Biotermékektől a

génmódosításig

Herbicid-, vírus-, gomba- és

rovarrezisztens
transzgenikus növények

Bela Krisztina
 TARTALOM
• Bevezetés, néhány fogalom
• GM növények típusai
• Első generációs GM növények
• Biotikus rezisztencia
• Vírus
• Baktérium / gomba
• Rovar
• Abiotikus rezisztencia
• Herbicid
• Hő / fagy
• Szárazság / só
• Nehézfém, stb.
 FOGALMAK
• Gén:
DNS azon szakasza, mely egy vagy több fehérje kódját és annak
megnyilvánulásához szükséges regulációs szekvenciákat tartalmazza
(magasabbrendű növényekben: 30-50ezer gén)
• GMO:
Genetically Modified Organism = genetikailag módosított élőlény,
amelynek örökítő anyagát géntechnológiával módosították. A genetikai
állományát úgy változtatták meg, ahogy a természetben valószínűleg
nem jöhet létre vagy csak nagyon hosszú evolúciós időszak alatt.
• GM növény:
géntechnológiai módosítással (génsebészet) nemesített növény
• Transzgénikus növény:
vele nem keresztezhető szervezetekből származó gént vagy szintetikus
génszekvenciát („idegen gént”) tartalmazó, géntechnológiával előállított
növény
• Ciszgénikus /intragénikus növény:
olyan, géntechnológiával előállított növény, amely vagy csak a saját, vagy
keresztezhető fajok DNS-szekvenciájának beépítéséből származik
• Xenogénikus növény:
szintetikus DNS-t tartalmazó növény, kialakulása a természetben nem
valószínű
 Genetikailag módosított
növények típusai
Első generációs GM Második generációs Harmadik generációs
növények GM növények GM növények
• Cél a • Cél a termék • Cél az ipari
növénytermesztési minőségének alapanyagok
technológia javítása előállítása
fejlesztése • Életfolyamatok • Speciális molekulák
• Stressz rezisztencia módosítása termeltetése
kialakítása • Anyagcsere (bioreaktorok)
• Biotikus módosítás
rezisztencia (vírus, • Fejlődés
baktérium, rovar, módosítása
gomba)
• Abiotikus
rezisztencia
(herbicid, hő,
szárazság,
nehézfém,…)
GM Növények termesztése országtípusok szerint
GM Növények termesztése tulajdonság szerint

GM Növények termesztése kultúrnövények szerint

 Rövid történelem
• 1973: Cohen and Boyer – első sikeres géntranszfer
• 1980s évek: első genetikailag módosított növények
• 1986: első gazdaságilag is jelentős GM növény, egy
herbicid rezisztens dohány
• 1988: USA, gazdaságilag jelentős GM növények
szántóföldi termesztésének megkezdése
• 1994: forgalomba kerül az első GM növény –
(FlavrSavr paradicsom - CalGene Inc.,
poligalakturonáz enzim működése gátolt benne)
 Első generációs GM
növények
• Stratégia: növénytermesztési technológiák
fejlesztése
• Stressz rezisztencia kialakítása
• Biotikus rezisztencia
• Vírus
• Baktérium / gomba
• Rovar
• Abiotikus rezisztencia
• Herbicid
• Hő / fagy
• Szárazság / só
• Nehézfém, stb.
VÍRUSREZISZTENCIA –
Növényi vírusok
• Vírus: fertőző nukleoproteid, mely
genetikai információt hordoz
• Növényi vírusok -> egyszálú vagy kétszálú
RNS vagy DNS + protein (sokszor csak
köpenyfehérje)
• Több mint ezer féle növényi vírus
• Nagy-Britannia: burgonya: 40 millió £ /év
árpa: 6 millió £ /év
• Trópusi országok
VÍRUSREZISZTENCIA –
Növényi vírusfertőzés
• Köpenyfehérje szerepe: nukleinsav becsomagolása,
szerkezet stabilizálása, a növényben a hosszútávú mozgás
elősegítése
• Mozgási fehérjék: sejtről sejtre terjedés a plazmodezmákon
keresztül
• Fertőzés:
• Maggal (külső szennyeződés, belső fertőzöttség)
• Oltással, szemzéssel, vegetatív szaporítással
• Vektor közvetítésével: baktérium, gomba, állat
• Mechanikai úton
• Védelem ellenük
• Mozgási fehérje módosítása
• Köpenyfehérje, mint transzgén beépítése a gazdanövénybe –
interferencia, keresztvédettség kialakítása
• RNS antiszensz technika – génelhallgattatás, így kettősszálú RNS
lebomlik
• Antivirális hatású fehérjék
VÍRUSREZISZTENCIA –
Vírusrezisztens növények
• Papaya (Carica papaya): papaya
gyűrűsfoltosság vírus ellen (módosított
vírus köpenyfehérje beépítésével)
• Tök (Cucurbita pepo): (módosított vírus
köpenyfehérje beépítésével)
• Burgonya (Solanum tuberosum): burgonya
Y vírus ellen (módosított replikáz gén
beépítésével)

