Professional Documents
Culture Documents
Magyar Társadalomszerkezeti Modellek
Magyar Társadalomszerkezeti Modellek
rendszerváltás után
1
Az előadás vázlata
• Magyar társadalomszerkezeti
modellek
• A magyar társadalom a
rendszerváltás után
• Közös dilemmáink
2
Magyar társadalomszerkezeti modellek
• 1. Ferge Zsuzsa-munkajellegcsoportok
• 2.Kolosi Tamás-státuszcsoportok
3
1. Ferge Zsuzsa-munkajelleg-
csoportok
Empirikus háttér:
•1980-as évek KSH háztartási kutatások
•Kérdőíves adatfelvétel
4
Munkajellegcsoport 1.
A társadalmi munkamegosztásban elfoglalt hely
szerinti rétegződés:
• 1. szellemi foglalkozások
• 2. fizikai foglalkozások
5
Munkajellegcsoport 1.
szellemi foglalkozások
1. vezető értelmiségi
2. irodai alkalmazott,középszintű szellemi (technikus stb.)
fizikai foglalkozások
3. önálló kisiparos ,kiskereskedő
4. betanított munkás
5. segédmunkás
6.mezőgazdasági fizikai/paraszt
7.nyugdíjas
Milyen jellemzők olvashatók ki a magyar társadalom
struktúrájára vonatkozóan?
folytatás 6
A magyar társadalom struktúrájának jegyei- Ferge
strukturális szempontjaira
1. Munka világa sajátossága a végzett munka
jellege: fizikai –szellemi munka
ágazati hovatartozás(ipari, mezőgazdasági,
szolgáltatás stb.)
szervezeti hierarchiában elfoglalt hely
2. A társadalom által elfogadott tudás szintje:
iskolázottság-tudástőke és konverziója
iskolázottsági-, életmód-,társadalmi -,gazdasági
lejtő, mobilitási esélyek lejtője
3. A társadalmi munkamegosztásban elfoglalt hely:
társadalmi hierarchiában elfoglalt helyet jelöli ki
7
Az egyes társadalmi csoportok mobilitásának mérése
Mi olvasható ki a kutatási eredményekből?
- A társadalom struktúrája: belső szerkezeti
összetevők osztályok/rétegek aránya a
népességen belül
- A társadalom szerkezetének időbeli változásának
mérése: 10 évente népszámlálási adatok, 5
évente mikrocenzus adatfelvétel
- A társadalom belső szerkezetének változása- az
egyes osztály/rétegcsoportok egymáshoz való
viszonyának alakulása ( elmozdulás, mobilitás -
iránya, stagnálás)
8
Az aktív keresők rétegek közötti megoszlása 1949-1990. %
Év/M.jell.csop. 1949 1961 1970 1980 1990
szellemi foglalk. 1,8 3,0 5,1 7,8 11,0
1. vezető
9
Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0
Ferge-modell hasznosítási lehetősége
• Társadalom strukturális vizsgálatában
• Rétegek vizsgálatára
• Életmódvizsgálatban
(lakás-, jövedelmi helyzet,iskolázottság, területi
mozgás-migráció stb.)
• Hazai összehasonlító vizsgálatok
• Nemzetközi összehasonlító vizsgálatok
10
2.Kolosi Tamás-státuszcsoportok
•Empirikus háttér:
•1981-82. évi nagy mintás rétegkutatás
•Kérdőíves adatfelvétel
•Többváltozós elemzések
•„Státuszdiszkrepancia”
•”L”-modell
11
7 életmódjellemzőből konstruált
12 státuszcsoport
• FOGYASZTÁS
• KULTÚRA
• ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS
• LAKÁS
• LAKÓKÖRNYEZET
• ANYAGI SZÍNVONAL
• MUNKAMEGOSZTÁS
12
Státuszcsoportok/Kolosi
13
Kolosi:L-modellje
14
Prognózis
• A társadalomszerkezet jelentősen módosul a
rendszerváltást követően
• A piaci viszonyok hatására a vízszintes tengely az L-
modellben növekedni fog.
• A redisztribúció hatása és az állam csökkenni fog
(függőleges tengely az L-modellben) a politikai
változásokat követően.
