A JOGFORRÁS, A JOGALKOTÁS, AUTONÓM ÉS DELEGÁLT JOGALKOTÁS, JOGI NORMA, JOGTÉTEL, JOGSZABÁLY,

JOGSZABÁLYHELY, A JOGRENDSZER VERTIKÁLIS TAGOZÓDÁSA: A JOGSZABÁLYI HIERARCHIA, A JOGRENDSZER

HORIZONTÁLIS TAGOZÓDÁSA: A JOGÁGI TAGOZÓDÁS, A JOGVISZONY

 A JOGI NORMA A JOG LEGKISEBB, MÉG ÖNMAGÁBAN ÉRTELMES EGYSÉGE, AMELYIK EGY TELJES,
ÉRTELMEZHETŐ, KÖVETHETŐ, ALKALMAZHATÓ MAGATARTÁSSZABÁLYT ALKOT.
 A JOGSZABÁLY A JOGALKOTÁSNAK AZ EGYSÉGE, AZ EGY ÁLLAMI AKTUSSAL ELFOGADOTT JOGTÉTELEK
ÖSSZESSÉGE, AZOKON KERESZTÜL JOGI NORMÁK ÉS ESETLEG MÁS JOGI ELŐÍRÁSOK ÖSSZESSÉGE.
 A JOGTÉTEL (JOGI MONDAT) A NYELVI MEGFOGALMAZÁSNAK ÉS MEGJELENÉSNEK, A SZÖVEGNEK AZ
EGYSÉGE, NYELVI EGYSÉG: EGY SZAKASZ (PARAGRAFUS), ILLETŐLEG BEKEZDÉS ALKOT EGY JOGTÉTELT.
 A JOGFORRÁS FOGALMA A KÜLÖNBÖZŐ JOGSZABÁLYOKNAK (ÉS AZOKON KERESZTÜL A JOGI
NORMÁKNAK) A JOGRENDSZERBEN ELFOGLALT SAJÁTOS HELYÉT, SZEREPÉT FEJEZI KI.
 A JOGFORRÁS KÉTFÉLE ÉRTELEMBEN IS HASZNÁLHATÓ: 1. A JOGFORRÁS ANYAGI ÉRTELEMBEN BELSŐ
JOGFORRÁS, AZT A TÉNYEZŐT JELENTI, AMELYTŐL A JOG SZÁRMAZIK, EZ AZ ÁLLAM, ILLETVE ANNAK
JOGALKOTÓ HATÁSKÖRREL FELRUHÁZOTT SZERVE, AMELY LÉTREHOZZA, KIBOCSÁTJA A JOGI NORMÁT
(ORSZÁGGYŰLÉS, KÉPVISELŐTESTÜLET), 2. A JOGFORRÁS ALAKI ÉRTELEMBEN KÜLSŐ JOGFORRÁS AZT A
JELENSÉGET, MEGNYILVÁNULÁSI FORMÁT JELENTI, AMELYBEN A JOG MEGJELENIK, AMELYBŐL
MEGISMERHETŐ A JOGI NORMA, EZ A JOGSZABÁLY (A MEGALKOTOTT TÖRVÉNY, RENDELET).
 A JOGKÉPZŐDÉS KÉT ALAPVETŐ MÓDJA KÜLÖNBÖZTETHETŐ MEG: A JOGALKALMAZÓI JOGKÉPZŐDÉS
ÉS A JOGALKOTÁS.
 A JOGKÉPZŐDÉS LEGŐSIBB MÓDJA A SZOKÁSJOG VOLT. A SZOKÁSJOG JELLEGZETESEN ÚGY ALAKULT KI,
HOGY A KÖZÖSSÉGEK EGYÜTTÉLÉSE SORÁN KIALAKULT NORMÁK, A SZOKÁSOK EGY RÉSZÉT AZ ÁLLAM
ELISMERTE, ÉS JOGKÖVETKEZMÉNYT FŰZÖTT HOZZÁ.
 A JOGALKOTÁS A KIFEJEZETTEN JOGALKOTÓI HATÁSKÖRREL FELRUHÁZOTT ÁLLAMI SZERVEK
TUDATOSAN ÉS KIZÁRÓLAGOSAN JOGI NORMÁK LÉTREHOZÁSÁRA IRÁNYULÓ TEVÉKENYSÉGÉT JELENTI.
 A JOGALKOTÓ SZERV, AMIKOR VALAMELY TÁRSADALMI VISZONYT RENDEZ, SZABÁLYOZ, NEM EGY
KONKRÉT EGYEDI ESETET KÍVÁN ELBÍRÁLNI, HANEM A TÁRSADALMI VISZONYT, AZ ABBAN
MEGNYILVÁNULÓ EMBERI MAGATARTÁSOKAT ÁLTALÁNOSSÁGBAN, TIPIKUS VONÁSAIKBAN IGYEKSZIK
MEGRAGADNI, ELVONATKOZTATVA EGYEDI ÉS ESETLEGES MOZZANATAIKTÓL. A JOGALKOTÓ CÉLJA A
TÁRSADALMI VISZONY JÖVŐBELI ÉS ELŐRE TÖRTÉNŐ SZABÁLYOZÁSA.