• Egyéb (szántóföldi kísérleti fázisban):

rizs – rizs sárga mozaik vírus ellen
módosított replikáz beépítése
paradicsom, árpa, dinnye, dohány –
módosított köpenyfehérje és módosított
mozgási fehérje
BAKTÉRIUMREZISZTENCIA –
Baktérium rezisztens növények
• Károkozás akár 100 millió dollár / év
• Lehetséges stratégiák:
• Antibakteriális fehérjék túltermeltetése:
bakteriális sejtfalat illetve membránt károsító enzimek
génjének beépítése (lizozimek, cecropin)
• Patogenitási és virulencia faktorok gátlása:
baktérium által termelt toxin hatástalanítása akár inaktiváló
mechanizmus vagy rezisztens enzim génjének kifejeztetésével
• Növények természetes védekezési mechanizmusainak
serkentése: rezisztencia gének
• Reaktív oxigénformák képződésének befolyásolása
(hiperszenzitív reakció)
• Kísérleti fázisban, nincs termesztésben
 GOMBAREZISZTENCIA –
Növényi patogén gombák
• Mezőgazdasági károkozás szempontjából
jelentős gombák:
• Peronoszpórafélék: Szőlő peronoszpóra, Burgonya
Phytophthora (ír burgonyavész: 1840s évek,
80%os termésveszteség, éhínség, kivándorlás
Amerikába)
• Lisztharmatgombák
• Rozsdagombák
• Konídiumos gombák (Penészek): Fusarium
(mikotoxinok-zearalenon, ösztrogén analóg),
Aspergillus (mikotoxinok-aflatoxin, rákkeltő)
• Jelentős károkozók, közvetlenül terméskiesést,
közvetetten mikotoxinok általi mérgezést
okoznak
GOMBAREZISZTENCIA –
Gomba rezisztens növények
• Stratégiák
• Gombaellenes=ANTIFUNGÁLIS enzimek termeltetése
• Kitinázok
• Kitinázok és glükanázok koexpressziója
• Patogenezishez kapcsolt fehérjék termeltetése
• PR fehérjék
• Riboszóma inaktiváló fehérje (RIP)
• Gombaellenes peptidek (defenzinek, tioninok, lektinek)
• Fitoalexinek
• Aktív oxigénfajták
• Állati eredetű fehérjék termeltetése (lizozim, magainin)
• Kísérletek folynak (sok allergiás reakció)
• Mai napig nincs forgalomban gomba rezisztens GM
növény
ROVARREZISZTENCIA –
Bt δ-endotoxin
• Stratégia: rovarokra káros
másodlagos anyagcsere termék
• 1987: első siker, rovarrezisztens
GM növény
Bacillus thüringiensis δ-
endotoxin gén
• 1995: köztermesztés az USA-ban
• Bt spóra és endotoxinja már az
50s évektől növényvédőszer,
rovarölőszer=INSZEKTICID
• Hatás: a rovar
emésztőrendszerének károsítása
ROVARREZISZTENCIA –
Bt δ-endotoxin
• A toxin a spóraképzés során termelődik
• Hatásmechanizmus:
• Aktiváció a középbélben (lúgos, proteázok)
• Aktív forma az epithel sejtek receptorához
kötődik és átlyukasztja a membránt
• Középbél degradációja, így a Bt szaporodása
• Cry géncsalád kódolja, 3 domén
(funkcionális alegység)
• Membránperforáció (kationszelektív csatorna)
• Kapcsolódás receptorhoz
• Csatorna kialakítása
• Cry alcsaládok (rovarcsoportra specifikus
toxin)
• Lepkék (Lepidoptera)
• Legyek és szúnyogok (Diptera)
• Bogarak (Coleoptera)
ROVARREZISZTENCIA –
Egyéb Bacillus endotoxinok
• Hatás növelése:
• Csonkolás (N-terminális az
aktív)
• GC tartalom növelése (kodon
optimalizálás)
• Bacillus rokonok, csak
plazmidban különböznek:
• Bacillus cereus: gasztroenteritis
(emberre veszélyes)
• Bacillus anthracis: antrax,
lépfene (biológiai fegyver)
• Bacillus thüringiensis:
biopeszticid
ROVARREZISZTENCIA –
Károsító rovarok
• Kukoricamoly
• Eredetileg eurázsiai
• XX. sz. elején Amerika
• Távol-Kelet, Észak-Afrika, Közép-Amerika
• Magyarország: főleg déli területek, de
mindenütt, ahol van kukorica
• Amerikai kukoricabogár
• EU 1990s évek elején
• 1960-tól az USA legjelentősebb kártevője
• Lárvái a gyökereket támadják meg:
megdőlés
• Burgonyabogár
• Amerikai import, komoly kártevő
ROVARREZISZTENCIA –
Rovarrezisztens GM növények