• Legitimációs válság jelei: politikai-, érték- válság,
kádári hatalom gyengülése,gazdasági válság, humán
szféra válságtünetei
15
3.Szelényi Iván- két piramis
modell
Elméleti háttér:
Erdei Ferenc kettős társadalomelmélete:
falusi/urbánus társadalom
16
Két piramis modell
17
Az elitek a modellben
• Az állami redisztribúció által működtetett
modellben az elit a politikai hatalmat vezető
„káderbürokrácia”, amely leképezte a
monolitikus politikai rendszert.
18
A középréteg helye a modellekben
• Az állami redisztribúció által működtetett
modellben a középrétegbe tartozik a
bürokratikus középosztály. Ez a réteg főként
az állami alkalmazottakból képződött.
19
A munkásréteg helye a modellben
• Az állami redisztribúció által működtetett modellben a munkásság
a redisztributív jövedelmekből részesedő munkásságból és az állami
szektor javaiból, valamint a második gazdaság jövedelmeiből is
részesedő dolgozókból tevődik össze.
20
Jövő: két piramis közeledése
21
Prognózis-Szelényi
• A társadalomszerkezet jelentősen módosul a
rendszerváltást követően:
- teret kap a liberális gazdaságpolitika,
- a liberális társadalomfejlődés- oktatás,
- demokrácia kiterjed-nyílt társadalom
• A liberalizáció hatására a piac szabályozó funkciója
erősödik ( kisebb háromszög) .
• Az állami redisztribúció és az állam súlya csökken a
politikai változásokat követően.
Ennek hatására „minimális állami beavatkozás” várható
csak,mert a piac jólétet hoz, nem lesz szükség tevőleges
állami korrekciókra pl. szociális javak elosztására
22
A rendszerváltás utáni magyar társadalom
• Demográfiai viszonyok
• Iskolázottság
• Munkaerőpiac és a foglalkoztatás szerkezete
• Nyertesek és vesztesek
• Egészségi állapot-boldogság-jóllét
• Deviancia
„A gazdag társadalmak individualista, posztmodern
ideológiája rázuhant egy lassan modernizálódó,
többségében szegény társadalomra.” (Ferge Zsuzsa:
A rendszerváltás megítélése, 1996)
23
Demográfiai viszonyok
• https://www.ksh.hu/interaktiv/korfak/terulet.html
• Tendenciák: Népesség csökkenése, Ma:9.797.561 fő
• Termékenység :
A szülőképes korban lévő női népesség száma csökken
Női karriertervek változása:
-kitolódó szülés
-csökken a szülési kedv
-egy szülőpárra jutó gyermekek száma csökken. Szülőképes korú nőkre jutó gyermekek
száma 2,1 fő /átlag.
2016-ban 93 100 gyermek jött világra, 1,5%-kal, 1410-zel több, mint 2015-ben.
• Halandóság: nő
Az elhunytak száma 126 900 fő volt, ami 3,6%-kal, számszerűen 4797-tel kevesebb,
mint 2015-ben
A népesség egészségi állapota igen rossz.
A halálozás fő okai:
- Férfiaknál: rossz egészségi állapot: 1. infarktus, 2. agyvérzés, 3. májzsugor, 4.
tüdőrák, 5. öngyilkosság, 6. balesetek
- Nőknél: szívkoszorúér-betegségek a halálozás fő oka
• A születéskor várható élettartam.
Az élettartam a világháborút követően nőtt, az 1960-as évektől ez lelassult
A férfiaknál 67 év.
A nőknél 76 év 24
Száz gyermekre jutó öregkorúak aránya
25
Iskolázottság
diplomás 21%,
érettségizett 25%,
szakiskolai végz. 15%
8 osztály végz. 27%
8 oszt. kevesebb 12%
Analfabetizmus: 0.5%
Funkcionális
analfabetizmus :
cca.15%
26
Munkaerőpiac és foglalkoztatás-szerkezet
• Aktív korú: 7 millió fő.
• A 2017. július–szeptemberi időszakban a
foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 451 ezer
fő volt, 60 ezer fővel több, mint egy évvel
korábban.
• A 15–64 évesek foglalkoztatási rátája 68,7%-ra
emelkedett. A férfiakat magasabb foglalkoztatási
szint jellemezte, mint a nőket, és esetükben a
javulás mértéke is nagyobb volt.
• Gazdaságilag inaktívak száma 2 987 900,-fő ebből
nem akar dolgozni 1 616 700 fő
Forrás:https://www.ksh.hu/foglalkoztatottsag
27
28
Munkanélküliség-közfoglalkoztatott
A munkanélküliségi ráta
változása 2012-2016. évek
között: 12%-ról 5,8%-ra
csökkent (2016. februári adat)
265 ezer fő munkanélkülit jelt.
