7.

téma - Rousseau naturalista pedagógiája - Emil, avagy a nevelésről

18. század a pedagógia évszázada.

Felvilágosodás: az ifjúság megújult szellemű, racionális nevelése a szebb jövendő garanciája.

Jean-Jacques Rousseau (1712-1778) neveléssel kapcsolatos gondolatai gyökeres változást idéztek elő
a pedagógiában. Könyve, az Emil, avagy a nevelésről (1762), forradalmasította a pedagógia elméletét
és gyakorlatát.

Élete

 1712. Genf; puritán szemléletű órásmester fia, édesanyja egy héttel születése után meghal
 nem járt elemibe, apja tanította olvasni; 10 évesen már nagy műveltségre tett szert, falta a
könyveket: színdarabok, értekezések, regények.
 10 éves volt, mikor apja összetűzésbe keveredett és menekülnie kellett, a kis Rousseau
nagybátyjához került, egy másik tíz éves fiú mellé. Két esztendőn át magántanárral
keményen tanultak; latinos műveltségre tettek szert.
 12 évesen visszatért Genfbe és inasnak állt, ahol a nevelés minden borzalmával
szembekerült: verés, éheztetés, megalázás.  elszökött
 1728-ban a szomszéd faluba utazott, Warrensné csinos fiatalasszony pártfogásába vette,
anyja helyett anyja volt; Rousseau áttért a katolikus hitre.
 Szenvedélyes tanulásba, művelődésbe kezdett: fizika, matematika, anatómia, zeneelmélet.
Zeneszerzőnek adta ki magát.
 28 éves korában magánnevelőnek állt, kevés sikerrel. Első pedagógiai tárgyú írása egy levél
volt, mely neveltjének apjához íródott. Megfogalmazott célja: jó, szabad és boldog embert
kell a gyermekből nevelni.
 Növendékeit be akarja vezetni a tudományok világába.
 Házitanítóként nem sok sikert aratott, zeneszerzőnek állt. Újfajta kottázási módszert
dolgozott ki, de ez nem hozott eredményt.

Párizsi szalonok pezsgő világa:

 filozófus barátok, gazdag, befolyásos patrónusok

 egy tudattalan cselédlányt választott feleségül

Nagy áttörés:

 1750-ben megnyerte a dijoni akadémia pályázatát. („A tudományok és művészetek fejlődése

rombolta avagy fejlesztette az erkölcsöket? c. pályázat) Ekkortól kezdve tulajdonítják nevéhez
a „vissza a természetbe” szólást, habár ez el sem hangzott az értekezésben.
 1754-ben szintén írt egy értekezést a dijoni akadémia felhívására, mely sikeres volt ugyan, de
díjazott nem lett. – az emberi egyenlőtlenség okairól: „Az első ember, aki egy földdarabot
körülkerített, egy szólt: ez az enyém, és talált balga embereket, akik hittek neki, az volt a
polgári társadalom valódi alapítója.”
 Rousseau nem az ősi állapotokra akart visszamenni, csupán az erkölcsromboló civilizáció
visszásságait emelte ki, egy emberibb társadalmi berendezkedés reményében.
 Csábítja őt a nagyvilági városi élet, mégis a természetet választja.
  Emil, avagy a nevelésről c. pedagógiai regénye heves reakciókat váltott ki. („természetes
vallás”, deizmus nézetei – Isten megteremtette a világmindenséget, de magára hagyta, nem
irányítja)
 Rousseaut üldözni kezdték, regényét nyilvánosan elégették az igazságügyi palota udvarán.
 Élete végén nyugalmát teljes magányban találta meg. Paranoiás, gyanakvó volt, még
barátaival szemben is.
 Párizs környéki birtokán halt meg 1778-ban, néhány héttel Voltaire halála után.