 A JOGFORRÁSOK HIERARCHIÁJA (JOGSZABÁLYOK HIERARCHIÁJA) AZ ÁLLAMI SZERVEK ÁLTAL

LÉTREHOZOTT JOGFORRÁSOK ALÁ-FÖLÉRENDELTSÉGI VISZONYÁT JELENTI AZ ADOTT ÁLLAM JOGFORRÁSI
RENDSZERÉBEN. A MEGKÜLÖNBÖZTETÉS ALAPJA AZ, HOGY A KIBOCSÁTÓ ÁLLAMI SZERV HOL
HELYEZKEDIK EL AZ ÁLLAMI SZERVEK RENDSZERÉBEN, A MAGASABB RANGÚ NAGYOBB ÉRTÉKŰ
JOGSZABÁLYT BOCSÁTHAT KI. PL. 1. ORSZÁGGYŰLÉS – ALKOTMÁNY (ALAPTÖRVÉNY) ÉS TÖRVÉNY, 2.
KORMÁNY – RENDELET, 3. MINISZTERELNÖK, MINISZTEREK – RENDELET, 4. ÖNKORMÁNYZATOK –
RENDELET.
 A JOGFORRÁSI HIERARCHIA KÖVETKEZTÉBEN AZ ALACSONYABB RANGÚ JOGSZABÁLY NEM LEHET
ELLENTÉTES A MAGASABB RANGÚ JOGSZABÁLLYAL, NEM TARTALMAZHAT OLYAN ELŐÍRÁSOKAT,
AMELYEK ÖSSZEÜTKÖZÉSBEN VANNAK A MAGASABB RANGÚ JOGFORRÁS TARTALMÁVAL.
 A JOGI NORMA A JOG LEGKISEBB, MÉG ÖNMAGÁBAN ÉRTELMES EGYSÉGE, AMELYIK EGY TELJES,
ÉRTELMEZHETŐ, ALKALMAZHATÓ MAGATARTÁST SZABÁLYOZ. NEM FELTÉTLENÜL EGY HELYEN,
EGYETLEN PARAGRAFUSBAN KERÜL MEGFOGALMAZÁSRA, MEGJELENÉSÉBEN A LOGIKAI EGYSÉG A
DÖNTŐ.
 A JOGI NORMÁT MÁS SZÓVAL NEVEZIK JOGI SZABÁLYNAK VAGY JOGSZABÁLYNAK.
 A JOGI NORMÁNAK HÁROM SZERKEZETI ELEME VAN: A. TÉNYÁLLÁS (HIPOTÉZIS), B. RENDELKEZÉS
(DISZPOZÍCIÓ) ÉS C. JOGKÖVETKEZMÉNY (SZANKCIÓ).
 A JOGRENDSZER VERTIKÁLIS TAGOZÓDÁSÁT SZEMLÉLTETI – AZ ELŐZŐ OLDALAKON BEMUTATOTT –
ALAPÖRVÉNY – TÖRVÉNY – RENDELET JOGFORRÁSI TAGOZÓDÁS.
 A TÖRVÉNYHOZÁS AUTONÓM (ÖNÁLLÓ) JOGALKOTÁSNAK TEKINTHETŐ (AZ ORSZÁGGYŰLÉS MINDENKI
MÁSTÓL FÜGGETLENÜL ALKOTHAT SZABÁLYOKAT), A RENDELETALKOTÁS MINDIG DELEGÁLT
(FELHATALMAZÁS ALAPJÁN TÖRTÉNŐ) JOGALKOTÁS. ÁLTALÁNOS FELHATALMAZÁS: EGY TERÜLET
VISZONYAINAK RÉSZLETES SZABÁLYOZÁSÁRA. KONKRÉT FELHATALMAZÁS: VALAMELY TÖRVÉNY
VÉGREHAJTÁSÁRA (PL.: A MÁR HIVATKOZOTT GYVT. VÉGREHAJTÁSI RENDELETE A 149/1997. (IX.
10.) KORM. RENDELET, AMELY A GYÁMHATÓSÁGOKRÓL, VALAMINT A GYERMEKVÉDELMI ÉS
GYÁMÜGYI ELJÁRÁSRÓL RENDELKEZIK.