A férfiakat alacsonyabb szintű
munkanélküliség jellemezte, és
esetükben a javulás is nagyobb
mértékű volt.
Közmunkások száma: 216 000
fő(2016.IV.n.év)
201 000 fő ( 2017.év IV.n.év)
29
Nyertesek és vesztesek
30
24.Munkanélküliek iskolázottsági megoszlása
31
Jövedelemegyenlőtlenség és szegénység az EU-ban (2004. Eurostat)
2003-ban 13%-os volt hazánkban a szegénységi ráta
32
Mit jelent a deprivált kifejezés?
Anyagilag deprivált, ha a kilenc ismérvből három jellemző, súlyosan
depriváltnak, ha legalább négy tétel vonatkozik a háztartásra.
• hiteltörlesztéssel vagy lakással kapcsolatos fizetési
hátralék
• váratlan kiadások fedezetének hiánya
• anyagi okból nincs telefonja,
• anyagi okból nincs színes tévéje
• anyagi okból nincs mosógépe
• anyagi okból nincs autója
• évi egyhetes üdülés hiánya
• kétnaponta húsételfogyasztás hiánya
• lakás megfelelő fűtésének hiánya 33
Havi nettó átlagkereset területi különbségei, 2011.
34
35
Rendszeres szociális segélyt igénybe vevők
magas:barna, közepes: orange, alacsony: rózsaszín
36
Egészségi állapot-boldogság-jóllét
37
Egészségügyi állapot
alacsony:kék, közepes:sárgák, jó:piros
38
Deviancia
• Bűncselekmények száma 2016.évben:
278 263 volt, 2015.évhez képest 4%-os növekedés.
Ebből: 219 emberölés (nőtt).
462 kábítószeres bűncselekmények ( nőtt)
92 072 lopás, betöréses lopás (-12e csökkent)
39
Bűncselekmények gyakoriság
40
ALKOHOLFOGYASZTÁS=41%
• - A 15–29 éves korosztály 59 %-ka nem vagy csak nagyon
ritkán fogyasztott alkoholt az elmúlt egy évben soha. 2 %-uk
napi, további 13 %-uk heti rendszerességgel alkoholt fogyaszt.
• - Hasonlóan a dohányzáshoz, az alkoholfogyasztás
tekintetében is eltér a férfi és a női megkérdezettek szokása.
A férfiak közel egynegyede, míg a nők hat százaléka szokott
saját bevallása szerint legalább heti gyakorisággal szeszes italt
fogyasztani.
• - A legveszélyeztetettebbek a szakmunkás-bizonyítvánnyal
rendelkezők, hiszen 20 %-uk hetente legalább egyszer, de
inkább többször alkoholizál.
• - A dohányzással ellentétben a diplomások az
alkoholfogyasztás tekintetében élen járóknak tekinthetők,
hiszen 18 százalékuk iszik legalább heti gyakorisággal szeszes
italt.
• WHO listán 10. hely 11,46 l/fő/év
http://rtl.hu/villanyleo/magyarorszag-bekerult-a-top-10-be-az-
alkoholfogyasztas-toplistajan
41
A tiltott drogok éves prevalencia értéke (2016.)
43
Drogkezelésben résztvevő fiatalok
• Az egészségügyi intézményekben kezelt
drogfogyasztók száma 2003-ban az előző
évhez képest jelentős mértékű, 17%-os
növekedés mutatkozott, ezt 2004-ben 6%-os
csökkenés követte.
44
Közös dilemmáink
• A változások küszöbén
• Értékeink
• Hova tart az ifjúság?
45
2010 2020 2050
Népességszám (millió fő) 9,7 9,4 8,0
46
Hova tartanak a fiatalok?
47
Nyertesek és vesztesek 1.
48
Kilátások a rendszerváltás óta-fiatalok megítélésében 2.
49
A jövő a fiatalok megítélésében (3)
50
Prognózis:Hosszútávon a kistérségekben várható fejlődési trend
(Komplex Index: Jelzi az egészségügyi ellátás, iskolázottság, foglalkoztatás,
jövedelmek,infrastrukturális fejlettség szintjét
alacsony: kék, közepes: sárga, magas: barna
51
Köszönöm a figyelmüket!
Várom a kérdéseiket.
52