Jean-Nicolas- Arthur Rimbaud (1854–1891)

-1854-ben született az észak-franciaországi Charleville-ben,

- anyja egyedül nevelte.
-15 évesen már virtuóz latin verselő.
-1870. majd 1871. Párizsba költözött, megkezdődött 20 évig tartó legendás
csavargásának korszaka.
1871. megismerkedett Verlaine-nel

-1872-től fokozatosan eltávolodott a kötött formában írt versektől és

prózakölteményeket kezdett el írni.

Költészete:
-alaptémái:
szabadság, természethez való viszony, a művészi alkotás problémája, a
boldogság és a szerelem.
-1871.fordulat pályájában: Látnok-versek => költői szemléletváltás: a költői
látomás teljes felszabadítása, a különböző érzéki benyomások összekeverésével
a világ mélyebb összefüggéseinek a feltárása.
-az alkotások szövege elvontabbá válik
-a konkrét vonatkozások megszűnnek,
-fokozódik a látomások töredezettsége, az egymásnak ellentmondó kijelentések
pedig viszonylagossá teszik a jelentéslehetőségeket.

A magánhangzók szonettje

-a szabad képzettársítás poétikájának egyik legismertebb megvalósulása

-a versben különböző érzékterületek kapcsolódnak össze
-a magánhangzókhoz (hangzás) egy-egy önkényesen társított szín (látás)
kapcsolódik, melyek további szabad asszociációkat, különböző képeket hívnak
elő.
-a két négysoros szakaszban a képek ellenpontozzák egymást => rút,
visszataszító képzetek a tisztaság és a szépség képzetét felkeltőkkel váltakoznak.
-az ellentétek a háromsoros strófákban is jellemzőek (nyugodt -gyűrűző, ránc –
bélés,
- A tercinák szinesztéziás képei a tenger nyugalmától az apokalipszist követő
kozmikus csöndig ívelnek.
-a képzettársítások szabadok, nem közelíthetőek meg semmilyen logikával.
-az asszociatív képek halmazát ugyanakkor a versforma rendje ellenpontozza:
zárt
szonettforma, ábécérend, alfa-omega => kezdet
–vég, bibliai jelkép