CSOKONAI VITÉZ MIHÁLY

KONSTANCINÁPOLY
Bevezetés
 Közös vonások Az estvével:
◦ tájleíró része megszületett már a korai években
◦ pictura és sententia
◦ végső kidolgozás: 1794
 Eltérések:
◦ Az estve → Rousseau magántulajdon-ellenessége
◦ Konstancinápoly → Voltaire egyházellenessége
 Forma:
◦ Az estvével azonos, annak párdarabja
◦ páros rímű 12-es sorok
◦ de jóval terjedelmesebb
 Forrás:
◦ Voltaire A hitető Mahomat avagy fanaticizmus c.
drámája (1771-ben jelent meg magyarul, Bessenyei
György írt hozzá előszót)
◦ Montesquieu Perzsa levelek c. műve
 Téma:
◦ Az elképzelt kelet, a Török Birodalom fővárosának,
Konstancinápolynak (korábban Bizánc, a keleti
kereszténység központja volt – ezért nevezték „második
Rómá”-nak) színpompás leírása valláskritikába vált
át, megszólal a felvilágosodás győzelmébe vetett
hit.
I. Pictura (1-49. sor)

 Hangneme változatos:
◦ ámulatot sugalló, csodálkozó, bizalmas,
◦ de jelen van a Csokonai sok versét átható csintalan
érzékiség, erotika pajzán hangvétele is
  Térbeli rendező elv:
◦ távolról, a tenger felől
közelít a városhoz

◦ majd a Múzsa hívogatása

közben a konstantinápolyi
utcákat villantja fel –
gazdagság, pompa
mindenütt
◦ ezután egy belső, intim térbe kalauzol a leírás: a
szultán háremébe – itt a pajzán hangnem a
jellemző, némi érzékiség is jelen van (=„dáma-
bibliothéka” metafora)
◦ végül a zárt térből újból a szabadba jutunk, a
roppant templomok, mecsetek képei következnek
◦ e templomok bemutatásával zárul a leírás, ezt
követően a vers (a sententiában) filozófiai
általánosításba vált át
II. Sententia (49-90. sor)

 Időbeli rendező elv: jelen – múlt – jelen – jövő

 ennek a résznek a kezdetét egy metafora

jelzi: „Denevér babona! bagoly vakbuzgóság!”

◦ a kemény egyházkritikát ez a versmondat
vezeti be
 a sententia a sötétség és a világosság (fény)

ellentétpárjára épül
 a „denevér”, a „bagoly” főnévi jelzők, ill. a
„babona” és a „vakbuzgóság” a tudatlanság, a
hiszékenység, vallási fanatizmus metaforái
 felidézi az eszményített múltat, a rousseau-i

ősállapotot
 az emberi társadalom megromlásának

következménye a vallások megjelenése, a

bigottság
 az elnyomott értelem teszi lehetővé azt, hogy
az embereket a túlvilág ígéretével
megnyomorítsák, elnyomják ezen a világon
 a mohamedán vallásról beszél ugyan, de a

keresztény vallási elfogultságra gondol (már

Jókai Mór felfigyelt, hogy a keresztény
vallásra utal a „böjt” és a templomharang
említésével)
III. Jövendölés (91-116. sor)
 a költeményt egy derűlátó jövőképpel zárja
(prófécia)
 a vers záró részét egy erőteljes felkiáltás

vezeti be: „Természet! emeld fel örök

törvényedet”
◦ a jövőben a Természet
„örök törvénye” fog
uralkodni
 mindez még a mai kételkedő kor embere
számára is meghatóvá teszi a XVIII. század
végi költő vízióját egy emberibb világról,
amelyben őróla is megemlékeznek („Vajha te
csak egyszer említnél engemet”), s amelyben
megvalósulhat a minden embert egységbe
tömörítő testvériség eszménye
 e boldogságot (Batsányival ellentétben) a

késő századoktól reméli

 (e rész őszinte meghatottsága,
lendületessége a nagy német kortárs, Schiller
Az örömhöz c. ódáját juttatja eszünkbe,
Beethoven IX. szimfóniájának negyedik
tételét)