• 1995: Bt burgonya (Monsanto)

• 1996: Bt gyapot (Monsanto), Bt kukorica
(AgrEvo, Monsanto, Novartis, Mycogen)
• Sokféle növény (26) és gyártó, de minden
esetben Bacillus thüringiensis eredetű Cry
gén
ROVARREZISZTENCIA –
Rezisztens kártevők
visszaszorítása
ROVARREZISZTENCIA –
Egyéb stratégiák
rovarrezisztenciára
• Proteáz inhibítorok
• Burgonyafélék, hüvelyesek, gabonafélékben izolálták
• Rovarok proteáz enzimeinek gátlása -> emésztési zavar
• Eredményes szántóföldi kísérletek
• α-amiláz inhibítorok
• Hasonló módon
• Lektinek
• Szénhidrátkapcsolt fehérjék
• Emésztési zavarokat okoznak
• Hóvirágból izolálták
HERBICIDREZISZTENCIA –
Háttér és stratégiák
• Talán az egyik legnagyobb jelentőséggel bír gazdasági
szempontból
• Cél: rezisztencia kialakítása a totális gyomirtószerekkel szemben
• A totális gyomirtószerek szelektív herbicidként használhatók
• A gyomirtás minden fajnál bevezethetővé válik
• Gond: vegyipari cégek árukapcsolása: GM növényi vetőmag + a
hozzá tartozó gyomirtószer
• Stratégiák:
• Célgén módosítása
• Herbicid célfehérjéjének módosítása, így az nem tudja károsítani
• Glifozát rezisztencia: EPSPS gén (5-enol-piruvilsikiminsav-3-foszfát-szintáz)
• Szulfonilurea rezisztencia: acetolaktát-szintáz
• Detoxifikáló gén
• Herbicidet hatástalanító enzim génjének beültetése
• Bromoxinil rezisztencia: nitriláz gén
• Génexpresszió javítása (gyakorlatban nem használatos)
• 1986-93 között 28 országban 675 GM növény, ennek fele herbicid
toleráns
HERBICIDREZISZTENCIA –
Glifozát rezisztens GM
növények
• Glifozát
• N-foszfinometil-glicin
• Aromás aminosavak szintézisét gátolja a folyamat
egyik enzimjének (EPSPS) gátlásával
• Állati szervezetekben nincs ilyen enzim, ezért a
glifozát nem káros
• Monsanto „RoundupReady” (RR)
termékcsaládja
• RR szója (1995, USA/Kanada/UK) RR repce (1996),
RR kukorica, RR cukorrépa…
• RR szója a legnagyobb vetésterületű GM növény,
az USA-ban az össz szója több mint 40%-a
• Gond
• Rezisztencia megjelenése
• Árukapcsolás
• Potenciálisan megemelkedett herbicid terhelés
HERBICIDREZISZTENCIA –
Bromoxinil rezisztens GM
növények
• Bromoxinil:
• Kukorica és kalászosok gyomirtása, napraforgó
lombtalanítása
• Mérsékelten toxikus, potenciálisan karcinogén
• Történelem:
• 1995, USA: BXN gyapot
• Korábban a BXN gyapoton be volt tiltva
perzselő hatás miatt
• A GM növényekben bakteriális nitriláz gén
terméke a bromoxinilt 3,5-dibróm-4-
hidrobenzoesav –vá (DBHA) alakítja
• Ennek toxikológiája hiányzik, noha a
takarmányként használt gyapotmagban is
előfordul
• EPA 2001-től betiltja, a DBHA rákkeltő,
redukciós zavarok, halakra toxikus
HERBICIDREZISZTENCIA –
Egyéb herbicidrezisztens GM
növények
• Foszfinotricin (glüfozinát) rezisztencia
• Glutamin-szintetáz (GS) kompetitív
gátlószere, N-anyagcsere kulcsenzime
• Transzgén: foszfinotricin-acetiltranszferáz
(PAT), detoxifikálás
• AgrEvo „Libertylink” GM repce
• Szulfonilurea rezisztencia
• A herbicid által gátolt gyűrűs aminosavak
bioszintézisében szerepet játszó enzim
génjének módosítása
• Atrazin rezisztencia
• Célgén módosítása
 SZÁRAZSÁGREZISZTENCIA
• MON87460 – DroughtGard: első köztermesztésbe vont
szárazságtűrő kukorica
• Bacillus subtilis eredetű, hidegtűrésben szerepet játszó,
mRNS-chaperone fehérjét kódoló gént vittek be (cold shock
protein B, cspB)
• Egyéb próbálkozások fejlesztés alatt