A szociális beavatkozás, mint

problémamegoldás
 A szociális intervenció
• A szociális munka olyan szakma, amely az
intervenciókra koncentrál.
• A beavatkozás: tudatos, tervezett, célirányos
erőfeszítés a változás előidézése érdekében.
• Változtatási stratégiát alkalmaz:
• Az egyén életében
• A környezetben
• Az egyén és a környezete közötti kölcsönhatásban
• A beavatkozás előtt látnunk kell:
• A probléma természetét (mire irányul?)
• A beavatkozás célját (mi célból?)
• A kimenetelét (milyen eredményt várunk?)
A beavatkozáshoz szükséges ismeretek

• Az egyén, a kliens ismerete

– személyisége, készségei (adaptációs-,
kommunikációs-, konfliktuskezelő-,
problémamegoldó készsége, coping kapacitása),
motivációi, erőforrásai
• A környezet ismerete (erőforrások)
• Az egyén és a környezet közötti tranzakciók
• A beavatkozási folyamat ismerete (beavatkozási
modellek; pl.: problémamegoldó modell)
„Cselekvéstudás” az intervenció során
S. Staub-Bernasconi
• Tárgyi tudás (a probléma keletkezésének története)
• Magyarázó tudás (miért keletkezett, mi tartja fenn,
miért nem működött korábban a cselekvők stratégiája?)
• Érték-, kritérium tudás (a helyzet megítélése,
kívánatos állapot megfogalmazása)
• Eljárás-, vagy változtatás-tudás (érték
szempontok alapján történő cselekvési útmutatás)
• Funkcionális tudás (milyen fő-, és mellékhatása van
a beavatkozásnak?)
A szociális beavatkozás értékorientációja

•Az egyén törekvéseinek segítése, facilitálása

•Az egyén individualitásának, méltóságát respektálása
•A kliens minősítésének, címkézésének elkerülése
•A kliens erejére, belső potenciájára és fejlődési lehetőségeire
fókuszálás, támaszkodás
•A kliens autonómiájának, önmeghatározásának tiszteletben
tartása
•A kliens választási és döntési alternatíváinak kibontakoztatása
Választás, döntés mindig a kliens felelőssége!
•Azon környezeti feltételek befolyásolása, amelyek szemben
állnak a kliens belső lehetőségeinek megvalósításával
A beavatkozással kapcsolatos kérdések,
dilemmák
• Van-e jogom beavatkozni más ember életébe?
• Milyen értékek mentén avatkozunk be?
• Milyen szaktudás jogosít fel a beavatkozásra?
• A változásmenedzselés során felmerülő kérdések:
– Miért történik a változtatás?
– Mi a célja?
– Kinek az érdekében történik?
– Kinek az érdekeit sérti?
– Milyen szinten történik a változtatás?
– Kik döntenek a változtatásról? Kiket érint?
– Kik vesznek részt a kivitelezésben?
– Hogyan kezelem a változtatással kapcsolatos ellenállást?
 A problémamegoldó modell
Helen Perlman nevéhez fűződik (1957.)
Akkor van szükség segítőre, ha:
- az egyén nem rendelkezik a szükséges erőforrásokkal
- hiányoznak az megfelelő információk- ismeretek, készségek
- nem tud belső energiát mozgósítani (fizikai/ érzelmi
inkompetencia)
- az egyén nem képes célirányos erőfeszítést tenni (érzelmi
feszültség esetén)
- belső, tudattalan konfliktusok akadályozzák a
problémakezelést (pszichés problémák)
- ha az egyén nem rendelkezik problémakezelési stratégiával
(gondolkodása impulzív, rögtönző )
 A segítő feladata
• A szociális segítő tulajdonképpen facilitátor (segíti a klienst
abban, hogy ő maga aktív résztvevőként képes legyen lépéseket
tenni problémájának megoldásában.)
• A kliens belső kapacitására támaszkodik
• Módszert tanít; gondolkodási- cselekvési keretet/sémát nyújt a
kliens számára
• Figyelmesen hallgatja meg a klienst (értékítélet mentesen)
• Nem ad azonnali tanácsot; a kliens probléma-megértését segíti
• Az Én-funkciókat erősíti, érzelmi ventillációt biztosít
• A megoldási javaslatok kidolgozásában és a döntésben is számít
a kliens aktív részvételére (az autonómia tisztelete)
 A problémamegoldó folyamat lépései
(Compton-Galaway modell)
1. A probléma felismerése (a probléma elismerése, a hárítással való
szembenézés)
2. A probléma jellemzőinek, lényegének meghatározása (a
problémahelyzet összetevőinek feltárása; részelemekre bontása)
3. A változás irányának (a cél) meghatározása (mit szeretne elérni?)
4. A lehetséges megoldások számbavétele, kidolgozása
(lehetőségek, erőforrások, motivációk, következmények
figyelembevétele)
5. Az alternatívák közötti választás (optimális, megvalósítható,
reális legyen)
6. Cselekvési terv készítése; a célhoz vezető lépések meghatározása
(ki, mit, mikor, milyen módon csinál?)
7. A megoldás kivitelezése, megvalósítása
8. Az eredmények értékelése (szükség esetén visszatérünk az első
https://prezi.com/y6uheqmda-lr/compton-galaway-
fele-problemamegoldo-modell/
 Szempontok a problémamegoldó modell
alkalmazása során

• A probléma meghatározása konkrét legyen!

• Kapcsolati probléma esetén a kliens pontosan,
és pozitív módon (ne vádlón) mondja el, hogy
mi okoz számára problémát!
• A jelenlegi problémára összpontosítson!
(sokszor múltbeli problémák is felszínre
kerülnek)
• Egyszerre csak egy problémával foglalkozzon!
(általában a problémák összetettek)