasztaltátok, hogy leginkább különbségeket találunk közöttük. A rajzfilmes
adaptációban például nem derül fény a történet pontos helyszínre, nem esik szó a
vénasszonyról, azaz Matyi anyjáról, de a történet is másként fejlődik, egészen más
módon bontakozik ki.
Fazekas szerint Matyi éppen a vásárba tart, mert édesanyját megkérte, hadd próbálja
meg eladni a libáit Döbrögben, a vásáron. Ekkor említi meg az író először Döbrögi
uraságot is, zsarnoki alakjának megfelelően, félelmetes és minden halandó felett álló
figuraként ábrázolva őt.
A történet szerint Matyi és Döbrögi konfliktusa az említett vásáron bontakozik ki,
hiszen Döbrögi hatalmával visszaélve, gyakorlatilag elveszi az öntudatos Matyitól
annak libáit, majd szemtelenkedése és kitartó ellenállása miatt még ötven botütést is
kiméret hősünkre. Ahogy a rajzfilmen, így az elbeszélő költeményben is ekkor fogadja
meg Matyi, hogy bosszút áll, ekkor hangzik fel a jól ismert mondat:
„Róvja fel a kapufélfájára, hogy el ne felejtse:
Háromszor veri ezt kenden Lúdas Matyi vissza!”
Az animációs film ezzel szemben Matyi vizuális barangolásával indít, szép látvány,
amint a Ludas Matyi szó betűiről lekászálódik egy figura, belépve a mese világába.
Matyi tehát útnak indul a mezőn, boldog lúdjának kíséretében. Közben a mezőn újabb
tér látványa tárul elénk, azt érzékeljük, hogy valaki, akiről később megtudjuk, hogy ő
Dödrögi, három nyúlra próbál puskával célozni. A lövés célt téveszt, a nyulak
könnyedén elillannak. A haragos Döbrögi rögvest regulázza és megbünteti szolgáit, ám
közben odatéved Matyi lúdja, akire szabad prédaként tekintenek emberei, majd
kergetni kezdik, ám szembetalálják magukat Matyival. Az ellenálló és ellentmondó
Matyira Fazekas a kastélyban méreti ki a botütéseket, a mesefilmben azonban az eddigi
helyszínen, a mezőn történik mindez. Részletkérdés, de a rajzfilmben Matyi „csak”
huszonötöt kap.
Összegezve elmondhatjuk, hogy az animációs film mindezeken túl számos apró
humorforrást is tartalmaz, egy-egy szereplő öltözéke, karaktere mindenképpen
nevetést csal ki a nézőből, de akár az is, amikor megpillantjuk a Matyi lúdját a szélkakas
hátoldalán.