A gyermek felfedezése

 Könyvei ellentmondásosak voltak cselekedeteivel:

o „az apa nevelje gyermekét” – ő maga öt gyermekét lelencházba adta
o a családi élet szépségeit taglalja, miközben neki nem volt benne része
o dicsőítette az állampolgári erényeket, ő maga gyakran választotta a természetbeni
elvonulást
 Gyökeresen új alapokra helyezte a gyermekről, gyermekkorról alkotott felfogást.
o szembeszáll Locke „tabula rasa” elvével; szerinte az ember – akárcsak az állat,
ösztönökkel jön világra (megelőlegezte az örökletes tényezők és nevelés hatásait)
o a gyermek eredendően jó, de a társadalom megrontja
 Pedagógiájának célja az evilági boldogulás.
 A gyermekkor átértékelése, emancipálása, „egyenjogúsága”.
 Nevelési célja a legnemesebb értelemben vett boldogság, szabadság és erkölcsiség
kibontakoztatása.
 A gyermeket a társadalomtól elzárva kell nevelni, hogy az ne rontsa meg. A romlott erkölcsű
világtól vidékre, falura kell vinni.
 A nevelőnek meg kell figyelnie és meg kell ismernie a reá bízott gyermek természetét.
(később: gyermeklélektan) Legyen közvetlen, barátságos.
 A gyermek spontán fejlődése legyen zavartalan, vigyázni kell egyéni kibontakozására.
 Érzelmeken, képzeleten keresztül kell hatni.
 A nevelő megrendezi a gyermek életkörülményeit, miközben ő maga szinte láthatatlan. Olyan
helyzeteket teremt, melyben a gyermek tapasztalat útján felfedez, ismereteket, élményeket
szerez. A könyvek helyett maga az élet lesz a tanító.
 A gyermek nevelését indirekt módon, a körülmények háttérszervezésével kell irányítani.
 Az ismeretszerzés a gyermek „felfedező jellegű”, aktív közreműködésére épül.
 A gyermek döntési szabadságát mindig tiszteletben kell tartani.
 Büntetni csak a természetes következmények elve alapján szabad.

Életkori szakaszok: (az Emilből 1-1 fejezet felel meg a szakaszoknak)

1. 0-2: születéstől a beszédig: testi nevelés

o kisgyermekkor minden gyönyörével, fájdalmával; a gyermek gyenge, kiszolgáltatott;
édesanyja táplálja! – ha nincs eü oka ellenkezőjének; mozgás szabadsága – ne
pólyázzák be, szabadon fejlődhessen; a dajkát gondosan kell megválasztani,
lehetőleg falusi asszony legyen; elutasítja a túlzott dédelgetést
2. 2-12: érzékszervek nevelése
 o lehetőleg az apa nevelje, ha nem lehet  magánnevelő, aki egész életében csak egy
gyermek nevelését vállalja, megismerteti növendékével a természeti környezetét; a
gyermek fokozatosan kapcsolatot teremt a külvilággal, érzékszervi tapasztalatok
útján megismeri azt; érzékszervek tudatos használata; testgyakorlás; séták a
szabadban; beszélgetések; erkölcsi nevelés  konkrétumok szintjén; „természetes
büntetés”; nincs tervszerű oktatás, olvasni is csak szórakozásból tanuljon meg.
3. 12-15: értelmi nevelés
o ez az értelem békés korszaka;
o elemi erejű tanulási vágy
o nevelője segítségével fedezze fel ő maga a természetet, tudományokat, az őt
körülvevő környezet vizsgálatával, gyűjtemények összeállításával, kísérletezésekkel;
földrajz, csillagászat, fizika;
o életközi, természetes szituációk segítségével, a gyermek érdeklődését figyelembe
véve
o erkölcsi tapasztalatszerzés
o megfelelően előkészített, de a gyermeknek spontánnak tűnő beszélgetések
o fizikai munka
4. 15-házasságkötésig: erkölcsi nevelés
o a „második születés” korszaka
o etikailag formálható lény lesz
o eddig csak létezett, most már él; vágyik az emberek társaságára
o erkölcsi nevelés csak közösségben lehetséges: együttérzés képessége, történelem
(történelmi személyisége bemutatása)
o szíve nevelése – vallásos nevelés
o Rousseau deista: Istennel bensőséges kapcsolatot ápol az egyház beavatkozása
nélkül. „Szívem egyszerűségével szolgálom Istent.” Az igazi vallás a szív vallása.
o szexuális nevelés – kérdések megválaszolása
o ösztönök korádban tartása: játék, mozgás, fizikai aktivitás
5. ötödik könyv: Sophie nevelése
o leánynevelés: Rousseau az egyik legelmaradottabb felfogást képviselte.
o a nő passzív, gyenge
o házias erények elsajátítása, alkalmazkodás