 JOGRENDSZER: A JOGRENDSZER AZ ÉRVÉNYES ÉS HATÁLYOS NORMÁK ÖSSZESSÉGE. A JOGRENDSZER
TARTALMAZZA A VISZONYOKAT, A JOGVISZONYOKAT, A VISZONYOKBAN SZEREPELŐ SZERVEZETEKET,
SZEMÉLYEKET ÉS INTÉZMÉNYEKET. A JOGRENDSZER ELEMEI:
 1. A JOGI RENDSZER SZERVEZETEI; 2. SZERVEZETI NORMATÍV OLDAL; 3. A SZERVEZETBEN KÉPZŐDŐ
STÁTUSZOK ÉS SZEREPEK; 4. A FOLYAMATBAN (JOGALKALMAZÁSBAN) SZEREPHEZ JUTÓ EMBEREK
MAGATARTÁSA ÉS 5. AZ ÁLTALUK KELETKEZŐ JOGVISZONYOK (TÁRSADALMI VISZONYOK).
 A JOGÁG A TÁRSADALOM VISZONYAINAK EGY KÖRÉT SAJÁTOS ESZKÖZÖKKEL SZABÁLYOZÓ,
SZABÁLYAIBAN ÖSSZEFÜGGŐ, A TÖBBI JOGÁGTÓL VISZONYLAG ELKÜLÖNÜLŐ JOGTERÜLETEK
ÖSSZESSÉGE.
 A JOGRENDSZER HÁROM FŐ TERÜLETE: 1. KÖZJOG, 2. MAGÁNJOG, 3. VEGYES SZAKJOGOK.
 KÖZJOG: AZOKNAK A JOGSZABÁLYOKNAK AZ ÖSSZESSÉGE, AMELYEK AZ ÁLLAM SZERVEIRE VONATKOZÓ
SZABÁLYOKAT TARTALMAZZÁK. EZEKNEK A SZERVEKNEK AZ EGYMÁSHOZ VALÓ VISZONYÁT
SZABÁLYOZZA, ILLETVE AZ ÁLLAMI SZERVEK ÉS AZ ÁLLAMPOLGÁROKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK
RENDSZERE ALKOTJA A KÖZJOGOT. AZ ÁLLAM FÖLÉRENDELTSÉGI POZÍCIÓBÓL SZABÁLYOZ. KÖZJOGI
JELLEGŰ JOGÁGAK (PL.): 1. ALKOTMÁNYJOG, 2. KÖZIGAZGATÁSI JOG, 3. BÜNTETŐ JOG, 4. PÉNZÜGYI
JOG,
 MAGÁNJOG: AZ ÁLLAMPOLGÁROK ÉS A SZERVEZETEIK KÖZÖTTI VISZONYOKAT SZABÁLYOZZA. A
MAGÁNJOG EZEKET A JOGVISZONYOKAT MELLÉRENDELTSÉGI SZEMPONTBÓL SZABÁLYOZZA (PL.
SZERZŐDÉSES JOGVISZONY, AMELYBEN A FELEK KÖZÖTTI NINCS ALÁ- FÖLÉRENDELTSÉGI KAPCSOLAT).
MAGÁNJOGI TÍPUSÚ JOGÁGAK: POLGÁRI JOG, CSALÁDJOG.
 VEGYES SZAKJOGOK (KÖZJOGI ÉS MAGÁNJOGI JELLEG IS MEGFIGYELHETŐ): MUNKAJOG, VERSENYJOG,
KÖZBESZERZÉSEK JOGA. A JOGÁGAK JOGTERÜLETEK SZERINTI FELOSZTÁSA VALÓSÍTJA MEG A
JOGRENDSZER HORIZONTÁLIS TAGOZÓDÁSÁT.
 A JOGRENDSZER A JOGSZABÁLYOK ÖSSZESSÉGE. A JOGSZABÁLYI HIERARCHIA JELENTI A JOGRENDSZER
VERTIKÁLIS (FÜGGŐLEGES) TAGOZÓDÁSÁT, A JOGRENDSZER JOGÁGAKRA VALÓ FELOSZTÁSA JELENTI
ANNAK HORIZONTÁLIS (VÍZSZINTES) TAGOZÓDÁSÁT.