SZOPHOKLÉSZ: ANTIGONÉ

Dráma fogalma:

 eseménysort ábrázol, amit a szereplők párbeszédéből ismerünk meg

 cselekménye jelen időben bontakozik ki előttünk az alapszituációból, ami a hősöket
drámai harcra készteti
 nincs leírás, jellemábrázolás

Dráma fajtái:

 tragédia: (ókorra jellemző)

 uralkodó esztétikai minősége a tragikum
 nagy értékvesztés következik be a műben, ami a hős lelki összeomlásában
nyilvánul meg
 a főhős meghal, de az általa képviselt erkölcsi érték mindig fennmarad és
győzedelmeskedik
 halálának következménye: katarzis = lelki megtisztulás
 komédia: (ókorra jellemző)
 uralkodó esztétikai minősége a komikum
 értékhiány lepleződik le a műben
 „hősei” átlagos, vagy még kisszerűbb alakok, akik szellemi, erkölcsi és
jellembeli fogyatékosságuknak nincsenek a tudatában, negatív tulajdonságaikat
értékesként tüntetik fel
 így természetesen értelmetlen értékekről, értékveszteségről és katarzisról
beszélni…

Görög színház:

 Évente Athénban 15-17 új darabot mutattak be (versenyek: minden szerzőnek 3

tragédiával (trilógia: tartalmában, témájában összefüggő 3 részes mű) és 1 komédiával
kellett indulnia)
 Dionüszosz ünnepéhez kötődnek
 Színház: kezdetben nyitott, kör alakú, patkóalakban lépcsőzetes nézőtér, nincs díszlet,
 szkéné (öltözőbódé, színpad felőli oldala díszlet –templom/ház)
 Színészek: csak férfiak, 1 szereplő –több szerep, maszk, álarc, kothurnusz: vastag talpú
cipő
 deus ex machina: emelőszerkezet
 proszkénion: a neve az előszínpadnak, azaz a függöny és a zenekari árok közötti
résznek
 orkesztra: kórus helye

Görög dráma fontos jellemzői:

Hármas egység – 1 tér – 1 idő – 1 cselekményszál

 expozíció: alaphelyzet ismertetése

 bonyodalom: fokozatosan tárul fel a cselekmény és a szereplők kapcsolata, a
konfliktusok jellege
  krízis: válság/kibontakozás
 tetőpont: itt a legerősebb a konfliktus, sorsfordulat
 retardáció: késleltetés: a feszültség fokozása, végső megoldás előtti utolsó kísérlet a
megoldhatatlan drámai helyzetre (Kreón megpróbálja kiszabadítani Antigonét és fiát)
 katasztrófa: megoldás: a tragédia lezárása, a főhős fizikailag megsemmisül, de minden
esetben erkölcsi győzelmet arat

Szophoklész

 görög tragédiaköltészet fejlődésének tetőpontja

 24-szer aratott győzelmet drámaversenyeken
 több mint 120 darab
 összesen 7 maradt ránk
o 3 trójai mondakör
o 3 thébai mondakör – Antigoné
o Héráklész
 fontos újításokat vezettet be
o színpadi díszletek
o 3 színész felléptetése
o kórus tagjainak hárommal való növelése

Előzmények – thébai mondakör

Laiosz király és felesége, Iokaszté önmegtartóztató életet élnek, mert egy jóslat szerint, ha
gyermekük születik, meg fogja ölni apját, anyját pedig feleségül veszi. Egy éjszaka mégis
megszegték ezt…, megszületett fiúk, Oidipusz, akit a király kirakat a Khitarión hegyére, hogy
elpusztuljon, de a szolga megsajnálja, elviszi Korinthoszba Polübosz királyhoz, aki felneveli.
Később Oidipusz elmegy egy delphoi jóshoz, aki ugyanazt a jóslatot adja neki, mint amit
Laiosz is megtudott. Mivel Oidipusz még mindig Polüboszt tartja apjának, nem megy vissza
Korinthoszba. Útja közben találkozik néhány idegennel, akik veszekednek, majd
önvédelemből Oidipusz tudtán kívül megöli apját, Laioszt. Megérkezik Thébába, ahol az
emberevő Szphinx sanyargatja a várost, de Oidipusz megfejti kérdését, így felmenti a város,
jutalmul pedig feleségül veszi anyját és megkapja a trónt, így beteljesedett a jóslat. Gyermekei
születnek: Polüneikész, Eteoklész, Antigoné és Iszméné…

Később dögvész pusztít a városban és szintén egy delphoi jóslat szerint addig nem ér véget,
amíg Laiosz gyilkosa nem nyeri el büntetését. Oidipusz nyomozásba kezd, lelepleződik az
igazság, Iokaszté öngyilkos lesz, Oidipusz megvakítja önmagát, fiai ellene fordultak, ezért ő a
testvérviszály átkát mondja rájuk, majd Antigoné kíséretében útra kel Kolónoszba, ahol
meghal (Oidipusz Kolónoszban).

