3.

Képviseleti költészet

A képviseleti költészet az irodalmi műfajok egyike, amely a 18. században

alakult ki. A műfaj jellemzője, hogy a költő nem önmagáról, hanem valamilyen
másról ír, és azon keresztül fejezi ki saját érzéseit és gondolatait. A képviseleti
költészetben a költő által megírt versben szereplő személyek, tárgyak,
események stb. valójában más dolgokat képviselnek, mint amikről a vers szól. A
képviseleti költészet célja az érzelmek és gondolatok közvetítése, valamint az
olvasók meggyőzése

A képviseleti költészet olyan költészeti irányzat, amely a konkrét eszmeiséget,

reflexiót hordozza, azaz képvisel valamit, reflektál valamely kor- vagy
társadalmi problémára. A képviseleti költészetben a költő másokért, a magukért
szót emelni nem tudókért/a magukért szót emelni nem tudók nevében történő
költői megszólalásra törekszik. A képviseleti költészet egyik legfontosabb
jellemzője a személyesség, a humanizmus, az emberközpontú gondolkodás
kérdésköre, az egyre inkább elembertelenedő korban az emberek mint
társadalmi lények egymással való viszonyrendszere, valamint a társadalmunkat
alapvetően meghatározó politikum1.
Kántás Balázs szerint a képviseleti költészet hiányáról beszélhetünk a kortárs
magyar irodalomban1.
Az irodalomtörténetben mégis találunk olyan neves költőket, akiknek műveiben
megjelennek a képviseleti költészet jellemzői. Ilyen például Ady Endre, aki a
korabeli társadalmi problémákra reflektálva írta műveit 2. Az ő műveiben
megjelennek azok a személyesség és humanizmus jegyek, amelyek a képviseleti
költészetet jellemzik.
Egy másik példa Weöres Sándor, akinek műveiben az emberközpontú
gondolkodás és az emberi kapcsolatok témája jelenik meg 3. Ő is olyan költő
volt, akinek műveiben megjelennek a képviseleti költészet jellemzői.
 A második világháború után a lírai költészetben a háború borzalmaitól való
menekülés, a személyes élmények feldolgozása és az új értékek keresése voltak
a fő témák 1.

Az 1950-es években a magyar líra új irányzatai jelentek meg, amelyek az

avantgárd és modernista irányzatokat követték 1.

Az 1960-as években a magyar líra újabb irányzatai jelentek meg, amelyek az

előző évtizedekhez képest sokkal szabadabbak voltak és többféle stílusjegyet
használtak 1.