Oidipusz két fia megállapodik, hogy felváltva fognak uralkodni (hogy megtörjék az apai
átkot), de Eteoklész megszegte ezt, testvérét száműzeti, aki apósával Thébára támad, a
testvérek megölik egymást, és Théba győz. A király Iokaszté testvére, Kreón lett, aki nem
engedte eltemetni Polüneiklészt, mivel elárulta hazáját. Antigoné mégis eltemeti.

Ezzel kezdődik az Antigoné alaphelyzete.

Szerkezet

Alaphelyzet (Expozíció)

 Két törvény áll egymással szemben

o az istenek ősi törvénye  a halottat mindenképpen el kell temetni
o királyi törvény  Polüneikészt tilos eltemetni, hiszen saját hazájára támadt
o Antigoné  Kreón
o Iszméné Kreón törvénye mellett áll, mert fél szembeszegülni

Bonyodalom

 Antigoné mégis eltemeti a halottat

 Kreón bosszús, megsértették törvényeit és hiúságát
 azt hiszi egy férfi a tettes –> Később Antigonné lelepleződik

Kibontakozás (Válság)

 Antigonét Kreón elé viszik

 érvek ütköztetése – Antigoné büszkén vállalja tettét
 Antigoné nem engedi Iszménének, hogy bűnrészességet valljon
 Haimón (Antigoné vőlegénye) érvekkel próbálja meggyőzni apját
o A város dicsőíti Antigonét tette miatt
 Kreón érvei csupán személyes jellegűek
 Antigonét sziklabörtönbe záratja

Tetőpont (sorsfordulat)

 Theiresziasz a vak jós megjelenik

o kérleli Kreónt, hogy tegye jóvá tettét
 Kreón sértegetni kezdi
 a vérig sértett jós baljós jóslata következik
o Kreón a halottakért váltságul a fiával fog fizetni
o házát hamarosan férfiak és nők sírása tölti be
 Kreón a szavak hatására összetörik
 tanácsot kér a karvezetőtől
o visszavonja korábbi rendelkezéseit  gyors cselekvésre ösztönzi
o megkísérli visszafordítani a helyzetet

Végkifejlet (katasztrófa)

 Kreón megbánása ellen következik be

 Antigoné, Haimón és Euridiké (Kreón felesége) öngyilkos
 Kreón bűntetése az életben maradás, bár ő a saját halálát kívánja
 teljes összeomlás – nem tragikus bukás, hanem jogos büntetés
Konfliktusok

Alapkonfliktus

 Antigoné – Kreón
o két értékrend összeütközése
o isteni és királyi törvény
o Antigoné: Polüneikész tisztességet érdemel, testvére eltemetni nem lehet bűn,
az isteni törvényt nem írhatja felül a királyi
o Kreón: Polüneikész hazaáruló, ellenségének tekinti, nem hagyja, hogy
eltemessék – Eteoklészt igen
 Antigoné – Iszméné
o Iszméné: inkább Kreón mellett áll, fejet hajt a zsarnok előtt, bár nem ért egyet
vele, saját bőrét félti és Antigonét is próbálja lebeszélni róla
o Antigoné: hajthatatlan, nem hallgat Iszménére, haragszik is rá, amiért nem áll
ki Polüneikész mellett
 Kreón – Haimón
o Haimón kiáll Antigoné mellett
o Kreónt saját gőge és makacssága irányítja, nem hallgat az észérvekre,
Haimónnak sem enged
 Kreón – Theiresziász
o Kreón sértegeti
o a vak jós baljós jóslata megrémíti és jobb belátásra készteti Kreónt, aki
megpróbálja visszafordítani a történéseket, de késő

Megoldás

 valódi megoldás nincs

 szereplők öngyilkosok
 DE végül Antigonné embersége arat morális győzelmet  katarzis
 a gőgös zsarnok megbukik
 Kreón későn ismeri fel hibáit, nem tud változtatni a végkifejleten
 büntetése jogos